Arab nyelvtani jegyzetek

-*- mode: org -*-

Tartalomjegyzék

1 ABC & Kiejtés
2 Írás
3 Névelő
4 Nemek
- 4.1 Kivételek
5 Esetek
- 5.1 Acc
- 5.2 Gen
6 Személyragok
7 Főnevek
8 Névmások
9 Melléknevek
10 Határozók
- 10.1 Összekapcsolás névszói állítmányú mondattal
- 10.2 Összekapcsolás igei állítmányú mondattal
  - 10.2.1 Befejezett
  - 10.2.2 Folyamatos
11 Igék
12 Partikulák, kötőszavak
13 Topik
14 Számok
15 Fontos formák

1 ABC & Kiejtés

1.1 Mássalhangzók

ا	a	alif	*	ط	T	Taa'	t %
ب	b	baa'	b	ظ	DH	DHaa'	angol th (zöngés) %
ت	t	taa'	t	ع	:	:ayn	zöngés hang a gégetetőn %2
ث	th	thaa'	angol th (zöngétlen)	غ	gh	ghayn	zöngés `kh'
ج	j	jiim	dzs / zs / g %3	ف	f	faa'	f
ح	H	Haa'	h %	ق	q	qaaf	k (nyelvcsapnál csettintett)
خ	kh	khaa'	hörgő h	ك	k	kaaf	k
د	d	daal	d	ل	l	laam	l
ذ	dh	dhaal	angol th (zöngés) %4	م	m	miim	m
ر	r	raa'	r (pörgő)	ن	n	nuun	n
ز	z	zaay	z	ه	h	haa'	h
س	s	siin	sz	و	w	waaw	w
ش	sh	shiin	s	ي	y	yaa'	j
ص	S	Saad	sz %	ء	'	hamza	torokzárás
ض	D	Daad	d %

% garatzárással képzett, mint ahogy a szemüvegre rálehel az ember tisztításkor
%2 mint amikor fojtogatják az embert, egy fajta zöngés H
%3 Arab-félsziget: dzs, Levant/Észak-Afrika: zs, Kairó: g
%4 Egyiptomban gyakran z

1.2 Magánhangzók

S/D/T/DH/r/q mellett (*) más hangérték

a	rövid á és e közt; *: a és rövid á közt
aa	á és ee közt; *: aa és á közt
u	u és ü közt; *: u
uu	ú és ű közt; *: ú (külföldi szavakban néha ó)
i	i
ii	í (külföldi szavakban néha é)

1.3 Hangsúly

kétszótagúnál az első szótag hangsúlyos
az utolsóelőtti szótag hangsúlyos, ha hosszú (CvC / Cvv) [v: mgh, C: msh]
egyébként hátulról a harmadik lesz hangsúlyos

1.3.1 Kivételek

a klitikumok és a névelő nem számítanak
köznyelvi (megálló) kiejtés esetén az utolsó szótag kapja a hangsúlyt, ha CvCC / CvvC típusú
ugyanekkor a nisba kiejtése gyakran -iyy helyett -ii

1.4 Kiejtéssegítő magánhangzók

ha egy mássalhangzóra végződő szó után mássalhangzódó-torlódás jön
általában "i"
a (T/2, T/3) személyes névmások után "u" (pl. wa :alaykumu s-salaam)
ha min után névelő jön, akkor "a" (mina l-kuwayti)

2 Írás

kötött: az írásjegyeknek önálló, kezdő, közbülső és végső alakja van
a rövid magánhangzókat az előtte levő betű fölé/alá írják
írásjelek mint a magyarban, csak tükrözve (pl. ،, ؟)

2.1 Mássalhangzók

Forma	a	b	t	th	j	H	kh	d	dh	r	z	s	sh	S	D	T	DH	:	gh	f	q	k	l	m	n	h	w	y	la
Önálló	ﺍ	ﺏ	ﺕ	ﺙ	ﺝ	ﺡ	ﺥ	ﺩ	ﺫ	ﺭ	ﺯ	ﺱ	ﺵ	ﺹ	ﺽ	ﻁ	ﻅ	ﻉ	ﻍ	ﻑ	ﻕ	ﻙ	ﻝ	ﻡ	ﻥ	ﻩ	ﻭ	ﻱ	ﻻ
Kezdő	-	ﺑ	ﺗ	ﺛ	ﺟ	ﺣ	ﺧ	-	-	-	-	ﺳ	ﺷ	ﺻ	ﺿ	ﻃ	ﻇ	ﻋ	ﻏ	ﻓ	ﻗ	ﻛ	ﻟ	ﻣ	ﻧ	ﻫ	-	ﻳ	-
Közben	-	ﺒ	ﺘ	ﺜ	ﺠ	ﺤ	ﺨ	-	-	-	-	ﺴ	ﺸ	ﺼ	ﻀ	ﻄ	ﻈ	ﻌ	ﻐ	ﻔ	ﻘ	ﻜ	ﻠ	ﻤ	ﻨ	ﻬ	-	ﻴ	-
Végső	ﺎ	ﺐ	ﺖ	ﺚ	ﺞ	ﺢ	ﺦ	ﺪ	ﺬ	ﺮ	ﺰ	ﺲ	ﺶ	ﺺ	ﺾ	ﻂ	ﻆ	ﻊ	ﻎ	ﻒ	ﻖ	ﻚ	ﻞ	ﻢ	ﻦ	ﻪ	ﻮ	ﻲ	ﻼ

2.2 Magánhangzók

-	suquun	kör a mássalhangző felett (ْ)
a	fatHa	/ a mássalhangzó felett (َ)
aa		a + alif
u	Damma	kis waw a mássalhangzó (vagy ha van, shadda) felett (ُ)
uu		u + waaw
i	kasra	/ a mássalhangzó, vagy ha van shadda, az alatt (ِ)
ii		i + yaa'

2.3 taa marbuuTa

h 2 ponttal (ة), ejtése t
ha nincs utána rag, általában nem ejtik
itt _-vel jelöljük

2.4 shadda

dupla mássalhangzót a mássalhangzó fölé írt ّ-val (shadda) jelölik
ha két azonos msh (a névelőt kivéve) egymás mellé kerül
kipontozásnak számít, csak félreérthető esetekben írják ki

2.5 hamza

torokzárást jelez (gyengébbet, mint az :ayn)
kaphat magánhangzót, mint a mássalhangzók
átírásban '-al jelöljük, de szó elején általában nem írjuk
magában áll vagy hordozóra kerül egy ء: أ / إ / ؤ / ئ (itt nincs két pont)

2.5.1 Szó elején

mindig alifon, ha i-t kap, akkor alá, egyébként felé
van, hogy nem jelölik
van, hogy i-nél is felé írják

2.5.2 Szó közepén

ha a hamza körül (előtt + után) csak egy magánhangzó van, akkor az annak megfelelő hordozóra kerül
egyébként az erősebbre (i/y > u > a)

Kivételek
- aa/uu és _ közt magában áll, ii és _ közt y-on
- aa és a/aa közt magában áll

2.5.3 Szó végén

magánhangzó nélküli betű ill. hosszú magánhangzó után saját magában áll
rövid magánhangzó után az annak megfelelő hordozón

Kivételek
- ha a hamza után egy extra alif jön, és az előző mássalhangzót lehet kötve írni, és nincsen magánhangzója, akkor y-ra kerül
- ha a hamza után egy extra alif jön, és az előző mássalhangzót nem lehet kötve írni, és nincsen magánhangzója, akkor magában áll vagy a saját magánhangzójának megfelelő hordozón

2.6 waSla

olyan szó eleji hamza (pl. a névelőn), ami a magánhangzójával együtt eltűnik, ha van előtte egy szó
ha az előző szó végén nincs magánhangzó, kap egyet (ld. kiejtéssegítő mgh-ók)
jele egy S-szerű hurok az alif felett (ٱ), de általában nem jelölik

2.7 madda

hullámvonal az alif felett (آ)
a két egymás utáni alif helyett írjuk a következő esetekben
alifon levő hamza után, ha aa (alif) jön ('aa)
alifon levő hamza + a után, ha alifon levő hamza jön (mgh nélkül) ('a')

2.8 tanwiin

szóvégi -an/-un/-in (majdnem minden határozatlan főnév/melléknév után)
egy vonal a magánhangzó felett vagy alatt (ً/ٌ/ٍ)
az ٌ helyett néha ُُ-t írnak
acc-ban az -an után alifot is írnak (de nem ejtik)
a végső n-et beszélt nyelvben ritkán ejtik

2.9 Kivételek

ligatúrák (l+a, kapcsolódások az m-el, j/H/kh-val, h-val stb.)
az egy írásjegyből álló szavakat a következőhöz kell kapcsolni
néhány szóvégi aa-t pontnélküli y-vel írnak, nem a-val (alif maqSuura)
igeragozásban néhány szóvégi uu után írnak még egy a-t is
bizonyos szavakban az aa-t az előző mássalhangzó felé írt kis alif-fal (tőr alif, ٰ) jelölik (kipontozásnak számít, tehát normálisan nem írják)
a nevekben az ibn kezdő alifja eltűnik

2.10 Számok

balról jobbra írják

٠	١	٢	٣	٤	٥	٦	٧	٨	٩
0	1	2	3	4	5	6	7	8	9

2.10.1 Betűkkel (pl. paragrafusok számozására)

a (1), b (2), j (3), d (4), h (5), w (6), z (7), H (8), T (9), y (10), k (20), l (30), m (40), n (50), s (60), : (70), f (80), S (90), q (100), r (200), s (300), t (400), th (500), kh (600), dh (700), D (800), DH (900), gh (1000)

3 Névelő

csak határozott van, névmásokhoz nem rakják, és bizonyos tulajdonnevekhez sem
írásban mindig "al-", de magánhangzó után az a-t nem ejtik (waSla)
az l beszédben hasonul a Nap-betűkhöz
Nap-betűk: t/th/d/dh/r/z/s/sh/S/D/T/DH/l/n [Nap: shams]
Hold-betűk: a maradék [Hold: qamar]
hasonuláskor szokás a következő mássalhangzóra egy shadda-t tenni
a li- elöljárószó után az alif eltűnik, csak a két laam marad meg (ha a szó maga l-lel kezdődik, akkor a második és harmadik helyett csak egyet írunk shadda-val)

4 Nemek

nőnemű főnevek -a_un -ra végződnek
beszélt nyelvben csak az -a -t ejtik
ragozáskor a _-ból t lesz írásban is, és ki is ejtik
minden más hímnemű
hímnemű élő dolgokból nőnemű képezhető, pl. mudiirun -> mudiira_un

4.1 Kivételek

az élő dolgok tényleges neme felülbírálja az alakot
két eltérő nemű élőlény együtt hímneműnek számít
az élettelen dolgok többesszáma egyesszámú nőneműnek számít
helynevek és a páros testrészek általában nőneműek
vannak -aa'u végű nőneműek
vannak -aa [aa ~ y] végű nőneműek

5 Esetek

5.1 Acc

a mondatok tárgya
"az A B volt", "az A nem B", "az A B lett" típusú mondatokban B (azaz a kaana, laysa és aSbaHa / Saara igék tárgya ilyenkor B)
sok határozó valójában acc-ban levő melléknév
írott nyelvben "…-re tekintettel" jelentést is hordozhat

5.2 Gen

a birtokló
a prepozíciók után

6 Személyragok

6.1 Főneveknél / mellékneveknél

birtoklást fejez ki (pl. "az én …m", "a ti …tok")

	1	2 (m)	2 (f)	3 (m)	3 (f)
E	-ii	-ka	-ki	-hu	-haa
K	-naa	-kumaa	-kumaa	-humaa	-humaa
T	-naa	-kum	-kunna	-hum	-hunna

az -ii hosszú magánhangzó vagy ay kettőshangzó után -ya
a -hu, -humaa, -hum, -hunna, ha -i/-ii vagy -ay után jön, rendre -hi, -himaa, -him, -hinna lesz
a -ka és -ki ejtése msh. után rendre -ak és -ik, mgh. után -k és -ki
a -hu ejtése msh. után -uh, mgh. után -h (alig érzékelhető)

6.2 Igéknél

tárgyat jelöl (pl. "téged", "őket")
ugyanazok a végződések, mint a főneveknél, de az E/1 az -nii
A múltidejű T/2 (m) végződés (-tum) után egy uu kerül (-tumuu)

6.3 Elöljárószavaknál

pl. "nála", "velünk"
ugyanazok a végződések, mint a főneveknél
az ilaa, :alaa, ladaa elöljárószók vége -ay -ra változik
a li elöljárószó la -ra változik, kivéve E/1 előtt (lii)
E/1: előtte lehagyjuk a rövid utolsó magánhangzót (pl. fawqa -> fawqii); a min és :an elöljárószavaknál az n duplázódik (minnii, :annii)

7 Főnevek

nom: -u (határozatlan: -un, tanwiinnel)
acc: -a (határozatlan: -an, tanwiinnel és általában egy alifot is írnak mögé, kivéve a ragozott szavaknál, mint pl. a nőnemű végződésesek)
gen: -i (határozatlan: -in, tanwiinnel)
ezeket a végződéseket általában nem ejtik
személynevek az ibn előtt elvesztik a végső n-et (pl. muhammadu bnu :aliyyi)

7.1 Kétalakos főnevek

vannak főnevek, amiknek csak két alakjuk van
határozatlan esetben nom/acc/gen = -u/-a/-a
de határozottként és birtoklott tárgyként háromalakúak lesznek
pl: tulajdonnevek, -aanu / -aa [aa ~ y] végű melléknevek, minden névelő nélküli földrajzi név és a CaCaaCiC alakú többesszámok

7.2 Szinte változatlan főnevek

alif maqsuura-ra végződő főnevek (pl. al-mustashfaa, al-mustawaa, al-maqhaa)
határozatlan alakban -an végződést kapnak, de más ragozás nincs (pl. mustashfan stb.)

7.3 Kettesszám

nom: -aani
acc/gen: -ayni
beszédben mindegyik -ayn ejtésű
ragozáskor ill. birtoklás tárgyaként a végső -n leesik
az -aa'u végű főnevekből -aawaani/-aawayni lesz

7.4 Többesszám

bonyolult, meg kell jegyezni
a nőnemet jelző _ megjelenhet/eltűnhet, ez a nemre vonatkozólag nem számít
rövid szavaknál általában a belső struktúra változik, hosszúaknál utótag

7.4.1 Gyakori sablonok a belső többesszámra

4 msh-zós szavaknál, ha a 3. és 4. közti mgh. rövid: CaCaaCiC
4 msh-zós szavaknál, ha a 3. és 4. közti mgh. hosszú: CaCaaCiiC / CaCaaCiCa
CuCC színekre és testi fogyatékosságokra
CiCCa_ => CiCaC
CuCCa_ => CuCaC
CaCiiC => CiCaaC (melléknevek) vagy aCCiCaa'u vagy CuCaCaa'u (emberek)
C?CC => CuCuuC vagy aCCuC vagy aCCaaC
CaaCiC => CuCXaaC vagy CaCaCa (emberek), CawaaCiC
második szótagban hosszú mgh => aCCiCa, CaCaa'iC (nőneműek)

7.4.2 Utótagos többesszám

Hímnemű
- nom: -uuna
- acc/gen: -iina
- beszédben mindegyik -iin ejtésű
- csak embereket jelölő szavakra, és a sana_ (év) szóra
- ragozáskor ill. birtoklás tárgyaként a végső -n leesik
- az E/1 személyrag (-ii) esetén -iyya lesz mindhárom esetben

Nőnemű
- nom: -aatun
- acc/gen: -aatin
- beszédben mindegyik -aat ejtésű
- az -aa'u végű főnevekből -aawaatun/-aawaatin lesz

7.5 Birtoklás

birtokláson kívül jelenthet más kapcsolatot (rész/egész, tulajdonság stb.)
két főnév közt: egymás után helyezés, sorrend: tárgy birtokló
a tárgynak nincs névelője, sem -n -es végződése
a birtokló gen-be kerül
a szerkezet határozottnak számít, ha a birtokló határozott
a tárgyban a női végződésből a _-t mindig kiejtik

7.5.1 Jelzők

nem jöhet a birtokos és tárgy közé semmi, csak mutató névmás (a birtoklóé)
a tárgy mutató névmása és mindkettő jelzői a szerkezet után jönnek

7.5.2 Személyes névmással

személyes névmás (birtokló) és főnév (tárgy) esetén a tárgyat ragozzuk
a személyes névmást magát elhagyjuk
ha a birtokló tulajdonnév vagy személyes névmás, határozatlan birtoklást ("az X egy Y-ja") úgy lehet kifejezni, hogy "X az Y X-eiből", azaz pl. baytun min buyuutu-hu (az egyik háza)

7.5.3 Melléknévvel

ha melléknév a tárgy, az eredmény egy melléknév (vmilyen vmiű, pl. jó szívű)
ha a birtokló határozott, a melléknév kaphat (!) névelőt

7.5.4 Kivételek

abun (apa), akhun (fivér), Hamun (após), fuu (száj), dhuu (birtokló)
ezek a szavak a tárgy pozíciójában hosszú magánhangzót kapnak
pl. abuu l-waladi (a fiú apja), dhaa sha'n (a fontosság birtoklóját)

7.6 Kollektív főnevek

egyesszámban a jelentés többesszámú (pl. baqarun (tehenek))
gyakran a nőnemű végződéssel kerül egyesszámba (pl. baqara_un (tehén))

7.7 Egyenlőséges mondatok

ha az állítmány határozott, az elválasztáshoz kell egy személyes névmás, pl. bilaadu l-maliki hiya miSru.
létezés kifejezésére a hunaaka -t vagy thamma_a -t lehet használni: pl. hunaaka qalamun

7.8 Kicsinyítő

CuCayC (pl. jabal => jubayl)
hátul gyenge és kétgyökös esetben CuCayy (pl. ibn => bunayy) E/1-es személyraggal CuCayya minden esetben
néha előfordul CuCayyiC vagy CuwayCiC kicsinyítő alak is

8 Névmások

8.1 Személyes

	1	2 (m)	2 (f)	3 (m)	3 (f)
E	ana	anta	anti	huwa	hiya
K	naHnu	antumaa	antumaa	humaa	humaa
T	naHnu	antum	antunna	hum	hunna

"azok" = hiya, mivel a többesszámú élettelen dolgok egyesszámú nőneműek
ha az állítmánynak névelője van, az alany és az állítmány közé be kell tenni egy megfelelő nemű/számú személyes névmást

8.2 Vonatkozó

csak akkor használják, ha a hivatkozott dolog határozott
vonatkozó mellékmondatban mindenképpen hivatkozni kell rá

	m	f
E	alladhii	allatii
K	al-lladhaan	al-llataan
T	alladhiina	al-llaatii

"amik" = allatii, mivel a többesszámú élettelen dolgok egyesszámú nőneműek
a kettesszámú alakok nom-on kívül -ayn-ra változnak
ha a mellékmondat állítmánya melléknévi, akkor a vonatkozó névmás helyett a hivatkozott dologgal azonos esetű határozott melléknevet is lehet használni, pl. li-l-mar'ati l-maqtuuli abuuhaa / li-l-mar'ati llatii maqtuulun abuuhaa

8.3 Mutató

az "ezek" és "azok" csak emberekkel használatosak, amúgy haadhihi/tilka
a kettesszámú alakok acc/gen-ben -aan- helyett -ayn- -t kapnak

8.3.1 Ez

a kezdő haa- -ben az aa-t tőr aliffel írják

ez (m)	ez (f)	ezek ketten (m)	ezek ketten (f)	ezek
haadhaa	haadhihi	haadhaani	haataani	haa'ulaa'i

8.3.2 Az

a dhaa[li]ka és uulaa'ika aa-ját tőr aliffel írják

az (m)	az (f)	azok ketten (m)	azok ketten (f)	azok
dhaalika (dhaaka)	tilka	dhaanika	taanika	uulaa'ika %

%: ejtésben ulaa'ika

8.4 Visszaható

nafsun (anfusun) + személyrag
birtokos szerkezetben tárgyként "ugyanaz" értelme van (pl. fii nafsi al-yawmi (ugyanazon a napon))
a jelzett főnév/névmás után személyraggal: hangsúlyozó névmás
a dhaatun (dhaawaatun) ugyanígy működik, de ritkábban visszaható

8.5 Kölcsönös

ba:Dun
általában kétszer szerepel, az első kap személyragot (pl. Daraba ba:Du-hum ba:Dan (megütötték egymást))

9 Melléknevek

a jelzett szó után, ill. főnévként is használható
ha a jelzett szó határozott, akkor a melléknév is kap határozott névelőt
állítmányként (határozott alannyal) nem kap névelőt
a melléknevek halmozhatóak (mindegyikhez kell névelő határozott esetben)
nőnemű képzezhető "a_" hozzáadásával

9.1 Kettesszám

mint a főneveknél, de a megfelelő nemű alakhoz, pl. kitaabaani kabiiraani / madiinataani kabiirataani

9.2 Többesszám

csak ha a főnév embereket jelöl
nőnemű esetben mindig -aat
hímneműnél -uun/-iin vagy belső változású (ld. főneveknél)

9.3 Képzés főnévből

az -iyyun (f: -iyya_un) képzővel (ha nincs ragozva, ejtése -ii/-iyyah), lehagyva a névelőt, a nőnemű -a_ végződést és a szóvégi aa-t
a shadda-t gyakran lehagyják
bizonyos szavaknál, határozatlan, ragozatlan esetben az y-t is lehagyják
a többesszám -uun/-iin (f: -aat), kivéve ha kollektív jelentésű volt a főnév, mert akkor az lesz a többesszám (pl. al-muhandisuun al-:arab)

9.4 Képzés igéből

gyakran CaCiiC alakban állapotot kifejező igékből (pl. mariDa => mariiD)
ha az ige tárgyas, akkor a jelentés passzív (pl. akhadha => akhiidh)

9.5 Összehasonlítás

a közép- és felsőfok alakja ugyanaz

9.5.1 Középfok

ugyanaz minden számban és nemben
a "min"-t használják "mint" értelemben

9.5.2 Felsőfok

számban/nemben egyeztetjük
három különböző módon fejezhető ki
leggyakoribb: határozatlan egyesszámú főnév birtokoltjaként (akbaru waladin => a legnagyobb gyerek)
a főnév többesszámának birtokoltjaként (pl. a házak legnagyobbja)
határozott melléknévi használatban (de a felsőfok értelem gyakran eltűnik), ilyenkor néhány gyakori melléknévnek (pl. kabiir, Saghiir, :aDHiim) van nőnemű alakja is

9.5.3 Képzés

középfokként az egyesszám hímnemet használják

Hímnem
- három msh-s melléknév: aCCaC (pl. akbar), tsz. (1) aCCaCuuna / (2) aCaaCiCu
- ha ugyanaz a második és harmadik: aCaCC (pl. ajadd)
- ha a harmadik gyenge: aCCaa [aa ~ y] (pl. adhkaa), tsz. (2) aCaaCin
- bonyolultabbaknál meg kell tanulni

Nőnem
- ha van nőnemű alak, akkor az CuCCaa [aa ~ y] (pl. kubraa), ksz. CuCCayaani, tsz. (1) CuCCayaatun / (2) CuCaCun
- ha a második y: CuuCaa (pl. Tayyib => Tuubaa)
- ha a harmadik gyenge: akkor CuCyaa, tsz. (2) CuCaa [aa ~ y]

Kivételek
- khayr (jobb / legjobb)
- sharr (rossz / legrosszabb)
- valójában főnevek

9.6 Színek és testi fogyatékosságok

hímnem: aCCaC
nőnem: CaCCaa' (duális CaCCaawaan)
többesszám: CuCC
a határozatlan acc-ot jelölő alif-ot csak a többesszám kapja meg

9.6.1 Kivételek

abyaD (fehér) többesszáma biiD [gyenge középső msh]
gyenge végső msh esetén: aCCaa [aa ~ y] / CaCCaa' / CuCCaan

9.7 Egyenlőséges mondatok

nemben egyeztetjük az alannyal, de határozatlan
egyébként ugyanúgy, mint a főneveknél

10 Határozók

nincsenek
helyette hímnemű határozatlan melléknevet használnak acc-ban
ilyenkor ejtik az acc. végződést (-an)
vagy elöljárószóval, ált. bi- + főnév

10.1 Összekapcsolás névszói állítmányú mondattal

wa + alany
pl. "nagy dühösen így szólt" ("így szólt és nagyon dühös", qaala wa-huwa ghaDbaanun jiddan)

10.2 Összekapcsolás igei állítmányú mondattal

10.2.1 Befejezett

állító: wa-qad, pl. :aada min amriikaa wa-qad HaSala :alaa d-doktooraat
tagadó: wa-maa / wa-lam, pl. :aada min amriikaa wa-lam yaHSul :alaa d-doktooraat

10.2.2 Folyamatos

állító: wa + alany, vagy minden nélkül, pl. :aada [wa-huwa] yaHmilu la-naa :addata rasaa'ilin
tagadó: wa-laa, pl. :aada wa-laa yaHmilu la-naa ayyata rasaa'ilin

11 Igék

megadása a múltidejű E/3 hímnemű alakkal
szórend: ige + alany + többi; 1. ige + alany + tárgy + 2. ige
ha az alany előtt áll, akkor E/3 alakban kell használni (nemet egyeztetve - ilyenkor a többesszámú [nem ember] főnév mindig nőneműnek számít, pl. infajarat al-buyuut)
ha az alany után áll, vagy az alany jelöletlen, teljes egyeztetés szükséges

11.1 Változók

idő: múlt, jelen
mód: kijelentő, kötő, befolyásoló, felszólító
hang: aktív, passzív
főnévi és melléknévi igenevek

11.2 Elő- és utótagok

	Múlt	Jelen %	Kötő %	Befolyásoló %
E/1	-tu %3	a-..-u	a-..-a	a-
E/2 (m)	-ta %3	ta-..-u	ta-..-a	ta-
E/2 (f)	-ti	ta-..-iina %3	ta-..-ii	ta-..-ii
E/3 (m)	-a %3	ya-..-u	ya-..-a	ya-
E/3 (f)	-at	ta-..-u	ta-..-a	ta-
K/2	-tumaa	ta-..-aani %3	ta-..-aa	ta-..-aa
K/3 (m)	-aa	ya-..-aani %3	ya-..-aa	ya-..-aa
K/3 (f)	-ataa	ta-..-aani %3	ta-..-aa	ta-..-aa
T/1	-naa	na-..-u	na-..-a	na-
T/2 (m)	-tum	ta-..-uuna %3	ta-..-uu %2	ta-..-uu %2
T/2 (f)	-tunna	ta-..-na	ta-..-na	ta-..-na
T/3 (m)	-uu %2	ya-..-uuna %3	ya-..-uu %2	ya-..-uu %2
T/3 (f)	-na	ya-..-na	ya-..-na	ya-..-na

%: II, III, IV-nél és a passzív alakoknál "a" helyett "u" az előtagokban
%2: az uu után egy alifot is írnak (további ragozáskor eltűnik)
%3: a végső rövid magánhangzót nem ejtik

11.2.1 Személy szerinti rendezésben

	Múlt	Jelen %	Kötő %	Befolyásoló %
E/3 (m)	-a %3	ya-..-u	ya-..-a	ya-
E/3 (f)	-at	ta-..-u	ta-..-a	ta-
K/3 (m)	-aa	ya-..-aani %3	ya-..-aa	ya-..-aa
K/3 (f)	-ataa	ta-..-aani %3	ta-..-aa	ta-..-aa
T/3 (m)	-uu %2	ya-..-uuna %3	ya-..-uu %2	ya-..-uu %2
T/3 (f)	-na	ya-..-na	ya-..-na	ya-..-na
E/2 (m)	-ta %3	ta-..-u	ta-..-a	ta-
E/2 (f)	-ti	ta-..-iina %3	ta-..-ii	ta-..-ii
K/2	-tumaa	ta-..-aani %3	ta-..-aa	ta-..-aa
T/2 (m)	-tum	ta-..-uuna %3	ta-..-uu %2	ta-..-uu %2
T/2 (f)	-tunna	ta-..-na	ta-..-na	ta-..-na
E/1	-tu %3	a-..-u	a-..-a	a-
T/1	-naa	na-..-u	na-..-a	na-

ezen jobban látszik a jelenidő prefixumainak struktúrája: (i) y-: hímnemű harmadik személy (ő, ők ketten, ők) (ii) t-: második személy (te, ti ketten, ti) vagy nőnemű harmadik személy
ezt csak a T/3(f) borítja fel, ami valamiért y- prefixumú

11.2.2 Szétválasztva

Múlt

1 2 (m) 2 (f) 3 (m) 3 (f)

E -tu -ta -ti -a -at

K -tumaa -aa -ataa

T -naa -tum -tunna -uu -na

	1	2 (m)	2 (f)	3 (m)	3 (f)
E	-tu	-ta	-ti	-a	-at
K		-tumaa		-aa	-ataa
T	-naa	-tum	-tunna	-uu	-na

Jelen

1 2 (m) 2 (f) 3 (m) 3 (f)

E a-..-u ta-..-u ta-..-iina ya-..-u ta-..-u

K ta-..-aani ya-..-aani ta-..-aani

T na-..-u ta-..-uuna ta-..-na ya-..-uuna ya-..-na
- E/2 = E/3(f) és K/2 = K/3(f)

	1	2 (m)	2 (f)	3 (m)	3 (f)
E	a-..-u	ta-..-u	ta-..-iina	ya-..-u	ta-..-u
K		ta-..-aani		ya-..-aani	ta-..-aani
T	na-..-u	ta-..-uuna	ta-..-na	ya-..-uuna	ya-..-na

11.3 Aktív formák

Típus	Múlt	Jelen	Melléknévi igenév	Igei főnév
I %	CaCaC	CCiC	CaaCiC	<változó>
II %2	CaCXaC	CaCXiC	muCaCXiC	taCCiiC / taCCiCa_
III	CaaCaC	CaaCiC	muCaaCiC	muCaaCaCa_ / CiCaaC
IV %3	aCCaC	CCiC	muCCiC	iCCaaC
V %4	taCaCXaC	taCaCXaC	mutaCaCXiC	taCaCXuC
VI	taCaaCaC	taCaaCaC	mutaCaaCiC	taCaaCuC
VII	inCaCaC	nCaCiC	munCaCiC	inCiCaaC
VIII %5	iCtaCaC	CtaCiC	muCtaCiC	iCtiCaaC
IX %6
X	istaCCaC	staCCiC	mustaCCiC	istiCCaaC

%: a múlt/jelen magánhangzói mások is lehetnek: pl. CaCiC / CCaC, CaCuC / CCuC (a múltból nem lehet megállapítani a jelen magánhangzóját következesen, de gyakran CaCaC -> u vagy i, CaCiC -> a, CaCuC -> u)
%2: a négymássalhangzós szavak is eszerint ragozódnak, de a FI CaCCaCa_
%3: a hamza nem tűnik el (mindenhol máshol eltűnik)
%4: ez a másik, ami alapján négymássalhangzós szavakat lehet ragozni, valamint időnként a ta- hasonulhat a közvetlenül elé kerülő dentálisokhoz, és ha ta- kerül elé, teljesen ki is eshet (pl. E/2 jelen)
%5: az első msh. és a -t- együttese változásokat idéz elő: S -> ST, D -> DT, T -> TT, DH -> DHDH, th -> thth, d -> dd, dh -> dd, w -> tt, z -> zd, és néha ' -> tt
%6: ld. duplázott igék
a II-es gyakran késztető, erősítő vagy szaporító jelentésű
a III-as gyakran próbálkozást fejez ki, vagy vkivel együtti cselekvést
a IV-es gyakran késztető vagy erősítő jelentésű
az V-ös gyakran visszaható jelentésű
a VI-os gyakran valakivel együtti vagy visszaható cselekvéssel kapcsolatos
a VII-es és VIII-as gyakran passzív vagy reflektív jelentésű
a IX-es gyakran vmilyen színűvé vagy hátrányos helyzetűvé válást jelent
a X-es gyakran próbálkozást fejez ki, vagy "vmilyennek gondol vmit"

11.4 Passzív formák

csak akkor használható, ha nincs megnevezve a cselekvő (az eszköz lehet)
szabályosan képezhetők magánhangzó-cserével (a hosszúságot megtartva)
múlt: az utolsó magánhangzót i-re változtatjuk, az előtte levőket pedig u-ra
jelen: minden magánhangzó a-ra változik

Típus	Múlt	Jelen	Melléknévi igenév
I	CuCiC	CCaC	maCCuuC
II	CuCXiC	CaCXaC	muCaCXaC
III	CuuCiC	CaaCaC	muCaaCaC
IV	uCCiC	CCaC	muCCaC
V	tuCuCXiC	taCaCXaC	mutaCaCXaC
VI	tuCuCiC	taCaaCaC	mutaCaaCaC
VII	unCuCiC	nCaCaC	munCaCaC
VIII	uCtuCiC	CtaCaC	muCtaCaC
IX	<nincs>	<nincs>
X	ustuCCiC	staCCaC	mustaCCaC

11.5 Tárgyas ragozás

ha a tárgy személyes névmás, az ennek megfelelő ragot még utána rakjuk
az uu + alif-ra végződő alakokból az alifot ilyenkor elhagyjuk
a múltidejű T/2 (m) -tum és a személyrag közé jön egy w (uu)

11.6 Gyenge igék

11.6.1 Duplázott igék

a második és harmadik mássalhangzó megegyezik
a magánhangzók "hátralökődnek" a duplázott (rövid) formában
magánhangzóval kezdődő végződés előtt a duplázott tövet használjuk
az utótag nélküli alakokban is a duplázott tövet használjuk, és -a utótagot kap (!)

Típus	Múlt	Jelen	Aktív MI	Passzív MI	Igei főnév
I %	CaCX / CaCaC	CuCX / CCuC	CaaCX	maCCuuC	<változó>
III	CaaCX / CaaCaC	CaaCX / CaaCiC	muCaaCX	muCaaCX	CiCaaC
IV	aCaCX / aCCaC	CiCX / CCiC	muCiCX	muCaCX	iCCaaC
VI	taCaaCX / taCaaCaC	taCaaCX / taCaaCaC	mutaCaaCX	mutaCaaCX	taCaaCX
VII	inCaCX / inCaCaC	nCaCX / nCaCiC	munCaCX	munCaCX	inCiCaaC
VIII	iCtaCX / iCtaCaC	CtaCX / CtaCiC	muCtaCX	muCtaCX	iCtiCaaC
IX	iCCaCX / iCCaCaC	CCaCX / CCaCaC	muCCaCX	<nincs>	iCCiCaaC
X	istaCaCX / istaCCaC	staCiCX / staCCiC	mustaCiCX	mustaCaCX	isstiCCaaC

a táblázatban nem szereplő formák szabályosak
%: a második magánhangzó itt is változhat (pl. CaCX/CaCuC / CiCX/CCiC)
a passzív szabáyos (a magánhangzó mozgását figyelembe véve), de a III és IV formáknak múltidőben nincs duplázott alakja, mindig normális

11.6.2 Elöl gyenge igék

elöl w vagy y

Típus	Múlt	Jelen	Aktív MI	Passzív MI	Igei főnév
I %	waCaC	CiC	waaCiC	mawCuuC	<változó>
I %	yaCiC	yCaC	yaaCiC	mayCuuC	<változó>
IV	awCaC	uuCiC	muuCiC	muuCaC	iiCaaC
IV	ayCaC	uuCiC	muuCiC	muuCaC	iiCaaC
VIII	ittaCaC	ttaCiC	muttaCiC	muttaCaC	ittiCaaC
X	<szabályos>	<szabályos>	<szabályos>	<szabályos>	istiiCaaC

%: a múlt / jelen formákban más magánhangzók is lehetnek
a táblázatban nem szereplő formák szabályosak az alábbi szabályok szerint:
rövid u + mgh nélküli w/y -> uu
rövid i + mgh nélküli w/y -> ii

11.6.3 Lyukas igék

középen w vagy y volt, ami kiesett
a táblázatban nem szereplő formák szabályosak
mássalhangzóval kezdődő végződés előtt a rövid tövet használjuk
a befolyásoló mód utótag nélküli alakjaiban is a rövid tövet használjuk

Típus	Múlt	Jelen	Aktív MI	Igei főnév
I (w)	CaaC / CuC	CuuC / CuC	Caa'iC	CawC
I (y)	CaaC / CiC	CiiC / CiC	Caa'iC	CayC
I (w/y)	CaaC / CiC	CaaC / CaC	Caa'iC	CaCC
IV	aCaaC / aCaC	CiiC / CiC	muCiiC	iCaaCa_
VII	inCaaC / inCaC	nCaaC / nCaC	munCaaC	inCiCaaC
VIII	iCtaaC / iCtaC	CtaaC / CtaC	muCtaaC	iCtiCaaC
X	istaCaaC / istaCaC	staCiiC / staCiC	mustaCiiC	istiCaaCa_

a passzív

Típus	Múlt	Jelen	Passzív MI
I	CiiC / CiC	CaaC / CaC	maCuuC
I	CiiC / CiC	CaaC / CaC	maCiiC
I	CiiC / CiC	CaaC / CaC	maCuuC
IV	uCiiC	CaaC	muCaaC
VII	unCiiC	nCaaC	munCaaC
VIII	uCtiiC	CtaaC	muCtaaC
X	ustuCiiC	staCaaC	mustaCaaC

11.6.4 Hátul gyenge igék

hátul w vagy y
aktív MI: CaaCii (határozott), CaaCin (határozatlan) [az -in pontozással]
az egyes személyeknél változik a szó belseje

-aw típusú

	Múlt	Jelen	Kötő	Befolyásoló
E/1	CaCaw-tu	a-CCuu	a-CCuu	a-CCu
E/2 (m)	CaCaw-ta	ta-CCuu	ta-CCuu	ta-CCu
E/2 (f)	CaCaw-ti	ta-CC-iina	ta-CC-ii	ta-CC-ii
E/3 (m)	CaCaa	ya-CCuu	ya-CCuu	ya-CCu
E/3 (f)	CaC-at	ta-CCuu	ta-CCuu	ta-CCu
K/2	CaCaw-tumaa	ta-CCuw-aani	ta-CCuw-aa	ta-CCuw-aa
K/3 (m)	CaCaw-aa	ya-CCuw-aani	ya-CCuw-aa	ya-CCuw-aa
K/3 (f)	CaC-ataa	ta-CCuw-aani	ta-CCuw-aa	ta-CCuw-aa
T/1	CaCaw-naa	na-CCuu	na-CCuu	na-CCu
T/2 (m)	CaCaw-tum	ta-CC-uuna	ta-CC-uu %	ta-CC-uu %
T/2 (f)	CaCaw-tunna	ta-CCuu-na	ta-CCuu-na	ta-CCuu-na
T/3 (m)	CaCa-w %	ya-CC-uuna	ya-CC-uu %	ya-CC-uu %
T/3 (f)	CaCaw-na	ya-CCuu-na	ya-CCuu-na	ya-CCuu-na

%: az uu/w után egy alifot is írnak
passzív MI: maCCuww
igei főnév: változó

-ay típusú

	Múlt	Jelen	Kötő	Befolyásoló
E/1	CaCay-tu	a-CCii	a-CCiy-a	a-CCi
E/2 (m)	CaCay-ta	ta-CCii	ta-CCiy-a	ta-CCi
E/2 (f)	CaCay-ti	ta-CC-iina	ta-CC-ii	ta-CC-ii
E/3 (m)	CaCaa %2	ya-CCii	ya-CCiy-a	ya-CCi
E/3 (f)	CaC-at	ta-CCii	ta-CCiy-a	ta-CCi
K/2	CaCay-tumaa	ta-CCiy-aani	ta-CCiy-aa	ta-CCiy-aa
K/3 (m)	CaCay-aa	ya-CCiy-aani	ya-CCiy-aa	ya-CCiy-aa
K/3 (f)	CaC-ataa	ta-CCiy-aani	ta-CCiy-aa	ta-CCiy-aa
T/1	CaCay-naa	na-CCii	na-CCiy-a	na-CCi
T/2 (m)	CaCay-tum	ta-CC-uuna	ta-CC-uu %	ta-CC-uu %
T/2 (f)	CaCay-tunna	ta-CCii-na	ta-CCii-na	ta-CCii-na
T/3 (m)	CaCa-w %	ya-CC-uuna	ya-CC-uu %	ya-CC-uu %
T/3 (f)	CaCay-na	ya-CCii-na	ya-CCii-na	ya-CCii-na

%: az uu/w után egy alifot is írnak
%2: pontnélküli y-al
passzív MI: maCCiyy
igei főnév: változó, de általában CaCy vagy CiCaaya

-iw és -iy típusú

az i hatására a w mindenhol y-ra változott

	Múlt	Jelen	Kötő	Befolyásoló
E/1	CaCii-tu	a-CCaa %2	a-CCaa %2	a-CCa
E/2 (m)	CaCii-ta	ta-CCaa %2	ta-CCaa %2	ta-CCa
E/2 (f)	CaCii-ti	ta-CCa-yna	ta-CCa-y	ta-CCa-y
E/3 (m)	CaCiy-a	ya-CCaa %2	ya-CCaa %2	ya-CCa
E/3 (f)	CaCiy-at	ta-CCaa %2	ta-CCaa %2	ta-CCa
K/2	CaCii-tumaa	ta-CCay-aani	ta-CCay-aa	ta-CCay-aa
K/3 (m)	CaCiy-aa	ya-CCay-aani	ya-CCay-aa	ya-CCay-aa
K/3 (f)	CaCiy-ataa	ta-CCay-aani	ta-CCay-aa	ta-CCay-aa
T/1	CaCii-naa	na-CCaa %2	na-CCaa %2	na-CCa
T/2 (m)	CaCii-tum	ta-CCa-wna	ta-CCa-w %	ta-CCa-w %
T/2 (f)	CaCii-tunna	ta-CCay-na	ta-CCay-na	ta-CCay-na
T/3 (m)	CaC-uu %	ya-CCa-wna	ya-CCa-w %	ya-CCa-w %
T/3 (f)	CaCii-na	ya-CCay-na	ya-CCay-na	ya-CCay-na

%: az uu/w után egy alifot is írnak
%2: pontnélküli y-al
passzív MI: maCCiyy
igei főnév: változó

Formák

minden forma (II-X) -ay típusúként ragozódik, de az V és VI igék jelen időben (és így kötő- és befolyásoló módban is) -iw/-iy típusúként

Típus	Múlt	Jelen	Aktív MI %2	Passzív MI	Igei főnév
II	CaCXaa %	CaCXii	muCaCXii	muCaCXaa %	taCCiya_
III	CaaCaa %	CaaCii	muCaaCii	muCaaCaa %	muCaaCaa_
IV	aCCaa %	CCii	muCCii	muCCaa %	iCCaa'
V	taCaCXaa %	taCaCXaa %	mutaCaCXii	mutaCaCXaa %	taCaCXii %2
VI	taCaaCaa %	taCaaCaa %	mutaCaaCii	mutaCaaCaa %	taCaaCii %2
VII	inCaCaa %	nCaCii	munCaCii	munCaCaa %	inCiCaa'
VIII	iCtaCaa %	CtaCii	muCtaCii	muCtaCaa %	iCtiCaa'
X	istaCCaa %	staCCii	mustaCCii	mustaCCaa %	istiCCaa'

%: pontnélküli y-al
%2: határozatlan esetben az -ii leesik (-in pontozással), kivéve acc-ban
az I-es passzívja múltban CuCiy, jelenben CCaa [aa ~ y] (-iy ragozású)
a többi passzív szabályos

11.7 Különleges igék

11.7.1 A volt (kaana) ige

lyukas ragozás: msh-val kezdődő végződés előtt rövid tő (kun)
előidejűséget is ki lehet fejezni vele egy másik múltidejű ige előtt; a sorrend ilyenkor: kaana + alany + (qad) + állítmány + maradék
hasonlóan jelen idejű ige előtt múltbeli folyamatos cselekvést fejez ki
jelenidőben bizonytalanságot fejezhet ki (gyakran qad-dal együtt) vagy jövőt

11.7.2 A tagadó ige (laysa) ragozása

jelen értelmű, de múlt időben ragozódik (nincs is jelen idejű alakja)
msh-val kezdődő végződés előtt rövid tő (las)
megőrizte ejtésben az E/3 (m) -a végződést
a tagadott információ lehet a laysa tárgya, vagy kerülhet bi-vel gen-be

11.7.3 A látni (ra'aa) ige ragozása

múltban -ay típusú hátul gyenge igeként
jelenben -iy típusú hátul gyenge igeként, de hamza nélkül (raa)
hasonlóan kettős ragozású még pl. a fut, siet ige (sa:aa)

11.7.4 Segédigék

kaada (a) majdnem, (tagadással) alig
zaala (a/u) véget ér (maa zaala / laa yazaalu : folytat, még mindig csinál)
ja:ala (a) / akhadha (u) elkezd (jelen idővel kapcsolódik)

11.8 Jövőidő

a jelenidejű ige elé kell tenni, hogy sawfa vagy sa-

11.9 Tagadás

az ige előtt

11.9.1 laa

jelen időben
a tiltást is ezzel kell kifejezni, ilyenkor a befolyásoló alak követi (erősített alakot ld. a Buzdítás alatt)
laa + alany (névelő és végső -n nélkül, acc-ban): nincs

11.9.2 lan

jövőidőben
a sa- ill. sawfa lemarad
az ige kötőmódba (jelen) kerül

11.9.3 lam

múltidőben
az ige befolyásoló módba (jelen) kerül
a jelentése ettől függetlenül múltidejű

11.9.4 maa

múltidőben
az ige múltidejű alakja elé
nem olyan gyakori, mint a lam
[klasszikus] laysa helyett (bi-vel vagy acc-al)

11.9.5 in

klasszikus
in … illaa … szerkezetben gyakori

11.10 Felszólítás

a befolyásoló alakból képezzük, de levesszük a prefixet
ha az első mássalhangzónak nincs magánhangzója, vagy ha IV-es típusú:
magánhangzót teszünk az elejére
I-es igéknél, ha u az utolsó magánhangzó, u-t, egyébként i-t (mindkettő eltűnő hamza)
IV-es igéknél a-t (nem eltűnő hamza)
a többinél i-t (eltűnő hamza)

11.11 Buzdítás

befolyásoló mód magában, vagy li- ill. fal- partikulával (pl. li-na-jlis) (valójában fal = fa + li, hasonlóan wal = wa + li kerül elé)
erősítésként (általában egyesszámnál) -anna/-an végződést kaphat, pl. yaktubanna (Írjon!) [ez az ún. energikus alak] a végződés szerint néha megváltozik: ii -> inna/in, aa -> aanni, na -> naanni, uu -> unna/un

11.12 Birtoklás

"vkinek van vmi", pl. van autótok -> van nektek autó -> likum sayyaara_un
jelenben a "van" nincs jelezve, de jövő/múltban igen
a li- helyett lehet az :inda-t is használni, pl. :indakum sayyaara_un

11.13 Alárendelés

az alárendelt mondat igéje mindig jelenidőben van

12 Partikulák, kötőszavak

12.1 qad

múltidő előtt nem fordítjuk, vagy "már"
jelenidő előtt "talán"

12.2 inna

"az A B" típusú mondatok elejére kerülhet, általában nem kell ragozni
névmás állítmányú mellékmondatot vezet be, valamint idézést a qaal-al
ilyenkor az alany acc-ba kerül, la- kapcsolódhat hozzá
személyes névmásokkal együtt nem használható, helyette a megfelelő végződéseket kapja meg

12.3 an (hogy), anna (hogy), laakin (de), laakinna (de)

az "an" próbálkozást, óhajt vezet be, az "anna" csak információt
főnevek előtt / személyraggal anna/laakinna és úgy viselkedik, mint az inna
az an után kötőmód, ha az ige jelenidőben van

12.4 iyyaa

erre kapcsolódik a közvetlen tárgyat jelölő személyes névmás, ha …
az ige elé kerül
az igéhez a közvetett tárgy kapcsolódik (koráni arabban ilyenkor van, hogy mindkettő az igéhez kapcsolódik; ilyenkor a sorrendjük személy szerinti, pl. qara'a-naa-hu (olvasta nekünk azt))

12.5 hal / a

kérdést vezetnek be
az "a"-t nem lehet a névelő előtt használni

12.6 yaa

megszólítások előtt
nem követheti névelő (ilyenkor helyette: yaa ayyuhaa / yaa ayyatuhaa l-…)
nincs tanwiin sem (tehát pl. yaa muHammadu, nem pedig yaa muHammadun)
ha utána birtokos szerkezet jön, acc-ba kerül (pl. abuu … -> abaa …)

12.7 Feltételes mondatok

12.7.1 in

bármikor használható (lehetséges / nem lehetséges feltétel)
manapság ritkábban használják
az igék mind a feltételben, mind az eredményben általában múltidejűek, néha (jelen idejű) befolyásoló módúak
tagadás általában lam-el
néha a fa- partikula vezeti be az eredményt (ha az ige felszólító módban van)

12.7.2 idhaa

lehetséges feltétel
az igék a feltételben múlt idejűek, az eredményben általában múltidejűek, néha jelen idejűek
tagadás általában lam-el
néha a fa- partikula vezeti be az eredményt (ha névszói az állítmány, ha az ige felszólító módban van, vagy ha szerepel benne qad, sa(wfa), hal, maa/lan/laa vagy laysa)

12.7.3 law

valószínűtlen / lehetetlen feltétel
az igék mind a feltételben, mind az eredményben múltidejűek
tagadás általában maa-val
az eredményt a la- partikula vezeti be

12.8 (yaa) layta

lehetetlen kívánságok
személyraggal (E/1-ben -nii) vagy tárgyesetű főnévvel
igei állítmánynál állítóan múlt, tagadóan lam + befolyásoló mód

12.9 maa

amíg, lam-el együtt amíg nem
pl. laa nakhaafu maa kuntum ma:anaa (nem félünk, amíg velünk vagytok)
pl. laa nakhaafu maa lam takun ma:anaa (nem félünk, amíg velünk nem vagytok)
kérdőszavak után "bár-" jelentésű (pl. aynamaa "bárhol", de: mahmaa "bármi")
határozatlan főnév után annak a bizonytalanságát fokozza (pl. yawman maa)

13 Topik

a topikot (főnév/névmás) előrehelyezzük, és utána egy ezzel egyeztetett névmással vagy személyraggal hivatkozunk rá
pl. Az első az a bárány. -> al-awwal huwa al-kharuuf
bevezethetjük az ammaa-val, a topik után pedig fa- kerül, pl. ammaa haadhihi l-furSatu fa-laa najidu-haa ilaa fi l-qaahirati

14 Számok

az alábbiakban a tényleges nem számít (tehát a többesszámtól még nem nőnemű)

14.1 0

Sifrun

14.2 1

aHadu / iHdaa [aa ~ y] (főnév)
waaHidun / waaHida_un (melléknév)

14.3 2

ithnaani / ithnataani
kettesszámú, ragozandó alak
általában nem szükséges, elég a kettesszám

14.4 3-10

a női -a_ végződés itt a hímnemű alakot jelöli
a jelölt többesszámú gen-be kerül
a nemet a főnév egyesszámú alakjában kell nézni (pl. :ashara_u kutubin)
határozott esetben fordított sorrend, azonos eset (pl. al-kutubu l-:ashara_u)
thalaatha_un / thalaathun (3)
arba:a_un / arba:un (4)
khamsa_un / khamsun (5)
sitta_un / sittun (6)
sab:a_un / sab:un (7)
thamaaniya_un / thamaanin (8)
tis:a_un / tis:un (9)
:ashara_un / :ashrun (10)

14.5 11-99

a jelölt határozatlan egyesszámú acc-ba kerül
beszélt nyelvben csak a hímnemű alakot használják
határozott esetben névelő a szám előtt, pl. al-aHada :ashara waladan, vagy a többesszámú főnév előre kerül, pl. al-awlaadu l-aHada :ashara

14.5.1 11-19

a 10-es részben a nemek visszacserélődtek, de az 1-es részben nem
aHada :ashara / iHdaa :ashra_a [aa ~ y] (11)
ithnaa :ashara / ithnataa :ashra_a (12)
thalaatha_a :ashara / thalaatha :ashra_a (13)
arba:a_a :ashara / arba:a :ashra_a (14)
khamsa_a :ashara / khamsa :ashra_a (15)
sitta_a :ashara / sitta :ashra_a (16)
sab:a_a :ashara / sab:a :ashra_a (17)
thamaaniya_a :ashara / thamaaniya :ashra_a (18)
tis:a_a :ashara / tis:a :ashra_a (19)

14.5.2 20, 30, …

mindig hímnemű többesszámok (-uuna/-iina, beszédben -iin)
pl. thalaathuuna (30), arba:uuna (40) stb.
kivétel az :ishruuna (20)

14.5.3 21, 22, …

egyesek és tízesek
pl. ithnaani wa-:ishruuna / ithnataani wa-:ishruuna (22)

14.6 100, 200, …

ha magában áll (tehát osztható 100-zal), akkor a főnév egyesszám gen-be kerül
különben az utolsó részhez igazodik
mi'a_un (mi'aatun) [mi ~ maa is, ' ~ y; alábbiak hasonlóan] (100)
mi'ataani (200)
thalaathu mi'a_in (300) [mindenképpen egyesszám kell hozzá]
arba:u mi'a_in (400) [mindenképpen egyesszám kell hozzá]
…
alfun (1000)
alfaani (2000)
khamsa_u a'laafin (5000)
mi'a_u alfin (100,000)
malyuunu (malaayiinu) (1,000,000)
milyuunaani (2,000,000)

14.7 Sorszámnevek

10 felett sima számneveket használnak
pl. 30. = harminc (ath-thalaathuun)
pl. 35. = harmincötödik (al-khaamisa_ wa-ath-thalaathuun)
2-10-ig CaaCiC alakúak (6-nak új bázisa van)
al-awwalu / al-uulaa [aa ~ y] vagy al-Haadii / al-Haadiya_u (1.)
ath-thaanii / ath-thaaniya_u (2.)
ath-thaalithu / ath-thaalitha_u (3.)
ar-raabi:u / ar-raabi:a_u (4.)
al-khaamisu / al-khaamisa_u (5.)
as-saadisu / as-saadisa_u (6.)
as-saabi:u / as-saabi:a_u (7.)
ath-thaaminu / ath-thaamina_u (8.)
at-taasi:u / at-taasi:a_u (9.)
al-:aashiru / al-:aashira_u (10.)

14.8 Törtek

a "fél" kivételével CuCC alakúak, többesszámban aCCaaC
niSfun (anSaafun) (1/2)
thulthun (athlaathun) (1/3)
rub:un (arbaa:un) (1/4)
khumsun (akhmaasun) (1/5)
sudsun (asdaasun) (1/6)
sub:un (asbaa:un) (1/7)
thumnun (athmaanun) (1/8)
tus:un (atsaa:un) (1/9)
:ushrun (a:shaarun) (1/10)

15 Fontos formák

CaaCiC : aktív melléknévi igenév, pl. Taalib (tanuló)
CaCiiC : gyakorta melléknév, pl. naDHiif (tiszta)
CaCXaaC : erősített értelem, foglalkozás, jellemvonás, többesszáma -uun/-iin, _ utótaggal nőket és gépeket jelöl pl. bakkaa' (bőgőmasina), kadhdhaab (hazug), Tabbaakh (chef), sayyaara_ (autó)
CuCaCaa' : embert jelölő CaCiiC főnevek többeszáma, pl. wuzaraa' (miniszterek)
CuCuuC : (i) CaCC főnevek többesszáma (ii) főnévi igenév, pl. buyuut (házak)
maCCaC(a_) / maCCiC : hely ahol vmi történik, pl. maktab (asztal)
maCCuuC : passzív melléknévi igenév, pl. maftuuH (nyílt), a többesszáma maCaaCiiC
muCaCXiC : aktív melléknévi igenév, pl. mumaththil (színész)
muCaCXaC : passzív melléknévi igenév, pl. muwaDHDHaf (alkalmazott)
taCCiiC : igei főnév, pl. tartiib (elrendezés)