-*- mode: org -*- #+TITLE: Arab nyelvtani jegyzetek #+AUTHOR: Salvi Péter #+EMAIL: vukung@yahoo.com #+LANGUAGE: hu #+OPTIONS: H:3 num:t toc:t \n:nil @:t ::t |:t ^:nil *:t TeX:nil LaTeX:nil * ABC & Kiejtés ** Mássalhangzók |---+----+-------+----------------------+---+----+-------+------------------------------| | ا | a | alif | * | ط | T | Taa' | t % | | ب | b | baa' | b | ظ | DH | DHaa' | angol th (zöngés) % | | ت | t | taa' | t | ع | : | :ayn | zöngés hang a gégetetőn %2 | | ث | th | thaa' | angol th (zöngétlen) | غ | gh | ghayn | zöngés `kh' | | ج | j | jiim | dzs / zs / g %3 | ف | f | faa' | f | | ح | H | Haa' | h % | ق | q | qaaf | k (nyelvcsapnál csettintett) | | خ | kh | khaa' | hörgő h | ك | k | kaaf | k | | د | d | daal | d | ل | l | laam | l | | ذ | dh | dhaal | angol th (zöngés) %4 | م | m | miim | m | | ر | r | raa' | r (pörgő) | ن | n | nuun | n | | ز | z | zaay | z | ه | h | haa' | h | | س | s | siin | sz | و | w | waaw | w | | ش | sh | shiin | s | ي | y | yaa' | j | | ص | S | Saad | sz % | ء | ' | hamza | torokzárás | | ض | D | Daad | d % | | | | | |---+----+-------+----------------------+---+----+-------+------------------------------| - % garatzárással képzett, mint ahogy a szemüvegre rálehel az ember tisztításkor - %2 mint amikor fojtogatják az embert, egy fajta zöngés H - %3 Arab-félsziget: dzs, Levant/Észak-Afrika: zs, Kairó: g - %4 Egyiptomban gyakran z ** Magánhangzók - S/D/T/DH/r/q mellett (*) más hangérték |----+-----------------------------------------------| | a | rövid á és e közt; *: a és rövid á közt | | aa | á és ee közt; *: aa és á közt | | u | u és ü közt; *: u | | uu | ú és ű közt; *: ú (külföldi szavakban néha ó) | | i | i | | ii | í (külföldi szavakban néha é) | |----+-----------------------------------------------| ** Hangsúly - kétszótagúnál az első szótag hangsúlyos - az utolsóelőtti szótag hangsúlyos, ha hosszú (CvC / Cvv) [v: mgh, C: msh] - egyébként hátulról a harmadik lesz hangsúlyos *** Kivételek - a klitikumok és a névelő nem számítanak - köznyelvi (megálló) kiejtés esetén az utolsó szótag kapja a hangsúlyt, ha CvCC / CvvC típusú - ugyanekkor a nisba kiejtése gyakran -iyy helyett -ii ** Kiejtéssegítő magánhangzók - ha egy mássalhangzóra végződő szó után mássalhangzódó-torlódás jön - általában "i" - a (T/2, T/3) személyes névmások után "u" (pl. wa :alaykumu s-salaam) - ha min után névelő jön, akkor "a" (mina l-kuwayti) * Írás - kötött: az írásjegyeknek önálló, kezdő, közbülső és végső alakja van - a rövid magánhangzókat az előtte levő betű fölé/alá írják - írásjelek mint a magyarban, csak tükrözve (pl. ،, ؟) ** Mássalhangzók |--------+---+---+---+----+---+---+----+---+----+---+---+---+----+---+---+---+----+---+----+---+---+---+---+---+---+---+---+---+----| | Forma | a | b | t | th | j | H | kh | d | dh | r | z | s | sh | S | D | T | DH | : | gh | f | q | k | l | m | n | h | w | y | la | |--------+---+---+---+----+---+---+----+---+----+---+---+---+----+---+---+---+----+---+----+---+---+---+---+---+---+---+---+---+----| | Önálló | ﺍ | ﺏ | ﺕ | ﺙ | ﺝ | ﺡ | ﺥ | ﺩ | ﺫ | ﺭ | ﺯ | ﺱ | ﺵ | ﺹ | ﺽ | ﻁ | ﻅ | ﻉ | ﻍ | ﻑ | ﻕ | ﻙ | ﻝ | ﻡ | ﻥ | ﻩ | ﻭ | ﻱ | ﻻ | |--------+---+---+---+----+---+---+----+---+----+---+---+---+----+---+---+---+----+---+----+---+---+---+---+---+---+---+---+---+----| | Kezdő | - | ﺑ | ﺗ | ﺛ | ﺟ | ﺣ | ﺧ | - | - | - | - | ﺳ | ﺷ | ﺻ | ﺿ | ﻃ | ﻇ | ﻋ | ﻏ | ﻓ | ﻗ | ﻛ | ﻟ | ﻣ | ﻧ | ﻫ | - | ﻳ | - | | Közben | - | ﺒ | ﺘ | ﺜ | ﺠ | ﺤ | ﺨ | - | - | - | - | ﺴ | ﺸ | ﺼ | ﻀ | ﻄ | ﻈ | ﻌ | ﻐ | ﻔ | ﻘ | ﻜ | ﻠ | ﻤ | ﻨ | ﻬ | - | ﻴ | - | | Végső | ﺎ | ﺐ | ﺖ | ﺚ | ﺞ | ﺢ | ﺦ | ﺪ | ﺬ | ﺮ | ﺰ | ﺲ | ﺶ | ﺺ | ﺾ | ﻂ | ﻆ | ﻊ | ﻎ | ﻒ | ﻖ | ﻚ | ﻞ | ﻢ | ﻦ | ﻪ | ﻮ | ﻲ | ﻼ | |--------+---+---+---+----+---+---+----+---+----+---+---+---+----+---+---+---+----+---+----+---+---+---+---+---+---+---+---+---+----| ** Magánhangzók |----+--------+---------------------------------------------------------| | - | suquun | kör a mássalhangző felett (ْ) | | a | fatHa | / a mássalhangzó felett (َ) | | aa | | a + alif | | u | Damma | kis waw a mássalhangzó (vagy ha van, shadda) felett (ُ) | | uu | | u + waaw | | i | kasra | / a mássalhangzó, vagy ha van shadda, az alatt (ِ) | | ii | | i + yaa' | |----+--------+---------------------------------------------------------| ** taa marbuuTa - h 2 ponttal (ة), ejtése t - ha nincs utána rag, általában nem ejtik - itt _-vel jelöljük ** shadda - dupla mássalhangzót a mássalhangzó fölé írt ّ-val (shadda) jelölik - ha két azonos msh (a névelőt kivéve) egymás mellé kerül - kipontozásnak számít, csak félreérthető esetekben írják ki ** hamza - torokzárást jelez (gyengébbet, mint az :ayn) - kaphat magánhangzót, mint a mássalhangzók - átírásban '-al jelöljük, de szó elején általában nem írjuk - magában áll vagy hordozóra kerül egy ء: أ / إ / ؤ / ئ (itt nincs két pont) *** Szó elején - mindig alifon, ha i-t kap, akkor alá, egyébként felé - van, hogy nem jelölik - van, hogy i-nél is felé írják *** Szó közepén - ha a hamza körül (előtt + után) csak egy magánhangzó van, akkor az annak megfelelő hordozóra kerül - egyébként az erősebbre (i/y > u > a) **** Kivételek - aa/uu és _ közt magában áll, ii és _ közt y-on - aa és a/aa közt magában áll *** Szó végén - magánhangzó nélküli betű ill. hosszú magánhangzó után saját magában áll - rövid magánhangzó után az annak megfelelő hordozón **** Kivételek - ha a hamza után egy extra alif jön, és az előző mássalhangzót lehet kötve írni, és nincsen magánhangzója, akkor y-ra kerül - ha a hamza után egy extra alif jön, és az előző mássalhangzót nem lehet kötve írni, és nincsen magánhangzója, akkor magában áll vagy a saját magánhangzójának megfelelő hordozón ** waSla - olyan szó eleji hamza (pl. a névelőn), ami a magánhangzójával együtt eltűnik, ha van előtte egy szó - ha az előző szó végén nincs magánhangzó, kap egyet (ld. kiejtéssegítő mgh-ók) - jele egy S-szerű hurok az alif felett (ٱ), de általában nem jelölik ** madda - hullámvonal az alif felett (آ) - a két egymás utáni alif helyett írjuk a következő esetekben - alifon levő hamza után, ha aa (alif) jön ('aa) - alifon levő hamza + a után, ha alifon levő hamza jön (mgh nélkül) ('a') ** tanwiin - szóvégi -an/-un/-in (majdnem minden határozatlan főnév/melléknév után) - egy vonal a magánhangzó felett vagy alatt (ً/ٌ/ٍ) - az ٌ helyett néha ُُ-t írnak - acc-ban az -an után alifot is írnak (de nem ejtik) - a végső n-et beszélt nyelvben ritkán ejtik ** Kivételek - ligatúrák (l+a, kapcsolódások az m-el, j/H/kh-val, h-val stb.) - az egy írásjegyből álló szavakat a következőhöz kell kapcsolni - néhány szóvégi aa-t pontnélküli y-vel írnak, nem a-val (alif maqSuura) - igeragozásban néhány szóvégi uu után írnak még egy a-t is - bizonyos szavakban az aa-t az előző mássalhangzó felé írt kis alif-fal (tőr alif, ٰ) jelölik (kipontozásnak számít, tehát normálisan nem írják) - a nevekben az ibn kezdő alifja eltűnik ** Számok - balról jobbra írják |---+---+---+---+---+---+---+---+---+---| | ٠ | ١ | ٢ | ٣ | ٤ | ٥ | ٦ | ٧ | ٨ | ٩ | | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |---+---+---+---+---+---+---+---+---+---| *** Betűkkel (pl. paragrafusok számozására) - a (1), b (2), j (3), d (4), h (5), w (6), z (7), H (8), T (9), y (10), k (20), l (30), m (40), n (50), s (60), : (70), f (80), S (90), q (100), r (200), s (300), t (400), th (500), kh (600), dh (700), D (800), DH (900), gh (1000) * Névelő - csak határozott van, névmásokhoz nem rakják, és bizonyos tulajdonnevekhez sem - írásban mindig "al-", de magánhangzó után az a-t nem ejtik (waSla) - az l beszédben hasonul a Nap-betűkhöz - Nap-betűk: t/th/d/dh/r/z/s/sh/S/D/T/DH/l/n [Nap: shams] - Hold-betűk: a maradék [Hold: qamar] - hasonuláskor szokás a következő mássalhangzóra egy shadda-t tenni - a li- elöljárószó után az alif eltűnik, csak a két laam marad meg (ha a szó maga l-lel kezdődik, akkor a második és harmadik helyett csak egyet írunk shadda-val) * Nemek - nőnemű főnevek -a_un -ra végződnek - beszélt nyelvben csak az -a -t ejtik - ragozáskor a _-ból t lesz írásban is, és ki is ejtik - minden más hímnemű - hímnemű élő dolgokból nőnemű képezhető, pl. mudiirun -> mudiira_un ** Kivételek - az élő dolgok tényleges neme felülbírálja az alakot - két eltérő nemű élőlény együtt hímneműnek számít - az élettelen dolgok többesszáma egyesszámú nőneműnek számít - helynevek és a páros testrészek általában nőneműek - vannak -aa'u végű nőneműek - vannak -aa [aa ~ y] végű nőneműek * Esetek ** Acc - a mondatok tárgya - "az A B volt", "az A nem B", "az A B lett" típusú mondatokban B (azaz a kaana, laysa és aSbaHa / Saara igék tárgya ilyenkor B) - sok határozó valójában acc-ban levő melléknév - írott nyelvben "...-re tekintettel" jelentést is hordozhat ** Gen - a birtokló - a prepozíciók után * Személyragok ** Főneveknél / mellékneveknél - birtoklást fejez ki (pl. "az én ...m", "a ti ...tok") |---+------+--------+--------+--------+--------| | | 1 | 2 (m) | 2 (f) | 3 (m) | 3 (f) | |---+------+--------+--------+--------+--------| | E | -ii | -ka | -ki | -hu | -haa | | K | -naa | -kumaa | -kumaa | -humaa | -humaa | | T | -naa | -kum | -kunna | -hum | -hunna | |---+------+--------+--------+--------+--------| - az -ii hosszú magánhangzó vagy ay kettőshangzó után -ya - a -hu, -humaa, -hum, -hunna, ha -i/-ii vagy -ay után jön, rendre -hi, -himaa, -him, -hinna lesz - a -ka és -ki ejtése msh. után rendre -ak és -ik, mgh. után -k és -ki - a -hu ejtése msh. után -uh, mgh. után -h (alig érzékelhető) ** Igéknél - tárgyat jelöl (pl. "téged", "őket") - ugyanazok a végződések, mint a főneveknél, de az E/1 az -nii - A múltidejű T/2 (m) végződés (-tum) után egy uu kerül (-tumuu) ** Elöljárószavaknál - pl. "nála", "velünk" - ugyanazok a végződések, mint a főneveknél - az ilaa, :alaa, ladaa elöljárószók vége -ay -ra változik - a li elöljárószó la -ra változik, kivéve E/1 előtt (lii) - E/1: előtte lehagyjuk a rövid utolsó magánhangzót (pl. fawqa -> fawqii); a min és :an elöljárószavaknál az n duplázódik (minnii, :annii) * Főnevek - nom: -u (határozatlan: -un, tanwiinnel) - acc: -a (határozatlan: -an, tanwiinnel és általában egy alifot is írnak mögé, kivéve a ragozott szavaknál, pl. a nőnemű végződésesek (de az alakváltós többesszámnál kell), ill. ha hosszú mgh + hamzára végződik - gen: -i (határozatlan: -in, tanwiinnel) - ezeket a végződéseket általában nem ejtik - személynevek az ibn előtt elvesztik a végső n-et (pl. muhammadu bnu :aliyyi) ** Kétalakos főnevek - vannak főnevek, amiknek csak két alakjuk van - határozatlan esetben nom/acc/gen = -u/-a/-a - de határozottként és birtoklott tárgyként háromalakúak lesznek - pl: tulajdonnevek, -aanu / -aa [aa ~ y] végű melléknevek, minden névelő nélküli földrajzi név és a CaCaaCiC alakú többesszámok ** Szinte változatlan főnevek - alif maqsuura-ra végződő főnevek (pl. al-mustashfaa, al-mustawaa, al-maqhaa) - határozatlan alakban -an végződést kapnak, de más ragozás nincs (pl. mustashfan stb.) ** Kettesszám - nom: -aani - acc/gen: -ayni - beszédben mindegyik -ayn ejtésű - ragozáskor ill. birtoklás tárgyaként a végső -n leesik - az -aa'u végű főnevekből -aawaani/-aawayni lesz ** Többesszám - bonyolult, meg kell jegyezni - a nőnemet jelző _ megjelenhet/eltűnhet, ez a nemre vonatkozólag nem számít - rövid szavaknál általában a belső struktúra változik, hosszúaknál utótag *** Gyakori sablonok a belső többesszámra - 4 msh-zós szavaknál, ha a 3. és 4. közti mgh. rövid: CaCaaCiC - 4 msh-zós szavaknál, ha a 3. és 4. közti mgh. hosszú: CaCaaCiiC / CaCaaCiCa - CuCC színekre és testi fogyatékosságokra - CiCCa_ => CiCaC - CuCCa_ => CuCaC - CaCiiC => CiCaaC (melléknevek) vagy aCCiCaa'u vagy CuCaCaa'u (emberek) - C?CC => CuCuuC vagy aCCuC vagy aCCaaC - CaaCiC => CuCXaaC vagy CaCaCa (emberek), CawaaCiC - második szótagban hosszú mgh => aCCiCa, CaCaa'iC (nőneműek) *** Utótagos többesszám **** Hímnemű - nom: -uuna - acc/gen: -iina - beszédben mindegyik -iin ejtésű - csak embereket jelölő szavakra, és a sana_ (év) szóra - ragozáskor ill. birtoklás tárgyaként a végső -n leesik - az E/1 személyrag (-ii) esetén -iyya lesz mindhárom esetben **** Nőnemű - nom: -aatun - acc/gen: -aatin - beszédben mindegyik -aat ejtésű - az -aa'u végű főnevekből -aawaatun/-aawaatin lesz ** Birtoklás - birtokláson kívül jelenthet más kapcsolatot (rész/egész, tulajdonság stb.) - két főnév közt: egymás után helyezés, sorrend: tárgy birtokló - a tárgynak nincs névelője, sem -n -es végződése - a birtokló gen-be kerül - a szerkezet határozottnak számít, ha a birtokló határozott - a tárgyban a női végződésből a _-t mindig kiejtik *** Jelzők - nem jöhet a birtokos és tárgy közé semmi, csak mutató névmás (a birtoklóé) - a tárgy mutató névmása és mindkettő jelzői a szerkezet után jönnek *** Személyes névmással - személyes névmás (birtokló) és főnév (tárgy) esetén a tárgyat ragozzuk - a személyes névmást magát elhagyjuk - ha a birtokló tulajdonnév vagy személyes névmás, határozatlan birtoklást ("az X egy Y-ja") úgy lehet kifejezni, hogy "X az Y X-eiből", azaz pl. baytun min buyuutu-hu (az egyik háza) *** Melléknévvel - ha melléknév a tárgy, az eredmény egy melléknév (vmilyen vmiű, pl. jó szívű) - ilyenkor a birtokló mindig határozott, pl. hindiyyu l-'aSli (indiai eredetű) - ha határozott főnévhez társul, mindkét tag kap névelőt (!), pl. al-la:bata l-hindiyyata l-'aSli (az indiai eredetű játékot) [de ezt manapság sokszor lehagyják, pl. aT-Taabi:atu [th-]thulaathiyyatu l-'ab:aadi "a 3D nyomtató"] *** Kivételek - abun (apa), akhun (fivér), Hamun (após), fuu (száj), dhuu (birtokló) - ezek a szavak a tárgy pozíciójában hosszú magánhangzót kapnak - pl. abuu l-waladi (a fiú apja), dhaa sha'n (a fontosság birtoklóját) ** Kollektív főnevek - egyesszámban a jelentés többesszámú (pl. baqarun (tehenek)) - gyakran a nőnemű végződéssel kerül egyesszámba (pl. baqara_un (tehén)) ** Egyenlőséges mondatok - ha az állítmány határozott, az elválasztáshoz kell egy személyes névmás, pl. bilaadu l-maliki hiya miSru. - létezés kifejezésére a hunaaka -t vagy thamma_a -t lehet használni: pl. hunaaka qalamun ** Kicsinyítő - CuCayC (pl. jabal => jubayl) - hátul gyenge és kétgyökös esetben CuCayy (pl. ibn => bunayy) E/1-es személyraggal CuCayya minden esetben - néha előfordul CuCayyiC vagy CuwayCiC kicsinyítő alak is * Névmások ** Személyes |---+-------+---------+---------+-------+-------| | | 1 | 2 (m) | 2 (f) | 3 (m) | 3 (f) | |---+-------+---------+---------+-------+-------| | E | ana | anta | anti | huwa | hiya | | K | naHnu | antumaa | antumaa | humaa | humaa | | T | naHnu | antum | antunna | hum | hunna | |---+-------+---------+---------+-------+-------| - "azok" = hiya, mivel a többesszámú élettelen dolgok egyesszámú nőneműek - ha az állítmánynak névelője van, az alany és az állítmány közé be kell tenni egy megfelelő nemű/számú személyes névmást ** Vonatkozó - csak akkor használják, ha a hivatkozott dolog határozott - vonatkozó mellékmondatban mindenképpen hivatkozni kell rá |---+-------------+------------| | | m | f | |---+-------------+------------| | E | alladhii | allatii | | K | al-lladhaan | al-llataan | | T | alladhiina | al-llaatii | |---+-------------+------------| - "amik" = allatii, mivel a többesszámú élettelen dolgok egyesszámú nőneműek - a kettesszámú alakok nom-on kívül -ayn-ra változnak - ha a mellékmondat állítmánya melléknévi, akkor a vonatkozó névmás helyett a hivatkozott dologgal azonos esetű határozott melléknevet is lehet használni, pl. li-l-mar'ati l-maqtuuli abuuhaa / li-l-mar'ati llatii maqtuulun abuuhaa ** Mutató - az "ezek" és "azok" csak emberekkel használatosak, amúgy haadhihi/tilka - a kettesszámú alakok acc/gen-ben -aan- helyett -ayn- -t kapnak *** Ez - a kezdő haa- -ben az aa-t tőr aliffel írják |---------+----------+-----------------+-----------------+------------| | ez (m) | ez (f) | ezek ketten (m) | ezek ketten (f) | ezek | |---------+----------+-----------------+-----------------+------------| | haadhaa | haadhihi | haadhaani | haataani | haa'ulaa'i | |---------+----------+-----------------+-----------------+------------| *** Az - a dhaa[li]ka és uulaa'ika aa-ját tőr aliffel írják |-------------------+--------+-----------------+-----------------+-------------| | az (m) | az (f) | azok ketten (m) | azok ketten (f) | azok | |-------------------+--------+-----------------+-----------------+-------------| | dhaalika (dhaaka) | tilka | dhaanika | taanika | uulaa'ika % | |-------------------+--------+-----------------+-----------------+-------------| - %: ejtésben ulaa'ika ** Visszaható - nafsun (anfusun) + személyrag - birtokos szerkezetben tárgyként "ugyanaz" értelme van (pl. fii nafsi al-yawmi (ugyanazon a napon)) - a jelzett főnév/névmás után személyraggal: hangsúlyozó névmás - a dhaatun (dhaawaatun) ugyanígy működik, de ritkábban visszaható ** Kölcsönös - ba:Dun - általában kétszer szerepel, az első kap személyragot (pl. Daraba ba:Du-hum ba:Dan (megütötték egymást)) * Melléknevek - a jelzett szó után, ill. főnévként is használható - ha a jelzett szó határozott, akkor a melléknév is kap határozott névelőt - állítmányként (határozott alannyal) nem kap névelőt - a melléknevek halmozhatóak (mindegyikhez kell névelő határozott esetben) - nőnemű képzezhető "a_" hozzáadásával ** Kettesszám - mint a főneveknél, de a megfelelő nemű alakhoz, pl. kitaabaani kabiiraani / madiinataani kabiirataani ** Többesszám - csak ha a főnév embereket jelöl - nőnemű esetben mindig -aat - hímneműnél -uun/-iin vagy belső változású (ld. főneveknél) ** Képzés főnévből - az -iyyun (f: -iyya_un) képzővel (ha nincs ragozva, ejtése -ii/-iyyah), lehagyva a névelőt, a nőnemű -a_ végződést és a szóvégi aa-t - a shadda-t gyakran lehagyják - bizonyos szavaknál, határozatlan, ragozatlan esetben az y-t is lehagyják - a többesszám -uun/-iin (f: -aat), kivéve ha kollektív jelentésű volt a főnév, mert akkor az lesz a többesszám (pl. al-muhandisuun al-:arab) ** Képzés igéből - gyakran CaCiiC alakban állapotot kifejező igékből (pl. mariDa => mariiD) - ha az ige tárgyas, akkor a jelentés passzív (pl. akhadha => akhiidh) ** Összehasonlítás - a közép- és felsőfok alakja ugyanaz *** Középfok - ugyanaz minden számban és nemben - a "min"-t használják "mint" értelemben *** Felsőfok - számban/nemben egyeztetjük - három különböző módon fejezhető ki - leggyakoribb: határozatlan egyesszámú főnév birtokoltjaként (akbaru waladin => a legnagyobb gyerek) - a főnév többesszámának birtokoltjaként (pl. a házak legnagyobbja) - határozott melléknévi használatban (de a felsőfok értelem gyakran eltűnik), ilyenkor néhány gyakori melléknévnek (pl. kabiir, Saghiir, :aDHiim) van nőnemű alakja is *** Képzés - középfokként az egyesszám hímnemet használják **** Hímnem - három msh-s melléknév: aCCaC (pl. akbar), tsz. (1) aCCaCuuna / (2) aCaaCiCu - ha ugyanaz a második és harmadik: aCaCC (pl. ajadd) - ha a harmadik gyenge: aCCaa [aa ~ y] (pl. adhkaa), tsz. (2) aCaaCin - bonyolultabbaknál meg kell tanulni **** Nőnem - ha van nőnemű alak, akkor az CuCCaa [aa ~ y] (pl. kubraa), ksz. CuCCayaani, tsz. (1) CuCCayaatun / (2) CuCaCun - ha a második y: CuuCaa (pl. Tayyib => Tuubaa) - ha a harmadik gyenge: akkor CuCyaa, tsz. (2) CuCaa [aa ~ y] **** Kivételek - khayr (jobb / legjobb) - sharr (rossz / legrosszabb) - valójában főnevek ** Színek és testi fogyatékosságok - hímnem: aCCaC - nőnem: CaCCaa' (duális CaCCaawaan) - többesszám: CuCC - a határozatlan acc-ot jelölő alif-ot csak a többesszám kapja meg *** Kivételek - abyaD (fehér) többesszáma biiD [gyenge középső msh] - gyenge végső msh esetén: aCCaa [aa ~ y] / CaCCaa' / CuCCaan ** Egyenlőséges mondatok - nemben egyeztetjük az alannyal, de határozatlan - egyébként ugyanúgy, mint a főneveknél * Határozók - nincsenek - helyette hímnemű határozatlan melléknevet használnak acc-ban - ilyenkor ejtik az acc. végződést (-an) - vagy elöljárószóval, ált. bi- + főnév ** Összekapcsolás névszói állítmányú mondattal - wa + alany - pl. "nagy dühösen így szólt" ("így szólt és nagyon dühös", qaala wa-huwa ghaDbaanun jiddan) ** Összekapcsolás igei állítmányú mondattal *** Befejezett - állító: wa-qad, pl. :aada min amriikaa wa-qad HaSala :alaa d-doktooraat - tagadó: wa-maa / wa-lam, pl. :aada min amriikaa wa-lam yaHSul :alaa d-doktooraat *** Folyamatos - állító: wa + alany, vagy minden nélkül, pl. :aada [wa-huwa] yaHmilu la-naa :addata rasaa'ilin - tagadó: wa-laa, pl. :aada wa-laa yaHmilu la-naa ayyata rasaa'ilin * Igék - megadása a múltidejű E/3 hímnemű alakkal - szórend: ige + alany + többi; 1. ige + alany + tárgy + 2. ige - ha az alany előtt áll, akkor E/3 alakban kell használni (nemet egyeztetve - ilyenkor a többesszámú [nem ember] főnév mindig nőneműnek számít, pl. infajarati l-buyuutu; tughannii T-Tuyuuru; taftaHu l-bunuuku stb.) - ha az alany után áll, vagy az alany jelöletlen, teljes egyeztetés szükséges ** Változók - idő: múlt, jelen - mód: kijelentő, kötő, befolyásoló, felszólító - hang: aktív, passzív - főnévi és melléknévi igenevek ** Elő- és utótagok |---------+--------+---------------+-------------+---------------| | | Múlt | Jelen % | Kötő % | Befolyásoló % | |---------+--------+---------------+-------------+---------------| | E/1 | -tu %3 | a-..-u | a-..-a | a- | | E/2 (m) | -ta %3 | ta-..-u | ta-..-a | ta- | | E/2 (f) | -ti | ta-..-iina %3 | ta-..-ii | ta-..-ii | | E/3 (m) | -a %3 | ya-..-u | ya-..-a | ya- | | E/3 (f) | -at | ta-..-u | ta-..-a | ta- | |---------+--------+---------------+-------------+---------------| | K/2 | -tumaa | ta-..-aani %3 | ta-..-aa | ta-..-aa | | K/3 (m) | -aa | ya-..-aani %3 | ya-..-aa | ya-..-aa | | K/3 (f) | -ataa | ta-..-aani %3 | ta-..-aa | ta-..-aa | |---------+--------+---------------+-------------+---------------| | T/1 | -naa | na-..-u | na-..-a | na- | | T/2 (m) | -tum | ta-..-uuna %3 | ta-..-uu %2 | ta-..-uu %2 | | T/2 (f) | -tunna | ta-..-na | ta-..-na | ta-..-na | | T/3 (m) | -uu %2 | ya-..-uuna %3 | ya-..-uu %2 | ya-..-uu %2 | | T/3 (f) | -na | ya-..-na | ya-..-na | ya-..-na | |---------+--------+---------------+-------------+---------------| - %: II, III, IV-nél és a passzív alakoknál "a" helyett "u" az előtagokban - %2: az uu után egy alifot is írnak (további ragozáskor eltűnik) - %3: a végső rövid magánhangzót nem ejtik *** Személy szerinti rendezésben |---------+--------+---------------+-------------+---------------| | | Múlt | Jelen % | Kötő % | Befolyásoló % | |---------+--------+---------------+-------------+---------------| | E/3 (m) | -a %3 | ya-..-u | ya-..-a | ya- | | E/3 (f) | -at | ta-..-u | ta-..-a | ta- | | K/3 (m) | -aa | ya-..-aani %3 | ya-..-aa | ya-..-aa | | K/3 (f) | -ataa | ta-..-aani %3 | ta-..-aa | ta-..-aa | | T/3 (m) | -uu %2 | ya-..-uuna %3 | ya-..-uu %2 | ya-..-uu %2 | | T/3 (f) | -na | ya-..-na | ya-..-na | ya-..-na | |---------+--------+---------------+-------------+---------------| | E/2 (m) | -ta %3 | ta-..-u | ta-..-a | ta- | | E/2 (f) | -ti | ta-..-iina %3 | ta-..-ii | ta-..-ii | | K/2 | -tumaa | ta-..-aani %3 | ta-..-aa | ta-..-aa | | T/2 (m) | -tum | ta-..-uuna %3 | ta-..-uu %2 | ta-..-uu %2 | | T/2 (f) | -tunna | ta-..-na | ta-..-na | ta-..-na | |---------+--------+---------------+-------------+---------------| | E/1 | -tu %3 | a-..-u | a-..-a | a- | | T/1 | -naa | na-..-u | na-..-a | na- | |---------+--------+---------------+-------------+---------------| - ezen jobban látszik a jelenidő prefixumainak struktúrája: (i) y-: hímnemű harmadik személy (ő, ők ketten, ők) (ii) t-: második személy (te, ti ketten, ti) vagy nőnemű harmadik személy - ezt csak a T/3(f) borítja fel, ami valamiért y- prefixumú *** Szétválasztva **** Múlt |---+------+--------+--------+-------+-------| | | 1 | 2 (m) | 2 (f) | 3 (m) | 3 (f) | |---+------+--------+--------+-------+-------| | E | -tu | -ta | -ti | -a | -at | | K | | -tumaa | | -aa | -ataa | | T | -naa | -tum | -tunna | -uu | -na | |---+------+--------+--------+-------+-------| **** Jelen |---+---------+------------+------------+------------+------------| | | 1 | 2 (m) | 2 (f) | 3 (m) | 3 (f) | |---+---------+------------+------------+------------+------------| | E | a-..-u | ta-..-u | ta-..-iina | ya-..-u | ta-..-u | | K | | ta-..-aani | | ya-..-aani | ta-..-aani | | T | na-..-u | ta-..-uuna | ta-..-na | ya-..-uuna | ya-..-na | |---+---------+------------+------------+------------+------------| - E/2 = E/3(f) és K/2 = K/3(f) ** Aktív formák |---------+----------+----------+-------------------+---------------------| | Típus | Múlt | Jelen | Melléknévi igenév | Igei főnév | |---------+----------+----------+-------------------+---------------------| | I % | CaCaC | CCiC | CaaCiC | | | II %2 | CaCXaC | CaCXiC | muCaCXiC | taCCiiC / taCCiCa_ | | III | CaaCaC | CaaCiC | muCaaCiC | muCaaCaCa_ / CiCaaC | | IV %3 | aCCaC | CCiC | muCCiC | iCCaaC | | V %4 | taCaCXaC | taCaCXaC | mutaCaCXiC | taCaCXuC | | VI | taCaaCaC | taCaaCaC | mutaCaaCiC | taCaaCuC | | VII | inCaCaC | nCaCiC | munCaCiC | inCiCaaC | | VIII %5 | iCtaCaC | CtaCiC | muCtaCiC | iCtiCaaC | | IX %6 | | | | | | X | istaCCaC | staCCiC | mustaCCiC | istiCCaaC | |---------+----------+----------+-------------------+---------------------| - %: a múlt/jelen magánhangzói mások is lehetnek: pl. CaCiC / CCaC, CaCuC / CCuC; (a múltból nem lehet megállapítani a jelen magánhangzóját következesen, de gyakran CaCaC -> u vagy i, CaCiC -> a, CaCuC -> u) - %2: a négymássalhangzós szavak is eszerint ragozódnak, de a FI CaCCaCa_ vagy CiCCaaC - %3: a hamza nem tűnik el (mindenhol máshol eltűnik) - %4: ez a másik, ami alapján négymássalhangzós szavakat lehet ragozni, valamint időnként a ta- hasonulhat a közvetlenül elé kerülő dentálisokhoz, és ha ta- kerül elé, teljesen ki is eshet (pl. E/2 jelen) - %5: az első msh. és a -t- együttese változásokat idéz elő: S -> ST, D -> DT, T -> TT, DH -> DHDH, th -> thth, d -> dd, dh -> dd, w -> tt, z -> zd, és néha ' -> tt - %6: ld. duplázott igék - a II-es gyakran késztető, erősítő vagy szaporító jelentésű - a III-as gyakran próbálkozást fejez ki, vagy vkivel együtti cselekvést - a IV-es gyakran késztető vagy erősítő jelentésű - az V-ös gyakran visszaható jelentésű - a VI-os gyakran valakivel együtti vagy visszaható cselekvéssel kapcsolatos - a VII-es és VIII-as gyakran passzív vagy reflektív jelentésű - a IX-es gyakran vmilyen színűvé vagy hátrányos helyzetűvé válást jelent - a X-es gyakran próbálkozást fejez ki, vagy "vmilyennek gondol vmit" *** I-es igei főnevek - nincsenek pontos szabályok, csak szabályosságok - a leggyakoribb formák: - CaCaC / CaCiC alakú tárgyas igék => CaCC, pl. qatal, fahim - CaCaC alakú tárgyatlan igék => CuCuuC, pl. kharaj - CaCiC alakú tárgyatlan igék => CaCaC, pl. mariD - CaCuC alakú igék => CaCaaCa_ / CuCuuCa_, pl. faSuH, Sa:ub - de értelmi alapon más szabályosságok is vannak: pl. hangadásos igék => CuCaaC / CaCiiC, pl. Sarakh, bakaa, SaaH pl. mesterség, poszt => CiCaaCa_, pl. 'amar, katab, tajar *** Egyszeri cselekvéses főnév - igei főnév + a_ - I: mindig CaCCa_ - II: mindig taCCiiCa_ - pl. Darba_ (egy ütés), Darbatayni (két ütés) ** Passzív formák - csak akkor használható, ha nincs megnevezve a cselekvő (az eszköz lehet) - szabályosan képezhetők magánhangzó-cserével (a hosszúságot megtartva) - múlt: az utolsó magánhangzót i-re változtatjuk, az előtte levőket pedig u-ra - jelen: minden magánhangzó a-ra változik |-------+----------+----------+-------------------| | Típus | Múlt | Jelen | Melléknévi igenév | |-------+----------+----------+-------------------| | I | CuCiC | CCaC | maCCuuC | | II | CuCXiC | CaCXaC | muCaCXaC | | III | CuuCiC | CaaCaC | muCaaCaC | | IV | uCCiC | CCaC | muCCaC | | V | tuCuCXiC | taCaCXaC | mutaCaCXaC | | VI | tuCuCiC | taCaaCaC | mutaCaaCaC | | VII | unCuCiC | nCaCaC | munCaCaC | | VIII | uCtuCiC | CtaCaC | muCtaCaC | | IX | | | | | X | ustuCCiC | staCCaC | mustaCCaC | |-------+----------+----------+-------------------| ** Tárgyas ragozás - ha a tárgy személyes névmás, az ennek megfelelő ragot még utána rakjuk - az uu + alif-ra végződő alakokból az alifot ilyenkor elhagyjuk - a múltidejű T/2 (m) -tum és a személyrag közé jön egy w (uu) ** Gyenge igék *** Duplázott igék - a második és harmadik mássalhangzó megegyezik - a magánhangzók "hátralökődnek" a duplázott (rövid) formában - magánhangzóval kezdődő végződés előtt a duplázott tövet használjuk - az utótag nélküli alakokban is a duplázott tövet használjuk, és -a utótagot kap (!) (a szabályos alak is előfordul, tehát feloldott tő magában, pl. shukka / ushkuk "kételkedj") |-------+---------------------+--------------------+-----------+------------+------------| | Típus | Múlt | Jelen | Aktív MI | Passzív MI | Igei főnév | |-------+---------------------+--------------------+-----------+------------+------------| | I % | CaCX / CaCaC | CuCX / CCuC | CaaCX | maCCuuC | | | III | CaaCX / CaaCaC | CaaCX / CaaCiC | muCaaCX | muCaaCX | CiCaaC | | IV | aCaCX / aCCaC | CiCX / CCiC | muCiCX | muCaCX | iCCaaC | | VI | taCaaCX / taCaaCaC | taCaaCX / taCaaCaC | mutaCaaCX | mutaCaaCX | taCaaCX | | VII | inCaCX / inCaCaC | nCaCX / nCaCiC | munCaCX | munCaCX | inCiCaaC | | VIII | iCtaCX / iCtaCaC | CtaCX / CtaCiC | muCtaCX | muCtaCX | iCtiCaaC | | IX %2 | iCCaCX / iCCaCaC | CCaCX / CCaCaC | muCCaCX | | iCCiCaaC | | X | istaCaCX / istaCCaC | staCiCX / staCCiC | mustaCiCX | mustaCaCX | isstiCCaaC | |-------+---------------------+--------------------+-----------+------------+------------| - a táblázatban nem szereplő formák szabályosak - %: a második magánhangzó itt is változhat (pl. CaCX/CaCuC / CiCX/CCiC) - %2: négymássalhangzósnál múlt: iCCaCaCX, jelen: CCaCiCX, aktív: muCCaCiCX, főnév: iCCiCCaaC - a passzív szabáyos (a magánhangzó mozgását figyelembe véve), de a III és IV formáknak múltidőben nincs duplázott alakja, mindig normális *** Elöl gyenge igék - elöl w vagy y |-------+-------------+-------------+-------------+-------------+--------------| | Típus | Múlt | Jelen | Aktív MI | Passzív MI | Igei főnév | |-------+-------------+-------------+-------------+-------------+--------------| | I | waCvC | CiC % | waaCiC | mawCuuC | %2 | | I | waCvC | wCaC / wCuC | waaCiC | mawCuuC | %2 | | I %3 | yaCvC | yCvC | yaaCiC | mayCuuC | | | IV | awCaC | uuCiC | muuCiC | muuCaC | iiCaaC | | IV | ayCaC | uuCiC | muuCiC | muuCaC | iiCaaC | | VIII | ittaCaC | ttaCiC | muttaCiC | muttaCaC | ittiCaaC | | X | | | | | istiiCaaC | |-------+-------------+-------------+-------------+-------------+--------------| - %: néhány a-s igénél is leesik a w, amikor az egyik msh. torokhang (H,kh,:,gh,q,k,h,'), pl. wada3 -> da:, wasi: -> sa:, wahab -> hab - %2: amikor jelenben leesik a w, gyakran eltűnik az igei főnévből is, de cserébe kap egy a_ szuffixumot, pl. wa:ad => :ida_, wada:3 => da:a_ - %3: a múlt / jelen formákban más magánhangzók is lehetnek - a táblázatban nem szereplő formák szabályosak az alábbi szabályok szerint: - rövid u + mgh nélküli w/y -> uu - rövid i + mgh nélküli w/y -> ii *** Lyukas igék - középen w vagy y volt, ami kiesett - a táblázatban nem szereplő formák szabályosak - mássalhangzóval kezdődő végződés előtt a rövid tövet használjuk - a befolyásoló mód utótag nélküli alakjaiban is a rövid tövet használjuk |-----------+--------------------+------------------+-----------+------------| | Típus | Múlt | Jelen | Aktív MI | Igei főnév | |-----------+--------------------+------------------+-----------+------------| | I (w) % | CaaC / CuC | CuuC / CuC | Caa'iC | CawC | | I (y) % | CaaC / CiC | CiiC / CiC | Caa'iC | CayC | | I (w/y) % | CaaC / CiC | CaaC / CaC | Caa'iC | CaCC | | IV | aCaaC / aCaC | CiiC / CiC | muCiiC | iCaaCa_ | | VII | inCaaC / inCaC | nCaaC / nCaC | munCaaC | inCiCaaC | | VIII | iCtaaC / iCtaC | CtaaC / CtaC | muCtaaC | iCtiCaaC | | X | istaCaaC / istaCaC | staCiiC / staCiC | mustaCiiC | istiCaaCa_ | |-----------+--------------------+------------------+-----------+------------| - %: kivétel: maat / mit -> muut / mut (bár a szabályos maat / mut múltidő is létezik) - a passzív: |-------+------------+------------+------------| | Típus | Múlt | Jelen | Passzív MI | |-------+------------+------------+------------| | I | CiiC / CiC | CaaC / CaC | maCuuC | | I | CiiC / CiC | CaaC / CaC | maCiiC | | I | CiiC / CiC | CaaC / CaC | maCuuC | | IV | uCiiC | CaaC | muCaaC | | VII | unCiiC | nCaaC | munCaaC | | VIII | uCtiiC | CtaaC | muCtaaC | | X | ustuCiiC | staCaaC | mustaCaaC | |-------+------------+------------+------------| *** Hátul gyenge igék - hátul w vagy y - aktív MI: CaaCii (határozott), CaaCin (határozatlan) [az -in pontozással] (a határozatlan többesszáma embert jelentő főnévként CuCaa_, ami kap rendesen un/an/in ragokat, de melléknévként a többesszám CaaCuuna / CaaCiina) - az egyes személyeknél változik a szó belseje **** -aw típusú |---------+-------------+--------------+------------+-------------| | | Múlt | Jelen | Kötő | Befolyásoló | |---------+-------------+--------------+------------+-------------| | E/1 | CaCaw-tu | a-CCuu | a-CCuu | a-CCu | | E/2 (m) | CaCaw-ta | ta-CCuu | ta-CCuu | ta-CCu | | E/2 (f) | CaCaw-ti | ta-CC-iina | ta-CC-ii | ta-CC-ii | | E/3 (m) | CaCaa | ya-CCuu | ya-CCuu | ya-CCu | | E/3 (f) | CaC-at | ta-CCuu | ta-CCuu | ta-CCu | |---------+-------------+--------------+------------+-------------| | K/2 | CaCaw-tumaa | ta-CCuw-aani | ta-CCuw-aa | ta-CCuw-aa | | K/3 (m) | CaCaw-aa | ya-CCuw-aani | ya-CCuw-aa | ya-CCuw-aa | | K/3 (f) | CaC-ataa | ta-CCuw-aani | ta-CCuw-aa | ta-CCuw-aa | |---------+-------------+--------------+------------+-------------| | T/1 | CaCaw-naa | na-CCuu | na-CCuu | na-CCu | | T/2 (m) | CaCaw-tum | ta-CC-uuna | ta-CC-uu % | ta-CC-uu % | | T/2 (f) | CaCaw-tunna | ta-CCuu-na | ta-CCuu-na | ta-CCuu-na | | T/3 (m) | CaCa-w % | ya-CC-uuna | ya-CC-uu % | ya-CC-uu % | | T/3 (f) | CaCaw-na | ya-CCuu-na | ya-CCuu-na | ya-CCuu-na | |---------+-------------+--------------+------------+-------------| - %: az uu/w után egy alifot is írnak - passzív MI: maCCuww - igei főnév: változó **** -ay típusú |---------+-------------+--------------+------------+-------------| | | Múlt | Jelen | Kötő | Befolyásoló | |---------+-------------+--------------+------------+-------------| | E/1 | CaCay-tu | a-CCii | a-CCiy-a | a-CCi | | E/2 (m) | CaCay-ta | ta-CCii | ta-CCiy-a | ta-CCi | | E/2 (f) | CaCay-ti | ta-CC-iina | ta-CC-ii | ta-CC-ii | | E/3 (m) | CaCaa %2 | ya-CCii | ya-CCiy-a | ya-CCi | | E/3 (f) | CaC-at | ta-CCii | ta-CCiy-a | ta-CCi | |---------+-------------+--------------+------------+-------------| | K/2 | CaCay-tumaa | ta-CCiy-aani | ta-CCiy-aa | ta-CCiy-aa | | K/3 (m) | CaCay-aa | ya-CCiy-aani | ya-CCiy-aa | ya-CCiy-aa | | K/3 (f) | CaC-ataa | ta-CCiy-aani | ta-CCiy-aa | ta-CCiy-aa | |---------+-------------+--------------+------------+-------------| | T/1 | CaCay-naa | na-CCii | na-CCiy-a | na-CCi | | T/2 (m) | CaCay-tum | ta-CC-uuna | ta-CC-uu % | ta-CC-uu % | | T/2 (f) | CaCay-tunna | ta-CCii-na | ta-CCii-na | ta-CCii-na | | T/3 (m) | CaCa-w % | ya-CC-uuna | ya-CC-uu % | ya-CC-uu % | | T/3 (f) | CaCay-na | ya-CCii-na | ya-CCii-na | ya-CCii-na | |---------+-------------+--------------+------------+-------------| - %: az uu/w után egy alifot is írnak - %2: pontnélküli y-al - passzív MI: maCCiyy - igei főnév: változó, de általában CaCy vagy CiCaaya **** -iw és -iy típusú - az i hatására a w mindenhol y-ra változott |---------+-------------+--------------+------------+-------------| | | Múlt | Jelen | Kötő | Befolyásoló | |---------+-------------+--------------+------------+-------------| | E/1 | CaCii-tu | a-CCaa %2 | a-CCaa %2 | a-CCa | | E/2 (m) | CaCii-ta | ta-CCaa %2 | ta-CCaa %2 | ta-CCa | | E/2 (f) | CaCii-ti | ta-CCa-yna | ta-CCa-y | ta-CCa-y | | E/3 (m) | CaCiy-a | ya-CCaa %2 | ya-CCaa %2 | ya-CCa | | E/3 (f) | CaCiy-at | ta-CCaa %2 | ta-CCaa %2 | ta-CCa | |---------+-------------+--------------+------------+-------------| | K/2 | CaCii-tumaa | ta-CCay-aani | ta-CCay-aa | ta-CCay-aa | | K/3 (m) | CaCiy-aa | ya-CCay-aani | ya-CCay-aa | ya-CCay-aa | | K/3 (f) | CaCiy-ataa | ta-CCay-aani | ta-CCay-aa | ta-CCay-aa | |---------+-------------+--------------+------------+-------------| | T/1 | CaCii-naa | na-CCaa %2 | na-CCaa %2 | na-CCa | | T/2 (m) | CaCii-tum | ta-CCa-wna | ta-CCa-w % | ta-CCa-w % | | T/2 (f) | CaCii-tunna | ta-CCay-na | ta-CCay-na | ta-CCay-na | | T/3 (m) | CaC-uu % | ya-CCa-wna | ya-CCa-w % | ya-CCa-w % | | T/3 (f) | CaCii-na | ya-CCay-na | ya-CCay-na | ya-CCay-na | |---------+-------------+--------------+------------+-------------| - %: az uu/w után egy alifot is írnak - %2: pontnélküli y-al - passzív MI: maCCiyy - igei főnév: változó **** Formák - minden forma (II-X) -ay típusúként ragozódik, de az V és VI igék jelen időben (és így kötő- és befolyásoló módban is) -iw/-iy típusúként |-------+------------+------------+-------------+--------------+-------------| | Típus | Múlt | Jelen | Aktív MI %2 | Passzív MI | Igei főnév | |-------+------------+------------+-------------+--------------+-------------| | II | CaCXaa % | CaCXii | muCaCXii | muCaCXaa % | taCCiya_ | | III | CaaCaa % | CaaCii | muCaaCii | muCaaCaa % | muCaaCaa_ | | IV | aCCaa % | CCii | muCCii | muCCaa % | iCCaa' | | V | taCaCXaa % | taCaCXaa % | mutaCaCXii | mutaCaCXaa % | taCaCXii %2 | | VI | taCaaCaa % | taCaaCaa % | mutaCaaCii | mutaCaaCaa % | taCaaCii %2 | | VII | inCaCaa % | nCaCii | munCaCii | munCaCaa % | inCiCaa' | | VIII | iCtaCaa % | CtaCii | muCtaCii | muCtaCaa % | iCtiCaa' | | X | istaCCaa % | staCCii | mustaCCii | mustaCCaa % | istiCCaa' | |-------+------------+------------+-------------+--------------+-------------| - %: pontnélküli y-al - %2: határozatlan esetben az -ii leesik (-in pontozással), kivéve acc-ban - az I-es passzívja múltban CuCiy, jelenben CCaa [aa ~ y] (-iy ragozású) - a többi passzív szabályos ** Különleges igék *** A volt (kaana) ige - lyukas ragozás: msh-val kezdődő végződés előtt rövid tő (kun) - előidejűséget is ki lehet fejezni vele egy másik múltidejű ige előtt; a sorrend ilyenkor: kaana + alany + (qad) + állítmány + maradék - hasonlóan jelen idejű ige előtt múltbeli folyamatos cselekvést fejez ki - jelenidőben bizonytalanságot fejezhet ki (gyakran qad-dal együtt) vagy jövőt *** A tagadó ige (laysa) ragozása - jelen értelmű, de múlt időben ragozódik (nincs is jelen idejű alakja) - msh-val kezdődő végződés előtt rövid tő (las) - megőrizte ejtésben az E/3 (m) -a végződést - a tagadott információ lehet a laysa tárgya, vagy kerülhet bi-vel gen-be *** A látni (ra'aa) ige ragozása - múltban -ay típusú hátul gyenge igeként - jelenben -iy típusú hátul gyenge igeként, de hamza nélkül (raa) - hasonlóan kettős ragozású még pl. a fut, siet ige (sa:aa) *** Segédigék - kaada (a) majdnem, (tagadással) alig - zaala (a/u) véget ér (maa zaala / laa yazaalu : folytat, még mindig csinál) - ja:ala (a) / akhadha (u) elkezd (jelen idővel kapcsolódik) ** Jövőidő - a jelenidejű ige elé kell tenni, hogy sawfa vagy sa- ** Tagadás - az ige előtt *** laa - jelen időben - a tiltást is ezzel kell kifejezni, ilyenkor a befolyásoló alak követi (erősített alakot ld. a Buzdítás alatt) - laa + alany (névelő és végső -n nélkül, acc-ban): nincs *** lan - jövőidőben - a sa- ill. sawfa lemarad - az ige kötőmódba (jelen) kerül *** lam - múltidőben - az ige befolyásoló módba (jelen) kerül - a jelentése ettől függetlenül múltidejű *** maa - múltidőben - az ige múltidejű alakja elé - nem olyan gyakori, mint a lam - [klasszikus] laysa helyett (bi-vel vagy acc-al) *** in - klasszikus - in ... illaa ... szerkezetben gyakori ** Felszólítás - a befolyásoló alakból képezzük, de levesszük a prefixet - ha az első mássalhangzónak nincs magánhangzója, vagy ha IV-es típusú: - magánhangzót teszünk az elejére - I-es igéknél, ha u az utolsó magánhangzó, u-t, egyébként i-t (mindkettő eltűnő hamza) - IV-es igéknél a-t (nem eltűnő hamza) - a többinél i-t (eltűnő hamza) ** Buzdítás - befolyásoló mód magában, vagy li- ill. fal- partikulával (pl. li-na-jlis) (valójában fal = fa + li, hasonlóan wal = wa + li kerül elé) - erősítésként (általában egyesszámnál) -anna/-an végződést kaphat, pl. yaktubanna (Írjon!) [ez az ún. energikus alak] a végződés szerint néha megváltozik: ii -> inna/in, aa -> aanni, na -> naanni, uu -> unna/un ** Óhaj - múltidő (tagadásban laa) - általában nevek után, pl. fulaanu bnu fulaanin raHimahu llaahu (ez-és-ez könyörüljön rajta Allah) ** Birtoklás - "vkinek van vmi", pl. van autótok -> van nektek autó -> likum sayyaara_un - jelenben a "van" nincs jelezve, de jövő/múltban igen - a li- helyett lehet az :inda-t is használni, pl. :indakum sayyaara_un ** Alárendelés - az alárendelt mondat igéje mindig jelenidőben van ** Személytelen (elöljárószavas) passzív - olyan igéknél, amik tárgy helyett elöljárószót használnak (pl. ghaDiba :alaa) - az ige E/3/m passzívba kerül, a prepozíció viszont ugyanazt kapja, pl. ghaDibtu :alayhim => ghuDiba :alayhim, - a melléknévi igenév is mindig E/m alakú, pl. ghaDibtu :alayhim => al-maghDuubu :alayhim - a melléknévi igenévnél utalást kell alkalmazni, ha nem személyes névmás az alany, pl. sajaduu lil-'aSnaami => sujida lil-'aSnaami, al-'aSnaamu l-masjuudu lahaa, vagy pl. 'ashaara 'ilaa l-mar'ati => al-mar'atu l-mushaaru 'ilayhaa - lehet olyankor is alkalmazni, amikor az igének valódi tárgya is van, pl. ba:athuuka 'ilayya => bu:ithta 'ilayya [sima passzív] / bu:itha ílayya [személytelen passzív] * Partikulák, kötőszavak ** qad - múltidő előtt nem fordítjuk, vagy "már" - jelenidő előtt "talán" ** inna - "az A B" típusú mondatok elejére kerülhet, általában nem kell ragozni - névmás állítmányú mellékmondatot vezet be, valamint idézést a qaal-al - ilyenkor az alany acc-ba kerül, la- kapcsolódhat hozzá - személyes névmásokkal együtt nem használható, helyette a megfelelő végződéseket kapja meg ** an (hogy), anna (hogy), laakin (de), laakinna (de) - az "an" próbálkozást, óhajt vezet be, az "anna" csak információt - főnevek előtt / személyraggal anna/laakinna és úgy viselkedik, mint az inna - az an után kötőmód, ha az ige jelenidőben van ** iyyaa - erre kapcsolódik a közvetlen tárgyat jelölő személyes névmás, ha ... - az ige elé kerül - az igéhez a közvetett tárgy kapcsolódik (koráni arabban ilyenkor van, hogy mindkettő az igéhez kapcsolódik; ilyenkor a sorrendjük személy szerinti, pl. qara'a-naa-hu (olvasta nekünk azt)) ** hal / a - kérdést vezetnek be - az "a"-t nem lehet a névelő előtt használni ** yaa - megszólítások előtt - nem követheti névelő (ilyenkor helyette: yaa ayyuhaa / yaa ayyatuhaa l-...) - nincs tanwiin sem (tehát pl. yaa muHammadu, nem pedig yaa muHammadun) - ha utána birtokos szerkezet jön, acc-ba kerül (pl. abuu ... -> abaa ...) ** Feltételes mondatok *** in - bármikor használható (lehetséges / nem lehetséges feltétel) - manapság ritkábban használják - az igék mind a feltételben, mind az eredményben általában múltidejűek, néha (jelen idejű) befolyásoló módúak - tagadás általában lam-el - néha a fa- partikula vezeti be az eredményt (ha az ige felszólító módban van) *** idhaa - lehetséges feltétel - az igék a feltételben múlt idejűek, az eredményben általában múltidejűek, néha jelen idejűek - tagadás általában lam-el - néha a fa- partikula vezeti be az eredményt (ha névszói az állítmány, ha az ige felszólító módban van, vagy ha szerepel benne qad, sa(wfa), hal, maa/lan/laa vagy laysa) *** law - valószínűtlen / lehetetlen feltétel - az igék mind a feltételben, mind az eredményben múltidejűek - tagadás általában maa-val - az eredményt a la- partikula vezeti be ** (yaa) layta - lehetetlen kívánságok - személyraggal (E/1-ben -nii) vagy tárgyesetű főnévvel - igei állítmánynál állítóan múlt, tagadóan lam + befolyásoló mód ** maa - amíg, lam-el együtt amíg nem - pl. laa nakhaafu maa kuntum ma:anaa (nem félünk, amíg velünk vagytok) - pl. laa nakhaafu maa lam takun ma:anaa (nem félünk, amíg velünk nem vagytok) - kérdőszavak után "bár-" jelentésű (pl. aynamaa "bárhol", de: mahmaa "bármi") - határozatlan főnév után annak a bizonytalanságát fokozza (pl. yawman maa) * Topik - a topikot (főnév/névmás) előrehelyezzük, és utána egy ezzel egyeztetett névmással vagy személyraggal hivatkozunk rá - pl. Az első az a bárány. -> al-awwal huwa al-kharuuf - bevezethetjük az ammaa-val, a topik után pedig fa- kerül, pl. ammaa haadhihi l-furSatu fa-laa najidu-haa ilaa fi l-qaahirati * Számok - az alábbiakban a tényleges nem számít (tehát a többesszámtól még nem nőnemű) ** 0 - Sifrun ** 1 - aHadu / iHdaa [aa ~ y] (főnév) - waaHidun / waaHida_un (melléknév) ** 2 - ithnaani / ithnataani - kettesszámú, ragozandó alak - általában nem szükséges, elég a kettesszám ** 3-10 - a női -a_ végződés itt a hímnemű alakot jelöli - a jelölt többesszámú gen-be kerül - a nemet a főnév egyesszámú alakjában kell nézni (pl. :ashara_u kutubin) - határozott esetben fordított sorrend, azonos eset (pl. al-kutubu l-:ashara_u) - thalaatha_un / thalaathun (3) - arba:a_un / arba:un (4) - khamsa_un / khamsun (5) - sitta_un / sittun (6) - sab:a_un / sab:un (7) - thamaaniya_un / thamaanin (8) - tis:a_un / tis:un (9) - :ashara_un / :ashrun (10) ** 11-99 - a jelölt határozatlan egyesszámú acc-ba kerül - beszélt nyelvben csak a hímnemű alakot használják - határozott esetben névelő a szám előtt, pl. al-aHada :ashara waladan, vagy a többesszámú főnév előre kerül, pl. al-awlaadu l-aHada :ashara *** 11-19 - a 10-es részben a nemek visszacserélődtek, de az 1-es részben nem - aHada :ashara / iHdaa :ashra_a [aa ~ y] (11) - ithnaa :ashara / ithnataa :ashra_a (12) - thalaatha_a :ashara / thalaatha :ashra_a (13) - arba:a_a :ashara / arba:a :ashra_a (14) - khamsa_a :ashara / khamsa :ashra_a (15) - sitta_a :ashara / sitta :ashra_a (16) - sab:a_a :ashara / sab:a :ashra_a (17) - thamaaniya_a :ashara / thamaaniya :ashra_a (18) - tis:a_a :ashara / tis:a :ashra_a (19) *** 20, 30, ... - mindig hímnemű többesszámok (-uuna/-iina, beszédben -iin) - pl. thalaathuuna (30), arba:uuna (40) stb. - kivétel az :ishruuna (20) *** 21, 22, ... - egyesek és tízesek - pl. ithnaani wa-:ishruuna / ithnataani wa-:ishruuna (22) ** 100, 200, ... - ha magában áll (tehát osztható 100-zal), akkor a főnév egyesszám gen-be kerül - különben az utolsó részhez igazodik - mi'a_un (mi'aatun) [mi ~ maa is, ' ~ y; alábbiak hasonlóan] (100) - mi'ataani (200) - thalaathu mi'a_in (300) [mindenképpen egyesszám kell hozzá] - arba:u mi'a_in (400) [mindenképpen egyesszám kell hozzá] - ... - alfun (1000) - alfaani (2000) - khamsa_u a'laafin (5000) - mi'a_u alfin (100,000) - malyuunu (malaayiinu) (1,000,000) - milyuunaani (2,000,000) ** Sorszámnevek - lehet jelző, pl. ar-rajulu ath-thaalith (a harmadik ember) - 1-10-ig lehet szerkezetben is, pl. thaalithu r-rijaali (a harmadik az emberek közül) *** 1 - al-awwalu / al-uulaa [aa ~ y] vagy al-Haadii / al-Haadiya_u (1.) *** 2-10 - CaaCiC alakúak (6-nak új bázisa van) - ath-thaanii / ath-thaaniya_u (2.) - ath-thaalithu / ath-thaalitha_u (3.) - ar-raabi:u / ar-raabi:a_u (4.) - al-khaamisu / al-khaamisa_u (5.) - as-saadisu / as-saadisa_u (6.) - as-saabi:u / as-saabi:a_u (7.) - ath-thaaminu / ath-thaamina_u (8.) - at-taasi:u / at-taasi:a_u (9.) - al-:aashiru / al-:aashira_u (10.) *** 11-19 - fix -a végződés minden tagban - al-Haadiya :ashara / al-Haadiya_a :ashrata (11.) - ath-thaaniya :ashara / ath-thaaniya_a :ashrata (12.) - ar-raabi:a :ashara / ar-raabi:a_a :ashrata (14.) *** 20- - a tizesek megegyeznek a tőszámnevekkel - minden tag eset szerint ragozódik, az egyesek nem szerint is - al-Haadii wal-:ishruuna (21.) - at-taasi:u wal-:ishruuna (29.) ** Törtek - a "fél" kivételével CuCC alakúak (a Koránban CuCuC), többesszámban aCCaaC - niSfun (anSaafun) (1/2) - thulthun (athlaathun) (1/3) - rub:un (arbaa:un) (1/4) - khumsun (akhmaasun) (1/5) - sudsun (asdaasun) (1/6) - sub:un (asbaa:un) (1/7) - thumnun (athmaanun) (1/8) - tus:un (atsaa:un) (1/9) - :ushrun (a:shaarun) (1/10) - ha a nevező > 10: juz'un min tis:atin wa thalaathiina juz'an (1/39) ** enként - kettenként: mathnaa [aa ~ y] - n-enként (n > 2): CuCaaCa, pl. thulaatha ** Dátumok *** Napok - yawmu l-'aHadi (vasárnap) - yawmu l-ithnayni (hétfő) - yawmu th-thulaathaa'i (kedd) - yawmu l-'arba:aa'i (szerda) - yawmu l-khamiisi (csütörtök) - yawmu l-jum:a_i (péntek) - yawmu s-sabti (szombat) *** Szír (mezopotámiai) naptár 1. niisaan (április) 2. ayyaar (május) 3. Haziiraan (június) 4. tammuuz (július) 5. aab (augusztus) 6. ayluul (szeptember) 7. tishriinu l-'awwal (október) 8. tishriinu th-thaanii (november) 9. kaanuunu l-'awwal (december) 10. kaanuunu th-thaanii (január) 11. shubaaT (február) 12. aadhaar (március) *** Iszlám naptár - i.sz. = h.sz. * 0.970225 + 621.54 - h.sz. = (i.sz. - 621.54) / 0.970225 1. muHarram 2. Safar 3. rabii:u l-'awwal 4. rabii:u th-thaanii 5. jumaada l-'uulaa 6. jumaada l-'aakhira_ 7. rajab 8. sha:baan 9. ramaDaan 10. shawwaal 11. dhu l-qa:da_i 12. dhu l-Hijjati ** Klasszikus ábécé-számok - magastól alacsony helyiérték felé, egybeírva - a "szám" felé egy madda-t írtak jelzésként |-----+-----+-----+-----+-----+-----+-----+-----+-----| | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | | aa | b | j | d | h | w | z | H | T | |-----+-----+-----+-----+-----+-----+-----+-----+-----| | 10 | 20 | 30 | 40 | 50 | 60 | 70 | 80 | 90 | | y | k | l | m | n | s | : | f | S | |-----+-----+-----+-----+-----+-----+-----+-----+-----| | 100 | 200 | 300 | 400 | 500 | 600 | 700 | 800 | 900 | | q | r | sh | t | th | kh | dh | D | gh | |-----+-----+-----+-----+-----+-----+-----+-----+-----| - 1000: DH - pl.: sh-s-h = 365 * Fontos formák - maCCaC(a_) / maCCiC(a_) (tsz. maCaaCiC) : hely ahol vmi történik, pl. maktab, makaatib (iroda) - miCCaC (tsz. maCaaCiC) / miCCaaC (tsz. maCaaCiiC) : eszköz, pl. miftaaH, mafaatiiH (kulcs) - CiCCa_ : [vmizés] módja, pl. mishya_ (járás módja) - CaCiiC : gyakorta melléknév, pl. naDHiif (tiszta) - CaCXaaC : erősített értelem, foglalkozás, jellemvonás, többesszáma -uun/-iin, _ utótaggal nőket és gépeket jelöl pl. bakkaa' (bőgőmasina), kadhdhaab (hazug), Tabbaakh (chef), sayyaara_ (autó) - CuCaCaa' : embert jelölő CaCiiC főnevek többeszáma, pl. wuzaraa' (miniszterek) - CuCuuC : (i) CaCC főnevek többesszáma (ii) főnévi igenév, pl. buyuut (házak) * COMMENT HTML dolgok # Local Variables: # org-export-html-style: " " # End: