Colloquial Cantonese Word List

Unit one

買嘢 : máaih yéh {vo} vásárlás, bevásárol
生果 : sāang gwó gyümölcs
芒果 : mōng gwó mangó
橙 : cháang narancs
蘋果 : pìhng gwó alma
香蕉 : hēung jīu banán
提子 : tàih jí szőlő
布冧 : bou lām szilva
梨 : léi körte
西瓜 : sāi gwā görögdinnye
木瓜 : muhk gwā papaya
菠蘿 : bō lòh ananász
荔枝 : laih jī licsi
奇異果 : kèih yih gwó kiwi
一 : yāt 1
二 (兩) : yih (léuhng) 2
三 : sāam 3
四 : sei 4
五 : nǵh 5
六 : luhk 6
七 : chāt 7
八 : baat 8
九 : gáu 9
十 : sahp 10
百 : baak 100
個 : go darab
打 : dā tucat
磅 : bohng font (súlymérték)
蚊 : mān dollár
好靚 : hóu leng nagyon szép/friss
買啲啦 : máaih dī lā tessék vásárolni
小姐 : síu jé kisasszony
呀 : a (mondatvégi kérdést jelölő partikula)
點賣呀? : dím maaih a? Hogyan adja?
要 : yiu akar, kell
多謝[嗮] : dō jeh [saai] köszönöm
唔該[嗮][你] : m gōi [saai] [néih] köszönöm (szolgáltatást)
先生 : sīn sāang úr, férj, tanár
幾多錢 : géi dō chín mennyibe kerül
畀 : béi ad
找[返][錢] : jáau [fāan] [chín] visszaad
就 : jauh akkor (hát)
啲 : dī néhány, a
我 : ngóh én
你 (妳) : néih te
佢 : kéuih ő
我哋 : ngóh deih mi
你哋 : néih deih ti
佢哋 : kéuih deih ők

Unit two

交際 : gāau jai érintkezés
英國 : yīng gwok Anglia
美國 : méih gwok Amerika
加拿大 : gā nàh daaih Kanada
澳洲 : ou jāu Ausztrália
紐西蘭 : náu sāi làahn Új-Zéland
法國 : faat gwok Franciaország
德國 : dāk gwok Németország
意大利 : yi daaih leih Olaszország
西班牙 : sāi bāan ngàh Spanyolország
菲律賓 : fēi leuht bān Fülöp-szigetek
日本 : yaht bún Japán
韓國 : hòhn gwok Korea
印度 : yan douh India
巴基斯坦 : bā gēi sī táan Pakisztán
香港 : hēung góng Hongkong
中國 : jūng gwok Kína
人 : yàhn ember
文 : mán nyelv
廣東話 (廣州話) : gwóng dūng wá (gwóng jāu wá) kantoni (nyelv)
上海話 : seuhng hói wá sanghaji (nyelv)
潮州話 : chìuh jāu wá csaocsoui (dialektus)
普通話 : póu tūng wá mandarin (nyelv)
你好 : néih hóu jó napot
係 : haih vagyok/vagy/...
邊度 : bīn douh hol?
叫做 : giu jouh hív, nevez
乜野 : māt yéh mi?
名 : méng név
噉 : gám akkor, nos
係呢 : haih nē amúgy
識 : sīk képes, tud
講 : góng beszél
同 : tùhng és, valamint
少少 : síu síu egy kevés
等我嚟介紹 : dáng ngóh lèih gaai siuh hadd mutassam be
呢 : nī ez
位 : wái (személek udvarias számlálószava)
不過 : bāt gwo de
請問 : chíng mahn hadd kérdezzem meg
貴姓 : gwai sing igen tisztelt családnév

Unit three

嗜好 : si hou hobbi, érdeklődés
睇 : tái néz, olvas
電影 (戲) : dihn yíng (hei) film
電視 : dihn sih tévé
去 : heui megy
旅行 : léuih hàhng utazás
影相 : yíng séung {vo} fényképez
聽 : tēng hallgat
音樂 : yām ngohk zene
收音機 : sāu yām gēi rádió
打網球 : dá móhng kàuh {vo} teniszezik
打籃球 : dá làahm kàuh {vo} kosarazik
踢足球 : tek jūk kàuh {vo} focizik
踩單車 : cháai dāan chē {vo} biciklizik
游水 : yàuh séui {vo} úszik
跑步 : páau bouh {vo} fut
唱歌 : cheung gō {vo} énekel
書 {SZ 本} : syū {SZ bún} könyv
報紙 : bou jí újság
行街 : hàahng gāai {vo} kirakatot nézni megy
玩 : wáan játszik
遊戲 : yàuh hei játék
遊戲機 : yàuh hei gēi játékkonzol, videójáték
鍾意 : jūng yi kedvel, szeret
喜歡 : héi fūn kedvel, szeret (formális)
有 : yáuh birtokol, (vkinek) van
多 : dō sok
喺 : hái -on, -ban, -nál
屋企 : ngūk kéi otthon, lakás
都 : dōu is, szintén
又 : yauh is (új dolog bevezetése)
得閑 : dāk hàahn szabad, nem elfoglalt
做 : jouh csinál
其實 : kèih saht valójában
最 : jeui leginkább, leg...bb
因為 : yān waih mivel
冇 : móuh nincs
好 : hóu nagyon
幾 : géi eléggé
麻麻地 : màh má déi nem nagyon
唔係幾 : m haih géi nem annyira
星期 (禮拜) : sīng kèih (láih baai) hét
星期一 (禮拜一) : sīng kèih yāt (láih baai yāt) hétfő
星期二 (禮拜二) : sīng kèih yih (láih baai yih) kedd
星期三 (禮拜三) : sīng kèih sāam (láih baai sāam) szerda
星期四 (禮拜四) : sīng kèih sei (láih baai sei) csütörtök
星期五 (禮拜五) : sīng kèih nǵh (láih baai nǵh) péntek
星期六 (禮拜六) : sīng kèih luhk (láih baai luhk) szombat
星期日 (禮拜日) : sīng kèih yaht (láih baai yaht) vasárnap
[一]日 : [yāt] yaht [egy] nap
[一個]禮拜 : [yāt go] láih baai [egy] hét
[一個]月 : [yāt go] yuht [egy] hónap
[一]年 : [yāt] nìhn [egy] év
次 : chi -szor
幾耐...一次 : géi noih ... yāt chi milyen gyakran (csinál vmit)
[每]逢 : [múih] fùhng minden egyes
大約 : daaih yeuk nagyjából
長 : chèuhng hosszú
假期 : ga kèih szünet, vakáció

Unit four

時間 : sìh gaan idő
點[鐘] : ... dím [jūng] ... óra
上晝 : seuhng jau délelőtt
下晝 : hah jau délután
夜晚 : yeh máahn este, éjjel
半夜 : bun yeh éjfél után
分 : fān perc
骨 : gwāt negyedóra
字 : jih ötperc
... 一個骨 (三[個字]) : ... yāt go gwāt (sāam [go jih]) negyed ...
... 半 (六[個字]) : ... bun (luhk [go jih]) fél ...
... 三個骨 (九[個字]) : ... sāam go gwāt (gáu [go jih]) háromnegyed ...
而家 : yìh gā most
幾點鐘 : géi dím jūng hány óra
走 : jáu elmegy
喇 : la (változást kifejező mondatvégi partikula)
起身 : héi sān {vo} felkel
食 : sihk eszik
早餐 : jóu chāan reggeli
晏 : ngaan ebéd
晚飯 : máahn faahn vacsora
返工 : fāan gūng {vo} munkába megy
放工 : fong gūng {vo} befejezi a munkát
瞓覺 : fan gaau {vo} alszik
今日 : gām yaht ma
聽日 : tīng yaht holnap
噚日 : chàhm yaht tegnap
今晚 : gām máahn ma este/éjjel
聽晚 : tīng máahn holnap este/éjjel
噚晚 : chàhm máahn tegnap este/éjjel
新聞 : sān màhn (sān mán) hírek
天氣報告 : tīn hei bou gou időjárásjelentés
電視劇 : dihn sih kehk tévésorozat
記錄片 : gei luhk pín dokumentumfilm
體育 : tái yuhk sport
賽馬 (跑馬) : choi máh (páau máh) lóverseny
通常 : tūng sèuhng általában
得 : dāk lehet
喺 ... 做 : hái ... jouh ...-kor vetítik
好睇 : hóu tái érdekes, szórakoztató (film, könyv)
然後 : yìhn hauh aztán, utána

Unit five

外表 : ngoih bíu kinézet
高 : gōu magas
矮 : ngái alacsony
高大 : gōu daaih nagy termetű
矮細 : ngái sai kis termetű
肥 : fèih kövér
瘦 : sau sovány
頭髮 : tàuh faat haj
短 : dyún rövid
靚 : leng szép
靚仔 : leng jái jóképű
老 : lóuh idős, öreg
後生 : hauh sāang fiatal
戴 : daai (szemüveget, sapkát/kalapot) visel
眼鏡 {SZ 個, 副} : ngáahn géng {SZ go, fu} szemüveg
鬍鬚 : wùh sōu bajusz, szakáll
XX地 : X X déi {a második X magas emelkedő hangsúlyú lesz, kivéve ha magas hangsúlyú volt} eléggé X
[係]點樣㗎? : ... [haih] dím yéung ga? ... hogy néz ki?
女仔 : néuih jái lány
男仔 : nàahm jái fiú
女人 : néuih yán
男人 : nàahm yán férfi
呢 : nē nézd
嗰邊 : gó bīn ott
呢邊 : nī bīn itt
邊[個] : bīn [go] melyik
嗰[個] : gó [go] ... az a ...
呢[個] : nī [go] ... ez a ...
老師 : lóuh sī tanár úr / tanárnő
A就係B嘞 : A jauh haih B laak épp az A az B
呀 : àh tehát ...? (mondatvégi partikula)
係嘞 : haih laak így van
[太]太 : [taai] táai asszony, feleség
喎 : wo (meglepődést kifejező mondatvégi partikula)
歲 : seui éves
咋 : ja csak
定 : dihng vagy
嘅 : ge (melléknevet főnévvel összekapcsoló partikula)
律師 : leuht sī ügyvéd
醫生 : yī sāng orvos
ah {20 -> yah, 30 -> sā ah} 10 (rövid alak)
爸爸 : bàh bā apa
媽媽 : màh mā anya
哥哥 (大佬) : gòh gō (daaih lóu) báty
弟弟 (細佬) : dàih dái (sai lóu) öcs
姐姐 (家姐) : jèh jē (gā jē) nővér
妹妹 : [mùih] múi húg
仔 : jái (vki) fia
女 : néui (vki) lánya
呢幾個 : nī géi go ez a néhány
屋企人 : ngūk kéi yàhn családtag
啲 : dī (többesszámú birtoki kapcsolatot jelző partikula)
左邊 : jó bīn baloldal
右邊 : yauh bīn jobboldal
隔籬 : gaak lèih oldalt, mellett
làh tényleg ...? (mondatvégi partikula)
樣 : yéung megjelenés, forma
今年 : gām nín idén

Unit six

價錢 : ga chìhn árak
家俬 {SZ 件} : gā sī {SZ gihn} bútor
梳化 {SZ 張} : sō fá {SZ jēung} fotel
餐檯 {SZ 張} : chāan tói {SZ jēung} ebédlőasztal
餐椅 {SZ 張} : chāan yí {SZ jēung} (ebédlőasztalhoz való) szék
凳 {SZ 張} : dang {SZ jēung} szék
茶幾 {SZ 張} : chàh gēi {SZ jēung} dohányzóasztal
安樂椅 {SZ 張} : ōn lohk yí {SZ jēung} karosszék
書架 : syū gá könyvespolc
千 : chīn 1000
萬 : maahn 10000
零 : lìhng 0; az óránál nagyobb időegységek összekötőszava
買 : máaih vásárol
鞋 {SZ 對} : hàaih {SZ deui} cipő
對 : deui (egy pár valami számlálószava)
架 : ga (járművek számlálószava)
咗 : jó (befejezettség jelölő partikula)
想 : séung szeretne
拍 : páak ütő
毫子 : hòuh jí 10 cent
三蚊兩毫子 (三個二) : sāam mān léuhng hòuh jí (sāam go yih) $3.20
四蚊五毫子 (四個半) : sei mān nǵh hòuh jí (sei go bun) $4.50
一蚊七毫子 (個七) : yāt mān chāt hòuh jí (go chāt) $1.70
信 {SZ 封} : seun {SZ fūng} levél
本港 : bún góng helyi (hongkongi)
航空 : hòhng hūng légi, légiposta
平郵 : pìhng yàuh szárazföldi posta
郵簡 : yàuh gáan aerogram
明信片 {SZ 張} : mìhng seun pín {SZ jēung} képeslap
寄信 : gei seun {vo} felad (postán)
唧 : jēk mindössze
平 : pèhng olcsó
貴 : gwai drága
抵 : dái jó árú
過 : gwo -bb, mint
啲 : dī -bb
夏威夷 : hah wāi yìh Hawaii
咁 : gam ennyire
重 : juhng ezenkívül
總共 : júng guhng összesen

Unit seven

搭 : daap felszáll (járműre)
地鐵 : deih tit metró
火車 : fó chē vonat
巴士 : bā sí busz
小巴 : síu bā minibusz
電車 : dihn chē villamos
的士 : dīk sí taxi
船 : syùhn komp, hajó
飛機 : fēi gēi repülő
揸車 : jā chē {vo} autót vezet
行路 : hàahng louh {vo} gyalogol
[一]分鐘 : [yāt] fān jūng [egy] perc
[一]個鐘頭 : [yāt] go jūng tàuh [egy] óra
朝早 : jīu jóu korán reggel
多數 : dō sou általában
[幾]耐 : [géi] noih [milyen] hosszú idő
唔使 : m sái nem szükséges
使唔使 : sái m sái kell? szükséges?
就得嘞 : jauh dāk laak ennyi elég is
快 : faai gyors, rövid idő
慢 : maahn lassú
住 : jyuh lakik
離島 : lèih dóu külső sziget
點[樣] : dím [yéung] hogyan, milyen
個半鐘 : go bun jūng másfél óra
站 : jaahm állomás
總站 : júng jaahm végállomás
碼頭 : máh tàuh rakpart, stég
首先 : sáu sīn először is
跟住 : gān jyuh aztán
再 : joi megint, ismét
最後 : jeui hauh végül
出門口 : chēut mùhn háu {vo} elmegy otthonról
到 : dou odaér (igei kiegészítő)
由 : yàuh -ról, -ból, -tól
返學 : fāan hohk {vo} iskolába megy (tanárok is)
返屋企 : fāan ngūk kéi {vo} hazamegy
遠 : yúhn távol
近 : káhn közel
得 : dāk (mértéket kifejező partikula)
先至 : sīn ji csak aztán
學校 : hohk haauh iskola
轉 : jyun átszáll
真係 : jān haih tényleg
成[個] : sèhng [go] teljes
公司 : gūng sī iroda, munkahely
[飛]機場 : [fēi] gēi chèuhng repülőtér

Unit eight

間 : gāan (házak, esetleg szobák számlálószava)
客廳 : haak tēng nappali
飯廳 : faahn tēng ebédlő
廁所 : chi só mosdó
花園 : fā yún kert
車房 : chē fòhng garázs
睡房 : seuih fóng hálószoba
書房 : syū fóng dolgozószoba
客房 : haak fóng vendégszoba
廚房 (廚房) : chyùh fóng (chèuih fóng) konyha
沖涼房 : chūng lèuhng fóng fürdőszoba
工人房 : gūng yàhn fóng cselédszoba
算...[㗎喇] : syun ... [ga la] ...-nak számít
啦 : lā (felsorolás tagjai utáni partikula)
另外 : lihng ngoih ezen kívül
有幾大 : yáuh géi daaih mennyi idős
去街 : heui gāai {vo} bemegy a városba
圖書館 : tòuh syū gún könyvtár
街市 : gāai síh piac
海灘 : hói tāan tengerpart
泳池 : wihng chìh uszoda
飲 : yám iszik
啤酒 : bē jáu sör
開會 : hōi wúi értekezleten vesz részt
重 : juhng még (mindig)
緊 : gán (folyamatosságot jelző partikula)
嚟 : lèih (làih) jön
㗎嘞 : ga laak biztosan (mondatvégi partikula)
煮飯 : jyú faahn {vo} (kínai típusú ételt) főz
沖涼 : chūng lèuhng {vo} fürdik
讀書 : duhk syū {vo} olvas
講電話 : góng dihn wá {vo} telefonon beszél
嘢食 : yéh sihk étel
洗碗 : sái wún (kínai típusú tálakat) mosogat

Unit nine

執床 : jāp chòhng {vo} megágyaz
執檯 : jāp tói {vo} leszedi az asztalt
倒垃圾 : dóu laahp saap {vo} kiüríti a szemetest
買餸 : máaih sung {vo} bevásárol (alapanyagokat)
洗衫 : sái sāam {vo} (ruhát) mos
晾衫 : lohng sāam {vo} tereget
熨衫 : tong sāam {vo} vasal
掃地 : sou deih {vo} felsöpör
吸塵 : kāp chàhn {vo} porszívózik
抹窗 : maat chēung {vo} ablakot pucol
煮嘢食 : jyú yéh sihk {vo} főz
洗碟 : sái díp {vo} (tányérokat) mosogat
未 : meih még nem
可以 : hó yíh lehet, képes
同 : tùhng (vki) számára
媽咪 : mā mìh mama
問題 : mahn tàih probléma
冇問題 : móuh mahn tàih semmi gond
好呃 : hóu aak OK
幫[手] : bōng [sáu] {vo} segít
你可唔可以同我...呀? : néih hó m hó yíh tùhng ngóh ... a? Meg tudnád tenni nekem, hogy ...?
你同我...得唔得呀? : néih tùhng ngóh ... dāk m dāk a? Lehetne arról szó, hogy ... nekem?
唔該你同我... : m gōi néih tùhng ngóh ... Légyszíves tedd meg nekem, hogy ... .
麻煩你同我... : màh fàahn néih tùhng ngóh ... Légyszíves tedd meg nekem, hogy ... .
唔得啊,對唔住 : m dāk a, deui m jyuh nem lehet, sajnálom
打[字] : dá [jih] {vo} gépel
影印 : yíng yan fénymásol
借書 : je syū {vo} könyvet kölcsönöz
飛 {SZ 張} : fēi {SZ jēung} jegy
搵 : wán keres
唔使唔該 : m sái m gōi nem tesz semmit
地下 : deih há padló
污糟 : wū jōu koszos
完 : yùhn befejez (igei kiegészítő)
樣 : yeuhng fajta, típus
自己 : jih géi saját maga

Unit ten

手袋 : sáu dói kézitáska
銀包 : ngàhn bāau pénztárca
襪 {SZ 對} : maht {SZ deui} (egy pár) zokni
手襪 {SZ 對} : sáu maht {SZ deui} (egy pár) kesztyű
拖鞋 {SZ 對} : tō háai {SZ deui} (egy pár) papucs
隻 : jek (fél pár valami számlálószava)
筆 {SZ 枝} : bāt {SZ jī} toll
枝 : jī (hosszú, vékony, hengeres dolgok számlálószava)
遮 {SZ 把} : jē {SZ bá} esernyő
梳 {SZ 把} : sō {SZ bá} fésű
把 : bá (hosszú, vékony, de nem hengeres dolgok számlálószava)
水杯 : séui būi pohár
茶杯 : chàh būi csésze
錄影機 : luhk yíng gēi videó
錄影帶 {SZ 餅} : luhk yíng dáai {SZ béng} videókazetta
唔見咗 : m gin jó eltűnt
見 : gin lát
知 : jī tud
上面 : seuhng mihn -on (rajta)
下面 : hah mihn alatt
前面 : chìhn mihn előtt
後面 : hauh mihn mögött
中間 : jūng gāan között
對面 : deui mihn szemben
斜對面 : chèh deui mihn átlósan szemben
唔係...囉? : m haih ... lō ? Nem (arról van szó, hogy) ...?
呀嗎 : ā ma valóban (mondatvégi partikula)
到 : dóu (sikerességet jelölő igei kiegészítő)
你有冇見到...? : néih yáuh móuh gin dóu ...? Láttad a ...?
喺地下[上面] : hái deih há [seuhng mihn] a földön
文具店 {SZ 間} : màhn geuih dim {SZ gāan} papír-írószer bolt
書店 (書局) {SZ 間} : syū dim (syū gúk) {SZ gāan} könyvesbolt
糖果店 {SZ 間} : tòhng gwó dim {SZ gāan} édességbolt
花店 {SZ 間} : fā dim {SZ gāan} virágüzlet
服裝店 {SZ 間} : fuhk jōng dim {SZ gāan} ruhaüzlet
麵包鋪 {SZ 間} : mihn bāau póu {SZ gāan} pékség
飛髮舖 {SZ 間} : fēi faat póu {SZ gāan} borbély(üzlet)
鞋舖 {SZ 間} : hàaih póu {SZ gāan} cipőbolt
電器舖 {SZ 間} : dihn hei póu {SZ gāan} elektronikai üzlet
藥房 {SZ 間} : yeuhk fòhng {SZ gāan} illatszertár
超級市場 {SZ 間} : chīu kāp síh chèuhng {SZ gāan} ábécé, szupermarket
呢度 : nī douh itt
嗰度 : gó douh ott
附近 : fuh gahn környék, közelben
啱晒嘞 : ngāam saai laak nagyszerű
齣 : chēut (filmek számlálószava)
㗎 : ga (kiemelést jelző mondatvégi partikula)
戲院 : hei yún mozi
件 : gihn (ruhák számlálószava)
離 : lèih -tól

Unit eleven

碗 : wún kínai típusú tálka
碟 : dihp tányér
雲吞麵 : wàhn tān mihn wonton leves
魚蛋麵 : yùh dáan mihn halgombócleves
及第粥 : gahp dái jūk vegyes húsos rizskása
牛肉粥 : ngàuh yuhk jūk marhahúsos rizskása
油菜 : yàuh choi osztrigaszószos zöldség
點心 : dím sām gőzölt/sült batyu
籠 : lùhng (gőzölő) kosár
伙記 : fó gei pincér
壺 : wùh teáskanna
普洱 : bóu léi Puer tea
香片 : hēung pín jázmin tea
龍井 : lùhng jéng Longjing tea
蝦餃 : hā gáau garnélarákos batyu
燒賣 : sīu máai disznóhúsos batyu
叉燒包 : chā sīu bāau szószos disznóhúsos batyu
粉果 : fán gwó garnélarákos és bambuszrügyes batyu
春卷 : chēun gyún tavaszi tekercs
蛋撻 : daahn tāat pudingos tortácska
唔該睇數 : m gōi tái sou! (kb.) Fizetni szeretnék!
唔該埋單 : m gōi màaih dāan! Számlát kérek!
單 : dāan számla
添 : tīm ezenkívül (mondat végén)
出面 : chēut mihn kint, kívül
裡面 : léuih mihn bent, belül
叫 : giu rendel, megmond, parancsol
唔使找嘞 : m sái jáau laak (kb.) Tartsa meg a visszajárót.
漢堡包 : hon bóu bāau hamburger
知士漢堡包 : jī sí hon bóu bāau sajtburger
魚柳包 : yùh láuh bāau halburger
熱狗 {SZ 隻} : yiht gáu {SZ jek} hotdog
[一包]薯條 : [yāt bāau] syùh tíu [egy zacskó] sült krumpli, chips
咖啡 : ga fē kávé
可樂 : hó lohk kóla
橙汁 : cháang jāp narancslé
喺度食 : hái douh sihk helyben eszik
扐走 : līk jáu elvisz
歡迎[光臨] : fūn yìhng [gwōng làhm] Üdvözöljük.
大 : daaih nagy
細 : sai kicsi
菜 : choi étel
多啲 (多過...) : dō dī (dō gwo ...) inkább
一樣 : yāt yeuhng ugyanolyan
比較 : béi gaau inkább (lit. összehasonlítván)
覺得 : gok dāk gondol
好玩 : hóu wáan szórakoztató

Unit twelve

天氣 : tīn hei időjárás
熱 {F 炎熱} : yiht {F yìhm yiht} forró
凍 {F 寒冷} : dung {F hòhn láahng} hideg
暖 {F 溫暖} : nyúhn {F wān nyúhn} meleg
凉 {F 清凉} : lèuhng {F chīng lèuhng} hűvös
濕 {F 潮濕} : sāp {F chìuh sāp} nedves
乾 {F 乾燥} : gōn {F gōn chou} száraz
好天 {F 天晴} : hóu tīn {F tīn chìhng} napos
陰天 {F 天陰} : yām tīn {F tīn yām} borult
密雲 : maht wàhn felhős
大風 {F 風勢強勁} : daaih fūng {F fūng sai kèuhng gihng} szeles
颱風 : tòih fūng tájfun
雨 : yúh eső
微雨 : mèih yúh szitáló eső
驟雨 : jaauh yúh zápor
雷暴 : lèuih bouh vihar
霧 : mouh köd
雪 : syut
落雨 : lohk yúh {vs} esik
落雪 : lohk syut {vs} havazik
轉 : jyún -ra fordul (az idő)
東 : dūng kelet
南 : nàahm dél
西 : sāi nyugat
北 : bāk észak
吹[東風] : chēui [dūng fūng] [keleti szél] fúj
氣溫 : hei wān hőmérséklet
低 : dāi alacsony
相對濕度 : sēung deui sāp douh relatív páratartalom
度 : douh fok
百分之... : baak fahn jī ... ... százalék
舒服 : syū fuhk kellemes
預測 : yuh chāak megjósol
會 : wúih lesz (valószínű események bevezetésére)
聽日有冇雨落呀? : tīng yaht yáuh móuh yúh lohk a? Holnap fog esni az eső?
聖誕快樂 : sing daan faai lohk! Boldog Karácsonyt!
新年快樂 : sān nìhn faai lohk! Boldog Új Évet!
生日快樂 : sāang yaht faai lohk! Boldog születésnapot!
一路順風 : yāt louh seuhn fūng Jó utat!
恭喜發財 : gūng héi faat chòih (kínai újévi jókívánság)
[二]號 : [yih] houh [máso] -dika
紐約 : náu yeuk New York
零下 : lìhng hah mínusz
帶 : daai visz
帶返把遮 : daai fāan bá jē esernyőt visz
最好 : jeui hóu (az lesz a) legjobb, (ha)
唔好 : m hóu nem (lenne) jó, (ha)
太 : taai túl(ságosan)
下個 : hah go következő
返 : fāan vissza- (igei kiegészítő)
聽日見啦 : tīng yaht gin lā holnap látjuk egymást
大家 : daaih gā mindenki
出街 : chēut gāai elmegy otthonról
記得 : gei dāk emlékezik
著 : jeuk felvesz, visel
同埋 : tùhng màaih és, valamint
小心 : síu sām vigyáz, óvatos
X X {a második X magas emelkedő hangsúlyú lesz, kivéve ha magas hangsúlyú volt} X-an (határozóképző)
至 : ji -ig
後日 : hauh yaht holnapután
幾時 : géi sìh mikor

Unit thirteen

衣服 : yī fuhk ruha
恤衫 {SZ 件} : sēut sāam {SZ gihn} ing, blúz
西裝 {SZ 套} : sāi jōng {SZ tou} öltöny
褲 {SZ 條} : fu {SZ tìuh} nadrág
呔 {SZ 條} : tāai {SZ tìuh} nyakkendő
外套 {SZ 件} : ngoih tou {SZ gihn} dzseki
[皮]鞋 {SZ 對} : [pèih] hàaih {SZ deui} [bőr]cipő
帽 {SZ 頂} : móu {SZ déng} kalap, sapka
[半截]裙 {SZ 條} : [bun jiht] kwàhn {SZ tìuh} szoknya
套裝 {SZ 套} : tou jōng {SZ tou} kosztüm
絲襪 {SZ 對} : sī maht {SZ deui} harisnya
高踭鞋 {SZ 對} : gōu jāang hàaih {SZ deui} magassarkú cipő
T恤 {SZ 件} : tī sēut {SZ gihn} póló
牛仔褲 {SZ 條} : ngàuh jái fu {SZ tìuh} farmernadrág
短褲 {SZ 條} : dyún fu {SZ tìuh} rövidnadrág
波鞋 {SZ 對} : bō hàaih {SZ deui} sportcipő
涼鞋 {SZ 對} : lèuhng hàaih {SZ deui} szandál
冷衫 {SZ 件} : lāang sāam {SZ gihn} pulóver
[大]褸 {SZ 件} : [daaih] lāu {SZ gihn} [nagy]kabát
頸巾 {SZ 條} : géng gān {SZ tìuh} sál
嘩 : wā
你睇...? : néih tái ...? szerinted ...?
乜野嚟㗎? : māt yéh lèih ga? Mi az? (csodálkozva)
咦 : yí nocsak, nos
老板 : lóuh báan főnök
攬 : laahm (sálat) visel
打 : dá (nyakkendőt) visel
色 : sīk szín
紅色 : hùhng sīk piros
黃色 : wòhng sīk sárga
藍色 : làahm sīk kék
綠色 : luhk sīk zöld
白色 : baahk sīk fehér
黑色 : hāak sīk fekete
紫色 : jí sīk lila
啡色 : fē sīk barna
橙色 : cháang sīk narancssárga
灰色 : fūi sīk szürke
平時 : pìhng sìh általában
小學 : síu hohk általános iskola
中學 : jūng hohk középiskola
大學 : daaih hohk egyetem
教書 : gaau syū {vo} tanít
所以 : só yíh ezért
斯文 : sī màhn kultúrált, finom
隨便 : chèuih bín lezser, gondtalan
整齊 : jíng chàih gondos, takaros
一定 : yāt dihng feltétlenül, biztosan
好少 : hóu síu ritkán
春天 : chēun tīn tavasz
夏天 : hah tīn nyár
秋天 : chāu tīn ősz
冬天 : dūng tīn tél
銀行 : ngàhn hòhng bank
返[銀行] : fāan [ngàhn hòhng] [bankban] dolgozik
放假 : fong ga {vo} szabadságon van, vakációzik
噉樣 : gám yéung így
朋友 : pàhng yáuh barát
同學 : tùhng hohk tanulótárs
每日 : múih yaht minden nap

Unit fourteen

經驗 : gīng yihm tapasztalat
舊年 : gauh nín tavaly
前年 : chìhn nín tavalyelőtt
上個 : seuhng go múlt (hét/hónap)
前個 : chìhn go kettővel ezelőtti (hét/hónap)
...年前 : ... nìhn chìhn ... évvel ezelőtt
運動 : wahn duhng sport
忙 : mòhng elfoglalt
幾多次 : géi dō chi hányszor
袋鼠 : doih syú kenguru
鯊魚 : sā yùh cápa
過 : gwo megtörtént már (igei kiegészítő)
你有冇V過O呀? (你V過O未呀?) : néih yáuh móuh V gwo O a? (néih V gwo O meih a?) V-tál már O-t?
我V過N次O : ngóh V gwo N chi O Már N-szor V-tam O-t.
㗎 : ga (mondatvégi partikula továbbkérdezésnél)
嘅 : ge (mondatvégi partikula továbbválaszolásnál)
台灣 : tòih wāan Tajvan
倫敦 : lèuhn dēun London
洛杉磯 (羅省) : lohk chaam gēi (lòh sáang) Los Angeles
馬尼拉 : máh nèih lāai Manila
巴黎 : bā làih Párizs
三蕃市 : sāam fàahn síh San Fransisco
東京 : dūng gīng Tokió
多倫多 : dō lèuhn dō Toronto
溫哥華 : wān gō wàh Vancouver
風景 : fūng gíng táj, látvány
環境 : wàahn gíng környezet
乾淨 : gōn jehng tiszta
交通 : gāau tūng közlekedés
方便 : fōng bihn kényelmes
啱啱 : ngāam ngāam éppen (az előbb)
探 : taam látogat (embereket)
留 : làuh marad (vhol)
週圍 : jāu wàih környék, környezet
有禮貌 : yáuh láih maauh udvarias
冇禮貌 : móuh láih maauh udvariatlan
歐洲 : āu jāu Európa
國家 : gwok gā ország

Unit fifteen

打電話 : dá dihn wá telefonál
聽電話 : tēng dihn wá felveszi a telefont
等 : dáng vár, találkozik (vár egymásra)
等[一]等 (等[一]陣) : dáng [yāt] dáng (dáng [yāt] jahn) várj egy pillanatot
唔喺度 : m hái douh nincs itt
行開咗 : hàahng hōi jó elment
留[一個]口信 : làuh [yāt go] háu seun üzenetet hagy
打過[電話]嚟 : dá gwo [dihn wá] lèih megint telefonál
打返[電話]畀你 : dá fāan [dihn wá] béi néih visszahív
搭錯線 : daap cho sin félretárcsáz
講緊 : góng gán foglalt (telefonvonal)
內線 : noih sin (telefon) mellék
喂 : wái halló
叫 : giu -tat
唔該你叫X聽電話 : m gōi néih giu X tēng dihn wá Oda tudnád X-et hívni a telefonhoz?
邊位 : bīn wái ki? (udvarias)
同事 : tùhng sih kolléga
再見 (拜拜) : joi gin (bāai baai) viszlát
[請問][你]邊位搵佢呀 : [chíng mahn] [néih] bīn wái wán kéuih a? Ki keresi?
你講啦 : néih góng lā Mondjad.
話畀X聽 : wah béi X tēng elmond X-nek
電話[號碼] : dihn wá [houh máh] telefonszám
跳舞 : tiu móuh {vo} táncol
打波 : dá bō {vo} labdajátékot játszik
去飲酒 : heui yám jáu elmegy inni
興趣 : hing cheui érdeklődés
有冇興趣...呀? : yáuh móuh hing cheui ... a? Van kedved ...?
應該 : yīng gōi bizonyosan, (vhogy) kéne lennie
下 : háh (rövid idejű tevékenységet jelölő partikula)
門口 : mùhn háu bejárat
到時 : dou sìh majd akkor
音樂會 : yām ngohk wúi koncert
不如...呀 : bāt yùh ... ā miért nem ...? (felajánlás)
請 : chéng meghív
唔知...呢 : m jī ... nē vajon ...
文化中心 : màhn fa jūng sām kultúrális központ (Hongkong)
大會堂 : daaih wuih tòhng városháza (Hongkong)
演藝學院 : yín ngaih hohk yún előadóművészi akadémia (Hongkong)