-*- mode: org -*-

Ez a szótár a Yale átírást használja. A jyutpingtől való eltérések a következők:
  c -> ch, j -> y, jy -> y, z -> j, oe* -> eu*, eo* -> eu*, aa -> a,
valamint egy 'h' kerül a 4/5/6-os hangsúlyú szavak utolsó magánhangzója után.

A hangsúlyok jelölése pedig a következő módon változott:
  si1 -> si~, si2 -> si/, si3 -> si, si4 -> sih\, si5 -> sih/, si6 -> sih.
(az m tagadószó hangsúlyát az egyszerűség kedvéért elhagytuk)

* Unit one
買嘢 : maaih/ yeh/ {vo} = vásárlás, bevásárol
生果 : saang~ gwo/ = gyümölcs
芒果 : mong~ gwo/ = mangó
橙 : chaang/ = narancs
蘋果 : pihng\ gwo/ = alma
香蕉 : heung~ jiu~ = banán
提子 : taih\ ji/ = szőlő
布冧 : bou lam~ = szilva
梨 : lei/ = körte
西瓜 : sai~ gwa~ = görögdinnye
木瓜 : muhk gwa~ = papaya
菠蘿 : bo~ loh\ = ananász
荔枝 : laih ji~ = licsi
奇異果 : keih\ yih gwo/ = kiwi
一 : yat~ = 1
二 (兩) : yih (leuhng/) = 2
三 : saam~ = 3
四 : sei = 4
五 : ngh/ = 5
六 : luhk = 6
七 : chat~ = 7
八 : baat = 8
九 : gau/ = 9
十 : sahp = 10
百 : baak = 100
個 : go = darab
打 : da~ = tucat
磅 : bohng = font (súlymérték)
蚊 : man~ = dollár
好靚 : hou/ leng = nagyon szép/friss
買啲啦 : maaih/ di~ la~ = tessék vásárolni
小姐 : siu/ je/ = kisasszony
呀 : a = (mondatvégi kérdést jelölő partikula)
點賣呀? : dim/ maaih a? = Hogyan adja?
要 : yiu = akar, kell
多謝[嗮] : do~ jeh [saai] = köszönöm
唔該[嗮][你] : m goi~ [saai] [neih/] = köszönöm (szolgáltatást)
先生 : sin~ saang~ = úr, férj, tanár
幾多錢 : gei/ do~ chin/ = mennyibe kerül
畀 : bei/ = ad
找[返][錢] : jaau/ [faan~] [chin/] = visszaad
就 : jauh = akkor (hát)
啲 : di~ = néhány, a
我 : ngoh/ = én
你 (妳) : neih/ = te
佢 : keuih/ = ő
我哋 : ngoh/ deih = mi
你哋 : neih/ deih = ti
佢哋 : keuih/ deih = ők
* Unit two
交際 : gaau~ jai = érintkezés
英國 : ying~ gwok = Anglia
美國 : meih/ gwok = Amerika
加拿大 : ga~ nah\ daaih = Kanada
澳洲 : ou jau~ = Ausztrália
紐西蘭 : nau/ sai~ laahn\ = Új-Zéland
法國 : faat gwok = Franciaország
德國 : dak~ gwok = Németország
意大利 : yi daaih leih = Olaszország
西班牙 : sai~ baan~ ngah\ = Spanyolország
菲律賓 : fei~ leuht ban~ = Fülöp-szigetek
日本 : yaht bun/ = Japán
韓國 : hohn\ gwok = Korea
印度 : yan douh = India
巴基斯坦 : ba~ gei~ si~ taan/ = Pakisztán
香港 : heung~ gong/ = Hongkong
中國 : jung~ gwok = Kína
人 : yahn\ = ember
文 : man/ = nyelv
廣東話 (廣州話) : gwong/ dung~ wa/ (gwong/ jau~ wa/) = kantoni (nyelv)
上海話 : seuhng hoi/ wa/ = sanghaji (nyelv)
潮州話 : chiuh\ jau~ wa/ = csaocsoui (dialektus)
普通話 : pou/ tung~ wa/ = mandarin (nyelv)
你好 : neih/ hou/ = jó napot
係 : haih = vagyok/vagy/...
邊度 : bin~ douh = hol?
叫做 : giu jouh = hív, nevez
乜野 : mat~ yeh/ = mi?
名 : meng/ = név
噉 : gam/ = akkor, nos
係呢 : haih ne~ = amúgy
識 : sik~ = képes, tud
講 : gong/ = beszél
同 : tuhng\ = és, valamint
少少 : siu/ siu/ = egy kevés
等我嚟介紹 : dang/ ngoh/ leih\ gaai siuh = hadd mutassam be
呢 : ni~ = ez
位 : wai/ = (személek udvarias számlálószava)
不過 : bat~ gwo = de
請問 : ching/ mahn = hadd kérdezzem meg
貴姓 : gwai sing = igen tisztelt családnév
* Unit three
嗜好 : si hou = hobbi, érdeklődés
睇 : tai/ = néz, olvas
電影 (戲) : dihn ying/ (hei) = film
電視 : dihn sih = tévé
去 : heui = megy
旅行 : leuih/ hahng\ = utazás
影相 : ying/ seung/ {vo} = fényképez
聽 : teng~ = hallgat
音樂 : yam~ ngohk = zene
收音機 : sau~ yam~ gei~ = rádió
打網球 : da/ mohng/ kauh\ {vo} = teniszezik
打籃球 : da/ laahm\ kauh\ {vo} = kosarazik
踢足球 : tek juk~ kauh\ {vo} = focizik
踩單車 : chaai/ daan~ che~ {vo} = biciklizik
游水 : yauh\ seui/ {vo} = úszik
跑步 : paau/ bouh {vo} = fut
唱歌 : cheung go~ {vo} = énekel
書 {SZ 本} : syu~ {SZ bun/} = könyv
報紙 : bou ji/ = újság
行街 : haahng\ gaai~ {vo} = kirakatot nézni megy
玩 : waan/ = játszik
遊戲 : yauh\ hei = játék
遊戲機 : yauh\ hei gei~ = játékkonzol, videójáték
鍾意 : jung~ yi = kedvel, szeret
喜歡 : hei/ fun~ = kedvel, szeret (formális)
有 : yauh/ = birtokol, (vkinek) van
多 : do~ = sok
喺 : hai/ = -on, -ban, -nál
屋企 : nguk~ kei/ = otthon, lakás
都 : dou~ = is, szintén
又 : yauh = is (új dolog bevezetése)
得閑 : dak~ haahn\ = szabad, nem elfoglalt
做 : jouh = csinál
其實 : keih\ saht = valójában
最 : jeui = leginkább, leg...bb
因為 : yan~ waih = mivel
冇 : mouh/ = nincs
好 : hou/ = nagyon
幾 : gei/ = eléggé
麻麻地 : mah\ ma/ dei/ = nem nagyon
唔係幾 : m haih gei/ = nem annyira
星期 (禮拜) : sing~ keih\ (laih/ baai) = hét
星期一 (禮拜一) : sing~ keih\ yat~ (laih/ baai yat~) = hétfő
星期二 (禮拜二) : sing~ keih\ yih (laih/ baai yih) = kedd
星期三 (禮拜三) : sing~ keih\ saam~ (laih/ baai saam~) = szerda
星期四 (禮拜四) : sing~ keih\ sei (laih/ baai sei) = csütörtök
星期五 (禮拜五) : sing~ keih\ ngh/ (laih/ baai ngh/) = péntek
星期六 (禮拜六) : sing~ keih\ luhk (laih/ baai luhk) = szombat
星期日 (禮拜日) : sing~ keih\ yaht (laih/ baai yaht) = vasárnap
[一]日 : [yat~] yaht = [egy] nap
[一個]禮拜 : [yat~ go] laih/ baai = [egy] hét
[一個]月 : [yat~ go] yuht = [egy] hónap
[一]年 : [yat~] nihn\ = [egy] év
次 : chi = -szor
幾耐...一次 : gei/ noih ... yat~ chi  = milyen gyakran (csinál vmit)
[每]逢 : [muih/] fuhng\ = minden egyes
大約 : daaih yeuk = nagyjából
長 : cheuhng\ = hosszú
假期 : ga keih\ = szünet, vakáció
* Unit four
時間 : sih\ gaan = idő
點[鐘] : ... dim/ [jung~] = ... óra
上晝 : seuhng jau = délelőtt
下晝 : hah jau = délután
夜晚 : yeh maahn/ = este, éjjel
半夜 : bun yeh = éjfél után
分 : fan~ = perc
骨 : gwat~ = negyedóra
字 : jih = ötperc
... 一個骨 (三[個字]) : ... yat~ go gwat~ (saam~ [go jih]) = negyed ...
... 半 (六[個字]) : ... bun (luhk [go jih]) = fél ...
... 三個骨 (九[個字]) : ... saam~ go gwat~ (gau/ [go jih]) = háromnegyed ...
而家 : yih\ ga~ = most
幾點鐘 : gei/ dim/ jung~ = hány óra
走 : jau/ = elmegy
喇 : la = (változást kifejező mondatvégi partikula)
起身 : hei/ san~ {vo} = felkel
食 : sihk = eszik
早餐 : jou/ chaan~ = reggeli
晏 : ngaan = ebéd
晚飯 : maahn/ faahn = vacsora
返工 : faan~ gung~ {vo} = munkába megy
放工 : fong gung~ {vo} = befejezi a munkát
瞓覺 : fan gaau {vo} = alszik
今日 : gam~ yaht = ma
聽日 : ting~ yaht = holnap
噚日 : chahm\ yaht = tegnap
今晚 : gam~ maahn/ = ma este/éjjel
聽晚 : ting~ maahn/ = holnap este/éjjel
噚晚 : chahm\ maahn/ = tegnap este/éjjel
新聞 : san~ mahn\ (san~ man/) = hírek
天氣報告 : tin~ hei bou gou = időjárásjelentés
電視劇 : dihn sih kehk = tévésorozat
記錄片 : gei luhk pin/ = dokumentumfilm
體育 : tai/ yuhk = sport
賽馬 (跑馬) : choi mah/ (paau/ mah/) = lóverseny
通常 : tung~ seuhng\ = általában
得 : dak~ = lehet
喺 ... 做 : hai/ ... jouh = ...-kor vetítik
好睇 : hou/ tai/ = érdekes, szórakoztató (film, könyv)
然後 : yihn\ hauh = aztán, utána
* Unit five
外表 : ngoih biu/ = kinézet
高 : gou~ = magas
矮 : ngai/ = alacsony
高大 : gou~ daaih = nagy termetű
矮細 : ngai/ sai = kis termetű
肥 : feih\ = kövér
瘦 : sau = sovány
頭髮 : tauh\ faat = haj
短 : dyun/ = rövid
靚 : leng = szép
靚仔 : leng jai/ = jóképű
老 : louh/ = idős, öreg
後生 : hauh saang~ = fiatal
戴 : daai = (szemüveget, sapkát/kalapot) visel
眼鏡 {SZ 個, 副} : ngaahn/ geng/ {SZ go, fu} = szemüveg
鬍鬚 : wuh\ sou~ = bajusz, szakáll
XX地 : X X dei/ {a második X magas emelkedő hangsúlyú lesz, kivéve ha magas hangsúlyú volt} = eléggé X
[係]點樣㗎? : ... [haih] dim/ yeung/ ga? = ... hogy néz ki?
女仔 : neuih/ jai/ = lány
男仔 : naahm\ jai/ = fiú
女人 : neuih/ yan/ = nő
男人 : naahm\ yan/ = férfi
呢 : ne~ = nézd
嗰邊 : go/ bin~ = ott
呢邊 : ni~ bin~ = itt
邊[個] : bin~ [go] = melyik
嗰[個] : go/ [go] ... = az a ...
呢[個] : ni~ [go] ... = ez a ...
老師 : louh/ si~ = tanár úr / tanárnő
A就係B嘞 : A jauh haih B laak = épp az A az B
呀 : ah\ = tehát ...? (mondatvégi partikula)
係嘞 : haih laak = így van
[太]太 : [taai] taai/ = asszony, feleség
喎 : wo = (meglepődést kifejező mondatvégi partikula)
歲 : seui = éves
咋 : ja = csak
定 : dihng = vagy
嘅 : ge = (melléknevet főnévvel összekapcsoló partikula)
律師 : leuht si~ = ügyvéd
醫生 : yi~ sang~ = orvos
ah {20 -> yah, 30 -> sa~ ah} = 10 (rövid alak)
爸爸 : bah\ ba~ = apa
媽媽 : mah\ ma~ = anya
哥哥 (大佬) : goh\ go~ (daaih lou/) = báty
弟弟 (細佬) : daih\ dai/ (sai lou/) = öcs
姐姐 (家姐) : jeh\ je~ (ga~ je~) = nővér
妹妹 : [muih\] mui/ = húg
仔 : jai/ = (vki) fia
女 : neui/ = (vki) lánya
呢幾個 : ni~ gei/ go = ez a néhány
屋企人 : nguk~ kei/ yahn\ = családtag
啲 : di~ = (többesszámú birtoki kapcsolatot jelző partikula)
左邊 : jo/ bin~ = baloldal
右邊 : yauh bin~ = jobboldal
隔籬 : gaak leih\ = oldalt, mellett
lah\ = tényleg ...? (mondatvégi partikula)
樣 : yeung/ = megjelenés, forma
今年 : gam~ nin/ = idén
* Unit six
價錢 : ga chihn\ = árak
家俬 {SZ 件} : ga~ si~ {SZ gihn} = bútor
梳化 {SZ 張} : so~ fa/ {SZ jeung~} = fotel
餐檯 {SZ 張} : chaan~ toi/ {SZ jeung~} = ebédlőasztal
餐椅 {SZ 張} : chaan~ yi/ {SZ jeung~} = (ebédlőasztalhoz való) szék
凳 {SZ 張} : dang {SZ jeung~} = szék
茶幾 {SZ 張} : chah\ gei~ {SZ jeung~} = dohányzóasztal
安樂椅 {SZ 張} : on~ lohk yi/ {SZ jeung~} = karosszék
書架 : syu~ ga/ = könyvespolc
千 : chin~ = 1000
萬 : maahn = 10000
零 : lihng\ = 0; az óránál nagyobb időegységek összekötőszava
買 : maaih/ = vásárol
鞋 {SZ 對} : haaih\ {SZ deui} = cipő
對 : deui = (egy pár valami számlálószava)
架 : ga = (járművek számlálószava)
咗 : jo/ = (befejezettség jelölő partikula)
想 : seung/ = szeretne
拍 : paak/ = ütő
毫子 : houh\ ji/ = 10 cent
三蚊兩毫子 (三個二) : saam~ man~ leuhng/ houh\ ji/ (saam~ go yih) = $3.20
四蚊五毫子 (四個半) : sei man~ ngh/ houh\ ji/ (sei go bun) = $4.50
一蚊七毫子 (個七) : yat~ man~ chat~ houh\ ji/ (go chat~) = $1.70
信 {SZ 封} : seun {SZ fung~} = levél
本港 : bun/ gong/ = helyi (hongkongi)
航空 : hohng\ hung~ = légi, légiposta
平郵 : pihng\ yauh\ = szárazföldi posta
郵簡 (郵柬) : yauh\ gaan/ = aerogram
明信片 {SZ 張} : mihng\ seun pin/ {SZ jeung~} = képeslap
寄信 : gei seun {vo} = felad (postán)
唧 : jek~ = mindössze
平 : pehng\ = olcsó
貴 : gwai = drága
抵 : dai/ = jó árú
過 : gwo = -bb, mint
啲 : di~ = -bb
夏威夷 : hah wai~ yih\ = Hawaii
咁 : gam = ennyire
重 : juhng = ezenkívül
總共 : jung/ guhng = összesen
* Unit seven
搭 : daap = felszáll (járműre)
地鐵 : deih tit = metró
火車 : fo/ che~ = vonat
巴士 : ba~ si/ = busz
小巴 : siu/ ba~ = minibusz
電車 : dihn che~ = villamos
的士 : dik~ si/ = taxi
船 : syuhn\ = komp, hajó
飛機 : fei~ gei~ = repülő
揸車 : ja~ che~ {vo} = autót vezet
行路 : haahng\ louh {vo} = gyalogol
[一]分鐘 : [yat~] fan~ jung~ = [egy] perc
[一]個鐘頭 : [yat~] go jung~ tauh\ = [egy] óra
朝早 : jiu~ jou/ = korán reggel
多數 : do~ sou = általában
[幾]耐 : [gei/] noih = [milyen] hosszú idő
唔使 : m sai/ = nem szükséges
使唔使 : sai/ m sai/ = kell? szükséges?
就得嘞 : jauh dak~ laak = ennyi elég is
快 : faai = gyors, rövid idő
慢 : maahn = lassú
住 : jyuh = lakik
離島 : leih\ dou/ = külső sziget
點[樣] : dim/ [yeung/] = hogyan, milyen
個半鐘 : go bun jung~ = másfél óra
站 : jaahm = állomás
總站 : jung/ jaahm = végállomás
碼頭 : mah/ tauh\ = rakpart, stég
首先 : sau/ sin~ = először is
跟住 : gan~ jyuh = aztán
再 : joi = megint, ismét
最後 : jeui hauh = végül
出門口 : cheut~ muhn\ hau/ {vo} = elmegy otthonról
到 : dou = odaér (igei kiegészítő)
由 : yauh\ = -ról, -ból, -tól
返學 : faan~ hohk {vo} = iskolába megy (tanárok is)
返屋企 : faan~ nguk~ kei/ {vo} = hazamegy
遠 : yuhn/ = távol
近 : kahn/ = közel
得 : dak~ = (mértéket kifejező partikula)
先至 : sin~ ji = csak aztán
學校 : hohk haauh = iskola
轉 : jyun = átszáll
真係 : jan~ haih = tényleg
成[個] : sehng\ [go] = teljes
公司 : gung~ si~ = iroda, munkahely
[飛]機場 : [fei~] gei~ cheuhng\ = repülőtér
* Unit eight
間 : gaan~ = (házak, esetleg szobák számlálószava)
客廳 : haak teng~ = nappali
飯廳 : faahn teng~ = ebédlő
廁所 : chi so/ = mosdó
花園 : fa~ yun/ = kert
車房 : che~ fohng\ = garázs
睡房 : seuih fong/ = hálószoba
書房 : syu~ fong/ = dolgozószoba
客房 : haak fong/ = vendégszoba
廚房 (廚房) : chyuh\ fong/ (cheuih\ fong/) = konyha
沖涼房 : chung~ leuhng\ fong/ = fürdőszoba
工人房 : gung~ yahn\ fong/ = cselédszoba
算...[㗎喇] : syun ... [ga la] = ...-nak számít
啦 : la~ = (felsorolás tagjai utáni partikula)
另外 : lihng ngoih = ezen kívül
有幾大 : yauh/ gei/ daaih = mennyi idős
去街 : heui gaai~ {vo} = bemegy a városba
圖書館 : touh\ syu~ gun/ = könyvtár
街市 : gaai~ sih/ = piac
海灘 : hoi/ taan~ = tengerpart
泳池 : wihng chih\ = uszoda
飲 : yam/ = iszik
啤酒 : be~ jau/ = sör
開會 : hoi~ wui/ = értekezleten vesz részt
重 : juhng = még (mindig)
緊 : gan/ = (folyamatosságot jelző partikula)
嚟 : leih\ (laih\) = jön
㗎嘞 : ga laak = biztosan (mondatvégi partikula)
煮飯 : jyu/ faahn {vo} = (kínai típusú ételt) főz
沖涼 : chung~ leuhng\ {vo} = fürdik
讀書 : duhk syu~ {vo} = olvas
講電話 : gong/ dihn wa/ {vo} = telefonon beszél
嘢食 : yeh/ sihk = étel
洗碗 : sai/ wun/ = (kínai típusú tálakat) mosogat
* Unit nine
執床 : jap~ chohng\ {vo} = megágyaz
執檯 : jap~ toi/ {vo} = leszedi az asztalt
倒垃圾 : dou/ laahp saap {vo} = kiüríti a szemetest
買餸 : maaih/ sung {vo} = bevásárol (alapanyagokat)
洗衫 : sai/ saam~ {vo} = (ruhát) mos
晾衫 : lohng saam~ {vo} = tereget
熨衫 : tong saam~ {vo} = vasal
掃地 : sou deih {vo} = felsöpör
吸塵 : kap~ chahn\ {vo} = porszívózik
抹窗 : maat cheung~ {vo} = ablakot pucol
煮嘢食 : jyu/ yeh/ sihk {vo} = főz
洗碟 : sai/ dip/ {vo} = (tányérokat) mosogat
未 : meih = még nem
可以 : ho/ yih/ = lehet, képes
同 : tuhng\ = (vki) számára
媽咪 : ma~ mih\ = mama
問題 : mahn taih\ = probléma
冇問題 : mouh/ mahn taih\ = semmi gond
好呃 : hou/ aak = OK
幫[手] : bong~ [sau/] {vo} = segít
你可唔可以同我...呀? : neih/ ho/ m ho/ yih/ tuhng\ ngoh/ ... a? = Meg tudnád tenni nekem, hogy ...?
你同我...得唔得呀? : neih/ tuhng\ ngoh/ ... dak~ m dak~ a? = Lehetne arról szó, hogy ... nekem?
唔該你同我... : m goi~ neih/ tuhng\ ngoh/ ... = Légyszíves tedd meg nekem, hogy ... .
麻煩你同我... : mah\ faahn\ neih/ tuhng\ ngoh/ ... = Légyszíves tedd meg nekem, hogy ... .
唔得啊,對唔住 : m dak~ a, deui m jyuh = nem lehet, sajnálom
打[字] : da/ [jih] {vo} = gépel
影印 : ying/ yan = fénymásol
借書 : je syu~ {vo} = könyvet kölcsönöz
飛 {SZ 張} : fei~ {SZ jeung~} = jegy
搵 : wan/ = keres
唔使唔該 : m sai/ m goi~ = nem tesz semmit
地下 : deih ha/ = padló
污糟 : wu~ jou~ = koszos
完 : yuhn\ = befejez (igei kiegészítő)
樣 : yeuhng = fajta, típus
自己 : jih gei/ = saját maga
* Unit ten
手袋 : sau/ doi/ = kézitáska
銀包 : ngahn\ baau~ = pénztárca
襪 {SZ 對} : maht {SZ deui} = (egy pár) zokni
手襪 {SZ 對} : sau/ maht {SZ deui} = (egy pár) kesztyű
拖鞋 {SZ 對} : to~ haai/ {SZ deui} = (egy pár) papucs
隻 : jek = (fél pár valami számlálószava)
筆 {SZ 枝} : bat~ {SZ ji~} = toll
枝 : ji~ = (hosszú, vékony, hengeres dolgok számlálószava)
遮 {SZ 把} : je~ {SZ ba/} = esernyő
梳 {SZ 把} : so~ {SZ ba/} = fésű
把 : ba/ = (hosszú, vékony, de nem hengeres dolgok számlálószava)
水杯 : seui/ bui~ = pohár
茶杯 : chah\ bui~ = csésze
錄影機 : luhk ying/ gei~ = videó
錄影帶 {SZ 餅} : luhk ying/ daai/ {SZ beng/} = videókazetta
唔見咗 : m gin jo/ = eltűnt
見 : gin = lát
知 : ji~ = tud
上面 : seuhng mihn = -on (rajta)
下面 : hah mihn = alatt
前面 : chihn\ mihn = előtt
後面 : hauh mihn = mögött
中間 : jung~ gaan~ = között
對面 : deui mihn = szemben
斜對面 : cheh\ deui mihn = átlósan szemben
唔係...囉? : m haih ... lo~ ? = Nem (arról van szó, hogy) ...?
呀嗎 : a~ ma = valóban (mondatvégi partikula)
到 : dou/ = (sikerességet jelölő igei kiegészítő)
你有冇見到...? : neih/ yauh/ mouh/ gin dou/ ...? = Láttad a ...?
喺地下[上面] : hai/ deih ha/ [seuhng mihn] = a földön
文具店 {SZ 間} : mahn\ geuih dim {SZ gaan~} = papír-írószer bolt
書店 (書局) {SZ 間} : syu~ dim (syu~ guk/) {SZ gaan~} = könyvesbolt
糖果店 {SZ 間} : tohng\ gwo/ dim {SZ gaan~} = édességbolt
花店 {SZ 間} : fa~ dim {SZ gaan~} = virágüzlet
服裝店 {SZ 間} : fuhk jong~ dim {SZ gaan~} = ruhaüzlet
麵包鋪 {SZ 間} : mihn baau~ pou/ {SZ gaan~} = pékség
飛髮舖 {SZ 間} : fei~ faat pou/ {SZ gaan~} = borbély(üzlet)
鞋舖 {SZ 間} : haaih\ pou/ {SZ gaan~} = cipőbolt
電器舖 {SZ 間} : dihn hei pou/ {SZ gaan~} = elektronikai üzlet
藥房 {SZ 間} : yeuhk fohng\ {SZ gaan~} = illatszertár
超級市場 {SZ 間} : chiu~ kap~ sih/ cheuhng\ {SZ gaan~} = ábécé, szupermarket
呢度 : ni~ douh = itt
嗰度 : go/ douh = ott
附近 : fuh gahn = környék, közelben
啱晒嘞 : ngaam~ saai laak = nagyszerű
齣 : cheut~ = (filmek számlálószava)
㗎 : ga = (kiemelést jelző mondatvégi partikula)
戲院 : hei yun/ = mozi
件 : gihn = (ruhák számlálószava)
離 : leih\ = -tól
* Unit eleven
碗 : wun/ = kínai típusú tálka
碟 : dihp = tányér
雲吞麵 : wahn\ tan~ mihn = wonton leves
魚蛋麵 : yuh\ daan/ mihn = halgombócleves
及第粥 : gahp dai/ juk~ = vegyes húsos rizskása
牛肉粥 : ngauh\ yuhk juk~ = marhahúsos rizskása
油菜 : yauh\ choi = osztrigaszószos zöldség
點心 : dím sam~ = gőzölt/sült batyu
籠 : luhng\ = (gőzölő) kosár
伙記 : fo/ gei = pincér
壺 : wuh\ = teáskanna
普洱 : bou/ lei/ = Puer tea
香片 : heung~ pin/ = jázmin tea
龍井 : luhng\ jeng/ = Longjing tea
蝦餃 : ha~ gaau/ = garnélarákos batyu
燒賣 : siu~ maai/ = disznóhúsos batyu
叉燒包 : cha~ siu~ baau~ = szószos disznóhúsos batyu
粉果 : fan/ gwo/ = garnélarákos és bambuszrügyes batyu
春卷 : cheun~ gyun/ = tavaszi tekercs
蛋撻 : daahn taat~ = pudingos tortácska
唔該睇數 : m goi~ tai/ sou! = (kb.) Fizetni szeretnék!
唔該埋單 : m goi~ maaih\ daan~! = Számlát kérek!
單 : daan~ = számla
添 : tim~ = ezenkívül (mondat végén)
出面 : cheut~ mihn = kint, kívül
裡面 : leuih/ mihn = bent, belül
叫 : giu = rendel, parancsol, megmond
唔使找嘞 : m sai/ jaau/ laak = (kb.) Tartsa meg a visszajárót.
漢堡包 : hon bou/ baau~ = hamburger
知士漢堡包 : ji~ si/ hon bou/ baau~ = sajtburger
魚柳包 : yuh\ lauh/ baau~ = halburger
熱狗 {SZ 隻} : yiht gau/ {SZ jek} = hotdog
[一包]薯條 : [yat~ baau~] syuh\ tiu/ = [egy zacskó] sült krumpli, chips
咖啡 : ga fe~ = kávé
可樂 : ho/ lohk = kóla
橙汁 : chaang/ jap~ = narancslé
喺度食 : hai/ douh sihk = helyben eszik
扐走 : lik~ jau/ = elvisz
歡迎光臨 : fun~ yihng\ [gwong~ lahm\] = Üdvözöljük.
大 : daaih = nagy
細 : sai = kicsi
菜 : choi = étel
多啲 (多過...) : do~ di~ (do~ gwo ...) = inkább
一樣 : yat~ yeuhng = ugyanolyan
比較 : bei/ gaau = inkább (lit. összehasonlítván)
覺得 : gok dak~ = gondol
好玩 : hou/ waan/ = szórakoztató
* Unit twelve
天氣 : tin~ hei = időjárás
熱 {F 炎熱} : yiht {F yihm\ yiht} = forró
凍 {F 寒冷} : dung {F hohn\ laahng/} = hideg
暖 {F 溫暖} : nyuhn/ {F wan~ nyuhn/} = meleg
凉 {F 清凉} : leuhng\ {F ching~ leuhng\} = hűvös
濕 {F 潮濕} : sap~ {F chiuh\ sap~} = nedves
乾 {F 乾燥} : gon~ {F gon~ chou} = száraz
好天 {F 天晴} : hou/ tin~ {F tin~ chihng\} = napos
陰天 {F 天陰} : yam~ tin~ {F tin~ yam~} = borult
密雲 : maht wahn\ = felhős
大風 {F 風勢強勁} : daaih fung~ {F fung~ sai keuhng\ gihng} = szeles
颱風 : toih\ fung~ = tájfun
雨 : yuh/ = eső
微雨 : meih\ yuh/ = szitáló eső
驟雨 : jaauh yuh/ = zápor
雷暴 : leuih\ bouh = vihar
霧 : mouh = köd
雪 : syut = hó
落雨 : lohk yuh/ {vs} = esik
落雪 : lohk syut {vs} = havazik
轉 : jyun/ = -ra fordul (az idő)
東 : dung~ = kelet
南 : naahm\ = dél
西 : sai~ = nyugat
北 : bak~ = észak
吹[東風] : cheui~ [dung~ fung~] = [keleti szél] fúj
氣溫 : hei wan~ = hőmérséklet
低 : dai~ = alacsony
相對濕度 : seung~ deui sap~ douh = relatív páratartalom
度 : douh = fok
百分之... : baak fahn ji~ ... = ... százalék
舒服 : syu~ fuhk = kellemes
預測 : yuh chaak~ = megjósol
會 : wuih/ = lesz (valószínű események bevezetésére)
聽日有冇雨落呀? : ting~ yaht yauh/ mouh/ yuh/ lohk a? = Holnap fog esni az eső?
聖誕快樂 : sing daan faai lohk! = Boldog Karácsonyt!
新年快樂 : san~ nihn\ faai lohk! = Boldog Új Évet!
生日快樂 : saang~ yaht faai lohk! = Boldog születésnapot!
一路順風 : yat~ louh seuhn fung~ = Jó utat!
恭喜發財 : gung~ hei/ faat choih\ = (kínai újévi jókívánság)
[二]號 : [yih] houh = [máso] -dika
紐約 : nau/ yeuk = New York
零下 : lihng\ hah = mínusz
帶 : daai = visz
帶返把遮 : daai faan~ ba/ je~ = esernyőt visz
最好 : jeui hou/ = (az lesz a) legjobb, (ha)
唔好 : m hou/ = nem (lenne) jó, (ha)
太 : taai = túl(ságosan)
下個 : hah go = következő
返 : faan~ = vissza- (igei kiegészítő)
聽日見啦 : ting~ yaht gin la~ = holnap látjuk egymást
大家 : daaih ga~ = mindenki
出街 : cheut~ gaai~ = elmegy otthonról
記得 : gei dak~ = emlékezik
著 : jeuk = felvesz, visel
同埋 : tuhng\ maaih\ = és, valamint
小心 : siu/ sam~ = vigyáz, óvatos
X X {a második X magas emelkedő hangsúlyú lesz, kivéve ha magas hangsúlyú volt} = X-an (határozóképző)
至 : ji = -ig
後日 : hauh yaht = holnapután
幾時 : gei/ sih\ = mikor
* Unit thirteen
衣服 : yi~ fuhk = ruha
恤衫 {SZ 件} : seut~ saam~ {SZ gihn} = ing, blúz
西裝 {SZ 套} : sai~ jong~ {SZ tou} = öltöny
褲 {SZ 條} : fu {SZ tiuh\} = nadrág
呔 {SZ 條} : taai~ {SZ tiuh\} = nyakkendő
外套 {SZ 件} : ngoih tou {SZ gihn} = dzseki
[皮]鞋 {SZ 對} : [peih\] haaih\ {SZ deui} = [bőr]cipő
帽 {SZ 頂} : mou/ {SZ deng/} = kalap, sapka
[半截]裙 {SZ 條} : [bun jiht] kwahn\ {SZ tiuh\} = szoknya
套裝 {SZ 套} : tou jong~ {SZ tou} = kosztüm
絲襪 {SZ 對} : si~ maht {SZ deui} = harisnya
高踭鞋 {SZ 對} : gou~ jaang~ haaih\ {SZ deui} = magassarkú cipő
T恤 {SZ 件} : ti~ seut~ {SZ gihn} = póló
牛仔褲 {SZ 條} : ngauh\ jai/ fu {SZ tiuh\} = farmernadrág
短褲 {SZ 條} : dyun/ fu {SZ tiuh\} = rövidnadrág
波鞋 {SZ 對} : bo~ haaih\ {SZ deui} = sportcipő
涼鞋 {SZ 對} : leuhng\ haaih\ {SZ deui} = szandál
冷衫 {SZ 件} : laang~ saam~ {SZ gihn} = pulóver
[大]褸 {SZ 件} : [daaih] lau~ {SZ gihn} = [nagy]kabát
頸巾 {SZ 條} : geng/ gan~ {SZ tiuh\} = sál
嘩 : wa~ = hú
你睇...? : neih/ tai/ ...? = szerinted ...?
乜野嚟㗎? : mat~ yeh/ leih\ ga? = Mi az? (csodálkozva)
咦 : yi/ = nocsak, nos
老板 : louh/ baan/ = főnök
攬 : laahm = (sálat) visel
打 : da/ = (nyakkendőt) visel
色 : sik~ = szín
紅色 : huhng\ sik~ = piros
黃色 : wohng\ sik~ = sárga
藍色 : laahm\ sik~ = kék
綠色 : luhk sik~ = zöld
白色 : baahk sik~ = fehér
黑色 : haak~ sik~ = fekete
紫色 : ji/ sik~ = lila
啡色 : fe~ sik~ = barna
橙色 : chaang/ sik~ = narancssárga
灰色 : fui~ sik~ = szürke
平時 : pihng\ sih\ = általában
小學 : siu/ hohk = általános iskola
中學 : jung~ hohk = középiskola
大學 : daaih hohk = egyetem
教書 : gaau syu~ {vo} = tanít
所以 : so/ yih/ = ezért
斯文 : si~ mahn\ = kultúrált, finom
隨便 : cheuih\ bin/ = lezser, gondtalan
整齊 : jing/ chaih\ = gondos, takaros
一定 : yat~ dihng = feltétlenül, biztosan
好少 : hou/ siu/ = ritkán
春天 : cheun~ tin~ = tavasz
夏天 : hah tin~ = nyár
秋天 : chau~ tin~ = ősz
冬天 : dung~ tin~ = tél
銀行 : ngahn\ hohng\ = bank
返[銀行] : faan~ [ngahn\ hohng\] = [bankban] dolgozik
放假 : fong ga {vo} = szabadságon van, vakációzik
噉樣 : gam/ yeung/ = így
朋友 : pahng\ yauh/ = barát
同學 : tuhng\ hohk = tanulótárs
每日 : muih/ yaht = minden nap
* Unit fourteen
經驗 : ging~ yihm = tapasztalat
舊年 : gauh nin/ = tavaly
前年 : chihn\ nin/ = tavalyelőtt
上個 : seuhng go = múlt (hét/hónap)
前個 : chihn\ go = kettővel ezelőtti (hét/hónap)
...年前 : ... nihn\ chihn\ = ... évvel ezelőtt
運動 : wahn duhng = sport
忙 : mohng\ = elfoglalt
幾多次 : gei/ do~ chi = hányszor
袋鼠 : doih syu/ = kenguru
鯊魚 : sa~ yuh\ = cápa
過 : gwo = megtörtént már (igei kiegészítő)
你有冇V過O呀? (你V過O未呀?) : neih/ yauh/ mouh/ V gwo O a? (neih/ V gwo O meih a?) = V-tál már O-t?
我V過N次O : ngoh/ V gwo N chi O = Már N-szor V-tam O-t.
㗎 : ga = (mondatvégi partikula továbbkérdezésnél)
嘅 : ge = (mondatvégi partikula továbbválaszolásnál)
台灣 : toih\ waan~ = Tajvan
倫敦 : leuhn\ deun~ = London
洛杉磯 (羅省) : lohk chaam gei~ (loh\ saang/) = Los Angeles
馬尼拉 : mah/ neih\ laai~ = Manila
巴黎 : ba~ laih\ = Párizs
三蕃市 : saam~ faahn\ sih/ = San Fransisco
東京 : dung~ ging~ = Tokió
多倫多 : do~ leuhn\ do~ = Toronto
溫哥華 : wan~ go~ wah\ = Vancouver
風景 : fung~ ging/ = táj, látvány
環境 : waahn\ ging/ = környezet
乾淨 : gon~ jehng = tiszta
交通 : gaau~ tung~ = közlekedés
方便 : fong~ bihn = kényelmes
啱啱 : ngaam~ ngaam~ = éppen (az előbb)
探 : taam = látogat (embereket)
留 : lauh\ = marad (vhol)
週圍 : jau~ waih\ = környék, környezet
有禮貌 : yauh/ laih/ maauh = udvarias
冇禮貌 : mouh/ laih/ maauh = udvariatlan
歐洲 : au~ jau~ = Európa
國家 : gwok ga~ = ország
* Unit fifteen
打電話 : da/ dihn wa/ = telefonál
聽電話 : teng~ dihn wa/ = felveszi a telefont
等 : dang/ = vár, találkozik (vár egymásra)
等[一]等 (等[一]陣) : dang/ [yat~] dang/ (dang/ [yat~] jahn) = várj egy pillanatot
唔喺度 : m hai/ douh = nincs itt
行開咗 : haahng\ hoi~ jo/ = elment
留[一個]口信 : lauh\ [yat~ go] hau/ seun = üzenetet hagy
打過[電話]嚟 : da/ gwo [dihn wa/] leih\ = megint telefonál
打返[電話]畀你 : da/ faan~ [dihn wa/] bei/ neih/ = visszahív
搭錯線 : daap cho sin = félretárcsáz
講緊 : gong/ gan/ = foglalt (telefonvonal)
內線 : noih sin = (telefon) mellék
喂 : wai/ = halló
叫 : giu = -tat
唔該你叫X聽電話 : m goi~ neih/ giu X teng~ dihn wa/ = Oda tudnád X-et hívni a telefonhoz?
邊位 : bin~ wai/ = ki? (udvarias)
同事 : tuhng\ sih = kolléga
再見 (拜拜) : joi gin (baai~ baai) = viszlát
[請問][你]邊位搵佢呀 : [ching/ mahn] [neih/] bin~ wai/ wan/ keuih/ a? = Ki keresi?
你講啦 : neih/ gong/ la~ = Mondjad.
話畀X聽 : wah bei/ X teng~ = elmond X-nek
電話[號碼] : dihn wa/ [houh mah/] = telefonszám
跳舞 : tiu mouh/ {vo} = táncol
打波 : da/ bo~ {vo} = labdajátékot játszik
去飲酒 : heui yam/ jau/ = elmegy inni
興趣 : hing cheui = érdeklődés
有冇興趣...呀? : yauh/ mouh/ hing cheui ... a? = Van kedved ...?
應該 : ying~ goi~ = bizonyosan, (vhogy) kéne lennie
下 : hah/ = (rövid idejű tevékenységet jelölő partikula)
門口 : muhn\ hau/ = bejárat
到時 : dou sih\ = majd akkor
音樂會 : yam~ ngohk wui/ = koncert
不如...呀 : bat~ yuh\ ... a~ = miért nem ...? (felajánlás)
請 : cheng/ = meghív
唔知...呢 : m ji~ ... ne~ = vajon ...
文化中心 : mahn\ fa jung~ sam~ = kultúrális központ (Hongkong)
大會堂 : daaih wuih tohng\ = városháza (Hongkong)
演藝學院 : yin/ ngaih hohk yun/ = előadóművészi akadémia (Hongkong)