-*- mode: org -*-

Ez a szótár a Yale átírást használja. A jyutpingtől való eltérések a következők:
  c -> ch, j -> y, jy -> y, z -> j, oe* -> eu*, eo* -> eu*, aa -> a,
valamint egy 'h' kerül a 4/5/6-os hangsúlyú szavak utolsó magánhangzója után.

A hangsúlyok jelölése pedig a következő módon változott:
  si1 -> si~, si2 -> si/, si3 -> si, si4 -> sih\, si5 -> sih/, si6 -> sih.
(az m tagadószó hangsúlyát az egyszerűség kedvéért elhagytuk)

* Unit 1
會面 : wuih mihn = találkozás
早晨 : jou/ sahn\ = reggel; jó reggelt
你好嗎? : neih/ hou/ ma? = Hogy vagy?
好好 : hou/ hou/ = nagyon jó
呢 : ne~ = És ...? (ugyanazt a kérdést ismételve)
有心 : yauh/ sam~ = köszönöm (a törődést)
噢 : ou~ = Ó!
* Unit 2
個人財物 : go yahn\ choih\ maht = személyes tulajdon
寫字樓 : se/ jih lauh\ = iroda(épület)
手錶 : sau/ biu~ = karóra
㗎 : ga = 嘅呀 : ge a
估 : gu/ = tippel, becsül
問 : mahn = megkérdez
唔緊要 : m gan/ yiu = nem fontos
遲啲 : chih\ di~ = majd később
* Unit 3
家人 : ga~ yahn\ = családtag
邊處 : bin~ syu = 邊度 : bin~ douh
一齊 : yat~ chaih\ = együtt
兄弟 : hing~ daih = fivér
姊妹 : ji/ muih = lánytestvér
做乜野 : jouh mat~ yeh/ = minek?
好耐冇見 : hou/ noih mouh/ gin = rég nem láttalak
道 : douh = út
街 : gaai~ = utca
樓 {SZ: 層} : lau/ {SZ: chahng\} = (emeletes) épület, emelet
地下 : deih ha/ = földszint
請 : cheng/ = kérem
坐 : choh/ = ül, üldögél; (járművön) utazik
啫 : je~ = 唧 : jek~
* Unit 4
客氣 : haak hei = udvarias
便飯 : bihn faahn = egyszerű étel
好似...一樣 : hou/ chih/ ... yat~ yeuhng = épp olyan, mint ...
酒樓 : jau/ lauh\ = (kínai) étterem
預備 : yuh beih = előkészít
用 : yuhng = használ, felhasznál
只[係] : ji/ [haih] = csak
信 : seun = elhisz, bízik (vmiben)
湯 : tong~ = leves
新鮮 : san~ sin~ = friss
主菜 : jyu/ choi = főétel
龍蝦 : luhng\ ha~ = homár
好味 : hou/ meih = finom
如果 : yuh\ gwo/ = ha
送X畀Y : sung X bei/ Y = ajándékoz X-et Y-nak
沙律 : sa~ leut/ = saláta
點解 : dim/ gaai/ = miért?
昨日 : johk yaht = tegnap (formális)
整 : jing/ = készít, előkészít
做生意 : jouh saang~ yi {vo} = üzletel
嬲 : nau~ = dühös
甜品 : tihm\ ban/ = desszert
當 : dong = (vmiként) kezel
垃圾桶 : laahp saap tung/ = szemetes
咪 : maih/ = ne (唔好 : m hou/ összevonva)
* Unit 5
購物 : kau maht = vásárlás
舖頭 : pou tau/ = bolt
大減價 : daaih gaam/ ga = kiárusítás, leértékelés
吖嗎 : aa~ maa = hát nem tudod, hogy (mondatvégi partikula)
入 : yahp = belép, bemegy
衫裙 : saam~ kwahn\ = estélyi
噃 : bo = (figyelemfelhívást, emlékeztetést kifejező mondatvégi partikula)
質地 : jat~ dei/ = minőség
款式 : fun/ sik~ = stílus, jelleg
顏色 : ngaahn\ sik~ = szín
爛 : laahn = elromlik, megsérül
咩 : me~ = (meglepődést, hitetlenkedést kifejező mondatvégi partikula)
其他 : keih\ ta~ = másik
次貨 : chi fo = másodrendű, rossz minőségű áru
等我...! : dang/ ngoh/ ...! = Hadd ...-jak!
斤 : gan~ = fél kiló
檔口 : dong hau/ = stand
即係 : jik~ haih = tehát, pontosan
免費 : mihn/ fai = ingyen
嗱 : nah\ = tessék
死 : sei/ = halott, meghal
隻 : jek = (állatok és tartályok számlálószava)
* Unit 6
一直 : yat~ jihk = egyenesen, végig
街口 : gaai~ hau/ = kereszteződés
馬路 : mah/ louh = út
落 : lohk = leszáll
[渡海]小輪 : [douh hoi/] siu/ leuhn\ = komp
地下鐵路 : deih hah tit louh = 地鐵 : deih tit
市區 : sih/ keui~ = városi körzet
先...再... : sin~ ... joi ... = először ... aztán ...
第 : daih = -dik
向 : heung ... = ... felé
參觀 : chaam~ gun~ = meglátogat (látványosságot)
劍橋 : gim kiuh\ = Cambridge
世界 : sai gaai = világ
有名 : yauh/ meng/ = híres
...之一 : ... ji~ yat~ = egy a ... közül
...之後 : ... ji~ hauh = ... után
部 : bouh = rész
鄉下 : heung~ ha/ = vidék
主意 : jyu/ yi = ötlet
地方 : deih fong~ = hely
漁港 : yuh\ gong/ = halászkikötő
...之內 : ... ji~ noih = ...-on belül
好似...唔似... : hou/ chih/ ... m chih/ ... = jobban hasonlít ...-ra, mint ...-ra
走難 : jau/ naahn = (katasztrófából) menekül
第二 : daih yih = második, következő, másik
得 : dak~ = tud, képes (igei kiegészítő)
* Unit 7
溫習 : wan~ jaahp = áttekintés, ismétlés
但係 : daahn haih = de
* Unit 8
漸漸 : jihm jim/ = fokozatosan
怕 : pa = fél
曬太陽 : saai taai yeuhng\ {vo} = napozik
天文台 : tin~ mahn\ toih\ = csillagvizsgáló, meteorológiai megfigyelőállomás
已經 : yih/ ging~ = már
冷天 : laahng/ tin~ = hideg időjárás
電暖爐 : dihn nyuhn/ louh\ = elektromos fűtő
時時[都] : sih\ sih\ [dou~] = mindig, gyakran
實用 : saht yuhng = praktikus
同意 : tuhng\ yi = egyetért
嘥 : saai~ = pazarol
擠 : jai~ = rak, helyez
走廊 : jau/ long/ = folyosó
墻角 : cheuhng\ gok = (belső) sarok
手提 : sau/ taih\ = hordozható, kézi
滅火筒 : miht fo/ tung/ = tűzoltó készülék
出年 : cheut~ nin/ = jövő év
知道 : ji~ dou = tud
冷氣機 : laahng/ hei gei~ = légkondícionáló
時候 : sih\ hauh = időpont; a megfelelő idő
打算 : da/ syun = terv, szándék; tervez, szándékozik
雪糕 : syut gou~ = fagylalt
打風 : da/ fung~ = fúj a szél, jön a tájfun
有用 : yauh/ yuhng = hasznos
慳 : haan~ = takarékoskodik, fukarnak lenni
重 : juhng = még inkább
Y點樣X法呀? : Y dim/ yeung/ X faat a? = milyen módon X-el Y-t? (igei kiegészítővel)
百貨公司 : baak fo gung~ si~ = ábécé
游水褲 : yauh\ seui/ fu = fürdőnadrág
開心 : hoi~ sam~ = boldog
話...知 : wah ... ji~ = 話...聽 : wah ... teng~
領呔 : lehng/ taai~ = nyakkendő
改 : goi/ = változtat
成 : sehng\ = -vé változik (igei kiegészítő)
套 : tou = szett
比堅尼 : bei/ gin~ neih\ = bikini
好...咁 : hou/ ... gam/ = -an (melléknévből határozót képez)
* Unit 9
娛樂 : yuh\ lohk = szórakozás
前日 : chihn\ yaht = tegnapelőtt
離開 : leih\ hoi~ = elhagy, eltávolodik
而且 : yih\ che/ = ráadásul
刺激 : chi gik~ = izgalmas
內容 : noih yuhng\ = tartalom
一啲[都唔] : yat~ di~ [dou~ m] = egy kicsit, egyáltalán [nem]
男朋友 : naahm\ pahng\ yauh/ = barát (kapcsolatban)
女朋友 : neuih/ pahng\ yauh/ = barátnő (kapcsolatban)
電腦 : dihn nouh/ = számítógép
減少 : gaam/ siu/ = csökkent
身體 : san~ tai/ = test
裡便 [裏邊] : leuih/ bihn = belül
多餘 : do~ yuh\ = felesleges
脂肪 : ji~ fong~ = zsír
健康 : gihn hong~ = egészség
爬山 : pah\ saan~ {vo} = hegyet mászik
咁上下 : gam seuhng ha/ = kb. (szám után)
只要 : ji/ yiu = feltéve, hogy
口[部] : hau/ [bouh] = száj
肌肉 : gei~ yuhk = izom
雙 : seung~ = dupla
下巴 : hah pah\ = áll
嘢 : yeh/ = valami (konkrét tárgyat helyettesít)
西人 : sai~ yahn\ = nyugati (ember)
乜嘢 : mi~ yeh/ = 乜嘢 : mat~ yeh/
* Unit 10
診所 : chan/ so/ = rendelő
掛號 : gwa houh {vo} = jelentkezik
有[一]啲 : yauh/ [yat~] di~ = egy kicsit
頭痛 : tauh\ tung {sv} = fáj a feje
間中 : gaan jung~ = időről időre, időnként
頭暈 : tauh\ wahn\ {sv} = szédül
作嘔 : jok ngau/ = hányingere van
嘔 : ngau/ = hány
病 : behng = betegség
嚴重 : yihm\ juhng = komoly
嗰陣時 : go/ jahn sih\ = (majd) akkor
取消 : cheui/ siu~ = lemond, kiiktat
醫院 : yi~ yun/ = kórház
中醫 : jung~ yi~ = kínai orvoslás
西醫 : sai~ yi~ = nyugati orvoslás
唐人 : tohng\ yahn\ = kínai (ember)
鬼佬 : gwai/ lou/ = külföldi (ember)
左搖右擺 : jo/ yiuh\ yauh baai/ = balra-jobbra ráz
跳高踎低 : tiu gou~ mau~ dai~ = fel-le ugrál
跳高 : tiu gou~ = felugrik
踎低 : mau~ dai~ = leguggol
肚 : touh/ = has
尊 : jeun~ = üveg; (üvegek számlálószava)
藥水 : yeuhk [seui/] = gyógyszer [folyékony]
...之前 : ... ji~ chihn\ = ... előtt
搖勻 : yiuh\ wahn\ = felráz
頭先 : tauh\ sin~ = (épp) az előbb
希望 : hei~ mohng = remény, remél
補返數 : bou/ faan~ sou {vo} = bepótol
豬 : jyu~ = malac, disznó
* Unit 11
時裝 : sih\ jong~ = divat
設計 : chit gai = tervezés, design
唔錯 : m cho = nem rossz, elég jó
可惜 : ho/ sik~ = kár, hogy
試 : si = kipróbál
運輸 : wahn [syu~] = szállít, szállítás
硬 : ngaahng = kemény
起嚟 : hei/ laih\ = [ha] elkezd ... (igei kiegészítő)
新款 : san~ fun/ = új stílus
大方 : daaih fong~ = ízléses, kifinomult; bőkezű, nagylelkű
價錢牌 : ga chihn\ paai/ = árcédula
住 : jyuh = -va van (igei kiegészítő)
正係 : jing haih = éppen
參加 : chaam~ ga~ = részt vesz
展覽 : jin/ laahm/ = kiállítás
酒會 : jau/ wui/ = fogadás, cocktail party
相反 : seung~ faan/ = ellenkezőleg
停 : tihng\ = megáll
傾偈 : king~ gai/ = cseveg
大聲 : daaih seng~ = hangos
讚 : jaan = dicsér
被迫 : beih bik~ = kénytelen, kényszerítve van
實在 : saht joih = valójában
花樣 : fa~ yeung/ = minta
布料 : bou liu/ = anyag, textil
有人 : yauh/ yahn\ = valaki
經過 : ging~ gwo = elhalad vmi mellett
以為 : yih/ waih\ = azt hiszi (rosszul), hogy
空 : hung~ = üres
落嚟 : lohk laih\ = lejön; lefelé (igei kiegészítő)
昨晚 : johk maahn/ = tegnap este/éjjel
前晚 : chihn\ maahn/ = tegnapelőtt este/éjjel
後晚 : hauh maahn/ = holnapután este/éjjel
喺[...]處/度 : hai/ [...] syu/douh = ... környékén (ha nincs hely megadva, akkor "ott")
你以為嘞! : neih/ yih/ waih\ la~! = Azt csak hiszed!
* Unit 12
教育 : gaau yuhk = oktatás, tanítás
學生 : hohk saang~ = tanuló
辛苦 : san~ fu/ = nehéz, kellemetlen
數學 : sou hohk = matematika
地理 : deih leih/ = földrajz
歷史 : lihk si/ = történelem
科學 : fo~ hohk = tudomány
平均 : pihng\ gwan~ = átlag, átlagosan
科 : fo~ = tantárgy
測驗 : chaak~ yihm = dolgozat, vizsga
課本 : fo bun/ = tankönyv
重 : chuhng/ = nehéz, súly
練習簿 : lihn jaahp bou/ = munkafüzet
之嘛 : ji~ ma = csak (mondatvégi partikula)
溫習 : wan~ jaahp = ismétel, tanul
差唔多 : cha~ m do~ = majdnem
功課 : gung~ fo = házifeladat
明白 : mihng\ baahk = megért
上堂 : seuhng/ tohng\ = (órára) bejár
麻煩 : mah\ faahn\ = problémás, kellemetlen
管 : gun/ = igazgat
尤其是 : yauh\ keih\ sih = különösen
後生仔 : hauh saang~ jai/ = fiatalok
被 : beih = (passzív alakot bevezető partikula)
好彩 : hou/ choi/ = szerencsére
如果唔係[呢] : yuh\ gwo/ m haih [ne~] = különben
部 : bouh = (kötetek számlálószava)
政府 : jing fu/ = kormány
市民 : sih/ mahn\ = polgár
失敗 : sat~ baaih = nem sikerül, sikertelen
方面 : fong~ mihn = nézőpont
一般 : yat~ bun~ = általános
公共 : gung~ guhng = nyilvános, közös
秩序 : diht jeuih = rend
前便 : cihn\ bihn = elöl, előtt
後便 : hauh bihn = hátul, mögött
上便 : seuhng bihn = felül, fölött
下便 : hah bihn = alul, alatt
左[手]便 : jo/ [sau/] bihn = balra
右[手]便 : yauh [sau/] bihn = jobbra
入便 : yahp bihn = belül
外便 (出便) : ngoih bihn (cheut~ bihn) = kívül
[東/南/西/北]便 : [dung~ / naahm\ / sai~ / bak~] bihn = keletre/délre/nyugatra/északra
警察 : ging/ chaat = rendőr
檢控 : gim/ hung = vádol
汽車 : hei che~ = autó
司機 : si~ gei~ = (jármű)vezető
盞 : jaan/ = (lámpák számlálószava)
交通燈 : gaau~ tung~ dang~ = jelzőlámpa
燈 : dang~ = lámpa
衝 : chung~ = rohan, nekiront
社會 : seh/ wui/ = társadalom
壞 : waaih = rossz
份子 : fahn ji/ = (pl. terrorista) elem[ek]
金色 : gam~ sik~ = aranyszínű
銀色 : ngahn\ sik~ = ezüstszínű
* Unit 13
投機 : tauh\ gei~ = spekulál(ás)
電台 : dihn toih\ = rádióállomás
廣播 : gwong/ bo = (rádió)adás
投注 : tauh\ jyu = fogad, kockára tesz
億 : yik~ = 100,000,000
元 : yuhn\ = dollár (írott)
馬場 : mah/ cheuhng\ = lóversenypálya
人數 : yahn\ sou = az emberek száma
有錢 : yauh/ chin/ = gazdag
賭錢 : dou/ [chin/] = szerencsejátékozik, fogad vmire
狗 : gau/ = kutya
啤牌 : pe~ paai/ = kártya
股票 : gu/ piu = részvény
樣樣 : yeuhng yeuhng = mindenféle
乖 : gwaai~ = engedelmes, jól viselkedő
繁榮 : faahn\ wihng\ = virágzó
關係 : gwaan~ haih = kapcsolat
啱 : ngaam~ = igazságnak megfelelő, korrekt
罪案 : jeuih ngon = bűnügyi eset
增加 : jang~ ga~ = növekszik, növekvés
夠鐘 : gau jung~ = itt az ideje
慈善 : chih\ sihn = adakozás, jótékonyság
籌款 : chauh\ fun/ = pénzgyűjtés
抽獎 : chau~ jeung/ = tombola
會 : wui/ = klub, találkozó
獎品 : jeung/ ban/ = díj
豐富 : fung~ fu = gazdag, bőséges, kiadós
頭獎 : tauh\ jeung/ = első díj
澳門 : ngou mun/ = Makaó
老實 : louh/ saht = becsületes
贏 : yehng\ = nyer, győz
輸 : syu~ = veszt
當然 : dong~ yihn\ = természetesen
輪盤 : leuhn\ puhn\ = rulett
廿一點 : yah yat~ dim/ = blackjack, huszonegyes
番攤 : faan~ taan~ = fantan (rulettszerű játék)
賭場 : dou/ cheuhng\ = kaszinó
有時 : yauh/ sih\ = néha
大檔 : daaih dong = bűnbarlang, illegális kaszinó
非法 : fei~ faat = illegális
賭波 : dou/ bo~ = labdajátékra (focira) fogad
外匯 : ngoih wuih = valuta
本錢 : bun/ chihn\ = tőke, törzsvagyon
適合 : sik~ hahp = megfelelő
打麻雀 : da/ mah\ jeuk {vo} = mahjongozik
吸引 : kap~ yahn/ = vonz
餐 : chaan~ = (evések számlálószava)
* Unit 14
瞓房 : fan fong/ = hálószoba
點算好呢? : dim/ syun hou/ ne~? = Mit tegyek?
* Unit 15
旅遊 : leuih/ yauh\ = utazás
趕住 : gon/ jyuh = siet (vhova)
舉辦 : geui/ baahn = megrendez
遊 : yauh\ = (szervezett) utazás; utazik
服務 : fuhk mouh = szolgáltatás
節目 : jit muhk = program, műsor
費用 : fai yuhng = költség
享受 : heung/ sauh = élvez; élvezet
日頭 : yaht tau/ = nappal
五星級 : ngh/ sing~ kap~ = ötcsillagos
酒店 : jau/ dim = hotel
房間 : fohng\ gaan~ = szoba
唔少得 : m siu/ dak~ = legalább
電視機 : dihn sih gei~ = tévékészülék
雪櫃 : syut gwaih = hűtőszekrény
雙人床 : seung~ yahn\ chohng\ = franciaágy
單人床 : daan~ yahn\ chohng\ = szimpla ágy
洗身房 : sai/ san~ fong/ = fürdőszoba
洗身 : sai/ san~ {vo} = fürdik
等等 : dang/ dang/ = satöbbi
設備 : chit beih = felszerelés, létesítmény
熟悉 : suhk sik~ = ismerős, jól ismerő
公關 : gung~ gwaan~ = közönségszolgálat
經理 : ging~ leih/ = ügyvezető igazgató
內行人 (行內人) : noih hong/ yahn\ (hohng\ noih yahn\) = profi
囉 : lo = (helyeslést kifejező mondatvégi partikula)
行山 : haahng\ saan~ = kirándul
遊客 : yauh\ haak = turista
班機 : baan~ gei~ = (repülő)járat
報到 : bou dou = jelentés; jelent, check-in
服務員 : fuhk mouh yuhn\ = (szolgáltatást nyújtó) alkalmazott, pincér
起飛 : hei/ fei~ = (repülőgép) felszáll
交 : gaau~ = átad
護照 : wuh jiu = útlevél
簽證 : chim~ jing = vízum
[飛]機票 : [fei~] gei~ piu = repülőjegy
行李 : hahng\ leih/ = csomag
過磅 : gwo bong/ = megmér (súlyt)
過重 : gwo chuhng/ = túlsúlyos
輕 : heng~ = könnyű
通融 : tung~ yuhng\ = elenged, elnéz
注意 : jyu yi = figyel
重量 : chuhng/ leuhng = súly
攞 : lo/ = elvesz, összeszed
保險 : bou/ him/ = biztosítás
櫃枱 : gwaih toi/ = pult
免稅 : mihn/ seui = adómentes
洋酒 : yeuhng\ jau/ = likőr, nyugati alkoholos ital
閘口 : jaahp hau/ = kapu, bejárat
嗮 : saai = teljesen (állítmányi kiegészítő)
* Unit 16
駕駛 : ga sai/ = (jármű)vezetés
考試 : haau/ sih/ = vizsga
成績 : sihng\ jik~ = eredmény, érdemjegy
官 : gun~ = tiszt, tisztviselő
考 : haau/ = vizsgázik, vizsgáztat
譬如 : pei yuh\ = például
泊位 : paak wai/ {vo} = parkol
斜 : che = lejtős, meredek
開車 : hoi~ che~ = autót beindít, vezet
駛 : sai/ = vezet
窄 : jaak = keskeny
掉頭 : diuh tauh\ = megfordul
手掣 : sau/ jai = kézifék
腳掣 : geuk jai = lábfék
腳 : geuk = láb
路面 : louh mihn = útfelület
情況 : chihng\ fong = helyzet, körülmény
反應 : faan/ ying = reakció, reagál
夠 : gau = elég, eléggé
結果 : git gwo/ = végeredmény
局 : guhk = hivatal, iroda
可能 : ho/ nahng\ = talán, lehetséges
重未 : juhng meih = még mindig nem
醒 : seng/ = felébred, magához tér
抬 : toih\ = (két ember) cipel, emel
一時 : yat~ sih\ = egy pillanatra, röviden
撞 : johng = beleütközik, belerohan
有事 : yauh/ sih = valami problémája van
傷 : seung~ = seb
流 : lauh\ = folyik
血 : hyut = vér
豈有此理 : hei/ yauh/ chi/ leih/ = hogy lehetne, nevetséges
黐線 : chi~ sin = őrült, "kisiklott"
認真 : yihng jan~ = komoly, őszinte
講笑 : gong/ siu = viccel
笑 : siu = mosolyog, nevet
千祈唔好 : chin~ keih\ m hou/ = semmiképp se
誤會 : ngh wuih = félreértés
電單車 : dihn daan~ che~ = motorbicikli
賽車手 : choi che~ sau/ = (autó- stb.) versenyző
輪到 : leuhn\ dou = jön (a körben), ... a következő
壞 : waaih = elromlik
擰 : ning~ = hoz, visz
修理 : sau~ leih/ = megjavít
或者 : waahk je/ = vagy, talán
筷子 : faai ji/ = evőpálcika
入電油 : yahp dihn yauh\ {vo} = tankol
* Unit 17
紀律部隊 : gei/ leuht bouh deui/ = katonaság, rendőrség, tűzoltóság, mentő stb.
申請 : san~ ching/ = jelentkezik, feliratkozik, jelentkezés
移民 : yih\ mahn\ = vándorlás, emigrálás
相片 : seung pin/ = fénykép
合規格 : hahp kwai~ gaak {vo} = megfelel az előírásoknak
規定 : kwai~ dihng = szabály, szabályoz
準 : jeun/ = megenged
軍服 : gwan~ fuhk = katonai egyenruha
軍人 : gwan~ yahn\ = katona
軍隊 : gwan~ deui/ = katonaság
女警 : neuih/ ging/ = női rendőr
尾 : meih/ = farok, (vmi) vége
加入 : ga~ yahp = belép, csatlakozik
消防局 : siu~ fohng\ guhk = tűzoltóság
消防員 : siu~ fohng\ yuhn\ = tűzoltó
弊 : baih! = Te jó ég!
制服 : jai fuhk = egyenruha
任何 : yahm hoh\ = bármi
裸體 : lo/ tai/ = meztelen
意思 : yi si~ = értelem, szándék
便服 : bihn fuhk = civil ruha
郁 : yuk~ = mozog, megmozdul
身份證 : san~ fan/ jing = személyigazolvány
證 : jing = igazolvány, igazolás, oklevél
權 : kyuhn\ = jog, hatalom
沙展 : sa~ jin/ = őrmester
上司 : seuhng si~ = felettes
幫辦 : bong~ baan/ = felügyelő
懷疑 : waaih\ yih\ = gyanúsít
販毒 : faahn/ duhk {vo} = drogot elad
企 : keih/ = áll
埋 : maaih\ = közel, oda- (igei kiegészítő)
開 : hoi~ = távol, el- (igei kiegészítő)
路邊 : louh bin~ = útszél
搜身 : sau/ san~ {vo} = motozás, motoz
巡邏車 : cheuhn\ loh\ che~ = járőrautó
拉 : laai~ = letartóztat, húz
推 : teui~ = nyom
便衣 : bihn yi~ = civil ruha
瞪大對眼 : dang~ daaih deui ngaahn/ = jól megnéz
瞪 : dang~ = bámul
警員證 : ging/ yuhn\ jing = rendőrségi igazolvány
連...都 : lihn\ ... dou~ = még ... is
手槍 : sau/ cheung~ = pisztoly
假 : ga/ = hamis
難 : naahn\ = nehéz (átv.)
手足 : sau/ juk~ = testvérek (maffiában)
散水 : saan seui/ {vo} = elmenekül, szétszóródik
班 : baan~ = (csapat, banda számlálószava)
死仔 : sei/ jai/ = patkány (átv.)
* Unit 18
治安 : jih ngon~ = közbiztonság
令 : lihng = késztet
謀殺 : mauh\ saat = gyilkosság, meggyilkol
強姦 : keuhng\ gaan~ = megerőszakol(ás)
吸毒 : kap~ duhk {vo} = drogozik
打交 : da/ gaau~ = verekedés, verekedik
打劫 : da/ gip = rablás, rabol
打荷包 : da/ hoh\ baau~ {vo} = zsebmetszés, lop
唔只 : m ji/ = nem csupán
普遍 : pou/ pin = elterjedt, általános
外國 : ngoih gwok = külföld
城市 : sihng\ sih/ = város
幾乎 : gei~ fuh\ = szinte
發生 : faat sang~ = történik
親眼 : chan~ ngaahn/ = saját szemével
本地 : bun/ deih = helyi
報導 : bou douh = jelentés, bejelent, közöl
想像 : seung/ jeuhng = képzelet, elképzel
幾咁...嘞 : gei/ gam ... laak! = Milyen ...!
雖然...但係 : seui~ yihn\ ... daahn haih = habár ..., de ...
十分 : sahp fan~ = teljesen
最少 : jeui siu/ = legalább
到而家為止 : dou yih\ ga~ waih\ ji/ = mostanáig
普通 : pou/ tung~ = közönséges, általános
敢 : gam/ = merészel
犯 : faahn = bűnt követ el
偷嘢 : tau~ yeh/ {vo} = lopás, lop
罪 : jeuih = bűn
罪名 : jeuih mihng\ = vád, gyanúsítás
成立 : sihng\ laahp = alapít
判 : pun = ítél
坐監 : choh/ gaam~ {vo} = börtönben ül
上訴 : seuhng sou = felsőbb bírósághoz folyamodik
法官 : faat gun~ = bíró
大人 : daaih yahn\ = (magas rangú emberek megszólítása)
辦法 : baahn faat = módszer
生活 : sang~ wuht = élet, él
再次 : joi chi = legközelebb, megint
罰錢 : faht chin/ = bírság, bírságol
自願 : jih yuhn = önszántából
成為 : sihng\ waih\ = (vmivé) válik
老人 : louh/ yahn\ = idős ember
救濟金 : gau jai gam~ = segély
* Unit 19
經濟 : ging~ jai = gazdaság
現金 : yihn gam~ = készpénz
支票 : ji~ piu = csekk
兌 : deui = csekket kivált, pénzt vált
美金 : meih/ gam~ = amerikai dollár
月結單 : yuht git daan~ = havi kimutatás
收到 : sau~ dou/ = fogad, átvesz
寫 : se/ = ír
寫明 : se/ mihng\ = érthetően leír
來往 : loih\ wohng/ = jövés-menés, folyó elszámolás
戶口 : wuh hau/ = bankszámla
赤字 : chek jih = veszteség (több kiadás, mint bevétel)
透支 : tau ji~ = hiteltúllépés
相信 : seung~ seun = elhisz, bízik (vmiben)
查 : chah\ = kivizsgál, ellenőriz
錯 : cho = hiba, hibázik (igei kiegészítőként is)
有關 : yauh/ gwaan~ = kapcsolatos
部門 : bouh muhn\ = részleg
信 : seun = levél
盡量 : jeuhn leuhng = amennyire lehet
開 : hoi~ = kinyit
儲蓄 : chyuh/ chuk~ = megtakarít, megtakarítás, takarékszámla
馬克 : mah/ hak~ (mah/ haak~) = német márka
英鎊 : ying~ bong/ = angol font
港紙 : gong/ ji/ = hongkongi dollár
人民幣 : yahn\ mahn\ baih = kínai jüen
兌換率 : deui wuhn leut/ = átváltási ráta
赤腳醫生 : chek geuk yi~ sang~ = "mezítlábas orvos"
冇錯 : mouh/ cho = így van
公報 : gung~ bou = bejelent
利息 : leih sik~ = kamat
越...越... : yuht ... yuht ... = minél inkább ..., annál inkább ...
越嚟越... : yuht laih\ yuht ... = egyre inkább ...
市場 : sih/ cheuhng\ = piac
災難 : joi~ naahn = katasztrófa
通[貨膨]脹 : tung~ [fo paahng\] jeung = infláció
超過 : chiu~ gwo = túllép, meghalad
連續 : lihn\ juhk = egymás után, sorozatban
嚟嘅 (嚟㗎) : laih ge (laih ga) = (mondatvégi partikula) hogy/mi is ...?
最近 : jeui gahn = mostanában
變 : bin = változik
貶值 : bin/ jihk = elértéktelenedik
大規模 : daaih kwai~ mouh\ = nagymértékben
戰爭 : jin jang~ = háború
反而 : faan/ yih\ = ellenkezőleg, ennek ellenére
衰退 : seui~ teui = hanyatlik
外行 : ngoih hong/ = kívülálló, amatőr
A係A : A haih A = A-nak A, (de ...)
冇乜[嘢]... : mouh/ mat~ [yeh/] ... = nincs valami sok ...
* Unit 20
郵政 : yauh\ jing = postai
郵票 : yauh\ piu = bélyeg
紀念 : gei/ nihm = emlék, megemlékezik
首日 : sau/ yaht = első nap
信封 : seun fung~ = boríték
空郵 : hung~ yauh\ = légiposta
郵費 : yauh\ fai = postaköltség
幾耐 : gei/ noih? (gei/ noi/?) = milyen hosszú idő?
[X個Y]銀錢 : [X go Y] ngahn\ chin/ = dollár
手續費 : sau/ juhk fai = kezelési költség
一共 : yat~ guhng = együtt, összesen
冚唪唥 : hahm baah[ng] laahng = összesen, az egész, mindannyian
郵遞 : yauh\ daih = kézbesítés
特快 : dahk faai = sebes, expressz
郵局 : yauh\ guk/ = postahivatal
暫時 : jaahm sih\ = ideiglenes(en)
郵政總局 : yauh\ jing jung/ guk/ = főposta
一國兩制 : yat~ gwok leuhng/ jai = egy ország két rendszer
特[別行政]區 : dahk [biht hahng\ jing] keui~ = különleges kormányzású kerület
行政長官 (特首) : hahng\ jing jeung/ gun~ (dahk sau/) = Hongkong kormányzója
回歸 : wuih\ gwai~ = visszaadás (Hongkongot Kínának)
信紙 : seun ji/ = levélpapír
大門口 : daaih muhn\ hau/ = főbejárat
郵筒 : yauh\ tung/ = postaláda
包裹 : baau~ gwo/ = csomag
原來 : yuhn\ loih\ = eredetileg, valójában
容易 : yuhng\ yih = egyszerű, könnyű
白紙 : baahk ji/ = fehér papír, tiszta lap
包 : baau~ = becsomagol
地址 : deih ji/ = (postai) cím
填寫 : tihn\ se/ = kitölt (nyomtatványt)
表格 : biu/ gaak = formanyomtatvány
簡單 : gaan/ daan = egyszerű
貼上 : tip seuhng/ = ráragaszt
保證 : bou/ jing = biztosít, garantál
諗 : nam/ = gondolkodik, átgondol
好 : hou/ = eredményesen befejez (igei kiegészítő)
上 : seuhng/ = rá- / fel- (igei kiegészítő)
* Unit 21
緊要 : gan/ yiu = fontos, sürgős
講價 : gong/ ga = alkudozik
晏晝[飯] : ngaan jau [faahn] = ebéd
肯 : hang/ = szívesen (csinál vmit)
畫鬼腳 : waahk gwai/ geuk = létra-diagrammal sorsol
* Unit 22
呀 : a = (baráti névprefix)
彈性 : daahn sing = rugalmas
上班 : seuhng/ baan~ = munkába megy
制度 : jai douh = rendszer
工作 : gung~ jok = munka
過時 : gwo sih\ = túlóra, idejétmúlt
補 : bou/ = kárpótol
福利 : fuk~ leih = jólét, járulék
薪水 : san~ seui/ = fizetés
雙薪 (雙量) : seung~ san~ (seung~ leuhng\) = dupla fizetés
醫療 : yi~ liuh\ = orvosi
津貼 : jeun~ tip = zsebpénz, (pénzbeli) támogatás
仔女 : jai/ neui/ = gyerekek (fiúk és lányok)
職員 : jik~ yuhn\ = alkalmazott
分娩 : fan~ mihn/ = szülés
退休 : teui yau~ = visszavonul, nyugdíjba vonul
退休金 : teui yau~ gam~ = nyugdíj
老 : louh/ (ha a név nem egyes hangsúlyú volt, kettes lesz) = (tiszteletet mutató névprefix)
小 : siu/ (ha a név nem egyes hangsúlyú volt, kettes lesz) = (fiatalabbakkal szemben használt névprefix)
第尾 : daih mei~ = utolsó
細蚊仔 : sai man~ jai/ = gyerekek
秘書 : bei syu~ = titkár
打字 : da/ jih = gépel
打字機 : da/ jih gei~ = írógép
打字員 : da/ jih yuhn\ = gépíró
表現 : biu/ yihn = előadás, előad
今時今日 : gam~ sih\ gam~ yaht = mostanában
傳真機 : chyuhn\ jan~ gei~ = fax (gép)
傳真 : chyuhn\ jan~ = fax (üzenet), faxol
先進 : sin~ jeun = fejlett
肯 : hang/ = hajlandó
機會 : gei~ wuih = lehetőség
心機 : sam~ gei~ = kedv, elme
上海 : seuhng hoi/ = Sanghaj
獨立 : duhk laahp = független(ül)
處理 : chyu/ leih/ = kezel
一切 : yat~ chai = minden, az egész
文件 : mahn\ gin/ = irat, dokumentum
直接 : jihk jip = közvetlen(ül)
間接 : gaan jip = közvetett(en)
負責 : fuh jaak = felelős
試用期 : si yuhng keih\ = próbaidő
詳細 : cheuhng\ sai = részletes, aprólékos
條件 : tiuh\ gin/ = feltétel
開工 : hoi~ gung~ = munkába áll
唔...唔得 : m ... m dak~ = muszáj
A都未A過 : A dou~ meih A gwo = még sosem A-zott
山頂 : saan~ deng/ = hegycsúcs
起點 : hei/ dim/ = kiindulópont, start
終點 : jung~ dim/ = cél, végpont
* Unit 23
酒家 : jau/ ga~ = kínai étterem
餐廳 : chaan~ teng~ = étterem
好感 : hou/ gam/ = jó vélemény, jó benyomás
損失 : syun/ sat~ = veszteség
種類 : jung/ leuih = típus, fajta
齊全 : chaih\ chyuhn\ = teljes, mindenre kiterjedő
色香味[俱全] : sik~ heung~ meih [keui~ chyuhn\] = kinézet, aroma és íz [mind nagyszerű]
香 : heung~ = illatos
一流 : yat~ lauh\ = elsőrangú
貴國 : gwai gwok = az Ön hazája
開 : hoi~ = céget/üzletet alapít, üzemeletet
唔怪得 : m gwaai dak~ = nem csoda
食物 : sihk maht = étel
認識 : yihng sik~ = felismer, elismer
點心 : dim/ sam~ = töltött batyuk
海鮮 : hoi/ sin~ = tenger gyümölcsei
污染 : wu~ yihm/ = szennyez, szennyezés
影響 : ying/ heung/ = hatással van, befolyásol
原因 : yuhn\ yan~ = ok
點 : dim/ = pont
集中 : jaahp jung~ = összpontosít, központosított
公里 : gung~ leih/ = km
顧客 : gu haak = vevő, ügyfél
幫襯 : bong~ chan = rendszeresen látogat (üzletet)
北京 : bak~ ging~ = Peking
四川 : sei chyun~ = Szecsuán
唔只...而且...[都] : m ji/ ... yih\ che/ ... [dou~] = nem csupán ..., hanem ... [is]
特別 : dahk biht = különleges
意義 : yi yih = jelentőség, jelentés
消息 : siu~ sik~ = újság, információ
就快 : jauh faai = hamar
拆 : chaak = lebont
邀請 : yiu~ cheng/ [yiu~ ching/] = meghív
懷舊 : waaih\ gauh = nosztalgia, nosztalgikusnak gondol
餐牌 : chaan~ paai/ = étlap
開始 : hoi~ chi/ = elkezd
由...開始 : yauh\ ... hoi~ chi/ = ...-től kezdve
加價 : ga~ ga = áremelés, felemeli az árát
全部 : chyuhn\ bouh = az egész, az összes
剩 : jihng = marad (igei kiegészítő)
魚 : yu/ = hal
哈 : ha~ = (nevetés hangja)
食餐 : sihk chaan~ = (nem kínai ételt) eszik
西餐 : sai~ chaan~ = nyugati kaja
唐餐 : tohng\ chaan~ = kínai kaja
理由 : leih/ yauh\ = ok
黑白 : hak~ baahk = fekete-fehér
* Unit 24
嗜好 : sih hou = hobbi
儲郵票 : chouh/ yauh\ piu = bélyeggyűjtés
捉[象/圍]棋 : juk~ [jeuhng / waih\] kei/ = sakkozik, gózik
畫畫 : waahk wa/ = fest, rajzol
散步 : saan bouh = sétál
幅 : fuk~ = (festmények, fényképek számlálószava)
憎 : jang~ = utál, gyűlöl
唉 : ai~ = ah!
目的 : muhk dik~ = cél
秘密 : bei maht = titok
一陣[間] : yat~ jahn [gaan~] = egy pillanat, egy pillanatra
奇怪 : keih\ gwaai = furcsa
一向 : yat~ heung = végig
初級 : cho~ kap~ = alapfokú, elemi
鋼琴 : gong kahm\ = zongora
訓練 : fan lihn = edz, edzés, képzés
歌劇 : go~ kehk = opera
練習 : lihn jaahp = gyakorol, gyakorlás
呢兩三日 : ni~ leuhng/ saam~ yaht = az utóbbi két-három napban
唔見咗人喇 : m gin jo/ yahn\ lak = eltűnt (ember)
書法 : syu~ faat = kalligráfia
種花 : jung fa~ = virágot ültet
養 : yeuhng/ = (állatot) tart, nevel
雀 : jeuk = (kis) madár
貓 : maau~ = macska
的士高 : dik~ sih gou~ = diszkó
卡拉OK : ka~ laai~ ou~ kei~ = karaoke
攰/癐 : guih = fáradt
勸 : hyun = tanácsol, késztet, rávesz
專家 : jyun~ ga~ = szakértő, specialista
習慣 : jaahp gwaan = szokás, megszokta
缺乏 : kyut faht = hiányzik, híján van (vminek)
別人 : biht yahn\ = más (ember)
溝通 : kau~ tung~ = kommunikál, kommunikáció
養成 : yeuhng/ sihng\ = nevel, tenyészt, képez
孤獨 : gu~ duhk = magányos, egyedüli
性格 : sing gaak = (emberi) természet, jellem
危險 : ngaih\ him/ = veszélyes, veszély
進步 : jeun bouh = haladás
依賴 : yi~ laaih = támaszkodik, ráhagyatkozik (vmire)
科技 : fo~ geih = tudomány és technika
受 : sauh = elszenved
改變 : goi/ bin = változtat
將來 : jeung~ loih\ = jövő, a jövőben
預知 : yuh ji~ = megjósol, előre lát
一...就... : yat~ ... jauh ... = amint ..., azonnal ...
打火 : da/ fo/ {vo} = tüzet gyújt
打火機 : da/ fo/ gei~ = öngyújtó
* Unit 25
房屋 : fohng\ nguk~ = ház, épület
露台 : louh toih\ = erkély
洗衣機 : sai/ yi~ gei~ = mosógép
洗碗機 : sai/ wun/ gei~ = mosogatógép
煮食爐 : jyu/ sihk louh\ = sütő
碗櫃 : wun/ gwaih = konyhaszekrény
微波爐 : meih\ bo~ louh\ = mikrohullámú sütő
後來 : hauh loih\ = utána, később
運費 : wahn fai = szállítási költség
決定 : kyut dihng = eldönt
窗簾[布] : cheung~ lim/ [bou] = függöny
地氈 : deih jin~ = szőnyeg
提 : taih\ = (témát, kérdést) felhoz, felvet
堅持 : gin~ chih\ = kitart (vmi mellett)
留返 : lauh\ faan~ = otthagy, hátrahagy
深 : sam~ = mély; sötét (szín)
淺 : chin/ = sekély; világos (szín)
斟 : jam~ = (pohárba) tölt
陪 : puih\ = elkísér, társaságot szolgáltat
飲茶 : yam/ chah\ = teázik; elmegy dim/ sam~-ot enni
逛公司 : kwaang gung~ si~ = kirakatokat néz
逛 : kwaang = kóborol, cirkál
飯碗 : faahn wun/ = rizses tányér
湯碗 : tong~ wun/ = leveses tányér
茶碗 : chah\ wun/ = teáscsésze
白飯 : baahk faahn = főtt rizs
炒飯 : chaau/ faahn = sült rizs
座 : joh = (nagy épületek, hegyek számlálószava)
管理 : gun/ leih/ = intézés; intéz, igazgat
小時 : siu/ sih\ = óra (időegység)
保安 : bou/ ngon~ = security; vigyáz a biztonságra
人員 : yahn\ yuhn\ = személyzet
清潔 : ching~ git = tisztaság; tisztít
工人 : gung~ yahn\ = munkás; segéd
打掃 : da/ sou = seper
樓梯 : lauh\ tai~ = lépcső(ház)
檢查 : gim/ chah\ = megvizsgál, ellenőriz
[坐]𨋢 : [choh/] lip~ = lift; liftezik
安全 : ngon~ chyuhn\ = biztonság
車位 : che~ wai/ = parkolóhely
包括 : baau~ kut = tartalmaz
屋價 : nguk~ ga = szállásköltség
度 : douh = (ajtók számlálószava)
電子 : dihn ji/ = elektromos
鎖 : so/ = lakat, zár; bezár, lelakatol
光猛 : gwong~ maahng/ = világos, ragyogó
海 : hoi/ = tenger
樓底 : lauh\ dai/ = plafon
地面 : deih min/ = padló
呎 : chek = láb (mértékegység)
套房 : tou fong/ = lakosztály
主人房 : jyu/ yahn\ fong/ = főhálószoba
煤氣 : muih\ hei = gáz
熱水爐 : yiht seui/ louh\ = bojler
落後 : lohk hauh = elmaradott, régi típusú
換 : wuhn = kicserél
靜 : jihng = csendes
嘈 : chouh\ = hangos
發夢 : faat muhng = álmodik
瞓唔著[覺] : fan m jeuhk [gaau] = nem tud elaludni
廿四小時 : yah sei siu/ sih\ = 24 óra; 24 órás
昇降機 : sing~ gong gei~ = lift
菲林 : fei~ lam/ = film
士多 : sih do~ = üzlet
波士 : bo~ si/ = főnök
拔蘭地 : baht laan~ dei/ = brandy
...就真 : ... jauh jan~ = ..., ez az igazság
* Unit 26
電燈 : dihn dang~ = (elektromos) lámpa
大堂 : daaih tohng\ = aula, (hotel)porta
** Sárkányok
好耐好耐以前喺中國有一個好鍾意畫畫嘅人。佢嘅畫畫得好好，尤其是畫龍，真
係好似會郁嘅一樣。有一次，一個大官知道佢好識畫龍就好開心噉對佢話：“我自
己都好鍾意龍。如過你肯幫我畫一條龍，我會畀好多錢你。”

幾日之後，結果條龍就畫好嘞，而且畫得好好，重吸引咗好多人嚟參觀添。但係
最可惜就係條龍冇眼嘅。大官唔明白就問佢點解唔畫眼呢？佢話，如過畫咗眼之
後，條龍就會飛走嘅嘞！

當然佢講嘅嘢冇人會相信嘞。大官好嬲，一定要佢畫埋對眼。真奇怪，佢一畫完
對眼，條龍就郁咗幾下，真係由張紙處跳咗出嚟，飛走咗嘞。
** Csodalift
四五十年以前，嗰陣時上海算係一個好先進嘅大城市，但係中國其他好多城市同
埋鄉下地方都重係好落後嘅。一日，有一個鄉下人，李先生，有時要去上海探佢
嘅朋友黃大國。黃先生住喺一間又大又靚，設備又齊全嘅酒店裏邊。

李生嚟到酒店，喺大堂等黃先生嘅時候，見到一個老太太慢慢噉行入一間房仔裏
邊。李先生未見過𨋢，所以佢唔知嗰架係𨋢嚟嘅。兩分鐘以後，房仔嘅門開咗
嘞，一個又靚又後生嘅小姐行出嚟。

李生開始嘅時候覺得好奇怪，然後佢就好開心噉話：“城市人真係先進嘞：下次我
一定帶埋太太嚟。”