-*- mode: org -*- Ez a szótár a Yale átírást használja. A jyutpingtől való eltérések a következők: c -> ch, j -> y, jy -> y, z -> j, oe* -> eu*, eo* -> eu*, aa -> a, valamint egy 'h' kerül a 4/5/6-os hangsúlyú szavak utolsó magánhangzója után. A hangsúlyok jelölése pedig a következő módon változott: si1 -> si~, si2 -> si/, si3 -> si, si4 -> sih\, si5 -> sih/, si6 -> sih. (az m tagadószó hangsúlyát az egyszerűség kedvéért elhagytuk) * Unit 1 會面 : wuih mihn = találkozás 早晨 : jou/ sahn\ = reggel; jó reggelt 你好嗎? : neih/ hou/ ma? = Hogy vagy? 好好 : hou/ hou/ = nagyon jó 呢 : ne~ = És ...? (ugyanazt a kérdést ismételve) 有心 : yauh/ sam~ = köszönöm (a törődést) 噢 : ou~ = Ó! * Unit 2 個人財物 : go yahn\ choih\ maht = személyes tulajdon 寫字樓 : se/ jih lauh\ = iroda(épület) 手錶 : sau/ biu~ = karóra 㗎 : ga = 嘅呀 : ge a 估 : gu/ = tippel, becsül 問 : mahn = megkérdez 唔緊要 : m gan/ yiu = nem fontos 遲啲 : chih\ di~ = majd később * Unit 3 家人 : ga~ yahn\ = családtag 邊處 : bin~ syu = 邊度 : bin~ douh 一齊 : yat~ chaih\ = együtt 兄弟 : hing~ daih = fivér 姊妹 : ji/ muih = lánytestvér 做乜野 : jouh mat~ yeh/ = minek? 好耐冇見 : hou/ noih mouh/ gin = rég nem láttalak 道 : douh = út 街 : gaai~ = utca 樓 {SZ: 層} : lau/ {SZ: chahng\} = (emeletes) épület, emelet 地下 : deih ha/ = földszint 請 : cheng/ = kérem 坐 : choh/ = ül, üldögél; (járművön) utazik 啫 : je~ = 唧 : jek~ * Unit 4 客氣 : haak hei = udvarias 便飯 : bihn faahn = egyszerű étel 好似...一樣 : hou/ chih/ ... yat~ yeuhng = épp olyan, mint ... 酒樓 : jau/ lauh\ = (kínai) étterem 預備 : yuh beih = előkészít 用 : yuhng = használ, felhasznál 只[係] : ji/ [haih] = csak 信 : seun = elhisz, bízik (vmiben) 湯 : tong~ = leves 新鮮 : san~ sin~ = friss 主菜 : jyu/ choi = főétel 龍蝦 : luhng\ ha~ = homár 好味 : hou/ meih = finom 如果 : yuh\ gwo/ = ha 送X畀Y : sung X bei/ Y = ajándékoz X-et Y-nak 沙律 : sa~ leut/ = saláta 點解 : dim/ gaai/ = miért? 昨日 : johk yaht = tegnap (formális) 整 : jing/ = készít, előkészít 做生意 : jouh saang~ yi {vo} = üzletel 嬲 : nau~ = dühös 甜品 : tihm\ ban/ = desszert 當 : dong = (vmiként) kezel 垃圾桶 : laahp saap tung/ = szemetes 咪 : maih/ = ne (唔好 : m hou/ összevonva) * Unit 5 購物 : kau maht = vásárlás 舖頭 : pou tau/ = bolt 大減價 : daaih gaam/ ga = kiárusítás, leértékelés 吖嗎 : aa~ maa = hát nem tudod, hogy (mondatvégi partikula) 入 : yahp = belép, bemegy 衫裙 : saam~ kwahn\ = estélyi 噃 : bo = (figyelemfelhívást, emlékeztetést kifejező mondatvégi partikula) 質地 : jat~ dei/ = minőség 款式 : fun/ sik~ = stílus, jelleg 顏色 : ngaahn\ sik~ = szín 爛 : laahn = elromlik, megsérül 咩 : me~ = (meglepődést, hitetlenkedést kifejező mondatvégi partikula) 其他 : keih\ ta~ = másik 次貨 : chi fo = másodrendű, rossz minőségű áru 等我...! : dang/ ngoh/ ...! = Hadd ...-jak! 斤 : gan~ = fél kiló 檔口 : dong hau/ = stand 即係 : jik~ haih = tehát, pontosan 免費 : mihn/ fai = ingyen 嗱 : nah\ = tessék 死 : sei/ = halott, meghal 隻 : jek = (állatok és tartályok számlálószava) * Unit 6 一直 : yat~ jihk = egyenesen, végig 街口 : gaai~ hau/ = kereszteződés 馬路 : mah/ louh = út 落 : lohk = leszáll [渡海]小輪 : [douh hoi/] siu/ leuhn\ = komp 地下鐵路 : deih hah tit louh = 地鐵 : deih tit 市區 : sih/ keui~ = városi körzet 先...再... : sin~ ... joi ... = először ... aztán ... 第 : daih = -dik 向 : heung ... = ... felé 參觀 : chaam~ gun~ = meglátogat (látványosságot) 劍橋 : gim kiuh\ = Cambridge 世界 : sai gaai = világ 有名 : yauh/ meng/ = híres ...之一 : ... ji~ yat~ = egy a ... közül ...之後 : ... ji~ hauh = ... után 部 : bouh = rész 鄉下 : heung~ ha/ = vidék 主意 : jyu/ yi = ötlet 地方 : deih fong~ = hely 漁港 : yuh\ gong/ = halászkikötő ...之內 : ... ji~ noih = ...-on belül 好似...唔似... : hou/ chih/ ... m chih/ ... = jobban hasonlít ...-ra, mint ...-ra 走難 : jau/ naahn = (katasztrófából) menekül 第二 : daih yih = második, következő, másik 得 : dak~ = tud, képes (igei kiegészítő) * Unit 7 溫習 : wan~ jaahp = áttekintés, ismétlés 但係 : daahn haih = de * Unit 8 漸漸 : jihm jim/ = fokozatosan 怕 : pa = fél 曬太陽 : saai taai yeuhng\ {vo} = napozik 天文台 : tin~ mahn\ toih\ = csillagvizsgáló, meteorológiai megfigyelőállomás 已經 : yih/ ging~ = már 冷天 : laahng/ tin~ = hideg időjárás 電暖爐 : dihn nyuhn/ louh\ = elektromos fűtő 時時[都] : sih\ sih\ [dou~] = mindig, gyakran 實用 : saht yuhng = praktikus 同意 : tuhng\ yi = egyetért 嘥 : saai~ = pazarol 擠 : jai~ = rak, helyez 走廊 : jau/ long/ = folyosó 墻角 : cheuhng\ gok = (belső) sarok 手提 : sau/ taih\ = hordozható, kézi 滅火筒 : miht fo/ tung/ = tűzoltó készülék 出年 : cheut~ nin/ = jövő év 知道 : ji~ dou = tud 冷氣機 : laahng/ hei gei~ = légkondícionáló 時候 : sih\ hauh = időpont; a megfelelő idő 打算 : da/ syun = terv, szándék; tervez, szándékozik 雪糕 : syut gou~ = fagylalt 打風 : da/ fung~ = fúj a szél, jön a tájfun 有用 : yauh/ yuhng = hasznos 慳 : haan~ = takarékoskodik, fukarnak lenni 重 : juhng = még inkább Y點樣X法呀? : Y dim/ yeung/ X faat a? = milyen módon X-el Y-t? (igei kiegészítővel) 百貨公司 : baak fo gung~ si~ = ábécé 游水褲 : yauh\ seui/ fu = fürdőnadrág 開心 : hoi~ sam~ = boldog 話...知 : wah ... ji~ = 話...聽 : wah ... teng~ 領呔 : lehng/ taai~ = nyakkendő 改 : goi/ = változtat 成 : sehng\ = -vé változik (igei kiegészítő) 套 : tou = szett 比堅尼 : bei/ gin~ neih\ = bikini 好...咁 : hou/ ... gam/ = -an (melléknévből határozót képez) * Unit 9 娛樂 : yuh\ lohk = szórakozás 前日 : chihn\ yaht = tegnapelőtt 離開 : leih\ hoi~ = elhagy, eltávolodik 而且 : yih\ che/ = ráadásul 刺激 : chi gik~ = izgalmas 內容 : noih yuhng\ = tartalom 一啲[都唔] : yat~ di~ [dou~ m] = egy kicsit, egyáltalán [nem] 男朋友 : naahm\ pahng\ yauh/ = barát (kapcsolatban) 女朋友 : neuih/ pahng\ yauh/ = barátnő (kapcsolatban) 電腦 : dihn nouh/ = számítógép 減少 : gaam/ siu/ = csökkent 身體 : san~ tai/ = test 裡便 [裏邊] : leuih/ bihn = belül 多餘 : do~ yuh\ = felesleges 脂肪 : ji~ fong~ = zsír 健康 : gihn hong~ = egészség 爬山 : pah\ saan~ {vo} = hegyet mászik 咁上下 : gam seuhng ha/ = kb. (szám után) 只要 : ji/ yiu = feltéve, hogy 口[部] : hau/ [bouh] = száj 肌肉 : gei~ yuhk = izom 雙 : seung~ = dupla 下巴 : hah pah\ = áll 嘢 : yeh/ = valami (konkrét tárgyat helyettesít) 西人 : sai~ yahn\ = nyugati (ember) 乜嘢 : mi~ yeh/ = 乜嘢 : mat~ yeh/ * Unit 10 診所 : chan/ so/ = rendelő 掛號 : gwa houh {vo} = jelentkezik 有[一]啲 : yauh/ [yat~] di~ = egy kicsit 頭痛 : tauh\ tung {sv} = fáj a feje 間中 : gaan jung~ = időről időre, időnként 頭暈 : tauh\ wahn\ {sv} = szédül 作嘔 : jok ngau/ = hányingere van 嘔 : ngau/ = hány 病 : behng = betegség 嚴重 : yihm\ juhng = komoly 嗰陣時 : go/ jahn sih\ = (majd) akkor 取消 : cheui/ siu~ = lemond, kiiktat 醫院 : yi~ yun/ = kórház 中醫 : jung~ yi~ = kínai orvoslás 西醫 : sai~ yi~ = nyugati orvoslás 唐人 : tohng\ yahn\ = kínai (ember) 鬼佬 : gwai/ lou/ = külföldi (ember) 左搖右擺 : jo/ yiuh\ yauh baai/ = balra-jobbra ráz 跳高踎低 : tiu gou~ mau~ dai~ = fel-le ugrál 跳高 : tiu gou~ = felugrik 踎低 : mau~ dai~ = leguggol 肚 : touh/ = has 尊 : jeun~ = üveg; (üvegek számlálószava) 藥水 : yeuhk [seui/] = gyógyszer [folyékony] ...之前 : ... ji~ chihn\ = ... előtt 搖勻 : yiuh\ wahn\ = felráz 頭先 : tauh\ sin~ = (épp) az előbb 希望 : hei~ mohng = remény, remél 補返數 : bou/ faan~ sou {vo} = bepótol 豬 : jyu~ = malac, disznó * Unit 11 時裝 : sih\ jong~ = divat 設計 : chit gai = tervezés, design 唔錯 : m cho = nem rossz, elég jó 可惜 : ho/ sik~ = kár, hogy 試 : si = kipróbál 運輸 : wahn [syu~] = szállít, szállítás 硬 : ngaahng = kemény 起嚟 : hei/ laih\ = [ha] elkezd ... (igei kiegészítő) 新款 : san~ fun/ = új stílus 大方 : daaih fong~ = ízléses, kifinomult; bőkezű, nagylelkű 價錢牌 : ga chihn\ paai/ = árcédula 住 : jyuh = -va van (igei kiegészítő) 正係 : jing haih = éppen 參加 : chaam~ ga~ = részt vesz 展覽 : jin/ laahm/ = kiállítás 酒會 : jau/ wui/ = fogadás, cocktail party 相反 : seung~ faan/ = ellenkezőleg 停 : tihng\ = megáll 傾偈 : king~ gai/ = cseveg 大聲 : daaih seng~ = hangos 讚 : jaan = dicsér 被迫 : beih bik~ = kénytelen, kényszerítve van 實在 : saht joih = valójában 花樣 : fa~ yeung/ = minta 布料 : bou liu/ = anyag, textil 有人 : yauh/ yahn\ = valaki 經過 : ging~ gwo = elhalad vmi mellett 以為 : yih/ waih\ = azt hiszi (rosszul), hogy 空 : hung~ = üres 落嚟 : lohk laih\ = lejön; lefelé (igei kiegészítő) 昨晚 : johk maahn/ = tegnap este/éjjel 前晚 : chihn\ maahn/ = tegnapelőtt este/éjjel 後晚 : hauh maahn/ = holnapután este/éjjel 喺[...]處/度 : hai/ [...] syu/douh = ... környékén (ha nincs hely megadva, akkor "ott") 你以為嘞! : neih/ yih/ waih\ la~! = Azt csak hiszed! * Unit 12 教育 : gaau yuhk = oktatás, tanítás 學生 : hohk saang~ = tanuló 辛苦 : san~ fu/ = nehéz, kellemetlen 數學 : sou hohk = matematika 地理 : deih leih/ = földrajz 歷史 : lihk si/ = történelem 科學 : fo~ hohk = tudomány 平均 : pihng\ gwan~ = átlag, átlagosan 科 : fo~ = tantárgy 測驗 : chaak~ yihm = dolgozat, vizsga 課本 : fo bun/ = tankönyv 重 : chuhng/ = nehéz, súly 練習簿 : lihn jaahp bou/ = munkafüzet 之嘛 : ji~ ma = csak (mondatvégi partikula) 溫習 : wan~ jaahp = ismétel, tanul 差唔多 : cha~ m do~ = majdnem 功課 : gung~ fo = házifeladat 明白 : mihng\ baahk = megért 上堂 : seuhng/ tohng\ = (órára) bejár 麻煩 : mah\ faahn\ = problémás, kellemetlen 管 : gun/ = igazgat 尤其是 : yauh\ keih\ sih = különösen 後生仔 : hauh saang~ jai/ = fiatalok 被 : beih = (passzív alakot bevezető partikula) 好彩 : hou/ choi/ = szerencsére 如果唔係[呢] : yuh\ gwo/ m haih [ne~] = különben 部 : bouh = (kötetek számlálószava) 政府 : jing fu/ = kormány 市民 : sih/ mahn\ = polgár 失敗 : sat~ baaih = nem sikerül, sikertelen 方面 : fong~ mihn = nézőpont 一般 : yat~ bun~ = általános 公共 : gung~ guhng = nyilvános, közös 秩序 : diht jeuih = rend 前便 : cihn\ bihn = elöl, előtt 後便 : hauh bihn = hátul, mögött 上便 : seuhng bihn = felül, fölött 下便 : hah bihn = alul, alatt 左[手]便 : jo/ [sau/] bihn = balra 右[手]便 : yauh [sau/] bihn = jobbra 入便 : yahp bihn = belül 外便 (出便) : ngoih bihn (cheut~ bihn) = kívül [東/南/西/北]便 : [dung~ / naahm\ / sai~ / bak~] bihn = keletre/délre/nyugatra/északra 警察 : ging/ chaat = rendőr 檢控 : gim/ hung = vádol 汽車 : hei che~ = autó 司機 : si~ gei~ = (jármű)vezető 盞 : jaan/ = (lámpák számlálószava) 交通燈 : gaau~ tung~ dang~ = jelzőlámpa 燈 : dang~ = lámpa 衝 : chung~ = rohan, nekiront 社會 : seh/ wui/ = társadalom 壞 : waaih = rossz 份子 : fahn ji/ = (pl. terrorista) elem[ek] 金色 : gam~ sik~ = aranyszínű 銀色 : ngahn\ sik~ = ezüstszínű * Unit 13 投機 : tauh\ gei~ = spekulál(ás) 電台 : dihn toih\ = rádióállomás 廣播 : gwong/ bo = (rádió)adás 投注 : tauh\ jyu = fogad, kockára tesz 億 : yik~ = 100,000,000 元 : yuhn\ = dollár (írott) 馬場 : mah/ cheuhng\ = lóversenypálya 人數 : yahn\ sou = az emberek száma 有錢 : yauh/ chin/ = gazdag 賭錢 : dou/ [chin/] = szerencsejátékozik, fogad vmire 狗 : gau/ = kutya 啤牌 : pe~ paai/ = kártya 股票 : gu/ piu = részvény 樣樣 : yeuhng yeuhng = mindenféle 乖 : gwaai~ = engedelmes, jól viselkedő 繁榮 : faahn\ wihng\ = virágzó 關係 : gwaan~ haih = kapcsolat 啱 : ngaam~ = igazságnak megfelelő, korrekt 罪案 : jeuih ngon = bűnügyi eset 增加 : jang~ ga~ = növekszik, növekvés 夠鐘 : gau jung~ = itt az ideje 慈善 : chih\ sihn = adakozás, jótékonyság 籌款 : chauh\ fun/ = pénzgyűjtés 抽獎 : chau~ jeung/ = tombola 會 : wui/ = klub, találkozó 獎品 : jeung/ ban/ = díj 豐富 : fung~ fu = gazdag, bőséges, kiadós 頭獎 : tauh\ jeung/ = első díj 澳門 : ngou mun/ = Makaó 老實 : louh/ saht = becsületes 贏 : yehng\ = nyer, győz 輸 : syu~ = veszt 當然 : dong~ yihn\ = természetesen 輪盤 : leuhn\ puhn\ = rulett 廿一點 : yah yat~ dim/ = blackjack, huszonegyes 番攤 : faan~ taan~ = fantan (rulettszerű játék) 賭場 : dou/ cheuhng\ = kaszinó 有時 : yauh/ sih\ = néha 大檔 : daaih dong = bűnbarlang, illegális kaszinó 非法 : fei~ faat = illegális 賭波 : dou/ bo~ = labdajátékra (focira) fogad 外匯 : ngoih wuih = valuta 本錢 : bun/ chihn\ = tőke, törzsvagyon 適合 : sik~ hahp = megfelelő 打麻雀 : da/ mah\ jeuk {vo} = mahjongozik 吸引 : kap~ yahn/ = vonz 餐 : chaan~ = (evések számlálószava) * Unit 14 瞓房 : fan fong/ = hálószoba 點算好呢? : dim/ syun hou/ ne~? = Mit tegyek? * Unit 15 旅遊 : leuih/ yauh\ = utazás 趕住 : gon/ jyuh = siet (vhova) 舉辦 : geui/ baahn = megrendez 遊 : yauh\ = (szervezett) utazás; utazik 服務 : fuhk mouh = szolgáltatás 節目 : jit muhk = program, műsor 費用 : fai yuhng = költség 享受 : heung/ sauh = élvez; élvezet 日頭 : yaht tau/ = nappal 五星級 : ngh/ sing~ kap~ = ötcsillagos 酒店 : jau/ dim = hotel 房間 : fohng\ gaan~ = szoba 唔少得 : m siu/ dak~ = legalább 電視機 : dihn sih gei~ = tévékészülék 雪櫃 : syut gwaih = hűtőszekrény 雙人床 : seung~ yahn\ chohng\ = franciaágy 單人床 : daan~ yahn\ chohng\ = szimpla ágy 洗身房 : sai/ san~ fong/ = fürdőszoba 洗身 : sai/ san~ {vo} = fürdik 等等 : dang/ dang/ = satöbbi 設備 : chit beih = felszerelés, létesítmény 熟悉 : suhk sik~ = ismerős, jól ismerő 公關 : gung~ gwaan~ = közönségszolgálat 經理 : ging~ leih/ = ügyvezető igazgató 內行人 (行內人) : noih hong/ yahn\ (hohng\ noih yahn\) = profi 囉 : lo = (helyeslést kifejező mondatvégi partikula) 行山 : haahng\ saan~ = kirándul 遊客 : yauh\ haak = turista 班機 : baan~ gei~ = (repülő)járat 報到 : bou dou = jelentés; jelent, check-in 服務員 : fuhk mouh yuhn\ = (szolgáltatást nyújtó) alkalmazott, pincér 起飛 : hei/ fei~ = (repülőgép) felszáll 交 : gaau~ = átad 護照 : wuh jiu = útlevél 簽證 : chim~ jing = vízum [飛]機票 : [fei~] gei~ piu = repülőjegy 行李 : hahng\ leih/ = csomag 過磅 : gwo bong/ = megmér (súlyt) 過重 : gwo chuhng/ = túlsúlyos 輕 : heng~ = könnyű 通融 : tung~ yuhng\ = elenged, elnéz 注意 : jyu yi = figyel 重量 : chuhng/ leuhng = súly 攞 : lo/ = elvesz, összeszed 保險 : bou/ him/ = biztosítás 櫃枱 : gwaih toi/ = pult 免稅 : mihn/ seui = adómentes 洋酒 : yeuhng\ jau/ = likőr, nyugati alkoholos ital 閘口 : jaahp hau/ = kapu, bejárat 嗮 : saai = teljesen (állítmányi kiegészítő) * Unit 16 駕駛 : ga sai/ = (jármű)vezetés 考試 : haau/ sih/ = vizsga 成績 : sihng\ jik~ = eredmény, érdemjegy 官 : gun~ = tiszt, tisztviselő 考 : haau/ = vizsgázik, vizsgáztat 譬如 : pei yuh\ = például 泊位 : paak wai/ {vo} = parkol 斜 : che = lejtős, meredek 開車 : hoi~ che~ = autót beindít, vezet 駛 : sai/ = vezet 窄 : jaak = keskeny 掉頭 : diuh tauh\ = megfordul 手掣 : sau/ jai = kézifék 腳掣 : geuk jai = lábfék 腳 : geuk = láb 路面 : louh mihn = útfelület 情況 : chihng\ fong = helyzet, körülmény 反應 : faan/ ying = reakció, reagál 夠 : gau = elég, eléggé 結果 : git gwo/ = végeredmény 局 : guhk = hivatal, iroda 可能 : ho/ nahng\ = talán, lehetséges 重未 : juhng meih = még mindig nem 醒 : seng/ = felébred, magához tér 抬 : toih\ = (két ember) cipel, emel 一時 : yat~ sih\ = egy pillanatra, röviden 撞 : johng = beleütközik, belerohan 有事 : yauh/ sih = valami problémája van 傷 : seung~ = seb 流 : lauh\ = folyik 血 : hyut = vér 豈有此理 : hei/ yauh/ chi/ leih/ = hogy lehetne, nevetséges 黐線 : chi~ sin = őrült, "kisiklott" 認真 : yihng jan~ = komoly, őszinte 講笑 : gong/ siu = viccel 笑 : siu = mosolyog, nevet 千祈唔好 : chin~ keih\ m hou/ = semmiképp se 誤會 : ngh wuih = félreértés 電單車 : dihn daan~ che~ = motorbicikli 賽車手 : choi che~ sau/ = (autó- stb.) versenyző 輪到 : leuhn\ dou = jön (a körben), ... a következő 壞 : waaih = elromlik 擰 : ning~ = hoz, visz 修理 : sau~ leih/ = megjavít 或者 : waahk je/ = vagy, talán 筷子 : faai ji/ = evőpálcika 入電油 : yahp dihn yauh\ {vo} = tankol * Unit 17 紀律部隊 : gei/ leuht bouh deui/ = katonaság, rendőrség, tűzoltóság, mentő stb. 申請 : san~ ching/ = jelentkezik, feliratkozik, jelentkezés 移民 : yih\ mahn\ = vándorlás, emigrálás 相片 : seung pin/ = fénykép 合規格 : hahp kwai~ gaak {vo} = megfelel az előírásoknak 規定 : kwai~ dihng = szabály, szabályoz 準 : jeun/ = megenged 軍服 : gwan~ fuhk = katonai egyenruha 軍人 : gwan~ yahn\ = katona 軍隊 : gwan~ deui/ = katonaság 女警 : neuih/ ging/ = női rendőr 尾 : meih/ = farok, (vmi) vége 加入 : ga~ yahp = belép, csatlakozik 消防局 : siu~ fohng\ guhk = tűzoltóság 消防員 : siu~ fohng\ yuhn\ = tűzoltó 弊 : baih! = Te jó ég! 制服 : jai fuhk = egyenruha 任何 : yahm hoh\ = bármi 裸體 : lo/ tai/ = meztelen 意思 : yi si~ = értelem, szándék 便服 : bihn fuhk = civil ruha 郁 : yuk~ = mozog, megmozdul 身份證 : san~ fan/ jing = személyigazolvány 證 : jing = igazolvány, igazolás, oklevél 權 : kyuhn\ = jog, hatalom 沙展 : sa~ jin/ = őrmester 上司 : seuhng si~ = felettes 幫辦 : bong~ baan/ = felügyelő 懷疑 : waaih\ yih\ = gyanúsít 販毒 : faahn/ duhk {vo} = drogot elad 企 : keih/ = áll 埋 : maaih\ = közel, oda- (igei kiegészítő) 開 : hoi~ = távol, el- (igei kiegészítő) 路邊 : louh bin~ = útszél 搜身 : sau/ san~ {vo} = motozás, motoz 巡邏車 : cheuhn\ loh\ che~ = járőrautó 拉 : laai~ = letartóztat, húz 推 : teui~ = nyom 便衣 : bihn yi~ = civil ruha 瞪大對眼 : dang~ daaih deui ngaahn/ = jól megnéz 瞪 : dang~ = bámul 警員證 : ging/ yuhn\ jing = rendőrségi igazolvány 連...都 : lihn\ ... dou~ = még ... is 手槍 : sau/ cheung~ = pisztoly 假 : ga/ = hamis 難 : naahn\ = nehéz (átv.) 手足 : sau/ juk~ = testvérek (maffiában) 散水 : saan seui/ {vo} = elmenekül, szétszóródik 班 : baan~ = (csapat, banda számlálószava) 死仔 : sei/ jai/ = patkány (átv.) * Unit 18 治安 : jih ngon~ = közbiztonság 令 : lihng = késztet 謀殺 : mauh\ saat = gyilkosság, meggyilkol 強姦 : keuhng\ gaan~ = megerőszakol(ás) 吸毒 : kap~ duhk {vo} = drogozik 打交 : da/ gaau~ = verekedés, verekedik 打劫 : da/ gip = rablás, rabol 打荷包 : da/ hoh\ baau~ {vo} = zsebmetszés, lop 唔只 : m ji/ = nem csupán 普遍 : pou/ pin = elterjedt, általános 外國 : ngoih gwok = külföld 城市 : sihng\ sih/ = város 幾乎 : gei~ fuh\ = szinte 發生 : faat sang~ = történik 親眼 : chan~ ngaahn/ = saját szemével 本地 : bun/ deih = helyi 報導 : bou douh = jelentés, bejelent, közöl 想像 : seung/ jeuhng = képzelet, elképzel 幾咁...嘞 : gei/ gam ... laak! = Milyen ...! 雖然...但係 : seui~ yihn\ ... daahn haih = habár ..., de ... 十分 : sahp fan~ = teljesen 最少 : jeui siu/ = legalább 到而家為止 : dou yih\ ga~ waih\ ji/ = mostanáig 普通 : pou/ tung~ = közönséges, általános 敢 : gam/ = merészel 犯 : faahn = bűnt követ el 偷嘢 : tau~ yeh/ {vo} = lopás, lop 罪 : jeuih = bűn 罪名 : jeuih mihng\ = vád, gyanúsítás 成立 : sihng\ laahp = alapít 判 : pun = ítél 坐監 : choh/ gaam~ {vo} = börtönben ül 上訴 : seuhng sou = felsőbb bírósághoz folyamodik 法官 : faat gun~ = bíró 大人 : daaih yahn\ = (magas rangú emberek megszólítása) 辦法 : baahn faat = módszer 生活 : sang~ wuht = élet, él 再次 : joi chi = legközelebb, megint 罰錢 : faht chin/ = bírság, bírságol 自願 : jih yuhn = önszántából 成為 : sihng\ waih\ = (vmivé) válik 老人 : louh/ yahn\ = idős ember 救濟金 : gau jai gam~ = segély * Unit 19 經濟 : ging~ jai = gazdaság 現金 : yihn gam~ = készpénz 支票 : ji~ piu = csekk 兌 : deui = csekket kivált, pénzt vált 美金 : meih/ gam~ = amerikai dollár 月結單 : yuht git daan~ = havi kimutatás 收到 : sau~ dou/ = fogad, átvesz 寫 : se/ = ír 寫明 : se/ mihng\ = érthetően leír 來往 : loih\ wohng/ = jövés-menés, folyó elszámolás 戶口 : wuh hau/ = bankszámla 赤字 : chek jih = veszteség (több kiadás, mint bevétel) 透支 : tau ji~ = hiteltúllépés 相信 : seung~ seun = elhisz, bízik (vmiben) 查 : chah\ = kivizsgál, ellenőriz 錯 : cho = hiba, hibázik (igei kiegészítőként is) 有關 : yauh/ gwaan~ = kapcsolatos 部門 : bouh muhn\ = részleg 信 : seun = levél 盡量 : jeuhn leuhng = amennyire lehet 開 : hoi~ = kinyit 儲蓄 : chyuh/ chuk~ = megtakarít, megtakarítás, takarékszámla 馬克 : mah/ hak~ (mah/ haak~) = német márka 英鎊 : ying~ bong/ = angol font 港紙 : gong/ ji/ = hongkongi dollár 人民幣 : yahn\ mahn\ baih = kínai jüen 兌換率 : deui wuhn leut/ = átváltási ráta 赤腳醫生 : chek geuk yi~ sang~ = "mezítlábas orvos" 冇錯 : mouh/ cho = így van 公報 : gung~ bou = bejelent 利息 : leih sik~ = kamat 越...越... : yuht ... yuht ... = minél inkább ..., annál inkább ... 越嚟越... : yuht laih\ yuht ... = egyre inkább ... 市場 : sih/ cheuhng\ = piac 災難 : joi~ naahn = katasztrófa 通[貨膨]脹 : tung~ [fo paahng\] jeung = infláció 超過 : chiu~ gwo = túllép, meghalad 連續 : lihn\ juhk = egymás után, sorozatban 嚟嘅 (嚟㗎) : laih ge (laih ga) = (mondatvégi partikula) hogy/mi is ...? 最近 : jeui gahn = mostanában 變 : bin = változik 貶值 : bin/ jihk = elértéktelenedik 大規模 : daaih kwai~ mouh\ = nagymértékben 戰爭 : jin jang~ = háború 反而 : faan/ yih\ = ellenkezőleg, ennek ellenére 衰退 : seui~ teui = hanyatlik 外行 : ngoih hong/ = kívülálló, amatőr A係A : A haih A = A-nak A, (de ...) 冇乜[嘢]... : mouh/ mat~ [yeh/] ... = nincs valami sok ... * Unit 20 郵政 : yauh\ jing = postai 郵票 : yauh\ piu = bélyeg 紀念 : gei/ nihm = emlék, megemlékezik 首日 : sau/ yaht = első nap 信封 : seun fung~ = boríték 空郵 : hung~ yauh\ = légiposta 郵費 : yauh\ fai = postaköltség 幾耐 : gei/ noih? (gei/ noi/?) = milyen hosszú idő? [X個Y]銀錢 : [X go Y] ngahn\ chin/ = dollár 手續費 : sau/ juhk fai = kezelési költség 一共 : yat~ guhng = együtt, összesen 冚唪唥 : hahm baah[ng] laahng = összesen, az egész, mindannyian 郵遞 : yauh\ daih = kézbesítés 特快 : dahk faai = sebes, expressz 郵局 : yauh\ guk/ = postahivatal 暫時 : jaahm sih\ = ideiglenes(en) 郵政總局 : yauh\ jing jung/ guk/ = főposta 一國兩制 : yat~ gwok leuhng/ jai = egy ország két rendszer 特[別行政]區 : dahk [biht hahng\ jing] keui~ = különleges kormányzású kerület 行政長官 (特首) : hahng\ jing jeung/ gun~ (dahk sau/) = Hongkong kormányzója 回歸 : wuih\ gwai~ = visszaadás (Hongkongot Kínának) 信紙 : seun ji/ = levélpapír 大門口 : daaih muhn\ hau/ = főbejárat 郵筒 : yauh\ tung/ = postaláda 包裹 : baau~ gwo/ = csomag 原來 : yuhn\ loih\ = eredetileg, valójában 容易 : yuhng\ yih = egyszerű, könnyű 白紙 : baahk ji/ = fehér papír, tiszta lap 包 : baau~ = becsomagol 地址 : deih ji/ = (postai) cím 填寫 : tihn\ se/ = kitölt (nyomtatványt) 表格 : biu/ gaak = formanyomtatvány 簡單 : gaan/ daan = egyszerű 貼上 : tip seuhng/ = ráragaszt 保證 : bou/ jing = biztosít, garantál 諗 : nam/ = gondolkodik, átgondol 好 : hou/ = eredményesen befejez (igei kiegészítő) 上 : seuhng/ = rá- / fel- (igei kiegészítő) * Unit 21 緊要 : gan/ yiu = fontos, sürgős 講價 : gong/ ga = alkudozik 晏晝[飯] : ngaan jau [faahn] = ebéd 肯 : hang/ = szívesen (csinál vmit) 畫鬼腳 : waahk gwai/ geuk = létra-diagrammal sorsol * Unit 22 呀 : a = (baráti névprefix) 彈性 : daahn sing = rugalmas 上班 : seuhng/ baan~ = munkába megy 制度 : jai douh = rendszer 工作 : gung~ jok = munka 過時 : gwo sih\ = túlóra, idejétmúlt 補 : bou/ = kárpótol 福利 : fuk~ leih = jólét, járulék 薪水 : san~ seui/ = fizetés 雙薪 (雙量) : seung~ san~ (seung~ leuhng\) = dupla fizetés 醫療 : yi~ liuh\ = orvosi 津貼 : jeun~ tip = zsebpénz, (pénzbeli) támogatás 仔女 : jai/ neui/ = gyerekek (fiúk és lányok) 職員 : jik~ yuhn\ = alkalmazott 分娩 : fan~ mihn/ = szülés 退休 : teui yau~ = visszavonul, nyugdíjba vonul 退休金 : teui yau~ gam~ = nyugdíj 老 : louh/ (ha a név nem egyes hangsúlyú volt, kettes lesz) = (tiszteletet mutató névprefix) 小 : siu/ (ha a név nem egyes hangsúlyú volt, kettes lesz) = (fiatalabbakkal szemben használt névprefix) 第尾 : daih mei~ = utolsó 細蚊仔 : sai man~ jai/ = gyerekek 秘書 : bei syu~ = titkár 打字 : da/ jih = gépel 打字機 : da/ jih gei~ = írógép 打字員 : da/ jih yuhn\ = gépíró 表現 : biu/ yihn = előadás, előad 今時今日 : gam~ sih\ gam~ yaht = mostanában 傳真機 : chyuhn\ jan~ gei~ = fax (gép) 傳真 : chyuhn\ jan~ = fax (üzenet), faxol 先進 : sin~ jeun = fejlett 肯 : hang/ = hajlandó 機會 : gei~ wuih = lehetőség 心機 : sam~ gei~ = kedv, elme 上海 : seuhng hoi/ = Sanghaj 獨立 : duhk laahp = független(ül) 處理 : chyu/ leih/ = kezel 一切 : yat~ chai = minden, az egész 文件 : mahn\ gin/ = irat, dokumentum 直接 : jihk jip = közvetlen(ül) 間接 : gaan jip = közvetett(en) 負責 : fuh jaak = felelős 試用期 : si yuhng keih\ = próbaidő 詳細 : cheuhng\ sai = részletes, aprólékos 條件 : tiuh\ gin/ = feltétel 開工 : hoi~ gung~ = munkába áll 唔...唔得 : m ... m dak~ = muszáj A都未A過 : A dou~ meih A gwo = még sosem A-zott 山頂 : saan~ deng/ = hegycsúcs 起點 : hei/ dim/ = kiindulópont, start 終點 : jung~ dim/ = cél, végpont * Unit 23 酒家 : jau/ ga~ = kínai étterem 餐廳 : chaan~ teng~ = étterem 好感 : hou/ gam/ = jó vélemény, jó benyomás 損失 : syun/ sat~ = veszteség 種類 : jung/ leuih = típus, fajta 齊全 : chaih\ chyuhn\ = teljes, mindenre kiterjedő 色香味[俱全] : sik~ heung~ meih [keui~ chyuhn\] = kinézet, aroma és íz [mind nagyszerű] 香 : heung~ = illatos 一流 : yat~ lauh\ = elsőrangú 貴國 : gwai gwok = az Ön hazája 開 : hoi~ = céget/üzletet alapít, üzemeletet 唔怪得 : m gwaai dak~ = nem csoda 食物 : sihk maht = étel 認識 : yihng sik~ = felismer, elismer 點心 : dim/ sam~ = töltött batyuk 海鮮 : hoi/ sin~ = tenger gyümölcsei 污染 : wu~ yihm/ = szennyez, szennyezés 影響 : ying/ heung/ = hatással van, befolyásol 原因 : yuhn\ yan~ = ok 點 : dim/ = pont 集中 : jaahp jung~ = összpontosít, központosított 公里 : gung~ leih/ = km 顧客 : gu haak = vevő, ügyfél 幫襯 : bong~ chan = rendszeresen látogat (üzletet) 北京 : bak~ ging~ = Peking 四川 : sei chyun~ = Szecsuán 唔只...而且...[都] : m ji/ ... yih\ che/ ... [dou~] = nem csupán ..., hanem ... [is] 特別 : dahk biht = különleges 意義 : yi yih = jelentőség, jelentés 消息 : siu~ sik~ = újság, információ 就快 : jauh faai = hamar 拆 : chaak = lebont 邀請 : yiu~ cheng/ [yiu~ ching/] = meghív 懷舊 : waaih\ gauh = nosztalgia, nosztalgikusnak gondol 餐牌 : chaan~ paai/ = étlap 開始 : hoi~ chi/ = elkezd 由...開始 : yauh\ ... hoi~ chi/ = ...-től kezdve 加價 : ga~ ga = áremelés, felemeli az árát 全部 : chyuhn\ bouh = az egész, az összes 剩 : jihng = marad (igei kiegészítő) 魚 : yu/ = hal 哈 : ha~ = (nevetés hangja) 食餐 : sihk chaan~ = (nem kínai ételt) eszik 西餐 : sai~ chaan~ = nyugati kaja 唐餐 : tohng\ chaan~ = kínai kaja 理由 : leih/ yauh\ = ok 黑白 : hak~ baahk = fekete-fehér * Unit 24 嗜好 : sih hou = hobbi 儲郵票 : chouh/ yauh\ piu = bélyeggyűjtés 捉[象/圍]棋 : juk~ [jeuhng / waih\] kei/ = sakkozik, gózik 畫畫 : waahk wa/ = fest, rajzol 散步 : saan bouh = sétál 幅 : fuk~ = (festmények, fényképek számlálószava) 憎 : jang~ = utál, gyűlöl 唉 : ai~ = ah! 目的 : muhk dik~ = cél 秘密 : bei maht = titok 一陣[間] : yat~ jahn [gaan~] = egy pillanat, egy pillanatra 奇怪 : keih\ gwaai = furcsa 一向 : yat~ heung = végig 初級 : cho~ kap~ = alapfokú, elemi 鋼琴 : gong kahm\ = zongora 訓練 : fan lihn = edz, edzés, képzés 歌劇 : go~ kehk = opera 練習 : lihn jaahp = gyakorol, gyakorlás 呢兩三日 : ni~ leuhng/ saam~ yaht = az utóbbi két-három napban 唔見咗人喇 : m gin jo/ yahn\ lak = eltűnt (ember) 書法 : syu~ faat = kalligráfia 種花 : jung fa~ = virágot ültet 養 : yeuhng/ = (állatot) tart, nevel 雀 : jeuk = (kis) madár 貓 : maau~ = macska 的士高 : dik~ sih gou~ = diszkó 卡拉OK : ka~ laai~ ou~ kei~ = karaoke 攰/癐 : guih = fáradt 勸 : hyun = tanácsol, késztet, rávesz 專家 : jyun~ ga~ = szakértő, specialista 習慣 : jaahp gwaan = szokás, megszokta 缺乏 : kyut faht = hiányzik, híján van (vminek) 別人 : biht yahn\ = más (ember) 溝通 : kau~ tung~ = kommunikál, kommunikáció 養成 : yeuhng/ sihng\ = nevel, tenyészt, képez 孤獨 : gu~ duhk = magányos, egyedüli 性格 : sing gaak = (emberi) természet, jellem 危險 : ngaih\ him/ = veszélyes, veszély 進步 : jeun bouh = haladás 依賴 : yi~ laaih = támaszkodik, ráhagyatkozik (vmire) 科技 : fo~ geih = tudomány és technika 受 : sauh = elszenved 改變 : goi/ bin = változtat 將來 : jeung~ loih\ = jövő, a jövőben 預知 : yuh ji~ = megjósol, előre lát 一...就... : yat~ ... jauh ... = amint ..., azonnal ... 打火 : da/ fo/ {vo} = tüzet gyújt 打火機 : da/ fo/ gei~ = öngyújtó * Unit 25 房屋 : fohng\ nguk~ = ház, épület 露台 : louh toih\ = erkély 洗衣機 : sai/ yi~ gei~ = mosógép 洗碗機 : sai/ wun/ gei~ = mosogatógép 煮食爐 : jyu/ sihk louh\ = sütő 碗櫃 : wun/ gwaih = konyhaszekrény 微波爐 : meih\ bo~ louh\ = mikrohullámú sütő 後來 : hauh loih\ = utána, később 運費 : wahn fai = szállítási költség 決定 : kyut dihng = eldönt 窗簾[布] : cheung~ lim/ [bou] = függöny 地氈 : deih jin~ = szőnyeg 提 : taih\ = (témát, kérdést) felhoz, felvet 堅持 : gin~ chih\ = kitart (vmi mellett) 留返 : lauh\ faan~ = otthagy, hátrahagy 深 : sam~ = mély; sötét (szín) 淺 : chin/ = sekély; világos (szín) 斟 : jam~ = (pohárba) tölt 陪 : puih\ = elkísér, társaságot szolgáltat 飲茶 : yam/ chah\ = teázik; elmegy dim/ sam~-ot enni 逛公司 : kwaang gung~ si~ = kirakatokat néz 逛 : kwaang = kóborol, cirkál 飯碗 : faahn wun/ = rizses tányér 湯碗 : tong~ wun/ = leveses tányér 茶碗 : chah\ wun/ = teáscsésze 白飯 : baahk faahn = főtt rizs 炒飯 : chaau/ faahn = sült rizs 座 : joh = (nagy épületek, hegyek számlálószava) 管理 : gun/ leih/ = intézés; intéz, igazgat 小時 : siu/ sih\ = óra (időegység) 保安 : bou/ ngon~ = security; vigyáz a biztonságra 人員 : yahn\ yuhn\ = személyzet 清潔 : ching~ git = tisztaság; tisztít 工人 : gung~ yahn\ = munkás; segéd 打掃 : da/ sou = seper 樓梯 : lauh\ tai~ = lépcső(ház) 檢查 : gim/ chah\ = megvizsgál, ellenőriz [坐]𨋢 : [choh/] lip~ = lift; liftezik 安全 : ngon~ chyuhn\ = biztonság 車位 : che~ wai/ = parkolóhely 包括 : baau~ kut = tartalmaz 屋價 : nguk~ ga = szállásköltség 度 : douh = (ajtók számlálószava) 電子 : dihn ji/ = elektromos 鎖 : so/ = lakat, zár; bezár, lelakatol 光猛 : gwong~ maahng/ = világos, ragyogó 海 : hoi/ = tenger 樓底 : lauh\ dai/ = plafon 地面 : deih min/ = padló 呎 : chek = láb (mértékegység) 套房 : tou fong/ = lakosztály 主人房 : jyu/ yahn\ fong/ = főhálószoba 煤氣 : muih\ hei = gáz 熱水爐 : yiht seui/ louh\ = bojler 落後 : lohk hauh = elmaradott, régi típusú 換 : wuhn = kicserél 靜 : jihng = csendes 嘈 : chouh\ = hangos 發夢 : faat muhng = álmodik 瞓唔著[覺] : fan m jeuhk [gaau] = nem tud elaludni 廿四小時 : yah sei siu/ sih\ = 24 óra; 24 órás 昇降機 : sing~ gong gei~ = lift 菲林 : fei~ lam/ = film 士多 : sih do~ = üzlet 波士 : bo~ si/ = főnök 拔蘭地 : baht laan~ dei/ = brandy ...就真 : ... jauh jan~ = ..., ez az igazság * Unit 26 電燈 : dihn dang~ = (elektromos) lámpa 大堂 : daaih tohng\ = aula, (hotel)porta ** Sárkányok 好耐好耐以前喺中國有一個好鍾意畫畫嘅人。佢嘅畫畫得好好,尤其是畫龍,真 係好似會郁嘅一樣。有一次,一個大官知道佢好識畫龍就好開心噉對佢話:“我自 己都好鍾意龍。如過你肯幫我畫一條龍,我會畀好多錢你。” 幾日之後,結果條龍就畫好嘞,而且畫得好好,重吸引咗好多人嚟參觀添。但係 最可惜就係條龍冇眼嘅。大官唔明白就問佢點解唔畫眼呢?佢話,如過畫咗眼之 後,條龍就會飛走嘅嘞! 當然佢講嘅嘢冇人會相信嘞。大官好嬲,一定要佢畫埋對眼。真奇怪,佢一畫完 對眼,條龍就郁咗幾下,真係由張紙處跳咗出嚟,飛走咗嘞。 ** Csodalift 四五十年以前,嗰陣時上海算係一個好先進嘅大城市,但係中國其他好多城市同 埋鄉下地方都重係好落後嘅。一日,有一個鄉下人,李先生,有時要去上海探佢 嘅朋友黃大國。黃先生住喺一間又大又靚,設備又齊全嘅酒店裏邊。 李生嚟到酒店,喺大堂等黃先生嘅時候,見到一個老太太慢慢噉行入一間房仔裏 邊。李先生未見過𨋢,所以佢唔知嗰架係𨋢嚟嘅。兩分鐘以後,房仔嘅門開咗 嘞,一個又靚又後生嘅小姐行出嚟。 李生開始嘅時候覺得好奇怪,然後佢就好開心噉話:“城市人真係先進嘞:下次我 一定帶埋太太嚟。”