Görög nyelvtani jegyzetek

Tartalom

1 Helyesírás és kiejtés
2 Hangsúlyok
- 2.1 Hely szerint
- 2.2 Klitikumok
3 Összevonások
4 Határozott névelő
- 4.1 Szórend
5 Főnevek
6 Névmások
7 Melléknevek
8 Igék
9 Feltételes mondatok
- 9.1 ha-akkor
- 9.2 amíg-addig
  - 9.2.1 πρίν
10 Vonzás
- 10.1 Esetek
- 10.2 Módok
11 Határozók
12 Számok
13 Kérdések
- 13.1 (14. lecke) Főnevek/III/τ,δ,θ/m (-ντ-)
- 13.2 (15. lecke) Főnevek/III/σ/n

1 Helyesírás és kiejtés

1.1 Ábécé

Α	Β	Γ	Δ	Ε	Ζ	Η	Θ	Ι	Κ	Λ	Μ	Ν	Ξ	Ο	Π	Ρ	Σ	Τ	Υ	Φ	Χ	Ψ	Ω
α	β	γ	δ	ε	ζ	η	θ	ι	κ	λ	μ	ν	ξ	ο	π	ρ	σ %1	τ	υ	φ	χ	ψ	ω
á	b	g	d	e	zd %2	é	th %2	i	k	l	m	n	ksz	o	p	r	sz	t	ü	ph %2	kh	psz	ó

%1 szó végén ς
%2 szokták a ζ-t z-nek, θ-t angol th-nak, a φ-t f-nek is ejteni
minden magánhangzónak van hosszúsága, de ezt nem jelöljük az α,ι,υ betűkön
itt szükség esetén ᾰ, ῐ, ῠ -val (rövid), ill. ᾱ, ῑ, ῡ -val (hosszú) jelöljük

1.1.1 Hangváltozások

a γ-t nazális ng-nek kell ejteni γ,κ,χ,ξ előtt
a σ zöngés (z) β,γ,δ,μ előtt
az ἐκ elöljárószóban a κ-ból χ lesz θ,φ előtt és γ lesz β,δ,λ(,γ) előtt
az ν teljesen hasonul, ha λ,μ,ρ,σ jön utána; μ lesz β,π,φ előtt és nazális γ (ng) lesz belőle κ,γ,χ előtt

1.1.2 Kettőshangzók

minden kettőshangzó hosszúnak számít, de a szóvégi -αι és -οι sokszor nem
αι, αυ (áu), ει, ευ (eu), ηυ (éu), οι, ου (ú), υι
ha egy ilyen páros nem kettőshangzó két ponttal jelöljük, pl. γραΐ

Alsó iota
- ᾳ, ῃ, ῳ
- csak hosszú magánhangzó alatt lehet (általában a szó végén)
- nagybetűnél kiírjuk rendesen, pl. ΔΑΦΝΗΙ
- nem ejtjük (régen ejtették)

1.2 Központozás

tulajdonnevek (és néha bekezdések első betűje) kivételével csupa kisbetű
. és , mint a magyarban
· a ; helyett, ; a ? helyett
régen nem használtak szóközt, csupa nagybetűvel ír]tak és alig központoztak

1.3 Hehezet

kemény (῾) and gyenge (᾿) (a jelek a 'H' betű két feléből keletkeztek)
minden szókezdő magánhangzón és ρ-n (ez utóbbi mindig kemény hehezetű (ῥ))
kettőshangzóknál a második felé írjuk
nagybetűknél a betű előtt (Ἀγαμεμνων)

1.4 Elízió (hangzókihagyás)

szóvégi rövid magánhangzó gyakran kiesik, ha a következő szó mgh-val kezdődik
ezt ᾽-al jelöljük (pl. ἀλλὰ ὠφελήσω -> ἀλλ᾽ ὠφελήσω)
ha a következő szó kemény hehezetes, a szóvégi π,τ,κ-ból rendre φ,θ,χ lesz (pl. ὑπὸ ὑμῶν -> ὑφ᾽ ὑμῶν)

1.5 Krázis (szóösszevonás)

időnként hangzókihagyás helyett a két szó összevonódik - az összevonás helyét a gyenge hehezet jelével jelöljük (pl. τὸ ἔλαττον -> τοὔλαττον)
ha az első összevonódó magánhangzó hehezetes, az összevont is az lesz, (pl. ὁ αὐτός -> αὑτός)
ha a második összevonódó magánhangzó hehezetes, az első szó mássalhangzója hehezetet kap (pl. τὰ ἱμάτια -> θαἰμάτια)

2 Hangsúlyok

három fajta: ´, ῀, `
eredetileg hangmagasságbeli változást jelöltek, de csak hangsúlyozzuk
a három utolsó szótag (A: antepenult, P: penult, U: ultima) lehet hangsúlyos
ha az U-n ´ van, és ezután központozás nélkül másik szó (nem enklitikum) jön, akkor `-ra változik (a `-t csak ilyenkor használjuk)

2.1 Hely szerint

A: ´ (U-nak rövidnek kell lennie)
P: ῀ (ha P hosszú és U rövid), ´ (egyébként)
U: ´ vagy ῀ (csak ha U hosszú)

2.2 Klitikumok

nincsen saját hangsúlyuk, szövegkörnyezet nélkül nem kerülhetnek előre
két fajta: proklitikum (a következő szóhoz társul), enklitikum (az előzőhöz)
a proklitikum hangsúlyt kap írásjelek előtt.
csak az enklitikumok változtatják a hangsúlyt
P´ esetén a kétszótagos enklitikumok kapnak egy hangsúlyt a második szótagra (pl. λόγῳ τινί), ῀-t csak a τινων kap (pl. λόγων τινῶν)
A´ és P῀ esetén az U is kap hangsúlyt (pl. δῶρόν τι)
proklitikum utáni enklitikum esetén a proklitikum kap hangsúlyt (pl. εἴ τις)
halmozott enklitikumok esetén az utolsó kivételével mindegyik hangsúlyos

3 Összevonások

ha az első magánhangzó hangsúlyos volt, ῀ hangsúlyt kap az összevonás

a *-gal jelöltek ál-kettőshangzók

	α	αι	ᾱ	ᾳ	ε	ει	ει*	η	ῃ	ι	ο	οι	ω	ῳ	ου*	υ
α	ᾱ	αι	ᾱ	ᾳ	ᾱ	ᾳ	ᾱ	ᾱ	ᾳ	αι	ω	ῳ	ω		ω
ᾱ	ᾱ									ᾳ
ε	η	ῃ	η		ει*	ει	ει*	η	ῃ	ει	ου*	οι	ω	ῳ		ευ
η		ῃ			η	ῃ	η	η	ῃ	ῃ		ῳ
ο					ου*	οι	ου*	ω	οι%		ου*	οι	ω	ῳ	ου*

%: a δίδωμι jelen/aorista kötőmódjában ῳ, mintha ω + ῃ lenne

4 Határozott névelő

	m	f	n
S. Nom	ὁ	ἡ	τό
S. Acc	τόν	τήν	τό
S. Gen	τοῦ	τῆς	τοῦ
S. Dat	τῷ	τῇ	τῷ
D. NA	τώ	τώ/τά	τώ
D. GD	τοῖν	τοῖν/ταῖν	τοῖν
P. Nom	οἱ	αἱ	τά
P. Acc	τούς	τάς	τά
P. Gen	τῶν	τῶν	τῶν
P. Dat	τοῖς	ταῖς	τοῖς

tulajdonnevekkel is használjuk
időnként birtokos ereje van
időnként főnevet képez melléknévből vagy mellékmondatból
a μέν ... δέ szerkezettel a jelentése: az egyik ..., a másik ... (pl. αἱ μὲν μένουσιν, αἱ δὲ φεύγουσιν.)
ha csak δέ van, akkor alanyváltozást jelöl (pl. τὸν ποιητὴν βουλεύεσθαι είθομεν· ὁ δ᾽ οὐκ ἐθέλει.)

4.1 Szórend

névelő + módosító + főnév
névelő + főnév + névelő megint + módosító
főnév + névelő + módosító (ritka)

5 Főnevek

5.1 I-II. ragozású főnevek

	I/Vᾱ	I/Cη	I/Vᾰ	I/Cᾰ	I/Vᾱς	I/Cης	II/ος	II/ον
S. Nom	-ᾱ	-η	-ᾰ	-ᾰ	-ᾱς	-ης	-ος	-ον
S. Voc	-ᾱ	-η	-ᾰ	-ᾰ	-ᾱ	-ᾰ	-ε	-ον
S. Acc	-ᾱν	-ην	-ᾰν	-ᾰν	-ᾱν	-ην	-ον	-ον
S. Gen	-ᾱς	-ης	-ᾱς	-ης	-ου	-ου	-ου	-ου
S. Dat	-ᾳ	-ῃ	-ᾳ	-ῃ	-ᾳ	-ῃ	-ῳ	-ῳ
D. NVA	-ᾱ	-ᾱ	-ᾱ	-ᾱ	-ᾱ	-ᾱ	-ω	-ω
D. GD	-αιν	-αιν	-αιν	-αιν	-αιν	-αιν	-οιν	-οιν
P. Nom	-αι	-αι	-αι	-αι	-αι	-αι	-οι	-ᾰ
P. Voc	-αι	-αι	-αι	-αι	-αι	-αι	-οι	-ᾰ
P. Acc	-ᾱς	-ᾱς	-ᾱς	-ᾱς	-ᾱς	-ᾱς	-ους	-ᾰ
P. Gen	-ων	-ων	-ων	-ων	-ων	-ων	-ων	-ων
P. Dat	-αις	-αις	-αις	-αις	-αις	-αις	-οις	-οις

V: a szótő ε,ι,ρ-re végződik, C: másra végződik

5.1.1 Hangsúlyozás

amennyire lehet, megtartja az eredetit
ha az utolsó szótag hangsúlyos, akkor a Gen/Dat ῀ hangsúlyt kap
I-es típusúaknál a P.Gen-nak mindig az utolsó szótagja hangsúlyos (-ῶν)

5.2 III. ragozású főnevek

	m/f	n
S. Nom	-/-ς	-
S. Voc	-/-ς	-
S. Acc	-ᾰ/-ν	-
S. Gen	-ος	-ος
S. Dat	-ῐ	-ῐ
D. NVA	-ε	-ε
D. GD	-οιν	-οιν
P. Nom	-ες	-ᾰ
P. Voc	-ες	-ᾰ
P. Acc	-ᾰς	-ᾰ
P. Gen	-ων	-ων
P. Dat	-σῐ(ν)	-σῐ(ν)

5.2.1 Hangsúlyozás

amennyire lehet, megtartja az eredetit
ha a szótő egyszótagú, Gen és Dat-ban az U hangsúlyos (ha hosszú, akkor ῀); S. Acc-ban és P. Nom/Voc/Acc-ban hosszú első magánhangzó esetén ῀-t kap

5.2.2 π,β,φ / κ,γ,χ

S. Nom/Voc: -ς, Acc: -ᾰ
S. Nom/Voc és P. Dat-ban ψ ill. ξ jelenik meg
Pl: ψ/ψ/πᾰ/πος/πῐ, πε/ποιν, πες/πες/πᾰς/πων/ψῐ(ν)

5.2.3 τ,δ,θ

m/f (-ις)
- S. Nom: -ς, Voc: -, Acc: -ᾰ
- eredetileg -ι tő (megmaradt a S. Nom/Voc, P. Dat-ban)
- Pl: ις/ι/ιδᾰ/ιδος/ιδι, ιδε/ιδοιν, ιδες/ιδες/ιδας/ιδων/ισι(ν)
- de kétszótagos -ιτ/-ιδ/-ιθ töveknél, ha az első szótag hangsúlyos, a S. Acc -ν lesz a rövid tővel (-ιν)
- Pl: ις/ι/ιν/ιτος/ιτι, ιτε/ιτοιν, ιτες/ιτες/ιτας/ιτων/ισι(ν)
m/f (-?ς)
- (? : rövid mgh, ami nem ι)
- S. Nom/Voc: -ς, Acc: -ᾰ
- eredetileg -? tő (megmaradt a S. Nom/Voc, P. Dat-ban)
- Pl: ας/ας/αδᾰ/αδος/αδι, αδε/αδοιν, αδες/αδες/αδας/αδων/ασι(ν)
m (-ντ-)
- S. Nom: -ς (-ντ- leesik) hosszú mgh-val, vagy - (-τ leesik) erős mgh-val
- S. Acc: -ᾰ
- P. Dat-ban a -ντ- kiesik és hosszú mgh kerül be helyette
- S. Voc olyan, mint a Nom, vagy a tő -ντ- előtti része
- Pl: ους/ους/οντα/οντος/οντι, οντε/όντοιν, οντες/οντες/οντας/όντων/ουσι(ν)
- Pl: ων/ον/οντα/οντος/οντι, οντε/όντοιν, οντες/οντες/οντας/όντων/ουσι(ν)
n (-τ-)
- S. Nom/Voc/Acc-ból vagy kiesik a τ, vagy egy másik tövet használ
- P. Dat-ból kiesik a τ
- Pl: μα/μα/μα/ματος/ματι, ματε/ματοιν, ματα/ματα/ματα/ματων/μασι(ν)
- Pl: ρας/ρας/ρας/ρατος/ρατι, ρατε/ρατοιν, ρατα/ρατα/ρατα/ρατων/ρασι(ν)

5.2.4 λ,ρ,ν

S. Nom/Voc: - (Nom-ban erős mgh-val) vagy -ς; Acc: -ᾰ
P. Dat-ban az -ν- kiesik, de nincs mgh-hosszabbodás
semleges esetben (ritka) a szokásos változások: S. NVP azonos, P. NVP -ᾰ
Pl: ων/ον/ονα/ονος/ονι, ονε/ονοιν, ονες/ονες/ονας/ονων/οσι(ν)
Pl: λς/λς/λα/λος/λι, λε/λοιν, λες/λες/λας/λων/λσι(ν)

Rendhagyó esetek
- πατήρ, μήτηρ, θυγάτηρ, ἀνήρ
- az -ερ- tő S. Gen/Dat-ban ρ, P. Dat-ban -ρα- lesz
- mindegyiknek az S. Voc-a legelöl hangsúlyos
- a θυγάτηρ a S. Nom/Voc-on kívül mindenhol a harmadik szótagon hangsúlyos
- az ἀνήρ S.Nom/Voc-on kívül mindenhol kap egy δ-t az ρ elé (ερ helyett δρ)
- az ἀνήρ egyszótagos típusú hangsúlyozású, kivéve a S. Nom/Voc és P. Dat
- Pl: ήρ/ερ/έρα/ρός/ρί, έρε/έροιν, έρες/έρες/έρας/έρων/ράσι(ν)

5.2.5 σ

m/f
- S. Nom/Voc: - (Nom-ban erős mgh-val); Acc: ᾰ
- az σ a S. Nom/Voc kivételével mindenhol kiesik, és a mgh-k összevonódnak
- a P. Acc megegyezik a P. Nom-al
- a D. Gen/Dat és P. Gen hangsúlya ugyanott van, ahol a többi esetben
- tulajdonneveknél a S. Voc legelöl kap hangsúlyt (pl. Σώκρατες)
- Pl: ης/ες/η/ους/ει, ει/οιν, εις/εις/εις/ων/εσι(ν)
n
- az σ mindenhol kiesik, csak S. Nom/Voc/Acc-ban marad meg néha (-ος/-ας)
- az -ος típusúak szótöve -ε- a S. Nom/Voc/Acc-on kívül, az -ας -nak pedig -α-
- Pl: ος/ος/ος/ους/ει, ει/οιν, η/η/η/ων/εσι(ν)
- Pl: ας/ας/ας/ως/αι[ᾳ], ᾱ/ῳν, ᾱ/ᾱ/ᾱ/ων/ασι(ν)

5.2.6 ι/υ

S. NVA-n kívül ε
- S. Nom: -ς, Voc: -, Acc: -ν
- S. Gen: η+-ος => -ηος => -εως, de úgy hangsúlyozzuk, mintha ηος lenne
- S. Dat, D. NVA, P. NV: összevonás
- P. Acc: megegyezik a P. Nom-al
- P. Gen: hangsúlya ugyanúgy, mint a S. Gen-nél
- semleges esetben a szokásos változások: S. NVP azonos, P. NVP -ᾰ
- Pl: ις/ι/ιν/εως/ει, ει/έοιν, εις/εις/εις/εων/εσι(ν)
- Pl: υ/υ/υ/εως/ει, ει/έοιν, η/η/η/εων/εσι(ν)
Mindenhul ι/υ
- az υ rövid a háromszótagosaknál, hosszú a kétszótagosaknál
- a S. Nom hangsúlya lehet ύ és ῦ is
- S. Nom: -ς, Voc: -, Acc: -ν
- P. Acc: -υνς => -ῡς (ha hangsúlyos, -ῦς)
- Pl: υς/υ/υν/υος/υϊ, υε/ύοιν, υες/υες/ῡς/υων/υσι(ν)

5.2.7 ευ/αυ/ου

S. NVA, P. AD-n kívül (ευ esetén S. és P. Acc-ban is) másik tő: ευ => ε/η, αυ => ᾱ/η(/ε), ου => ο
hosszúságcsere több helyen
S. Nom: -ς, Voc: - (ha hangsúlyos, ῀), Acc: -ν (ευ esetén η+ᾰ => -ηᾰ => -εᾱ)
Pl: ευς/ευ/εᾱ/εως/ει, η/εοιν, ης(εις),ης(εις),εᾱς,εων,ευσι(ν)
Pl: αυς/αυ/αυν/ᾱος/ᾱϊ, αε/ᾱοιν, ᾱες/ᾱες/αυς/ᾱων/αυσι(ν)
Pl: αυς/αυ/αυν/εως/ηϊ, ηε,εοιν, ηες/ηες/αυς/εων/αυσι(ν)
Pl: ους/ου/ουν/οος/οϊ, οε/οοιν, οες/οες/ους/οων/ουσι(ν)

5.2.8 Rendhagyó esetek

	nő (f)	kéz (f)	gyerek (m) %
S. Nom	γυνή	χείρ	υἱός / ὑός
S. Voc	γύναι	χείρ	-
S. Acc	γυναῖκα	χεῖρα	-
S. Gen	γυναικός	χειρός	υἱέος / ὑέος
S. Dat	γυναικί	χειρί	υἱεῖ / ῦεῖ
D. NVA	γυναῖκε	χεῖρε	υἱεῖ / ὑεῖ
D. GD	γυναικοῖν	χεροῖν	υἱοῖν / ὑοῖν
P. Nom	γυναῖκες	χεῖρες	υἱεῖς / ὑεῖς
P. Voc	γυναῖκες	χεῖρες	υἱεῖς / ὑεῖς
P. Acc	γυναῖκας	χεῖρας	υἱεῖς / ὑεῖς
P. Gen	γυναικῶν	χειρῶν	υἱέων / ὑέων
P. Dat	γυναιξί(ν)	χερσί(ν)	υἱέσι(ν) / ὑέσι(ν)

%: lehet II. ragozásúként is kezelni (S. VA csak ott van)

5.3 Összevont főnevek

5.3.1 I. ragozású főnevek

a tövek -εα- és -αα- alakúak

5.3.2 II. ragozású főnevek

a tövek -εο- és -οο- alakúak
plusz kontrakciók: ε + ου -> ου*; ε + α -> ᾱ
az összetételek megtartják a Nom. hangsúlyozását (pl. περίπλους -> περίπλου)

Attikai ragozás
- E/Nom -εως és ο/ου helyett mindenhol ω szerepel (ηο => εω)
- ezek is megtartják a Nom. hangsúlyozását
- Pl.: εως/εως/εων/εω/εῳ, εω/εῳν, εῳ/εῳ/εως/εων/εῳς

5.4 Rendhagyó esetek

	szégyen (f) %	hős (m) %2
S. Nom	αἰδώς	ἥρως
S. Voc	αἰδώς	ἥρως
S. Acc	αἰδῶ	ἥρωα / ἥρω
S. Gen	αἰδοῦς	ἥρωος / ἥρω
S. Dat	αἰδοῖ	ἥρωϊ / ἥρῳ
D. NVA		ἥρωε
D. GD		ἡρώοιν
P. Nom		ἥρωες / ἥρως
P. Voc		ἥρωες / ἥρως
P. Acc		ἥρωας / ἥρως
P. Gen		ἡρώων
P. Dat		ἥρωσι(ν)

%: hasonlóan: Σαπφώ, Λητώ stb.
%2: hasonlóan: πάτρως, μήτρως

6 Névmások

Jelentés	Kérdő	Határozatlan	Mutató	Vonatkozó	Közvetett kérdő %
ki / mi	τίς, τί	τις, τι	ὅδε / οὗτος / ἐκεῖνος	ὅς, ἥ, ὅ	ὅστις
milyen	ποῖος	ποιός	τοιόσδε / τοιοῦτος	οἷος	ὁποῖος
mennyi	πόσος	ποσός	τοσόσδε / τοσοῦτος	ὅσος	ὁπόσος
melyik %2	πότερος	πότερος	ἕτερος	-	ὁπότερος
hol	ποῦ	που	ἐνθάδε / ἐνταῦθα / ἐκεῖ	οὗ / ἔνθα	ὅπου
honnan	πόθεν	ποθεν	ἐνθένδε / ἐντεῦθεν / ἐκεῖθεν	ὅθεν	ὁπόθεν
hova	ποῖ	ποι	ἐνθάδε / ἐνταῦθα, ἐκεῖσε	οἷ	ὅποι
hogyan	πῶς	πως	ὧδε / οὕτω, ἐκείνως	ὡς	ὅπως
mikor	πότε	ποτε	τότε	ὅτε	ὁπότε
milyen módon	πῇ	πῃ	τῇδε / ταύτῃ	ᾗ	ὅπῃ

%: a közvetett kérdő lehet határozatlan vonatkozó is
%2: kettőből

6.1 Személyes

	1 (kiemelt)	1	2 (kiemelt)	2	3 (m/f)	3 (n)
S. Nom	ἐγώ		σύ
S. Acc	ἐμέ	με	σέ	σε
S. Gen	ἐμοῦ	μου	σοῦ	σου
S. Dat	ἐμοί	μοι	σοί	σοι
D. NA	νώ		σφώ
D. GD	νῷν		σφῷν
P. Nom	ἡμεῖς		ὑμεῖς		σφεῖς	σφέα
P. Acc	ἡμᾶς		ὑμᾶς		σφᾶς	σφέα
P. Gen	ἡμῶν		ὑμῶν		σφῶν	σφῶν
P. Dat	ἡμῖν		ὑμῖν		σφίσιν	σφίσιν

a birtokos névmás (gen) a névelő-blokkon kívülre kerül, pl. ἡ μήτηρ μου
a birtokos melléknév belülre kerül, pl. ἡ ἐμὴ μήτηρ
harmadik személyben általában a visszaható/hangsúlyozó névmást használják

6.2 Mutató

6.2.1 ὅδε, ἥδε, τόδε (τοσόσδε, τοσήδε, τοσόνδε hasonlóan)

	m	f	n
S. Nom	ὅδε	ἥδε	τόδε
S. Acc	τόνδε	τήνδε	τόδε
S. Gen	τοῦδε	τῆσδε	τοῦδε
S. Dat	τῷδε	τῇδε	τῷδε
D. NA	τώδε	τώδε	τώδε
D. GD	τοῖνδε	τοῖνδε	τοῖνδε
P. Nom	οἵδε	αἵδε	τάδε
P. Acc	τούσδε	τάσδε	τάδε
P. Gen	τῶνδε	τῶνδε	τῶνδε
P. Dat	τοῖσδε	ταῖσδε	τοῖσδε

6.2.2 οὗτος, αὕτη, τοῦτο

	m	f	n
S. Nom	οὗτος	αὕτη	τοῦτο
S. Acc	τοῦτον	ταύτην	τοῦτο
S. Gen	τούτου	ταύτης	τούτου
S. Dat	τούτῳ	ταύτῃ	τούτῳ
D. NA	τούτω	τούτω	τούτω
D. GD	τούτοιν	τούτοιν	τούτοιν
P. Nom	οὗτοι	αὗται	ταῦτα
P. Acc	τούτους	ταύτας	ταῦτα
P. Gen	τούτων	τούτων	τούτων
P. Dat	τούτοις	ταύταις	τούτοις

6.2.3 ἐκεῖνος, ἐκείνη, ἐκεῖνο

	m	f	n
S. Nom	ἐκεῖνος	ἐκείνη	ἐκεῖνο
S. Acc	ἐκεῖνον	ἐκείνην	ἐκεῖνο
S. Gen	ἐκείνου	ἐκείνης	ἐκείνου
S. Dat	ἐκείνῳ	ἐκείνῃ	ἐκείνῳ
D. NA	ἐκείνω	ἐκείνω	ἐκείνω
D. GD	ἐκείνοιν	ἐκείνοιν	ἐκείνοιν
P. Nom	ἐκεῖνοι	ἐκεῖναι	ἐκεῖνα
P. Acc	ἐκείνους	ἐκείνας	ἐκεῖνα
P. Gen	ἐκείνων	ἐκείνων	ἐκείνων
P. Dat	ἐκείνοις	ἐκείναις	ἐκείνοις

6.2.4 τοιοῦτος, τοιαύτη, τοιοῦτον/τοιοῦτο

	m	f	n
S. Nom	τοιοῦτος	τοιαύτη	τοιοῦτον / τοιοῦτο
S. Acc	τοιοῦτον	τοιαύτην	τοιοῦτον / τοιοῦτο
S. Gen	τοιούτου	τοιαύτης	τοιούτου
S. Dat	τοιούτῳ	τοιαύτῃ	τοιούτῳ
D. NA	τοιούτω	τοιούτω	τοιούτω
D. GD	τοιούτοιν	τοιούτοιν	τοιούτοιν
P. Nom	τοιοῦτοι	τοιαῦται	τοιαῦτα
P. Acc	τοιούτους	τοιαύτας	τοιαῦτα
P. Gen	τοιούτων	τοιούτων	τοιούτων
P. Dat	τοιούτοις	τοιαύταις	τοιούτοις

6.3 Vonatkozó

	m	f	n
S. Nom	ὅς	ἥ	ὅ
S. Acc	ὅν	ἥν	ὅ
S. Gen	οὗ	ἧς	οὗ
S. Dat	ᾧ	ᾗ	ᾧ
D. NA	ὥ	ὥ	ὥ
D. GD	οἷν	οἷν	οἷν
P. Nom	οἵ	αἵ	ἅ
P. Acc	οὕς	ἅς	ἅ
P. Gen	ὧν	ὧν	ὧν
P. Dat	οἷς	αἷς	οἷς

6.4 Kérdő

a hangsúly sosem változik `-vé

	m/f	n
S. Nom	τίς	τί
S. Acc	τίνα	τί
S. Gen	τίνος (τοῦ)	τίνος (τοῦ)
S. Dat	τίνι (τῷ)	τίνι (τῷ)
D. NA	τίνε	τίνε
D. GD	τίνοιν	τίνοιν
P. Nom	τίνες	τίνα
P. Acc	τίνας	τίνα
P. Gen	τίνων	τίνων
P. Dat	τίσι(ν)	τίσι(ν)

6.5 Kérdő (közvetett)

vonatkozó + határozatlan névmás (és így azt is jelenti, hogy "bármi, ami")

	m	f	n
S. Nom	ὅστις	ἥτις	ὅ τι %
S. Acc	ὅντινα	ἥντινα	ὅ τι %
S. Gen	οὗτινος (ὅτου)	ἧστινος	οὗτινος (ὅτου)
S. Dat	ᾧτινι (ὅτῳ)	ᾗτινι	ᾧτινι (ὅτῳ)
D. NA	ὥτινε	ὥτινε	ὥτινε
D. GD	οἷντινοιν	οἷντινοιν	οἷντινοιν
P. Nom	οἵτινες	αἵτινες	ἅτινα (ἅττα)
P. Acc	οὕστινας	ἅστινας	ἅτινα (ἅττα)
P. Gen	ὧντινων (ὅτων)	ὧντινων	ὧντινων (ὅτων)
P. Dat	οἷστισι(ν) (ὅτοις)	αἷστισι(ν)	οἷστισι(ν) (ὅτοις)

%: modern szokás különírni, megkülönböztetvén a ὅτι (mivel) -től
hasonlóan ὁποῖος, ὁπόσος, ὁπότερος, ὅπου, ὁπόθεν, ὅποι, ὅπως, ὁπότε, ὅπῃ

6.6 Határozatlan

enklitikum (kivéve az ἄττα alakot)

az ἄττα-ból gyakran ἄττ᾿ lesz

	m/f	n
S. Nom	τις	τι
S. Acc	τινά	τι
S. Gen	τινός (του)	τινός (του)
S. Dat	τινί (τῳ)	τινί (τῳ)
D. NA	τινέ	τινέ
D. GD	τινοῖν	τινοῖν
P. Nom	τινές	τινά (ἄττα)
P. Acc	τινάς	τινα (ἄττα)
P. Gen	τινῶν	τινῶν
P. Dat	τισί(ν)	τισί(ν)

6.7 Hangsúlyozó / Közvetlen visszaható

egy főnév névelő-blokkján belül a jelentése "ugyanaz a ..."
Nom-on kívül harmadik személyű személyes névmásként is használják

főnévvel egyeztetve és a névelő-blokk elé helyezve, ill. az alannyal egyeztetve hangsúlyozó névmásként működik

	m	f	n
S. Nom	αὐτός	αὐτή	αὐτό
S. Acc	αὐτόν	αὐτήν	αὐτό
S. Gen	αὐτοῦ	αὐτῆς	αὐτοῦ
S. Dat	αὐτῷ	αὐτῇ	αὐτῷ
D. NA	αὐτώ	αὐτώ	αὐτώ
D. GD	αὐτοῖν	αὐτοῖν	αὐτοῖν
P. Nom	αὐτοί	αὐταί	αὐτά
P. Acc	αὐτούς	αὐτάς	αὐτά
P. Gen	αὐτῶν	αὐτῶν	αὐτῶν
P. Dat	αὐτοῖς	αὐταῖς	αὐτοῖς

összekapcsolható a személyes névmásokkal, ilyenkor visszaható értelmű
közvetlen visszaható (az alanyra utal vissza)
S-ban és P/3-ban egybeírjuk (ἐμαυτοῦ..., σεαυτοῦ / σαυτοῦ..., ἑαυτοῦ / αὑτοῦ...), egyébként külön
P/3-ban a σφεῖς-szel is képezhető

6.8 Közvetett visszaható

alárendelt mondatban a főmondat alanyára utal vissza

S P (m/f) P (n)

Acc ἕ σφᾶς σφέα

Gen οὗ σφῶν σφῶν

Dat οἷ σφίσι(ν) σφίσι(ν)
a P. Gen alakokon kívül mindegyik létezik enklitikumként is

	S	P (m/f)	P (n)
Acc	ἕ	σφᾶς	σφέα
Gen	οὗ	σφῶν	σφῶν
Dat	οἷ	σφίσι(ν)	σφίσι(ν)

6.9 Kölcsönös

	m	f	n
D. Acc	ἀλλήλω	ἀλλήλα	ἀλλήλω
D. GD	ἀλλήλοιν	ἀλλήλαιν	ἀλλήλοιν
P. Acc	ἀλλήλους	ἀλλήλας	ἄλληλα
P. Gen	ἀλλήλων	ἀλλήλων	ἀλλήλων
P. Dat	ἀλλήλοις	ἀλλήλαις	ἀλλήλοις

7 Melléknevek

7.1 I-II. ragozású melléknevek

három alakos: m: II/ος, f: I/Vᾱ és I/Cη, n: II/ον
két alakos: m,f: II/ος, n: II/ον
nőnemben itt nem érvényes a feltétlen -ῶν hangsúlyozás

7.1.1 Összevont melléknevek

típusok: -εος/-εα/-εον és -οος/-εα/-οον
hangsúly mindig az utolsó szótagon (῀, kivéve K/NVA/mn, ahol ´)
de az összetett melléknevek megtartják a Nom. hangsúlyozását
a T/NVA/n-ben összetett mellékneveknél nincs kontrakció

7.1.2 Attikai ragozású melléknevek

három alakos: -εως/-εα/-εων (a nőnemű szokásos I/Vᾱ típusú)
két alakos: -εως/-εων

7.2 III. ragozású melléknevek

7.2.1 Két alakos

III/σ ragozású: -ης (m/f), -ες (n)
III/ν ragozású: -ων (m/f), -ον (n)

7.2.2 Három alakos

a nőnemű alak mindig I-es ragozású (érvényes a feltétlen -ῶν hangsúlyozás)

III/υ
- Nom: -υς, -εια, -υ
- S. Gen -εος (nem -εως)
- nincs kontrakció D. NVA-ban és semleges P. NVA-ban
- Pl: υς/υ/υν/εος/ει, εε/εοιν, εις/εις/εις/εων/εσι(ν)
- Pl: υ/υ/υ/εος/ει, εε/εοιν, εα/εα/εα/εων/εσι(ν)
III/ν
- Nom: változó, Voc: -ν
III/ντ
- Nom: változó, Voc: -ν
- semleges esetben a szokásos változások: S. NVP azonos, P. NVP -ᾰ
- Pl: εν/εν/εν/εντος/εντι, εντε/εντοιν, εντα/εντα/εντα/εντων/εσι(ν)

7.3 Vegyes ragozású melléknevek

πολύς, πολλή, πολύ és μέγας, μεγάλη, μέγα
két tövük van, az egyik II-es, a másik III-as ragozású
hím- és semlegesnem S/NA-ban III-as (tehát -ς/-ν ill. -/-), a többiben II-es
költészetben mindkét tő minden alakja megtalálható

7.4 Összehasonlítás

mint: ἤ (a hasonlított dolgok esete nem változik), vagy gen-el
az összehasonlítás mértékét dat-al lehet kifejezni (néhány melléknévnél gyakran semleges acc-al, pl. πολύ, οὐδέν)
középfok/felsőfok képezhető μᾶλλον/μάλιστα-val
a felsőfokot erősíteni lehet, ha eléteszünk egy ὡς-t vagy ὅτι-t (vagy néha ᾗ/ὅσον/ὅπως; "amennyire csak lehet", amiből a lehet-et elhagytuk)

7.4.1 -τερος/-τατος

a közép- és felsőfok I-II-es ragozású
a legtöbb I-II ragozású, és néhány III. ragozású melléknévhez
I-II-es ragozásúaknál szótő+ό+..., rövid szótag után szótő+ώ+...
pl: μικρός / μικρότερος / μικρότατος; ἄξιος / ἀξιώτερος / ἀξιώτατος
III-as ragozásúaknál az m/n tőhöz illesztjük, hangsúly a tő végén
pl: ἀληθής / ἀληθέστερος / ἀληθέστατος
vannak kivételek (pl. γεραιός: γεραί-; εὐδαίμων: εὐδαιμονέσ-)

7.4.2 -ῑων/ιστος

a felsőfok I-II-es ragozású
a középfok két alakos III/ν ragozású...
... de m/f S. Acc-ban -ονα helyett -ω is lehet
... de m/f P. NVA-ban -ονες/-ονας helyett -ους is lehet
... de n P. NVA-ban -ονα helyett -ω is lehet
a középfokban a ι az előző magánhangzóval/szótaggal együtt néha kiesik
a hangsúly minél előrébb van

7.5 Igei melléknevek

7.5.1 -τός, -τή, -τόν

lehetőséget fejeznek ki (pl. ὁρᾱτός) vagy befejezett passzív MI (pl. κρυπτός)

7.5.2 -τέος, -τέᾱ, -τέον

szükségességet fejeznek ki (pl. πρᾱκτέος)
általában E/Nom/n + ἐστί -ként fordul elő (pl. τῷ ἀδικοῦντι δοτέον δίκην.)

8 Igék

többesszámú semleges esetben egyesszámhoz kell egyeztetni
a hangsúly a véges alakokban (nem igenevekben) minél előrébb kerül
időnként bekerül egy ν a szó végére, hogy ne legyen magánhangzótorlódás

8.1 Az igék megadása

jelen aktív kijelentő S/1
jövő aktív kijelentő S/1 (JT), vagy ha nincs, akkor közepes
aorista aktív kijelentő S/1 (AT), vagy ha nincs, akkor közepes
befejezett aktív kijelentő S/1 (BT)
befejezett közepes-passzív kijelentő S/1 (BPT)
aorista passzív kijelentő S/1 (APT)
a JT-t használó formák folyamatos vagy ismétlődő cselekvést fejeznek ki
az AT-t használó formák pillanatnyi cselekvést fejeznek ki
a BT-t használó formák befejezett cselekvést fejeznek ki (a hatás a fontos)

8.2 Változók

8.2.1 Idők

jelen (történelmi írásokban jelenthet múltat is (történelmi tényt))
folyamatos múlt
jövő
aorista (versekben és mondásokban általános igazságokra is használják)

8.2.2 Hangok

aktív
közepes (visszaható vagy "egymást" értelmű, gyakran mentális tevékenység)
passzív (a cselekvő ὑπό + gen-el, de befejezettnél sima dat-al)

8.2.3 Módok

kijelentő

Kötő
- Használat alárendelten
  - általában akkor, ha a mondat főigéje elsődleges (különben óhajtó mód)
  - tagadás μή-vel
  - cselekvés céljának kifejezése
  - félelem tárgyának kifejezése (pozítív μή-vel, negatív μὴ οὐ-val) (ha múltra vonatkozik, akkor kijelentőmód; ha fél valamit csinálni, akkor főnévi igenév)
  - ld. Feltételes mondatok
- Használat magában
  - T/1-ben (néha E/1-ben) buzdítást fejezhet ki (pl. ἴωμεν - menjünk)
  - második és harmadik személyben, tagadva jelenthet tiltást (általában aorista) (pl. μὴ ποιήσητε - ne tegyétek)
  - μή + kötőmód jelentheti, hogy talán ... (tagadása μὴ οὐ + kötőmód)
  - οὐ μή + aorista kötőmód : semmiképp sem
  - jövőre vonatkozó kérdésekben (mi lesz vele? mi fog történni? stb.)
Óhajtó
- Használat alárendelten
  - kötőmód helyett másodlagos főigéjű mondatokban
  - ld. Feltételes mondatok
- Használat magában
  - lehetséges kívánságok (néha εἴθε-vel vagy εἰ γάρ-al együtt), tagadás μή-vel (lehetetlen kívánságok folyamatos múlt (jelenre vonatkozik) vagy aorista (múltra vonatkozik) kijelentő módban εἴθε-vel vagy εἰ γάρ-al, a következményénél ἄν, tagadása ennek is μή)
  - ἄν-nal: lehetőség, gyengített vélemény kifejezése (tagadás οὐ-val) (kb. a magyar feltételes mód, pl. "Senki nem tenne ilyet.")
Felszólító
- ha a kétszótagos elöljárószó elejére esne a hangsúly, akkor is a második szótagjára kerül
- tagadása μή-vel (aoristát ritkán tagadnak, erre inkább a kötőmód való)

8.2.4 Igenevek

Főnévi
- egyesszámú semlegesnek számít
- lehet névelője; kötelező, ha Gen/Dat-ba kerül, vagy elöljárószó után áll
- tagadható a μή szóval (pl. πρέπει δῶρα μὴ λαμβάνειν.)
- az alanya, ha nem azonos a véges ige alanyával, Acc-ba kerül (ld. Vonzás)
Melléknévi
- kerülhet a névelő-egységen belülre (pl. az álló férfi)
- kerülhet a névelő-egységen kívülre (idő, ellentét, ok, feltétel, vmint központi igékkel (pl. elkezd, megenged, hall) a cselekvést jelzi)
- abszolút (a főmondattól független egységet alkotó) esetben a főnév és a névelő-egységen kívüli melléknévi igenév gen-ba kerül (néha acc)
- személytelen abszolút esetben acc, és az igenév semleges nemű (a főnév ilyenkor általában egy főnévi igenév)
- a tényekre, tényleges cselekvésre utalóakat οὐ-val tagadjuk
- a feltételes és általános értelműeket μή-vel tagadjuk

8.3 Augmentáció

a prepozíció és a szótő közé
kétszótagos prepozíciók utolsó magánhangzója gyakran kiesik (pl. ἀπο/κτειν-: ἀπ/ε/κτειν-; ἀφ/ῐκνε-: ἀφ/ῑκνε-)
a hangsúly nem előzheti meg a szótő előtti első tagot (pl. ἀπεῖχον)

8.3.1 Jellel

msh-val kezdődő szótő elé egy ἐ
ha a szó ῥ-val kezdődik, megduplázzuk (pl. JT: ῥήξω / AT: ἔρρηξα)
olyan szavakhoz is, amik régen msh-val kezdődtek (pl. ἔχω, régen σεχ-)
ilyenkor a két mgh összevonódik (pl. εἰχ-)

8.3.2 Idővel

mgh-val / kettőshangzóval kezdődő szavaknál ezek meghosszabodása
hosszú mgh-k és kettőshangzók (ᾳ, ῃ, ῳ) nem változnak
ᾰ, ε: η
ῐ: ῑ
ο: ω
ῠ: ῡ
αι, ει: ῃ
αυ, ευ: ηυ
οι: ῳ

8.4 Az ω-típusú igék

ο (μ,ν előtt) vagy ε (egyébként) magánhangzót kapnak az esettől/hangtól/módtól függő végződés előtt, de ez sokszor felismerhetetlen

8.4.1 Jelen

Aktív
- főnévi igenév: -ειν, hangsúly a szótő utolsó szótagján
- Kijelentő
  
  Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
  
  -ω -εις -ει -ετον -ετον -ομεν -ετε -ουσῐ(ν)
- Kötő
  
  Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
  
  -ω -ῃς -ῃ -ητον -ητον -ωμεν -ητε -ωσι(ν)
- Óhajtó
  
  Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
  
  -οιμι -οις % -οι % -οιτον -οίτην -οιμεν -οιτε -οιεν
  - %: hosszúnak számít
  - összevont igéknél a tő lehet -οιη- (-ῳη-) is (egyesszámban gyakori) (E/1: -οίην/-ῴην, T/3: -οίησαν/-ῴησαν)
- Felszólító
  
  Te Ő Ti ketten Ők ketten Ti Ők
  
  -ε -έτω -ετον -έτων -ετε -όντων
Közepes/Passzív
- főnévi igenév: -εσθαι, hangsúly a szótő utolsó szótagján
- Kijelentő
  
  Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
  
  -ομαι -ῃ/-ει -εται -εσθον -εσθον -όμεθα -εσθε -ονται
- Kötő
  
  Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
  
  -ωμαι -ῃ -ηται -ησθον -ησθον -ώμεθα -ησθε -ωνται
- Óhajtó
  
  Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
  
  -οίμην -οιο -οιτο -οισθον -οίσθην -οίμεθα -οισθε -οιντο
- Felszólító
  
  Te Ő Ti ketten Ők ketten Ti Ők
  
  -ου -έσθω -εσθον -έσθων -εσθε -έσθων

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-ω	-εις	-ει	-ετον	-ετον	-ομεν	-ετε	-ουσῐ(ν)

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-ω	-ῃς	-ῃ	-ητον	-ητον	-ωμεν	-ητε	-ωσι(ν)

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-οιμι	-οις %	-οι %	-οιτον	-οίτην	-οιμεν	-οιτε	-οιεν

Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Ti	Ők
-ε	-έτω	-ετον	-έτων	-ετε	-όντων

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-ομαι	-ῃ/-ει	-εται	-εσθον	-εσθον	-όμεθα	-εσθε	-ονται

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-ωμαι	-ῃ	-ηται	-ησθον	-ησθον	-ώμεθα	-ησθε	-ωνται

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-οίμην	-οιο	-οιτο	-οισθον	-οίσθην	-οίμεθα	-οισθε	-οιντο

Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Ti	Ők
-ου	-έσθω	-εσθον	-έσθων	-εσθε	-έσθων

8.4.2 Folyamatos múlt

augmentált

Aktív
- Kijelentő
  
  Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
  
  -ον -ες -ε(ν) -ετον -έτην -ομεν -ετε -ον
Közepes/Passzív
- Kijelentő
  
  Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
  
  -όμην -ου -ετο -εσθον -έσθην -όμεθα -εσθε -οντο

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-ον	-ες	-ε(ν)	-ετον	-έτην	-ομεν	-ετε	-ον

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-όμην	-ου	-ετο	-εσθον	-έσθην	-όμεθα	-εσθε	-οντο

8.4.3 Jövő

ugyanazok a végződések, mint jelenben, csak a JT-höz kapcsolódnak
passzív: APT (augmentáció nélkül) + σομαι, és úgy ragozódik, mint a közepes

8.4.4 Aorista

van néhány ige, aminek az aktív aoristája úgy ragozódik, mint a ἵστημι-é: ἁλίσκομαι, βαίνω, γιγνώσκω, δύω

Aktív
- főnévi igenév: -εῖν (erős), -αι (gyenge, hangúly P-n) [nincs augmentáció]
- Kijelentő
  - augmentált
  - Erős
    - ugyanazok a végződések, mint folyamatos múltban, csak az AT-höz kapcsolódnak
  - Gyenge
    
    Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
    
    -ᾰ -ᾰς -ε(ν) -ᾰτον -άτην [ᾰ] -ᾰμεν -ᾰτε -ᾰν
- Kötő
  - ugyanazok a végződések, mint jelenben
- Óhajtó
  - ugyanazok a végződések, mint jelenben, de gyenge aoristánál -ο- helyett -α-
  - gyenge aoristánál E/2: -ειας, E/3: -ειε(ν) és T/3: -ειαν alakok is vannak (általában ezeket használják)
- Felszólító
  - ugyanazok a végződések, mint jelenben, de gyenge aoristánál -ο-/-ε- helyett -α- és E/2: -ον
  - néhány erős ige E/2 alakja a végső -έ -n hangsúlyos: ἐρέω (εἰπέ), ὁράω (ἰδέ), ἔρχομαι (ἐλθέ), εὑρίσκω (εὑρέ), λαμβάνω (λαβέ) [de összetételekben normális a hangsúlyozás]
Közepes
- főnévi igenév: -έσθαι (erős) -ασθαι (gyenge) [nincs augmentáció]
- Kijelentő
  - augmentált
  - Erős
    - ugyanazok a végződések, mint folyamatos múltban, csak az AT-höz kapcsolódnak
  - Gyenge
    
    Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
    
    -άμην [ᾰ] -ω -ᾰτο -ᾰσθον -άσθην [ᾰ] -άμεθα [ᾰ] -ᾰσθε -ᾰντο
- Kötő
  - ugyanazok a végződések, mint jelenben
- Óhajtó
  - ugyanazok a végződések, mint jelenben, de gyenge aoristánál -ο- helyett -α-
- Felszólító
  - ugyanazok a végződések, mint jelenben, de gyenge aoristánál -ε- helyett -α- és E/2: -αι
  - erős aoristánál az E/2 hangsúlya az U-ra kerül (-οῦ) [kivétel az ἔχω ige, ha kétszótagú előtagja van, pl. παρέχω => παράσχου]
Passzív
- főnévi igenév: -ναι, hangsúly az előző ῆ-n
- Kijelentő
  - augmentált
  - ugyanazok a végződések, mint az aktív μι végűeknél folyamatos múltban
- Kötő
  - ugyanazok a végződések, mint jelenben
  - a tő -ε -re rövidül; aktív végződések
- Óhajtó
  - a tő -ε -re rövidül; aktív végződések, mint a -μι esetben
- Felszólító
  - mint a -μι esetben

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-ᾰ	-ᾰς	-ε(ν)	-ᾰτον	-άτην [ᾰ]	-ᾰμεν	-ᾰτε	-ᾰν

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-άμην [ᾰ]	-ω	-ᾰτο	-ᾰσθον	-άσθην [ᾰ]	-άμεθα [ᾰ]	-ᾰσθε	-ᾰντο

8.4.5 Befejezett

Aktív
- főnévi igenév: -έναι
- Kijelentő
  
  Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
  
  -α -ας -ε(ν) -ατον -ατον -αμεν -ατε -ᾱσι(ν)
- Kötő
  - mint jelenben, vagy (gyakrabban) a melléknévi igenév alanyesete + εἰμί jelen idejű kötőmódban, pl. λελοιπότες ὦμεν
- Óhajtó
  - mint jelenben, vagy (gyakrabban) a melléknévi igenév alanyesete + εἰμί jelen idejű óhajtó módban, pl. λελοιπότες εἴημεν
- Felszólító
  - melléknévi igenév + az εἰμί megfelelő felszólító módú alakja
- ἵστημι, θνῄσκω, δέδοικα
  - két befejezett tő (ἑστηκ-/ἑστα-, τεθνηκ-/τεθνα-, δεδοικ-/δεδια)
  - a második tövet többesszámban használják (és ilyenkor gyakoribb)
  - úgy ragozódik, mint a μι-típusú jelen
  - főnévi igenév inkább a második tővel
  - kötő- és óhajtó módban a második tő használata ritkább
  - ἵστημι MI: ἑστώς, ἑστῶσα, ἑστός (ritkábban a szabályos ἑστηκώς is)
  - θνῄσκω MI: τεθνεώς, τεθνεῶσα, τεθνεός
  - δέδοικα MI: δεδιώς, -υῖα, -ός
Közepes/Passzív
- a végződés első hangja alapján változások:
- μ előtt a π/φ-ből μ, a κ/χ-ból γ, az ν-ből σ lesz
- az σθ-ből az σ kiesik (kivéve mgh. után) és a β/π-ből φ, a γ/κ-ból χ lesz
- τ előtt a β/φ-ből π, a γ/χ-ből κ lesz
- az σ-el kapcsolódik az előző β/π/φ (ψ) ill. γ/κ/χ (ξ)
- dupla σ-ből egy lesz
- főnévi igenév: -σθαι, hangsúly a tő utolsó szótagján (῀ ha hosszú)
- Kijelentő
  - mint az μι-típusú jelen időben
  - a msh. végű tövekben a P/3-at melléknévi igenév + εἰσίν helyettesíti
- Kötő
  - a melléknévi igenév alanyesete + εἰμί jelen idejű kötőmódban, pl. λελειμμένος ὦ
  - néháy η-tövű ige szabályosan ragozható, pl. μεμνῶμαι, μεμνῇ, stb.
- Óhajtó
  - a melléknévi igenév alanyesete + εἰμί jelen idejű óhajtó módban, pl. λελειμμένος εἴην
  - néháy η-tövű ige szabályosan ragozható, pl. μεμνῄμην/μεμνῴμην stb.
- Felszólító
  - melléknévi igenév + az εἰμί megfelelő felszólító módú alakja
  - néháy η-tövű ige E/2, E/3, T/2-ben az μι-típusú jelen idejű végződésekkel is

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-α	-ας	-ε(ν)	-ατον	-ατον	-αμεν	-ατε	-ᾱσι(ν)

8.4.6 Befejezett múlt

augmentált

Aktív
- Kijelentő
  
  Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
  
  -η -ης -ει(ν) -ετον -έτην -εμεν -ετε -εσαν
  - i.e. 350 körültől az egyesszámú alakok: -ειν, -εις, -ει
- ἵστημι, θνῄσκω, δέδοικα
  - két befejezett tő (ἑστηκ-/ἑστα-, τεθνηκ-/τεθνα-, δεδοικ-/δεδι-)
  - a második tövet többesszámban használják (és ilyenkor gyakoribb)
  - úgy ragozódik, mint a μι-típusú folyamatos múlt
  - ἵστημι: a második tőnél nincs augmentáció
  - δέδοικα: P/3 ἐδεδίεσαν is
Közepes/Passzív
- Kijelentő
  - ugyanazok a végződések, mint μι-típusú folyamatos múltban
  - ugyanazok a hangváltozások, mint a befejezett közepes/passzívnál
  - a msh. végű tövekben a P/3-at (bef.) melléknévi igenév + ἦσαν helyettesíti

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-η	-ης	-ει(ν)	-ετον	-έτην	-εμεν	-ετε	-εσαν

8.4.7 Befejezett jövő

Aktív
- (bef.) melléknévi igenév + ἔσομαι ragozott alakja (kijelentő vagy óhajtó)
- néha előfordul sima jövő jellegű ragozás (pl. τεθνήξω)
Közepes/Passzív
- (bef.) melléknévi igenév + ἔσομαι ragozott alakja (kijelentő vagy óhajtó)
- gyakran sima jövő jellegű ragozással is (bef. tő + σομαι ragozva)
- főnévi igenév: -σεσθαι, hangsúly a tő utolsó szótagján

8.4.8 Melléknévi igenév

aoristánál nincsen augmentáció

Aktív
- tő + -ων/-ουσα/-ον (gyenge aoristánál -ᾱς/-ᾱσα/-αν, befejezettnél -ώς/-υῖα/ός)
- nőnemben I-es, többiben III/-ντ- ragozás (befejezettnél III/-τ-)
- az -έω,-άω,-όω típusú igéknél kontrakció
- hangsúly a tő utolsó szótagján, kivéve az erős aoristát, ahol a következőn
Közepes/Passzív
- tő + ό + -μενος/-μένη/-μενον (gyenge aoristánál ό helyett ά)
- befejezettnél tő + -μένος/-μένη/-μένον (a szükséges hangváltozásokkal, ahogy kijelentő módban)
- az -έω,-άω,-όω típusú igéknél kontrakció
Passzív
- az aoristánál aktív -είς/-εῖσα/-έν végződések (-ντ-)

8.5 A μι-típusú igék

közvetlenül kapcsolódnak a tőhöz

8.5.1 Jelen

Aktív
- főnévi igenév: -ναι, hangsúly a szótő utolsó szótagján
- Kijelentő
  
  Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
  
  -μι -ς -σι(ν) -τον -τον -μεν -τε -ᾱσι(ν)
- Kötő
  - mint az ω-típusúaknál
- Óhajtó
  - a tővégi magánhangzó (_) kettőshangzót képez a ι-val
    
    Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
    
    -_ίην -_ίης -_ίη -_ῖτον -_ίτην -_ῖμεν -_ῖτε -_ῖεν
  - a hangsúly nem előzi meg a módjelző ι-t
  - az egyesszámon kívül is lehet -_ιη- tő (T/3: -_ίησαν)
  - az egyszótagú töves szavaknál T/2-ben és T/3-ban gyakori
- Felszólító
  
  Te Ő Ti ketten Ők ketten Ti Ők
  
  -ε % -τω -τον -των -τε -ντων %2
  - %: igétől függően lehet más is
  - %2: σ-ra végződő tő esetén -των
Közepes/Passzív
- főnévi igenév: -σθαι, hangsúly az A-n
- Kijelentő
  
  Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
  
  -μαι -σαι -ται -σθον -σθον -μεθα -σθε -νται
- Kötő
  - mint az ω-típusúaknál
- Óhajtó
  - a tővégi magánhangzó (_) kettőshangzót képez a ι-val
    
    Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
    
    -_ίμην -_ῖο -_ῖτο -_ῖσθον -_ίσθην -_ίμεθα -_ῖσθε -_ῖντο
  - a hangsúly nem előzi meg a módjelző ι-t
- Felszólító
  
  Te Ő Ti ketten Ők ketten Ti Ők
  
  -σο -σθω -σθον -σθων -σθε -σθων

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-μι	-ς	-σι(ν)	-τον	-τον	-μεν	-τε	-ᾱσι(ν)

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-_ίην	-_ίης	-_ίη	-_ῖτον	-_ίτην	-_ῖμεν	-_ῖτε	-_ῖεν

Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Ti	Ők
-ε %	-τω	-τον	-των	-τε	-ντων %2

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-μαι	-σαι	-ται	-σθον	-σθον	-μεθα	-σθε	-νται

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-_ίμην	-_ῖο	-_ῖτο	-_ῖσθον	-_ίσθην	-_ίμεθα	-_ῖσθε	-_ῖντο

Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Ti	Ők
-σο	-σθω	-σθον	-σθων	-σθε	-σθων

8.5.2 Folyamatos múlt

augmentált

Aktív
- Kijelentő
  
  Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
  
  -ν -ς - -τον -την -μεν -τε -σαν
Közepes/Passzív
- Kijelentő
  
  Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
  
  -μην -σο -το -σθον -σθην -μεθα -σθε -ντο

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-ν	-ς	-	-τον	-την	-μεν	-τε	-σαν

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
-μην	-σο	-το	-σθον	-σθην	-μεθα	-σθε	-ντο

8.5.3 Jövő

ω-típusú

8.5.4 Aorista

Kijelentő
- augmentált
- passzívban ugyanazok a végződések, mint az aktív folyamatos múltban
- amúgy lehet ω-típusú gyenge (-σα) vagy a tőhöz közvetlenül kapcsolódó erős (alább)
- ugyanazok a végződések, mint folyamatos múltban, csak az AT-höz kapcsolódnak
- aktív főnévi igenév: -ναι (nincs augmentáció), hangsúly a tő utolsó szótagján
- közepes főnévi igenév: -σθαι (nincs augmentáció), hangsúly a P-n
- passzív főnévi igenév: -ναι, hangsúly az előző ῆ-n
- néhány igénél az aktív egyesszámban κ-ra végződő töve lesz, és ezeknél gyenge aorista végződéseket kap
Kötő
- mint az ω-típusúaknál
Óhajtó
- mint jelenben
- a passzív aoristánál a tő -ε -re rövidül; aktív végződések
Felszólító
- Aktív
  - Erős
    - mint jelenben, de az E/2: -ς
  - Gyenge
    - mint az ω-típusúaknál
- Közepes
  - Erős
    - mint jelenben, de az E/2: -οῦ
    - a hangsúly normális lesz, ha az igének kétszótagú előtagja van, pl. ἀποδίδωμι => ἀπόδου [de προδίδωμι => προδοῦ]
  - Gyenge
    - mint az ω-típusúaknál
- Passzív
  - mint aktív jelenben, de E/2: -θι (Grassmann-szabály: -θη- után -τι), és T/3-nál a tő -ε-re rövidül

8.5.5 Befejezett (jelen, múlt, jövő)

ld. az ω-típusúakat

8.5.6 Melléknévi igenév

aoristánál nincsen augmentáció

Aktív
- tő + -ς/-σα/-ν (m/f-nél az előző mgh megváltozik: ᾱ/ει/ου/ῡ lesz az α/ε/ο/υ)
- hangsúly a tő utolsó szótagján
Közepes/Passzív
- tő + -μενος/-μένη/-μενον
- hangsúly a tő utolsó szótagján
Passzív
- az aoristánál aktív -είς/-εῖσα/-έν végződések (-ντ-)

8.5.7 A fő -μι igék (τίθημι, ἵημι, ἵστημι, δίδωμι)

a jelen idejű tő ι-reduplikációval (θε/τιθε, ἑ/ἱε, στᾰ/ἱστᾰ, δο/διδο)
jelen idejű aktív első személyben erős magánhangzó (τιθη, ἱη, ἱστη, διδω)
a F.Múlt/Akt/S/1 -ν előtt hosszú magánhangzó (η / ου)

τίθημι
- F.Múlt/Akt/S/2-3 ἐτίθεις és ἐτίθει
- Aorista/Közepes/S/2 -οσο -> -ου
- az aktív aorista főnévi igenév végződése -έναι + kontrakció (θεῖναι)
ἵημι
- a ι általában hosszú (Homérosznál csak ha augmentált)
- Jelen/Akt/P/3 ἱᾶσι(ν)
- F.Múlt/Akt/S/2-3 ἵεις és ἵει
- az aktív aorista főnévi igenév végződése -έναι + kontrakció (εἷναι)
ἵστημι
- Jelen/Akt/T/3 ἱστᾶσι(ν)
- F.Múlt/Akt/E/2-3 ἵστης és ἵστη
- Jelen/Felszólító/E/2-ben hosszú tő (=> ἵστη)
- az erős aorista töve στη-
- erős aorista/felszólító/T/3-ban rövid tő; E/2-ben -θι (=>στῆθι)
- az attikai ógörögben csak gyenge közepes aoristája van
- kötőmódban úgy ragozódik, mintha a tő ἵστε- lenne
δίδωμι
- F.Múlt/Akt/S/2-3 ἐδίδους és ἐδίδου
- Aorista/Közepes/S/2 -οσο -> -ου
- az aktív aorista főnévi igenév végződése -έναι + kontrakció (δοῦναι)

8.5.8 -νυμι

a tő -νυ (magánhangzó után -ννυ) -re végződik
az υ hosszú a Jelen/F.Múlt egyesszámban, rövid máshol
óhajtó mód mintha w-típusú volna (pl. δεικνύοιμι stb.)
felszólító mód E/2: -ῡ

8.6 Rendhagyó igék

8.6.1 εἰμί

Jelen, kijelentő, aktív

Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők

εἰμί εἶ ἐστί(ν) ἐστόν ἐστόν ἐσμέν ἐστέ εἰσί(ν)
- az εἶ alak kivételével mindegyik enklitikum (pl. πολίτης ἐστί, δῶρόν ἐστι)
- főnévi igenév: εἶναι
- az E/3 alak mondat elején ill. οὐκ, εἰ, ὡς, καὶ, ἀλλὰ, τοῦτ᾽ után hangsúlyosan ἔστι is lehet
Jelen, kötő, aktív

Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők

ὦ ᾖς ᾖ ἦτον ἦτον ὦμεν ἦτε ὦσι(ν)
Jelen, óhajtó, aktív
- tő: ἐ- (tehát εἰη- vagy (egyesszámon kívül) εἰ-)
Jelen, felszólító, aktív

Te Ő Ti ketten Ők ketten Ti Ők

ἴσθι ἔστω ἔστον ἔστων ἔστε ἔστων
Jelen, aktív, melléknévi igenév
- ὤν, οὖσα, ὄν (P.Dat οὖσι(ν))
Folyamatos múlt, kijelentő, aktív

Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők

ἦν / ἦ ἦσθα ἦν ἦστον ἤστην ἦμεν ἦτε / ἦστε ἦσαν
Jövő, kijelentő, közepes
- főnévi igenév: ἔσεσθαι
  
  Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
  
  ἔσομαι ἔσῃ ἔσται % ἔσεσθον ἔσεσθον ἐσόμεθα ἔσεσθε ἔσονται
- % ez az *ἔσεται kontrakciója, ezért összetételekben a P-n van a hangsúly, pl. ἀπέσται

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
εἰμί	εἶ	ἐστί(ν)	ἐστόν	ἐστόν	ἐσμέν	ἐστέ	εἰσί(ν)

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
ὦ	ᾖς	ᾖ	ἦτον	ἦτον	ὦμεν	ἦτε	ὦσι(ν)

Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Ti	Ők
ἴσθι	ἔστω	ἔστον	ἔστων	ἔστε	ἔστων

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
ἦν / ἦ	ἦσθα	ἦν	ἦστον	ἤστην	ἦμεν	ἦτε / ἦστε	ἦσαν

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
ἔσομαι	ἔσῃ	ἔσται %	ἔσεσθον	ἔσεσθον	ἐσόμεθα	ἔσεσθε	ἔσονται

8.6.2 φημί

a jelen idejű kötőmód, a jövő és az aorista szabályos

Jelen, kijelentő, aktív
- enklitikumok a φῄς kivételével
  
  Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
  
  φημί φῄς φησί(ν) φατόν φατόν φαμέν φατέ φᾱσί(ν)
- főnévi igenév: φάναι
Jelen, óhajtó, aktív
- tő: φε- (tehát φειη- vagy (egyesszámon kívül) φει-)
Jelen, felszólító, aktív

Te Ő Ti ketten Ők ketten Ti Ők

φάθι/φαθί φάτω φάτον φάτων φάτε φάντων
Folyamatos múlt, kijelentő, aktív

Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők

ἔφην ἔφησθα / ἔφης ἔφη ἔφατον ἐφάτην ἔφαμεν ἔφατε ἔφασαν

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
φημί	φῄς	φησί(ν)	φατόν	φατόν	φαμέν	φατέ	φᾱσί(ν)

Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Ti	Ők
φάθι/φαθί	φάτω	φάτον	φάτων	φάτε	φάντων

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
ἔφην	ἔφησθα / ἔφης	ἔφη	ἔφατον	ἐφάτην	ἔφαμεν	ἔφατε	ἔφασαν

8.6.3 εἶμι

Jelen, kijelentő, aktív

Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők

εἶμι εἶ εἶσι(ν) ἴτον ἴτον ἴμεν ἴτε ἴᾱσι(ν)
- főnévi igenév: ἰέναι
- a jelen időben a jelentése jövőre utal
- a "menni" jelen/jövő/múlt/aoristája általában ἔρχομαι/ᾖα/εἶμι/ἦλθον
Jelen, kötő, aktív
- tő: ἴ- (nincs összevonás: ἴω, ἴῃς, ἴῃ, ἴητον, ἴητον, ἴωμεν, ἴητε, ἴωσι(ν))
Jelen, óhajtó, aktív
- tő: ἴ- (mintha ω-típusú volna); E/1: ἰοίην is
Jelen, felszólító, aktív

Te Ő Ti ketten Ők ketten Ti Ők

ἴθι ἴτω ἴτον ἴτων ἴτε ἰόντων
Jelen, aktív, melléknévi igenév
- -ἰών, ἰοῦσα, ἰόν (P.Dat ἰοῦσι(ν))
Folyamatos múlt, kijelentő, aktív

Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők

ᾖα / ᾔειν ᾔεισθα / ᾔεις ᾔειν / ᾔει ᾖτον ᾔτην ᾖμεν ᾖτε ᾖσαν / ᾔεσαν

8.6.4 οἶδα

Befejezett, kijelentő, aktív
- jelen értelmű
  
  Én Te Ő Ti ketten Ők ketten Mi Ti Ők
  
  οἶδα οἶσθα οἶδε(ν) ἴστον ἴστον ἴσμεν ἴστε ἴσᾱσι(ν)
- főnévi igenév: εἰδέναι
Befejezett, kötő, aktív
- tő: εἰδε-
Befejezett, óhajtó, aktív
- tő: εἰδε-
Befejezett, felszólító, aktív

Te Ő Ti ketten Ők ketten Ti Ők

ἴσθι ἴστω ἴστον ἴστων ἴστε ἴστων
Befejezett, aktív, melléknévi igenév
- tő: εἰδ- (εἰδώς, εἰδυῖα, εἰδός)

Befejezett múlt, kijelentő, aktív

folyamatos múlt értelmű

Én	Te	Ő	Ti ketten	Ők ketten	Mi	Ti	Ők
ᾔδη (ᾔδειν)	ᾔδησθα (ᾔδεις)	ᾔδει(ν)	ᾔδετον	ἠδέτην	ᾔδεμεν / ᾖσμεν	ᾔδετε / ᾖστε	ᾔδεσαν / ᾖσαν

8.7 Idézett beszéd

az adott igétől függően az alábbi variációk vannak:

8.7.1 Főnévi igenévvel

beszéd (φημί), gondolkodás, remélés, ígérés stb.
az alany acc-ba kerül, vagy ha ugyanaz, mint a főige alanya, nincs kimondva (ha nincs, akkor a jelzőket nom-hoz kell igazítani)
az ige megtartja az időt, de legalábbis a tövet (pl. foly. múltból jelen)
ilyenkor a főnévi igenevet οὐ-val tagadjuk

8.7.2 Melléknévi igenévvel

a névelő-konstrukción kívül
nem változik meg az ige ideje/hangja

8.7.3 ὅτι / ὡς + véges igealak

beszéd (λέγω, εἶπον), bejelentés, tudás, felfogás, érzelem kifejezésére
ha a főige elsődleges, az idézett rész nem változik (legfeljebb az alany)
ha a főige másodlagos, akkor az idézett rész igéje óhajtó módba kerülhet (megtartván a tövet, tehát pl. folyamatos múltból jelen idejű óhajtó)
a folyamatos múlt / előbefejezett idejű igék általában kijelentőben maradnak
a lehetetlen feltételt kifejező kijelentő igék sem változnak

8.7.4 Közvetett kérdés

ha a főige elsődleges, az idézett rész nem változik (legfeljebb az alany)
ha a főige másodlagos, akkor a kérdés igéje általában óhajtó módba kerül
a lehetetlen feltételt kifejező kijelentő igék nem változnak
a kérdőszó átváltozhat közvetett alakba

8.7.5 Alárendelt mondatok

ha a főige elsődleges, akkor változatlanok
ha a főige másodlagos, akkor (általában) az elsődleges kijelentő/kötő módú igék óhajtó módba kerülnek és az ἄν+kötő szerkezetekből eltűnik az ἄν

8.8 Összevont igék

8.8.1 έω

az egyszótagú -έω igéknél (pl. δέω) csak akkor vonunk össze, ha a második tag ε-vel kezdődik (pl. δεῖς, de δέομεν)

8.8.2 άω

a jelen idejű aktív főnévi igenév az ál-kettőshangzó ει*-ból jön, tehát -ᾱν

8.8.3 όω

a jelen idejű aktív főnévi igenév az ál-kettőshangzó ει*-ból jön, tehát -ouν

8.9 Különleges igék

vannak ún. személytelen igék, amiknek csak E/3 (Ő) alakja van
vannak ún. deponens igék, amelyek aktív értelműek, de passzívként ragozódnak

9 Feltételes mondatok

9.1 ha-akkor

a tagadás a "ha" részben általában μή-vel történik

típus	ha / amikor	akkor	idő
adott alkalommal, tényszerű	kijelentő	kijelentő	jelen/múlt
általános igazságok, ismételt	ἄν + kötő	kijelentő	jelen
valósággal ellenkező	FM kötő	FM kötő + ἄν	jelen
általános igazságok, ismételt	óhajtó	FM kijelentő	múlt
valósággal ellenkező	Aor kijelentő	Aor kijelentő + ἄν	múlt
bizonyos	kijelentő	kijelentő	jövő
valószínű	ἄν + kötő	kijelentő %	jövő
valószínűtlen	óhajtó	ἄν + óhajtó	jövő

%: más jövőre utaló szerkezetek is előfordulnak, pl. felszólító mód

9.2 amíg-addig

két jelentéstípus (while / until)
i) amíg-azalatt, pl. Amíg béke volt, addig engedelmeskedtek a királynak.

ii) addig-amíg nem, pl. Addig harcoltak, amíg el nem hajóztak az aténiak.

típus	amíg	addig	idő
adott alkalommal, tényszerű	kijelentő	kijelentő	jelen/múlt
szokásos, ismételt	ἄν + kötő	kijelentő	jelen
szokásos, ismételt %	óhajtó	kijelentő	múlt
elvárt	óhajtó	FM/Aor kijelentő	múlt
sima	ἄν + kötő	kijelentő	jövő
elvárt	ἄν + kötő	Jelen kijelentő	jövő
valószínűtlen [ritka]	óhajtó	ἄν + óhajtó	jövő

%: csak a (ii) értelemben

9.2.1 πρίν

az "addig" rész tagadott és van benne egy "korábban" jelentésű határozó
ha az előtte / utána kontraszt hangsúlyos, főnévi igenév az "amíg" részben
általában aorista főnévi igenév, de jelen idejű az ismételt cselekvésekre és próbálkozásokra
a főnévi igenév alanya acc-ba kerül, de nem jelenik meg, ha megegyezik a főige alanyával

10 Vonzás

10.1 Esetek

főnévi igenévhez tartozó állítmányi főnevek/melléknevek a "közelben levő" "alany" esetéhez igazodhatnak, pl. ἔξεστι ὑμῖν ἀγαθοῖς εἶναι. (nem ἀγαθοὺς)
ha a főnévi igenév felett melléknévi igenév van, ahhoz kell igazítani, pl. τοῖς φάσκουσι διδασκάλοις εἶναι
a vonatkozó névmás, ha a közvetlenül előtte álló szóra utal vissza, néha átveszi annak az esetét (főleg, ha így acc. helyett gen/dat-ot kap)
ha az utalt szó egy semleges mutató névmás, gyakran kihagyják, és helyette az esetét átvett vonatkozó névmás marad csak, pl.: μάρτυρας ὧν ἂν λέγω παρέχω. (nem τούτων ἃ)
az utalt szó, ha alanyesetben van (néha akkor is, ha tárgyesetben van), átveheti a vonatkozó névmás esetét
ezt a szórend megváltoztatásával lehet "észrevétlenebbé" tenni, pl.: εἰ ἔστιν, ἣ σὺ πρότερον ἔλεγες ἀρετήν, ἀληθής...

10.2 Módok

az alárendelt mondatok módja igazodhat a főmondatéhoz, ha egy gondolat szerves részét képezik
pl. ἐπειδὴ Κῦρος ἐκάλει, λαβὼν ὑμᾶς ἐπορευόμην, ἵνα εἴ τι δέοιτο ὠφελοίην αὐτὸν ἀνθ᾿ ὧν εὖ ἔπαθον ὑπ᾿ ἐκείνου. (ez nem valószínűtlen jövő, hanem a főmondat módja átterjedt az alárendeltre)

11 Határozók

a melléknevek P.Gen -ων végződését -ως-ra cseréljük (hangsúly ugyanott marad)
de ἀγαθός-ból nem lehet, helyette a εὖ-t használják
középfok a melléknév középfokának semleges egyesszámú acc-a
felsőfok a melléknév felsőfokának semleges többesszámú acc-a

12 Számok

minden számhoz van sorszámnév (I-II. ragozás)
minden számhoz van határozó (egyszer, kétszer, ...)

12.1 1-4

melléknévként ragozott

	Számnév	Sorszámnév	Határozó
1	εἷς, μίᾰ, ἕν %	πρῶτος	ἅπαξ
2	δύο %2	δεύτερος	δίς
3	τρεῖς, τρία %3	τρίτος	τρίς
4	τέτταρες, τέτταρα %4	τέταρτος	τετράκις

%: hímnemben is ἑν- a tő; nőnemben I-es, amúgy III/ν ragozású, csak egyesszám
az οὐδείς, οὐδεμία, οὐδέν ill. μηδείς, μηδεμία, μηδέν ("senki") is eszerint ragozódik; a hangsúly ugyanott van, mint az εἷς-nél (csak a hímnemű S/N-ban változik másik fajtára)
%2: NA: δύο, GD: δυοῖν / δύο; többesszámú főnevekkel is használják
%3: NA: τρεῖς (m/f) / τρία (n), G: τριῶν, D: τρισί(ν)
%4: III. többesszámú ragozás: -ες/-α, -ας/-α, -ων, -σι(ν)

12.2 5-12

ragozhatatlanok

	Számnév	Sorszámnév	Határozó
5	πέντε	πέμπτος	πεντάκις
6	ἕξ	ἕκτος	ἑξάκις
7	ἑπτά	ἕβδομος	ἑπτάκις
8	ὀκτώ	ὄγδοος	ὀκτάκις
9	ἐννέα	ἔνατος	ἐνάκις
10	δέκα	δέκατος	δεκάκις
11	ἕνδεκα	ἑνδέκατος	ἑνδεκάκις
12	δώδεκα	δωδέκατος	δωδεκάκις

12.3 20-100

20	εἴκοσι(ν)
30	τριάκοντα
40	τετταράκοντα
50	πεντήκοντα
60	ἑξήκοντα
70	ἑβδομήκοντα
80	ὀγδοήκοντα
90	ἐνενήκοντα
100	ἑκατόν

12.4 200-10000

200	διακόσιοι, -αι, -α
300	τριακόσιοι, -αι, -α
400	τετρακόσιοι, -αι, -α
500	πεντακόσιοι, -αι, -α
600	ἑξακόσιοι, -αι, -α
700	ἑπτακόσιοι, -αι, -α
800	ὀκτακόσιοι, -αι, -α
900	ἐνακόσιοι, -αι, -α
1000	χίλιοι, -αι, -α
2000	δισχίλιοι, -αι, -α
3000	τρισχίλιοι, -αι, -α
10000	μύριοι, -αι, -α

13 Kérdések

13.1 (14. lecke) Főnevek/III/τ,δ,θ/m (-ντ-)

mi a magánhangzó hosszabbulás? (ᾰ/ᾱ, ο/ου, ε/ει, a többi?)
mi a magánhangzó erősödés? (ο/ω, ᾰ/η (attikain/iónon kívül ᾱ), a többi?)
hogyan lehet tudni egy ilyen főnévnek a S.Voc-át? (pl. γίγᾱς, γίγαντος: γίγᾰν; de ὀδούς, ὀδόντος: ὀδούς) Ráadásul az ilyen típusú mellékneveknél a Voc -ν... (22. lecke)

13.2 (15. lecke) Főnevek/III/σ/n

miért változik meg a γένος/γέρας szavak hangsúlya D.Gen/Dat-ban és P.Gen-ben? (ötlet: mert ezeknél érvényesül az egyszótagos III. ragozású főnevekre vonatkozó szabály - a S.Gen/Dat és P.Dat esetekben van nyoma annak, hogy a tőhöz tartozik egy végső magánhangzó is, ezért ott nem alkalmazzuk)

Készítette: Salvi Péter <vukung@yahoo.com>

Dátum: 2009/05/14 12:04:07 PM