# -*- mode: org -*- #+TITLE: Hindi nyelvtani jegyzetek #+AUTHOR: Salvi Péter #+EMAIL: vukung@yahoo.com #+LANGUAGE: hu #+OPTIONS: H:3 num:t toc:t \n:nil @:t ::t |:t ^:nil *:t TeX:nil LaTeX:nil * Ábécé ** Magánhangzók |---+---+---+---+---+---+----+---+----+---+----+------| | a | A | i | I | u | U | RR | e | ai | o | au | [a]M | |---+---+---+---+---+---+----+---+----+---+----+------| | अ | आ | इ | ई | उ | ऊ | ऋ | ए | ऐ | ओ | औ | अँ | |---+---+---+---+---+---+----+---+----+---+----+------| - a szóvégi a-t nem ejtik (kivéve msh.torlódás után, de csak alig) - a második szótagban az a-t nem ejtik, ha a harmadik szótagban nem "a" van, vagy legalább négyszótagos a szó (kivéve, ha a második vagy harmadik szótagban mássalhangzó-torlódás van) - a => elvileg schwa, de gyakorlatilag a és rövid á között; H mellett e-sedik - A/I/U az a/i/u hosszú változatai; RR => ri - e => (félhosszú) é; ai => hosszú e és é közt (de y előtt ai, [Kelet-Indiában pedig mindig]) - o => (félhosszú) ó - au => kerekítetlen ó (de v előtt au, [Kelet-Indiában pedig mindig]) - ezek a formák csak szó elején és más mgh. után használatosak - az M nazalizál vagy nazálist jelöl, ld. lejjebb |---+---+---+---+---+---+----+---+----+---+----+---| | a | A | i | I | u | U | RR | e | ai | o | au | M | |---+---+---+---+---+---+----+---+----+---+----+---| | - | ा | ि | ी | ु | ू | ृ | े | ै | ो | ौ | ँ | |---+---+---+---+---+---+----+---+----+---+----+---| - az "i" az előtte levő msh. elé(!) kerül, pl. कि (ki) - az "u" és "U" az "r"-rel máshogy kapcsolódik: रु (ru) / रू (rU) - az "RR" a "h"-val máshogy kapcsolódik: हृ (hRR) - a nazális jelből (M), amit candrabindu-nak (Hold-pont) hívnak, a félkör elmarad, ha van más jelölő is a vonal felett [a candrabindu itrans-ban .N, Hold nélkül .n vagy M] - akkor is elmarad a félkör, ha (szó közben) nem nazalizációt, hanem nazálist (~N/~n/N/n/m) jelöl (ez is az előző szótaghoz tartozik) - a nazalizált magánhangzókat itt ékezettel jelöljük (Á, aí, Ú stb.) ** Mássalhangzók |---------+-----------+---------------------+--------+------------------+---------| | | Zöngétlen | Zöngétlen-hehezetes | Zöngés | Zöngés-hehezetes | Orrhang | |---------+-----------+---------------------+--------+------------------+---------| | Torok | क (k) | ख (kh) | ग (g) | घ (gh) | ङ (~N) | | Szájpad | च (c) | छ (ch) | ज (j) | झ (jh) | ञ (~n) | | Koponya | ट (T) | ठ (Th) | ड (D) | ढ (Dh) | ण (N) | | Fog | त (t) | थ (th) | द (d) | ध (dh) | न (n) | | Ajak | प (p) | फ (ph) | ब (b) | भ (bh) | म (m) | |---------+-----------+---------------------+--------+------------------+---------| - ~N => ng - c => cs, j => dzs (ch és jh hasonlóan, csak hehezetesek), ~n => ny - a koponyahangoknál (T/Th/D/Dh/N) a nyelvhegy a keményszájpadot érinti (retroflex) ** Félmássalhangzók, sziszegő hangok és az aspiráns |---+---+---+---+----+----+---+---| | y | r | l | v | sh | Sh | s | H | |---+---+---+---+----+----+---+---| | य | र | ल | व | श | ष | स | ह | |---+---+---+---+----+----+---+---| - y => j; v => v és w közt; sh => s; Sh => s (elvileg retroflex, gyakorlatilag sima s) - szó végi -ay úgy ejtendő, mint az ai - aH szó végén au ejtésű, szó közben az a-ból e-t csinál ** Kiegészítő írásjegyek *** Magánhangzók |-----------+---+---+---+---+----| | | ô | â | ŏ | ĕ | om | |-----------+---+---+---+---+----| | külön | ऑ | अॅ | ऒ | ऎ | ॐ | | msh. után | ॉ | ॅ | ॊ | ॆ | - | |-----------+---+---+---+---+----| - ô: mint az angol coffee szó elején - â: mint az angol career szó elején - ŏ: rövid o - ĕ: rövid é - om: a hindu vallásos "om" hang - ezekből csak az ô (és az om) aránylag gyakori (és van még néhány másik is) *** Mássalhangzók |---+---+---+---+---+----+---| | q | x | G | z | R | Rh | f | |---+---+---+---+---+----+---| | क़ | ख़ | ग़ | ज़ | ड़ | ढ़ | फ़ | |---+---+---+---+---+----+---| - q: arab q (helyette gyakran k) - x: arab kh (helyette gyakran kh) - G: arab gh (helyette gyakran g) - z: (helyette gyakran j) - R, Rh: retroflex egyszeres r - f: (helyette gyakran ph) - írásban és beszédben egyaránt keverik ezeket ** Számok |---+---+---+---+---+---+---+---+---+---| | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |---+---+---+---+---+---+---+---+---+---| | ० | १ | २ | ३ | ४ | ५ | ६ | ७ | ८ | ९ | |---+---+---+---+---+---+---+---+---+---| - a ८ helyett szokás ح -hoz hasonlót írni kézírásban - a ९ helyett szokás є -hez hasonlót írni kézírásban (valójában a ح felett egy kampó) ** Írásjelek és ligatúrák - az alapformák magukban foglalják a msh-t követő "a" hangot - szanszkrit szavakban előfordul a visarga (ः), ami H hangot jelöl - pont helyett függőleges vonal van (।), bekezdés végén dupla lehet (॥) - rövidítéseknél az első szótagot egy kör (॰) követi - angol szavakban a nyílt o-t néha az A-ra tett candra (ॅ) jelöli - ha egy mássalhangzó után nincs magánhangzó, egy vonás kerül alá: ् - de mássalhangzótorlódásnál általában ehelyett ligatúrákat használnak - ezekből nagyon sok van, de legtöbbször az alapformákból felismerhetőek - van két különleges kapcsolódás: क्ष (kSh) és ज्ञ (j~N, itrans: GY; ejtsd: gj) - az "r" mint első msh. egy kampóvá változik, pl. र्क (rk) - az "r" mint második msh. egy vonássá változik, pl. क्र (kr), retroflex után hacsek, pl. ट्र (Tr) - az "sh" mint első msh. néha egy hurokká változik, pl. श्र (shr) - a többi esetben a második msh. az elsőtől jobbral és/vagy lefele található, és az első msh-ból eltűnik az "a"-t jelölő függőleges vonal (ha van) ** IPA átírás *** Magánhangzók |---+---+---+---+---+---+----+---+----+---+----+------| | a | A | i | I | u | U | RR | e | ai | o | au | [a]M | |---+---+---+---+---+---+----+---+----+---+----+------| | ə | a | i | ī | u | ū | ri | e | ɛ | o | ɔ | [ə]ṃ | |---+---+---+---+---+---+----+---+----+---+----+------| - a nazálist tilde jelzi: |---+---+---+---+---+---+---+----+---+----| | á | Á | í | Í | ú | Ú | é | aí | ó | aú | |---+---+---+---+---+---+---+----+---+----| | ə̃ | ã | ĩ | ī̃ | ũ | ū̃ | ẽ | ɛ̃ | õ | ɔ̃ | |---+---+---+---+---+---+---+----+---+----| *** Mássalhangzók - a '^' felső indexet jelöl |---------+-----------+---------------------+--------+------------------+---------| | | Zöngétlen | Zöngétlen-hehezetes | Zöngés | Zöngés-hehezetes | Orrhang | |---------+-----------+---------------------+--------+------------------+---------| | Torok | k | k^h | g | g^h | ŋ | | Szájpad | c | c^h | j | j^h | ɲ | | Koponya | ʈ | ʈ^h | ɖ | ɖ^h | ɳ | | Fog | t | t^h | d | d^h | n | | Ajak | p | p^h | b | b^h | m | |---------+-----------+---------------------+--------+------------------+---------| *** Félmássalhangzók, sziszegő hangok és az aspiráns |---+---+---+-----+----+----+---+---| | y | r | l | v | sh | Sh | s | H | |---+---+---+-----+----+----+---+---| | y | r | l | v/w | ʃ | ʂ | s | h | |---+---+---+-----+----+----+---+---| *** Kiegészítő ("pontos") hangok |---+---+---+---+---+-----+---| | q | x | G | z | R | Rh | f | |---+---+---+---+---+-----+---| | q | x | ɣ | z | ɽ | ɽ^h | f | |---+---+---+---+---+-----+---| * Főnevek - esetek: direkt, utótagos, megszólító - többesszámban az utótagos eset jele az -ó (-Uó helyett -uó, -Ió helyett -iyó) - a megszólító eset mindig azonos az utótagossal, csak tsz-ban -ó helyett -o - utótagos esetet utótag nélkül is alkalmaznak időhatározóknál és úticéloknál ** Hímnemű - az -A végűek egyesszámú utótagos esetben és többesszámban -e végződést kapnak - a többi hímnemű többesszámban is ugyanolyan alakú - ha csak udvariassági többesszámról van szó, akkor is többesszámú alakot kap ** Nőnemű - az -I/-i/-iyA végűek többesszámban -iyÁ végződést kapnak - a többi nőnemű többesszámban -é végződést kap (de az -U végűeknél az -U lerövidül -u -ra) - ha csak udvariassági többesszámról van szó, egyesszámban marad ** Birtoklás - itt birtoklás állításáról van szó, pl. Petinek van macskája (vö: Utótagok/kA) - birtokló + (utótag) + birtokolt + létige - elvont dolgokra az utótag "ko", pl. láza van: isko buxAr hai - konkrét dolgokra, időre, szolgákra az utótag "ke pAs" - rokonokra, házakra, testrészekre az utótag kA/ke/kI - rokonokra van, aki (nemre/számra tekintet nélkül) mindig a ke alakot használja - életkort is ezzel fejezünk ki: ... X éves => ... X sAl kA/ke/kI hai/haí * Utótagok - egybeírhatóak a névmásokkal (nem kötelező) - ko: -hoz; -kor (ld. lejjebb) - mé: -ban/-ba; (vmennyi pénz)-ért - par: -on/-ra (főnévi igenévvel: -kor) - se: -val (eszközhatározó); által; -ból; -tól, óta; -nál (összehasonlításban); határozó-képző - tak: -ig - jaisA: -hoz hasonló (ragozódik, mint a kA) ** ko - -ba/-ra/-hoz; -kor; -nak (közvetett tárgy jelölő) - egy másik használat: mujh ko buxAr hai (nekem van láz) - így fejezhető ki: náthás (zukAm), remél (AShA), szüksége van vmire (cAhie), sajnál (afsos) stb. - közvetlen tárgyakat is jelöl, ha azok jól meghatározottak, vö: pAnI piyo (igyál vizet) vs. pAnI ko piyo (idd meg a vizet) - kicsit pontosabban, közvetlen tárgyakat csak akkor jelölhet, ha: [ld. grammar p.175] (i) egyedi (tulajdonnév, személyes névmás), pl. rAm ne mohAn ko dekhA. (ii) élő (főleg embereknél), pl. vah apne kutte ko bahut pyAr kartA. (iii) ha nem élő, akkor specifikus, pl. shikhA merI kitAb ko samhAl kar rakhegI. (iv) ha van egy másik kiegészítő tag, pl. maí is makAn ko sastA samajhtA ** kA - vkinek a vmije (ld. még: Főnevek/Birtoklás) - a birtokolt dologgal egyeztetődik (m.tsz: ke, f: kI) - a birtokolt dolog esetéhez is egyeztetődik (tehát utótagos m.esz: ke) - személyes névmás után összevonódik => birtokos névmás ** Összetett - főleg birtokos szerkezettel a ke/kI helyett (ke/kI az összetételt képező szó nemétől függően) - a második rész határozóként használható (pl. bAhar: kint) - ke Age: előtt (térben) - ke alAvA: akárcsak - ke andar: besejében - ke bAd: után - ke baghair: nélkül (megfordítható: baghair ... ke) - ke bAhar: -on kívül - ke bajAy: helyett (megfordítható: bajAy ... ke) - ke bAre mé: -val kapcsolatban - ke binA: nélkül (megfordítható: binA ... ke) - ke jaise: -hoz hasonló - ke lie: -ért; -nak - ke mAre: miatt (megfordítható: mAre ... ke) - ke nazdIk: közelében - ke nIce: alatt - kI or: felé - ke/se pahle: előtt (időben) - ke pAs: közelében; -nak (birtoklás) [de nem rokon] (ld. még: Főnevek/Birtoklás) - ke pIche: mögött - ke sAmne: -val szemben - ke sAth: -val együtt - ke sivA[y]: -on kívül (megfordítható: sivA[y] ... ke) - kI taraf: felé - kI tarah: -hoz hasonlóan - ke Upar: felett - ke yahÁ: (vki)-nél ** ne - befejezett múltban a tárgyas igék cselekvőjét jelöli - E/1 és E/2 esetben a sima személyes névmáshoz kapcsolódik (Én: maíne, Te: tUne) - T/3-ban különleges alak van (Ők/Azok: inhóne/unhóne) - hasonlóan a kérdő névmásnál is a többesszám speciális (kisne / kinhóne) * Partikulák ** bhI - is; a közvetlen előtte levő kifejezésre vonatkozik ** hI - kiemeli az előtte levő dolgot, pl. maí hI: én magam / éppen én - jelenthet leszűkítést is, pl. maí hI: csak én; ek hI: csak egy stb. - yah/vah -ra vonatkoztatva jelentheti azt is, hogy "ugyanaz a ..." *** Összevonások személyes névmásokkal - h-ra, hehezetesre vagy s-re végződő után -I - m/n-re végződő után -hÍ (kivétel: ham: hamÍ) - pl. usI kampanI mé dUsrI naukarI pAé (szerezz másik munkát _ugyanannál_ a cégnél) - pl. shikShA vahI hai jo mukti pradAn kare (a tanulás _az_, ami üdvözülést ad) *** Összevonások határozókkal - yahÁ: yahÍ (éppen itt) - vahÁ: vahÍ (éppen ott) - ab: abhÍ (éppen most) - sab: sabhÍ (minden) ** to - mondat elején "akkor, így, ezért" jelentésű - pl. to tum landan se ho? (akkor te londoni vagy?) - egyébként kontrasztot jelöl - pl. khAnA to garam thA, par cAy ThaNDI thI (a kaja meleg volt, de a tea hideg) - mindig az előző szóra vonatkozik: (a) kal to vah ghar par thA (ő _tegnap_ volt otthon) (b) kal vah to ghar par thA (_ő_ volt tegnap otthon) (c) kal vah ghar par to thA (ő _otthon_ volt tegnap) * Névmások ** Személyes |----------+------+------+-----------+-------+-------+---------+-----------| | | Én | Te % | Ő / Az | Mi %2 | Ti %3 | Önök %4 | Ők / Azok | |----------+------+------+-----------+-------+-------+---------+-----------| | direkt | maí | tU | yah / vah | ham | tum | Ap | ye / ve | | utótagos | mujh | tujh | is / us | ham | tum | Ap | in / un | |----------+------+------+-----------+-------+-------+---------+-----------| - %: családtagokkal, kisgyerekekkel szemben; a felszólítást kivéve úgy működik, mint a yah/vah - %2: jelenthet E/1-et is (beszélt nyelvi) - %3: barátokkal szemben ("te" értelemben is) - %4: egyenrangúakkal és magasabbakkal szemben (te, ti, Ön, Önök), harmadik személy szerint ragozódik - udvariasságot ki lehet fejezni többesszámmal harmadik személyben is (ye/ve) - a többesszám egyértelműsítésére hozzá lehet tenni a log (emberek) szót, pl. tum log (ti/Önök) - az utótagokat általában egybeírjuk az utótagos alakkal, pl. mujhko, unse stb. - a -ko-nak van egy ekvivalens másik alakja: -e (n/m után -hé, de "ham" => "hamé" és az "Ap"-nak nincs) - a -ne-nek bizonyos névmásokkal összevont alakja van (Én: maíne, Te: tUne; Ők/Azok: inhóne/unhóne) ** Birtokos - melléknevek - harmadik személyben szabályos (utótagos eset + kA) |------+------+-------------+--------+---------+------+-------------| | Én | Te | Ő / Az | Mi | Ti | Önök | Ők / Azok | |------+------+-------------+--------+---------+------+-------------| | merA | terA | iskA / uskA | hamArA | tumhArA | ApkA | inkA / unkA | |------+------+-------------+--------+---------+------+-------------| ** Mutató - közeli dolgokra: yah [ejtésben ye(h)] (tsz: ye) - ez/az: vah [ejtésben vo] (tsz: ve) - időnként használják a yah/vah-t is többesszámban ** Kérdő |-------------+-----------------+-------------------+-----------------+-------------------| | | Mi? Milyen ...? | Mik? Milyen ...k? | Ki? Melyik ...? | Kik? Melyik ...k? | |-------------+-----------------+-------------------+-----------------+-------------------| | direkt | kyA | kyA | kaun | kaun | | utótagos | kis | kin | kis | kin | | utótagos+ko | kise | kinhé | kise | kinhé | |-------------+-----------------+-------------------+-----------------+-------------------| - a többesszámú "ne" utótagos alak kinhóne - kaunsA/-e/-I: melyik? (magában is használható, nem csak főnévvel) - kaisA: milyen? (magában is használható, nem csak főnévvel) - kaise: hogyan? - kab: mikor? - kahÁ: hol? - ismétlésre több választ várunk, pl. kyA kyA (mi minden?) / kahÁ kahÁ (hol mindenhol?) ** Visszaható - saját maga, személyesen - khud (informális) - apne Ap / svayam (formálisabbak) - utótagokkal együtt az "apne Ap"-ból az Ap elhagyható (pl. apne [Ap] ko), kivéve a birtokos utótagokat, ahol mindig kell (apne Ap kA/kI/ke), és az összetett utótagokat, ahol soha (pl. apne pAs = khud/svayam ke pAs) *** apnA/-e/-I (saját) - ez egy fajta birtokos névmás, tehát a birtokos kapcsolattal kifejezett összetett "utótagokat" ezekkel használjuk, pl. kI taraf => apnI taraf - birtokos névmással kombinálva kiemelés, pl. merA apnA (az én saját ...m) - jelenthet általános alanyra való hivatkozást, pl. apnA kAm acchI tarah karnA acchA hai - kötelező használni, ha az alanyon kívül hivatkoznak az alanyra - akkor is kötelező, ha az alany nincs explicit kifejezve (pl. felszólításban az alany te/ti) - mellékmondatban nem használják, pl. maí usse kahÚgA ki mere pitA jI kal A rahe haí - akkor sem, ha egy szintaktikus egységben van az alany és a rá történő hivatkozás, pl. mujhe aur merI bahan ko khushI huI ki ... (nem *apnI bahan ko) ** Határozatlan - koI (utótagos: kisI) és kuch (részletesen ld. lent) - koI szám előtt: körülbelül (ilyenkor az utótagos alak is koI) - kooIsA: bármelyik - kuch (határozóként): valamelyest - kaI: néhány (csak direkt alak) [valójában ez csak melléknév] - tagadás: + nahÍ, de nem feltétlenül közvetlenül utána jön - a "jo" vonatkozó névmással együtt bármi-: jo kuch (bármi), jo koI (bárki), jo bhI (bármi/bárki) *** Névmásként - koI: valaki, bárki, (tagadva) senki (egy személyre utal, mindig egyesszámú) - kuch: valami, bármi, (tagadva) semmi (ismeretlen mennyiségű, nem emberre utal) *** Melléknévként - koI: csak egy dologra: "valami ..." / "egy ..." / "semmi ..." - kuch: több dologra, vagy megszámlálhatatlanra: "néhány ..." / "valamennyi ..." / "semennyi ..." - kaI: sok dologra: "jónéhány ..." / "számos ..." |--------------------+------------+------------| | | E | T | |--------------------+------------+------------| | Személy | koI | kuch / kaI | | Megszámlálható | koI | kuch / kaI | | Nem megszámlálható | kuch | - | | Absztrakt | kuch / koI | - | |--------------------+------------+------------| ** Vonatkozó - néhány vonatkozó névmás után jöhet "ki" (jelentésváltozás nélkül) |-------------+------+------+-------+-------| | | Mi? | Ki? | Mik? | Kik? | |-------------+------+------+-------+-------| | direkt | jo | jo | jo | jo | | utótagos | jis | jis | jin | jin | | utótagos+ko | jise | jise | jinhé | jinhé | |-------------+------+------+-------+-------| - a többesszámú "ne" utótagos alak jinhóne - jo ... vah/ve : ami/aki(k) ... az(ok) / az a ... ami/aki(k) ... az(ok) - jahÁ ... vahÁ : ahol ... ott - jidhar ... udhar : amerre ... arra - jab ... tab/to : amikor ... akkor jab tak ... tab tak : amíg ... addig jab se ... tab se : amióta ... azóta - jaisA ... vaisA : amilyen ... olyan [vö. jis tarah kA] / ahogyan ... úgy [vö. jis tarah (se)] jaise hI ... vaise hI : amint ... azonnal - jyóhI ... tyóhI : amint ... azonnal - jitnA ... utnA : amennyi(re) ... annyi(ra) ** Kölcsönös - Apas [mé] * Melléknevek - ragozható és változatlan |---+-----------+----------------------+------------+-----------------------| | | Egyesszám | Egyesszám (utótagos) | Többesszám | Többesszám (utótagos) | |---+-----------+----------------------+------------+-----------------------| | m | -A | -e | -e | -e | | f | -I | -I | -I | -I | |---+-----------+----------------------+------------+-----------------------| - a jelzett szó elé kerül - egyeztetni kell nemben, számban és esetben - többesszámban kevert nemnél embereknél hímenmű, egyébként a legközelebbi dönt - az -Á végűeknél a többi alak -é (pl. bAyÁ, -vÁ alakú sorszámnevek) ** Összehasonlítás - a középfokot/felsőfokot általában nem kell jelölni - a "se" utótag kap ilyenkor "mint" értelmet, pl. sangItA rAj se lambI hai - a melléknév elé lehet tenni, hogy "aur" vagy "zyAdA/adhik" egyértelműsítésként ("kevésbé" értelmű esetben a "kam" szót használjuk) - ez kötelező, ha nincs jelölve, hogy minél, pl. RRShi zyAdA moTA hai - felsőfok: összehasonlítás "minden"-nel, pl. sab se acchA (legjobb), gyakran egybeírva (sabse) - jobbnál jobb stb.: acche se acchA (de: kam se kam ~ legalább) ** Rendhagyó alakok - szanszkrit -tar (középfok) és -tam (felsőfok) végződések, csak írott nyelvben, pl. uccatar (magasabb), priytam (legkedvesebb) - perzsa jövevényszavak: behtar[In], badtar, zyAdAtar stb. ** -sA/se/-sI (elég[gé]) - gyengíti/erősíti az értelmét ("elég ...") - egyértelműsíti a melléknévi használatot, amikor egybeesik határozóval (pl. bahut, zyAdA, adhik, kam stb.) - birtokos szerkezet után is jöhet, pl. bandar kI-sI pUnch ("olyan farok, mint a majomé") - igéhez is kapcsolódhat, pl. sapne mé maí uR-sA rahA thA ("álmomban mintha repültem volna") * Igék - tagadás: nahÍ az ige előtt - szótári alak: főnévi igenév ** Főnévi igenév - tő + -nA (hímnemű főnévként viselkedik) - az utótagos alak célhatározó is lehet, ilyenkor követheti "ke lie" vagy "ko" - főnévi igenév + [ke] yogy/lAyaq: érdemes (csinálni vmit) - főnévi igenév + jön: képes (vmire) [vö. neki megy az úszás] - a főnévi igenév egyeztetődhet a közvetlen tárgyával (de nem muszáj, kivéve ld. módbeli segédigék) ** Felszólítás - tU: - - tum: -o - Ap: -ie (szuper-udvarias: -iegA) [-U végűek -u-ra változnak, pl. chUnA => chuie] - (általában tum-mal): -nA [majd később teendő meg] ** Tiltás - na + felszólítás - mat + felszólítás (erősebb), az -/-o -val együtt ezt szokás használni, pl. mat bhUlo ** (Befejezetlen) melléknévi igenév - m: -tA/-te, f: -tI - magában (múltbeli kontextusban) szokásos cselekvéseket fejez ki, pl. shAm ko maí aksar sigreT pItA (esténként el szoktam szívni egy cigarettát) - használható a létige bef.mell.igenevével (huA/hue/huI), ami erősíti a folyamatosságot, pl. háste [hue] laRke (nevető fiúk) - határozószóként utótagos (-e) alakba kerül, pl. calnA => calte [hue] (mozogva) ** Befejezetlen jelen - gyakori események, szokások kifejezésére - melléknévi igenév + létige - tagadásnál a létige elhagyható, de ekkor nőneműnél a melléknévi igenév nazális lesz, pl. gosht nahÍ khAtI haí = gosht nahÍ khAtÍ ** Befejezetlen múlt - múltbeli ismétlődő események, szokások kifejezésére - melléknévi igenév + létige (múltidejű alak) ** Folyamatos jelen/múlt/jövő - tő + rahA/rahe/rahI + létige ragozott alakja - a folyamatos jelen használható közvetlen jövő értelemben is - a folyamatos jelen tagadásakor a létige elhagyható (+ -I nazalizáció), pl. laRkiyÁ nahÍ so rahÍ ** Jövőidő - jelentheti azt is, hogy "biztosan" (segédigeként is, pl. tumne zarUr kuch ulTA-sIdhA khAyA hogA) |---+------+------+------+------+------+------| | | Én | Te | Ő | Mi | Ti | Ők | |---+------+------+------+------+------+------| | m | -ÚgA | -egA | -egA | -ége | -oge | -ége | | f | -ÚgI | -egI | -egI | -égI | -ogI | -égI | |---+------+------+------+------+------+------| - tehát m: -A/e, f: -I, ahogy szokott lenni, a magánhangzó pedig megfelel a létige alakjainak: hÚ => Ú, hai => e, haí => é, ho => o - ha a tő U-ra vagy I-re végződik, ezek lerövidülnek, pl. pInA => piÚgA stb. - tagadható na-val és nahÍ-val is - az angol "going to"-hoz hasonlóan van "obl.inf + jA rahA/rahe/rahI + létige" is jövő - létezés jövőidejét kifejezi honA és a rahnA is, utóbbi akkor, ha a jelen 'folytatása' ** Kötőmód - mint a jövőidő, csak az utolsó szótag nélkül: |---+----+----+----+----+----+----| | | Én | Te | Ő | Mi | Ti | Ők | |---+----+----+----+----+----+----| | m | -Ú | -e | -e | -é | -o | -é | |---+----+----+----+----+----+----| - tagadás na-val, pl. mandir ke andar foTo na khÍco/khÍcé - bizonytalanságot fejez ki (feltételes mondatban, tanácsadásnál, felajánlásnál stb.) - udvarias felszólításra is használható - feltételes mondatnál ha valószínű a feltétel, akkor jövőidő, vö. i) agar vah 'hÁ' kahe, to ... (ha igent mond [ki tudja?]) ii) agar vah 'hÁ' kahegI, to ... (ha igent mond [szinte biztos]) (ld. még: Feltételes mondat) - néhány értelmezés a "vah ghar jAe" mondatra: i) bizonytalanság (talán hazamegy), ii) tanács (haza kéne mennie), iii) lehetőség (lehet, hogy hazamegy), iv) engedély (hazamehet), v) parancs (menjen haza) - első személy esetén, pl. "maí cAy banAÚ?", lehet még vi) felajánlás (csináljak teát?) ** Befejezett melléknévi igenév - a tőhöz melléknév-végződések kapcsolódnak (m: -A/-e, f: -I) - magánhangzóra végződő igék után az -A elé -y- ékelődik be, pl. gAnA => gAyA; ha a tő e-re végződik, akkor az -e elé is kerül -y-, pl. khenA => kheye - de az -I/-U végű tövek rövidülnek, és az -U-nál nem kap y-t (pInA => piyA; cUnA => cuA) - mgh-végűeknél a többi esetben is beékelődhet -y-, tehát lehet pl. gAe/gAI és gAye/gAyI - rendhagyó a jAnA, aminél a tő ga-ra változik (gayA/gae/gaI [vagy gayA/gaye/gayI]) - használható a létige bef.mell.igenevével (huA/hue/huI), ami erősíti az "állapot" jelentést, pl. phaTI [huI] kitAbé (széttépődött könyvek) - ez egyben egyértelműsíthet, pl. a "khilaunA TUTA thA" jelentheti: a) a játék el volt törve => khilaunA TUTA huA thA b) a játékot eltörték (korábban) => khilaunA TUT gayA thA (összetett igével) - határozószóként utótagos (-e) alakba kerül, pl. lenA => lie / lie [hue] ("fogván volt") - ilyen határozókat csak állapotváltozást kifejező igékkel lehet használni, mint a feláll, leül, lefekszik, (ruhát) felvesz stb. pl. vah purAne kapRe pahne hue thI (régi ruhákat viselt), itt a pahne a pahannA-ból lett határozó ** Befejezett múlt - a befejezett melléknévi igenév magában (de tsz. nőnemben nazális!) - tagadható na-val vagy nahÍ-val (minden befejezett alakra igaz) - (a legtöbb) tárgyas igénél az egyeztetés a _tárggyal_ történik (kivétel pl. a lAnA, lagnA), az alany "ne" utótagot kap (ld. még az utótagoknál) - néhány ige csak akkor viselkedik így, ha van kifejezett tárgy (pl. samajhnA, bolnA) - ha nincs kifejezve a tárgy, akkor E/m-nek tekintjük (-A végződés) - ha a tárgy "ko" utótagot kap, akkor is E/m-nek tekintjük - ha a "tárgy" egy tárgyas ige, akkor annak a tárgya határozza meg az egyeztetést, pl. us ne naI gARI kharIdnI cAhI; de a főigét beszélőtől függően nem mindig befolyásolja ** Előidejű jelen - befejezett melléknévi igenév + a létige jelenidejű ragozott alakja - az eredmény a jelenre még hatással van ** Előidejű múlt - befejezett melléknévi igenév + a létige múltidejű ragozott alakja ** Előidejű jövő - befejezett melléknévi igenév + a létige jövőidejű ragozott alakja - jelentheti azt is, hogy biztosan ... (előidejű jelen) ** Előidejű kötőmód - befejezett melléknévi igenév + a létige kötőmódú ragozott alakja - mint az előidejű jelen, csak bizonytalan ** Passzív - befejezett melléknévi igenév + jAnA ragozott alakja - az ágenset a se partikulával (formális helyzetben [ke] dvArA) fejezzük ki - ha a se partikulát használjuk, jelentheti azt, hogy nem akar / nem képes megtenni vki vmit, pl. yah khAnA mujhse khAyA nahÍ jAtA (lit: ez az étel általam nem evődik meg, "nem tudom megenni") - az alany (az aktív mondat tárgya) kaphat ko utótagot, mintha határozott tárgy lenne, és ilyenkor E/m-nek számít, tehát ehhez kell egyeztetni, pl. paRosiyó ko bhI bulAyA jAegA - néhány tárgyatlan igével is lehet passzívot képezni, pl. baiThA jAe? ("leüljünk?") (lit: legyen leülve (általunk)?; jAe a jAnA kötőmódú alakja) - passzív használatban a jAnA bef.mell.igeneve jAyA, pl. bAzAr jAyA jAe? ("menjünk a piacra?") (lit: legyen piacra menve (általunk)?; jAe a jAnA kötőmódú alakja) ** Abszolutív - tő + kar (beszélt nyelvben tő + ke, vagy akár tő + karke is lehet) - a karnA ige mindig karke alakot vesz fel - több esemény összekapcsolására, pl. hAth dhokar khAo (mosd meg a kezed és egyél) - általában nem változik az alany - ha szoros kapcsolatban van a két cselekvés, akkor néha simán a szótőhöz kapcsolják a másodikat, pl. vah rAm kA hAth pakaR kamre mé le gayA (pakaRkar/pakaRke helyett pakaR) - tagadás na-val - honA => vmin keresztül, pl. maí banAras hokar yahÁ AyA (Varanasin keresztül jöttem) ** Készül vmit csinálni - lehet főnévképző (foglalkozás, származás, képesség stb. => ember), pl. paisevAlA, gÁvvAlA stb. - lehet melléknévképző (határozóból), pl. UparvAlA,pAsvAlA stb. - lehet melléknevekhez is tenni (nincs igazán jelentésváltozás), pl. choTAvAlA - ha több szóhoz tartozik, külön írjuk, pl. tIn baje vAlA sho (a 3 órai show) - {obl.inf} + vAlA, pl. jAnevAlA (menni készülő, menő), ilyenkor gyakran közé kerül egy hI, pl. sigreT pIne hI vAlA - ha utána "ki" jön, akkor az a jelentése, hogy "éppen készült ...ni, amikor" ** Folytat vmit - melléknévi igenév + rahnA/jAnA, pl. vah kAm kartI rahI ("tovább dolgozott") - a jAnA egy fajta fokozódást sejtet, gyakran hI előzi meg, pl. merA dukh baRhtA hI jA rahA hai ** Szokása vmit csinálni - befejezett melléknévi igenév (mindig -A végződéssel) + karnA, pl. har hafte mujhe ek patr likhA karo ("(legyen az a szokásod, hogy) minden héten írsz nekem egy levelet") - lehet tárgyatlan igékkel is használni, a jAnA bef.mell.igeneve ilyenkor jAyA, pl. ham log samudra ke kinAre jAyA karte the ("mi ki szoktunk menni a tengerpartra") ** Létige (honA) - ezzel lehet létezést kifejezni, pl. tAlAb mé pAnI hai - általános állításoknál a melléknévi igeneve is belekerül a mondatba, a ragozott alak elé pl. banArasI sARiyá bahut acchI hotI haí *** Jelen |----+-----+-----+-----+----+-----| | Én | Te | Ő | Mi | Ti | Ők | |----+-----+-----+-----+----+-----| | hÚ | hai | hai | haí | ho | haí | |----+-----+-----+-----+----+-----| *** Múlt - hímnem: E: thA, T: the - nőnem: E: thI, T: thÍ *** Jövő - a tő h-, és az e/é-vel kezdődő végződések o/ó-ra változnak: |---+--------+------+------+------+------+------| | | Én | Te | Ő | Mi | Ti | Ők | |---+--------+------+------+------+------+------| | m | hÚgA % | hogA | hogA | hóge | hoge | hóge | | f | hÚgI % | hogI | hogI | hógI | hogI | hógI | |---+--------+------+------+------+------+------| - %: ritkán lehet hoÚgA/hoÚgI *** Befejezett melléknévi igenév - a tő hu- lesz, így az alakok m: huA/hue és f: huI/huÍ ** Rendhagyó igék *** karnA (csinál) - felszólítás (Ap): kIjie - befejezett melléknévi igenév: ki- (kiyA, kie, kI, kÍ) *** lenA (vesz) - felszólítás (Ap): lIjie - felszólítás (tum): lo - jövő: a tő l-re változik (lÚgA stb.) - befejezett melléknévi igenév: li- (liyA, lie, lI, lÍ) *** denA (ad) - felszólítás (Ap): dIjie - felszólítás (tum): do - jövő: a tő d-re változik (dÚgA stb.) - befejezett melléknévi igenév: di- (diyA, die, dI, dÍ) *** pInA (iszik) - felszólítás (Ap): pIjie - felszólítás (tum): piyo - befejezett melléknévi igenév: pi- (piyA, pie, pI, pÍ) *** cAhie (szükségesnek lenni, kelleni) - jelenidőben: változatlanul, ko utótaggal, pl. Apko yah cAhie (ez kell Önnek) - múltidőben: + ragozott létige, pl. Apko yah cAhie thA (ez kellett Önnek) - többesszámban cAhié alak is, pl. Apko ye cAhie/cAhié - egyéb igeidőkben helyette a zarUrat / AvashyaktA használható, pl. mujhe sahAytA kI AvashyaktA paRegI, tumhé qalam aur kAghaz kI zarUrat hogI ** Módbeli segédigék *** képes [saknA] - {tő} + saknA : képes vmit csinálni - "ne"-t sosem használunk ezzel együtt *** kellene, kell, muszáj [cAhnA, honA, paRnA] - ezekben a főnévi igenév és a főige egyaránt a tárggyal egyeztetődik, kivéve ha nincs tárgy, vagy az "ko" utótagot kap, mert olyankor E/m **** kellene (morális) [cAhnA] - {vki} ko [obj] {inf*} cAhie: vkinek csinálnia kellene vmit - múltidőnél ("kellett volna") a végére thA/the/thI/thÍ-t teszünk, pl. unhé merI bAt sunnI cAhie thI - tagadás általában a főnévi igenév előtt ***** Másfajta használatok - {vki} ko {vmi} cAhie [thA]: vkinek szüksége van vmire [egyeztetés: vmi], ld. Rendhagyó igék - {vmi} {inf*} cAhie [thA]: vminek csinálnia kellene vmit [egyeztetés: vmi] (tárgyatlan igékkel, és általában élettelen dolgokkal, ahol nem kötelezettségről van szó) - {vki} ko cAhie [thA] ki + kötőmód: vkinek vmit kéne csinálnia - {vki} {obj} + cAhnA : vki akar vmit [egyeztetés: vki] - {vki} [obj] {inf} + cAhnA : vki akar vmit csinálni [egyeztetés: vki, de az inf. nem ragozódik] **** kell (semleges) [honA] - {vki} ko [obj] {inf*} + honA : vkinek csinálnia kell vmit (természetes kötelezettség, terv) - a létige befejezett alakjait nem használják ebben a típusú mondatban - ha szokásos kötelezettséget akarunk kifejezni: + hotA hai (vagy paRnA, ld. lent) - tagadás általában a főnévi igenév előtt **** muszáj (külső hatás) [paRnA] - {vki} ko [obj] {inf*} + paRnA : vkinek muszáj csinálnia vmit (erős [kellemetlen] kötelezettség) - befejezetlen alakkal (paRtA hai/thA) egy állandó kényszert fejez ki, pl. hamé roz kAm karnA paRtA hai - jövőidővel olyasmi értelme van, mintha a honA jövőidejét használnánk, de kicsit erősebb, pl. unhé bahut kAm karnA paRegA - befejezett alakkal (paRA) egy meglepő kényszert fejez ki, pl. ghar jAne ke lie hamé TaiksI lenI paRI - tagadás általában a főnévi igenév előtt *** már [cuknA] - {tő} + cuknA : már (vmit csinált) - általában előidejű alakban lesz, tehát {tő) + cukA hai stb., pl. jA cukÍ haí (már elmentek [f]) - "ne"-t sosem használunk ezzel együtt *** sikerül [pAnA] - {tő} + pAnA : sikerül (vmit csinálni) - "ne"-t sosem használunk ezzel együtt ** Képzők *** Főnévből és melléknévből - sok ige főnév/melléknév + karnA/honA alakú (karnA tárgyas, honA tárgyatlan) - a tagadás ilyenkor általában a kettő közé jön, pl. bAt nahÍ kartA - másik típus amikor a tárggyal birtokos szerkezetbe kerül: {tárgy} kA/kI {főnév} karnA - ezek a "csinálom Ram segítségét" (= segítek Ramnak) séma alapján működnek, pl. samajhne kI koshish karo "a megértés próbálkozását csináld" (= próbáld megérteni) - ennek megfelelően a befejezett múltú mondatokban a főnévvel egyeztetünk, pl. rAm ne baccó kI dekhbhAl kI (a karnA múltideje a dekhbhAl-lal egyeztetődik, így lesz kI) - néhány ilyen igénél elhagyható a kA/kI *** Igéből **** Tárgyas/Műveltető (készül => készít / ír => írat) - jel: -A-, pl. jalnA => jalAnA - időnként eggyel korábbra kerül, pl. marnA => mArnA, kaTnA => kATnA, nikalnA => nikAlnA - van, hogy másik magánhangzó hosszabbodik (i => I, u => U/o), pl. pisnA => pIsnA, luTnA => lUTnA - a képzéskor a hosszú magánhangzó gyakran rövidül (U/o -> u, e/ai -> i), pl. ghUmnA => ghumAnA - ha a tő magánhangzóra végződik, akkor gyakran beékelődik egy l, pl. sonA => sulAnA - máskor rendhagyó, pl. dhulnA => dhonA, biknA => becnA, chUTnA => choRnA, TUTnA => toRnA - néhány tárgyas igéből más emberekkel kapcsolatosat képez (lát -> mutat, eszik -> felszolgál stb.) **** Dupla műveltető (készül => készíttet) - tárgyatlan igéknél a tárgyas műveltetője (pl. hall => elmond ("hallat") => elmondat) - tárgyas igéknél passzív műveltető (pl. ír => írat (vkivel) => megírat (vmit), "írottá tettet") - jel: -vA-, pl. sikhnA => sikhvAnA, dhulnA => dhulvAnA, bannA => banvAnA - ha a tárgyas "szabályosan rendhagyó", akkor általában ahhoz tevődik hozzá egy -v-, kivéve a magánhangzó-hosszabbodásnál, pl. khulnA => khulvAnA; marnA => marvAnA - vannak teljesen rendhagyóak is, pl. chUTnA => choRnA => chuRvAnA, TUTnA => toRnA => tuRvAnA - az ágenst a "se" utótag jelöli - pl. ham naukar se cAy banVAége ** Összetett igék (ranjak kriyA) - konkrét dolgokra használják - negatív és általános mondatokban nem, és állapotot kifejezővel sem - nem használják folyamatos (rahA) és cukA-s igékkel sem (ezek maguk is összetettnek foghatóak fel) - az főige tövéhez a mellékjelentést hordozó tag ragozott alakja - lenA: "a cselekvő számára", pl. likh lenA => leírja (magának) - denA: "más számára" (de nem feltétlenül jó), pl. likh denA => leírja (vkinek) - jAnA: "befejezettség, állapotváltozás", pl. band ho jAnA => kikapcsolódott; az egyszerre tárgyas és tárgyatlan igéknél a jAnA egyértelműsíti a tárgyatlan jelentést, pl. khonA (elveszít, elveszik) => kho jAnA (elveszik) - DAlnA: határozottan, erőteljesen, erőszakosan - baiThnA: bután, botorul - paRnA: hirtelen (elkezd); lefele - uThnA: (érzés) elkapja, elhatalmasodik rajta; hirtelen; felfele - rakhnA: határozottan; úgy, hogy tartós a hatása - mások is vannak... (pl. calnA, pahúcnA, nikalnA) - befejezett múltban az alany akkor kap "ne"-t, ha az ige mindkét tagja kap, így a fentiekből a jAnA, baiThnA, paRnA, uThnA -val képzett összetett igéknél nem - kivétel pl. a dikhAI denA (megjelenik, látszik), ami nem kap "ne"-t ** Iránykiegészítős igék - tő + AnA/jAnA - pl. lenA (vesz) => le AnA (hoz) / le jAnA (elvisz) * Szórend - alany + határozó + közvetett tárgy + közvetlen tárgy + ige - a kérdőszó általában a közvetlen tárgy után jön - más szórendnél az ige elé kerülő szó hangsúlyt kap - valami egyértelmű, de kihagyott információ kerülhet a mondat végére, pl. kyA choTI bahin nahÍ A rahI hai unkI? ["unkI choTI bahin" helyett] * Idézés - ki + egy az egyben az elhangzott mondat, pl. usne kahA ki Ap acchI hindI bolte haí (azt mondta, hogy jól beszélem a hindit) - de a beszélgetőpartnerre nem szokás harmadik személyben hivatkozni, így a fenti példát lehet így is értelmezni: azt mondta, hogy Ön jól beszéli a hindit - az angol hatására van, hogy máskor is az aktuális beszédhelyzet szerint választják a névmásokat - a felszólítás általában kötőmód lesz, pl. maíne Ap se kahA ki yah kAm karé - erősebb felszólításhoz ko / ke lie, pl. maíne Ap se yah kAm karne ko kahA - még erősebb, ha a kahA-t nem se-vel, hanem ko-val használjuk * Feltételes mondat - ha: agar, yadi (elhagyhatóak) - akkor: to - típusok a "ha" mondat igeragozása szerint: ** Semleges - befejezetlen jelen - pl. agar pAnI paRtA hai to ham andar rahége ** Valószínű - jövő - pl. agar pAnI paRega to ham andar rahége ** Valószínűtlen - kötőmód - pl. agar pAnI paRe to ham andar rahége ** Feltevés - "feltéve, hogy ..." jellegű - befejezett múlt - pl. agar tumhé chAtravRRtti milI to bhArat jAo ** Lehetetlen / hipotetikus *** Időtlen - lehetetlen; időtől független - mindkét felében befejezetlen melléknévi igenév - a nőnemű többesszám nazalizált - pl. [agar] tum mujhe bulAte to maí zarUr AtA *** Múlt - befejezett melléknévi igenév + hotA - mint az időtlen, csak a "ha" mondatban "bef.mell.igenév + hotA" van - lehetetlen múltra vonatkozik - pl. [agar] tum 10 baje Ae hote to unse bAt kar pAte *** Más - a múlthoz hasonlóan, a hotA segítségével képezhető - pl. folyamatos jelen: agar vah so rahI hotI to use jagAnA ThIk nahí hotA * Reduplikáció - szétosztás, pl. harek laRke ko ek ek rupayA do - szétválasztás, pl. tum donó alag alag baiTho - változatosság, pl. hamne tarah tarah ke jAnvar dekhe - fokozás, kiemelés, pl. hamé sAf sAf batAó; garam garam cAy ** Visszhang - a második tag általában v-vel kezdődik, jelentése: "vagy valami hasonló", "stb" - pl. cAy-vAy (tea stb.), khAnA-vAnA (étel stb.), pAnI-vAnI (víz, innivaló stb.) - nem mindig v-vel visszhangzik, pl. mITing-shITing, gap-shap, TIk-TAk, bhIR-bhAR - máskor hasonló jelentésű szavakat kötnek össze, pl. naukar-cAkar, jAn-bujhkar * Melléknévi igenevek használata - mindig kaphat egy huA/hue/huI kiegészítést - segédigével együtt igei állítmány (ill. befejezett múltnál segédige nélkül) - melléknévként - határozóként (mindig -e végződéssel) - sok idiomatikus formulában is használhatóak ** Ismétlés - ilyenkor nincs huA - (i) ismétlődő cselekvés, pl. din bhar khelte khelte bacce thak gae (egész nap játszva-játszva a gyerekek elfáradtak) - (ii) párhuzamos ige, pl. TI.vI. ko dekhte dekhte maí istrI kar rahA thA (tévét nézve-nézve vasaltam) - (iii) a főige rögtön ezután történik, pl. ghar pahúcte pahúcte mere man mé tarah tarah kI shańkAé paidA huÍ (hazaérve-hazaérve az elmémben különféle kétségek születtek) ** Ismétlés(-e) + bacnA [befejezetlen] - épp megmenekül - pl. sAikil se TakrAkar vah girte girte bacA (a biciklivel összeütközve esve-esve menekült => majdnem elesett) ** -e + samay/vaqt [befejezetlen] - amikor - pl. ghar jAte samay hamse milnA (amikor hazafelé mész, találkozz velünk) ** -e + hI [befejezetlen] - azonnal, amint - pl. hoTal pahúcte hI hamne khAnA khA liyA (amint megérkeztünk a hotelbe, ettünk) - ha az alany nem egyezik meg, akkor birtokos esetet használunk, pl. xat ke Ate hI maíne javAb likh DAlA (a levél megjövésekor rögtön megírtam a választ) ** -e + idő + honA [befejezett] - idő eltelése egy befejezett dologtól - az idő az alany, az értelmi alany ko-t kap - pl. mere kutte ko mare hue sirf ek mahInA huA hai (a kutyám halála óta csak egy hónap telt el) ** -e + idő + honA [befejezetlen] - idő amióta valami történik - az idő az alany, az értelmi alany ko-t kap - pl. mujhe urdU sIkhte hue Ath mahIne hue hai (nyolc hónapja tanulok urdut) ** binA/baghair + -e [befejezett] - anélkül, hogy - pl. vah binA bole ghAs kATne lagA (elkezdte vágni a füvet, anélkül, hogy megszólalt volna) - lehet fordítva is, tehát vah bole binA ... ** birtoklással - pl. yah lekh merA likhA huA hai (ez a cikk az én irományom) - pl. ravi ke rahte tU kuch nahÍ kar saktI (nem tudsz semmit tenni amíg Ravi itt van) ** tárgyas-e + tagadott tárgyatlan - sikertelen próbálkozás - pl. hamAre bacAe vah nahÍ bacI (nem élte túl, bár mi mentettük) - pl. DrAivar ke roke bhI kAr ruk nahÍ pAI (az autó nem tudott megállni, bár a sofőr fékezett) * Számok ** Alapszámok - 1-nél nagyobb számok melléknévként általában többesszámmal állnak, pl. do kutte - de számlálószóként a főnevek egyesszámban állnak, pl. do pyAlA cAy *** 0-9 - 0: shUny[a] - 1: ek - 2: do - 3: tIn - 4: cAr - 5: pÁc - 6: chah[/chau/cha:] - 7: sAt - 8: ATh - 9: nau *** 10-18 - 10: das - 11: gyArah - 12: bArah - 13: terah - 14: caudah - 15: pandrah - 16: solah - 17: satrah - 18: aThArah *** 19-28 - 19: unnIs - 20: bIs - 21: ikkIs - 22: bAIs - 23: teIs - 24: caubIs - 25: paccIs - 26: chabbIs - 27: sattAIs - 28: aTThAIs *** 29-38 - 29: untIs - 30: tIs - 31: ikattIs - 32: battIs - 33: taítIs - 34: caútIs - 35: paítIs - 36: chattIs - 37: saítIs - 38: aRtIs *** 39-48 - 39: untAlIs - 40: cAlIs - 41: iktAlIs - 42: bayAlIs - 43: taítAlIs - 44: cavAlIs - 45: paítAlIs - 46: chiyAlIs - 47: saítAlIs - 48: aRtAlIs *** 49-58 - 49: uncAs - 50: pacAs - 51: ikyAvan - 52: bAvan - 53: tirpan - 54: cauvan - 55: pacpan - 56: chappan - 57: sattAvan - 58: aTThAvan *** 59-68 - 59: unsaTh - 60: sATh - 61: iksaTh - 62: bAsaTh - 63: tirsaTh - 64: caúsaTh - 65: paísaTh - 66: chiyAsaTh - 67: sarsaTh - 68: aRsaTh *** 69-78 - 69: unhattar - 70: sattar - 71: ik-hattar - 72: bahattar - 73: tihattar - 74: cauhattar - 75: pac-hattar - 76: chihattar - 77: sat-hattar - 78: aThhattar *** 79-89 - 79: un-yAsI / unnAsI - 80: assI - 81: ikyAsI - 82: bayAsI - 83: tirAsI - 84: caurAsI - 85: pacAsI - 86: chiyAsI - 87: sattAsI / satAsI - 88: aTThAsI / aThAsI - 89: navAsI *** 90-99 - 90: nabbe / navve - 91: ikyAnve - 92: bAnve - 93: tirAnve - 94: caurAnve - 95: pacAnve - 96: chiyAnve - 97: sattAnve - 98: aTThAnve - 99: nin-yAnve *** Összefoglaló (0-99) |-----+---------+--------+----------+-------+------+--------+--------+--------+------------------+--------+--------+-------| | | rag | 9 (-1) | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |-----+---------+--------+----------+-------+------+--------+--------+--------+------------------+--------+--------+-------| | 0- | | | shUny[a] | ek | do | tIn | cAr | pÁc | chah[/chau/cha:] | sAt | ATh | nau | | 10- | -rah | | das | gyA- | bA- | te- | caudah | pand- | solah | sat- | aThA- | | | 20- | -Is | unn- | b- | ikk- | bA- | te- | caub- | pacc- | chabb- | sattA- | aTThA- | | | 30- | -tIs | un- | - | ikat- | bat- | taí- | caú- | paí- | chat- | saí- | aR- | | | 40- | -AlIs | unt- | c- | ikt- | bay- | taít- | cav- | paít- | chiy- | saít- | aRt- | | | 50- | -van | uncAs | pacAs | ikyA- | bA- | tirpan | cau- | pacpan | chappan | sattA- | aTThA- | | | 60- | -saTh | un- | sATh | ik- | bA- | tir- | caú- | paí- | chiyA- | sar- | aR- | | | 70- | -hattar | un- | sattar | ik- | ba- | ti- | cau- | pac- | chi- | sat- | aTh- | | | 80- | -AsI | uny- | assI | iky- | bay- | tir- | caur- | pac- | chiy- | satt- | aTTh- | nav- | | 90- | -Anve | | nabbe | iky- | b- | tir- | caur- | pac- | chiy- | satt- | aTTh- | niny- | |-----+---------+--------+----------+-------+------+--------+--------+--------+------------------+--------+--------+-------| *** 100- - 100: sau - 1000: hazAr [/ sahasra] - 100,000: lAkh - 100,00,000: karoR - pl. 29230637: do karoR bAnve lAkh tIs hazAr chah sau saítIs ** Hányadosok - ezek is többesszámmal egyeztetődnek - százalék: pratishat (pl. das pratishat log - az emberek 10%-a) - 1/m: m. bhAg/hissA, pl. 1/5: pÁcvÁ bhAg - n/m: n baTe m [hissA] *** Kettedek - 0.5: AdhA (melléknévként n/2) - 1.5: DeRh - 2.5: DhAI - n+1/2 (háromtól felfele): sARhe (pl. sARhe tIn => 3.5) *** Harmadok - n/3: n tihAI, pl. 1/3: ek tihAI *** Negyedek - n*3/4: paun (általában számlálószóval, pl. paun ser dudh: 3/4 szérnyi tej) - n-1/4: paune (pl. paune pÁc => 4.75) - n+1/4: savA - n/4: n cauthAI, pl. 3/4: tIn cauthAI *** Nagy számokkal együtt - néhány a 100, 1,000, 1,00,000, 1,00,00,000 szavakkal is használható, pl. DeRh lAkh - savA => 1.25 * X - DeRh => 1.5 * X - DhAI => 2.5 * X ** Sorszámnevek - 1.: pahlA [írott: pratham] - 2.: dUsrA [írott: dvitIya] - 3.: tIsrA [írott: tRRtIya] - 4.: cauthA [írott: caturtha] - 5.: pÁcvÁ [írott: pancam] - 6.: chaThA [írott: ShaShTh] - 7.: sAtvÁ [írott: saptam] - 8.: AThvÁ [írott: aShTam] - 9.: nauvÁ [írott: navam] - 10.: dasvÁ [írott: daSham] - öttől felfelé (a hatost kivéve) mindig csak hozzá kell tenni a -vÁ ragot - ez működik 1-6-ra végződőekre is, pl. 101.: ek sau ekvÁ - a nazális végűek megtartják a nazálisságot ragozáskor - az írott (szanszkrit) változatok kb. mint a római számok ** Mind - mindkettő: donó - többinél -ó - jelenthet csoportszámlálót is (tizek, tucatok, ezrek stb.) - húszak [de nem "mind a húsz"]: bIsiyó (a bIsI "húszas csoport" szóból) - százak [de nem "mind a száz"]: saikRó (a saikRA "százas csoport" szóból) ** Többszörös - ezek általában melléknévvel együtt szerepelnek, pl. dugunA baRA (kétszer olyan nagy) - kétszeres: dugunA / dUnA - háromszoros: tigunA - négyszeres: caugunA - ötszörös: pacgunA - hatszoros: chaigunA / chagunA - hétszeres: satgunA - nyolcszoros: aThgunA - a többire (>=9) csak hozzá kell rakni a -gunA képzőt, pl. tízszeres => dasgunA ** Körülbelüli - ek Adh: 1-2 - X ek, pl. pÁc ek (kb. 5) - do-cAr: 2-4 - das-pÁc: 5-10 (!) ** Idő - az órát a bajnA (elüti) igével szokás kifejezni - általában előidejű jelennel: (óra) bajA hai / baje haí (az óra számától függően) - vagy ha nemsokára, akkor: (óra) bajnevAlA hai / bajnevAle haí - valahány perccel előtte: (óra) bajne mé (perc) minaT [bAqI] haí - határozóként alternatív: (óra) bajne se (perc) minaT pahle - valahány perccel utána: (óra) bajkar (perc) minaT hue haí - egyszerű verzió: (óra) (perc), pl. cAr pacAs (4:50), pÁc das (5:10) - 12 órát használnak, egyértelműsítésre subah/dopahar/din/shAm/rAt, pl. pÁc baje subah [ko] / subah [ke/ko] pÁc baje - ezek kb. 5-11 subah, 11-13 dopahar, 13-16 din, 16-21 shAm, 21-5 rAt *** Határozóként - óra: utótagos alak (baje), pl. maí ek baje khAnA khAtA hÚ - perc: + par, pl. yah gaRI ATh bajkar das minaT par niklegI *** Negyed, fél, háromnegyed |-----------+-----------+-----------+---------------+--------------+-----------+----------------| | 12:45 | 1:15 | 1:30 | 1:45 | 2:15 | 2:30 | 3:30 | | paun bajA | savA bajA | DeRh bajA | paune do baje | savA do baje | DhAI baje | sARhe tIn baje | |-----------+-----------+-----------+---------------+--------------+-----------+----------------| - más X:15 a 2:15 mintájára - más X:30 a 3:30 mintájára - más X:45 az 1:45 mintájára *** Őrségek - egy őrség (pahar) 3 óra - [ThIk] dopahar: dél - tIsrA pahar: kora délután - dopahar ke bAd: délután - pahar rAt [ko]: késő éjjel - AThó pahar: egész nap, 24 órán keresztül ** Dátumok - sorrend: nap, hónap, év - év: san + évszám, pl. 2008: san do hazAr ATh (beszédben a san-t gyakran lehagyják) - hindu naptárnál a sávat szót teszik elé a san helyett - 19xx-nél: 19 100 xx, pl. 1947: san unnIs sau saítAlIs - i.sz.: IsvI (I.); i.e.: IsvI pUrv (I.pU.), pl. san solah sau tirepan I. mé (i.sz. 1653-ban) - hónap: ld. lent - nap: elseje és másodika sorszámnevekkel (nőnemű egyeztetés), utána alapszámok *** Összerakás - csak napnál: nap tArIx, pl. Aj pahlI tArIx hai (ma elseje van) - hónap + nap: nap hónap / hónap kI nap tArIx, pl. tIn janvarI / janvarI kI tIn tArIx *** Határozóként - csak év: + mé - egyébként: + ko ** Hónapok nevei - időhatározóként mé kell utána *** Nyugati naptár - január: janvarI - február: farvarI - március: mArc - április: aprail - május: maI - június: jUn - július: julAI - augusztus: agast - szeptember: sitambar - október: aktUbar / akTUbar - november: navambar - december: disambar *** Hindu naptár - ritkábban használt, bonyolult, több is van belőle (pl. vikram sanvat [észak], shak sanvat [dél]) ** Napok nevei - mindegyik hímnemű - a -vAr [nap] lehagyható a végéről - időhatározóként ko kell utána - hétfő: somvAr [somdev: Holdisten] - kedd: mangalvAr [mangal: Mars] - szerda: budhvAr [budh: Merkúr] - csütörtök: guruvAr / bRRhaspativAr / vIrvAr [bRRhaspati: Jupiter, az istenek tanítója => guru] - péntek: shukravAr [shukra: Vénusz] - szombat: shanivAr / sanIcar [shani: Szaturnusz] - vasárnap: ravivAr / itvAr [ravi: Nap] * Szókincs - sok szanszkrit szó valójában összetétel - ilyenkor a szó végi és szó eleji hangok összeolvadnak [sandhi] - van számos szanszkrit prefixum és szuffixum ** Sandhi szabályok *** Magánhangzó sandhi |---------+--------+--------+----------------+----------------------------------------+------------| | Típus | 1. szó | 2. szó | Összetett alak | Példa | Megjegyzés | |---------+--------+--------+----------------+----------------------------------------+------------| | dIrgh | | | | | | | | -a/-A | a-/A- | -A- | mahA + AtmA => mahAtmA | | | | -i/-I | i-/I- | -I- | pari + ikshA => parIkshA | | | guN | | | | | | | | -a/-A | i-/I- | -e- | mahA + indr => mahendr | | | | -a/-A | u-/U- | -o- | vArShik[a] + utsav => vArShikotsav | | | | -a/-A | RR- | -ar- | sapt[a] + RRShi => saptarShi | | | | | | | | | | vRRddhi | | | | | | | | -a/-A | e-/ai- | -ai- | param[a] + aishvary => par[a]maishvary | | | | -a/-A | o-/au- | -au- | mahA + auShadhi => mahauShadhi | | | yaN | | | | | | | | -i/-I | V- | -yV- | yadi + api => yadyapi | V: nem i/I | | | -u/-U | V- | -vV- | su + Agat => svAgat | V: nem u/U | | | -RR | V- | -rV- | ? | V: nem RR | | ayAdi | | | | | | | | -e | V- | -ayV- | ? | V: nem e | | | -ai | V- | -AyV- | gai + ak => gAyak | V: nem ai | | | -o | V- | -avV- | po + an => pavan | V: nem o | | | -au | V- | -AvV- | pau + ak => pAvak | V: nem au | |---------+--------+--------+----------------+----------------------------------------+------------| *** Mássalhangzó sandhi - zöngésedés: k/c/T/t/p + (g/j/D/d/b vagy gh/jh/Dh/dh/bh vagy y/r/l/v/h vagy V), pl. dik + bhram => digbhram, jagat + Ish => jag[a]dIsh - nazalizálódás: k/c/T/t/p + n/m, pl. vAk + may => vA~Nmay, sat + mArg => sanmArg - a t képzési helye hasonul bizonyos mássalhangzókhoz: |--------+--------+----------------+---------------------------| | 1. szó | 2. szó | Összetett alak | Példa | |--------+--------+----------------+---------------------------| | -t | c-/ch- | -cc-/-cch- | sat + caritr => saccaritr | | -t | j-/jh- | -jj-/-jjh- | sat + jan => sajjan | | -t | T-/Th- | -TT-/-TTh- | tat + TIkA => taTTIkA | | -t | D-/Dh- | -DD-/-DDh- | ut + Dayan => uDDayan | | -t | l- | -ll- | ut + lAs => ullAs | | -t | sh- | -cch- (!) | ut + shiShT => ucchiShT | | -t | h- | -ddh- (!) | ut + hAr => uddhAr | |--------+--------+----------------+---------------------------| - duplázódás: V + ch => cch, pl. anu + ched => anucched - az m képzési helye hasonul a k/.../m mássalhangzókhoz, pl. sam + kalp => sa~Nkalp - az m nazalizálóvá alakul y/r/l/v/sh/Sh/s/h előtt, pl. sam + rakshaN => sárakshaN (de írásban nem candrabindu, hanem csak bindu!) - V + s => VSh (ahol V nem a/A), pl. abhi + sek => abhiShek *** Visarg sandhi - előtte a, utána (a vagy zöngés/nazális vagy y/r/l/v/h) => o, pl. tapa: + bal => tapobal - előtte V (nem a/A), utána (V vagy zöngés/nazális vagy y/r/l/v/h) => r, pl. du: + jan => durjan - előtte V, utána c/ch/sh => sh, pl. ni: + cay => nishcay - utána t/s => s, pl. ni: + tej => nistej - előtte i/u, utána k/kh/T/Th/p/ph => Sh, pl. du: + karm => duShkarm, ni: + pakSh => niShpakSh - előtte a/A, utána V (nem a/A) => -, pl. ata: + ev => ataev - utána r => - (és az előző V hosszabbodik), pl. ni: + rog => nIrog - előtte a, utána k/p => :, pl. anta: + karaN => anta:karaN ** Prefixumok |----------+-----------------------+---------------------------| | Prefixum | Jelentés | Példák | |----------+-----------------------+---------------------------| | a- | nem | agyAn, abhAv | | ati- | több | atyAcAr, atyadhik | | sva- | saját, privát | svadesh, svatantra | | prati- | ellen | pratyek, pratikUl | | vi- | különleges, különböző | videsh, vibhAg | | sa- | együtt | safal, saparivAr | | av- | rossz, gonosz | avguN, avanati | | an- | nem, hiány | anAdar, anupasthit | | adhi- | fel, közel, nagy | adhikArI, adhinAyak | | abhi- | előtt, közel | abhiyog, abhinetA | | anu- | előtt, mögött | anurUp, anuj | | ap- | rossz | apmAn, apkAr | | A- | -ig, teljes | AjIvan, AdAn | | ut- | magas, legjobb | utsAh, uttam | | up- | kicsi, közel | updesh, upnAm | | ni- | jól | nivAs, nivedan | | ku- | rossz | kukarma, kurUp | | dur- | rossz, nehéz | durjan, durbal | | pari- | mindenfelé | parimAN, parivartan | | sam- | teljes, túlzás, közel | sampurna, sangam, santoSh | | pra- | előre, több, fent | prabal, pragati, pracAr | | parA- | ellenkező, mögött | parAkram, parAjay | | su- | jó, természetes | sufal, surlabh | | nis- | nélkül | nissandeh, nishcay | |----------+-----------------------+---------------------------| ** Szuffixumok - ez az egész rész egy kicsit zagyva, kéne keresni egy jó könyvet erről |-----------+---------------------+----------------------| | Szuffixum | Jelentés | Példák | |-----------+---------------------+----------------------| | -AI | absztrakt főnév | paRhAI, likhAI | | -an | | thakan, milan | | -Av | | bahAv, risAv | | -nA | | racnA, vednA | | -ti | | bhakti | | -ARI | aki csinál vmit | khilARI, agARI | | -iyA | | baRhiyA, ghaTiyA | | -U | | cAlU, DAkU, kamAU | | -ak | | lekhak, kRRShik | | -I | | lobhI, tyAgI | | -akkaR | | bhulakkaR, ghumakkaR | | -AU | | TikAU, bikAU | | -hAr | | honhAr | | -dAr | | lendAr, damdAr | | -A | amivel tesznek vmit | bhUlA, gherA | | -n | | bandhan, jhADan | | -anIy | hajlamos | smaraNIy, nindanIy | | -y | | pey, dey | | -Alu | | kRRpAlu, dayAlu | |-----------+---------------------+----------------------| *** Főnévből |-----------+----------------+----------| | Szuffixum | Jelentés | Példák | |-----------+----------------+----------| | -I | jellegzetesség | gulAbI | | -IlA | | rasIlA | | -In | | namkIn | | -A | | bhUkhA | | -iyA | vhonnan való | mumbaiyA | | -I | | jApAnI | | -U | | bAzArU | | -elU | | gharelU | | -ik | melléknévképző | dhArmik | | -AnA | | sAlAnA | | -lA | (határozóból) | aglA | | -iyA | kicsinyítő | DibbiyA | | -I | | pahARI | | -rI | | koTharI | | -pan | absztrakt | laRakpan | | -I | | corI | | -tA | | mAnavatA | | -AI | | paNDitAI | | -erA | foglalkozás | sáperA | | -Ar | | sunAr | | -kAr | | patrkAr | | -k | | lekhak | | -gar | | jAdUgar | | -dAr | | dukAndAr | | -pan | melléknévből | kAlApan | | -As | | miThAs | | -I | | garIbI | | -AI | | acchAI | | -AhaT | | kaRvAhaT | |-----------+----------------+----------| * Egyeztetés összefoglaló ** Főnevek és főnévi igenevek - a főnévi igenevek hímneműnek számítanak |---+-----------+----------------------+------------+-----------------------| | | Egyesszám | Egyesszám (utótagos) | Többesszám | Többesszám (utótagos) | |---+-----------+----------------------+------------+-----------------------| | m | -A | -e | -e | -ó | | m | - | - | - | -ó | | f | -I | -I | -iyÁ % | -iyó | | f | - | - | -é % | -ó | |---+-----------+----------------------+------------+-----------------------| - %: udvariassági többesszámnál egyesszámot használunk ** Melléknevek és melléknévi igenevek, rahA, jövőidő vége |-----+-----------+----------------------+------------+-----------------------| | | Egyesszám | Egyesszám (utótagos) | Többesszám | Többesszám (utótagos) | |-----+-----------+----------------------+------------+-----------------------| | m | -A | -e | -e | -e | | f | -I | -I | -I % | -I | | m/f | - | - | - | - | |-----+-----------+----------------------+------------+-----------------------| - %: ha nincs mellette segédige (pl. ha jelenidejű tagadásnál elhagyjuk a létigét), akkor a mell. igenév -Í végű lesz - a (nazális végű) sorszámnevek nazálisak maradnak ** Múltidő és befejezett múlt |---+-----------+----------------------+------------+-----------------------| | | Egyesszám | Egyesszám (utótagos) | Többesszám | Többesszám (utótagos) | |---+-----------+----------------------+------------+-----------------------| | m | -A | -e | -e | -e | | f | -I | -I | -Í | -Í | |---+-----------+----------------------+------------+-----------------------| ** Jelenidő, jövőidő közepe, kötőmód |------------------+-----+-----+-----+-----+---------+---------| | | én | te | ő | mi | ti (Te) | ők (Ön) | |------------------+-----+-----+-----+-----+---------+---------| | jelen | hÚ | hai | hai | haí | ho | haí | | jövő/kötő | -Ú- | -e- | -e- | -é- | -o- | -é- | | létige jövő/kötő | -Ú- | -o- | -o- | -ó- | -o- | -ó- | |------------------+-----+-----+-----+-----+---------+---------| * Igeragozás összefoglaló |-------------------------+---------------------------+--------------------------------+-------------------------------+------------------------------------------| | | Egyszerű | Habituális | Befejezett | Folyamatos | |-------------------------+---------------------------+--------------------------------+-------------------------------+------------------------------------------| | Jelen | - | boltA hai (speaks) | bolA hai (has spoken) | bol rahA hai (is speaking) | | Múlt | bolA (spoke) | boltA thA (used to speak) | bolA thA (had spoken) | bol rahA thA (was speaking) | | Jövő | bolegA (will speak) | boltA hogA (will speak) | bolA hogA (will have spoken) | bol rahA hogA (will be speaking) | | (= feltételes) | (surely speaks) | (surely speaks) | (have surely spoken) | (is surely speaking) | | Kötő | bole (may speak) | boltA ho (may speak) | bolA ho (may have spoken) | bol rahA ho (may be speaking) | | Kontrafaktuális % | boltA (would have spoken) | boltA hotA (would have spoken) | bolA hotA (would have spoken) | bol rahA hotA (would have been speaking) | | (= lehetetlen feltétel) | (had he spoken) | (had he spoken) | (had he spoken) | (had he been speaking) | |-------------------------+---------------------------+--------------------------------+-------------------------------+------------------------------------------| - %: a sima és befejezett kontrafaktuális múltbeli lehetőségekre felcserélhető, de múltbeli kötőmód jellegű esetben csak a sima használható, ld. Hindi Structures ch. 25. - jelen időben összefolyik az egyszerű és habituális - igenevek: |-------------------------+--------------------------------| | Főnévi | bolnA (to speak) | | Befejezetlen melléknévi | boltA (speaking) | | Befejezett melléknévi | bolA (spoken) | | Közvetlen jövőidejű | bolnevAlA (preparing to speak) | |-------------------------+--------------------------------| - ezekkel kapcsolódó kifejezések: |-------------------+---------------------------------------------------| | Folytat | boltA rahnA (keeps on speaking) | | Fokozódva folytat | boltA [hI] jAnA (keeps on speaking more and more) | | Szokás | bolA karnA (has the custom of speaking) | |-------------------+---------------------------------------------------| - módbeli segédigék: |---------+-------------------------------------| | Képes | bol saktA hai (can speak) | | Kellene | bolnA cAhie (should speak) | | Kell | bolnA hai (has to speak) | | Muszáj | bolnA paRtA hai (must speak) | | Már | bol cukA hai (has already spoken) | | Sikerül | bol pAtA hai (succeeds in speaking) | |---------+-------------------------------------| - maradék: |-------------+------------------------------------| | Felszólítás | bol/bolo/bolie[gA]/bolnA (speak!) | | Abszolutív | bolkar/bolke/bolkarke (speaks and) | |-------------+------------------------------------| - plusz ugyanez passzívban (+ X képes beszélni: X se bolA jAtA hai) ** Kérdések - passzívban melyik időket használják? (pl. múltra vonatkozóan szinte mindig "bolA gayA thA"...?) - az abszolutívnak van valami plusz jelentése? volt egy ilyen mondat: "... dIp jalAkar kiyA gayA thA", ez ugyanaz, mint "dIp jalAyA gayA thA", vagy úgy lehet fordítani, hogy "lámpás égetődött (és más hasonló dolog történt)"? * Gyakori igék jelentései - cAhnA: ld. Különleges igék ** jAnA - szótő + jAnA: összetett ige (állapotváltozás) vagy iránykiegészítő - bef.mell.igenév + jAnA: passzív ** denA - szótő + denA: összetett ige (vki más számára) - obl.inf. + denA: megenged ** lagnA - vmilyennek tűnik; vmilyen (rokoni kapcsolatnak) felel meg - (érzés/betegség/tűz) + lagnA: megérintődik (vmi által) => érez, beteg lesz, tűz üt ki stb. - obl.inf. + lagnA: elkezd vmit csinálni (spontán) - obl.inf + mé + ... + lagnA: vmit csinálni vmennyi időbe/pénzbe kerül