# -*- mode: org -*- #+TITLE: Indonéz nyelvtani jegyzetek #+AUTHOR: Salvi Péter #+EMAIL: vukung@yahoo.com #+LANGUAGE: hu #+OPTIONS: H:3 num:t toc:t \n:nil @:t ::t |:t ^:nil *:t TeX:nil LaTeX:nil * ABC & Kiejtés |---------+---+----+---+-------+------+---+------+---+---+--------+------+------+---+---+---+----+-------+------+---+---+------+----+----+---+---+----------+---+---+---+-------| | a | b | c | d | e | f | g | gh | h | i | j | k | kh | l | m | n | ny | ng | o | p | q | r | s | sy | t | u | v | w | x | y | z | |---------+---+----+---+-------+------+---+------+---+---+--------+------+------+---+---+---+----+-------+------+---+---+------+----+----+---+---+----------+---+---+---+-------| | rövid á | b | cs | d | e/é % | f %2 | g | g %3 | h | i | dzs %4 | k %5 | h %6 | l | m | n | ny | ng %7 | o %8 | p | k | r %9 | sz | s | t | u | f vagy v | w | x | j | z %10 | |---------+---+----+---+-------+------+---+------+---+---+--------+------+------+---+---+---+----+-------+------+---+---+------+----+----+---+---+----------+---+---+---+-------| - %: e és ö közötti (elharapott) hang, vagy e és rövid é közötti hang (jel: é), ez utóbbi szótól függően inkább e vagy inkább é - %2: szó elején beszélőtől függően néha p-vé változhat - %3: zöngés hörgő h, vagy (beszélőtől függően) mondat végén h, máshol g - %4: gy és dzs között, inkább dzs - %5: szó végén, illetve ha mássalhangzó követi, torokzárást jelöl - %6: erős h (mint a német ach-ban), hörgő h vagy k (beszélőtől függően) - %7: hátsó n, a g nem vagy alig ejtett (ngg: ng + g) - %8: mássalhangzóra végződő szótagban a és o közötti hang; ha van így ejtendő o a szóban, akkor a szóban levő többi o is így ejtendő (pl. kosong) - %9: hosszan pörgetett - %10: beszélőtől függően a szó végén sz-nek, máshol dzs-nek ejthetik - kettőshangzók: ai, au, oi (csak nyílt szótagokban, pl. az "air" két szótag) - az "aa" két hangja közt torokzárás van - a b/d/g szó végén p/t/k lesz (csak jövevényszavaknál fordul elő) ** Hangváltozások az "utcai" nyelvben - a ber-/me- prefixek gyakran leesnek - kettőshangzók: au -> o, ai -> é - az a-ból néhol e lesz * Hangváltozások ** N (meN-, peN- típusú prefixek) - a következő hangtól függően változik (a csillagozott mássalhangzó eltűnik): - p*/b[/f/v]: m - t*/d/c/j[/sy/z]: n - s*: ny - k*/g/h[/kh] vagy magánhangzó: ng - m/n/ny/ng/w/y/l/r: - - az eltűnő mássalhangzók idegen szavakban megmaradhatnak (pl. mengkritik) - a per- prefix p-je általában megmarad (pl. meN- + per- + kecil -> memperkecil) - reduplikációnál a prefix kiesik, de a hangváltozás marad (pl. menunggu-nunggu) - egy szótagos tőnél a meN- prefix menge-re változhat (pl. pel -> mengepel) ** R (beR-, peR-, teR- típusú prefixek) - ha a tő r-rel kezdődött, csak egy r lesz (pl. ber- + renang -> berenang) - ha a tő CerC alakú, akkor az R kiesik (pl. ber- + kerja -> bekerja) - kivétel: ber- + ajar -> belajar * Névmások ** Személyes/birtokos - a neveket/címeket lehet E/2 személyes/birtokos névmásként használni *** Udvarias |------+--------------+------------+----------------+--------------+--------| | Én | Te | Ő | Mi | Ti | Ők | |------+--------------+------------+----------------+--------------+--------| | saya | anda/saudara | dia / ia % | kami / kita %2 | anda/saudara | meréka | |------+--------------+------------+----------------+--------------+--------| - %: ia csak az ige előtt használható - %2: attól függően, hogy beleértjük a beszélőpartnert (kita) vagy nem (kami) *** Tegező |--------+-----+---------------+------------+----------------+---------------+--------| | | Én | Te | Ő | Mi | Ti | Ők | |--------+-----+---------------+------------+----------------+---------------+--------| | Teljes | aku | kamu / engkau | dia / ia % | kami / kita %2 | kamu / engkau | meréka | | Rövid | -ku | -mu | -nya | | -mu | -nya | |--------+-----+---------------+------------+----------------+---------------+--------| - %: ia csak az ige előtt használható - %2: attól függően, hogy beleértjük a beszélőpartnert (kita) vagy nem (kami) - a rövid alakok birtokos vagy tárgyesetben szoktak előfordulni - ha az alany dia vagy meréka, akkor a tárgy nem lehet dia, csak -nya - a -nya esetenként fordítható határozott névelővel ("a ... [amiről szó van]") ** Mutató - ez: ini - az: itu ** Vonatkozó - ami, aki: yang (bővebben ld. Partikulák) ** Határozatlan - valami: sesuatu - valaki: seseorang * Kérdőszavak - eldöntendő kérdés elején: apa[kah] - eldöntendő kérdés máshogy: "ige+kah alany stb." (pl. Maukah anda ...?) - mi: apa - ki: siapa (élőlények nevét is ezzel kérdezzük) - kié: punya siapa - melyik: yang mana - melyik ...: ... yang mana - mikor: kapan [csak mondat elején] - milyen: bagaimana [dengan] - hogyan: bagaimana - milyen ...: ... apa - miért: kenapa / mengapa (írott) [ezek csak mondat elején lehetnek] - hol/hova/honnan: di/ke/dari mana - mennyi: berapa - hányszor: berapa kali - (melléknévből képzettek): berapa lama/jauh/sukar/tinggi/dalam/stb. * Elöljárószók - -ban/-nál: di (állítmány is lehet) - -ba/-hoz: ke (állítmány is lehet) - -ból/-tól: dari - -ig: sampai - -val: dengan - -ban (belül): dalam - -hoz/-nak: kepada (személyekre) - -nak, -ért: untuk - -on át (időtartamot vezet be, még tarthat): selama - -kor/-nak: pada - -ról (átv): tentang - óta: sejak / semenjak * Főnevek - nincsenek esetek - többesszám az első tag duplázásával (rak buku => rak-rak buku), nem kötelező (csak megszámlálható dolgokra, ha nem szerepel szám(lálószó)) - egy főnév egy másik után helyezése jelző értékű, pl. toko pakaian (ruhabolt) - hasonlóan mutató névmások, melléknevek és igék is a főnevek után tehetők - birtokos kapcsolat: (birtok) (birtokos), pl. buku guru (a tanár könyve) - birtokos komment: punya (birtokos), pl. punya guru (a tanáré) - tagadás: bukan + főnév ("nemde?" értelemben rövidebb alak is: kan) * Melléknevek - a jelzett szó után - tagadás: tidak + melléknév ("nemde?" értelemben kan/bukan) - középfok: lebih + melléknév (-nál: daripada, kevésbé: kurang + melléknév) - felsőfok: paling + melléknév / ter- + melléknév, a ter- csak olyanok melléknévhez kapcsolódhat, aminek nincs prefixuma - túlságosan: terlalu + melléknév - azonos mérték: se + melléknév ... / sama melléknév + nya dengan ..., pl. dia sekaya anda / dia sama kayanya dengan anda * Határozószók - ige után (de időnként ige előtt, és kiemelhető a mondat elejére) - képzés melléknévből: dengan/secara + melléknév, vagy reduplikáció, pl. mereka berlari [dengan/secara] cepat[-cepat] (gyorsan futnak) - időhatározóknál: pada + időpont (ilyenkor ki kell tenni a hari/bulan/stb-t) * Prefixumok és szuffixumok - -kah: kérdésjelző (a kérdéses szóhoz, főleg írott nyelvben) - -lah: kiemelő rag; felszólítás erejét enyhíti - se-: ugyanolyan ..., ugyanaz a ..., ugyanabban a ...ban stb.; az egész ... * Partikulák ** juga - is ** kan - "nemde?" értelmű, a bukan rövid formája - mondat közben az állítmány előtt, pl. London kan jauh dari sini - mondat végén, pl. London jauh dari sini, (bu)kan? ** pun - is, pl. saya pun sudah membeli mobil baru (én is vettem új autót) - akár ... is, pl. berdiri pun dia tak bisa, apalagi berlari (állni sem tud, nemhogy futni) - bármi (kérdőszó után), pl. ke mana pun dia pergi, saya mau ikut (bárhova is megy, én vele megyek) ** saja - csak, pl. saya mau satu anak saja (csak egy gyereket akarok), tenang saja (csak nyugi) - bármi, pl. mana saja (bármelyik), apa saja yang kamu ingini beritahulah aku (mondd meg, mit szeretnél) - többesszám, pl. kamu membeli apa saja? (miket vettél?), sudah ke mana saja? (hol(tsz.) voltál?) - kifejezésekben, pl. tentu saja (természetesen) ** yang - ami/aki (pl. orang yang duduk di sana, "az ember, aki ott ül") - az, ami/aki (pl. yang menolong saya Eva, "Eva volt az, aki segített nekem) - csak úgy, vagy kiemelő jelleggel főnév és melléknév között (opcionális) (pl. kucing [yang] lucu, "aranyos macska") - számlálószó jelleggel, egy szövegkörnyezetből világos főnevet helyettesít (pl. mau yang kecil?, "a kicsi [...t] akarod?"; saya mau yang ini, "ezt [a ...t] akarom") - hasonlóan, egy általánosabb halmazból specifikus elemet határoz meg (pl. saya punya dua anak, yang perempuan ..., "két gyerekem van, a lány...") - jelzők halmozásánál: a nem mellénévi jelzők elé kerülnek, a melléknevek utána, az utolsó két melléknév közt "dan"-nal (pl. rumah makan Indonesia yang romantis, unik dan murah; rumahku yang baru) - "mi/ki az, ami/aki" típusú kérdéseknél az apa/siapa után kötelező a yang; ilyenkor gyakran ige követi, és csak utána jöhet a személyes névmás (pl. apa yang bisa mereka buat untuk kita?, "mit tudnak értünk tenni?") [nem kell, ha az apa tárgyesetben van, vö. mereka bisa buat apa untuk kita?] - ha úgy hivatkozik a főmondatban levő főnévre, mint tárgyra, akkor a mellékmondatnak passzívnak kell lennie, pl. bahasa yang saya pelajari ** Beszélt nyelvi - déh: - doang: mondat végén "csak, csupán" értelmű - dong: erősíti a kijelentést, felszólítást, kérést; "persze" - kok: mondat elején "hogyhogy?" értelmű, mondat végén erősíti valamilyen feltételezés tagadását - lho: - nih: - sih: - tuh: - ya: * Igék - alapigék és ber-/meN- prefixumokkal képzett igék vannak - nincs egyeztetés (idővel, számmal, személlyel, nemmel) - az időt lehet egyértelműsíteni - folyamatos jelen: sedang + ige ("éppen") - befejezettség: sudah/telah + ige ("már") [telah formálisabb, írott nyelvi] - múltbeli, már megszűnt szokás, helyzet: dulu/dahulu + ige ("régen") - éppen most befejezett cselekvés: baru [saja] + ige - jövőidő: akan + ige ("majd") - tagadás: tak/tidak + [sedang/sudah/stb.] + ige ("nemde?" értelemben kan/bukan) - buzdítás: ayo/mari [kita] + ige ("hadd ...-junk") - többesszám: a cselekvés sokszor ismétlődik, általában az alany többesszámú, de nem feltétlenül, pl. duduk-duduk (üldögélnek), berteriak-teriak (kiáltoznak), melihat-lihat (nézelődnek); a hangváltozás megmarad az ismételt részben, pl. menunggu-nunggu (várakoznak) - kölcsönös cselekvés: saling + ige, pl. saling memaafkan (megbocsátanak egymásnak); vagy me- igéknél "igető-ige", pl. maaf-memaafkan, kunjung-mengunjungi (meglátogatják egymást); vagy alapigéknél "ber[ige-]főnév", pl. ber[peluk-]pelukan (megölelik egymást), bercium-ciuman stb. ** Felszólítás - alapigék: változatlanul, pl. minum -> minum (igyál) - ber- igék: ha a szótő is ige, akkor a prefixum leeshet, de nem muszáj; ha nem, akkor megmarad, pl. bermain -> [ber]main (játssz), berkata -> berkata (beszélj) - me- igék: konkrét tárgyas igéknél a prefix leesik, de tárgyatlannál és konkrét tárgy nélkülinél megmarad, pl. menari -> menari (táncolj), membaca -> baca buku itu (olvasd a könyvet) / membaca (olvass) / membaca buku (olvass könyvet) - udvariasabbá tehetik a következők: silahkan ... / tolong ... / coba ... / harap ... / ...-lah - tiltás: jangan[lah] + ige (tárgyas igéknél a me- prefixum elhagyható) - gyakori a passzív felszólítás/tiltás, pl. téhnya diminum; jendéla jangan dibuka, ez utóbbi lehet fordított szórenddel is: jangan dibuka jendéla - felszólító/tiltó igékhez nem kapcsolódhat utótag alakú személyes névmás (-ku/-mu/-nya) - ha a felszólítás a cselekvés módjára vonatkozik, a határozót képezheti a yang, pl. berlarilah yang cepat (fuss gyorsan), sikatlah gigimu yang bersih (jól mosd meg a fogadat) ** Passzív - két fajta: (i) 3. személyű személyes névmás, főnév, vagy kifejezetlen az ágens (ii) személyes névmás az ágens - (i) di-... [[oléh] <ágens>], pl. membersihkan -> dibersihkan [[oléh] Pak Amir / dia / -nya] - az oléh kötelező, ha az ágens nem közvetlenül követi az igét, pl. dia sudah diberi uang itu oléh meréka - kivétel: mengerti => dimengerti - időnként használják 1. és 2. személyű személyes névmással, de nem helyes - (ii) személyes névmás + meN- nélküli alak, pl. membersihkan -> kami bersihkan - ez valójában egy kiemelése a tárgynak a mondat elejére - nem kerülhet semmi közé, tehát pl. baju itu sudah saya seterika, nem lehet felcserélni a sudah és saya pozícióját - az aku/kamu gyakran ku- ill. kau- prefixum alakjában jelenik meg, pl. buku ini sudah kubaca - a megszólítások (Pak, Bu, , stb.) is személyes névmásnak számítanak ** ter- - akaratlanság: ter- (tárgyatlan igékkel), pl. batuk (köhög) -> terbatuk (akaratlanul köhög) - passzív: gyakran akaratlan, pl. menginjak (rálép) -> terinjak (véletlenül eltaposódik) - állapot: passzív melléknév jellegű, pl. membuka (kinyit) -> terbuka (nyitott) - tagadva általában képtelenséget jelez, pl. tidak termakan (nem lehet megenni) * Számok - 0: nol / kosong - 1: satu (számlálószó előtt se-) - 2: dua - 3: tiga - 4: empat - 5: lima - 6: enam - 7: tujuh - 8: delapan - 9: sembilan - 10: sepuluh (tizesjelölőként puluh, pl. enam puluh (60)) - 11: sebelas - 12-19: ... belas (pl. 15: lima belas) - 100: seratus (ezresjelölőként ratus) - 1000: seribu (ezresjelölőként ribu) - 1000,000: sejuta (milliósjelölőként juta) - 1000,000,000: satu milyar ** Sorszámnevek - 1.: pertama - n.: ke- (kedua, ketiga, ...) ** Számlálószavak - emberek: orang - állatok: ékor - általános dolgok: buah ** Emberszámlálás - ber- (pl. berdua, bertiga stb.) ** Hányadosok - egy-valahányad: seper..., pl. sepertiga, seperempat ** Idő *** Dátumok - sorrend: [pada] nap - hónap - év / [pada] [bulan] hónap / [pada] [tahun] év - az évet teljes számként kell felolvasni, de 2000 alatt szokás kettőben is (pl. 19 95) **** Napok nevei - gyakran megelőzi a "hari" szó (hari Senin, hari Selasa stb.) - hétfő: Senin - kedd: Selasa - szerda: Rabu - csütörtök: Kamis - péntek: Jumat - szombat: Sabtu - vasárnap: Minggu **** Hónapok nevei - megelőzheti a "bulan" szó (bulan Januari, bulan Fébruari stb.) - január: Januari - február: Fébruari - március: Maret - április: April - május: Méi - június: Juni - július: Juli - augusztus: Agustus - szeptember: Séptémber - október: Oktober - november: Novémber - december: Désémber *** Óra - jam setengah ... = fél ... (pl. jam setengah tiga = 2:30) - jam ... kurang ... menit = ... lesz ... perc múlva (pl. jam lima kurang lima menit = 4:55) - jam ... kurang seperempat = haromnegyed ... (pl. jam enam kurang seperempat = 5:45) - jam ... léwat ... menit = ... múlt ... perccel (pl. jam satu léwat sepuluh menit = 1:10) - jam ... léwat seperempat = negyed ...+1 (pl. jam dua léwat seperempat = 2:15) - gyakran egyértelműsítik a napszakot (pagi / siang / soré / malam), pl. jam empat soré (16:00) * Szóképzés ** Főnevek - nagyon sokféle képző van, és ezek nem mindig konzekvensek - az alábbiak a leggyakoribbak, de korántsem törvényszerűek *** peN- - meN- igékhez: a műveletet végző ember/dolog, pl. menulis (ír) -> penulis (író); - melléknevekhez: változatos, pl. sakit (beteg) -> penyakit (betegség); jahat (rossz) -> penjahat (bűnöző) *** pe- - ber- igékhez: a műveletet végző ember, pl. berdagang (kereskedik) -> pedagang (kereskedő) - néha más szóból is hasonlóan, pl. tenis (tenisz) -> petenis (teniszező) *** -an - tárgyas igéből: ami ...va lett, pl. melukis (fest) -> lukisan (festmény) - tárgyas igéből: ami ...-ódik, pl. makan (eszik) -> makanan (étel) - aktív igéből: absztrakt, pl. membantu (segít) -> bantuan (segítség) - aktív igéből: eszköz vagy hely, pl. menggantung (felakaszt) -> gantungan (vállfa); memarkir (parkol) -> parkiran (parkoló) - főnévből: ugyanaz, vagy erősített jelentés, pl. laut (tenger) -> lautan (óceán) - reduplikált főnévből: változatosságot jelöl, pl. sayur (zöldség) -> sayur-sayuran (zöldségek) - reduplikált főnévből: kicsinyítő, pl. mobil (autó) -> mobil-mobilan (játékautó) - melléknévből: jellegzetesen olyan dolog, pl. kotor (koszos) -> kotoran (szemét, trágya) *** ke-...-an - melléknévből: absztrakt, pl. cantik (szép) -> kecantikan (szépség) - tagadott melléknévből: absztrakt, pl. adil (igazságos) -> ketidak-adilan (igazságtalanság) - tárgyatlan, prefixtelen igéből: főnévi igenév, pl. lahir (születik) -> kelahiran (születés) - ber-/ter- igéből (a prefix megmarad!): absztrakt, pl. berhasil (sikeres) -> keberhasilan (siker) - főnévből: absztrakt, pl. wanita (nő) -> kewanitaan (nőiesség) - rangot jelentő főnévből: a kezelt terület, pl. menteri (miniszter) -> kementerian (minisztérium) - kellemetlen melléknévből/főnévből: túlságos, pl. kehujanan (óriási esőzés), kedinginan (fagy) *** peN-...-an - meN- típusú igéből: absztrakt, pl. menjual (elad) -> penjualan (eladás) *** per-...-an - ber- típusú igéből: absztrakt, pl. bermain (játszik) -> permainan (játék) - főnévből: jelentéstágító, pl. rumah (ház) -> perumahan (elhelyezés, szállásolás) ** Melléknevek *** ke-...-an - melléknévből: túlságosan vmilyen, pl. kecapékan (holtfáradt), kelaparan (farkaséhes) *** ter- - ld. Igék/ter- ** Igék *** ber- - tárgyatlan igeképző - főnévből: (vmilyen) vmivel rendelkezik, pl. berpakaian cantik (szép ruhával rendelkezik) *** ber-...-an - egymással (gyakran duplázva), pl. berpandang-pandangan (bámulják egymást) - folyamatosságot vagy ismétlődést jelölhet, pl. berkilauan (folyamatosan csillog) - jelezheti, hogy sokan végzik, pl. berlarian (sokan futnak) *** ber-...-kan - helyettesíthet valamilyen elöljárószót, pl. bersenjata dengan golok -> bersenjatakan golok - helyettesítheti az "akan" szót, pl. berharapkan = berharap akan ... - egyfajta választékos passzívot is jelölhet, pl. langit bertaburkan bintang *** ke-...-an - kellemetlenség éri, pl. kehujanan (megázik), kedinginan (fázik), kemasukan pencuri (kirabolják) - kivételek: kelihatan ([vmilyennek] tűnik), kedengaran ([vmilyennek] hallatszik) *** meN- - melléknévből: olyanná válik, pl. kuning (sárga) -> menguning (sárgul) *** meN-...-i - gyakran használják ezeket az igéket passzív formában - képez dupla tárgyas igéket is - melléknévből: olyanná tesz, pl. kotor (koszos) -> mengotori (bekoszol) - főnévből: tárgyas igét képez, ahol a tárgy gyakran helyhatározó vagy fogadó, vagy valahogyan viselkedik, pl. mengepalai (lit. "fejez", csoportot vezet) - tárgyatlan igéből: tárgyasat csinál, a tárgy gyakran helyhatározó vagy fogadó, tehát a jelentés nem változik, csak nem kell di/ke/akan/stb. - tárgyas igéből: ismétlődő/intenzív cselekvés, pl. mengambili uang (újra és újra felvesz pénzt) - kivételek: baik -> memperbaiki, baru -> memperbarui *** meN-...-kan - melléknévből: olyanná tesz, pl. bersih (tiszta) -> membersihkan (tisztít) - tárgyatlan igéből: késztet, pl. masuk (bemegy) -> memasukkan (belerak) - tárgyas igéből: vkinek csinál, pl. membeli (vásárol) -> membelikan (vásárol vkinek) *** memper-...-kan - ber- típusú igéből: késztet, pl. bersatu (egyesül) -> mempersatukan (egyesít) *** memper- - melléknévből: még olyanabbá tesz, pl. besar (nagy) -> memperbesar (még nagyobbá tesz) - kivételek: baik -> memperbaiki, baru -> memperbarui *** ter- - ld. Igék/ter- ** A 16 ige - ezeknél a meN-...-kan helyettesíti a meN-... alakot - sima tárgyas ige jelentésűek *** Igéből - anjur - beri (memberi: ad, -kan: ad vkinek) - bicara - dengar (mendengar: hall, -kan: hallgat) - kirim (mengirim: küld, -kan: küld vkinek) - pikir - pinjam (meminjam: kölcsönvesz, -kan: kölcsönad) - terjemah *** Főnévből - séwa (menyéwa: bérel, -kan: bérbe ad) - kerja - cerita - kapal - janji - kata - kabar - ucap * COMMENT HTML dolgok # Local Variables: # org-export-html-style: " " # End: