-*- mode: org -*- #+TITLE: Koreai nyelvtani jegyzetek #+AUTHOR: Salvi Péter #+EMAIL: vukung@yahoo.com #+LANGUAGE: hu #+OPTIONS: H:3 num:t toc:t \n:nil @:t ::t |:t ^:nil *:t TeX:nil LaTeX:nil * ABC & Kiejtés - szótagonként egy-egy négyzetben ** Mássalhangzók |-----+----+----+-----+----+-----+----+-----+----+------+----+------+------+-----+-----+----+----+----+----| | ㄱ | ㄲ | ㄴ | ㄷ | ㄸ | ㄹ | ㅁ | ㅂ | ㅃ | ㅅ | ㅆ | ㅇ | ㅈ | ㅉ | ㅊ | ㅋ | ㅌ | ㅍ | ㅎ | | k/g | kk | n | t/d | tt | l/r | m | p/b | pp | s/sh | ss | -/ng | ch/j | cch | ch' | k' | t' | p' | h | |-----+----+----+-----+----+-----+----+-----+----+------+----+------+------+-----+-----+----+----+----+----| - magánhangzóval kezdődő szótag elején az "ng" tartja a helyet - k/t/p/ch zöngések között zöngés (átírásban ilyenkor g/d/b/j) - k'/t'/p'/ch': aspirált - kk/tt/pp/cch/ss: feszített (sosem zöngésedik), nem feltétlenül hosszabb idejű *** Hangváltozások - az n szó elején d-hez közelít - az m szó elején b-hez közelít - g-k/d-t/b-p, ha m/n/l előtt szerepel, rendre ng/n/m-re változik kiejtésben, pl. 합니다 => hamnida, 닫눈다 => tannunda - az l, ha előtte n/l-től különböző mássalhangzó van, n-nek ejtendő, pl. 독립 => tongnip, 심리 => simni, 십륙 => ship + nyuk => shimnyuk - n + l és l + n egyaránt ll-nek ejtendő - a kínaiból átvett szavakban az l utáni t/ch/s duplázódik, pl. 철도 [鐵道] => ch'eoltto - szótagvégi p/t/k után a p/t/ch/k/s duplázódik, pl. 약방 => yakppang - ha h körül m, n, l vagy magánhangzó van, akkor gyenge lesz vagy kiesik - ha h előtt ng, utána i/y van, akkor nem ejtjük - ha h-ra végződő szótag után k/t/p/ch-val kezdődő jön, az k'/t'/p'/ch'-ra változik - ha h-ra végződő szótag után s-szel kezdődő jön, az ss-re változik - az l magánhangzók közt vagy magánhangzó és h közt gyenge r és d közötti hang, máshol l - ha egy szó mássalhangzóra végződik, és utána sem partikula, sem az ieyo ige nem jön, akkor a mássalhangzó csak félig ejtendő (nincs "kieresztve"); ha ez a mássalhangzó nem az l/m/n/ng/p/t/k egyike, akkor ezek valamelyikére változik: tt/t'/ch/ch'/s/ss/h => t, pp/p' => p, kk/k' => k, amik félig ejtettek, és érvényes a zöngésedési szabály, pl. 벗네 => peot + ne => peonne - ha egy ige töve m/n-re végződik, az utána jövő t/ch/s/k kezdetű rag duplázódik pl. shin- + -ko => (ejtésben) shinkko [nem shingo] - a k+y/g+y ejtése a magyar ty/gy-hez hasonló is lehet **** i és az y-magánhangzók - n + i ejtése nyi - s + i ejtése si (nem szi), ss + i ejtése ssi, s + wi ejtése swi, ss + wi ejtése sswi (nem kötelezően, de a legtöbb beszélőnél) - d/t + i, ha az i egy rag része (d/t volt a tő vége), chi/ch'i-vé változik ** Magánhangzók |----+----+----+-----+--------+----+----------+----+----+----+-----+----+----+----+----+----+----+----+--------+----------+----| | ㅏ | ㅐ | ㅑ | ㅒ | ㅓ | ㅔ | ㅕ | ㅖ | ㅗ | ㅘ | ㅙ | ㅚ | ㅛ | ㅜ | ㅝ | ㅞ | ㅟ | ㅠ | ㅡ | ㅢ | ㅣ | | a | ae | ya | yae | ŏ [eo] | e | yŏ [yeo] | ye | o | wa | wae | oe | yo | u | wo | we | wi | yu | ŭ [eu] | ŭy [euy] | i | |----+----+----+-----+--------+----+----------+----+----+----+-----+----+----+----+----+----+----+----+--------+----------+----| - a (ya, wa): rövid á - ae (yae, wae): e - eo (yeo, wo): a és o között - e (ye, we): e és (rövid) é között - o: o, de néha u-s - oe: mint a kínai "-ui", de röviden néha ö - u: u és ü között (inkább u) - eu: kerekítetlen ö/ü között (inkább ü) - euy: eu + y, de ha nem a szó elején áll, akkor i, birtokos partikulaként é - i (wi): i - vannak rövid és hosszú magánhangzók, de nem jelöljük, és nem is mindig egyértelmű a különbség, pl. nun (rövid: szem, hosszú: hó), mal (rövid: ló, hosszú: beszéd); az eo nyíltsága is változó ** Revised Romanization *** Mássalhangzók |-----+----+----+-----+----+-----+----+-----+----+----+----+------+----+----+----+----+----+----+----| | ㄱ | ㄲ | ㄴ | ㄷ | ㄸ | ㄹ | ㅁ | ㅂ | ㅃ | ㅅ | ㅆ | ㅇ | ㅈ | ㅉ | ㅊ | ㅋ | ㅌ | ㅍ | ㅎ | | g/k | kk | n | d/t | tt | r/l | m | b/p | pp | s | ss | -/ng | j | jj | ch | k | t | p | h | |-----+----+----+-----+----+-----+----+-----+----+----+----+------+----+----+----+----+----+----+----| - szótag elején és magánhangzó előtt r, egyébként l - l-től különböző msh. után r => n, l után r => l - mgh. előtt k/t/p => g/d/b - n, m előtt k/t/p => ng/n/m (r/l-ből átváltozott n előtt is!) - a félreérthető helyeken kötőjellel elválasztás, pl. k+k => k-k, n+g => n-g *** Magánhangzók |----+----+----+-----+----+----+-----+----+----+----+-----+----+----+----+----+----+----+----+----+----+----| | ㅏ | ㅐ | ㅑ | ㅒ | ㅓ | ㅔ | ㅕ | ㅖ | ㅗ | ㅘ | ㅙ | ㅚ | ㅛ | ㅜ | ㅝ | ㅞ | ㅟ | ㅠ | ㅡ | ㅢ | ㅣ | | a | ae | ya | yae | eo | e | yeo | ye | o | wa | wae | oe | yo | u | wo | we | wi | yu | eu | ui | i | |----+----+----+-----+----+----+-----+----+----+----+-----+----+----+----+----+----+----+----+----+----+----| * Névmások ** Személyes |--------------------------+----+---+-----+----+----| | Én | Te | Ő | Mi | Ti | Ők | |--------------------------+----+---+-----+----+----| | na / nae-ga / cheo / che | | | uri | | | |--------------------------+----+---+-----+----+----| ** Birtokos |-----------+----+---+----+----+----| | Én | Te | Ő | Mi | Ti | Ők | |-----------+----+---+----+----+----| | nae / che | | | | | | |-----------+----+---+----+----+----| ** Mutató - ez/az/amaz: i-/keu-/cheo- - itt/ott/amott: yeogi/keogi/cheogi * Kérdőszók - hol: eodi - mi: mwo / mueos [mueot] - mit: mwol - ki: nugu - hogyan: eottaeyo - milyen: museun - melyik: eotteon / eoneu - mennyi: eolma / myeoch' [myeot] - mikor: eonje - miért: wae(yo) * Melléknevek - valójában leíró igék (ld. lent) - középfok képző: teo (-nál: -poda, emellett nem szükséges a teo) - felsőfok képző: cheil * Partikulák |---------------+---------------+-----------------------------------------------------------------------------------------------| | mgh. után | msh. után | jelentés | |---------------+---------------+-----------------------------------------------------------------------------------------------| | -neun | -eun | topik | | -ga | -i | alany | | -reul | -eul | tárgy (mgh. után néha -l is) | | -do | -do | is (átveszi a topik/alany/tárgy helyét) | | -e | -e | hely (létezés), mozgás (cél), idő (-kor) | | -[e]seo | -[e]seo | hely (történés), -ból/-ról/-tól (helynél) | | -hant'e | -hant'e | -nak (élőlény); (vki)-nél (van) | | -ege | -ege | -nak (élőlény) | | -hant'e[seo] | -hant'e[seo] | -tól (élőlény) | | -ege[seo] | -ege[seo] | -tól (élőlény) | | -kke | -kke | -nak (élőlény, tiszteleti) | | -kkeseo[neun] | -kkeseo[neun] | alany [topik] (tiszteleti) | | -euy | -euy | -nak a ... (ejtsd: e; elhagyható => a kezdő p/t/ch/k/s duplázódhat) | | -rang | -irang | és; -val (társ) | | -hago | -hago | és; -val (társ) | | -wa | -kwa | és; -val (társ) | | -ro | -euro | -val (eszköz) (l után -lo); mozgás (irány); -ként; (vmilyen) módon | | -ch'eoreom | -ch'eoreom | mint (főnévhez) | | -yo | -iyo | főnévre visszakérdezés | | -put'eo | -put'eo | óta, (időpont)-tól | | -kkaji | -kkaji | -ig | | -mada | -mada | minden ... | | -man | -man | csak, pontosan (topik/alany/tárgyjelző partikula általában eltűnik) | | -sshik | -sshik | -ként, per, egyenként (pl. minden nap 2 órát (egyenként) tanulok) | | -ccheum | -ccheum | nagyjából, körül (időhatározónál), kopula helyett toe-vel | | -na | -ina | nagyjából; bár-; vagy (nem kizáró); is (számoknál); stb. [átveszi a topik/alany/tárgy helyét] | | -bakke | -pakke | csak, csupán (+ tagadás) | | -ttaemun-e | -ttaemun-e | miatt (követheti -yo is mondatzárásként); -e nélkül + -ieyo állítmányként | |---------------+---------------+-----------------------------------------------------------------------------------------------| ** Partikulára épülő kifejezések - -e daehae[seo]/daehan / -e daehayeo / -e gwanhaeseo/gwanhan: (vmivel) kapcsolatban, vmiről * Igék - két fajta: akció (AI, pl. ír) és leíró (LI, jónak lenni) [meg a kopula] - udvarias - sima : attól függ, hogy a beszélgetőtárssal milyen a kapcsolat - tiszteleti - sima : attól függ, hogy az ige alanyával milyen a kapcsolat ** Mássalhangzó-végű - pl. meok-, anj- stb. - néhány p-re végződőnél ("w- végűek") a p-ből w lesz -[o/eo]yo előtt, és u lesz belőle az -[eu]..., -lkkayo és -pshida végződések előtt, pl. teow- => teouseyo, teow- => teoupshida, teow- => teoweoyo - néhány s-re végződőnél ("(s)- végűek") mgh-s végződés előtt az s kiesik, pl. na(s)- => naayo, na(s)- => naeuseyo *** Tő l-re végződik - az l-re végződőek egyik csoportjában az l-ből t lesz msh-val kezdődő végződés előtt, pl. teul- => teutta, teutko [ejtsd: teutkko], az -[eu]... msh-val kezdődőnek számít, pl. teutseumnida - az l-re végződőek másik csoportjában ("-l- végűek") az l eltűnik az -[eu]... típusú, n/b/s-el kezdődő végződések, és a formális forma előtt, pl. no-l- => norayo, nol keoeyo (!) és nolleo(!!), de nomnida és noseyo - tehát aminek a szótári alakja -lta végű, az az utóbbi csoportba tartozik *** Szótári alak t-re végződik - két eset van, aszerint, hogy mgh-s rag után l-re változik vagy nem - ez az előző pontokban leírtak következménye ** Magánhangzó-végű - pl. ka-, ha-, o-, mashi- ** Főnévi igenév (FI) - [mássalhangzó-végű] -aC/-oC: -a; egyéb -VC: -eo - [magánhangzó-végű] a végső magánhangzótól függ: - a/eo/ae: - - i: yeo (összevonódás), pl. mashi- => mashyeo- (wi-nél nem tud, tehát wieo) - u: wo (összevonódás), pl. paeu- => paewo-, chu => chwo - o: wa (összevonódás), pl. po- => pwa- - eu: az -eu leesik (ld. msh-végűek), l-végűeknél az l duplázódik (pl. ppalla-) *** Rendhagyó igék - ha- => hae- - toe- => twae- - shwi- => shwieo- - chu- => chueo- is *** FI + - - hangsúlytól függően több jelentés: - kijelentés - kérdés - felszólítás (durva) *** FI + -seo - ok/okozat (így/ezért) - egymásutániság (az alanyok általában megegyeznek, az első ige gyakran mozgás) - kopulával beszélt nyelvben gyakran iraseo/aniraseo (és nem ieoseo/anieoseo) - felszólító/buzdító mondatban nem használható (-[eu]nikka kell) - + -yo: félig befejezett mondatok végére (mert hát ...) - + choh-: jó, hogy ... - + chukkesseoyo: nagyon (annyira, hogy belehalok) - a -nikka feltételezi, hogy az okot a beszélgetőpartner is ismeri, de a -seo nem *** FI + ha- - mások érzéseinek kifejezésekor (amiket nem tudhatunk elsőkézből) - ez leíró igékből aktív igét csinál - a tiszteletiség kifejezése a ha- ragozásával érhető el - tagadásnál a tiszteleti rag a tagadás előtt és után is lehet (vagy mindkettő) *** FI + iránykiegészítő - pl. jön, megy (bejön, kijön, feljön stb.) *** FI + iss- - (általában tárgyatlan) ige által létrejött helyzet fennállása - pl. nyílik => nyitva van, záródik => zárva van stb. - ruháknál azonban a -ko iss- alakot használják *** FI + bo- - megpróbál vmit csinálni; megpróbálja, hogy milyen ...ni - (múltidővel) valaha csinált már vmit *** FI + boi- - vmilyennek tűnik *** FI + ju-/teuri- - az adó személytől független - megteszi (vkinek), hogy ... (tiszteleti: teuri-) - akinek teszi, az -hant'e-t kap (ill. ege-t vagy kke-t) *** FI + ya ha-/toe- - kell vmit csinálni - szó szerint: csak ha ... akkor megy/lesz - a végére jöhet esetenként más ige is - ST és -jiyo előtt a ha- beszédben gyakran kiesik - igeidőt a ha- igében jelezzük - múltidő + FI esetén "meg kellett volna tenni" értelmű *** FI + do - még ha ... is - kopula: -irado - ha utána "jó" ige jön (choh-, kwaench'anh-, toe-), akkor a jelentése: szabad? - erre negatív válasz: ...-[eu]myeon an toe- (de t-re végződő után is -myeon!) *** FI + ra - felszólító mód - azonos vagy alacsonyabb szintűekkel szemben *** FI + -dallago ha- - megkérte, hogy ... ** Tiszteleti tő (TT) - -shi- (msh. után -eushi-) ** Udvarias végződés - sima: FI + yo (de TT+FI+yo -ból -seyo lesz (írásban néha nem)) ** Formális végződés - sima: -seumnida, mgh. után -mnida (mindkettőnél m helyett b-vel írva) - kérdő: -seumnikka, mgh. után -mnikka (mindkettőnél m helyett b-vel írva) - felszólító: -eushio, mgh. után -shio - felszólító tiszteleti: -eushipshio, mgh. után -shipshio (nem -[eu]shishio) - buzdító: -eupshida, mgh. után -pshida (csak AI-vel és létezéssel) ** Sima végződés - újságokban; barátokkal és alacsonyabb rendűekkel szemben - AI jelen: (msh. után) -neunda, (mgh. után) -nda, pl. kidarinda - AI múlt: -da, pl. kidaryeotta (írva kidaryeossta) - LI, iss-/eops-: -da, pl. (jelen) yeppeuda (múlt) yeppeotta (írva yeppeossta) - kopula: -[i]da, és így -lkeoeyo => -lkeoda - kérdés: -na/-ni, pl. (jelen) mwol meongna/meongni? (múlt) mwol meogeonna/meogeonni? - parancs: FI + ra (ld. fent) - buzdítás: -ja, pl. meokja ** Közvetlen végződés - barátokkal és alacsonyabb rendűekkel szemben - az alakja a FI - kivéve az "-ida" igét, ami -[i]ya lesz ** Gyanító forma (GY) - -ji - alapból "ugye" jellegű értelme van *** GY + malgo - nem ..., hanem - pl. mal haji malgo teureoyo (nem beszél, hanem hallgat) ** Tagadás - kopula tagadása: -anieyo - a rövid formákat főleg rövid igealakok előtt alkalmazzák - a hosszú formáknál a ragozást általában átveszi az -anhayo/-haeyo - tagadás (rövid): an (az ige előtt) [ritka LI-nél], ha-s igénél a ha- elé kerül a tagadás, LI-nél nem lehet - tagadás (hosszú): GY + anhayo [anayo] (rövidítve -janayo) - nem képes, semmiképp sem (rövid): mos [mot, i/y előtt monn is] (az ige előtt) - nem képes, semmiképp sem (hosszú): GY + mos [mot, i/y előtt monn is] haeyo - LI-nél a "nem képes" elégedetlenséget fejez ki, rövid forma nem használható - tiltás GY + ma-l- igével (pl. kaji maseyo/mapshida/mashipshio) - negatív buzdításnál is GY + ma-l- + pshida (pl. kaji mapshida) ** Sejtő tő (ST) - -kess- - jelentések: - biztos vagyok benne, hogy - úgy tervezem, hogy - szeretnél (udvarias kérés/kérdés/felajánlás) - tudással kapcsolatos igéknél gyakori (pl. algess-, moreugess-) ** Múltidejű tő (MT) - FI + -ss- (múltidejű főnévi igenév: FI + -ss- + -eo-) - befejezett régmúlt tő: FI + sseoss- (udvarias verzió: FI + sseoss + eo-) - a kopulánál az ieoss- mgh. végződés után összevonódik és yeoss- lesz belőle, pl. yangbog-ieosseoyo vs. kudu-yeosseoyo - az egyszeres múlt implikálja, hogy az eredmény még fennáll (kb. pres. perfect) pl. wasseoyo: jött (és itt van) - a kétszeres múltnál ez nincsen, "sima" múltbeli esemény pl. wasseosseoyo: jött (és aztán talán elment) *** MT + eumyeon chohgess- - bárcsak ... (nem múltra utal!) - lehet múltidő nélkül is (FI + myeon chohgess-) ** Jövődiejű tő (JT) - -[eu]l - magában jövőidejű melléknévi igenév, vagy ... való (pl. ha-l mal: mondanivaló) *** JT + -keoeyo [JT + keo(s)] - [valószínűleg] fog (jövőidő); valószínűleg; írják keoyeyo-nak is, ejtésben kk - más végződések is kapcsolhatóak, pl. -l keomnida, -l keojiyo *** JT + -kkeyo - fogok/fogunk (jövőidő), általában a partner örül neki (pl. ígéret) *** JT + -kkayo - felajánlás; szerinted/vajon (3. személyű dologról kétséget fejez ki) *** JT + -kka ha- - úgy gondolja, hogy (vmit fog csinálni) *** JT + chul al-/moreu- - tud, képes vmit csinálni (tagadás: -l chul moreu-) [ismeri a módszert] *** JT + su iss-/eops- - tud, lehet, szabad vmit csinálni (tagadás: -l su eops-) [lehetősége van rá] *** JT + su pakke eops- - nem lehet mást tenni, mint ... *** JT + ttae - amikor - csak akkor kell múltidő, ha előidejű az első rész *** JT + keot kat'- - szerintem ... lesz; úgy tűnik, hogy ... lesz - pl. pi-ga o-l geot kat'asseoyo (úgy tűnt, hogy esni fog) *** JT + ji do moreu- - nem tudom, hogy ... - még azt sem tudom, hogy ... ** Melléknévi igenév (MI) - AI jelen: -neun - AI múlt / LI és az "ida" ige: -n (msh. után -eun) [nem a múltidejű tőhöz kapcsolódik!] - ld. még: jövőidejű tő *** MI + de - és; de; ezért; amikor - -yo -val is végződhet *** MI + geot - főnévképző (csinálás) *** MI + geot kat'- - (vmilyennek) tűnik - pl. pi-ga o-neun geot kat'ayo (úgy tűnik, hogy esik) - pl. pi-ga o-n geot kat'ayo (úgy tűnik, hogy esett) - pl. pi-ga o-n geot kat'asseoyo (úgy tűnt, hogy esett) ** Végződések |---------------------------+-----------------------------+----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------| | mgh. után | msh. után | jelentés | |---------------------------+-----------------------------+----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------| | -reo | -eureo | -ni (célhatározó, általában mozgás mellett [csak AI-hez]) | | -ryeogo | -euryeogo | -ni (célhatározó, jövőidővel nem használható) | | -llaeyo | -eullaeyo | (AI jelenhez) szeretne; felajánlás | | -ni[kka] | -euni[kka] | mivel; amikor ..., akkor úgy találtam, hogy (ebben a jelentésben múlthoz nem kapcsolódhat); utána -neun => -n | | -janhayo | -janhayo | hát nem (látod, hogy) ...?! tudnod kéne, hogy ...! | | -go | -ko | és (aztán), de ha az első ige mozgás, akkor nem lehet; (különböző alanynál) pedig; tagadással "... helyett" ill. "anélkül, hogy ..." értelmű | | -go naseo / -goseo | -ko naseo / -koseo | miután ... | | -goyo | -koyo | és; ko-val összekapcsolandó, de nem összekapcsolt mondat végére | | -go iss- | -ko iss- | folyamatos cselekvés (tiszteletinél kyese-), ruha viselése, csak AI-vel; tagadás ige előtti an, vagy isschi anh- | | -go ship'- | -ko ship'- | akar (AI-hez) [melléknév!], harmadik személyre: -ko ship'eo ha- | | -SV-go ha-/malha- | -SV-go ha-/malha- | azt mondta, hogy (SV: sima végződés, akár buzdításban vagy felszólításban is, de kérdésben más) | | -...ago saenggak ha- | -...ago saenggak ha- | szerintem (indirekt forma után) | | -[neu]nyago ha-/mul- | -[neu]nyago ha-/mul- | azt kérdezte, hogy (AI: neu opcionális, LI/létige: neu nélkül) | | -jago ha- | -chago ha- | azt ajánlotta, hogy | | -rago ha- | -eurago ha- | azt kérte/parancsolta, hogy | | -ja [maja] | -cha [maja] | amint | | -jiyo [-jyo] | -chiyo [chyo] | szerintem; persze; ugye?; vajon (+ kérdőszó); udvarias felszólítás/felajánlás; ejtésben -chyo-nak is | | -geodeunyo | -keodeunyo | az előző mondat állítását magyarázó mondat végződése | | -geona | -keona | vagy | | -gi | -ki | főnévképző | | -gi jeon e | -ki jeon e | mielőtt ... | | -gi ttaemun [e] | -ki ttaemun [e] | mivel, mert | | -gi man ha- | -ki man ha- | csupán ... | | -giro ha- | -kiro ha- | úgy dönt, hogy (általában múltidőben [haess-]); más igével is lehet (pl. kyeoljeong ha-, yaksok ha-) | | -ni | -ni | kérdés (alacsonyabb szintűhöz) | | -ja | -cha | buzdítás (közvetlen) | | -myeon | -eumyeon | ha (feltételes); mondat elején lehet manil/manyak | | -myeonseo | -eumyeonseo | mialatt (két dolog párhuzamos végzésénél); -l- típusú igéknél is -myeonseo | | -ryeogo ha- | -euryeogo ha- | szándékozik vmit csinálni (1. és 2. személy); tagadás a főigében | | -n jeog[i/eun] iss-/eops- | -eun jeog[i/eun] iss-/eops- | valaha ...-t már / sose ...-t még | | -n hu / -n taeum-e | -eun hu / -eun taeum-e | miután (jövőben) | | -n ji[ga/neun] (idő) toe- | -eun ji[ga/neun] (idő) toe- | óta ... idő telt el | | -daga | -taga | miközben (folyamatos cselekvés közben történő pillanatnyi); múlt után az első ige befejezése utáni ellenkező irányú vagy váratlan esemény | | -[neun]gunyo | -[neun]gunyo | hitetlenkedés, meglepetés, csodálat stb. kifejezésére (melléknevek, ida, múltidejű igék: -gunyo, minden más: -neungunyo) | | -ge toe- | -ke toe- | úgy alakul[t], hogy; úgy van elrendezve, hogy | | -neyo | -neyo | meglepetést fejez ki | | -na | -na | kérdést jelöl, udvarias igénél utána -yo | |---------------------------+-----------------------------+----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------| ** Különleges igék - létezés: iss- (tagadása: eops-) - kopula: -ieyo, mgh. után -[y]eyo (tiszteleti: -iseyo, közvetlen: -[i]ya) - tagadott kopula: -anieyo (tiszteleti: -aniseyo) * Kötőszavak ** Főnévhez - és: -hago vagy -rang (msh. után -irang) - vagy: -na (msh. után -ina) - mivel: -iraseo (tagadás: -aniraseo) - nem ..., hanem: -malgo ** Igéhez - de: GY + man (noha ..., de ...) - és: -ko - mivel: -[eu]nikka; -neurago (azonos alanynál) - után: -[eu]n taeum-e (a ka-/o- igékkel nem használják, ha az alany megegyezik) - van még mondandó: AI: -neunde; LI: -[eu]nde; kopula: inde; múlt: MT + neunde (követheti -yo) - ugyanez (-neunde) + -do: noha, habár, vagy csak erős kiemelés * Számok ** Koreai - 1: han (magában hana) - 2: tu (magában tul) - 3: se (magában ses [set]) - 4: ne (magában nes [net]) - 5: taseos [taseot] - 6: yeoseos [yeoseot] - 7: ilgop - 8: yeodeolp [yeodeol] - 9: ahop - 10: yeol - 20: seumu (magában seumul) - 30: seoreun - 40: maheun - 50: shwin - 60: yesun - 70: ilheun - 80: yeodeun - 90: aheun ** Kínai - 0: kong / yeong - 1: il - 2: i - 3: sam - 4: sa - 5: o - 6: yuk (ha nem elöl szerepel, ejtésben ryuk + hangváltozások!) - 7: ch'il - 8: p'al - 9: ku - 10: ship - 100: paek - 1000: ch'eon - 10000: man - 101-119 között a 100 alatti részt sokszor koreai számokkal mondják, pl. paek-ne pyeong (gyakoribb, mint a paek-sa pyeong) ** Számlálószavak - meg kell tanulni, hogy melyikkel melyik típusú számokat kell használni - általában koreaiakat használnak - példa kínai számokat használóra: pun (perc), ch'o (másodperc), il (nap), nyeon (év), kaewol/woltal (hónap), chuil/chugan (hét), ch'eung (emelet), won (koreai pénznem), dalla/pul (dollár), to (fok), li (mérföld) ** Napok számolása - 1-20-ig a kínai rendszer mellett a koreai is használható - 1: haru - 2: it'eul - 3: saheul - 4: naheul - 5: tassae - 6: yeossae - 7: ire - 8: yeodeure - 9: aheure - 10: yeolheul - 11-19: yeol + (a megfelelő szám), pl. 13: yeolsaheul - 20: seumunal - 5 felett a fiatalok kevésbé használják, 10 felett csak az idősebb generáció - ha dátumként (nem időtartamként) használják, utána kerülhet a -nal szócska ** Hetek, hónapok, évek számolása - mindkét módszer használatban van, de hetekre és évekre a kínai gyakoribb - kínai rendszernél a chuil lerövidülhet chu-ra - hónapoknál koreai számolással -tal, kínaival -kaewol - hónapok nevei szabályosak: (kínai szám) + wol(tal), kivéve: június: yuwol(tal), október: shiwol(tal), december: shibiwol(tal) / seottal - éveknél koreai számolással -hae, kínaival -nyeon ** Telefonszámok - kötőjel: [kug]euy (ejtsd: [kug]e) - végére -peon - minden elválasztott darabot számként, vagy minden számjegyet külön olvasunk