-*- mode: org -*- #+TITLE: Koreai nyelvtani jegyzetek #+AUTHOR: Salvi Péter #+EMAIL: vukung@yahoo.com #+LANGUAGE: hu #+OPTIONS: H:3 num:t toc:t \n:nil @:t ::t |:t ^:nil *:t TeX:nil LaTeX:nil # a Bunpou o shikkari manabu kankokugo alapján * ABC & Kiejtés ** Írás - balról jobbra, felülről lefele (kivétel: ㅂ, aminél a függőlegesek után a vízszintesek) - az elhelyezésnek megfelelően kicsit változik a betűk írása (pl. ㄱ => 가) - a ㅈ kézírásban kicsit máshogy néz ki (kb. mint a japán ス), ㅊ hasonlóan - a szavakat elválasztják (a partikulákat hozzáírják az előző szóhoz) *** Felépítés - szótagonként egy-egy négyzetben, msh + mgh [+ msh [+ msh]] - a magánhangzó típustól függően jobbra vagy alulra kerül - a második mássalhangzó alulra kerül - a harmadik mássalhangzó a második mellé kerül jobbra ** Magánhangzók *** Alap magánhangzók |---------+----+----+----+-----+----+----+----+----+----+----| | | ㅏ | ㅑ | ㅓ | ㅕ | ㅗ | ㅛ | ㅜ | ㅠ | ㅡ | ㅣ | |---------+----+----+----+-----+----+----+----+----+----+----| | átírás | a | ya | eo | yeo | o | yo | u | yu | eu | i | |---------+----+----+----+-----+----+----+----+----+----+----| | kiejtés | á | já | a | ja | o | jo | u | ju | ü | i | |---------+----+----+----+-----+----+----+----+----+----+----| - a magánhangzók hosszúsága lehet rövid vagy hosszú; ennek jelentésmegkülönböztető szerepe van, de egyre inkább kezd kiveszni a beszélt nyelvből (minden rövid), és írásban nem jelölik - az ㅓ (ㅕ) kerekítetlen o, nem annyira nyílt, mint a magyar a - az ㅜ, ㅠ egy kicsit közelít az ü, jü-höz - az ㅡ hangot olyan szájtartással kell kiejteni, mintha i-t mondanánk, nem kerekített - az ㅏ,ㅑ,ㅗ,ㅛ magánhangzók "jang-magánhangzók", a többi "jin-magánhangzó" *** Összetett magánhangzók |---------+----+-----+----+----+----+-----+----+----+----+----+-----| | | ㅐ | ㅒ | ㅔ | ㅖ | ㅘ | ㅙ | ㅚ | ㅝ | ㅞ | ㅟ | ㅢ | |---------+----+-----+----+----+----+-----+----+----+----+----+-----| | átírás | ae | yae | e | ye | wa | wae | oe | wo | we | wi | euy | |---------+----+-----+----+----+----+-----+----+----+----+----+-----| | kiejtés | e | je | é | jé | wá | we | wé | wa | wé | wi | üj | |---------+----+-----+----+----+----+-----+----+----+----+----+-----| - az é kiejtésűek valahol e és é között vannak - a w-vel kezdődőeknél az elején ajakkerekítéssel - a ㅚ és ㅞ kiejtése azonos, és a ㅙ is közelít hozzá - a 워 úgy, mint w+ㅓ - az ㅢ úgy, mint ㅡ+j - az 의 szó elejétől eltekintve 이 ejtésű ** Mássalhangzók *** Alap mássalhangzók |-----------------------+------+------+------+------+------+------+--------+------+--------+------+------+------+------+------| | | ㄱ | ㄴ | ㄷ | ㄹ | ㅁ | ㅂ | ㅅ | ㅇ | ㅈ | ㅊ | ㅋ | ㅌ | ㅍ | ㅎ | |-----------------------+------+------+------+------+------+------+--------+------+--------+------+------+------+------+------| | átírás szótag elején | k/g | n | t/d | r | m | p/b | s [sh] | - | ch/j | ch' | k' | t' | p' | h | |-----------------------+------+------+------+------+------+------+--------+------+--------+------+------+------+------+------| | kiejtés szótag elején | k/g | n | t/d | r | m | p/b | sz [s] | - | cs/dzs | csh | kh | th | ph | h | |-----------------------+------+------+------+------+------+------+--------+------+--------+------+------+------+------+------| | átírás szótag végén | k | n | t | l | m | p | t | ng | t | t | k | t | p | h | |-----------------------+------+------+------+------+------+------+--------+------+--------+------+------+------+------+------| | kiejtés szótag végén | k_ | n | t_ | l | m | p_ | t_ | ng | t_ | t_ | k_ | t_ | p_ | t_ | |-----------------------+------+------+------+------+------+------+--------+------+--------+------+------+------+------+------| | név | 기역 | 니은 | 디귿 | 리을 | 미음 | 비읍 | 시옷 | 이응 | 지읒 | 치읓 | 키읔 | 티읕 | 피읖 | 히읗 | |-----------------------+------+------+------+------+------+------+--------+------+--------+------+------+------+------+------| - ahol két átírás/kiejtés van, ott az első szó (ill. egybefüggő beszéd) elején, a második máshol (pl. 부부 pubu); a zöngétlenek egy kicsit hehezetesek - a szótag végi átírás/kiejtés módosulhat, ld. lejjebb - az ㄴ,ㅁ szó elején denazalizálódhat, és így kicsit d-sen ill. b-sen ejtik - az ㄹ egyszer pörög - az ㅅ kiejtése inkább s ㅣ és 위 ill. a j-s magánhangzók előtt - az ㅇ elöl azt jelzi, hogy a szótag magánhangzóval kezdődik - a ㅈ zöngétlen verziója cs és c között van - a ㅊ,ㅋ,ㅌ,ㅍ hehezetes hangok, sok levegővel együtt ejtjük ki rendre a ㅈ,ㄱ,ㄷ,ㅂ-t - a ㅎ szó belsejében nagyon gyenge, gyakran eltűnik; ㅗ,ㅜ előtt bilabiális (japán) f - az _ azt jelzi, hogy csak a hang első felét ejtjük, a levegőt nem engedjük ki - az ㅇ hátul hátsó n, mintha ng-t mondanánk, de a g nélkül - a mássalhangzók neve XieuX alakú (pl. 니은, 리을), kivéve: 기역, 디귿, 시옷 *** Torokzárásos mássalhangzók - a ㄱ,ㄷ,ㅂ,ㅅ,ㅈ mássalhangzókból van olyan verzió is, amelyet torokzárás előz meg; ezt írásban a mássalhangzó duplázásával jelöljük: ㄲ,ㄸ,ㅃ,ㅆ,ㅉ - ezek sosem zöngésednek, és semmi hehezetük nincs (annyi se, mint a zöngétlen ㄱ,ㄷ,ㅂ,ㅅ,ㅈ-nek) - szó végén csak a ㄲ és ㅆ fordul elő, ezek ilyenkor úgy viselkednek, mint a ㄱ és ㅅ - magában nem feltétlenül jelent ritmusváltozást - ezeknek a neve "dupla X" (쌍... [雙]) *** Szótagvégi mássalhangzók (받침) és hangváltozások - ejtésben csak 7 lehetőség van: |------------------------+----+----| | ㄱ,ㅋ,ㄲ,ㄱㅅ,ㄹㄱ | ㄱ | k_ | | ㄷ,ㅌ,ㅅ,ㅆ,ㅈ,ㅊ,ㅎ | ㄷ | t_ | | ㅂ,ㅍ,ㅂㅅ,ㄹㅍ | ㅂ | p_ | | ㄹ,ㄹㅂ,ㄹㅅ,ㄹㅌ,ㄹㅎ | ㄹ | l | | ㅁ,ㄹㅁ | ㅁ | m | | ㄴ,ㄴㅈ,ㄴㅎ | ㄴ | n | | ㅇ | ㅇ | ng | |------------------------+----+----| - tehát dupla 받침-ból általában az elsőt kell ejteni, kivéve az ㄹㄱ/ㄹㅍ/ㄹㅁ esetekben - valamint kivétel a 밟다, amit papta-nak kell átírni (és ejteni) - viszont nem izolált helyzetben sokféle hangváltozás van **** Összekötés (liaison) - ha a következő szótag magánhangzóval kezdődik, a mássalhangzó átkerül a következő szótag elejére, pl. 국어 ejtésben 구거, vagy 밥이 ejtésben 바비 - ha a szótagvég két mássalhangzóból állt, a második kerül át, pl. 읽어요 ejtésben 일거요 (???) **** Torokhangosodás - ha a szótagvég ejtése k_, t_ vagy p_ (tehát zöngétlen), akkor a következő szótag kezdő ㄱ,ㄷ,ㅂ,ㅅ,ㅈ mássalhangzójából ㄲ,ㄸ,ㅃ,ㅆ,ㅉ lesz (és ezzel egyben zöngétlenedik) - pl. 학교 ejtésben 학꾜, 있다 ejtésben 읻따 **** Hehezetesedés - ha a szótagvég ejtése k_, t_ vagy p_ (tehát zöngétlen), és a következő szótag ㅎ-val kezdődik, illetve ha ㅎ végű szótag után ㄱ,ㄷ,ㅈ jön (ㅂ nem), akkor hehezetet kap a megfelelő mássalhangzó - pl. 어떻게 ejtésben 어떠케, 않다 ejtésben 안타, 못하다 ejtésben 모타다 **** Nazalizáció - ha a szótagvég ejtése k_, t_ vagy p_ (tehát zöngétlen), és a következő szótag nazálissal kezdődik, akkor a szótagvég nazalizálódik, és rendre ng, n, m lesz az ejtése - pl. 국물 ejtésben 궁물, 잡무 ejtésben 잠무 - ha a szótagvég ejtése nem l vagy n, akkor a következő szótag kezdő ㄹ-jét n-nek kell ejteni - pl. 강력 ejtésben 강녁, 심리 ejtésben 심니 - ez a kettő változás gyakran együtt jár, pl. 독립 ejtésben 동닙, 몇리 ejtésben 면니 **** Hasonulás az l-lel - ha a szótagvég ejtése n, és utána ㄹ jön, vagy a szótagvég ejtése l, és utána ㄴ jön, akkor ejtésben mindkettő l lesz - pl. 신라 ejtésben 실라, 천리 ejtésben 철리 **** Palatalizáció - ha a szótag ㄷ, ㅌ-re végződik és utána 이 jön, akkor ejtésben rendre 지, 치 lesz belőle - pl. 굳이 ejtésben 구지, 같이 ejtésben 가치 **** A h eltűnése - ha a szótagvég zöngés (nem k_,t_,p_), akkor a következő szótag kezdő ㅎ-ja ejtésben kiesik - pl. 전화 ejtésben 저놔, 은행 ejtésben 으냉 - ha a szótagvég ㅎ és a következő szótag magánhangzóval kezdődik, akkor a ㅎ ejtésben kiesik - pl. 좋아요 ejtésben 조아요, 놓아요 ejtésben 노아요 **** n-beékelődés - ha szóvégi mássalhangzó után 이,야,여,요 vagy 유 jön, akkor közbeékelődhet egy ㄴ => emiatt aztán nazalizáció vagy l-hasonulás jöhet létre, pl. 못 읽거요 ejtsd 몬닐거요 ** Sorrend - msh: ㄱ ㄲ ㄴ ㄷ ㄸ ㄹ ㅁ ㅂ ㅃ ㅅ ㅆ ㅇ ㅈ ㅉ ㅊ ㅋ ㅌ ㅍ ㅎ - mgh: ㅏ ㅐ ㅑ ㅒ ㅓ ㅔ ㅕ ㅖ ㅗ ㅘ ㅙ ㅚ ㅛ ㅜ ㅝ ㅞ ㅟ ㅠ ㅡ ㅢ ㅣ ** Hangsúly - a legtöbb szónál alacsony-magas-magas... - de magas-magas, ha az első mássalhangzó s/h/torokhang/hehezetes - a hangsúlyok a ragozással változnak * Szórend - SOV (mint a japánban) * Partikulák - gyakran két alak, attól függően, hogy msh. vagy mgh. után jön - 과/와: -val; és (írott) - 까지: -ig - 께: (vki) részére [T] - 께서: alany [T] - 께서는: topik [T] - 도: is/se - 들: többesszám (hangsúlyozására) - 때문에: -ért, miatt - 로[서]: -ként - 마다: minden ... - 만: csak - 보다: -nál (összehasonlítás) - 부터: (idő)-től - 뿐[만]: csak, csupán - 에: hely (statikus), idő - 에게: (vki) részére (írott) - 에게서: (vki)-től (írott) - [에]서: hely (dinamikus); (hely)-ből/-ről/től - 으로/로: (vmi) felé, vhova [ㄹ-végűek után 로] - 으로/로: eszköz - 은/는: topik - 을/를: tárgy - 의: -nak a (ejtsd: 에) - 이/가: alany - 이나/나: hangsúlyozás; nem teljes felsorolás - 처럼: mint, ahogy - 하고: -val; és (beszélt) - 한테: (vki) részére (beszélt nyelvi) - 한테서: (vki)-től (beszélt nyelvi) * Ragozhatatlan szavak ** Főnevek - -이라서/라서: mivel - -이라도/라도: például (vagy valami hasonló) - -이/가 아니라: nem ..., hanem - -이/가 아니라서: mivel nem - [-을] 위해[서]: -ért, érdekében (írott: [-을] 위하여) ** Névmások *** Személyes - én: 나 [K], 저 (de 저+가 => 제가) - mi; a mi ...nk; [S] az én ...m: 우리 *** Mutató (és társai) - ez a ...: 이 - az a ...: 그 - amaz a ...: 저 - melyik ...: 오느 - ez/az/amaz/melyik: 이것, 그것, 저것, 오느 것 - itt/ott/amott/hol: 여기, 거기, 저기, 어디 - a 것 beszédben lerövidül: 거, alany: 게, topik: 건 ** Kérdőszavak - 무엇 / 뭐: mi? [뭘 = 무엇을] - 무슨: milyen ...? - 언제: mikor? - 누구: ki? (alany: 누가) - 어디: hol? - 어느: melyik? - 왜: miért? - 어떻게: hogyan? - 얼마: mennyi? (magában) - 몇: mennyi? (számlálószóval) ** Számok - kínai és koreai - számlálószótól függ, melyiket használják (a koreai gyakoribb) - kínait használ: 년, 월, 일, 분, 초, 층, 회, 박, 주일, 원, 인분, 세 *** Koreai - a zárójeles verziót használják számolt dolog előtt - 1: 하나 (한) - 2: 둘 (두) - 3: 셋 (세) - 4: 넷 (네) - 5: 다섯 - 6: 여섯 - 7: 일곱 - 8: 여덟 - 9: 아홉 - 10: 열 - 16-18: ejtésben bekerül egy l (pl. 열여섯 ejtsd 열려섯) - 20: 스물 (스무) - 30: 서른 - 40: 마흔 - 50: 쉰 - 60: 예순 - 70: 일흔 - 80: 여든 - 90: 아흔 *** Kínai - 0: 영 (telefonszám stb. felolvasásakor 공) - 1: 일 - 2: 이 - 3: 삼 - 4: 사 - 5: 오 - 6: 육 (ha nem elöl áll, akkor ejtésben 륙) - 7: 칠 - 8: 팔 - 9: 구 - 10: 십 - 100: 백 - 1000: 천 - 10000: 만 - 100000000: 일억 ** Nevek - barátokkal szemben megszólításnál a név után -아/야 - barátokkal szemben mássalhangzóra végződő (받침) névnél -이 * Ragozható szavak - beszélt nyelvben tagadásra az 안 és 못 használható a ragozható szó előtt is (a 하다 igéknél a 하다 elé kerül, feltéve, hogy az igei főnév legalább két írásjegy) - az 안 sima tagadás, és használható igék/melléknevek előtt - a 못 azt jelenti, hogy "nem képes (vmire)", és igék és az 있다 előtt használható - az 안/못 a 하다-igéknél a 하다 elé kerül ** Alapformák - 3 alapforma van (1,2,3) - 1: szótő 1*: szótő [ㄹ-végűek elvesztik az ㄹ-et] - 2: szótő + mássalhangzó után 으 [kivéve ㄹ után, ahol az ㄹ kiesik] 2*: szótő + mássalhangzó után 으 [kivéve ㄹ után, de az ㄹ nem esik ki] - 3: szótő + ha az utolsó magánhangzó "jang" (ㅏ/ㅗ), akkor 아, egyébként 어 - a választás a csillagos alakok közt szabályos, ld. Kivételes ragozások (ㄹ-받침) - a 3-as esetben magánhangzó végűeknél összevonások vannak: - ㅏ+아 => ㅏ, ㅓ+어 => ㅓ - ㅐ+어 => ㅐ, ㅔ+어 => ㅔ, ㅕ+어 => ㅕ - ㅗ+아 => ㅘ - ㅜ+어 => ㅝ / ㅜ어 - ㅣ+어 => ㅕ - ㅚ+어 => ㅙ / ㅚ어 ** Rendhagyó ragozások *** ㄹ-받침 - alapból normálisan ragozódik (1, 2*, 3) - de ha utána ㅅ/ㅂ/ㅇ/ㄹ/ㄴ-el kezdődő rag jön, az ㄹ kiesik (1*, 2) - kivétel, ha a rag szótagkezdő ㄹ-el kezdődik (pl. -려고) *** ㅎ-받침 - a melléknevek 2-es és 3-as alakja rendhagyó ragozású (kivéve a 좋다-é) - 2: leesik a végső ㅎ, és magánhangzó végűként viselkedik, pl. 까맣다 => 까만 - 3: leesik a végső ㅎ, és az utolsó magánhangzó ㅐ-re változik, pl. 까맣다 => 까매요 - ha az utolsó magánhangzó 야 vagy 여 volt, akkor a 3-as alak -ㅐ helyett rendre -얘 ill. -예, pl. 하얗다 => 하얘요, 부옇다 => 부예요 *** ㅂ-받침 - nem minden ㅂ-re végződő rendhagyó, mellékneveknél gyakori - a 2-es és 3-as alak változik - 2: leesik a végső ㅂ, helyette 우 kerül a végére, pl. 귀엽다 => 귀여운 - 3: leesik a végső ㅂ, helyette 워 kerül a végére, pl. 귀엽다 => 귀여워요 - de egyszótagos "jang" (ㅏ/ㅗ) szavaknál a 3-as alak -워 helyett -와, pl. 곱다 => 고와요 *** 르-végű szavak - a legtöbb ilyen ige ill. melléknév 3-as alakja rendhagyó - 3: leesik a végső ㅡ, és utána bejön még egy ㄹ, pl. 모르다 => 몰라요, 부르다 => 불러요 **** 러-ragozás - van négy szó, ami máshogy ragozódik: 푸르다, 이르다, 노르다, 누르다 - 3: a szótő után 러-t kapnak, pl. 푸르다 => 푸르러요 *** ㅅ-받침 - vannak, amelyeknek a 2-es és 3-as ragozása rendhagyó - 2: leesik a végső ㅅ, de továbbra is mássalhangzó végűként 으-t kap, pl. 낫다 => 나으면 - 3: leesik a végső ㅅ, és az előtte levő magánhangzó nem vonódik össze az -어/아 -val, pl. 낫다 => 나아요, 짓다 => 지어요 *** ㅡ-végű szavak - amik nem 르-végűként ragozódnak, azok 3-as alakja is rendhagyó - 3: leesik a végső ㅡ, helyette ㅓ/ㅏ-t kap, egyszótagosnál mindig ㅓ-t, pl. 크다 => 커요, 바쁘다 => 바빠요, 기쁘다 => 기뻐요 *** ㄷ-받침 - néhány ilyen szó 2-es és 3-as alakja rendhagyó - 2: a végső ㄷ átváltozik ㄹ-re, és utána mindig kap 으-t, pl. 듣다 => 들으세요 - 3: a végső ㄷ átváltozik ㄹ-re, pl. 듣다 => 들어요 ** Jelzős alakok (JA) - pl. fut => futó (a futó ember) *** Jelen - igék/létezés: 1*-는 (folyamatos) - melléknevek/kopula: 2-ㄴ (állapot) *** Múlt - igék: 2-ㄴ (eredmény-állapot [jelen]), 3-ㅆ던 (befejezett), 1-던 (folyamatos) - létezés/melléknevek/kopula: 3-ㅆ던 (befejezett), 1-던 (folyamatos) [nincs nagy különbség, a befejezett gyakoribb) *** Jövő - feltételezést, lehetségességet, szándékot is jelölhet - igék/létezés/melléknevek/kopula: 2-ㄹ - utána a ㄱ/ㄷ/ㅂ/ㅅ/ㅈ torokhangosodik ** Idéző forma (ID) - szó szerinti idézés: "..." 라고 *** Kijelentő - kopula: -라고 (-[이]라고 / 아니라고) - létezés/melléknevek: 1-다고 - igék (jelen): 1*-는다고/ㄴ다고 - igék (múlt): 3-ㅆ다고 ** Végződések |------------------+-----------------------------------------------------------+------------------------------------------------------------------| | alak | jelentés | megjegyzés | |------------------+-----------------------------------------------------------+------------------------------------------------------------------| | ...(3) | K kijelentő/kérdő/buzdító/felszólító | kivéve kopula, ami -이야/야 lesz | | ...(3) | és így (gyenge ok-okozati kapcsolat) [írott nyelvi] | | | 1-고 | és; egymásutániság | | | 1-구나 | hát igen, ...; szóval ...! [K] | mindenre, ami nem ige, plusz múltidő után; kopula gyakran kiesik | | 1-군요 | meglepődés, rácsodálkozás | mindenre, ami nem ige, plusz múltidő után; ejtés gyakran -군뇨 | | 1-게 | határozóképző | | | 1-기/이/개 | főnévképző | meg kell tanulni, mit mivel lehet használni | | 1-기 때문에 | miatt | formálisabb, mint a 3-서 | | 1-ㄴ가[요] | vajon ...? | | | JA 끝에 | ... eredményeképp | | | 2-ㄴ데[도] | de; annak ellenére, hogy; (összekapcsolás) | jelen idejű melléknevek, kopula | | 2-ㄴ데요 | kijelentést, kérdést gyengítő végződés | jelen idejű melléknevek, kopula | | 2-ㄴ 지 | óta | | | 1*-나[요] | vajon ...? | | | 1*-네 | saját magunknak vagy alacsonyabb szinten levőkkel szemben | | | 1*-네요 | könnyed meglepődést jelöl | | | 1*-니 / 1*-냐 | K kérdés | | | 1*-는구나 | hát igen, ...; szóval ...! [K] | (nem múlt idejű) igékre | | 1*-는군요 | meglepődés, rácsodálkozás | (nem múlt idejű) igékre; ejtés gyakran -는군뇨 | | 1*-는다/ㄴ다 | írott szövegben használt jelen idejű igevégződés | minden másnál: szótári alak (1-다), az -이다 mgh. után -다 | | 1*-는데[도] | de; annak ellenére, hogy; (összekapcsolás) | igék, létezés; mindenféle múlt/jövő idejű (-ㅆ) | | 1*-는데요 | kijelentést, kérdést gyengítő végződés | igék, létezés; mindenféle múlt/jövő idejű (-ㅆ) | | 2-니까 | mivel; amikor | 2-니 alakban is [K] | | 1-다 | szótári alak | | | 1-도록 | amíg; annyira, hogy; azért, hogy | | | JA 뒤 | ... után (JA-tól függően vonatkozhat múltra/jövőre) | | | ...(3) 드리다 | megtesz (vmit) [S] | gyakran -겠- vagy -ㄹ까요 társul hozzá | | 2-ㄹ게[요] | szándék, ígéret | ejtésben -ㄹ께[요] | | 2-ㄹ까요 | vajon...?, véleménykérés, felajánlás | | | 2-ㄹ 터이다/테다 | biztosan ... | gyakran -니까 -val együtt (2-ㄹ 테니까) | | 3-라 | K felszólítás | | | 2*-러 | (vmi cél)-ért | utána megy/jön/stb | | 2*-ㅁ | főnévi igenév képzője | | | 2*-면 | ha | kopulánál általában inkább -라면 | | 2*-면서 | miközben ... | | | 2-ㅂ시다 | F buzdító (de nem F környezetben is használják) | | | 3-서 | először ..., aztán; mivel | nem jöhet előtte múltidő; nem jön utána felszólítás | | 2-세요 | T felszólító (kérő) | | | 1*-습니다/ㅂ니다 | F kijelentő | | | 1*-습니까/ㅂ니까 | F kérdő | | | 2-십시오 | TF felszólító | | | 1*-오 | azonos szinten levőkkel szembeni könnyed tisztelet | | | 3-요 | kijelentő/kérdő/buzdító/felszólító | | | 1-자 | K buzdítás | | | 1-죠 (1-지요) | buzdítás; kérdést gyengít; kijelentésnél persze/ugyebár | 이다-nál az 이 kieshet | | | kérdőjellel egyetértést vár; döntés | pl. 언제죠? | | ...(3) 주세요 | kérő | | | 1-지만 | de | | |------------------+-----------------------------------------------------------+------------------------------------------------------------------| ** Ragok |--------------------+-----------------------------------------------+-------------------------------------------------------| | alak | jelentés | megjegyzés | |--------------------+-----------------------------------------------+-------------------------------------------------------| | JA 것 같다 | olyan, mint; úgy tűnik | | | 1-겠- | úgy tervezem, hogy; (kérdésben) volna kedved; | | | | jövő; saját tippelés/döntés; eufemizmus | | | 1-고 싶다 | akar | igékhez és 있다-hoz, melléknévként ragozódik | | 1-고 있다 | folyamatosság, ismétlődés | | | 1-게 되다 | úgy alakult, hogy; (vmi miatt) -vá válik | | | 1-게 하다 | műveltető | | | 1-기도 하다 | is (csinál) | | | 1-기 쇱다/어렵다 | egyszerű/bonyolult vmit csinálni | | | 1-기 편하다/힘들다 | kényelmes/fárasztó vmit csinálni | | | 1-기 좋다 | könnyű (vmit csinálni); jó (vmire) | | | 1-기로 하다 | úgy dönt, hogy | | | 1*-나 보다 | úgy látszik, úgy tűnik | | | 3-도 되다 | szabad (vmit csinálni) | | | 2-ㄹ까 하다 | azon gondolkozom, hogy ... (terv-ötlet) | | | 2-ㄹ 것이다/거다 | úgy gondolja, hogy (feltételezés / terv) | a 거다 forma 요-alakja 거예요 | | 2-ㄹ 뻔하다 | majdnem ... | | | 2-ㄹ 수 있다/없다 | [nem] képes (vmire) | | | 2-ㄹ 예정이다 | az a terv, hogy ... | | | 2*-려고 하다 | úgy tervezi, hogy ... | -고/-는 előtt 2*-려-ra egyszerűsödhet (pl. 2*-려는) | | 2*-면 되다 | ha ..., akkor jó; ... már elég; tanács | | | 2*-면 좋겠다 | jó lenne, ha ... | | | ...(3) 보다 | megpróbál (vmit csinálni) | | | ...(3) 버리다 | véletlenül rossz dolgot csinál | | | 2-시- | tiszteleti infixum | 3-as forma: 2-셔 (szabályos), de a 3-요 forma: 2-세요 | | 3-ㅆ- | múltidő | lehet duplázni hangsúlyozásként, pl. 했었어요 | | ...(3) 오다 | hangsúlyozza, hogy a folyamat régóta megy | | | ...(3) 있다 | befejezett cselekvéssel létrejött állapot | | | 3-야겠다 | kell, muszáj | aktív, saját akarat | | 3-야 하다/되다 | kell, muszáj | passzívabb | | 3-잖다 | hát nem ...? hiszen ...! | a 3-지 않다 összevonása | | ...(3) 죽겠다 | olyan ..., hogy majd' meghalok | | | ...(3) 주다 | [van olyan kedves, és] megtesz (vmit) | | | 3-지다 | (magától) -vá válik | csak melléknevek és 없다 | | 3-지다 | passzív; magától történés | csak igék | | 1-지도 모르다 | talán ... | | | 1-지도 않다 | még csak nem is ... | | | 1-지 말다 | ne (felszólító móddal együtt tiltás) | K: 1-지 마 | | 1-지 못하다 | tagadás | csak igék és 있다 | | 1-지 않다 | tagadás | kivéve kopula | |--------------------+-----------------------------------------------+-------------------------------------------------------| ** Igék *** 하다 - kivétel; 3-as alak 하여- (írott nyelvi) vagy 해- (beszélt nyelvi) - aktív 하다 igéknek van "passzív" párja a 되다-val (úgy alakult, hogy) ** Melléknevek - felsőfok: 가장 + melléknév ** Létezés - állító: 있다 - tagadó: 없다 ** Kopula - állító: -이다 (해요 alak: -이에요 / -예요; 3-as alak: -이어 / -여) - tagadó: -이/가 아니다 (해요 alak: -이/가 아니에요, 3-as alak: -아니어) - visszakérdezés, megerősítés: 이요/요 * Udvariasság - az udvariassági szint felmérése abszolút, nem relatív, tehát a nagyszülőkről akkor is tisztelettel kell beszélni, amikor idegenekkel beszélünk róluk ** Beszélgetőpartnerrel való kapcsolat szerint - formális végződés [formális események; idősebb férfiak] {F} - udvarias végződés [általános] - közvetlen végződés [azonos vagy alacsonyabb szinten levő barátokkal] {K} ** A szóban forgó személlyel való kapcsolat szerint - tiszteleti {T} - sima - szerény {S}