Megoldások

A Latin For Beginners könyv gyakorlataihoz

Tartalom

• Elválasztás
• II
• III
• IV
• V
• VII
• VIII
• X
• XI
• XII
• XIV
• XV
• XVI
• XVII
• XVIII
• XIX
• XX
• XXI
• XXII
• XXIII
• XXIV
• XXV
• XXVI
• XXVII
• XXVIII
• XXIX
• XXX
• XXXI
• XXXIII
• XXXV
• XXXVI
• XXXVII
• XXXVIII
• XXXIX
• XL
• XLI
• XLIII
• XLIV
• XLV
• XLVI
• XLVII
• XLVIII
• XLIX
• L
• LI
• LII
• LIII
• LIV
• LV
• LVI
• LVII
• LVIII
• LIX
• LX
• LXII
• LXIII
• LXIV
• LXV
• LXVI
• LXVII
• LXVIII
• LXIX
• LXX
• LXXI
• LXXII
• LXXIII
• LXXIV
• LXXV
• LXXVI
• LXXVII
• LXXVIII
• LXXIX

Elválasztás

Vá-de ad for-mí-cam, Ó pi-ger, et cón-sí-de-rá vi-ás ei-us et dis-ce sa-pi-en-ti-am: quae cum nón ha-be-at du-cem nec prae-cep-tó-rem nec prín-ci-pem, pa-rat in aes-tá-te ci-bum si-bi et con-gre-gat in mes-se quod co-me-dat.

II

• I
  
  1. Fília amat, fíliae amant.
  2. Nauta portat, nautae portant.
  3. Agricola labórat, agricolae labórant.
  4. Puella núntiat, puellae núntiant.
  5. Dominae portant, domina portat.
• II
  
  1. A tengerész harcol, a tengerészek harcolnak.
  2. A lány szeret, a lányok szeretnek.
  3. A paraszt visz, a parasztok visznek.
  4. A leány dolgozik, a leányok dolgoznak.
  5. A tengerész bejelent, a tengerészek bejelentenek.
  6. Az úrnők visznek, az úrnő visz.

III

1. Erdő, erdőket, erdőt.
2. Menekülést, menekülések, menekülés.
3. Földeknek a, földek/földnek a, földeket.
4. Vizeket, okot, holdakat.
5. Leányok/leánynak a, szerencsék/szerencsének a, holdak/holdnak a.
6. Sebesüléseket, parasztoknak a, vizeknek a.
7. Sebesüléseknek a, parasztok/parasztnak a, lányokat.
8. Tengerészt, parasztokat, tengerészeket.
9. Parasztot, lányt, erdőknek a.

IV

• I
  
  1. Diána istennő.
  2. Létó istennő.
  3. Diána és Létó istennők.
  4. Diána a Hold istennője.
  5. Diána Létó leánya.
  6. Létó szereti Diánát.
  7. Diána az erdők istennője.
  8. Diána szereti az erdőt.
  9. Diána nyílvesszőket hordoz.
  10. Diána megöli az erdő vadjait.
  11. A földek vadállatai harcolnak.
• II
  
  1. Fília Látónae silvás amat.
  2. Fília Látónae sagittás portat.
  3. Fíliae agricolárum labórant.
  4. Fília agricolae aquás silvae amat.
  5. Nauta fugam puellárum núntiat.
  6. Puellae iniúriás nautárum núntiant.
  7. Fília agricolae labórat.
  8. Sagittae Diánae ferás terrae necant.

V

• I
  
  1. Ki ad a tengerészeknek pénzt?
  2. A parasztok leányai pénzt adnak a tengerészeknek.
  3. Ki jelenti be a hadi szerencsét?
  4. Galba bejelenti a parasztoknak a hadi szerencsét.
  5. Kinek mesél az úrnő mesét?
  6. A paraszt leányának mesél az úrnő mesét.
  7. Ki ad koszorút Diánának?
  8. Egy lány ad Diánának koszorút, mert szereti őt.
  9. A Hold istennője nyílvesszőket hordoz és az erdők vadjait megöli.
  10. Kinek a győzelmét jelenti be Galba?
  11. A hajós győzelmét jelenti be Galba.
• II
  
  1. Cui puellae corónam dant?
  2. Puellae Iúliae corónam dant, quia Iúlia corónás amat.
  3. Nautae dominís fábulam nárrant, quia dominae fábulás amant.
  4. Agricola fíliae aquam dat.
  5. Galba nautae causam pugnae núntiat.
  6. Dea lúnae aquás silvae amat.
  7. Cuius corónam Látóna portat? Diánae.

VII

• I
  
  1. A paraszt a leányával egy kunyhóban lakik.
  2. A parasztnak vacsorát készít a jó leánya.
  3. A vacsora ízlik (kellemes) a parasztnak, és a paraszt megdícséri a jó leányát.
  4. Ezután a paraszt leánya hívja a tyúkokat vacsorára.
  5. A tyúkok szeretik a paraszt leányát.
  6. Rossz leányok jó vacsorákat nem készítenek.
  7. A paraszt leánya kedves az úrnőnek.
  8. Az úrnő egy nagy szigeten él.
  9. Az úrnő pénzt ad a jó kislánynak.
• II
  
  1. Ubi agricola habitat?
  2. In casá parvá agricola habitat.
  3. Quis cum agricolá habitat?
  4. Fília parva cum agricolá habitat.
  5. Fília agricolae bonam cénam parat.
  6. Agricola bonam cénam laudat.
  7. Bona céna fíliae est gráta agricolae.

VIII

1. Nem hosszúak a ti utaitok.
2. Az új trombiták az én házamban vannak? Nem.
3. A tágas erdőben ki lakik? Diána, a világos Hold szép istennője lakik a tágas erdőben.
4. A tengerészek a mély és tágas vizeket szeretik.
5. Mit visz a cseléded? A cselédem az új trombitát viszi.
6. Hol van Lesbia és Júlia? A te házadban van Lesbia és Júlia az enyémben van.
7. Itália területe széles? Itália hosszú, nem széles.
8. Galba, a paraszt kinek meséli az új mesét? A híres úrnő leányainak meséli az új mesét.
9. Híres Szicília szigete.
10. Kit dícsér Létó? Létó a leányát dícséri.

X

• I
  
  1. A jó szolga hazája, a jó szolgák faluja, Ó jó nép!
  2. A nagy város népe, a nagy városban, a nagy városokban.
  3. Hosszú dárdákkal, a hosszú dárdák felé, a széles falak felé.
  4. Ó rossz követ!, a rossz követ barátai, a jó úrnak kellemes vacsora.
  5. A kis lovak gabonája, Ó jó uraság, a híres követ felé.
  6. A Rajna Germániában van, a szülőhazámban.
  7. Sextus, a követ, hosszú dárdát hordoz.
  8. A jó városlakók pénzt adnak Sextusnak, a híres követnek. (clárá -> cláró)
  9. A rossz szolgák megölik Marcus, az úr jó lovát.
  10. Galba, a paraszt, és jó leánya, Júlia, dolgoznak.
  11. Marcus, a tengerész, Szicília szigetén lakik.
• II
  
  1. Quis, serve male, est tuus amícus? Cúr Galbam dominum tuum nón laudat?
  2. Amícus meus est ex vícó Germániae patriae meae.
  3. Amícus meus populum Italiae nón amat.
  4. Quis equum bonum Galbae agricolae cúrat?
  5. Ubi, Marce, est Lesbia ancilla?
  6. Ad casam parvam Iúliae fíliae agricolae properat.

XI

• I
  
  1. A faluban van egy jó tengerész.
  2. Sextus a jó hajós barátja.
  3. Sextus egy sisakot ad a jó hajósnak.
  4. A római nép dícséri a jó hajóst.
  5. Sextus a jó hajóssal szállítja a zsákmányt.
  6. Ó jó hajós, hol vannak a római követek fegyverei? (anna -> arma)
  7. A jó hajósok háborúba sietnek.
  8. Fényes a jó hajósok hírneve.
  9. A harcok kedvezőek a jó hajósoknak.
  10. A városlakók törődnek a jó hajósokkal.
  11. Ó jó hajósok, miért sietnek a rossz parasztok a Rajna felé?
  12. A rossz parasztok a jó hajósokkal harcolnak.
• II
  
  1. Agricola malus cum praedá ad vícum properat.
  2. Fáma agricolae malí nón est bona.
  3. Cúr fília Galbae agricolae maló arma et téla dat?
  4. Lesbia nautam bonum ad cénam vocat.
  5. Cúr Lesbia cum nautá bonó ab casá properat?
  6. Ubi, Sexte, est galea mea?
  7. Nautae boní ad pugnam dúram properant.
  8. Equí agricolárum malórum sunt parví.
  9. Populus Rómánus nautís bonís pecúniam dat.
  10. Amící nautás bonós cúrant.
  11. Cuius amící cum agricolís malís pugnant?

XII

• I
  
  1. A jó föld gabonája, a rossz kardoknak a, a hosszú háborúknak a.
  2. Nagy állhatatosság, nagy helyőrség, Ó híres Vergilius!
  3. Ó rossz szolga, Ó híres város, Ó rossz fiú, (Ó) rossz fiúk (rossz lányoknak), a rossz fiúnak a.
  4. A hosszú folyónak a, hosszú folyók, a hosszú folyóknak a, a nagy helyőrség híre.
  5. Kis kardokkal, fényes istennőkkel, a híres tengerészek felé.
  6. A sok csatának a, nagy zsákmányok, a fárasztó csaták felé.
• II
  GERMÁNIA Germánia, a germánok hazája, híres föld. Germániában több folyó van. A Rajna Germánia egy nagy és széles folyója. A tágas germán erdőkben sok vadállat van. Sok germán nagy városokban és kis falvakban él és sokan jó földművelők. A germánok csatái nagyok és híresek. Germánia népe szereti a háborút és a csatározásokat, és gyakran hadakozik a szomszédaival. A Rajna folyó több híres várossal határos.

XIV

• I
  
  1. Marcus bejelenti tervét barátjának, Sextusnak.
  2. Van sok gabona a földjeinken.
  3. A barátaim dícsérik a cseléded jó vacsoráját.
  4. A páncélod, fiam, tartós.
  5. A pajzsaink és fegyvereink, barátom, a római táborban vannak.
  6. Hazádnak férfiai szabadok? Igen.
  7. Hol van a szép sisakod, ó Cornelius?
  8. A sisakom, Sextus, a házamban van.
  9. A hosszú lándzsa a tiéd, de a kard az enyém.
  10. Júlia szereti az ő szép tyúkjait, és a tyúkok szeretik a gazdasszonyukat.
  11. A mi táborunk a tiétek.
  12. Sok kincs van a táborotokban.
  13. A barátaid gyakran adnak ételt és pénzt a szerencsétleneknek és a betegeknek.
• II
  
  1. Magister noster díligentiam Márcí laudat.
  2. Sextus, fílius meus praedam suam ad castra Rómána portat.
  3. Bonae fíliae tuae aegrís et miserís auxilium dant.
  4. Sunt pugnae crébrae in vícís nostrís.
  5. Ubi, mí fílí, est cibus légátí?
  6. Castra sunt mea, sed téla sunt tua.

XV

• I
  A rómaiak háborúra készülnek

  A rómaiak, Itália híres népe, háborúra készülnek. Földjeikről, a falvakból és a városokból erős férfiak nagy lelkesedéssel sietnek a fegyverek felé. A vezérek már légiósokkal Itáliából a Rajna, Germánia mély és széles folyója felé sietnek, és a szolgák lovakon és szekereken élelmet és gabonát szállítanak a római erőd felé. Jó fegyverek hiányában a germánok gyengék, míg a sisakokkal, páncélokkal, pajzsokkal, kardokkal és lándzsákkal felfegyverzett rómaiak erősek.

• II
  
  1. Agricolae validí Italiae díligentiá magná in agrís labórant.
  2. Sextus légátus et fílius Márcus cum Germánís pugnant.
  3. Legiónárií Rómání sunt pílís longís armátí.
  4. Ubi, Sexte, est Lesbia, ancilla tua? Lesbia est cum amícís meís in casá Galbae.
  5. Multí sunt aegrí aquá malá et inopiá cibí.
  6. Germání cum fílís et fíliábus equís carrísque mátúrant.

XVI

• I
  
  1. Melyik házban van Júlia? Júlia egyik házban sincs.
  2. Egy rossz fiúnak sem ad jutalmat a tanító.
  3. Az egyik fiú tengerész, a másik földműves.
  4. Néhány férfi a vizet, mások a szárazföldet szeretik.
  5. Galba egyedül dolgozik szorgosan.
  6. Van bármi szekér az én földemen?
  7. Lesbia az egyik úr cseléde, Tullia a másiké.
  8. Lesbia egyedül készít vacsorát.
  9. Semelyik más cseléd vacsorája nem jó.
  10. Lesbia semmilyen más férfinak nem ad vacsorát.
• II
  
  1. Virí tótíus Germaniae bellum parant.
  2. Alia oppida sunt magna, alia parva.
  3. Alius puer gallínás, alius equós amat.
  4. Iam praeda úníus oppidí est in castró nostró.
  5. Tótus vícus noster est ínfírmus inopiá cibí.
  6. Iam populus ad alterum oppidum proparant.
  7. Apud Rómánós est núlla inopia frúmentí.

XVII

1. (Is) eam, eum, id, ea laudat.
2. Is carrus, ea fáma, ií magistrí, eae féminae, id domicilíum, ea domicilía.
3. Eae copiae vali'dae, apud eás féminás ínfírmás et aegrás, ea inopia cónstantiae, ea cónsilia crébra.
4. Altera fémina gallínás suás vocat.
5. Alia fémina eius gallínás vocat.
6. Gallus télum suum laudat.
7. Gallus eius télum laudat.
8. Is agricola saepe eórum agrós arat.
9. Ií serví miserí dominum suum désíderant.
10. Ií serví miserí eórum dominum désíderant.
11. Virí líberí patriam suam amant.
12. (Ií) eius vícós et oppida amant.

XVIII

1. es/estis, erás/erátis, eris/er'itis.
2. sum, eram, eró.
3. est, erat, erit.
4. sumus, erámus, er'imus.
5. sunt, eránt, erunt.
6. Cúr nón erás in lúdó hodié? Aeger eram.
7. Núper erat nauta, nunc est agricola, mox erit magister.
8. Hodié sum laetus, sed núper eram miser.
9. Magistrí laetí eránt díligentiá puerórum.

XIX

• I
  
  1. Hívunk, siettek, parancsolnak.
  2. Mozogtok, dícsérsz, nézel.
  3. Elpusztítotok, birtokoltok, adnak.
  4. Sietsz, kíván, látunk.
  5. Parancsol, mozognak, öl.
  6. Elmesélünk, mozogsz, látnak.
  7. Dolgoztok, sietnek, viszel, készülnek.
  8. Pusztít, birtokoltok, parancsolunk, adsz.
• II
  
  1. Arámus, arámus, arámus.
  2. Cúrant, cúrant, cúrant.
  3. Dás, habés, habés.
  4. Délémus, désíderó, habitant.
  5. Vocat, vident, nárrámus.
  6. Pugnámus, iubémus, movet, parat.
  7. Labórant, necámus, núntiás.

XX

• I
  
  1. Láttuk, kívánta, siettél.
  2. Odaadták, hívtátok, elpusztítottuk.
  3. Harcolnak, dícsérted, mozogtatok.
  4. Parancsoltak, siettetek, elvittük.
  5. Odaadtad, elmesélték, dolgoztatok.
  6. Láttak, mozogtál, bejelentettük.
  7. Megölte, mozogtam, birtokolt, készültetek.
• II
  
  1. Habébás/habébátis, necábámus, labórábant.
  2. Movébat, iubébámus, pugnábámus.
  3. Nárrábámus, vidébant, vocábat.
  4. Habitábant, désíderábam, délébámus.
  5. Dabás/dabátis, movébás/movébátis, núntiábás/núntiábátis.
  6. Cúrábant, arábat, laudábámus.

XXI

• I
  
  1. Mozogni fogtok, dícsérni fogsz, szántani fogok.
  2. Pusztítani fogtok, hívni fogtok, adni fognak.
  3. Sietni fogsz, kívánni fog, látni fogunk.
  4. Birtokolni fog, mozogni fognak, ölni fog.
  5. Mesélni fogunk, tanácsolni fogsz, látni fognak.
  6. Dolgozni fogtok, törődni fognak, adni fogsz.
  7. Lakni fogunk, sietni fogtok, parancsolni fognak, készülni fog.
  8. Be fogok jelenteni, vinni fogunk, parancsolni fogok.
• II
  
  1. Núntiábimus, vidébimus, properábó.
  2. Portábó, arábit, cúrábunt.
  3. Núntiábis/núntiábitis, movébis/movébitis, dabis/dabitis.
  4. Pugnábimus, délébimus, désíderábó.
  5. Vocábit, vidébunt, nárrábitis.
  6. Habitábunt, iubébimus, laudábit.
  7. Labórábunt, necábimus, habébis/habébitis, délébit.

XXII

• I
  
  1. A rómaiaknak van a földművelésre alkalmas földjük.
  2. A gallok ellenségesek voltak a római hadakkal szemben.
  3. Kivel szemben nem volt barátságos Létó, az istennő?
  4. A gőgös királynéval szemben nem volt barátságos Létó, az istennő.
  5. Marcus, az ételünk kellemes lesz a felfegyverzett férfiaknak.
  6. Mi volt kellemetlen Itália népének?
  7. A gallokkal való hosszú háború volt kellemetlen Itália népének.
  8. A germánok termőföldjei a Rajna folyó szomszédságában voltak.
  9. A rómaiak a táborukat a városhoz közeli erdő felé mozgatták.
  10. Nem csak a szépsége, hanem a büszkesége is nagy volt a királynénak.
  11. A szép királyné nemsokára beteg lesz a szomorúságtól.
  12. Miért volt boldog Niobe, a tébai királyné? A sok fia és leánya miatt volt boldog Niobe.
• II
  
  1. Sacra populí erunt molesta superbae régínae.
  2. Sacra erant gráta nón sólum Látónae sed etiam Diánae.
  3. Diána inimícos Látónae necábit.
  4. Poena superbae régínae erat gráta deae Diánae.
  5. Rómání cópiás ad agrum magnum idóneum castrís movébunt.
  6. Alií socií erant amící Rómánís, alií Gallís.

XXIII

• I
  
  1. Ki hajt? Miért jön? Kit küld? Kit vezetsz?
  2. Mit küldenek? Kihez jönnek? Kinek a táborát erősítik meg?
  3. Kit hajtanak? Jövünk. Mit talál a fiú?
  4. Kit küldünk? Kinek a lovát vezetitek? Mit mondanak?
  5. Megerősítünk, jöttök, mond.
  6. Hajtunk, találtok, megerősítesz.
  7. Találsz, vezettek, mondasz.
  8. Hajtotok, hallunk, kormányzunk.
• II
  
  1. Quid reperiunt? Quem audiunt? Cúr venit?
  2. Cuius castra múnímus? Cui dícit? Quid dícimus?
  3. Agó, dúcis/dúcitis, audiunt.
  4. Mittis/mittitis, dícit, múnís/múnítis.
  5. Venió, reperímus, mittunt.
  6. Dúcunt, agis/agitis, múnit.
  7. Dúcitis, reperítis, regitis.

XXIV

• 152
  
  • I
    
    1. Hajtott, jött, küldött, vezettek.
    2. Hajtottak, küldtek, vezettél, megerősítettek.
    3. Küldtünk, vezettetek, mondtak.
    4. Megerősítettünk, jöttetek, mondtál.
    5. Küldtél, jöttünk, talált.
    6. Találtál, jöttél, hallottatok.
    7. Hajtottunk, találtatok, megerősített.
    8. Hajtottatok, mondtam, megerősítettem.
  • II
    
    1. Dúcébant, agébás/agébátis, múniébat.
    2. Mittébant, reperiébámus, veniébam.
    3. Mittébás/mittébátis, múniébás/múniébátis, dícébat.
    4. Audiébant, dúcébás/dúcébátis, agébam.
    5. Dícébámus, mittébat, múniébam.
    6. Veniébant, audiébat, reperiébam.
    7. Regébás/regébátis, veniébámus, regébant.
• 155
  
  1. Hiszel a szövetségesek szavaiban? Sokan nem hisznek a szavaikban.
  2. A szomszédaimnak nem fog tetszeni a terved, mivel háborúzni szeretnének.
  3. Tiberius és Caius nem álltak ellen a kemény nevelésnek és engedelmeskedtek Cornelianak.
  4. Az istennő ellenséges volt a királynő hét leányával szemben.
  5. A kemény büntetés és a vég nélküli bánat nem fogják meggyőzni a királynőt.
  6. Az utóbbi időben ő ellenállt és most is ellenáll Létó erejének.
  7. Nemsokára repülni fognak a nyílvesszők és meg fogják sebesíteni a szerencsétlen gyerekeket.

XXV

• I
  
  1. Mondani fog, vezetni fogtok, meg fogunk erősíteni.
  2. Mondani fognak, mondani fogtok, küldeni fogunk.
  3. Meg fognak erősíteni, jönni fognak, küldeni fognak, hajtani fognak.
  4. Vezetni fog, küldeni fogsz, jönni fog, hajtani fog.
  5. Meg fog erősíteni, találni fogtok, hajtani fogunk.
  6. Küldeni fogok, jönni fogunk, kormányozni fognak.
  7. Hallani fogtok, jönni fogsz, találni fogsz.
  8. Találni fog, hajtani fogok, vezetni fogunk, küldeni fog.
  9. Látni fogtok, le fogok ülni, hívni fogunk.
• II
  
  1. Reperiam, audiet, venient.
  2. Múniam, mittet, dícémus.
  3. Agam, dúcés/dúcétis, audient.
  4. Mittés/mittétis, múniés/múniétis, dícet.
  5. Veniam, reperiémus, mittent.
  6. Quis fábulae crédet? Ego fábulae crédam.
  7. Cuius amícís favétis? Nostrís amícís favémus.
  8. Quis télís nostrís resistet? Sextus télís vestrís resistet.
  9. Quis eí persuádébit? Ií eí persuádébunt.
  10. Cúr equó meó nocébás? Equó tuó non nocébam.
  11. Cui servus bonus páret? Dominó servus bonus páret.
  12. Virí nostrí alií proelió studébant.

XXVI

• I
  
  1. Menekülni fognak, csinálnak, eldobott.
  2. Pusztíts el, jelentsétek be, menekülnek.
  3. Jöjjetek, mondd, csinálni fogtok.
  4. Vezessetek, el fogok dobni, elmenekültek.
  5. Csinálj, dobtunk, menekülünk, ragadjatok meg.
  6. Üljetek le, találjatok, tanítsatok.
  7. Menekülni fogunk, dobni fognak, meg fogsz ragadni.
  8. Találni fognak, megragadtatok, meg fognak sebesíteni.
  9. Részesítsetek előnyben, áll ellen, engedelmeskedni fogtok.
  10. Repülj sok föld felé, és adj segítséget.
  11. Én meg fogom fogni a fegyveremet és sok vadat fogok elpusztítani.
  12. Ki fog hinni a mesédben?
  13. Legyetek jók, fiúk, és hallgassátok a tanár kellemes szavait.
• II
  
  1. Dea arma sua rapiet et téla iaciet.
  2. Télís suís multás ferás délébit.
  3. Auxilium ínfírmís dábit.
  4. Ad multás terrás volábit et ferae fugient.
  5. Nárráte, O Rómání, fábulam cláram líberís vestrís.

XXVII

• I
  
  1. Megdícsérnek, dícsérsz, adják őt, ad.
  2. Adni fogják őt, adni fog, látni fognak titeket, láttok.
  3. Hívott, meghívták őt, pusztítani fogtok, el fognak pusztítani titeket.
  4. Felkészítették, felkészült, törődsz, törődnek veled.
  5. Vitték őket, vittek, látni fognak minket, látni fogunk.
  6. Parancsolnak neked, parancsolsz, megdícsértek, dícsértél.
  7. Mozgatni fognak, mozogni fogsz, adták őket, adtak.
  8. Elpusztítják őket, pusztítanak, felkészítettek minket, felkészültünk.
• II
  
  1. Parámus, parámur, vocábor, vocábó, portábás, portábáris/re.
  2. Videó, videor, núntiábátur, núntiábat, iubébunt, iubébuntur.
  3. Necáberis/re, necábis, movés, movéris/re, laudámus, laudámur.
  4. Vocor, vocó, habébis, cúráminí.
  5. Videntur, vident, docébámus, docébámur, movébunt, movébuntur.

XXVIII

• I
  
  1. hajtott, hajtották őt, küldött, küldték őt, vezetett.
  2. hajtanak, hajtják őket, küldik őket, küldenek, megerősítenek.
  3. Küldenek engem, küldeni fognak engem, küldeni fogok, vezetni fognak téged, vezetnek téged.
  4. El fognak mondani minket, elmondjuk, el fogjuk mondani, elmondanak minket, megerősítettek titeket.
  5. Vezetik őt, vezetnek titeket, megtalálnak minket, meg fognak találni engem, hajtják őt.
  6. Hajtottunk, hajtottak minket, megtalálnak téged, meg fognak találni titeket.
  7. Megerősítenek titeket, jöttem, vezettek engem, mondani fogják őt.
  8. Küldenek titeket, küldtök, küldeni fognak téged, küldenek téged, hajtottak titeket.
  9. Mondják őt, mond, megerősítik őket, találni fognak, hallani fogják őket.
• II
  
  1. Agébar, agébam, dúcébámus, dúcébámur, dícit, dícitur.
  2. Mittam, mittar, reperiés, reperiére, dúcunt, dúcuntur.
  3. Reperior, dúcimur, aguntur, dúcébáre / dúcébáminí.
  4. Agémus, agémur, dúcit, dúcitur, venient, múnientur.
  5. Regébant, regébantur, mittés, mittére, mittere / mittiminí.
  6. Dúcébátur, veniet, dícere / díciminí.

XXIX

• I
  
  1. Ekkor Perszeusz szárnyaival sok föld felé fog repülni.
  2. Az erőszakos szörnyeteg a vizeken át siet és nemsokára a mi földjeinket fogja pusztítani.
  3. Ha azonban Kéfeusz a jóshoz siet, akkor a jós így fog válaszolni.
  4. Ki fog legyőzetni Perszeusz fegyverei által? Sok szörny fog legyőzetni az ő fegyverei által.
  5. Nagy gondokkal és sok bánattal hajtatnak el kedves otthonaiktól a parasztok.
  6. Több hely el lett pusztítva és több város meg lett semmisítve.
  7. A szörny erős, mégis legyőzetik.
  8. Hinni fogsz-e mindig a jós szavainak? Én nem fogok mindig hinni nekik.
  9. Engedelmeskedik-e majd Kéfeusz a jósnak? A jós szavai meg fogják győzni őt.
  10. Ha nem fogunk elmenekülni, el fogják foglalni a várost és meg fogják ölni a lakosokat.
  11. Hívjátok a fiúkat és meséljetek el a híres mesét az ádáz szörnyről.
• II
  
  1. Volá, cúrárí, mittiminí, dúc.
  2. Dúcere, dúcí, rapiminí, múní.
  3. Iací, voláre, mitte, reperírí.
  4. Mittí, dúciminí, iacere, capí.
  5. Reperí, audíte, regiminí, múnírí.

XXX

• I
  
  1. Az étel hiányától kimerült férfiak ott fogják hagyni a helyüket.
  2. A germánok megközelítették a rómaiak táborát, a hadvezérük mégis visszatartotta a sereget a harctól.
  3. A rómaiak el fogják foglalni a gallok sok városát.
  4. Ekkor a rómaiak az ő városaiknak teljes népét meg fogják ölni kardokkal és lándzsákkal.
  5. A városlakók ellen fognak állni a rómaiaknak, de elfáradnak és el fognak menekülni a hosszú harcból.
  6. Sokan elmenekültek Galliából, és a germánok falvaiban laktak.
  7. A szerencsétlen hajósokat megsebesítették az ádáz ellenségek, és hiányában vannak az élelemnek.
  8. Mentejek és adjatok gabonát és sok bort a férfiaknak.
  9. Sextus vezér visszatartotta a seregünket a harctól.
  10. Az a város távol volt a római provinciától.
• II
  
  1. Nautae défessí locó cáró deae Diánae adpropinquábant.
  2. Cíbó et vínó egébant.
  3. Tum Galba septemque alií virí ad ínsulam antíquam á Sextó mittuntur.
  4. Iam á terrá nón longé absunt, et in lócó altó virós armátós vident.
  5. Ab terrá á virís pílís sagittíque prohibentur.
  6. Virí dé locó altó cum stúdió magnó téla iaciébant.

XXXI

1. Ubi puerí anteá fuerant? In lúdó fuerant.
2. Ubi fuerat Sextus? In agró proximó fluvió fuerat.
3. Quis cum Sextó fuit hodié? Cornelius cum eó fuit.
4. Quis ita dícit? Marcus.
5. Sí ventus fuit idóneus, puerí in návigió fuérunt.
6. Mox cum puerís návigábimus.
7. Sí attentí fuerimus, nón erit perículum.

XXXIII

• I
  
  1. Birtokoltál, mozogtak, küldtek volt.
  2. Nézett, mondani fogod volt, vezetni volt.
  3. Küldtetek, engedelmeskedtek (ők), elmentünk volt.
  4. Megerősített, adtam volt, küldeni fogok volt.
  5. Birtokolni fogjuk volt, elpusztítottam, engedelmeskedett, lenni volt.
  6. Adtál volt, meg fogjátok volt erősíteni, jöttetek volt, küldeni volt.
  7. Jöttél volt, csinálni volt, adtatok volt, vinni fogtok volt.
  8. Kit mozgattak volt meg a jós szavai? A népet mozgatták volt meg a jós szavai.
  9. Kinek fogja volt Kéfeusz elmondani a jós szavait? Perszeusznak fogja volt Kéfeusz elmondani a jós szavait.
  10. A barátok Andromédától el fognak volt távolodni.
  11. Az ádáz szörnyeteg sok lakóhelyet pusztított volt el.
  12. Hol láttátok a szörnyet? A vízben láttuk.
  13. Mit fog csinálni a szörny? A szörny meg fogja ölni Andromédát.
• II
  
  1. Páruérunt, délévimus, habueró.
  2. Míserimus, véneram, múnívérunt.
  3. Discesseram, páruit, mísistí / mísistis.
  4. Délévisse, vídisse, dederit, portávérunt.
  5. Déléverat, móvit, habuistí / habuistis.
  6. Dedí, móverás / móverátis, díxerámus.
  7. Féceris / féceritis, dúxerint, dedisse.
  8. Quis mónstrum víderat? Andromeda id víderat.
  9. Cúr virí ex oppidís discesserant? Discesserant quid mónstrum vénerat.
  10. Páruitne Cépheus óráculó? Páruit.

XXXV

• I
  
  1. Androméda története el lett mondva.
  2. Sok mese lett elmondva a tanár által.
  3. A termőföld az erős paraszt által le volt aratva.
  4. A termőföldek az erős parasztok által le voltak aratva.
  5. Az arany az áruló szolga által az ő házába lesz vive.
  6. Fegyvereink meg lettek dicsérve a követ által. Ki dicsérte meg a fegyvereiteket?
  7. A cseléded által vacsorához lettünk hívva.
  8. Androméda nem lett odaadva a szörnynek, mert a szörny Perszeusz által meg volt ölve.
• II
  
  1. Próvinciae vástátae sunt, ager vástátus erat, oppida vástáta erunt.
  2. Órácula audíta sunt, óráculum audítum est, órácula audíta erant.
  3. Óráculum audítum erit, próvincia capta erat, návigia capta sunt.
  4. Agrí vástátí sunt, vir monitus est, puellae monitae erunt.
  5. Oppida récta erant, captí erimus, audítus eris.

XXXVI

• I
  
  1. Nem voltak Cornéliának arany ékszerei? De voltak.
  2. Ugye Sextus, a követ a pajzsát nem a jobb karján szokta viselni? Nem a jobb, hanem a bal karján szokta Sextus a pajzsát viselni.
  3. Hiába volt sok háború a gallok által viselve.
  4. Amikor a város el lett foglalva az áruló Sextus által, a szerencsétlen városlakók karddal lettek megölve.
  5. Az a város tele volt gabonával.
  6. Nem követelt Sextus a városlakóktól gabonát? De igen, azonban ők visszautasították, hogy gabonát adjanak.
  7. Miért lett a város Sextus által elpusztítva? Mert a gabona vissza lett utasítva.
  8. Az a győzelem nem volt kétséges.
  9. A városlakók fáradtak voltak és nélkülözték a fegyvereket.
  10. Ugye nem próbálták meg a menekülést? Egyáltalán nem.
• II
  
  1. Ubi Iúlia stábat? Stábat ubi iusserás.
  2. Gerébatne Iúlia úlla órnámenta? Multa órnámenta aurí habébat.
  3. Nónne fugam temptavit, ubi perículum vídit? Temptavit.
  4. Quis eam cépit? Galba eam sine morá cépit, et sinistró bracchió tenébat.
  5. Num habébat aurum dominae? Nón, aurum ab ancillá perfidá captum erat et reportátum est.

XXXVII

• I
  
  1. Az iskola tanára megparancsolta a gyerekeknek, hogy szorgalmasan dolgozzanak.
  2. Az ennivaló és bor hiánya zavarja a férfiakat.
  3. A fegyveres férfiak megtiltották a galloknak, hogy ott tábort üssenek.
  4. A követ az erődben van vagy a falon? A kapu előtt van.
  5. Amikor a mieink elkezdtek megfutamodni, a hadvezért elfogták a tieitek.
  6. A gallok az erődött ott rohanták le, ahol gyenge volt a helyőrség.
  7. Voltak akik harcolni próbáltak, voltak, akik a kapukat támadták.
  8. A nők a házak előtt ültek és arra sem voltak képesek, hogy ellenálljanak az erős galloknak.
  9. A háború vad, nem kedvez sem a gyengéknek, sem a szerencsétleneknek.
  10. De a férfiak fegyvereket követeltek és lelkesen hajtották le a gallokat a falakról.
  11. A rómaiaknak nem lenne kellemes, ha azt az erődöt elfoglalnák a gallok.
  12. A gallok megszűntek szabadnak lenni, amikor a rómaiak elfoglalták őket.
  13. Nem lehet sokáig élni víz nélkül.
• II
  
  1. Puella cotídié portáre á fluvió aquam ad portás incépit.
  2. Gallí in locó idóneó proelió castra posuerant.
  3. Diú occupáre castellum frústrá temptábant.
  4. Nec iacere arma in múrós cessávérunt.
  5. Sed capere oppidum nón potuérant.

XXXVIII

• I
  
  1. Ki beteg? A szolga, akit szeretek, beteg.
  2. Kinek a pajzsa van nálad? A a pajzs van nálam, amit a hadnagy az erődhöz küldött.
  3. Kinek fogja odaadni a hadnagy a pajzsát? A fiamnak fogja odaadni a pajzsot.
  4. Hol éltek a régi germánok? A rómaiak olyan földön éltek, amely közel volt a Rajnához.
  5. Kikkel viseltek a germánok háborút? A germánok a rómaiakkal viseltek háborút, akik igyekeztek őket legyőzni.
  6. Milyen férfiak állítják fel az erődöt? Ők olyan férfiak, akiknek a fegyverei által győzettek le a germánok.
  7. Milyen fegyvereket hiányolnak a seregeink? Kardokat és lándzsákat hiányolnak a seregeink.
  8. Kik tartották a baloldali kaput? A társaink tartották a baloldali kaput.
  9. Mely tartományok vannak a rómaiak által elfoglalva? Sok tartomány van a rómaiak által elfoglalva.
  10. Milyen férfiakat fognak az istenek előnyben részesíteni? A jó férfiakat fogják az istenek előnyben részesíteni.
• II
  
  1. Quam victóriam núntiábis?
  2. Victóriam quam nautae vícérunt populó núntiábó.
  3. Virí quí castra pónébant pugnae studébant.
  4. Tamen mox á cópiís quás Sextus míserat superávérunt.
  5. Cópiís nostrís resistere nón poterant, sed ex eó locó sine morá fúgérunt.

XXXIX

• I
  
  1. Sem gyalogosok, sem lovasok nem tudták elfoglalni a római erődöt.
  2. A legnagyobb bátorsággal támadták naponta a magas falakat.
  3. A katonák lába a kövek által, amiket a falról dobtak le, állandóan sebződött.
  4. Milyen új tervhez fogott a vezető?
  5. Ő az áruló lányt szép ékszerekkel kísértette.
  6. Mit tett a lány?
  7. A lány, az aranytól ingerelve, a katonákat a kapukon át vezette.
  8. Mégis a jutalmakat, amiket a legnagyobb lelkesedéssel keresett, nem nyerte meg.
  9. Az ókori rómaiak között Tarpeia nem volt dícsérve.
• II
  
  1. Quod návigium est quod videó? Illud návigium est Victória. Nunc ventó idóneó návigat, et mox Italiae adpropinquábit.
  2. Iúdicés barbarós rapí et interficí iussérunt.
  3. Príncipés barbarórum subitó fugere incépérunt, sed celeriter ab equitibus captí sunt.
  4. Rex pedités ad múrum, dé quó oppidání summó studió lapidés iaciébant, dúxit.

XL

• I
  
  1. Hallod a trombitákat, Marcus? Nem csak hogy hallom a trombitákat, de látom a katonák sorait és a csomagokkal teli kocsikat is.
  2. Milyen légiókat látunk? Ezek a légiók mostanában jöttek Galliából.
  3. Mit csináltak ott? Lelkesedtek a harcért vagy híján voltak a vitézségnek?
  4. Sok harcot vívtak és nagy győzelmeket és sok foglyot hoztak vissza.
  5. Ki a parancsnoka ezeknek a légióknak? Cézár, a legfőbb parancsnoka a rómaiaknak.
  6. Ki az a lovas, aki szép koszorút visel? Az a lovas az én fivérem. A koszorúja a konzul által adatott, mivel a harcolt a legbátrabban, és megvédte a hazát a barbároktól.
• II
  
  1. Quis hodié patrem meum vídit?
  2. Núper vídí. Cum mátre et soróre tuís ad domicilium tuum properábat.
  3. Sí homines á pátriá longé absunt et cibó egent, iniúriá continérí nón possunt.
  4. Salús mílitum est cára Caesarí imerátórí.
  5. Príncipés oppidum frúmentí plénum quod á cónsule tenébátur oppugnáre studébant.
  6. Réx impedímenta captívórum vástárí vetuit.

XLI

• I
  
  1. A barbárok, amikor elfoglalták Rómát, a királyok legnagyobb műveit elpusztították.
  2. A rómaiak sok veszteséget szenvedtek el a barbároktól.
  3. Amikor a félelem tetőzött a városlakók közt, kétkedő lelkeik a híres szónok által meg lettek erősítve.
  4. Róma egy nagy folyó partjain van.
  5. Amikor Cézár, a parancsnok a katonáinak megparancsolta, hogy fogjanak fegyvert, nem lehetett őket visszatartani a harctól.
  6. Amikor a vége lett a harcnak, nem tudták megtalálni a parancsnokot.
  7. A parancsnok egy nyíl által megsebesült a fején és nem tudott felállni.
  8. Őt nagy erőfeszítéssel egy gyalogos katona vitte ki a harcból.
  9. Ő a karjaival tartotta a parancsnokot, és kimenekítette őt a legnagyobb veszélyekből.
  10. A bátorságáért a jó katona koszorút kapott a parancsnoktól.
• II
  
  1. Cónsul in capite victóris corónam posuit.
  2. Pró portís ab oppidánís acceptus est.
  3. Órátor clárus eum laudávit et díxit: "Labóribus tuís patriam á calamitáte servávistí."
  4. Verba órátóris gráta victórí erant.
  5. Patriam serváre opus magnum erat.

XLIII

• I
  
  1. Milyen várost látunk? A város amit látsz az Róma.
  2. A római polgárok városukat magas tornyokkal és hosszú falakkal erősítették meg.
  3. A szelek megakadályozták a hajókat, hogy megközelítsék az ellenség területeit.
  4. A parancsnok az alattvalóitól arany sarkantyúkat és más díszeket kapott.
  5. A római katonák ellenségeikkel kegyetlen háborúkat vívtak, és nagy mészárlással legyőzték őket.
  6. Néhány állat a földet, mások a vizet szeretik.
  7. A hadihajók, melyek segítséget vittek a parancsnoknak, tűzzel el lettek pusztítva az ellenség által.
  8. Ezen a tengeren sok madarat láttunk, melyek messze repültek a földtől.
  9. Nem láttátok-e az ellenségek hadihajóit és a tüzeket, melyek által városunk el lett pusztítva? Valóban, de sem a polgárok mészárlását, sem az alattvalók menekülését nem láttuk.
  10. A madarak és más állatok, amikor meglátták a tüzet, elkezdtek gyorsan a menekülésben biztonságot keresni.
  11. Ugye a bíró nem a gyalogosok soraiban állt? Nem, a bíró a lovasok közt volt, és lova szép díszt viselt.
• II
  
  1. Inopiá frúmentí animália vící vívere no poterant.
  2. Imperátor ubi fámam audívit, equitem ad vícum celeriter mísit.
  3. Eques equum pulchrum habébat et calcária aurí gerébat.
  4. Cívibus díxit: "Clientís vestrós cum equís carrísque ad castra nostra mittite, et cópiam frúmentí accipiétis."
  5. Animís laetís verbís suís párére mátúrávérunt.

XLIV

• I
  A szövetségesek biztonsága mindig drága volt a rómaiaknak. Egyszer a gallok, a rómaiak barátai, sok kárt szenvedtek a germánoktól, akik a Rajna folyón túl éltek. Amikor tőlük követek jöttek Cézárhoz, a római parancsnokhoz, és segítséget követeltek, a rómaiak nagy meneteléssel siettek az ellenség[ek] területe felé. Nem sok idő telt el, és a nagy folyó partjaihoz jöttek. A parancsnok lelkesen át akarta vezetni a seregeit a folyón, de semmilyen módon nem volt képes rá. Nem voltak hajói. Mély volt a víz. A parancsnok azonban híres férfi volt, nem keserítette el a balszerencse, és új tervet csinált. Megparancsolta az övéinek, hogy a széles folyó fölé hidat építsenek. Annak előtte sosem láttak hidat a Rajnán. Az ellenség[ek], amikor meglátta a hidat, amit a rómaiak csináltak, nagy félelem lett úrrá rajtuk, és késedelem nélkül elkezdték előkészíteni a menekülést.
• II
  
  1. Hostis summum montem occupáverat.
  2. In collibus adversís multae arborés erant.
  3. Ad fontem pulchrum castra nostra posuimus.
  4. Iter tráns fínés hostis numquam est sine perículó.
  5. Tempus ménsis itinerí idóneum erat.
  6. Dentés mónstrí erant longí.
  7. Pedités ubi sanguinem captívórum vídérunt, summá ví moenia oppugnáre incépérunt.

XLV

• I
  Egyszer római gyalogosok gyors lovasokkal az ellenség[ek] [nagy]városába meneteltek. Mikor már nem voltak távol, elfogtak egy parasztot, aki megmutatott nekik egy rövid és könnyű utat. A rómaiak már lát[hat]ták a magas falakat, az erős tornyokat és a város más műveit. A városfalakon sok vezér állt. Amikor a vezérek meglátták a rómaiakat, megparancsolták a polgároknak, hogy köveket és más fegyvereket hajítsanak le a falakról. Ekkor a bátor katonákat nem lehetett visszatartani a csatától, és a lelkes parancsnok kürttel megadatta a jelet [megparancsolta, hogy a jel kürttel meg legyen adva]. A legnagyobb erővel rohant mindenki. A parancsnok Sextus hadnagyra bízta az összes csomagot. Sextus a csomagokat a domb tetején helyezte el. Kemény és heves volt a csata, de az ellenség[ek] nem bírt [nem volt egyenlő] a rómaiakkal. Volt akiket megöltek, volt akiket elfogtak. A foglyok közt volt a király anyja és nővére. Csak kevés római sebesült meg az ellenség[ek] által. A kedvező csata kellemes volt a rómaiaknak. A szerencse / Fortuna mindig kedvez a bátraknak.
• II
  
  1. Alií ménsés brevés, alií longí sunt.
  2. Occupáre summum montem erat difficile.
  3. Apud collés Italiae sunt multí fontés pulchrí.
  4. Mílités sédébant ubi impedímenta conlocáta erat, quia pedés défessí érant.
  5. Urbs quam mílités oppugnáre studébant, moenibus validís et turribus
  altís múníta erat.
  1. Nónne réx gravem corónam aurí et omnem pecúniam suam servó perfidó mandávit? Véró, sed servus anteá numquam perfidus fuerat.

XLVI

• I
  
  1. Cézár érkezése előtt az ellenség[ek] gyors lovasai heves támadást intéztek a tábor ellen.
  2. Nem volt könnyű visszatartani a hadsereget a csatától.
  3. Megérkezése után Cézár parancsot adott és kivezette a légiót a táborból.
  4. A tábor előtt az ellenség[ek] lovasságával összecsaptak.
  5. Rövid idő múlva a lovasság elmenekült a folyón túlra, ahol az
  ellenség[ek] tábora volt [helyezve].
  1. Ekkor a győztes parancsnok elpusztította a szántóföldeket és
  felégette az ellenség[ek] falvait.
  1. A tábort azonban nem foglalta el, mert a katonák fáradtak voltak és
  nehéz helyen volt.
  1. Az ellenség[ek] nem hagyta abba a fegyverek hajítását, amik csak
  keveset sebesítettek meg.
  1. A hátrányos csata után a gallok vezérei követeket akartak küldeni Cézárhoz, de nem tudták meggyőzni a népet.
• II
  
  1. Vídistíne návem longam in lacú?
  2. Eam in lacú nón vídí, sed in portú vídí.
  3. Ventó validó nauta frátrem návigáre vetuit.
  4. Num Caesar impetum á equitátú dextró cornú fécit?
  5. Minimé, impetum á sinistró cornú fécit.
  6. Quis vélócem equum tuum párére docuit?
  7. Ego manibus equum exercuí, neque erat opus difficile.
  8. Animal pulchrum est et magnam vim habet.

XLVII

• I
  
  1. Korintoszban minden arany díszt elragadtak a győztes vezérek.
  2. Cézár nagy menetelésekkel vezette a hadsereget Genfbe.
  3. Az ellenség[ek] milyen hidat égetett fel? Az ellenség[ek] a Rajnán levő hidat égette fel.
  4. Pompeiben sok római házat láthattok majd.
  5. A konzul Rómából gyors lovon sietett vidékre.
  6. A konzul házában sok ember ült.
  7. A parancsnok megparancsolta a hadnagynak, hogy sok csatahajóval hajózzon Athénba.
  8. A város falai előtt magas fák sorakoznak [sorai vannak].
  9. A magas fák miatt se a tavat, se a kikötőt nem tudtuk megtalálni.
  10. Gyakori csatákkal edzette Cézár a seregeit, amik Galliában voltak.
  11. Minden nap megfelelő helyen ütött tábort és erősítette meg [azt].
• II
  
  1. Caesar, imperátor clárus, ubi Rómá discesserat, equó vélócí ad próvinciam rómánam mátúrávit.
  2. Fámam dé sociís Genávae audíverat.
  3. Post adventum suum, Caesar mílités convocávit et proelium committere iussit.
  4. Hostés terga vertere properáverunt, alií quia timébant, alií propter vulnera.
  5. Núper Athénís eram et locum ubi iúdicés sedébant vídí.
  6. Marcus Sextusque frátrés meí sunt, alter Rómae, alter rúrí habitat.

XLVIII

• I
  Galba, a paraszt, vidéken él. Minden nap hajnalban elkezd dolgozni, és lelkesedése nem is hagy alább éjjel előtt. Délben Júlia, a lánya, ebédhez hívja. Éjjel fáradt lábait hazafelé fordítja. Nyáron a paraszt fiai segítenek apjuknak. Télen a paraszt iskolába küldi őket. Ott a tanár sok mesét mond a sok gyereknek Cézár tetteiről. Nyáron a paraszt fiai a folyamatos munkában megedződnek, és a nehéz mezei munka nem is kellemetlen nekik. Galba mindenféle gond nélkül él és nem is fél a szerencsétlenségtől.
• II
  
  1. Eó ménse in Galliá erant multa proelia.
  2. Equitátus hostium in aciem Caesaris impetum fécit.
  3. Prímá hórá noctis návigium á fluctibus superátum est.
  4. Secondó dié barbarí in fidem Caesaris veníre studébant.
  5. Réx spé victóriae commótus proelium commíserat.
  6. Eó annó ignis multás avís et alia animália délévit.
  7. In dentibus ferae sanguinem vídimus.

XLIX

• I
  
  1. Anyám kedves nekem és anyád kedves neked.
  2. Leveletek kellemes volt nekünk és levelünk kellemes volt nektek.
  3. A király hírnöke, aki velünk van, nem fog semmit válaszolni.
  4. A követek békét és barátságot követeltek maguknak és szövetségeseiknek.
  5. Ha fegyvert fogsz venni a kezedbe, én el fogom foglalni a királyságot.
  6. Melyikőtök római polgár? Egyikünk sem.
  7. Ezidőtájt sokan szenvedtek el büntetéseket, mert támadták a királyságot.
  8. Büntesd meg, Cézár, a haza ádáz ellenségeit.
  9. Hajnalban néhányan félelemtől áthatva a menekülésre bízták magukat, mások azonban nagy bátorsággal fenntartották hadseregünk támadását.
  10. A király nővére, mikor hallott a szerencsétlen csatáról, megölte magát Pompeiben.
• II
  
  1. Quem docés? Mé doceó.
  2. Míles gladió sibi nocuit. / Míles gladió sé vulnerávit.
  3. Magister nós laudat, sed vós nón laudat.
  4. Itaque supplicium súmet dé vóbis, sed nós supplicium nón dabimus.
  5. Quis mécum Rómam iter faciet?
  6. Ad portás urbis técum iter faciam.
  7. Quis nóbis viam démonstrábit? Dí vóbis viam démonstrábunt.

L

• I
  
  1. Én és te ugyanabban a városban élünk.
  2. Magától a meneteléstől nem félünk, csak a vadállatoktól, amikről mondják, hogy a sűrű erdőben vannak.
  3. Egyszer mi magunk is megtettük ugyanazt a menetet.
  4. Akkor sok vadállatot láttunk.
  5. De nem sebesítettek meg minket.
  6. Cézár maga kiragadta a pajzsot a katona kezéből és egyenesen a frontra sietett.
  7. Így aztán a katonák a legnagyobb bátorsággal hajították lándzsáikat az ellenségek testébe.
  8. A rómaiak is súlyos sebeket szenvedtek.
  9. Végül az ellenség hátat fordított és minden irányban menekült.
  10. Ugyanekkor maga a parancsnok küldött Rómába egy levelet.
  11. Ugyanezen hónapban a foglyokat is Itáliába küldték.
  12. De sokan visszautasították sebeik miatt a nehéz menetelést a hegyeken át, és azt mondják, hogy Genfben vannak.
• II
  
  1. Pompeiís móns mírus est.
  2. Ubi eó locó eram, ego ipse eum montem vídí.
  3. Eódem dié multae urbés ex mónte ipsó ab igne et lapide vastátae sunt.
  4. Num fábulam véram eius reí adversae audívistí?
  5. Eó dié sól ipse lúcem virís dare nón poterat.
  6. Tú ipse eam fábulam nóbis nárráre débés.

LI

• I
  A germánoknak az a bátor vezére összehívta őket, és ily módon erősítette meg lelküket: "Titeket, akik ebben az országban éltek, összehívtalak ezen a helyen, mert nektek velem együtt fel kell szabadítanotok a szántóföldeiteket és a házaitokat a római károk alól. Ez nem lesz nekünk nehéz, mert azok az ellenségek félnek ezektől a sűrű erdőktől, a vadállatoktól, akiknek a lábnyomait látják, és a magas hegyektől. Ha bátrak leszünk, maguk az istenek fogják megmutatni nekünk a biztonság útját. Az a Nap, azok a szemek látták a szerencsétlenségeinket. Ezért a római állam neve nem csak nekünk, de minden más embernek is, aki szereti a szabadságot, utálatos. Fegyverbe hívlak titeket. Gyakoroljátok régi bátorságotokat és győzni fogtok."
• II
  
  1. Cantatne ista avis?
  2. Haec avis et aestáte et hieme cantat, et vócem pulchram habet.
  3. Illae avés rúrí hieme nón cantant.
  4. Pílum dé manibus istíus mílitis éripe et mécum domum vení.
  5. Istís oculís ipsís vestígia vidébis inimící invísí, quí domicilium meum cremávit et in frátrem meum impetum fécit.
  6. Propter hás rés sine morá supplicium súmere dé eó débémus.
  7. Inimící reí públicae supplicia nón semper dant.

LII

• I
  
  1. Valaki leesett a hídról a folyóba, de minden veszély nélkül megmenekült.
  2. Valóban van minden ember életében valami jó szerencse.
  3. Még a katonságból sem volt senki, aki a táborban maradt.
  4. Ha látsz valakit a házamban, parancsold meg neki, hogy menjen el.
  5. Ha valaki tartja a hidat, mégakkora hadsereggel sem tudod bevenni a várost.
  6. A város nem volt eléggé megerősítve és délben egy bizonyos király a seregeit majdnem átvezette a hídon.
  7. Végül egy bizonyos felfegyverzett katona leugrott a hullámokba, és sértetlen a másik part felé fordította szemeit.
  8. Mindenkinek kell adnia valamit annak a bátor katonának.
  9. Ily nagy bátorság valóban mindig kellemes volt a rómaiaknak (Rómánís!)
  10. Egyszer Korintosz elég nagy város volt, majdnem egyenlő magával Rómával, most azonban falai ledőltek, és annak a városnak csak kevés nyomát lehet találni.
  11. Mindenki szereti a szabadságot, és valóban a király neve utálatos bárki számára.
• II
  
  1. Sí Corinthí quendam Cornélium vidés, eum ad mé mitte.
  2. Paene quisque míles, quí dé pone in fluctús décidit, incolumis erat.
  3. Né Pompeiís quidem tantum ignem vídí.
  4. Ego ipse alicui aliquid nárráre studébant.
  5. Quisque opus suum laudábat.
  6. Vídistíne rúrí aliquem? Quemquam nón vídí.
  7. Nisi aliquis in ponte cum Horátió manébit, rés pública erit in summó perículó.

LIII

• I
  
  1. Mit kérdeztek a kémek? A kémek a meneteléshez legmegfelelőbb időt tudakolták.
  2. Az erdő közepén a lehető leggyakrabban raktunk tüzet, mert olyan merész vadállatokat annak előtte még sosem láttunk.
  3. A régi időkben a germánok bátrabbak voltak a galloknál.
  4. Cézár híresebb volt, mint az ellenségei, akik megölték őt.
  5. Mindegyikük hatalmas pajzsot és meglehetősen hosszú lándzsát viselt.
  6. A barbárok közt a germánok voltak a legmerészebbek és a legbátrabbak.
  7. Az emberek esze gyorsabb, mint a teste.
  8. Néhány föld férfiai nagyon szerencsétlenek.
  9. A germánok teste nagyobb volt, mint a rómaiaké.
  10. A gallok leglelkesebb vezérei minden késlekedés nélkül átvezették a nagyon gyors lovakat egy bizonyos folyón.
  11. Nyáron a napok hosszabban, mint télen.
  12. Egy bizonyos parancsnok a kémektől a hajók minapi érkezése felől tudakozódott.
• II
  
  1. Apud omnés avés celerrima est aquila.
  2. Quaedam animália celeria sunt quam equus celerrimus.
  3. Nómen rómánum erat invísissimum inimícís reí públicae.
  4. Rómání semper supplicium gravissimum dé sociís perfidís súmébant.
  5. Aegrior eram, itaque ab urbe rús properáví.
  6. Marcus aliquós amícós cáriórés quam Caesarem habébat.
  7. Nónne quaesívistí fámam recentiórem dé proelió?
  8. Né post victóriam tam opportúnam quidem amícitiam imperátóris quaesívit.

LIV

• I
  
  1. Senki sem látott lelkesebb katonákat a rómaiaknál.
  2. A parancsnok azonnal megparancsolta a lehető leggyorsabb hírnököknek, hogy vigyék a levelet Rómába.
  3. Sok folyó enyhébb a Rajnánál.
  4. A rómaiak közt ki volt híresebb Cézárnál?
  5. Nem láttam szebbet Róma városánál.
  6. Hirtelen a legmerészebb sokaság nagy zajongással lelkes(en) harcba szállt.
  7. Ugye a lovad nem lassú? Nem lassú, hanem gyorsabb a sasnál.
  8. Amikor Rómában voltam, senki sem volt barátságosabb velem, mint Sextus.
  9. Néhány bizonyos nő azt kívánta, hogy ételt adjanak a katonáknak.
  10. A király megtiltotta a polgároknak, hogy éjjel kimenjenek a városból.
  11. Az a fiú soványabb ennél a nőnél.
  12. A kém két utat mutatott, az egyik könnyebb, a másik nehezebb.
• II
  
  1. Quam urbem pulchriórem Rómá vídisti?
  2. Gallí alacriórés Germánís nón erant.
  3. Aquila tardior equó nón est.
  4. Mulier alacris noctú iter facere nón timuit.
  5. Mentés multitúdinis léniórés amíciórésque erant.
  6. Sed méns régis dissimillima erat.
  7. Réx similis nóbilí patrí nón erat.
  8. Hí collés humiliórés ingentís montís fínium nostrórum sunt.

LV

• I
  
  1. Az ellenség maradéka, ami a jobb szárny felől lépett a csatába, a magaslatról lemenekült és visszavonult a legnagyobb erdőbe.
  2. Az ellenség tábora az erdő legtávolabbi részében volt felállítva.
  3. A legtöbb fogoly a lovasok által volt Cézárhoz vezetve.
  4. Azonban Cézár megparancsolta nekik, hogy adják meg magukat rabszolgának.
  5. A következő napon nők nagy sokaságát találták meg a rómaiak az alacsony völgyben.
  6. Ezek a nők rendkívül meg voltak ijedve, és Cézár érkeztekor meg próbálták ölni magukat.
  7. Ők is sok mesét hallottak a római hadsereg bűneiről.
  8. Azoknak a katonáknak a híre nem volt a legjobb.
  9. A barbárok épületeiben meglehetősen nagy számú, bőséges gabonát találtak.
  10. A gyakori csaták miatt senki sem tudott minden veszély nélkül tengődni.
• II
  
  1. Reliquae mulierés ex domiciliís fúgerunt et sésé abdidérunt.
  2. Eae timébant et neque rapí neque trádí in servitútem nón cupiébant.
  3. Nihil esse peius servitúte potest.
  4. Servitús peior morte est.
  5. In imperió rómánó, magna multitúdó necábátur, quia in servitútem trádí recúsáverant.
  6. Patriam trádere pessimum scelus est.

LVI

• I
  
  1. A barbárok eldöntötték, hogy belépnek a csatába, annál is inkább, mert a rómaiak gyengének látszottak. [fórum: eó magis = annál is inkább]
  2. Az én tervem sokkal jobb, mint a tiéd, mert sokkal egyszerűbb.
  3. Ez az út sokkal szélesebb, mint az.
  4. A barbárok semmivel sem voltak lassabbak, mint a rómaiak.
  5. A te lovad egy kicsivel gyorsabb, mint az enyém.
  6. Azok, akik kicsit bátrabbak voltak, feltartóztatták a többieket, hogy elhagyják a kaput.
  7. Azok közül az államok közül Germániának van a legjobb hadserege.
  8. A közelebbi út, ami ezen a völgyön át vezet, a kikötő és a tó között van.
  9. A rabszolgák, akik az itteni földeken laktak, nem akarták elhagyni az előző uraikat, mivel szerették őket.
  10. Germánia utolsó régiói sosem kerültek a rómaiak védelme alá.
  11. Mivel a Rajnán való átkelés sokkal nehezebb volt a római hadseregnek.
• II
  
  1. Alia via multó difficilior per citeriórem Galliam relinquébátur.
  2. Temporibus antiquís núlla cívitás validior quam imperium Rómánum erat.
  3. Cívitátés ulterióris Galliae obsidés Caesarí dare nón cupiébant.
  4. Servitús nihiló melior morte est.
  5. Optimí cívés á pessimibus nón amantur.
  6. Ácrés hostés statim in proximam silvam sé recépérunt, quia recentibus victóriís Caesaris perterrébantur.

LVII

• I
  
  1. Semmilyen dolog [háború] nem volt jobban viselve, mint az a híres csata, ahol Marius több kis csapattal megfutamodásra kényszerítette a germánok sokkal nagyobb seregét.
  2. Az ellenség merészen támadásokat intézett a rómaiak tizedeibe.
  3. Marius azonban ezeket mindet a legbátrabban tartotta fenn.
  4. A barbárok semmivel sem voltak bátrabbak a rómaiaknál.
  5. Először a barbárok néztek ki erősebbnek, [ám] ekkor a rómaiak lelkesebben küzdöttek.
  6. Végül, amikor már a leghosszabban majdnem egyenlő csatát vívtak [egyenlő csatával vívták meg], a barbárok megkísérelték a menekülést.
  7. Néhány bizonyos germán törzs, amint meghallották ennek a veszteségnek a hírét, elrejtőztek az országuk legtávolabbi régióiba.
  8. A rómaiak gyakrabban gyöztek, mint az elleneik, mivel jobb hadseregük volt.
  9. Az összes nemzet közül a rómaiak voltak a legerősebbek.
  10. Ezek a tizedek a lehető leggyorsabban visszavonultak egy előnyösebb területre, és bármi nehézség nélkül tábort ütöttek.
• II
  
  1. Quaedam gentés facile ab hostibus superantur.
  2. Germánia multó maior Galliá est.
  3. Nónne Rómání inter gentés Italiae erant validissimí?
  4. Propter iniúriam míles difficillimé corpus suum é fossá tráxit.
  5. Nec currere nec pugnáre poterat.
  6. Quí eum servávit? Quídam eques audácter rem suscépit.
  7. Rúmorés dé morte mílitis vérí nón erant.

LVIII

• I
  
  1. Cézár felégette az épület legnagyobb részét.
  2. Az erődítmény nagy része el lett pusztítva a folyó vize által.
  3. Az ebből a régióból való gallok ötezer embert toboroztak.
  4. Két fivérem ugyanazt a szóbeszédet hallotta.
  5. A rómaiak közül ki híresebb Cézárnál?
  6. Öt tized abból a légióból a lehető legbátrabban védte a tábort.
  7. Ez a hely ugyanolyan távol volt Cézár táborától és a germánok táborától.
  8. Cézár a lehető leggyorsabban odament, és több ellátmányt követelt a szövetségeseitől.
  9. Nem tudták a kereskedők a sziget méretét? A hosszúságát tudták, de a szélességét nem.
  10. Pár ellenség tartotta a dombot, amit a felderítőink láttak.
• II
  
  1. Duós frátrés habeó et únus ex eís Rómae vívit.
  2. Caesar cum tribus legiónibus ipsem urbem oppugnávit.
  3. Úná hórá magnam partem múnítiónis délévit.
  4. Ubi hostés portás diútius défendere nón poterant, in collem quí breví spatió aberat sé recépérunt.
  5. Ibi tría mília eórum fortiter Rómánís restiterunt.

LIX

• I
  Cézár hét éven át viselt háborút Galliában. Az első évben legyőzte a helvéteket, és ugyanabban az évben a germánok több törzse megadta magát neki. A germánok már sok éven át támadták a gallokat, és a germán vezérek gyakran vezették át csapataikat a Rajnán. Nem egyesével mentek, hanem több millió ember sietett Galliába. Ezért Gallia vezérei gyűlést hívtak össze, és eldöntötték, hogy követeket küldenek Cézárhoz. Cézár, amint meghallotta ezt a hírt, késlekedés nélkül összegyűjtötte csapatait. Hajnalban bátran harcba lépett a germánokkal. Egész nap dúlt a harc. Maga Cézár a jobb szárnyon vezette a frontot. A germán hadsereg nagy része elesett. A nagy mészárlás után néhányan a folyóhoz menekültek pár mérföldet.
• II
  
  1. Caesar á flúmine dua mília passuum castra posuit.
  2. Castra fossá quíndecim pedés látá et válló novem pedés altó múnívit.
  3. Castra hostium magnam spatium aberant.
  4. Posteró dié tribus hórís decem mília passuum mátúrávit.
  5. Subitó hostés omnibus cópiís impetum in novissimum agmen fécerunt.
  6. Duás hórás Rómání á barbarís pressí sunt.
  7. Tertiá hórá barbarí fugiébant.

LX

• I
  
  1. Három hadnagy, Cézár véleményével ellenkezve, félt attól, hogy az ellenség területén át meneteljenek.
  2. Ki biztatta őket? A parancsnok biztatta őket, és próbálkozott meggyőzni őket, de nem sikerült neki.
  3. Mi ijesztette meg a hadnagyokat? Vagy az ellenségtől való félelem, aki minden oldalról nyomult, vagy az út hossza ijesztette meg őket.
  4. Mégis majdnem mindenki sokkal inkább félt Cézártól, mint az ellenségtől.
  5. Gallia legbátrabb törzsei a Germánokból származtak.
  6. Mi miatt voltak olyan bátrak? Mert nem tűrték, hogy bort, vagy mást, ami a bátorságot elpusztítja, maguknál hordjanak.
  7. Cézár a kalmároktól Britannia szigetéről kérdezősködött, de semmit sem tudott meg.
  8. Így hát eldöntötte, hogy saját maga keresi meg e földet, és nyár közepe körül sok hadihajóval elindult.
  9. Nagy sebességgel tette meg az utat, és a legmegfelelőbb helyen szállt partra.
  10. A barbárok teljes erejükkel próbálták visszatartani őt a szigetről.
  11. Ő azonban több mérföldön át üldözte a barbárokat; de lovasság nélkül nem tudta beérni őket.
• II
  
  1. Contrá opíniónem nostram, hostés fúgérunt et equitátus eós subsecútus est.
  2. Ex omnibus partibus multitúdinis ortí sunt clámórés eórum quí vulnerábantur.
  3. Caesar equitátum longius ínsequí passus nón est.
  4. Equitátus prímá hórá profectus est et quartá hórá in castra revertébátur.
  5. Circum castra Rómána erat vállum duodecim pedés altum.
  6. Caesar ob rem frúmentáriam tríduum morábitur.
  7. Omnés feré légátí hostís verébantur iterque morárí cónátí sunt.

LXII

• I
  
  1. Jönnek, hogy | vezessenek, küldjenek, lássanak, halljanak, vezessék őket, küldjék őket, lássák őket, hallják őket.
  2. Menekülünk, nehogy | elfogjanak, feladjanak, lássunk, megöljenek, elraboljanak, ellenálljunk.
  3. Hírnököket küld, hogy | beszéljenek, halljanak, menjenek, meséljenek, hallgassák meg őket, a gyűlésen üljenek.
  4. Megerősítik a tábort, hogy könnyebben | védjék meg magukat, tartsák fel a támadást, legyőzzék az ellenséget, biztonságot szerezzenek.
• II
  
  1. Helvetií légátós mittunt quibus pácem petant.
  2. Prímá lúce proficíscantur ut ante noctem longius iter faciant.
  3. Mulierés in silvam abdent né rapiantur.
  4. Gallí multa bella gerunt ut patriam á servitúte liberent.
  5. Rómánís fortiter resistent né déleantur.

LXIII

• I
  
  1. Jöttek, hogy | vezessenek, küldjenek, lássanak, halljanak, vezessék őket, küldjék őket, lássák őket, hallják őket.
  2. Menekült, nehogy | elfogják, feladják, meglássák, megöljék, elrabolják, ellenálljon.
  3. Hírnököket küldött, hogy | beszéljenek, halljanak, menjenek, meséljenek, hallgassák meg őket, a gyűlésen üljenek.
  4. Megerősítették a tábort, hogy könnyebben | védjék meg magukat, tartsák fel a támadást, legyőzzék az ellenséget, biztonságot szerezzenek.
• II
  
  1. Caesar mílités hortátus est ut fortius pugnárent.
  2. Helvetií domibus discesserunt ut bellum gererent.
  3. Explórátórés statim profectí sunt né á Germánís caperentur.
  4. Caesar supplicium súmpsit dé eís ut alií magis perterrérentur.
  5. Núntiós ad Rómam misit ut victóriam núntiárent.

LXIV

• I
  
  1. Kéri és biztatja, hogy maga mondja el.
  2. Cézár megparancsolta a helvéteknek, hogy ne meneteljenek át a tartományon.
  3. Cézár nem parancsolta meg a helvéteknek, hogy meneteljenek át a tartományon.
  4. Ez meggyőzte a polgárokat, hogy hagyják el az országukat.
  5. Cézár figyelmeztetni fogja a vezéreket, nehogy háborút kezdjenek.
  6. Követelte, hogy se a helvétekkel, se a szövetségeseikkel ne harcoljanak.
  7. Tőlük kérdeztem, nehogy elinduljanak.
  8. Nem tudtam meggyőzni őket, hogy otthon maradjanak.
• II
  
  1. Quis imperávit Caesarí ut iter faceret? Quis Caesarem iter facere iussit?
  2. Explórátórés perfidí persuáserunt eí ut prímá lúce proficíscerétur.
  3. Ab eó petent né supplicium sumat.
  4. Postulávit ut ad castra venírent.
  5. Eís suásit ut omnia nárrárent.

LXV

• I
  
  1. Cézár félt, hogy a büntetés a gall foglyoknak nem kellemes.
  2. A rómaiak maguk [is] nagyon féltek, hogy a helvétek átmenetelnek a tartományon.
  3. Féltek, hogy nem tudnak elég gabonaellátmányt küldeni.
  4. Félek, hogy az ellenség támadását nem tudjuk feltartani.
  5. Félt, hogy a csomagokat elfogja az ellenség.
  6. Cézár sosem félt, hogy a légiókat legyőzik.
  7. A légiók nem féltek harcolni.
• II
  
  1. Timémus ut veniant.
  2. Timémus né veniant.
  3. Timébámus né vénissent.
  4. Timébámus ut vénissent.
  5. Magnopere verébantur ut castra servárí posset.
  6. Omnés feré castrís discédere timébant.

LXVI

• I
  
  1. A fiú, aki fél, hogy elkapják, elmenekül.
  2. A dühtől felindult sas megpróbálta megölni a többi madarat.
  3. Az ellenség által nyomorgatott katonák nem tudták eldobni a fegyvereiket.
  4. Cézár, aki a tizedik légiót készült megdícsérni, az arcvonalhoz ment.
  5. A parancsnok, aki a lovasokat biztatta, hogy bátran harcoljanak, megadta a jelet a csatára.
  6. A katonák, akik az ellenséget nyolc mérföldön át üldözték, sok fogollyal tértek vissza a táborba.
  7. A felkelő nap sok halottat látott.
  8. A rómaiak, akik merész tervet gyanítottak, nem bízták rá magukat a barbárokra.
  9. A hajó, miután elindult a kikötőből, semmilyen veszélyben nem volt.
• II
  
  1. Exercitus iter per fínés hostium faciéns magnó in perículó erat.
  2. Longitúdine itineris perterrití domum désíderábant.
  3. Explórátórés égressúrí clámorés victóriae audívérunt.
  4. Multós diés morátí aedificia incendimus et discessimus.
  5. Rómae incoléns órátórés multó meliórés quam hós audíví.
  6. Mílités tráns flúmen pugnántés fortiórés nóbis nón sunt.

LXVII

• I
  
  1. Jobban akar, nem akar, akartok, nem akarunk.
  2. Hogy ne akarjon, hogy ne akarjunk (múlt), hogy jobban akarjon.
  3. Ne akarj, akarni, nem akarni (bef.), jobban akarni.
  4. Akar, jobban akartok, hogy ne akarjon (múlt), akarjatok.
  5. Ahogy a Nap felkelt, a madarak elkezdtek énekelni.
  6. Hallván a zajongást, a barbárok visszautasították az előre haladást.
  7. Cézár légióit biztatta, s így a katonák kicsivel bátrabban harcoltak.
  8. Tudván ezekről a dolgokról, a helvétek meggyőzték a szomszédaikat, hogy velük meneteljenek.
  9. Miután a munkát véghezvitték, a katonák megkérdezték Cézárt, hogy ad-e nekik jutalmat.
  10. Miután gyűlést egybehívták, a vezérek így feleltek.
  11. A vezető, több napot késlekedvén a helvétek országában, sok falut felégetett.
  12. Hogy megtudták Germánia nagyságát, néhányan a rómaiak közül féltek.
  13. Megkérdezvén a kereskedőket, Cézár semmivel többet nem tudott találni.
• II
  
  1. Nólébat, né málint, voluérunt.
  2. Mávís, ut nólint, volunt.
  3. Volumus, máluerant, ut málit.
  4. Rúmóre audító, Caesar imperávit legiónibus ut celerius prógrederentur.
  5. Caesare duce, virí iter facere volébant.
  6. Paucí rúmóribus audítís perterrití dómí manére máluérunt.
  7. Hís relictís, reliquí quam celerrimé properávérunt.
  8. Caesar, negótió susceptó, diútius morárí nóluit.

LXVIII

• I
  
  1. Történik, történni fog, hogy történjen, tettek velünk.
  2. Tesznek velem, tenni fognak veled, hogy történjenek (múlt), történni, történnek.
  3. Tenni fognak veletek, hogy tegyenek velünk, tesznek veled, tenni fognak velünk.
  4. A katonák olyan lassúak voltak, hogy nem értek éjjel előtt a táborba.
  5. A Nap mindent széppé tesz.
  6. Oly nagy veszélyek voltak, hogy senki sem akart elindulni.
  7. Az ellenség lovassága a mi lovasságunkkal küzdött az úton, azonban úgy, hogy a mieink [a harcmező] minden részében jobbak voltak.
  8. A katonáink olyan bátrak voltak, hogy az ellenség egy támadást sem bírt feltartani.
  9. Az emberek olyan merészek voltak, hogy nem volt mód visszatartani őket.
  10. Olyan kevés hely volt, hogy a katonák nem tudták könnyen elhajítani a fegyvereiket.
  11. Hogy ezt a harcot vívták, a barbárok annyira meg voltak rémülve, hogy a legtávolabbi törzstől követet küldtek Cézárhoz.
  12. Ezt a csatát azért vívták, hogy ne küldjenek követet Cézárhoz.
• II
  
  1. Fíet, fíébant, ut fíat.
  2. Fit, fiet, fierí.
  3. Fíunt, fíébámus, né fíat.
  4. Mílités tam fortés sunt ut vincant.
  5. Mílités fortés sunt ut vincant.
  6. Múnítió tam valida facta erat ut capí nón posset.
  7. Múnítió valida facta erat né capí posset.
  8. Oppidó captó, oppidání timébant né in servitútem trádúcentur.
  9. Quae cívitás tam ínfírma est ut sésé défendere nólit?

LXIX

• I
  
  1. Germánia erdőiben a vadállatoknak sok faja van, amelyek más helyeken nem láthatóak.
  2. Volt két út, amin a helvétek haza tudtak menni.
  3. Nem volt egy kéz, egy város, egy tartomány sem, ami fegyverekkel tudta volna védeni magát.
  4. Hogy az összes gabonát elvitték, a házban nem volt semmi, amivel megakadályozhatták volna a halált.
  5. A rómaiak Galbát vezérnek választották, és a lehető leggyorsabban elindultak.
  6. Az oly nagy tömegben sem volt senki, aki késlekedni akart volna.
  7. A germánok nem olyanok, akik félnek Cézár jöttétől.
  8. Hogy a konzulokat megölték, voltak akik őt királlyá akarták választani.
  9. Hogy megkötötték a békét, nem volt senki, aki ne akarta volna átadni a fegyvereit.
  10. A helvétek közt ki volt nemesebb nála?
• II
  
  1. Rómání urbem Rómam nóminábant.
  2. Urbs Róma á Rómání nóminábátur.
  3. Cívés meliórés eum régem creáre volébant.
  4. Fortis míles nón is erat quí fugeret.
  5. Némó erat quí mé amícum vocáret.
  6. Hí nón sunt quí amícós trádant.
  7. Erant quí eum fortissimum omnium vocárent.

LXX

• I
  
  1. A helvétek, amikor apáink idejében elindultak otthonukból, megfutamították a konzul hadseregét.
  2. Mivel Cézár Galliába ment, a helvétek más földeket támadtak meg.
  3. Cézár, habár közelebb volt Galliához, informálódott a helvétek terveiről.
  4. Mivel a helvétek híresek voltak a háborúban, Cézár visszautasította, hogy utat adjon nekik a tartományon keresztül.
  5. A követ amikor ezt meghallotta, jelentette Cézárnak.
  6. Mivel a vezérek foglyot cseréltek, a rómaiak háborúra készültek.
  7. Cézár, mivel bejelentették ezt, sietett elhagyni a várost.
  8. Még bátorságban sem voltak a gallok egyenlők a germánokkal.
  9. Cézár sem testileg, sem lelkileg nem volt gyenge.
  10. Az a háború akkor kezdődött, amikor Cézár konzul volt.
• II
  
  1. Illud proelium tum pugnátum est cum Rómae eram.
  2. Equités cum numeró paucí essent, tamen terga nón vertérunt.
  3. Cum castra satis múníta essent, hostés domum revertérunt.
  4. Cum gentés inter sé obsidés dent, Caesarem certiórem faciémus.
  5. Gallí et Germání linguá légibusque dissimillimí sunt.

LXXI

• I
  
  1. Amikor Cézár Galliában háborúzott, legjobban a tizedik légió katonáit részesítette előnyben, mivel nagyon gyakorlottak voltak a hadviselésben.
  2. Társait megbízta, hogy a gabonaellátással törődjenek.
  3. A követek nem csak azért jöttek, hogy halljanak, hanem hogy beszéljenek is.
  4. A parancsnok megparancsolta a felderítőknek, hogy találjanak egy megerősítésre alkalmas helyet.
  5. Mostanában ezek a törzsek lázadoztak; nemsokára meg fogom győzni őket, hogy adják oda Cézárnak magukat és minden tulajdonukat.
  6. A parancsolás a királynőé, az engedelmeskedés a tömegeké.
  7. Hogy ezt a harcot megvívták, néhányan az ellenségtől békét kérni jöttek.
  8. Voltak, akik nem akarták átadni a fegyvereiket.
  9. Az ellenség olyan gyorsan nyomult előre, hogy nem adott helyet a lándzsáik az ellenség felé hajítására.
  10. Nem adtak időt sem arra, hogy a fegyvereiket megfogják, sem arra, hogy segítséget hívjanak.
• II
  
  1. Haec órnámenta sunt Cornéliae.
  2. Virí reí mílitáris perítissimí ad oppidum capiendum missí sunt.
  3. Explórátórés collem idóneum múniendó proximum flúminí repperérunt.
  4. Mox equitátus commeátús petendí causá veniet.
  5. Mentés Gallórum novís rébus et bella suscipiendó student.
  6. Aciem dúcere est imperátóris.
  7. Cui negótium dabimus reí frumentáriae cúrandae?

LXXII

• I
  
  1. Megy, megyünk, menjetek, menni.
  2. Menőnek, menni (múlt), menni fognak, mennek.
  3. Menve lesznek, hogy menjenek, menni fogtok, mész.
  4. Nehogy menjenek (múlt), menj, mentek, ment.
  5. Cézár felderítők útján megtudta, hogy a gallok átkeltek a folyón.
  6. A rómaiak hallották, hogy a helvétek nyár elején elindulnak az országukból.
  7. A követek azt válaszolták, hogy senki sem volt azon a szigeten Cézár előtt.
  8. A gallok vezérei azt mondják, hogy ők semmilyen tervbe nem fognak fogni Cézár birodalma ellen.
  9. Azt gondoljuk, hogy a királynő hatalma nagyobb, mint a polgároké.
  10. A rómaiak tagadják, hogy a galloktól elvennék a szabadságukat.
  11. Hogy ezek a dolgok napvilágra kerültek, úgy éreztük, hogy a a követek nem azért jöttek, hogy békét kérjenek.
  12. A helvétek tudják, hogy a rómaiak emlékeznek a korábbi győzelmekre.
  13. A társak, mikor felfogták, hogy többen megsebesültek, úgy döntöttek, hogy hazatérnek a saját országukba.
  14. Valaki bejelentette, hogy Marcust konzulnak választották.
• II
  
  1. Puer est tardus. Dícit puerum esse, fuisse, futúrum esse tardum.
  2. Equus valet, valuit, valébit. Iúdicávit equum valére, valuisse, valitúrum esse.
  3. Exístimámus exercitum initá aestáte dé castrís exitúrum esse.
  4. Postridié eius diéi per explórátórés cognóvimus oppidum hostium decem mília passuum abesse.
  5. Réx respondit órnámenta esse régínae.

LXXIII

• I
  
  1. Hozz, hozni fognak, hogy hozzanak, hoznak.
  2. Hozzatok, hogy hozzanak (múlt), hozni (múlt), hoztak volt.
  3. Hoztunk, hozó, hozva lenni (múlt), hozni.
  4. Amikor a hajók megközelítették a szigetet, a félelemtől áthatott barbárok megpróbáltak visszavonulni.
  5. A gallokat zavarta, hogy a rómaiak pusztítják a földeket.
  6. Cézár megparancsolta a szövetségeseinek, hogy ne lépjenek a szomszédaival/szomszédaikkal háborúba.
  7. A felderítők, akik Cézárral találkoztak, azt mondták, hogy az ellenség hadserege kimerült a sebeitől és egy másik hely felé vette magát.
  8. Az ellenség tudta, hogy a rómaiak híján vannak a gabonának, és hogy ez Cézárnak a legnagyobb veszélyt fogja hozni.
  9. Hogy a csomagokat egy helyre gyűjtötték, a katonák közül néhányan átkeltek a folyón, ami nem messze volt.
  10. Ezeket a király biztatta, hogy menjenek a jóshoz, és amiket hallanak, vigyék hírül neki.
  11. A parancsnok kit tett annak a légiónak az élére? Publius volt az élen annak a légiónak.
  12. Amikor Cézár Galliának ezen a részén járt [lit. ebben a Galliában volt], gyakran jelentettek neki szóbeszédeket és levelek által is értesítették, hogy a gallok egymás közt foglyokat cserélnek.
• II
  
  1. Gallí sociís Caesaris bellum ínferent.
  2. Audívimus Gallós sociís Caesaris bellum inlátúrós esse.
  3. Publius illí proelió nón interfuit.
  4. Certiórés factí sumus Publium illí proelió nón interfuisse.
  5. Vir quí equitátuí praeerat vulnerátus est et pedem referre incépit.
  6. Caesar cohortí té nón praefécit ut exercituí calamitátem ínferrés.

LXXIV

• I
  
  1. A király megkérdezte, hogy a követek mit követelnek, és hogy miért jöttek hozzá.
  2. Azt is megkérdezte, hogy nem emlékeznek-e a friss sebekre és a rómaiak kétes barátságára.
  3. Látjátok, mely városokat foglalta el az ellenség?
  4. Nem tudjátok, hogy a gallok miért gyülekeztek a hegy lábánál?
  5. Hallottuk, hogy milyen sebeket ejtettek rajtad a germánok.
  6. A harmadik őrség körül a parancsnok embereket küldött, hogy tudják meg, hogy mi a hegy [valódi] természete.
  7. Egy szónok beszélt helyette, és megkérdezte, hogy a konzulok miért akarnak hajókat küldeni egy helyre, ami tele van a legnagyobb veszélyekkel.
  8. Hogy összehívták a követeket, elmagyarázta, hogy mit akar, hogy történjen.
  9. A hírnök hírül hozta, hogy mit mondtak a gallok gyűlésén a fegyverek átadásáról.
  10. Figyelmeztetlek, hogy a jövőben gyalogosokat és lovasokat ne vezess át a folyón.
• II
  
  1. Quem collem occupávérunt? Videó quem collem occupáverint.
  2. Quis hás iniúriás clientibus nostrís intulit?
  3. Rogávérunt quis hás iniúriás clientibus suís intulisset.
  4. Quó dé tertiá vigiliá istí? Scís quó ierim.
  5. Quandó puerí domum reversí sunt? Quaeram quandó puerí domum reversí sint.

LXXV

• I
  
  1. Megkérdezte, hogy miért hagyták ott azt a sereget. Azt válaszolták, hogy az a sereg a tábori helyőrség.
  2. Cézár felderítőket küldött, hogy válasszanak egy helyet a tábornak.
  3. Mindenki azt gondolta, hogy Cézárnak maga a neve nagyon félelmetes lesz a barbároknak.
  4. Hajnalban ugyanaz a hadsereg lelkesen csatázni kezdett, de a súlyos sebeik nagy gondot okoztak a parancsnoknak.
  5. A király azt válaszolta, hogy a római nép barátsága ékszer és védelem kell legyen neki.
  6. Ki parancsolt a lovasságnak, amit Cézárnak küldtek segítségül a társai?
  7. Valakiknek a jólét a legnagyobb katasztrófa és a szerencsétlenség pedig csodálatos haszon.
  8. A galloknak nagy hátrány volt a harcban, mivel a lovasság a jobb szárnyról nyomult.
  9. A korábbi bátorság emléke nem kevésbé volt nagy hasznára a mieinknek, mint az ellenség félelme.
  10. Olyan sűrű volt az erdő, hogy nem tudtak előrehaladni.
• II
  
  1. Suádeó tibi cónsilium fortibus Gallís bellum faciendí omittás.
  2. Cognoscisne ubi equitátús locum castrís délégerit?
  3. Metus hostium erit tibi magnó úsuí.
  4. Caesar trés cohortés praesidió impedímentís relíquit.
  5. Hieme fluctús lacús tam magní sunt ut magnó sint impedímentó návibus.
  6. Caesar grave supplicium dé eís quí aedificia pública incenderant súmpsit.

LXXVI

• I
  
  1. A katonák egy tíz lábnyi árkot vájtak a területükön.
  2. A helvétek vezére, egy nagyon bátor férfi, a szomszédos törzsek vezéreihez hozzáadta a húgait feleségül.
  3. Meg akarta erősíteni a barátságukat, hogy így könnyen szítson háborút a rómaiakkal.
  4. A germánok és gallok nem ugyanazon törzsből valók voltak.
  5. Majdnem minden germánnak nagy volt a testi ereje.
  6. A gallok, akik a várost bátran védték, hatalmas méretű köveket dobtak le a falról.
  7. Amikor Cézár megkérdezte a felderítőktől, hogy kik laknak abban a városban, a felderítők azt válaszolták, hogy azok nagyon bátor és nagyon bölcs emberek.
  8. A húsz lábnyi fal balról, jobbról [pedig] a nagyon mély folyó védte a várost.
  9. Mikor Cézár megérkezett Galliába, az a szóbeszéd járta, hogy a helvétek át akarnak menetelni a római tartományon.
  10. Cézár, hogy feltartsa őket a római területtől, több mérföldnyi hosszú erődítményt csinált.
• II
  
  1. Caesar erat imperátor magní cónsilí et magnae virtútis, ac reí militáris perítissimus.
  2. Germání erat magnae magnitúdinis, et putábant Rómánós nihil posse.
  3. Virí summae virtútis praesidió impedímentís in castrís relictí sunt.
  4. Fília régis, quae príncipí cívitátis fínitimae in mátrimónium dáta est, erat mulier facié pulcherrimá.
  5. Mílités fossam novem pedum circum castra perdúcent.
  6. Flúmen magná látitúdine erat inter nós hostísque.

LXXVII

• I
  
  1. A katonák, akiket láttunk, azt mondták, hogy a háborús parancs Cézár parancsnoké.
  2. A helvétek eldöntötték, hogy összegyűjtik a lehető legnagyobb számú lovat és kocsit.
  3. Egész Galliában a helvétek voltak a legerősebbek.
  4. Több órán keresztül küzdöttek lelkesen, senki nem tudta megfutamítani az ellenét (nem tudta látni a menekülő ellenfelét).
  5. A legbátrabb férfiak tíz mérföldön át üldözték az ellenséget.
  6. Cézár meggyőzte a római népet, hogy őt konzullá válasszák.
  7. A parancsnoknak mindig a sereg győzelme volt a legkellemesebb.
  8. Három napig meneteltek, és Genávába, az ellenség városába érkeztek.
  9. Cézár meghallotta, hogy a germánok háborúba léptek a gallokkal.
  10. Nagyon hasznos volt Cézár katonáinak, hogy a korábbi harcokkal megedzették magukat.
• II
  
  1. Únus ex fíliís régis multíque hominés eius captí sunt.
  2. Némó erat quí eam regínam creáre cuperet.
  3. Rés frúmentária semper erat cúrae Caesarí imperátórí.
  4. Exístimó castra decem mília passuum abesse.
  5. Trís hórás per dénsissimam silvam iter fécimus.
  6. Cónsilium sociís bellum inferendí régí nón erat grátum.
  7. Cum ad collem veníret, múró duodecim pedum múnívit.

LXXVIII

• I
  
  1. A gallok, hogy a magas helyek el lettek foglalva, megpróbálták megtartóztatni a sereget az úttól.
  2. Minden városlakó kiment a városból, s hogy megmeneküljenek, biztonságot kezdtek keresni.
  3. Cézár azt tanítja, hogy ő sokkal kedvesebbnek gondolja a katonák életét, mint a saját biztonságát.
  4. Mivel gyorsabban megérkezet, mint mindenki várta, az ellenség foglyokat küldött hozzá.
  5. A falu, amely a völgyben volt, nagyon magas hegyekkel volt minden oldalról körülvéve.
  6. A gallok közt ez a törzs mind bátorságban, mind az emberek számában a legerősebb volt.
  7. A második őrség idején rögzített sor vagy parancs nélkül hagyták el a tábort.
  8. Két légiót Genávában hagyván, a következő napon a maradékkal elindult haza.
  9. Volt két út, ami utakon a helvétek elmehettek otthonról.
  10. A király nagyon bátor volt és a nép közt nagy volt az ő hatalma.
  11. A gallok, felindulván a rabszolgaságtól való félelemtől, háborúra készülődtek.
  12. Cézár figyelmezteti a hadnagyokat, hogy tartsák vissza a katonákat, nehogy a harcolásért való lelkesedésükben vagy a zsákmány reményében túl messzire haladjanak előre.
  13. Nagyon lelkes háborút vívott Cézár a gallokkal.
• II
  
  1. Légátus mónte occupátó suós proelió continuit.
  2. Omnés gallí inter sé légibus sunt dissimilés.
  3. Haec gens multó est fortior reliquís.
  4. Haec via est decem mílibus passuum brevior illá.
  5. Aestáte Caesar bellum in Galliá gerébat, hieme ad Itáliam reversus est.
  6. Mediá nocte imperátor á castrís cum tribus legiónibus égressus est.
  7. Timeó ut á hís hostibus sé défendere possís.
  8. Hóc proelió cónfectó, páx ab omnibus gallís facta est.

LXXIX

• I
  
  1. Cézár, mikor megérkezett, biztatta a katonákat, nehogy feladják a város elfoglalásának tervét.
  2. A király, a város közelében felállítván a tábort, felderítőket küldött, hogy megtudják, hogy hol van a római hadsereg.
  3. Nem maradt senki, aki fegyvereket tudott volna hozni.
  4. A hírnökök látták, hogy fegyverek óriási sokaságát a falról az árokba dobták.
  5. A vezér megparancsolta nekik, hogy keljenek át a folyón. Azonban ezen a folyón átkelni nagyon nehéz volt.
  6. A rómaiak, bár ez a szerencsétlenség megzavarta őket, de mégsem fordítottak hátat.
  7. Hallván ezt a szóbeszédet, oly nagy félelem foglalta el mindenki szívét, hogy még a legbátrabbak sem akartak belépni a harcba.
  8. Voltak, akik azt gondolták, hogy az évszak (az év ideje) nem alkalmas a menetelésre.
  9. Olyan lelkesen harcoltak mindkét részről, hogy több ezer embert megöltek.
  10. Mitől félsz? Attól félek, hogy a rómaiak egész Galliát le akarják győzni és minket meg akarnak sebesíteni.
• II
  
  1. Nónne vidétis quí in múró stet?
  2. Audímus cónsilium oppidum expugnandí ómissum esse.
  3. Cum Germání putárent Rómánós Rhénum tránsíre nón posse, Caesar iussit pontem aedificárí.
  4. Ponte cónfectó, barbarí erant tam perterrití, ut sésé abderent.
  5. Timébant né Caesar sé ínsequerétur.
  6. Caesar á mercatóribus quaesívit quanta esset magnitúdó ínsulae.
  7. Mercatórés eí suásérunt né mare tránsíret.
  8. Explórátórés mísit ad locum castrís déligendum.

Készítette: Salvi Péter <vukung@yahoo.com>

Dátum: 2008/07/04 11:50:51 PM