mahjong

Table of Contents

• 1 Kínai verzió
  • 1.1 Kellékek
    • 1.1.1 A 136 kártya (牌)
  • 1.2 Előkészületek
    • 1.2.1 Ülőhelyek
    • 1.2.2 Falépítés (砌牌／码牌)
    • 1.2.3 Falnyitás (开门抓牌)
  • 1.3 Alapfogalmak
    • 1.3.1 Szett (套)
    • 1.3.2 Pár (对／麻将／将牌)
    • 1.3.3 Terc
    • 1.3.4 Kang (杠)
    • 1.3.5 Összekötő (搭子)
    • 1.3.6 Saját szél (本门风／令风)
    • 1.3.7 Kör-szél (轮风／圈风／起东风)
    • 1.3.8 Várakozás (听牌／停张／有叫)
  • 1.4 A játék szerkezete
  • 1.5 A játék célja
  • 1.6 A játék menete
    • 1.6.1 Felvétel
  • 1.7 Pontozás
  • 1.8 Neves kezek
• 2 Japán verzió
  • 2.1 Kellékek
    • 2.1.1 Számlálórudak (tenbou 点棒)
    • 2.1.2 A 136 kártya (hai/pai 牌)
  • 2.2 Előkészületek
    • 2.2.1 Ülésrend
    • 2.2.2 Osztó (oya 親)
    • 2.2.3 Falépítés
    • 2.2.4 Osztás (haipai 配牌)
  • 2.3 Alapfogalmak
    • 2.3.1 Formák
    • 2.3.2 Játékosok
    • 2.3.3 Várakozás (tenpai 聴牌)
  • 2.4 Lejátszás (kyoku 局)
    • 2.4.1 Bemondások
    • 2.4.2 A lejátszás vége
  • 2.5 Tiltások / szabálysértések (chonbo 錯和)
  • 2.6 Pontozás
    • 2.6.1 Szorzótábla
    • 2.6.2 Fu
    • 2.6.3 Han
    • 2.6.4 Fizetés
  • 2.7 Változatok
  • 2.8 Egyéb japán nevek
  • 2.9 Példa
    • 2.9.1 Fu
    • 2.9.2 Han
    • 2.9.3 Végeredmény

1 Kínai verzió

• a mahjong (麻将／麻雀) (egy fajta) kínai szabályai és a kínai terminológia

1.1 Kellékek

• négyszögletes asztal (方桌) vagy mahjong-asztal (牌桌／麻将台)
• terítő (桌布)
• két dobókocka (骰子), amik értéke arra mutat, akihez a dobó jut, ha önmagát 1-nek számolva menetirányban halad
• számlálók (筹码), amik korongok három méretben, 1, 10 és 100 értékkel (helyette lehet papíron írni is persze)
• 4 fehér rúd (牌尺), amikkel mindenki megtámasztja a saját kézben levő kártyáit, valamint elegyengeti a falat

1.1.1 A 136 kártya (牌)

• vannak függőlegesen szimmetrikus (不动牌) és aszimmetrikus (动牌) kártyák

• Számozott kártyák (数字牌)
  
  • Szám szerint:
    
    • 1, 9 (幺九牌／老头牌)
    • 2, ..., 8 (中张)
  • Szín szerint:
    
    • [B] bambusz (条子／索子), az 1-esen egy madár (幺鸡)
    • [T] tízezres (万子)
    • [S] sütemény (饼子／筒子)
• Írásjegyes kártyák (字牌／文字牌)
  
  • Szelek (风牌)
    
    • [KS] kelet (东风)
    • [DS] dél (南风)
    • [NS] nyugat (西风)
    • [ES] észak (北风)
  • Nyilak (箭牌／三元牌)
    
    • [KN] közép (红中)
    • [GN] gazdagság (发财／绿发)
    • [EN] üres (白板／光板)
• Különleges nevek
  
  • T1: kígyó (一条蛇), Ivanov (伊万诺夫)
  • S1: rizsgombóc (汤元), nagy süti (大饼), holdfény (月亮), gyöngy (珍珠)
  • S2: pápaszem (眼镜), pápaszemes kígyó (眼镜蛇)
  • S3: cukormázas galagonya (糖葫芦), ferde hármas (斜插三)
  • S5: szilvavirág (梅花)
  • S7: gépfegyver (盒子枪／机枪), bot (拐把)
  • S8: fekete halhatatlan (黑仙)
  • S9: Ma bátyó (麻哥)
  • B1: páva (孔雀), veréb (麻雀), főnix (凤凰)
  • B2: dobverő (鼓槌儿)
  • B3: hegyes hármas (尖三)
  • B7: pagoda (宝塔)
  • UN: deszka (板子), gonosz (白脸)
  • KS: keleti tök (东瓜)
  • DS: sütőtök (南瓜)
  • NT: görögdinnye (西瓜)
  • ET: sütőtök (北瓜)

1.2 Előkészületek

1.2.1 Ülőhelyek

• valaki megkever négy szelet, és lerakja őket sorban hátukkal felfele (字朝下) az asztalra
• dob (掷) a két kockával kétszer
• a második dobás által meghatározott játékos húz egyet a kártyák közül, ez lesz ő, és leül az asztal az első dobás által meghatározott oldalára
• a többi játékos az óra mutató járásával ellentétes irányban ül le és kapja meg a többi égtájat (K -> D -> N -> E -> K)
• az "osztó" Kelet

1.2.2 Falépítés (砌牌／码牌)

• a felfordított kártyákat (明张) lefordítják és megkeverik (洗牌)
• a játékosok kiválasztanak belőle egyenként 34 kártyát, és csinálnak belőle egy-egy kettő magas blokkokból (墩) álló falat
• a falakat összerakják úgy, hogy mindenkinek a jobboldali szomszéd falával való érintkezés után még kilóg 4-5 kártya, vagy hogy négyzetet alkosson
• a belső tér az "aula" (堂／湖／海)

1.2.3 Falnyitás (开门抓牌)

• az osztó dob a kockákkal, ez határozza meg, hogy ki előtt fognak nyitni
• aki előtt nyitnak, az még egyszer dob, és ezt az értéket az előző dobáshoz hozzáadva kapjuk meg, hogy balról melyik blokknál kezdődik az osztás
• egyszerre két blokkot vesz el mindenki sorrendben, az osztóval kezdve
• ezt megismétlik még kétszer, majd mindenki egy kártyát húz még (绕牌／ 扫底), és az osztó még egyet (跳牌) - ezt a kártyát ki szokták húzni az előzővel együtt

1.3 Alapfogalmak

1.3.1 Szett (套)

• egy szettben 4 terc van és egy pár

1.3.2 Pár (对／麻将／将牌)

• két azonos kártya

1.3.3 Terc

• három egyforma kártya, azaz egy peng (刻子／碰子) vagy azonos színű (花色) három egymást követő kártya, azaz egy sor (顺子)

1.3.4 Kang (杠)

• négy azonos kártya
• amikor elkészül, húzni kell egy kiegészítő kártyát (杠头牌) az építőkártyákból (砌牌) a kézbe (手牌)

• Típusok
  
  • csupa kézben levő kártyákból álló sötét kang (暗杠), ennek a kártyáit egy kivételével le kell fordítani
  • világos kang (明杠)

1.3.5 Összekötő (搭子)

• két kártya, amiből lehet három egymást követőt csinálni

• Típusok
  
  • oldal (边搭), pl. T1 T2
  • völgy (嵌搭), pl. S4 S6
  • kétoldali (两面搭), pl. B7 B8

1.3.6 Saját szél (本门风／令风)

• az osztó a kelet, a többiek óramutató járásával ellentétesen rendre dél, nyugat és észak

1.3.7 Kör-szél (轮风／圈风／起东风)

• játszmánként változik (1. kelet, 2. dél, 3. nyugat, 4. észak)

1.3.8 Várakozás (听牌／停张／有叫)

• amikor már csak egy kártya kell a szetthez

1.4 A játék szerkezete

• egy lejátszás az egy "menet" (盘)
• egy kör (圈) letelik, amikor mindenki volt a körben egyszer osztó, és a következő menetben már más lesz
• 4 kör a játék (局)

1.5 A játék célja

• lehetőleg elsőnek összehozni egy szettet, és általában minél több pontot szerezni minden menetben

1.6 A játék menete

• minden játékos (玩家) kap kezdetben 13 kártyát
• minden körben (轮) a soron következő játékos felvesz egy kártyát, és utána kirak (打出) egy kártyát az asztal közepére, színével felfele (字朝上).
• ezt megnézi a többi játékos, és eldönti, hogy kell-e neki vagy hagyja

1.6.1 Felvétel

• ha más kidobott kártyáját felveszi valaki, a játék onnan folytatódik tovább és a felvett kártyát azonnal le kell tenni a vele készített csoportban úgy, hogy a felvett kártya el van fordítva
• peng és kang esetében az elfordított kártya mutatja, kitől származik (bal oldali kártya: előző játékos (上家), jobb oldali kártya: következő játékos (下家), középső kártya: szemben levő játékos (对家))

• A felvétel módjai
  
  • húzás (摸) a falból (牌墙); ha ezzel megvan a szett, az húzásból kimenés (自摸)
  • sor készítése az előző játékos kidobott kártyájából: "Csö!" (吃)
  • peng készítése az utoljára kidobott kártyából: "Peng!" (碰)
  • kang készítése az utoljára kidobott kártyából: "Kang!" (杠), vagy világos kang esetén "Kai kang!" (开杠)
  • egy szett készítese az utoljára kidobott kártyából, azaz hö (和)
  • a szett erősebb a peng/kang-nál, amik erősebbek a sornál
  • ha ketten is akarnak szettet csinálni, a sorrendben az első kapja meg
  • kang után húzni kell a fal végéből

1.7 Pontozás

• <folytatása következik...>

1.8 Neves kezek

• 1. (清龙): azonos színből 1-9
• 2. (花龙): a három különböző színből 1-9, ha a bambusz a 7-9, akkor (泥龙)
• 3. (附龙): azonos színből 1-9, egy másik színből 1-3 vagy 4-6 vagy 7-9
• 4. (无字): nincsen írásjegyes kártya
• 5. (缺门): hiányzik az egyik szín
• 6. (和平): három sorhoz, egy párhoz és egy kétoldali összekötőhöz jön a hiányzó kártya
• 7. (双断): nincsen írásjegyes kártya, 1-es és 9-es
• 8. (定格): megadott számú a pár (pl. csak 2-es, 5-ös vagy 8-as lehet)
• 9. (连六): két színből egy-egy hatos sor
• 10. (老少副): két színből 1-3 és 7-9
• ... és még sok más

2 Japán verzió

• a mahjong (麻雀) japán szabályai néhány változattal és a japán terminológia

2.1 Kellékek

• két hatoldalú kocka
• jelzőkorongok

2.1.1 Számlálórudak (tenbou 点棒)

• 8 pötty: 100
• 1 pötty: 1000
• 5 piros pötty: 5000
• piros és fekete pöttyök: 10000

• Alapkiosztások
  
  • 30000 = 10000 + 3 * 5000 + 4 * 1000 + 10 * 100
  • 30000 = 10000 + 2 * 5000 + 9 * 1000 + 10 * 100
  • 27000 = 10000 + 2 * 5000 + 6 * 1000 + 10 * 100
  • 25000 = 10000 + 2 * 5000 + 4 * 1000 + 10 * 100

2.1.2 A 136 kártya (hai/pai 牌)

• Számozott kártyák (suuhai 数牌)
  
  • Szám szerint:
    
    • 1-9: yao, ryan, san, su-, u-, ro-, chi-, pa-, chuu (pl. ryanpin)
    • 1/9: yaochuuhai 幺九牌 / routouhai 老头牌
    • 2-8: tan'yaohai 断幺九牌
  • Szín szerint:
    
    • [B] bambusz: sou(zu) 索子)
    • [T] tízezres: man(zu) 万子)
    • [S] sütemény: pin(zu) 餅子)
• Írásjegyes kártyák (jihai 字牌)
  
  • Szelek (kazehai 風牌)
    
    • [KS] kelet (ton 東)
    • [DS] dél (nan 南)
    • [NS] nyugat (sha- 西)
    • [ES] észak (pe- 北)
  • Nyilak (sangenpai 三元牌)
    
    • [EN] üres (haku 白)
    • [GN] gazdagság (hatsu 発)
    • [KN] közép (chun 中)

2.2 Előkészületek

2.2.1 Ülésrend

• a játékosok valahogy leülnek
• a négy szelet és a pinzu 1-et és 2-t lefordítva összekeverik (van, hogy másik 1/2-t használnak, vagy a manzu 8/9-et)
• valaki kirakja őket sorrendben maga mellé
• a szemben levő dob két kockával
• az ennek megfelelő (magától óramutató járásával ellentétesen számolt) helyen levő lesz az ideiglenes kelet (kariton 仮東), és megkapja a kezdő osztó (chi-cha 起家) jelzőt
• a kariton is dob a kockákkal, majd felfordítja a 6 kártyát
• az 1-est és 2-est a szélekre teszi (a baloldali balra, a jobboldalit jobbra)
• ha a kockák összege páratlan, akkor az 1-estől, ha páros a 2-estől kezdve mindenki elvesz egy szelet, az elsőt a kockák összegének megfelelő veszi
• aki a keletet kapta, átül a kariton helyére
• a többiek is megfelelően átülnek (óramutató járásával ellentétes irányban a sorrend kelet -> dél -> nyugat -> észak)

2.2.2 Osztó (oya 親)

• a kariton (aki most már talán máshol ül) dob a kockákkal
• az ennek megfelelő játékos lesz az ideiglenes osztó (karioya 仮親)
• a karioya is dob a kockákkal
• az ennek megfelelő játékos lesz a chi-cha, és megkapja a jelzőt (csinálják úgy is, hogy a kariton által dobott érték rögtön a chi-cha)

• Váltakozás
  
  • ha nem az oya megy ki, vagy döntetlen lesz, akkor az oya eggyel arrébb megy az óramutató járásával ellentétes irányban
  • a lejátszás neve is változik ilyenkor, ton1kyoku, ton2kyoku ... (tonba 東場), nan1kyoku, ... (nanba 南場)
  • ha az oya megy ki, akkor nem megy arrébb (renchan 連荘)
  • a lejátszás neve ilyenkor pl. ton1kyoku 1ponba (一本場)
  • az oya százasaival szokás számolni, hányadikat játsza
  • a tonba és nanba együtt a hanchan (半荘), ezzel vége a játéknak

2.2.3 Falépítés

• a kártyákat lefordítják és megkeverik (shi-pai 洗牌)
• a négy játékos fala (haiyama / paiyama 牌山) 17-17 tonból áll (a ton 幢 két egymáson levő kártya), összesen 4x34 kártya
• szokás úgy, hogy 5-öt, és a szélére 3x2-t mindkét oldalt
• a falak sarkosan érintkeznek (széllel nem)
• középen van a folyó (ho- 河 / kawa 河), mindenki előtt 1-1, ahova a kidobott kártyák (sutehai 捨て牌) kerülnek

2.2.4 Osztás (haipai 配牌)

• az oya dob a kockákkal
• az ennek megfelelő játékos jobb keze felől leszámol annyit, amennyi a kockák összege, és az utána levő kéttonnyit elveszi
• az óramutató járásával ellentétes irányban sorban elvesznek két-két tont (a kártyák az óramutató járásaval megyező irányban vesznek fogynak)
• ezt megismétlik még 2x
• az oya elvesz egy kártyát és a következő utáni ton felső kártyáját
• a többiek 1-1 kártyát vesznek el
• a fal megnyitásától harmadik ton felső kártyáját felfordítják (dora-jelző)

2.3 Alapfogalmak

2.3.1 Formák

• pár: toitsu 対子 (a kezet kiegészítő pár a jantou 雀頭)
• terc: mentsu 面子
• sor: juntsu 順子
• 3 azonos: ko-tsu 刻子 (asztalon minko 明刻, kézben 暗刻)
• 4 azonos: kantsu 槓子 (asztalon minkan 明槓, kézben ankan 暗槓)

2.3.2 Játékosok

• ke 家 [-cha]
• Kelet: tonke 東家, Dél: nanke 南家, Nyugat: sha-ke 西家, Észak: peike 北家
• előző: kamicha 上家, következő: shimocha 下家, szemben levő: toimen 対面

2.3.3 Várakozás (tenpai 聴牌)

• asztalon levő kártyák nélkül: menzen tenpai 門前聴牌
• két duplával: shanponmachi 双碰待ち / shanponten 双碰聴
• kétoldali sorral: ryanmenmachi 両面待ち / ryanmenten 両面聴
• egyoldali sorral: penchanmachi 辺張待ち / penchanten 辺張聴
• lyukas sorral: kanchanmachi 篏張待ち / kanchanten 篏張聴
• egy fél párral: tankimachi 単騎待ち / tankiten 単騎聴
• több fronton: tamenmachi 他面待ち / tamenten 他面聴

2.4 Lejátszás (kyoku 局)

• húzás (húzni: tsumoru 自摸る, húzás: tsumo 自摸) vagy felvétel
• dobás (kiru 切る / suteru 捨てる)
• aki a haiteit felhúzza, nem tud kant csinálni
• a ho-teihait nem lehet felvenni chi-/pon/kan-ra

2.4.1 Bemondások

• bemondani: naku 鳴く
• chi- 吃
• pon 碰 (anko 暗刻, minko 明刻)
• kan 槓 (ankan 暗槓, minkan 明槓, kakan 加槓)
• kimenés kézből: tsumo 自摸
• kimenés felvevéssel: ron
• chi/pon/kan esetén jelölni kell, kitől mit vett fel, úgy, hogy azt a kártyát a játékosnak megfelelő helyre (pl. a szemben levő esetén középre) teszi, oldalára fordítva
• az így kirakott terceket a jobb kéz felőli sarokba rakják
• az ankant úgy kell elrendezni, hogy a két szélső legyen lefordítva, a két belső pedig a színével felfele, és letevéskor meg kell mutatni az alját is
• kan után húz egyet a csúcskártyákból (a fal megnyitásának helye; ryanshanpai 嶺上牌), dob, és utána felfordítja a (legjobboldalibb) dora melleti kártyát is

2.4.2 A lejátszás vége

• ha valaki kimegy (agaru 和了る / ho-ra 和了) vagy tsumoval vagy ronnal
• ha csak 14 kártya marad (ezeknek a neve wanpai 王牌), ilyenkor a játék döntetlen (ryuukyoku 流局)

2.5 Tiltások / szabálysértések (chonbo 錯和)

• ezek bármelyike esetén mangant fizet az elkövető
• furiten: ha ki tudna menni olyan kártyával, amit már saját maga kidobott, akkor nem mehet ki más által kidobott kártyával
• ha valaki kidobott egy kártyát, amivel ki lehetett volna mennie, és nem ment ki vele, ugyanabban a körben (amíg megint ő nem jön) nem mehet ki dobott kártyával
• ha ri-chi után nem vesz fel egy kártyát, amivel kimehetne, már nem mehet ki más által dobott kártyával
• no-ten ri-chi: nem szabad ri-chit mondani, ha 1-nél több kártyára van szüksége
• yakunashi: nem lehet kimenni yaku nélkül
• goagari (gotsumo / goron) 誤: téves kimenés

2.6 Pontozás

• a kártyák pontértékéhez (fu) a yakukért szorzó (han) jár

2.6.1 Szorzótábla

2.6.2 Fu

• alap 20fu
• üres asztallal ron: 10fu
• minko: 2fu (1/9/yakuhai: 4fu)
• anko: 4fu (1/9/yakuhai: 8fu)
• minkan: 8fu (1/9/yakuhai: 16fu)
• ankan: 16fu (1/9/yakuhai: 32fu)
• yakuhai toitsu: 2fu
• tsumoagari: 2fu
• penchanmachi, kanchanmachi, tankimachi: 2fu

2.6.3 Han

• Dora
  
  • a dora-jelző utáni kártya, pl. sanman -> su-man
  • minden dora a kézben 1-1 han, de nem számít yakunak
  • szelek sorrendje: kelet -> dél -> nyugat -> észak -> kelet
  • nyilak sorrendje: haku -> hatsu -> chun
  • számozott kártyáknál a 9-es után az 1-es jön
• Speciális kezek (yaku 役)
  
  • 1 han
    
    • menzentsumo 門前清自摸和: kézből kimenés (asztalon nincs semmi)
    • pinfu 平和: menzentenpai + ryanmenmachi, a pár nem értékes (= nem yakuhai), ehhez nem jár a tsumoért a 2fu
    • tan'yao 断幺九: csak 2-8-at használ
    • i-pe-ko- 一盃口: menzentenpai + két (színben & számban) azonos sor
    • yakuhai 役牌: nyílból vagy a kör szeléből (kelet/dél) vagy saját szélből való ko-tsu vagy kan (mindegyikért 1 han jár); keleti körben keletnek a keleti szél kétszer számít, délnek hasonlóan
    • ri-chi 立直: menzentenpaikor kell bejelenteni, és a bejelentéskor a dobott kártyát el kell fordítani, bemondáskor 1000-et be kell fizetni, ezt a kimenő játékos kapja meg. A ri-chi csak akkor ér yakut, ha a játékos kimegy. A ri-chi bemondása után a kézből nem lehet dobni.
    • ri-chi ippatsu 立直一発: ri-chi után egy körön belül, amiben nem volt chi-, pon, kan, kell kimenni
    • ryanshankaihou 嶺上開花: tenpaikor kant csinál és a ryanshanpaijal megy ki
    • chankan 搶槓: amikor valaki a ko-tsujához egy negyediket akar hozzátenni, azzal megy ki
    • haiteiraoye 海底撈月: a haiteihait felhúzva megy ki
    • ho-teiraoyui 河底撈魚: az utolsó dobást felvéve megy ki
  • 2 han
    
    • daburu ri-chi ダブル立直: az első körben megy ki, amiben nem volt chi-, pon, kan
    • sanshokudoujun 三色同順: ugyanaz a sor mindhárom színből. Ha volt chi-, pon, minkan, akkor csak 1 han
    • chanta 全帯幺: 1-est/9-est tartalmazó sorokból/ko-tsukből ill. írásjegyes kártyából álló ko-tsukből álló kéz (legalább egy sor kell). Ha volt chi-, pon, minkan, akkor csak 1 han
    • ikkitsuukan 一気通貫: egy színből 1-9. Ha volt chi-, pon, minkan, akkor csak 1 han
    • toitoiho- 対々和: minden mentsu ko-tsu vagy kan
    • sanshokudouko- 三色同刻: ugyanaz a ko-tsu mindhárom színből
    • san'anko- 三暗刻: három ko-tsu (vagy kan) kézben
    • sankantsu 三槓子: három kan
    • shousangen 小三元: két fajta nyílból ko-tsu, a harmadikból pár
    • honroutou 混老頭: számokból csak 1-est/9-est tartalmazó kéz (a chanta ilyenkor nem számít)
    • chi-toitsu 七対子: menzentenpai + 7 különböző pár
  • 3 han
    
    • hon'itsu 混一色: a számokból csak egy szín van jelen. Ha volt chi-, pon, minkan, akkor csak 2 han
    • junchan 純全帯幺: 1-est/9-est tartalmazó sorokból/ko-tsukből álló kéz (legalább egy sor kell). Ha volt chi-, pon, minkan, akkor csak 2 han
    • ryanpe-ko- 二盃口: menzentenpai + két dupla sor
  • 6 han
    
    • chin'itsu 清一色: csupa számkártya, mind egy színből. Ha volt chi-, pon, minkan, akkor csak 5 han
  • Maxpontos kezek (yakuman)
    
    • tenho- 天和: osztásból rögtön kimegy az oya
    • chi-ho- 地和: az osztás utáni első körben húzásból megy ki valaki az oyán kívül és a körben nem volt chi-, pon, kan
    • renho- 人和: az osztás utáni első körben kidobott kártyát felvéve megy ki valaki, és a körben nem volt chi-, pon, kan
    • daisangen 大三元: mindhárom nyílból ko-tsu vagy kan
    • su-anko- 四暗刻: négy ko-tsu (vagy kan) kézben
    • kokushimusou 国士無双: mindhárom színből 1-es és 9-es, a négy szél, a három nyíl, és bármelyikhez még egy ugyanolyan
    • ryuui-so- 緑一色: csak zöld színű kártyák (hatsu és 2/3/4/6/8sou)
    • tsu-i-so- 字一色: csak írásjegyes kártyák (lehet kombinálni a chi-toitsuval)
    • shousu-shi- 小四喜: három ko-tsu vagy kan különböző szelekből és a negyedikből pedig pár
    • daisu-shi- 大四喜: ko-tsu vagy kan mind a négy szélből
    • su-kantsu 四槓子: négy kan
    • chinroutou 清老頭: csak 1-es és 9-esből álló kéz (chi-toitsu mellett is ok)
    • chuurenpoutou 九蓮宝燈: menzentenpai + azonos színből három 1-es és három 9-es valamint 2-8, és valamelyik még egyszer párnak
  • Különleges kezek (tokushuyaku)
    
    • nagashimangan 流し満貫: a kidobott kártyák mind 1-esek, 9-esek vagy írásjegyes kártyák, a játékban nem ment ki senki, és a kidobott kártyáiból nem vett fel senki
  • Listák
    
    • Felvétel után tilos kezek
      
      • menzentsumo
      • pinfu
      • i-pe-ko-
      • ri-chi
      • ri-chi ippatsu
      • daburu ri-chi
      • chi-toitsu
      • ryanpe-ko-
      • tenho-
      • chi-ho-
      • renho-
      • su-anko-
      • kokushimusou
      • chuurenpoutou
    • Felvétel után olcsóbb kezek
      
      • sanshokudoujun
      • chanta
      • ikkitsuukan
      • hon'itsu
      • junchan
      • chin'itsu
    • Felvétel után teljesíthető kezek
      
      • tan'yao
      • yakuhai
      • ryanshankaihou
      • haiteiraoye
      • ho-teiraoyui
      • toitoiho-
      • sanshokudouko-
      • san'anko- (a három kézbeli ko-tsun kívül)
      • sankantsu
      • shousangen
      • honroutou
      • daisangen
      • ryuui-so-
      • tsu-i-so-
      • shousu-shi-
      • daisu-shi-
      • su-kantsu
      • chinroutou
      • nagashimangan

2.6.4 Fizetés

• a kimenés értékét kifizetik a kimenőnek (kerekítve)...
• ha tsumo-val ment ki, és nem ő volt az oya, akkor 4-gyel elosztják, és mindenki kifizet egy részt, az oya kettőt
• ha tsumo-val ment ki, és oya volt, az érték másfélszeresét osztják 3-mal (tehát mindhárman az eredeti érték felét fizetik)
• ha ronnal ment ki, akkor az egészet az fizeti, akiét felvette
• ha az oya ment ki, akkor a másfélszeresét
• ha ez már nem az első játéka az oyának, akkor minden "pon" 300 pontot ér

2.7 Változatok

• kuitan'yao 喰い断幺九: szabad felvétel után tan'yaot csinálni
• sakizuke 先付け / atozuke 後付け: felvétellel csinált yakuhai csak akkor számít, ha ez volt az első felvétel
• tsumopinfu 自摸平和: menzentsumo + pinfu kombináció lehetséges; ha igen, akkor 20fu, ha nem, akkor csak menzentsumo
• uradora: ri-chiből kimenéskor a dorajelző alatti is dorajelző lesz
• kandora: kan után a dorajelzőtől jobbra levő is dorajelző lesz
• kanuradora: ri-chiből kimenéskor a kan után felfordított dorajelző alatti is dorajelző lesz
• keishikitenpai: 形式聴牌: ha nem ment ki senki, a tenpait akkor is elismerik
• no-tenbappu ノーテン罰符: ha nem ment ki senki, és van tenpai és nem tenpai játékos is, összesen 3000-et kapnak a tenpai-osok egyenletesen elosztva a no-tenpaiosoktól
• no-ten oyanagare: ha nem ment ki senki és az oya nem volt tenpaiban, akkor továbbmegy az oya; ha tenpai volt, akkor marad
• sanmanten mochi sanmanten kaeshi: a negyedik játékos az elsőnek, a harmadik a másodiknak a vele való különbséget kifizeti
• bafuu: hány körből áll a játék (K, K-D, K-D-NY-É)
• sha-nyuu 西入: ha 27000-es kezdéssel K-D után senki nem érte el a 30000-t, nyugatos kört is le kell játszani
• kiriage mankan: 30fu 4han = 7700 helyett mankannal (8000) számolnak
• renfuu 連風: a kör szele és a saját szél külön-külön számít (4fu)
• ryanshankaihou no sekininbarai: az fizet, aki a minkant csinálta
• nakipinfu 鳴き平和: 20 helyett 30-at ér
• <folytatása következik, ld. http://www.katch.ne.jp/~four-seasons/guide/beginner15.html>

2.8 Egyéb japán nevek

• kör: doujun 同巡 (dobástól amíg megint rákerül a sor)
• kézben levő kártya: tehai 手牌
• bemondás + letevés: furo- 副露
• az utolsó felhúzható kártya: haiteihai 海底牌
• az utolsó dobott kártya: ho-teihai 河底牌
• max pontos (8000) kéz: mangan 満貫

2.9 Példa

• (egy aktuális játszmából a gép ellen)
• chun minko, hatsu minko, ton anko, 1-3man, haku -hoz kidobtak egy haku-t
• kelet körben oya (kelet) voltam, és az előző körben is nyertem (ton1ponba)
• a haku dora volt

2.9.1 Fu

• 20 (alap)
• 8 (2 yakuhai minko)
• 8 (1 yakuhai anko)
• 2 (yakuhai jantou)
• 2 (tankimachi)
• összesen 40

2.9.2 Han

• 4 (ton [kétszer számít], hatsu, chun ko-tsu)
• 2 (2 dora)
• 2 (shousangen)
• 2 (hon'itsu nyílt kézzel)
• összesen 10

2.9.3 Végeredmény

• 40fu / 10han -> baiman (16000)
• oyaként másfélszeres szorzó
• plusz a 300 az 1ponba miatt
• összesen 16000 * 3/2 + 300 = 24300, az egészet az fizeti, aki a haku-t dobta

Author: Peter Salvi <salvipeter@tom.com>

Date: 2008/11/18 04:49:52 PM