A marokkói arab eltérései a kollokviális arab nyelvek közös vonásaitól

1 Kiejtés

	én	te (m)	te (f)	ő (m)	ő (f)	mi	ti	ők
teljes	ana	nta	nti	huwa	hiya	Hna	ntuma	huma
szuff.	-i (-ya) / -ni	-k	-k	-u (-h)	-ha	-na	-kum	-hum

	ez (m)	ez (f)	ezek	az (m)	az (f)	azok
magában	hada	hadi	hadu	hadak	hadik	haduk
főnév előtt	had	had	had	dak	dik	duk

ab (apa): vki apjánál mintha bba lenne a tő (pl. apád => bbak), de apám => bba (nem bbaya)
om (anya): vki anyjánál mintha mm lenne a tő (pl. anyád => mmk)

általában -/-a/-in/-at, pl. mshghul/-a/-in/-at
időnként "tört", pl. qdim/-a/qdam
középfok: a magánhangzó elhagyásával (pl. kbir => kbr), vagy rendhagyó (pl. mzyan => Hsn)
felsőfok: személyes névmás + határozott mn., pl. Susan hiya z-zwina vagy: a + középfok, pl. kbir => kbr => akbr
azonos mérték kifejezésére: bHal bHal (ugyanolyan) [bHal: olyan, mint]

	én	te (m)	te (f)	ő (m)	ő (f)	mi	ti	ők
Múlt	-t	-ti	-ti	-	-at	-na	-tu	-u
Jelen (ka-)	n-	t-	t-..-i	y-	t-	n-..-u	t-..-u	y-..-u

múltban lyukas igénél msh. előtt kiesik a magánhangzó, ahogy várható, pl. shaf => shft (láttam), és az E/3 (f) alaknál csak -t a végződés, pl. kan => kant (nem kanat)
múltban a-végű igénél 3. személyen kívül a vége i-re változik, pl. msha => mshit (mentem)
múltban duplázott igénél ugyanígy, pl. Hll => Hllit (kinyitottam)
múltban a hamza kezdetű igék (pl. akhadha, akala stb.) a-végűvé változnak (khda, kla stb.)
jelenben a hamza kezdetű igék a-t kapnak, és egyesszámban belső mgh-t is (ka-n-akul stb.)
amikor két ige össze van kapcsolva, akkor a második ige jelen időbe kerül, de ka- nélkül
folyamatos múltnál megmarad a ka-, pl. knt ka-n-tfrrj f t-tlfaza
IV-es igék ritkák, I-essé vagy II-essé változnak
a VII-es igék t-prefixumot kapnak (nCCC helyett tCCC), pl. inHaraqa => tHrq

ghadi + jelen ka- nélkül, pl. ghadi n-safr (utazni fogok)
ghadi -t lehet egyeztetni: ghadi/ghadya/ghadyin, pl. ghadya n-safr
ghadi helyett lehet gha-, pl. gha-n-safr
tagadásban a ghadi-t tagadjuk, pl. ma-ghadi-sh n-qdr n-khllS-u (nem fogom tudni kifizetni)
múltidejű szándéknál kan (ragozva) + ghadi, pl. kant ghadya t-tzuwj (úgy volt, hogy férjhez megy)

ma + ragozott ige [+ tárgyrag] + sh[ay], pl. ma-shrbna-h-sh (nem ittuk meg [azt])
jelen idejű ige tagadásánál a -ka- néha elmarad, pl. ma-n-fhm-sh (???) [vö. tiltás]
a végső -sh nem kell, ha utána semmi/senki jellegű szó jön (walu / Htta Haja stb.)
névszói állítmány tagadása: mashi

bgha: múltban ragozva jelen idejű "akar", jelenben "szeret"; kan ragozva + múlt: "akart"
kayn/-a/-in: létezés kifejezésére (tagadva ma-kayn[a/in]-sh)
khSS: kell, szükséges (akinek = tárgy, amit = alany / jelen idejű ige ka- nélkül) múltidőben előtte kan (egyeztetve az alannyal), pl. kant khSSni wrqa
ymkn: képes (mindig ebben az alakban, aki = li-)
9jb: szeret ["tetszik"] (aki = tárgy, amit = alany / jelen idejű ige ka- nélkül)
bqa: folytat (amit = melléknévi igenév / jelen idejű ige [ka- val]) [tagadásban: többé nem]
9mmr: valaha csinált vmit, az alany tárgyragként [de E/1: -i], utána múlt, pl. wesh 9mmrk mshiti l fransa?; tagadásban nem kell -sh, pl. ma-9mmru tkllm l-9rbiya tagadás + jelen ka- nélkül: soha nem fog, pl. ma 9mmri n-kmi (soha nem fogok dohányozni)
ja: vhogy tűnik/tetszik (ami = alany, akinek = tárgy)

kb. mint szokásos, de: 2 => juj/zuj, 9 => ts9ud
3-10 -nél rövid alakok is (tlt, rb9 stb.)
3-10 -nél a teljes alakok után d + határozott, pl. tmnya d d-drahm (= tmn drahm)
11-19 -nél magában nincs a végén r (pl. tlt9ash), de főnév előtt igen (vagy l), pl. tlt9ashr ktab
100 többszöröseinél miya-ből miyat lesz, pl. tlt miyat kursi (és 200 => miyatayn)
1000 többszöröseinél lehet d + határozott tsz. is, pl. khms alaf wld / khms alaf d l-wlad

most vhány óra van: hadi + idő
óra: névelő + szám, pl. t-ts9ud
A múlva B => B ql A, pl. hadi l-9shra ql qSm (9:55)
fél (nS), negyed (rb9), háromnegyed (lla rob), 20 perc (tulut), 5 perc (qSm), 10 perc (qSmayn)
pontban (nishan)
időtartam kifejezése: hadi + idő + u/bash + mondat, pl. hadi sa9tayn u ana ka-n-tsnna-k