# -*- mode: org -*-
#+TITLE: A marokkói arab eltérései a kollokviális arab nyelvek közös vonásaitól
#+AUTHOR: Salvi Péter
#+OPTIONS:   H:3 num:t toc:nil \n:nil @:t ::t |:t ^:nil *:t TeX:nil LaTeX:nil

* Kiejtés
- rövid magánhangzók kiesnek (helyettük néhol schwa)
- hosszú magánhangzók félhosszúak lesznek
- ay => é/í (jelölésben "i" a továbbiakban)
- a j ejtése zs
- a q és (néha) a j bizonyos szavakban g lesz, pl. jalas => gls, qaal => gal
- th, dh, Z ejtése rendre t/s, d/z, D (szótól függően)
* Személyes névmások
|--------+----------------+--------+--------+---------+-------+-----+-------+------|
|        | én             | te (m) | te (f) | ő (m)   | ő (f) | mi  | ti    | ők   |
|--------+----------------+--------+--------+---------+-------+-----+-------+------|
| teljes | ana            | nta    | nti    | huwa    | hiya  | Hna | ntuma | huma |
| szuff. | -i (-ya) / -ni | -k     | -k     | -u (-h) | -ha   | -na | -kum  | -hum |
|--------+----------------+--------+--------+---------+-------+-----+-------+------|
- a zárójelesek magánhangzó után, az E/1 tárgyragként -ni
* Mutató névmások
|-------------+--------+--------+------+--------+--------+-------|
|             | ez (m) | ez (f) | ezek | az (m) | az (f) | azok  |
|-------------+--------+--------+------+--------+--------+-------|
| magában     | hada   | hadi   | hadu | hadak  | hadik  | haduk |
| főnév előtt | had    | had    | had  | dak    | dik    | duk   |
|-------------+--------+--------+------+--------+--------+-------|
- ez/az, mint egy absztrakt fogalom: had/dak sh-shi
* Kérdőszók
- wesh: eldöntendő kérdést vezet be
- ama: melyik?
- ash / ashnu / shnu : mi?
- ashmn : milyen?
- dyal mn : kié?
- fin : hol? (fin ja/jat ... : hogy jutok a ...-hoz? [lit. hol jön a ...?])
- fuqash / imta : mikor?
- kifash : hogyan?
- mnin : honnan?
- m9a mn : kivel?
- shHal : mennyi?
- shkun : ki?
- 9lash : miért?
** A shHal használata
- shHal + d + megszámlálhatatlan hat. esz., pl. shHal d l-wqt?
- shHal + d + megszámlálható hat. tsz., pl. shHal d l-drahm?
- shHal + mn + megszámlálható hatlan. esz., pl. shHal mn drhm?
- b-shHal : mennyibe kerül?
* Elöljárószók
- l (li-), f (fi-), b (bi-), 9la (9li-), mn, m9a, 9nd stb.
- a liya és lih helyett lehet rendre li és lu is
- Hda: -nál
* Főnevek
- d / dyal : határozott főnév konstrukciójához, pl. l-ktab dyali (= ktabi)
- határozatlan főnév előtt gyakran shi, pl. wesh kayn shi ktab hna?
- határozatlan főnév helyett lehet waHd + határozott, pl. waHd l-ktab, waHd l-bnt
- nem racionális dolgokra (tárgyakra stb.) is rendes többesszámú egyeztetés
** Különleges főnevek
- ab (apa): vki apjánál mintha bba lenne a tő (pl. apád => bbak), de apám => bba (nem bbaya)
- om (anya): vki anyjánál mintha mm lenne a tő (pl. anyád => mmk)
* Melléknevek
- általában -/-a/-in/-at, pl. mshghul/-a/-in/-at
- időnként "tört", pl. qdim/-a/qdam
- középfok: a magánhangzó elhagyásával (pl. kbir => kbr), vagy rendhagyó (pl. mzyan => Hsn)
- felsőfok: személyes névmás + határozott mn., pl. Susan hiya z-zwina
            vagy: a + középfok, pl. kbir => kbr => akbr
- azonos mérték kifejezésére: bHal bHal (ugyanolyan) [bHal: olyan, mint]
* Kötőszavak
- [a]wlla : vagy
- imma .. [a]wlla : vagy ... vagy
- bash : azért, hogy
- mlli / mnin : amikor / amióta
- l-li : ami, aki
- walakin / walaynni : de
- Hit / 9laHqq[ash] / 9lawdd[ash] / 9laqibal : mivel
- baylla: hogy
- wakhkha : noha
- 9ad : és azután
- qbl ma : mielőtt (+ jelenidő ka- nélkül, múlt értelemben is)
- b9d ma : miután
- bla ma : anélkül, hogy
* Igék
|-------------+----+--------+--------+-------+-------+--------+--------+--------|
|             | én | te (m) | te (f) | ő (m) | ő (f) | mi     | ti     | ők     |
|-------------+----+--------+--------+-------+-------+--------+--------+--------|
| Múlt        | -t | -ti    | -ti    | -     | -at   | -na    | -tu    | -u     |
| Jelen (ka-) | n- | t-     | t-..-i | y-    | t-    | n-..-u | t-..-u | y-..-u |
|-------------+----+--------+--------+-------+-------+--------+--------+--------|
- múltban lyukas igénél msh. előtt kiesik a magánhangzó, ahogy várható, pl. shaf => shft (láttam),
  és az E/3 (f) alaknál csak -t a végződés, pl. kan => kant (nem kanat)
- múltban a-végű igénél 3. személyen kívül a vége i-re változik, pl. msha => mshit (mentem)
- múltban duplázott igénél ugyanígy, pl. Hll => Hllit (kinyitottam)
- múltban a hamza kezdetű igék (pl. akhadha, akala stb.) a-végűvé változnak (khda, kla stb.)
- jelenben a hamza kezdetű igék a-t kapnak, és egyesszámban belső mgh-t is (ka-n-akul stb.)
- amikor két ige össze van kapcsolva, akkor a második ige jelen időbe kerül, de ka- nélkül
- folyamatos múltnál megmarad a ka-, pl. knt ka-n-tfrrj f t-tlfaza
- IV-es igék ritkák, I-essé vagy II-essé változnak
- a VII-es igék t-prefixumot kapnak (nCCC helyett tCCC), pl. inHaraqa => tHrq
** Jövőidő
- ghadi + jelen ka- nélkül, pl. ghadi n-safr (utazni fogok)
- ghadi -t lehet egyeztetni: ghadi/ghadya/ghadyin, pl. ghadya n-safr
- ghadi helyett lehet gha-, pl. gha-n-safr
- tagadásban a ghadi-t tagadjuk, pl. ma-ghadi-sh n-qdr n-khllS-u (nem fogom tudni kifizetni)
- múltidejű szándéknál kan (ragozva) + ghadi, pl. kant ghadya t-tzuwj (úgy volt, hogy férjhez megy)
** Tagadás
- ma + ragozott ige [+ tárgyrag] + sh[ay], pl. ma-shrbna-h-sh (nem ittuk meg [azt])
- jelen idejű ige tagadásánál a -ka- néha elmarad, pl. ma-n-fhm-sh (???) [vö. tiltás]
- a végső -sh nem kell, ha utána semmi/senki jellegű szó jön (walu / Htta Haja stb.)
- névszói állítmány tagadása: mashi
** Felszólítás
- mint a jelen, de ka-t- nélkül, pl. ktbu (írjatok)
- tiltásban mint a jelen, de -ka- nélkül, pl. ma-t-ktbu-sh (ne írjatok)
*** Rendhagyó alakok
- msha => sir/-i/-u
- ja => aji/-/-u
- 9ta/ara => ara/-y/-u
** Habituális igék
- ezeknél a jelenidő habituálist jelent, a melléknévi igenév kell a jelenhez
- tagadás ige-szerűen, pl. ma-na9sa-sh ([lány] nem alszik)
- pl.: gls, lbs, n9s, khrj, dkhl, rj9, wqf, safr, kra, ndm, skt, khaf, bat
- pl. huwa labs qamija jdida "új inget visel" (ka-y-lbs ...: ... szokott viselni)
- a msha is ilyen, de a melléknévi igeneve ghadi
** Különleges igék
- bgha: múltban ragozva jelen idejű "akar", jelenben "szeret"; kan ragozva + múlt: "akart"
- kayn/-a/-in: létezés kifejezésére (tagadva ma-kayn[a/in]-sh)
- khSS: kell, szükséges (akinek = tárgy, amit = alany / jelen idejű ige ka- nélkül)
        múltidőben előtte kan (egyeztetve az alannyal), pl. kant khSSni wrqa
- ymkn: képes (mindig ebben az alakban, aki = li-)
- 9jb: szeret ["tetszik"] (aki = tárgy, amit = alany / jelen idejű ige ka- nélkül)
- bqa: folytat (amit = melléknévi igenév / jelen idejű ige [ka- val]) [tagadásban: többé nem]
- 9mmr: valaha csinált vmit, az alany tárgyragként [de E/1: -i], utána múlt,
        pl. wesh 9mmrk mshiti l fransa?; tagadásban nem kell -sh, pl. ma-9mmru tkllm l-9rbiya
        tagadás + jelen ka- nélkül: soha nem fog, pl. ma 9mmri n-kmi (soha nem fogok dohányozni)
- ja: vhogy tűnik/tetszik (ami = alany, akinek = tárgy)
* Feltételes mondatok
- lehetséges feltétel: ila + múltidő (következmény jövőidő/felszólító)
- lehetetlen feltétel: kun + múltidő (következmény is kun + múltidő)
* Számok
- kb. mint szokásos, de: 2 => juj/zuj, 9 => ts9ud
- 3-10 -nél rövid alakok is (tlt, rb9 stb.)
- 3-10 -nél a teljes alakok után d + határozott, pl. tmnya d d-drahm (= tmn drahm)
- 11-19 -nél magában nincs a végén r (pl. tlt9ash), de főnév előtt igen (vagy l), pl. tlt9ashr ktab
- 100 többszöröseinél miya-ből miyat lesz, pl. tlt miyat kursi (és 200 => miyatayn)
- 1000 többszöröseinél lehet d + határozott tsz. is, pl. khms alaf wld / khms alaf d l-wlad
** Idő
- most vhány óra van: hadi + idő
- óra: névelő + szám, pl. t-ts9ud
- A múlva B => B ql A, pl. hadi l-9shra ql qSm (9:55)
- fél (nS), negyed (rb9), háromnegyed (lla rob), 20 perc (tulut), 5 perc (qSm), 10 perc (qSmayn)
- pontban (nishan)
- időtartam kifejezése: hadi + idő + u/bash + mondat, pl. hadi sa9tayn u ana ka-n-tsnna-k
* Random fontos szavak
- a sidi/lalla: uram/hölgyem (név előtt: si/lalla)
- b9da: először
- baqi: még mindig
- bzzaf: nagyon, túlságosan
- tsnna: vár
- tmma: ott
- j-jay: a jövő...
- Hll : kinyit
- khdm: dolgozik
- khllS: fizet
- dda: elvisz
- daba: most
- dar (i): csinál
- daz (u): elhalad, átmegy
- drb (druba): utca
- dima: mindig
- Dar: ház (bit: szoba)
- Dar (u): befordul
- ra-: "itt van a ...", gyakran személyes névmással (pl. rah, raha)
- zad (i): továbbmegy, tovább csinál; [felszólításban] csak tessék; hozzáad
- zwin: szép
- sdd: becsuk
- Safi: rendben; ennyi elég
- Sawb: készít
- Sift: küld
- TaH (ka-y-TiH): esik
- 9awn: segít
- 9yalat: nők
- 9iyt (l): hív
- ghir: csak
- qdr: képes
- qllb (9la): keres (vmit)
- la bdda: feltétlenül, muszáj (+ jelen ka- nélkül, vagy mn + főnév)
- lli fat: a múlt...
- mazal: még nem
- mzyan: jó, jól
- m9TTl: késő
- muHal: kétlem, valószínűtlen
- n9s: alszik
- nhar: nap
- hDr: beszél
- wakhkha: OK, rendben
- wrra: megmutat