-*- mode: org -*- #+TITLE: Perzsa nyelvtani jegyzetek #+AUTHOR: Salvi Péter #+EMAIL: vukung@yahoo.com #+LANGUAGE: hu #+OPTIONS: H:3 num:t toc:t \n:nil @:t ::t |:t ^:nil *:t TeX:nil LaTeX:nil * ABC & Kiejtés ** Mássalhangzók |-------+----+-------+-----------------------| | ا / آ | A | álif | - / aa | | ب | b | be | b | | پ | p | pe | p % | | ت | t | te | t % | | ث | th | the | sz | | ج | j | jim | dzs | | چ | ch | che | cs % | | ح | H | He | h | | خ | kh | khe | hörgő h | | د | d | dal | d | | ذ | dh | dhal | z | | ر | r | re | r (egyszer perdülő) | | ز | z | ze | z | | ژ | zh | zhe | zs | | س | s | sin | sz | | ش | sh | shin | s | | ص | S | Sad | sz | | ض | D | Dad | z | | ط | T | Ta | t | | ظ | DH | DHa | z | | ع | ' | 'áin | torokzárás | | غ | gh | gháin | zöngés arab q %2 | | ف | f | fe | f | | ق | q | qaf | zöngés arab q %2 | | ک | k | kaf | k % %3 | | گ | g | gaf | g %3 | | ل | l | lam | l | | م | m | mim | m | | ن | n | nun | n | | و | v | vav | v/u/o/-ow (szó végén) | | ه | h | he | h/-e (szó végén) | | ى | y | ye | j, i | |-------+----+-------+-----------------------| - %: a p,t,ch,k mássalhangzók szótag elején hehezetesek - %2: magánhangzók közt gyakran zöngés "kh" - %3: elülső magánhangzók (í/e/á) előtt és szótag végén kicsit palatalizálódik (kj/gj) - néhány mássalhangzó többféleképp írható (mint a magyarban a j/ly) - a "khvaa" kombinációban a v-t nem ejtik ** Magánhangzók |-------+------+----------+--------------------------| | betű | elöl | átírás | ejtés | |-------+------+----------+--------------------------| | - | ا | á | rövid á és e között | | ا | آ | aa | hosszú a | | - / و | ا | o | o és a között (inkább o) | | و | او | ú (o/ow) | ú (néha o vagy ow) | | - | ا | e | e és rövid é között | | ی | ای | í | í | |-------+------+----------+--------------------------| - csúszások: ey, ow - a szóvégi -av ejtése -ow, pl. nárow (ne menj) - a rövid magánhangzók (á, e, o) mássalhangzótorlódás előtt hosszabbodnak - az í magánhangzó előtt rövidül (píaale => piaale) ** Egyéb megfigyelések - az o-ú gyakran u-ú lesz (pl. furúsh, furúdgaah, nuzúl, vuqú' stb.) - hasonlóan az e-í gyakran i-í lesz (pl. girím, kilíd stb.) ** Hangsúly és intonáció - főnevek/melléknevek utolsó szótagja hangsúlyos (de az ezafe sosem!) - az utolsó szótagba beleszámítanak a ragok (pl. többesszám), de nem számítanak az enklitikumok (pl. -í) - kijelentő mondatoknál az ige előtt felviszik a hangot - eldöntendő kérdésnél emelkedő hanglejtés - tagadó mondatoknál a tagadó ige a hangsúlyos / magasan intonált - kiegészítendő kérdő mondatoknál a kérdőszó a hangsúlyos / magasan intonált *** Igék hangsúlyozása - hierarchia szerint 1. tagadó ná- 2. összetett ige főnévi részének utolsó szótaga (pl. negAAh kárdám) [csak véges alakokra] 3. folyamatos mí- prefixum 4. kötőmód be- prefixum 5. a tő utolsó szótagja * Írás - kötött: az írásjegyeknek önálló, kezdő, közbülső és végső alakja van - írásjelek mint a magyarban, csak tükrözve (pl. ،, ؛ ,؟) - idézőjel helyett dupla-kacsacsőrök («...») ** Mássalhangzók |--------+---+---+---+---+----+---+----+---+----+---+----+---+---+----+---+----+---+---+---+----+---+----+---+---+---+---+---+---+---+---+---+---+----| | Forma | A | b | p | t | th | j | ch | H | kh | d | dh | r | z | zh | s | sh | S | D | T | DH | : | gh | f | q | k | g | l | m | n | v | h | y | lA | |--------+---+---+---+---+----+---+----+---+----+---+----+---+---+----+---+----+---+---+---+----+---+----+---+---+---+---+---+---+---+---+---+---+----| | Önálló | ﺍ | ﺏ | پ | ﺕ | ﺙ | ﺝ | چ | ﺡ | ﺥ | ﺩ | ﺫ | ﺭ | ﺯ | ژ | ﺱ | ﺵ | ﺹ | ﺽ | ﻁ | ﻅ | ﻉ | ﻍ | ﻑ | ﻕ | ک | گ | ﻝ | ﻡ | ﻥ | ﻭ | ﻩ | ى | ﻻ | |--------+---+---+---+---+----+---+----+---+----+---+----+---+---+----+---+----+---+---+---+----+---+----+---+---+---+---+---+---+---+---+---+---+----| | Kezdő | - | ﺑ | ﭘ | ﺗ | ﺛ | ﺟ | ﭼ | ﺣ | ﺧ | - | - | - | - | - | ﺳ | ﺷ | ﺻ | ﺿ | ﻃ | ﻇ | ﻋ | ﻏ | ﻓ | ﻗ | ﮐ | ﮔ | ﻟ | ﻣ | ﻧ | - | ﻫ | ﻳ | - | | Közben | - | ﺒ | ﭙ | ﺘ | ﺜ | ﺠ | ﭽ | ﺤ | ﺨ | - | - | - | - | - | ﺴ | ﺸ | ﺼ | ﻀ | ﻄ | ﻈ | ﻌ | ﻐ | ﻔ | ﻘ | ﮑ | ﮕ | ﻠ | ﻤ | ﻨ | - | ﻬ | ﻴ | - | | Végső | ﺎ | ﺐ | ﭗ | ﺖ | ﺚ | ﺞ | ﭻ | ﺢ | ﺦ | ﺪ | ﺬ | ﺮ | ﺰ | ﮋ | ﺲ | ﺶ | ﺺ | ﺾ | ﻂ | ﻆ | ﻊ | ﻎ | ﻒ | ﻖ | ﮏ | ﮓ | ﻞ | ﻢ | ﻦ | ﻮ | ﻪ | ﻰ | ﻼ | |--------+---+---+---+---+----+---+----+---+----+---+----+---+---+----+---+----+---+---+---+----+---+----+---+---+---+---+---+---+---+---+---+---+----| - dupla mássalhangzót a mássalhangzó fölé írt ّ-val jelölik (általában nem) - arab jövevényszavakban és ragozáskor előfordul még a hamza (ئ / أ / هٔ), ejtése mint az ع-é - az -'í írása manapság már yí, de ejtésben néha megmarad a hamza ** Magánhangzók - a rövideket általában nem írják, csak a szó elején és a végén (ld. lejjebb) |----+----------------------------------| | á | / a mássalhangzó felett (َ) | | aa | A | | o | kis váv a mássalhangzó felett (ُ) | | ú | v | | e | / a mássalhangzó alatt (ِ) | | í | y | |----+----------------------------------| - szó elején a rövidek alefre kerülnek, a többiek rendre آ / او / اى - szóvégi á/e-nél egy h-t írnak - néhány -án végű arab határozószót اً-nak írnak - az -áw- ill. -áy- találkozásokból -ow- ill. -ey- lesz, amit így is szoktak kipontozni ** Számok - balról jobbra írják |---+---+---+---+-----+-----+-----+---+---+---| | ٠ | ١ | ٢ | ٣ | ٤/۴ | ٥/۵ | ٦/۶ | ٧ | ٨ | ٩ | | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |---+---+---+---+-----+-----+-----+---+---+---| * Névmások - a többesszámot udvariasságra is használják (első [szerény], második és harmadik személyben is) - E/2 csak nagyon közeli barátokkal, vagy lenézően ** Személyes/Birtokos |---+---------------+----------------------------| | | E | T | |---+---------------+----------------------------| | 1 | mán / bánde % | maa | | 2 | to %2 | shomaa / jenaab-e-'aalí %4 | | 3 | ú / aan %3 | aanhaa / íshaan %5 | |---+---------------+----------------------------| - %: a bánde jelentése szolga, udvarias beszédben használják - %2: írásban tw - %3: emberekre ú, minden másra aan [Thackston:] aan mindenre, ú csak emberekre - %4: jenaab-e-'aalí jelentése excellenciád, udvarias beszédben használják (egyes számban is) - %5: emberekre eredetileg csak az íshaan-t lehetett használni, ma már az aanhaa-t is; az íshaan udvarias beszédbe ment át (tiszteletteljes E/3-ra is) *** Birtokos szuffixumok - nem kötelezőek, lehet ezaafe + személyes névmás is (=> hangsúlyozott birtoklás) - hangsúlytalanok (enklitikum) - aa és ú után y-vel kapcsolódik (-yám stb.), írásban is |---+--------+---------| | | E | T | |---+--------+---------| | 1 | -ám | -emaan | | 2 | -át % | -etaan | | 3 | -esh % | -eshaan | |---+--------+---------| - %: eredetileg -át és -ásh, de az informális -et ill. -esh kiejtés kezdi felülírni [Thackston:] -e végű szavakhoz kapcsolódva -át/-ásh (és az -e kiesik) - az -í végű szavakhoz simán kapcsolva írjuk (nem kell hamza) - az -e végű szavak után külön írjuk, és az -ám/-át/-esh kap egy alefet; az -emaan/-etaan/-eshaan kezdő e-je kiesik - az -aa és -ú végű szavaknál egy y ékelődik be - birtoklásos állítmányhoz: maal-e ..., pl. ín ketaab maal-e mán - enyém/tiéd/stb. lehet (irodalmi szövegben) aan-e mán stb. is - prepozíciókhoz is kapcsolódhat (nem kell ezaafe) [írott nyelvben ritka] - igéhez kapcsolva közvetlen tárgyat is jelölhet, összetett igéknél a főnévi részhez kapcsolódik [írott nyelvben ritka] ** Mutató - ín / aan : ez/az; ez/az a vmi - hámín / hámaan : éppen ez/az a vmi - az ín/aan hozzátehető a chún-hoz => [hám]chonín / [hám]chonaan : ilyen/olyan; így/úgy - a chánd-hoz is tehetőek => chándín : számos, ennyi; chándaan : annyi, (tagadásban) nem annyi[ra] - a towr-ral => [hám]ín towr / [hám]aan towr (/ che towr) : így/úgy(/hogyan) ** Határozatlan - hích : bármi; (tagadásban) semmi, utána mindig egyesszám - kásí / hích kás : valaki - chízí / hích chíz : valami - hích yek/kodaam : egy (meghatározott halmazból) - hích vaqt : valaha; soha ** Visszaható - khod (írva: KHwd), régiesebben khísh[tán] - összekapcsolható a birtokos szuffixumokkal (pl. khod-ám stb.) [beszélt nyelven szinte mindig] - a birtokos szuffixumok használhatóak ilyenkor is (míg a teljes alak nem), pl. báraadár-ám raa dídám, báraadár-e khod raa dídám, *báraadár-e mán raa dídám ** Vonatkozó - ke - az előtte levőhöz -í kapcsolódik (szokásos módon szükség esetén hamzával) - í-re végződő szavak után gyakran lehagyják - az -í és ke egybeírható (-íke) - ha tárgyra utalunk vissza, akkor -í-raa-ke lesz - elöljárószavaknál az aan-al lehet rá hivatkozni (ill. tsz. aanhaa, embernél ú / íshaan), pl. sándúq-íke mán áz aan púl-raa gereftám (a doboz, amiből én a pénzt kivettem), márd-íke pesár-esh be ín mádráse mírávád (a férfi, akinek a fia ebbe az iskolába jár) - hasonlóan a raa-val is, de ez néha beszédben átcsúszik a visszautalt dologra, pl. naame-í-ke dírúz [aan-raa] neveshtám kojaast? [helyes verzió] naame-í-raa-ke dírúz neveshtám kojaast? [pongyola verzió] - a mellékmondat után a főmondat nem állhat csupán létigéből, ilyenkor más sorrend kell, pl. *ín dárs dárs-í-ke dísháb khaandím ást. [rossz, nem állhat magában az ást] dárs-í-ke dísháb khaandím ín dárs-ást. [így megfordítva már jó] ín dárs dárs-í-st-ke dísháb khaandím. [ez is egy megoldás lehet időnként] - az -í nem kell, ha nem kiválasztásról van szó, hanem csak plusz információt szolgáltat, vö.: ketaabí ke mán bíshtár dúst daarám ... (a könyv, amit a legjobban szeretek ...) ketaab-e "Másnáví" ke bozorgtarín ketaab-e Rúmí ast ... (Masnavi, ami Rumi legnagyobb könyve ...) - birtokolt dolgok mindig -í nélküliek - használható kiemelésre is, ilyenkor nélküle is lényegében ugyanazt jelenti a mondat, pl. mán [ke] baa ín píshnáhaad mokhaalef-ám ([ami engem illet] ellenzem ezt az indítványt) *** Időhatározóként - ke = amikor - az első tagmondatban van, tehát "amikor ..., akkor ..." (kivéve egy folyamatos cselekvés megszakításakor: "tévét nézett amikor csörgött a telefon", illetve hánúz + tagadott befejezett múlt: "alighogy hazaért, csörgött a telefon") - nem állhat a tagmondat legelején, pl. báchche ke búdám, zendegí saadetár búd - ha nincs semmi elétehető, akkor egy személyes névmást szúrunk be elé ** Általános - aadám: általános személyként, amikor nem a főige alanya (különben rövid főnévi igenévvel) - ha tárgy, akkor mindig kell -raa, pl. cheraa aadám-raa aanqádr áziyát míkonánd? * Elöljárószavak ** Ezaafe nélkül - be: -ba/-ra/-hoz; -nak; -n (módhatározó, pl. könnyen: be raahtí) - dár: -ban/-on/-nál; -szor (matematikai) - áz: -ból/-ról/-tól; -nál (összehasonlításban) - baa: -val - bí: -talan; nélkül - taa: -ig; amint; azért, hogy - bár: -on - joz: helyett, kivéve ** Összetett elöljárószavak - písh áz / qábl áz: ... előtt - pás áz / bá'ád áz: ... után - joz áz / gheyr áz: -n kívül (átv.) - bírún áz / khaarej áz: -n kívül (térben) ** Ezaafe-vel - báraa-ye: -ért, számára - baalaa-ye: ... felett - paa'í-ye: ... alatt - zír-e: ... alatt - rú-ye: -on, ... felett - jelú-ye: ... előtt (térben) - posht-e: ... mögött - páhlú-ye: -nál; ... jelenlétében - kenaar-e: ... mellett - názdík-e: ... közelében - bedún-e: ... nélkül - donbaal-e: -t (keres / elvisz) - dám-e: -hoz közel - sár-e: ... közben; ... végén/tetején - láb-e: ... szélén - dárbaare-ye: -ról, -val kapcsolatban - písh-e: (vki)-nél/-hez - rúberú-ye: -val szemben - tú-ye: -ba, -ra * Kérdőszavak - gyakran közvetlenül az ige előtt - eldöntendő kérdésnél a mondat elejére jöhet aayaa (de elég az emelkedő hanglejtés is) - che: mi? milyen? [beszélt nyelvben chí] ("milyen?" értelemben utána határozatlan kell) - keí: mikor? - kojaa: hol? - kí: ki? - cheraa: miért? - kodaam: melyik? - chetour: hogyan? - chánd / cheqádr: mennyi? [egyesszámmal] - chánd váqt: milyen hosszú idő? - chándom(ín): hányadik? - néhány kérdőszónak lehet többesszáma, pl. chehaa (mi minden), kíhaa (ki mindenki), kojaahaa (hol mindenhol) * Főnevek - az egyesszámú alak jelenti az elvont fogalmat is, pl. gol: a (bizonyos) virág, (általában) a virágok - határozatlan esetben gyakran -í utótagot kap (ld. partikulák), és/vagy yek (egy) előtagot pl. egy virág: golí / yek gol / yek golí - megszólításnál előre kerül a hangsúly, pl. bÁchche; khAAnom-e álávÍ [<= a cím elejére kerül] ** Főnévi állítmány - ha nincsen módosítva, akkor mindig határozott egyesszámú, pl. álí o ákbár daaneshjú ánd - ha módosított, akkor mindig határozatlan és számban egyeztetett, pl. álí daaneshjú-í zeráng-ást / álí {daaneshjú-ye zeráng}-í-st - ha módosított és tagadott, akkor a határozatlanságjelző csak a melléknévk után jöhet, pl. álí {daaneshjú-ye zeráng}-í níst - irodalmi stílusban a főnév és a jelző közé kerül a(z állító) létige, pl. álí daaneshjú-í-st zeráng; pezeshk-í búd mehrbaan ** Ezaafe - birtoklást, jellemzést (melléknévvel) vagy azonosítást jelöl - a birtokló/jelző kerül hátulra - a kettő közé egy "e" (mgh. után ye) hang kerül - nem írják, kivéve aa és ú után y-vel - í-re és e-re végződő főnévnél az í-re illetve a h-ra kerülhet hamza (az ejtés változatlanul ye) - pl. esm-e mán (az én nevem, írásban "Asm mn") - határozatlan birtokolt dolgot a "yek" vagy "yekí áz" vezeti be, pl. yekí áz ketaabhaa-ye mán / yek daaneshjú-ye daaneshgaah - az ezaafe halmozható, de a melléknevek közé vá (és) is kerülhet, pl. sháb-e taarík-e sárd / sháb-e taarík vá sárd [Thackston:] határozatlannál o, amúgy ezaafe (ld. Melléknevek) ** Többesszám - szabályos esetben: -haa (egybeírva vagy külön, e után csak külön) - embereket jelölő főneveknél -aan is lehet (aa/ú után -yaan, e után -gaan [a h eltűnik]) [Thackston:] páros szervekre és más dolgokra is; ú után néha -aan, pl. baazú => baazúaan - néhány embert (vagy fontosabb állatot) jelölőnél nem lehet -haa - ezek az utótagok mindig hangsúlyosak - általában a rendhagyó alakok az arabból jönnek, és azoknál is használható a szabályos *** Tipikus arab többesszámok - végső -aat (-e végűeknél -jaat), pl. míve => mívejaat - belső -aa-, pl. másjed => másaajed - belső -ú-, pl. hárf => horúf - végső -ín (emberekre), pl. mosaafer => mosaaferín; í-re végződő szavak után -ún, pl. enqelaabí => enqelaabíún * Melléknevek, határozók - jelzett után, kapcsolódás ezaafe-vel, de határozatlan után nincs, pl. mízí khúb = {míz-e khúb}-í - számban egyeztetni nem kell - több melléknév esetén mindegyik közt ezaafe, de határozatlannál "o", pl. mízí khúb o bozorg = {míz-e khúb-e bozorg}-í - középfok: -tár (hangsúlyos) - felsőfok: -tárín (hátul hangsúlyos, a jelzett elé kerül!) - két kivétel: khúb => behtár(ín), zíaad/kheílí => bíshtár(ín) [néha csak bísh] - "bonyolult" mellékneveknél bíshtár + ... alakban képezzük a középfokot - "bonyolult" mellékneveknél külön írjuk a tárín-t [Thackston:] -tár/-tárín mindig írható egybe vagy külön - felsőfokra lehet még: ... áz háme - összehasonlításnál a "mint": áz, taa => taa akkor, ha: - az összehasonlítás a főige után kerül - az összehasonlítás alapja prepozíciós vagy tárgy - nem azonos az összehasonlítás alapja ("inkább ez mint az" típusú) - negatív összehasonlítás: be ...-gí-ye níst ( nincs olyan ..., mint ) ** Melléknevekből képzett főnevek használata - be ín ... => ennyire, pl. be ín zúdí "ennyire korán" - be aan ... => annyira, pl. be aan bozorgí "annyira nagy" - be ...-e ... => olyan ..., mint, pl. ín be khúbí-e aan ást "ez olyan jó, mint az" ** hárche - hárche ...-tár => annyira ... amennyire csak lehet, pl. baayád hárche zúdtár beresím - ...-e támaamtár => ugyanez (a baa-val képzett több szavas határozóknál), pl. baa ehteraam-e hárche támaamtár tá'zim-kárd - hárche ...-tár, ...-tár => minél ..., annál ..., pl. hárche bíshtár, behtár - ha a mellékmondat jövőre vonatkozik vagy lehetetlen, akkor kötőmóddal, pl. hárche bolándtár begúíd, behtár míshenávánd * Igék - alapformák: múlt idejű tő (MT), jelen idejű tő (JT) - a JT általában a MT az utolsó t/d/íd nélkül - egyeztetés nem élő dolgoknál mindig egyesszámmal (de az állító létige rövid mondatokban, ahol közel a többesszámú alany, többesszámban is lehet) ** Tagadás - ná- (mindig hangsúlyos) - mgh. előtt náy- (kivéve: ístaadán => náíst..., írásban n- vagy nh- kerül a kezdő alef elé) - á- és o- kezdetűeknél írásban a kezdő alef eltűnhet - aa kezdetűeknél írásban a madde kitehető, de nem muszáj ** Főnévi igenév - MT + -án (hátul hangsúlyos) - főnévként használható (kaphat -raa partikulát, vagy birtokos személyragokat stb.), tehát alanyként, tárgyként, elöljárószó után *** Rövid főnévi igenév - MT - használható a jövőidő kifejezésénél (ld. lent) - használható az alábbi személytelen kifejezésekben: - a baayestán igével, ha általános alanyt akarunk kifejezni (pl. "az embernek azt kell mondania"), tehát baayád (kell), nábaayád (nem szabad), baayest (kellett), nábaayest (nem volt szabad) után - a shodán ige személytelen alakjaival: [ná]míshod, [ná]míshávád "[nem] lehetséges" - a távaanestán ige személytelen alakjaival: [ná]mítávaanest, [ná]mítávaan "[nem] lehet" ** Múlt - MT + ... |---+-----+------------| | | E | T | |---+-----+------------| | 1 | -ám | -ím | | 2 | -í | -íd | | 3 | - | - / -ánd % | |---+-----+------------| - %: aanhaa: -, íshaan: -ánd - a hangsúly mindig a szótő végén van (ha nincs tagadva) ** Jelen - éppen végbemenő, habituális, vagy jövőidő kifejezésére - mí + JT + ...; kivéve daashtán, ahol daar + ..., és a személytelen igék (ld. lejjebb) - a mí hangsúlyos, ha nincsen tagadva - a mí-t lehet egybe és külön is írni, de: (1) á-val kezdődő JT előtt csak egybe (és az alef eltűnik) (2) í-vel kezdődő JT előtt csak külön (3) modern helyesírás szerint általában külön írják [Thackston: mindig lehet egybe és külön írni, aa-val kezdődőeknél a madde opcionális, más magánhangzóval kezdődőeknél a szótőkezdő alef kieshet] - a búdán és a daashtán nem kap mí- prefixumot; a daashtános összetett igék egy része sem - ha a JT aa-ra vagy ú-ra végződik, az á-k elé egy y, az í-k elé egy (y-on ülő) hamza (') kerül, pl. míaayám, míaa'ím stb., mígúyám, mígú'ím stb. |---+-----+--------------| | | E | T | |---+-----+--------------| | 1 | -ám | -ím | | 2 | -í | -íd | | 3 | -ád | -ád / -ánd % | |---+-----+--------------| - %: aanhaa: -ád, íshaan: -ánd *** Rendhagyó JT-k - meg kell tanulni, de az alábbi szabályosságok sokszor működnek - a -khtán végű igéknél -z vagy -s vagy -sh lesz - az -údán végű igéknél -aa lesz - a -stán végűek általában rendhagyóak (változatosan: -h/-nd/-n/...) - az -aaftán/íftán/úftán végűeknél általában -aab/-íb/úb lesz - az -ordán végűeknél -aar lesz - az -aashtán végűeknél mindig -aar lesz *** Létige - a búdán helyett (aminek a JT-e baash, "létezik") egy másik igét használnak - hosszú és rövid alakok; mindegyik hosszú alak elöl hangsúlyos |---+---------------------+-----------------------------------| | | E | T | |---+---------------------+-----------------------------------| | 1 | hástám / -ám | hástím -ím | | 2 | hástí / -í | hástíd / -íd %2 | | 3 | hást / ást / -ást % | hást/ást/-ást % / hástánd/-ánd %2 | |---+---------------------+-----------------------------------| - %: a hást létezést fejez ki, míg az ást ekvivalenciát [Thackston:] az összes hosszú alak létezést fejez ki, nincs hosszú "ást" alak, de magánhangzó után használják a hosszú alakot is sima értelemben, hogy elkerüljék a magánhangzótorlódást (viszont ilyenkor nincs hangsúlyuk) - %2: aanhaa: -ást, íshaan: -ánd **** Kötések [Mace] - az előző szó végződése alapján: |------+--------------+-------------+-------------+--------------+--------------+---------------| | | -ám | -í | -ást | -ím | -íd | -ánd | |------+--------------+-------------+-------------+--------------+--------------+---------------| | msh. | külön / -ám | külön / -í | külön % | külön / -ím | külön / -íd | külön / -ánd | | aa/ú | külön / -yám | külön / -'í | külön / -st | külön / -'ím | külön / -'íd | külön / -yánd | | í | külön / -ám | külön / -í | külön / -st | külön / -ím | külön / -íd | külön / -ánd | | e | külön | külön | külön | külön | külön | külön | |------+--------------+-------------+-------------+--------------+--------------+---------------| - %: ebben a formában beszélt nyelvben e-nek ejtik - a "kí hástíd?"-et általában "kístíd?"-re rövidítik **** Kötések [Thackston] - az előző szó végződése alapján: |------+-------+-------+---------------------+-------+-------+-------| | | -ám | -í | -ást | -ím | -íd | -ánd | |------+-------+-------+---------------------+-------+-------+-------| | msh. | -ám | -í | külön [ritkán -ást] | -ím | -íd | -ánd | | aa | külön | -'í | -st | -'ím | -'íd | külön | | ú | külön | -'í | -ást [ritkán -st] | -'ím | -'íd | külön | | í | külön | külön | külön / -st % | külön | külön | külön | | e | külön | külön | külön | külön | külön | külön | |------+-------+-------+---------------------+-------+-------+-------| - %: hangsúlytalan í után -st (ritkán hangsúlyos í után is) - a "külön" kötés nélküliséget jelent, szóköz nem feltétlenül van - az e + -ám/-ást/-ánd ejtésekor az e kiesik - che + ást => chíst, che + ánd => chístánd kí + ást => kíst, kí + ánd => kístánd **** Tagadás - níst-, létezés és ekvivalencia értelemben is - elöl hangsúlyos |---+--------+------------------| | | E | T | |---+--------+------------------| | 1 | nístám | nístím | | 2 | nístí | nístíd | | 3 | níst | níst / nístánd % | |---+--------+------------------| - %: aanhaa: -, íshaan: -ánd ** Kötőmód (felszólító mód) - magában felszólítás, tiltás (második, harmadik személy) ill. engedélyezés (első személy), de ilyenkor E/2-nél nincs -í utótag, tehát pl. bíaa (gyere), nánevís (ne írj) - képességet, érzelmeket, kívánságot, bizonytalanságot kifejező igék után - mint a jelen, de mí- prefix helyett be- (szintén hangsúlyos) - ha a JT á-val vagy aa-val kezdődik, a prefix bí- (írásban mindkét esetben byA...!) - ha a JT í-vel kezdődik, külön írjuk a be prefixet - összetett igéknél nincs be (bí) prefix, kivéve a daadán-os igéket - tagadásnál a be- kiesik, csak a tagadó ná(y)- marad - alárendelt esetben, ha változik az alany, egy ke vezeti be: míkhaahám ke shomaa bíaaíd *** Rendhagyó igék (búdán és daashtán) - a búdan töve baash lesz, és nem kap be- prefixet, tehát baashám, baashíd stb., de kap ná-t - a daashtán jelenidőben is befejezett kötőmódot képez, tehát daashte baashám/baashíd stb. ** Folyamatos múlt - mí + múlt (pl. míráftám, míráftíd stb.) - múltban ismétlődő esemény vagy megszakított folyamat (pl. éppen olvastam, amikor csöngettek) ** Igenevek *** Ágens - JT + ánde (az án hangsúlyos) - lehet használni főnévként is, többesszáma ilyenkor -gaan (pl. párídán => páránde => párándegaan) - összetett igéknél a főnévi tag + JT, pl. paak kárdán => paakkon; daanesh jostán => daaneshjú *** Módhatározó - JT + [y]aan - pl. khándaan (nevetve) *** Képesség - JT + [y]aa - pl. khaandán => khaanaa (olvasható), daanestán => daanaa (bölcs) - csak néhány igére használható ** Befejezett alakok (főleg írásban és formális beszédhelyzetben) - múltidejű melléknévi igenév (MMI): MT + e - az MMI magában abszolutív, pl. ú vaared-e otaaq shode, háme ráftánd "ő a szobába belépve, mindenki elment" - befejezett jelen és múlt a létige alakjaival, pl. neveshte ám, neveshte búdám - a befejezett jelennél a létige rövid formáját használják, de különírva (saját aleffel) - tagadásnál a MMI-et tagadjuk, pl. nákárde ám, nákárde búdám - kötőmódot is hasonló módon képezhetünk, pl. ráfte baashám, náráfte baashám - van "folyamatos befejezett" is: mí + MMI + létige, pl. míráfte-ám / zendágí míkárde-ást, ahol egy múltbeli folyamatos/szokásos cselekvés hatással van a jelenre *** Befejezett múlt használata - múltbeli előidejűség kifejezése - tehető utána egy ke: mán taaze ráfte búdám ke shomaa aamádíd [épp elmentem, amikor jöttél] - a hánúz + tagadás (még nem) használatával "amint" értelem, pl. hánúz nánesháste búdám ke dár baaz shod [alig ültem le, és már nyílt az ajtó] - ha a létige befejezett jelenbe kerül, akkor elbeszélő múlt [ritka], pl. dár aan váqt be sísaalegí náresíde búde ást [akkor még nem érte el a 30 évet] ** Passzív alakok (elég ritka) - MMI + shodán; ágens az áz-zal fejezhető ki, pl. ín áz kí peidaa shod? - kötőmódnál lehagyható a be-, tehát MMI + [be]sháv- - a tagadás a shodán-hoz kapcsolódik, pl. díde náshávám - a kárdán-os összetett igéknél az igei részt helyettesíti a shodán, pl. peidaa shodán - a zádán-os összetett igéknél az igei részt helyettesíti a khordán, pl. koták khordán - a daashtán-os igéknél is, de néha yaaftán-t használnak passzívhoz, pl. ánjaam yaaftán - más összetett igéknél az igei rész MMI-jéhez kapcsolódik a shodán, pl. neshaan daade shodán ** Személytelen igék *** Baayestán és shaayestán - csak idő szerint ragozzuk, személy szerint mindig E/3 (pl. baayest) - jelen időhöz nem kap mí- előtagot (baayád, shaayád) - kötőmódot vonz - beszélt nyelvben E/1 múltidő (kellett vmit csinálnom): baayád míkárdám (baayest bekonám helyett) de ez az alak egyben a kontrafaktuális is! - furcsa/gyanús [Colloquial Persian, Unit 14] *** Távaanestán és shodán - ld. rövid főnévi igenév *** Összetett igék - általában aktívan nem befolyásolható dolgok (pl. emlékezés, érzések - fáradtság, álmosság stb.) - a főnévi részt birtokos alakba helyezzük, itt jelenik meg az alany - az igei rész E/3 alakú, pl. yaad-ám níst ("nincs emlékezetem" - nem emlékszem), khaab-etaan mí-aayád ("az álmod jön" - álmos vagy) ** Jövőidő (főleg írásban és formális beszédhelyzetben) - khaastán jelen ideje mí- előtag nélkül + az ige rövid főnévi igeneve, pl. khaahám kárd - ilyenkor a segédigénél lényegesen hangsúlyosabb a főnévi igenév (hátul hangsúlyos) - tagadásnál a segédigét tagadjuk, és az lesz hangsúlyos, pl. nákhaahám goft - a létige helyett jövőidőben a shodánt használjuk, tehát pl. khaahád shod - összetett igéknél a két tag közé ékelődik a segédige, pl. táshríf khaahád aavárd ** Kontrafaktuális - alakra megegyezik a folyamatos múlttal - olyan helyzetekben, amikor kötőmód kéne - pl. baayád míráft (el kellett volna mennie) vs. baayád ráfte baashád (biztosan elment) - pl. kaash[kí] ínjaa búdíd (bárcsak itt lettél volna) vs. ... baashíd (... lennél) - pl. behtár búd namíaamádíd (jobb lett volna, ha nem jössz) * Partikulák ** Tárgyjelölő - a határozott tárgy után jön: raa - egybe és külön is lehet írni - személyes névmásokkal általában egybeírják (és mán + raa => máraa, to + raa => toraa (nincs w)) - ha határozatlanság-jelölővel együtt szerepel, akkor "egy nem meghatározott, de nem bármilyen", pl. ketaab-e dígár-í khaastám [egy (bármilyen) másik könyvet kértem] pl. ketaab-e dígár-í-raa khaastám [egy (bizonyos) másik könyvet kértem] ** Határozatlanság-jelölő - főnevekhez (vagy főnévi csoporthoz) -í szuffixumot lehet rakni a határozatlanság hangsúlyozására - "és"-sel összekötött főneveknél csak a végén szerepel, pl. {ketaab-o qálám}-í - tagadott alakokkal gyakran szerepel, pl. hích kásí nádídám - ha az ezaafe helyére kerül, akkor az ezaafe eltűnik, pl. márdí khúb (de a leggyakoribb, hogy a csoport végére kerül, tehát pl. márd-e khúbí) - ha a főnév/melléknév már í-re végződött, akkor nem változik [Thackston:] ilyenkor külön alefet kap, amit nem kötünk az előző y-hoz - ha a főnév/melléknév aa-ra vagy ú-ra végződik, egy (mindig y-on ülő) hamza (') jön közbe, pl. aaqaa'í (írva: AqA'y) - ha a főnév/melléknév e-re végződik, akkor ejtésben hamza van, de írásban három lehetőség van: (1) nem változik az alak (pl. khaane'í, írva: khAnh) (2) a végső h-ra kerül egy hamza (pl. khAnH) (3) az í elé egy alef is kerül, amit nem kötünk az előző h-hoz => ezekből manapság a 3-as a leggyakoribb ** Hám - hangsúlyozás (összehasonlításnál, rámutatásnál), pl. Kodaam? Ín hám. vagy pl. mán hám mírávám, válí ... - már, pl. aanhaa hám ráfte búdánd - szintén, pl. mán hám mírávám * Konstrukciók ** Feltételes mondatok - ha: ágár (elhagyható) - biztos: ha [jelen], [jelen], pl. ágár mídaaníd, cheraa namígúíd? "ha (úgyis) tudod, ..." (ha a "ha" elmarad, akkor a feltétel kötőmódú) - feltételes: ha [kötő/múlt], [jelen/jövő/felszólító]; a kötőmód erősíti a valószínűtlenséget (bár a Colloquial Persian szerint épp a múltidő erősíti a valószínűtlenséget) múltra vonatkozó feltételnél múltbeli kötőmód, pl. ágár ú-raa díde baashíd ... - lehetetlen: ha [folyamatos múlt], [folyamatos múlt]; vonatkozhat múltra vagy jövőre is - beszélt nyelvben a lehetetlen mindkét oldalán lehet befejezett múlt is ** Időtartamok kifejezése - vmennyi idő óta: (időtartam) ást [ke] (jelen) - sima: pl. se saal-ást ke ínjaa hástám (3 éve vagyok itt) - állapotok, tagadás: pl. do háfte-ást ke áz khaane bírún náráfte-ást (2 hete nem ment ki a házból) - folyamatban levő cselekvés: pl. do saa'át-ást ke kaar-míkonám (2 órája dolgozom) - mindezek múltidőben hasonlóan (ást helyett búd) - az idő hosszának hangsúlyozására: éppen most (ld. lent), pl. cháhaar saa'át-ást ke daarád míkhaanád (négy órája énekel folyamatosan [és már elegem van]) ** Éppen most / éppen akkor - ld. a kollokviális folyamatos igeidőket (használják néhá írásban is) * Szórend - S + O + V => alany + idő + tárgy + mód + hely + ige - a közvetlen tárgy általában megelőzi a közvetettet - a kérdőszó általában az igéhez közel kerül, kivétel a cheraa (miért?), ami előre * Számok ** Alapszámok - a főnév mindig egyesszámban - a helyiértékeket "o" választja el, sorban felülről lefele - 0: sefr - 1: yek - 2: do - 3: se - 4: cháhaar - 5: pánj - 6: shesh - 7: háft - 8: hásht - 9: noh - 10: dáh - 11: yaazdáh - 12: dávaazdáh - 13: sízdáh - 14: cháhaardáh - 15: paanzdáh - 16: shaanzdáh - 17: hívdáh [írva hefdáh] - 18: hízhdáh [írva hejdáh] - 19: núzdáh - 20: bíst - 30: sí - 40: chehel - 50: pánjaah - 60: shást - 70: háftaad - 80: háshtaad - 90: návád - 100: sád - 200: devíst - 300: sísád - 500: paansád - 400/600/700/800/900: ... sád (cháhaarsád, sheshsád, háftsád, háshtsád, nohsád) - 1000: hezaar (yekhezaar, dohezaar stb.) - 1000000: melyún / miliún ** Törtek és szorzók - 1/2: ním - arab verziók is néhányból: - 1/2: nesf - 1/3: sols - 1/4: rob' - %: ... dár sád, pl. 50% => pánjaah dár sád - n-szeres: n báraabár ** Számlálószavak - az időt (saa'át, saal stb.), alkalmat (baar, dáf'e) kifejező szavakhoz nem kell - a mértékegységek is számlálószavakként funkcionálnak - a "taa" egy általános számlálószó (>=2 dologra), emberekhez "náfár" - a "daane" apró dolgokra, az "ádád" pedig árucikkekre ** Sorszámnevek - a szabályos végződés -om (hangsúlyos) - 1. ávvál (ritkán: nokhost / yekom) - 2. dovvom - 3. sevvom - utána szabályos (cháhaarom, pánjom, ...), de 2/3-ra végződőeknél mint fent - mindezek kaphatnak egy plusz -ín végződést (ávválín, dovvomín stb.) és a főnév elé kerülnek - a sima verzió fix rendezésre, az -ín végződéses ideiglenes rendezésre utal, pl. az 5. ház az utcában fix, az 5. fehér ház az utcában nem - az első négyre arab verziót is használnak, gyakran határozóként: - 1. ávvál => ávválán - 2. sání => sánián - 3. sáles => sálesan - 4. raabe' => raabe'an ** Idő - forma egésztől félig: saa'át-e-... o ... dáqíqe, pl. saa'át-e-se o dáh dáqíqe (3 óra 10 perc), vagy saa'át-e-shesh o ním (fél 7) - forma féltől egészig: ... dáqíqe be ..., pl. hásht dáqíqe be cháhaar (8 perc múlva 4), vagy yek rob' be do (háromnegyed 2) vagy saa'át-e yaazdáh-o rob' kám (háromnegyed 11) - általános forma: ... dáqíqe áz ... gozáshte, pl. pánjaah dáqíqe áz cháhaar gozáshte (4:50), vagy rob' saa'át áz hásht gozáshte (8:15) - negyedóra: rob' [saa'át] - félóra: ním [saa'át] - másodperc: saaníye *** A hét napjai - szombat: shámbe - vasárnap : yekshámbe - hétfő : doshámbe - kedd : seshámbe - szerda : cháhaarshámbe - csütörtök : pánjshámbe - péntek : jom'e / aadíne (ritkábban) - ezek elé lehet tenni a rúz (nap) szót ezaafeval, pl. rúz-e-doshámbe - melyik nap: chándshámbe - hagyományosan naplementekor kezdődik a nap, tehát a "shab-e jom'e" csütörtök estét jelent (manapság kiment a használatból, kivéve épp a csütörtök este) - fordított sorrenddel a "normális" értelmet kapjuk, pl. "jom'e shab" péntek este *** Dátumok - a dátum sorrendje [hét-napja]-nap-hónap-év, ahol a nap sorszámnév és ezaafe-ben van a hónappal, pl. shámbe shaanzdáhom-e-khordaad (iráni 3. hó 16-a, szombat), ávvál-e-maars (március 1-je) - az évet mint egy számot olvassák fel, előtte saal (év) + ezaafe, pl. saal-e hezaar o nohsád o cháhaardáh (1914) **** Muszlim naptár - egy fajta holdnaptár, tehát rövidebb az év - csak vallási ünnepekre használják - az éveket a holdnaptári hijrától számítják "hejrí-e qámárí" (i.sz. 622) - 1. hónap: mohárrám - 2. hónap: sáfár - 3. hónap: rabí'ol'avval - 4. hónap: rabí'ossaaní - 5. hónap: jomaadál'úlaa - 6. hónap: jomaadál'okhraa - 7. hónap: rájáb - 8. hónap: shá'baan - 9. hónap: rámázaan - 10. hónap: shávvaal - 11. hónap: zelqa'de - 12. hónap: zelhejje **** Iráni naptár - a tavaszi napéjegyenlőségkor kezdődik (március 20-22 között valahol) - az éveket a nap-naptári hijrától számítják "hejrí-e shámsí" (i.sz. 621) - 1. hónap (31 napos) : fárvárdín - 2. hónap (31 napos) : ordíbehesht - 3. hónap (31 napos) : khordaad - 4. hónap (31 napos) : tír - 5. hónap (31 napos) : mordaad - 6. hónap (31 napos) : sháhrívár - 7. hónap (30 napos) : mehr - 8. hónap (30 napos) : aabaan / ábaan - 9. hónap (30 napos) : aazár - 10. hónap (30 napos) : dey - 11. hónap (30 napos) : báhmán - 12. hónap (29 napos, 30 szökőévkor) : esfánd[yaar] - utána lehet tenni a maah (hónap) szót, pl. tírmaah (főleg a rövidebbekhez szokás) - a szökőév (saal-e-kábíse) 4 évente van, pl. 1379-ben (i.sz. 2000) - évszakok: báhaar (1-3), taabestaan (4-6), paaíz (7-9), zemestaan (10-12) **** Nemzetközi naptár - nem hivatalos, a francia neveket használják, francia kiejtéssel - január: janvier [zhaanvíye] - február: février [fevríye] - március: mars [maars] - április: avril [aavríl] - május: mai [me] - június: juin [zhúán] - július: juillet [zhúíye] - augusztus: août [owt] (a végső t hallatszik) - szeptember: septembre [septaambr] - október: octobre [oktobr] - november: novembre [novaambr] - december: décembre [desaambr] *** -ként -szer - határozatlan + szám + baar/dáf'e - pl. saal-í do dáf'e => évente kétszer ** Határozatlan - [yek]chánd + egyesszám[-í], pl. yekchánd saalí (néhány év) - többesszám-í chánd, pl. saalaan-í chánd (néhány év, irodalmi stílus) - nem megszámlálhatóra => cheqádr + egyesszám - egy kevés => kám-í / qádr-í + egyesszám - 2-3: do se, 5-6: pánj shesh stb. - több/kevesebb X, mint ... => ... X bíshtár/kámtár, pl. do taa qálám bíshtár (több, mint két toll) * Szóképzés ** Főnevek képzése - JT + [y]esh => absztrakt főnév, pl. aamúzesh (tanulás, tudás) - az -e végű melléknévekből -gí hozzátevésével absztrakt főnév lesz, pl. khástegí (fáradtság), ez mindig működik, melléknévi igenevekre is - MT o JT, vagy MT o MT, pl. goftogú, aamádoraft - főnév + -baan (néha -vaan) az ott dolgozó foglalkozást jelenti, pl. baaghbaan (kertész) - főnév + -gaah/[e]staan vmi helyét jelöli, pl. Torkestaan (Turkesztán), daaneshgaah (egyetem) - főnév + -khaane a hely, ahol vmit tárolnak vagy csinálnak, pl. ketaabkhaane (könyvtár) - MT + -aar absztrakt főnevet képez, pl. goftaar (beszéd) - melléknév + aa: absztrakt tulajdonság, pl. gármaa (melegség) - a -[g]í képző (ld. lejjebb) absztrakt főneveket is képez, pl. daanaa'í (bölcsesség); de -í végű melléknévnél helyette búdán (pl. ábrí-búdán : "felhősség") [vagy rendhagyó arab] - [beszélt nyelvben] -chí a valamivel foglalkozó embert jelöli, pl. telefonchí (operátor) - főnév + JT, pl. aashpáz (szakács) - a -kár/kaar/-gár/-gaar szuffixumok vmilyen munkavégzést jelölnek - az -ák végződés kicsinyítőképző, pl. morghák, pesárák stb. - a -che végződés is kicsinyítőképző (csak élettelenre), pl. dáryaache ** Műveltető igék képzése - JT + aandán/aanídán, pl. súkhtán, súz- (ég) => súzaanídán (meggyújt) - a tő rövid á-jából aa-t csinálva, pl. gozáshtán => gozaashtán ** Melléknevek/határozók képzése - msh. után -í, -e után -gí, más magánhangzó után -'í (főnévi igenévhez kapcsolva "-való"/"-ható", pl. dúst-daashtání "szeretnivaló", baavár-nákárdání "hihetetlen" stb.) - pl. íraan => íraaní, háfte => háftegí - [g]aane, pl. báraadáraane "testvéri"; mo'áddábaane "udvariasan" - főnév + JT, pl. khoshgú (hízelgő) ** Egyéb - a hám- prefixum kiemel, vagy (mint a latin cum-) közös cselekvésre utal - számok alapján: szám + főnév + e/í, pl. bístsaale (20 éves), dochárkhe (kerékpár) * Klasszikus nyelv ** Magánhangzók - áw és áy ejtése áw és áy volt - volt külön ó (ejtsd: ów) és é (ejtsd: éy) - az ó-ból később ú, az é-ből í lett - klasszikus szövegek olvasásakor sem különböztetjük meg (de Iránon kívül még léteznek) ** Elöljárószók - a "be" névmások előtt "bed", pl. be ín => bedín, be ó => bedó - néhány kifejezésben a modern nyelv is tartalmazza, pl. bedín vasíle - más elöljárószók régen hátul voltak, elöl pedig "be" volt, pl. be sár-ásh bár (a fején); be zámín ándár (a földben) ** Óhajtó mód - csak harmadik személyben - JT + aad (tagadva: má + JT + aad) - a búdán óhajtó módja rendhagyóan baad (tagadva: mábaad) ** Tiltás - ná- helyett má-, pl. mákon ** Megszólítás - név után -[y]aa, pl. khodaa-yaa, Haafez-aa - "óh"-ként időnként máshova is beékelődik, pl. mábaad-aa (ó ne legyen) - a "válaszolta" is gyakran goft-aa ** A raa partikula - eredetileg részesesetet jelölt - a birtoklást is ezzel fejezték ki (neki van), pl. váy-raa bánde-é búd "volt egy szolgája" - névmásoknál jelenthet tárgyesetet is ** Utótagos személyes névmások - jelenthetnek részesesetet is (nem csak tárgyesetet és birtoklást) - nem feltétlenül ahhoz vannak kapcsolva, amire vonatkoznak ** Igék aspektusai - be- + múltidő: befejezettséget jelöl (de ha nincs, attól még lehet befejezett) - egyszeriséget, pillanatnyiságot, véglegességet fejez ki (görög aoristos, orosz befejezett igék) - mí- helyett hámí: folytonosságot, ismétlést jelöl - nem muszáj az ige előtt lennie, utána is kerülhet - múltidő + -í: régen ismétlődő cselekvés, pl. aamádándí: szoktak jönni - ezzel (ahogy a modern nyelvben) kifejezhető a lehetetlen feltétel is - kombinálható a be- és -í, pl. beneshástí: le szokott ülni ** Elbeszélő múlt - a sima múltidőnél a személyragok elé -ást- ékelődik be (-ástám, -ástí, ...) - az "ást"-on van a hangsúly - ez kombinálható az ismétlődést ill. lehetetlen feltételt kifejező -í raggal (ld. aspektusok) ** Közmondásos múlt - közmondásokban, versek általános érvényű állításaiban a sima múlt helyettesítheti a jelen időt ** Létige - jelen időben bov- tő (bovám, boví, bovád, bovím, bovíd, bovánd) - az E/3 jelen- és múltidő írásban ugyanúgy néz ki (bovád / búd) - a "níst"-nek ná- volt a töve (náyám, náí, níst, náím, náíd, náyánd) - az E/3 rendhagyóan níst ** Kötőszavak - cho / chon: mert, amikor, ha, mint, hogyan? * Beszélt nyelv - az írása nem standardizált ** Fonetikai változások - "aan" => "ún" majdnem mindenhol, pl. aan khaane => ún khúne (de pl.: íraan, daastaan) - "aam" => "úm" néha, pl. aamádán => úmádán, kodaam => kodúm - "st" => "ss" általában (de írásban nem reprezentálják) - "ár" => "e" szó végén ezeknél: dígár => díge, ágár => áge, mágár => máge, aakhár => aakhe - "-e" + enklitikum => "-á", pl. kháste-ást => khástáss, khaane-shaan => khúnáshún - "-e" + "-íX" => "-íX" a befejezett alakoknál, pl. ráfte-ím => ráftím - "-haa" => "-aa" többesszám, pl. ketaabhaa => ketaabaa - magánhangzók közti és szó végi h általában eltűnik, pl. hámraah => hámraa - szó végi hamza/3ain is eltűnik, pl. ertefaa' => ertefaa ** Létige - rövid alak (az előző hang alapján): |--------+-----+----+------+-----+-----+--------| | | -ám | -í | -ást | -ím | -íd | -ánd | |--------+-----+----+------+-----+-----+--------| | msh./í | -ám | -í | -e | -ím | -ín | -án[d] | | egyéb | -m | -y | -st | -ym | -yn | -n | |--------+-----+----+------+-----+-----+--------| - hosszú alak (csak a T/2, T/3 különbözik az írottól): |---+--------+--------| | | E | T | |---+--------+--------| | 1 | hástám | hástím | | 2 | hástí | hástín | | 3 | hást | hástán | |---+--------+--------| - a rövid és hosszú létige közti értelmi különbség gyakorlatilag megszűnt - hosszút használják: (a) kiemelésre (b) az -í után (kivéve E/3, ahol az -e -t használják) (c) az -[á]m ill. a [h]ám után (d) nem í/e magángangzó után ** Ragozás *** Múlt - a MT általában nem változik, kivéve távaanestán => túnest [de személytelen mítávaanest] - személyragok: |---+--------+-----| | | E | T | |---+--------+-----| | 1 | -ám | -ím | | 2 | -í | -ín | | 3 | [-esh] | -án | |---+--------+-----| - mivel a befejezett alakoknál a MMI-ből az -e kiesik, megegyezik a sima múlttal (kivéve E/3: -e) - de a befejezetteknél a személyragokon lesz a hangsúly, míg a sima múltnál előtte, pl. ráftÁm vs. rÁftám; ráftÍn vs. rÁftín; de: ráftE vs. rÁft *** Jelen - a JT néhány igénél változik, ld. lent - személyragok mássalhangzó után: |---+-----+-----| | | E | T | |---+-----+-----| | 1 | -ám | -ím | | 2 | -í | -ín | | 3 | -é | -án | |---+-----+-----| - személyragok magánhangzó után: |---+----+-----| | | E | T | |---+----+-----| | 1 | -m | -ym | | 2 | -y | -yn | | 3 | -d | -n | |---+----+-----| *** JT változások |--------------+-----------+--------------+-------------------------| | szó | JT | Jelen E/1 | felszólító | |--------------+-----------+--------------+-------------------------| | aavord- | -aar- | míaarám | bíaar[ín] | | [á]ndaakht | -ndaaz- | míndaazám | bándaaz[ín] | | vár-daasht- | vár-daar- | vár-mídaarám | vár-daar[ín] | | túnest- | tún- | mítúnám | betún[ín] | | khaast- | khaa- | míkhaam | bekhaa[yn] | | daad- | d- | mídám | bedeh / bedín | | dúnest- | dún- | mídúnám | bedún[ín] | | ráft- | r- | mírám | borow / berín | | shod- | sh- | míshám | beshow / beshín | | shost- | shúr- | míshúrám | beshúr[ín] | | sh[e]kást- | shkán- | míshkánám | beshkán[ín] | | sheníd- | shn[áv]- | míshn[áv]ám | beshnow / beshnín | | sh[e]naakht- | shnaas | míshnaasám | beshnaas[ín] | | g[o]zaasht- | [g]zaar- | mí[g]zaarám | bezaar[ín], bogzaar[ín] | | g[o]zásht- | [g]zár- | mí[g]zárám | bezár[ín], bogzár[ín] | | goft- | g- | mígám | begú / begín | | n[e]shást- | nshín- | mí[n]shínám | be[n]shín[ín] | | n[e]vesht- | nvís- | mínvísám | benvís[ín] | |--------------+-----------+--------------+-------------------------| *** Folyamatos igeidők - a beszélt nyelvben a sima jelen/múlt nem jelent folyamatost - folyamatos jelen: daashtán + jelen, pl. daarám mírám, daarí mírí stb. - folyamatos múlt: daashtán + múlt, pl. daashtám míráftám, daashtí míráftí stb. - ezeket nem lehet tagadni - kifejezhető velük, hogy éppen amikor vmi történt, vmi más történt: pl. daashtám rúznaame míkhaandám ke telfon záng zád. ** Partikulák *** ezaafe - főnév + melléknévnél az ezaafe hátraugorhat, hangsúlyosan: otaaq-e kúchek => otaaq kúchek-e - ha -raa is kapcsolódna hozzá, akkor -e helyett -á lesz: kíf-e síaah raa => kíf síaah-a-ro *** raa - a -raa partikulából -ro/-re lesz, mássalhangzó után -o/-e [mán + raa => máraa helyett mán-o] - írásban szokás vaav-al reprezentálni - ha -[h]ám is van utána, akkor teljesen kiesik, pl. aan-raa-hám dídám => ún-ám dídám - használható idő-/helyhatározóként, pl. shíraaz-o náráftám *** ke - kiemeli az előző szót - pl. ín-ke dorost níst => EZ nem jó (nem az) - pl. ín dorost níst-ke => ez NEM jó ** Birtokos szuffixumok - az előző hang alapján: |-----+-----+-----+------+-------+-------+--------| | | Én | Te | Ő | Mi | Ti | Ők | |-----+-----+-----+------+-------+-------+--------| | msh | -ám | -et | -esh | -emún | -etún | -eshún | | mgh | -m | -t | -sh | -mún | -tún | -shún | |-----+-----+-----+------+-------+-------+--------| - az E/3 -[e]sh szuffixum jelentheti, hogy "az a ..., amiről szó van" (cf. indonéz -nya) ** Elöljárószók - "dár => "tú[-ye]" - helyhatározók általában az ige után kerülnek, pl. dár aan khaane ráftánd => ráftán tú ún khúne - sokszor a helyhatározók teljesen eltűnnek a mondatból, pl. míkhaast berám Tehrún - a birtokos szuffixumok minden elöljárószóhoz kapcsolhatóak - ilyenkor be => beh- (behám, behet stb.), baa => baahaa- (baahaam, baahaat stb.), és hámraah => hámraahaa- (hámraahaam, hámraahaat stb.) ** Változások, amik Thackston szerint az írott nyelvben is vannak - tagadott jelenidőnél a námí-ből nemí- lesz, pl. nemíkonám - a be- prefix bo-ra változik, ha a következő magánhangzó o [vagy ow vagy ú], pl. begú => bogú és bekoníd => bokoníd, de begú'íd => begíd és begúyám => begám - az összetett igék kötőmódjában is gyakran kirakják a be- prefixet, ha nem annyira szoros a kapcsolat és nem kárdán/shodán az igei rész - a be-/ná- prefix utáni nyílt szótagból az e/o magánhangzók kiesnek, pl. begozaaríd => bogzaaríd * COMMENT HTML dolgok # Local Variables: # org-export-html-style: " " # End: