#			  -*- mode: org -*-

#+TITLE:     Szanszkrit nyelvtani jegyzetek
#+AUTHOR:    Salvi Péter
#+EMAIL:     vukung@yahoo.com
#+LANGUAGE:  hu
#+OPTIONS:   H:3 num:t toc:nil \n:nil @:t ::t |:t ^:nil *:t TeX:nil LaTeX:nil

* Ábécé
** Magánhangzók
|-----------+---+----+---+----+---+----+---+----+---+----|
| Egyszerű  | अ | आ  | इ | ई  | उ | ऊ  | ऋ | ऋृ  | ऌ | ॡ  |
|           |   | ा  | ि | ी  | ु  | ू   | ृ  | ॄ   | ॢ  | ॣ   |
|           | a | aa | i | ii | u | uu | r | rr | l | ll |
|-----------+---+----+---+----+---+----+---+----+---+----|
| Összetett | ए | ऐ  | ओ | औ  |   |    |   |    |   |    |
|           | े  | ै   | ो | ौ  |   |    |   |    |   |    |
|           | e | ai | o | au |   |    |   |    |   |    |
|-----------+---+----+---+----+---+----+---+----+---+----|
** Mássalhangzók
- h: hehezetes (aspirált)
- z: zöngés
- n: nazális
|------------------------+-------------+----+----+---+----+----|
|                        |             |    | h  | z | zh | n  |
|------------------------+-------------+----+----+---+----+----|
| Zárhangok és nazálisok | Veláris     | क  | ख  | ग | घ  | ङ  |
|                        |             | k  | kh | g | gh | ng |
|                        | Palatális   | च  | छ  | ज | झ  | ञ  |
|                        |             | c  | ch | j | jh | ny |
|                        | Kakuminális | ट  | ठ  | ड | ढ  | ण  |
|                        |             | T  | Th | D | Dh | N  |
|                        | Dentális    | त  | थ  | द | ध  | न  |
|                        |             | t  | th | d | dh | n  |
|                        | Labiális    | प  | फ  | ब | भ  | म  |
|                        |             | p  | ph | b | bh | m  |
|------------------------+-------------+----+----+---+----+----|
| Félmagánhangzók        |             | य  | र  | ल | व  |    |
|                        |             | y  | r  | l | v  |    |
|------------------------+-------------+----+----+---+----+----|
| Sziszegő hangzók       |             | श  | ष  | स |    |    |
|                        |             | sh | Sh | s |    |    |
|------------------------+-------------+----+----+---+----+----|
|                        |             | ह  |    |   |    |    |
|                        |             | h  |    |   |    |    |
|------------------------+-------------+----+----+---+----+----|
** Egyéb
- kettőspont (visarga) h-t jelöl, pl. महाराजः mahaaraajah
- pont (अनुस्वारः) jelöli a zöngésedést, pl. हंसः ha~sah
** Számok
|---+---+---+---+---+---+---+---+---+---|
| ० | १ | २ | ३ | ४ | ५ | ६ | ७ | ८ | ९ |
| 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
|---+---+---+---+---+---+---+---+---+---|
* Hangváltozások
** Belső sandhi
- általában hátrafele hat
*** Magánhangzók
- azonos típusúaknál hosszú lesz (अ/आ + अ/आ => आ, hasonlóan इ-re és उ-ra)
- az इ és उ után ha más magánhangzó jön, rendre य् ill. व् lesz belőlük,
  de msh-torlódás után इय् ill. उव् (pl. शक्नु + अन्ति => शक्नुवन्ति)
- az ओ és ए után ha अ jön, rendre अव ill. अय lesz belőlük
- az अ után ha más magánhangzó jön, összevonódik (ld. mgh. szintek a gyökökben)
*** Zöngétlenedés
**** स् előtt
- zárhangok zöngétlenednek és elvesztik a hehezetet
- palatálisokból velárisak lesznek (ami után ruki-szabály), pl. योज्+स्य => योक्ष्य
- श्-ből és ह्-ból क् lesz (ami után ruki-szabály), pl. वेश्+स्य => वेक्ष्य, स्नेह्+स्य => स्नेक्ष्य
- időnként स्-ből त् lesz, pl. वस्+स्य => वत्स्य
- amikor hehezetvesztés van (ide értendő a ह् => क् is), a hehezetet időnként az előző msh veszi át,
  pl. बोध्+स्य => भोत्स्य, दह्+स्य => धक्ष्य
**** त् előtt (Buddha sandhi)
- -t-s szuffixumok előtti zárhangok zöngétlenednek és elvesztik a hehezetet, pl. छिद् => छित्त्वा
- a palatálisokból velárisak lesznek, pl. मुच् => मुक्त्वा, युज् => युक्त-
- kivétel: ha zöngés _és_ hehezetes, akkor a zöngésség megmarad, és a -t-ből -dh- lesz
- pl. बुध् => बुद्ध्वा, लभ् => लब्ध्वा
- itt a -h (eredetileg -gh) szintén zöngés/hehezetesnek számít, és -g lesz belőle
- pl. दह् => दग्ध-
*** Kakuminalizáció
**** श्+त् => ष्ट्
**** स् => ष् (Ruki sandhi)
- közvetlenül előtte mgh (de nem अ/आ) vagy क् vagy र् van
- a magánhangzó lehet nazális és közbeékelődhet egy विसर्गः
- közvetlenül utána nem र् van
- nem a szó végén van
- ha közvetlenül utána त/थ/न van, abból is ट/ठ/ण lesz
**** न् => ण्
- ha az alábbi feltételek teljesülnek:
- előtte (vhol a szóban) र् / ऋ / ॠ vagy ष्
- közvetlenül utána nem zárhang van
- nem szó végén van
- közben nincs dentális/palatális/kakuminális zárhang, sem स/श
*** Nazálisok
- zárhangok előtt a megfelelőre változnak
- egyéb mássalhangzó előtt अनुस्वारः lesz belőlük
- az igekötők végén levő -म्-ből minden msh előtt अनुस्वारः lesz
** Külső sandhi
- megszólításoknál, élesen eltagolódó dolgoknál nem kell
- lehetséges végső mássalhangzók: क्/ट्/त्/प्/ङ्/न्/म्/विसर्गः(ः/आः/अः) [a ट्/प्/ङ् ritka]
*** क्/ट्/त्/प्
- zöngés előtt mindegyik zöngésedik, nazális előtt mindegyik nazalizálódik
- ह् előtt mindegyik zöngésedik _és_ a ह्-ból a zöngés hang hehezetes változata lesz
- a त् palatális előtt palatális (च्/ज्), kakuminális előtt kakuminális (ट्/ड्)
- a त् hasonul az ल्-hez
- ezenkívül त् + श् = च्छ्
*** ङ्/न्/म्
- az म्-ből mindig अनुस्वारः lesz (külön írjuk), kivéve mgh előtt, amikor megmarad
- az न्/ङ् rövid mgh és egy másik mgh közt duplázódik
- a ङ् semmilyen más esetben nem változik
- az न् a च्/छ्, ट्/ठ्, त्/थ् előtt अनुस्वारः + msh-vá változik, ahol a msh rendre श्, ष्, स्
- az न् a ज्/झ्  előtt ञ्, ड्/ढ् előtt ण् lesz
- az न् az ल् előtt लँ lesz (nazális l)
- az न् az श् előtt ञ् lesz, és az श्-ből छ् lehet
*** विसर्गः
- három eset, attól függően mi van előtte: अः, आः vagy "egyéb"
- अः + अ => ओ ऽ, pl. नरः अपगच्छति => नरो ऽपगच्छति
- egyébként अः / आः mgh. előtt rendre अ / आ lesz (a विसर्गः eltűnik)
- अः + zöngés msh => ओ, आः + zöngés msh => आ (a विसरगः eltűnik)
- DE ha a विसर्गः eredetileg र् volt, akkor a fenti három esetben mindig र् lesz belőle
- "egyéb" eset + mgh ill. zöngés msh => र्, kivéve र् előtt, mert olyankor csak eltűnik,
  és az előző rövid mgh. (ha volt) meghosszabbodik, pl. सेनाभिः रक्षति => सेनाभी रक्षति
- zöngétlen msh. előtt mindhárom eset ugyanúgy viselkedik:
  च/छ, ट/ठ, त/थ előtt rendre श, ष, स lesz, egyébként megmarad
*** Magánhangzók
- két magánhangzó kombinálása
- az अ/आ,इ/ई,उ/ऊ,ऋ saját típussal kombinálva hosszú lesz, pl. अ+आ=आ, इ+इ=ई stb.
- az अ/आ minden más mgh-t "feljebb" visz (ld. mgh. szintek a gyökökben)
- az इ/ई, उ/ऊ, ऋ és ऌ minden más mgh-ra mássalhangzóvá válik (य्, व्, र् ill. ल्), pl. इ+ऊ=यू
- az औ átváltozik आव्-ra, pl. औ+ऐ=आवै (ez a logikus, mert eredetileg "aau" volt)
- az ए és ओ mgh előtt अ lesz (és nincs összevonás), de अ előtt megmarad és az अ eltűnik (ऽ)
- az ऐ mgh előtt átváltozik आ-ra (és nincs összevonás)
**** Kivételek
- a kettesszámú Nom/Voc/Acc -इ/-उ/-ए végződések
- a tsz. Nom (m) अमी alakja az अदस् "az" mutató névmásnak
- felkiáltások (pl. आ / हे / अहो)
* Névmások
** Személyes névmások
*** अहम्/मत्- (én, mi)
|-----+----------+--------------+-------------|
|     | E        | K            | T           |
|-----+----------+--------------+-------------|
| Nom | अहम्      | आवाम्         | वयम्         |
| Acc | माम् (मा) | आवाम् (नौ)    | अस्मान् (नः)  |
| Ins | मया      | आवाभ्याम्      | अस्माभिः     |
| Dat | मह्यम् (मे) | आवाभ्याम् (नौ) | अस्मभ्यम् (नः) |
| Abl | मत्       | आवाभ्याम्      | अस्मत्        |
| Gen | मम (मे)   | आवयोः (नौ)   | अस्माकम् (नः) |
| Loc | मयि      | आवयोः        | अस्मासु       |
|-----+----------+--------------+-------------|
- a zárójeles alakok hangsúlytalan enklitikumok (nem állhatnak mondat elején)
*** त्वम्/त्वत्- (te, ti)
|-----+------------+---------------+-------------|
|     | E          | K             | T           |
|-----+------------+---------------+-------------|
| Nom | त्वम्        | युवाम्          | यूयम्         |
| Acc | त्वाम् (त्वा) | युवाम् (वाम्)    | युष्मान् (वः)  |
| Ins | त्वया       | युवाभ्याम्       | युष्माभिः     |
| Dat | तुभ्यम् (ते)   | युवाभ्याम् (वाम्) | युष्मभ्यम् (वः) |
| Abl | त्वत्        | युवाभ्याम्       | युष्मत्        |
| Gen | तव (ते)     | युवयोः (वाम्)   | युष्माकम् (वः) |
| Loc | त्वयि       | युवयोः         | युष्मासु       |
|-----+------------+---------------+-------------|
- a zárójeles alakok hangsúlytalan enklitikumok (nem állhatnak mondat elején)
- hasonló az अहम्-hoz (E: म => त्व, K: आ => यु, T: अ => यु), kivéve E/Nom,Dat,Gen, T/Nom (+ enkl.)
*** सः/तद्- (ő, az, ez [mutató nm.])
|-----+------------+-------+------------+---------------+-------|
|     | E/mn       | E/f   | K          | T/mn          | T/f   |
|-----+------------+-------+------------+---------------+-------|
| Nom | सः (n: तत्) | सा    | तौ (nf: ते) | ते (n: तानि)   | ताः   |
| Acc | तम् (n: तत्) | ताम्   | तौ (nf: ते) | तान् (n: तानि) | ताः   |
| Ins | तेन         | तया   | ताभ्याम्     | तैः            | ताभिः |
| Dat | तस्मै        | तस्यै   | ताभ्याम्     | तेभ्यः          | ताभ्यः |
| Abl | तस्मात्      | तस्याः | ताभ्याम्     | तेभ्यः          | ताभ्यः |
| Gen | तस्य        | तस्याः | तयोः       | तेषाम्          | तासाम् |
| Loc | तस्मिन्      | तस्याम् | तयोः       | तेषु            | तासु   |
|-----+------------+-------+------------+---------------+-------|
- az E/1m सः mássalhangzó előtt mindig स lesz (kivételes sandhi)
** Mutató névmások
- ld. még Személyes névmások / सः/तद्-
- एषः/एतद्- (ez, az): úgy ragozandó, mint a सः/तद्- (és az एषः hasonlóképp kivételes sandhijú)
*** अयम्/इदम्- (ez, az)
|-----+--------------+-------+--------------+-----------------+------|
|     | E/mn         | E/f   | K            | T/mn            | T/f  |
|-----+--------------+-------+--------------+-----------------+------|
| Nom | अयम् (n: इदम्) | इयम्   | इमौ (nf: इमे) | इमे (n: इमानि)   | इमाः |
| Acc | इमम् (n: इदम्) | इमाम्  | इमौ (nf: इमे) | इमान् (n: इमानि) | इमाः |
| Ins | अनेन          | अनया  | आभ्याम्        | एभिः            | आभिः |
| Dat | अस्मै          | अस्यै   | आभ्याम्        | एभ्यः            | आभ्यः |
| Abl | अस्मात्        | अस्याः | आभ्याम्        | एभ्यः            | आभ्यः |
| Gen | अस्य          | अस्याः | अनयोः        | एषाम्            | आसाम् |
| Loc | अस्मिन्        | अस्याम् | अनयोः        | एषु              | आसु   |
|-----+--------------+-------+--------------+-----------------+------|
- majdnem ugyanaz, mint a सः/तद्-, csak a kezdő त्- nélkül
- kivéve: Nom, Acc,  E/Ins, K/GenLoc, T/Ins(mn)
- ebből a KT/Nom,Acc egyszerűen egy plusz इम्- prefixumot kap
*** एन- (ez)
- hangsúlytalan
- defektív (bizonyos alakok hiányoznak)
|-----+-----+-----+------+-------+-------+-----+------+-------+------|
|     | E/m | E/n | E/f  | K/m   | K/n   | K/f | T/m  | T/n   | T/f  |
|-----+-----+-----+------+-------+-------+-----+------+-------+------|
| Acc | एनम् | एनत् | एनाम् | एनौ   | एने    | एने  | एनान् | एनानि | एनाः |
| Ins | एनेन | एनेन | एनया |       |       |     |      |       |      |
| Gen |     |     |      | एनयोः | एनयोः |     |      |       |      |
| Loc |     |     |      | एनयोः | एनयोः |     |      |       |      |
|-----+-----+-----+------+-------+-------+-----+------+-------+------|
*** असौ/अदस्- (az)
|-----+--------------+--------+--------+---------------+-------|
|     | E/mn         | E/f    | K      | T/mn          | T/f   |
|-----+--------------+--------+--------+---------------+-------|
| Nom | असौ (n: अदः) | असौ    | अमू     | अमी (n: अमूनि) | अमूः   |
| Acc | अमुम् (n: अदः) | अमूम्    | अमू     | अमून् (n: अमूनि) | अमूः   |
| Ins | अमुना         | अमुया   | अमूभ्याम् | अमीभिः        | अमूभिः |
| Dat | अमुष्मै         | अमुष्यै   | अमूभ्याम् | अमीभ्यः        | अमूभ्यः |
| Abl | अमुष्मात्       | अमुष्याः | अमूभ्याम् | अमीभ्यः        | अमूभ्यः |
| Gen | अमुष्य         | अमुष्याः | अमुयोः  | अमीषाम्        | अमूषाम् |
| Loc | अमुष्मिन्       | अमुष्याम् | अमुयोः  | अमीषु          | अमूषु   |
|-----+--------------+--------+--------+---------------+-------|
** Vonatkozó névmások
- य- [összetételekben यद्-] (ami, aki, amelyik): úgy ragozandó, mint a सः/तद्-
** Kérdő névmások
- क- [összetételekben किम्-] (ki, mi, melyik): úgy ragozandó, mint a सः/तद्-, de E/NomAcc/n किम्
** Határozatlan névmások
- kérdő névmás + चित्/अपि/चन
- pl. कः => कश्चित् / को ऽपि "valaki, bárki"
- duplázással is lehet határozatlan névmást képezni
- pl. येन "amelyik által" => येन येन "bármelyik által"
** Egyéb
- अन्य- [összetételekben अन्यद्- is] (másik): úgy ragozandó, mint a सः/तद्-
* Főnevek
- 3 nem (m/f/n)
- 8 eset (Nom/Voc/Acc/Ins/Dat/Abl/Gen/Loc)
- a hím- és semlegesnem csak Nom/Voc/Acc-ban térhet el
** -अ (m)
|-----+------+--------+-------|
|     | E    | K      | T     |
|-----+------+--------+-------|
| Nom | -अः  | -औ     | -आः   |
| Voc | -अ   | -औ     | -आः   |
| Acc | -अम्  | -औ     | -आन्   |
| Ins | -एन  | -आभ्याम् | -ऐः   |
| Dat | -आय  | -आभ्याम् | -एभ्यः |
| Abl | -आत्  | -आभ्याम् | -एभ्यः |
| Gen | -अस्य | -अयोः  | -आनाम् |
| Loc | -ए   | -अयोः  | -एषु   |
|-----+------+--------+-------|
** -अ (n)
|-----+------+--------+-------|
|     | E    | K      | T     |
|-----+------+--------+-------|
| Nom | -अम्  | -ए     | -आनि  |
| Voc | -अ   | -ए     | -आनि  |
| Acc | -अम्   | -ए     | -आनि   |
| Ins | -एन  | -आभ्याम् | -ऐः   |
| Dat | -आय  | -आभ्याम् | -एभ्यः |
| Abl | -आत्  | -आभ्याम् | -एभ्यः |
| Gen | -अस्य | -अयोः  | -आनाम् |
| Loc | -ए   | -अयोः  | -एषु   |
|-----+------+--------+-------|
** -आ (f)
|-----+-------+--------+-------|
|     | E     | K      | T     |
|-----+-------+--------+-------|
| Nom | -आ    | -ए     | -आः   |
| Voc | -ए    | -ए     | -आः   |
| Acc | -आम्   | -ए     | -आः   |
| Ins | -अया  | -आभ्याम् | -आभिः |
| Dat | -आयै   | -आभ्याम् | -आभ्यः |
| Abl | -आयाः | -आभ्याम् | -आभ्यः |
| Gen | -आयाः | -अयोः  | -आनाम् |
| Loc | -आयाम् | -अयोः  | -आसु   |
|-----+-------+--------+-------|
** -ई (f)
- sima és egyszótagos(1) változat
|-----+------+------------+--------+--------+-------+-------------|
|     | E    | E(1)       | K      | K(1)   | T     | T(1)        |
|-----+------+------------+--------+--------+-------+-------------|
| Nom | -ई   | -ईः        | -यौ    | -इयौ   | -यः   | -इयः        |
| Voc | -इ   | -ईः        | -यौ    | -इयौ   | -यः   | -इयः        |
| Acc | -ईम्  | -इयम्       | -यौ    | -इयौ   | -ईः   | -इयः        |
| Ins | -या  | -इया       | -ईभ्याम् | -ईभ्याम् | -ईभिः | -ईभिः       |
| Dat | -यै   | -इये/-इयै    | -ईभ्याम् | -ईभ्याम् | -ईभ्यः | -ईभ्यः       |
| Abl | -याः | -इयः/-इयाः | -ईभ्याम् | -ईभ्याम् | -ईभ्यः | -ईभ्यः       |
| Gen | -याः | -इयः/-इयाः | -योः   | -इयोः  | -ईनाम् | -इयाम्/-ईनाम् |
| Loc | -याम् | -इयि/-इयाम् | -योः   | -इयोः  | -ईषु   | -ईषु         |
|-----+------+------------+--------+--------+-------+-------------|
** -ऊ (f)
- sima és egyszótagos(1) változat
|-----+------+------------+---------+--------+-------+-------------|
|     | E    | E(1)       | K       | K(1)   | T     | T(1)        |
|-----+------+------------+---------+--------+-------+-------------|
| Nom | -ऊः  | -ऊः        | -वौ     | -उवौ   | -वः   | -उवः        |
| Voc | -उ   | -ऊः        | -वौ     | -उवौ   | -वः   | -उवः        |
| Acc | -ऊम्  | -उवम्       | -वौ     | -उवौ   | -ऊः   | -उवः        |
| Ins | -वा  | -उवा       | -ऊभ्याम्  | -ऊभ्याम् | -ऊभिः | -ऊभिः       |
| Dat | -वै   | -उवे/-उवै    | -ऊभ्याम्म् | -ऊभ्याम् | -ऊभ्यः | -ऊभ्यः       |
| Abl | -वाः | -उवः/-उवाः | -ऊभ्याम्  | -ऊभ्याम् | -ऊभ्यः | -ऊभ्यः       |
| Gen | -वाः | -उवः/-उवाः | -वोः    | -उवोः  | -ऊनाम् | -उवाम्/-ऊनाम् |
| Loc | -वाम् | -उवि/-उवाम् | -वोः    | -उवोः  | -ऊषु   | -ऊषु         |
|-----+------+------------+---------+--------+-------+-------------|
- mint az ई-végűek, csak इ/ई/य helyett उ/ऊ/व (kivéve az E/Nom)
** Mássalhangzó tövek
- a nemet meg kell jegyezni
- m/f azonos ragozású, n különbözik Nom/Voc/Acc-ban (de az azonos)
|-----+------------+------------+-------------|
|     | E          | K          | T           |
|-----+------------+------------+-------------|
| Nom | %1 (n: -)  | -औ (n: -ई) | -अः (n: %2) |
| Voc | -          | -औ (n: -ई) | -अः (n: %2) |
| Acc | -अम् (n: -) | -औ (n: -ई) | -अः (n: %2) |
| Ins | -आ         | -भ्याम्        | -भिः        |
| Dat | -ए         | -भ्याम्        | -भ्यः         |
| Abl | -अः        | -भ्याम्          | -भ्यः          |
| Gen | -अः        | -ओः        | -आम्         |
| Loc | -इ         | -ओः        | -सु          |
|-----+------------+------------+-------------|
- %1: változó
- %2: változó, általában mgh + nazális + tővégi msh + i
- amikor a szó végén msh-torlódás lenne, csak az első marad meg (néha az utolsó mgh. hosszabbodhat)
*** Dentális
- E/Nom(m/f): -
- T/NomVocAcc(n): -न्ति/-न्दि (a végső -त्/-द् helyett)
- ha zöngés a végső msh, akkor zöngétlenedik zöngétlen msh. előtt és szó végén
- ha zöngétlen a végső msh, akkor zöngésedik zöngés msh. előtt (de mgh. előtt nem)
**** -अन्त्
- hímnemben megváltozik a tő is: EK/NomVocAcc és T/NomVoc (!) -ban गुण (-अन्त्), egyébként alap (-अत्)
  [az alap változatban az अ kiesik, és helyette a nazálisból lesz अ, pl. -म्न्त् => -मत्]
- E/NomVoc-ban a végső mássalhangzótorlódásból csak az első marad meg (-अन्)
- a -मन्त्/-वन्त् képzőknél (kb. magyar -os) E/Nom-ban a magánhangzó hosszabbodik, pl. गुणवान्
- ezeknek a nőnemű alakja: gyenge tő + ई, pl. गुणवती-, és rendes ई-végűként ragozható
*** Palatális
- E/Nom(m/f): -
- T/NomVocAcc(n): -ञ्चि/-ञ्जी (a végső -च्/-ज् helyett)
- ha zöngés a végső msh, akkor zöngétlenedik zöngétlen msh. előtt és szó végén
- ha zöngétlen a végső msh, akkor zöngésedik zöngés msh. előtt (de mgh. előtt nem)
- a végső msh. másik msh. előtt és végső pozícióban a megfelelő velárissá változik
*** स्
- E/Nom(m/f): - (de ha -अस् végű volt, helyette -आस् lesz)
- T/NomVocAcc(n): -आंसि/-ईंषि/-ऊंषि (tehát hosszabbodik a mgh és nazalizálódik + इ)
- általában semlegesnemű főnevek
- zöngés msh. előtt -अस् helyett -ओ, -इष्/-उष् helyett pedig -इर्/-उर्
- zöngétlen msh. előtt és szó végén -स् helyett -ः
*** श्
- स előtt és szó végén क्
- zöngés msh előtt ग्
** -इ
- mindhárom nem (m/f/n) lehet
|-----+------------------+------+-----------------+-----------------------|
|     | E/mf             | E/n  | K               | T                     |
|-----+------------------+------+-----------------+-----------------------|
| Nom | -इः              | -इ   | -ई (n: -इनी)    | -अयः (n: -ईनि)        |
| Voc | -ए               | -इ   | -ई (n: -इनी)    | -अयः (n: -ईनि)        |
| Acc | -इम्              | -इ   | -ई (n: -इनी)    | -ईन् (n: -ईनि, f: -ईः) |
| Ins | -इना (f: -या)    | -इना | -इभ्याम्            | -इभिः                 |
| Dat | -अये (f: -यै is)   | -इने  | -इभ्याम्            | -इभ्यः                 |
| Abl | -एः (f: -याः is) | -इनः | -इभ्याम्            | -इभ्यः                 |
| Gen | -एः (f: -याः is) | -इनः | -योः (n: -इनोः) | -ईनाम्                 |
| Loc | -औ (f: -याम् is)  | -इनि | -योः (n: -इनोः) | -इषु                   |
|-----+------------------+------+-----------------+-----------------------|
** -उ
- mindhárom nem (m/f/n) lehet
|-----+------------------+------+-----------------+-----------------------|
|     | E/mf             | E/n  | K               | T                     |
|-----+------------------+------+-----------------+-----------------------|
| Nom | -उः              | -उ   | -ऊ (n: -उनी)    | -अवः (n: -ऊनि)        |
| Voc | -ओ               | -उ   | -ऊ (n: -उनी)    | -अवः (n: -ऊनि)        |
| Acc | -उम्              | -उ   | -ऊ (n: -उनी)    | -ऊन् (n: -ऊनि, f: -ऊः) |
| Ins | -उना (f: -वा)    | -उना | -उभ्याम्          | -उभिः                 |
| Dat | -अवे (f: -वै is)   | -उने  | -उभ्याम्          | -उभ्यः                 |
| Abl | -ओः (f: -वाः is) | -उनः | -उभ्याम्          | -उभ्यः                 |
| Gen | -ओः (f: -वाः is) | -उनः | -वोः (n: -उनोः) | -ऊनाम्                 |
| Loc | -औ (f: -वाम् is)  | -उनि | -वोः (n: -उनोः) | -उषु                   |
|-----+------------------+------+-----------------+-----------------------|
- mint az -इ végűek
** -ऋ (m/f)
- végződések (az -ऋ nélküli tőhöz kapcsolandók):
|-----+------+--------+--------------|
|     | E    | K      | T            |
|-----+------+--------+--------------|
| Nom | -आ   | -आरौ   | -आरः         |
| Voc | -अः  | -आरौ   | -आरः         |
| Acc | -आरम् | -आरौ   | -ॠन् (f: -ॠः) |
| Ins | -रा  | -ऋभ्याम् | -ऋभिः        |
| Dat | -रे   | -ऋभ्याम् | -ऋभ्यः        |
| Abl | -उः  | -ऋभ्याम् | -ऋभ्यः        |
| Gen | -उः  | -रोः   | -ॠणाम्        |
| Loc | -अरि | -रोः   | -ऋषु          |
|-----+------+--------+--------------|
- a गुण alakok (वृद्धि helyett) csak a következő főneveknél vannak: मातृ-, पितृ-, दुहितृ-, भ्रातृ-, नृ-,
  tehát आर helyett mindig अर, pl. मातरम्
- kivéve E/Loc, ami mindig गुण
** -न् (m/n)
- az -अन्त्-hoz hasonlóan tőváltozás van hímnemben az EK/NomVocAcc és T/NomVoc-ban
*** -अन्
- végződések (az -अन् nélküli tőhöz kapcsolandók):
|-----+--------------+------------------+----------------|
|     | E            | K                | T              |
|-----+--------------+------------------+----------------|
| Nom | -आ (n: -अ)   | -आनौ (n: -[अ]नी) | -आनः (n: -आनि) |
| Voc | -अन् (n: -अ)  | -आनौ (n: -[अ]नी) | -आनः (n: -आनि) |
| Acc | -आनम् (n: -अ) | -आनौ (n: -[अ]नी) | -नः (n: -आनि)  |
| Ins | -ना          | -अभ्याम्           | -अभिः          |
| Dat | -ने           | -अभ्याम्           | -अभ्यः          |
| Abl | -नः          | -अभ्याम्           | -अभ्यः          |
| Gen | -नः          | -नोः             | -नाम्           |
| Loc | -[अ]नि       | -नोः             | -असु            |
|-----+--------------+------------------+----------------|
- hasonló a -ऋ ragozáshoz (र् helyett न्, ऋ helyett अ)
  kivéve n-specifikus + E/Voc,AblGen,[Loc], T/Acc,Gen (bár a Voc valójában ugyanaz)
- a mássalhangzó végű gyökhöz kapcsolt -मन्- ill. -वन्- szuffixumú szavaknál alap helyett mindig गुण,
  pl. आत्मन्- E/Dat: आत्मने
*** -इन्
- végződések (az -इन् nélküli tőhöz kapcsolandók):
|-----+----------------+----------------+----------------|
|     | E              | K              | T              |
|-----+----------------+----------------+----------------|
| Nom | -ई (n: -इ)     | -इनौ (n: -इनी) | -इनः (n: -ईनि) |
| Voc | -इन् (n: -इ[न्]) | -इनौ (n: -इनी) | -इनः (n: -ईनि) |
| Acc | -इनम् (n: -इ)   | -इनौ (n: -इनी) | -इनः (n: -ईनि) |
| Ins | -इना           | -इभ्याम्         | -इभिः          |
| Dat | -इने            | -इभ्याम्         | -इभ्यः          |
| Abl | -इनः           | -इभ्याम्         | -इभ्यः          |
| Gen | -इनः           | -इनोः          | -इनाम्          |
| Loc | -इनि           | -इनोः          | -इषु           |
|-----+----------------+----------------+----------------|
- hasonló az -अन्-hoz (kezdő अ/आ kiesik, végződés elé इ)
  kivéve: E/Nom,(Voc),[Loc], K/[NVA/n], T/NVA/n
- nőnemű verzió: -ई, pl. बलिन्- => बलिनी-
** Rendhagyó főnevek
- msh-végű főnevekként ragozódnak
- EK/NVA + T/NV erős tő, többi gyenge
*** गो- (m/f) ökör/tehén
- erős tő: गौ- (गाव्-), gyenge tő: गो- (गव्-)
|-----+-----+--------+-------|
|     | E   | K      | T     |
|-----+-----+--------+-------|
| Nom | गौः | गावौ   | गावः  |
| Voc | गौः | गावौ   | गावः  |
| Acc | गाम् | गावौ   | गाः   |
| Ins | गवा | गोभ्याम् | गोभिः |
| Dat | गवे  | गोभ्याम् | गोभ्यः |
| Abl | गोः | गोभ्याम् | गोभ्यः |
| Gen | गोः | गवोः   | गवाम्  |
| Loc | गवि | गवोः   | गोषु   |
|-----+-----+--------+-------|
- váratlan: E/Acc,AblGen, T/Acc
*** द्यो- (f) ég
- erős tő: द्यौ- (द्याव्-), gyenge tő: द्यो- (द्यव्-)
|-----+-----+--------+-------|
|     | E   | K      | T     |
|-----+-----+--------+-------|
| Nom | द्यौः | द्यावौ   | द्यावः  |
| Voc | द्यौः | द्यावौ   | द्यावः  |
| Acc | द्याम् | द्यावौ   | द्यून्  |
| Ins | द्यवा | द्योभ्याम् | द्योभिः |
| Dat | द्यवे  | द्योभ्याम् | द्योभ्यः |
| Abl | द्योः | द्योभ्याम् | द्योभ्यः |
| Gen | द्योः | द्यवोः   | द्यवाम्  |
| Loc | द्यवि | द्यवोः   | द्योषु   |
|-----+-----+--------+-------|
- váratlan: E/Acc,AblGen, T/Acc
- ugyanaz, mint a गो ragozása, kivéve T/Acc
- van egy másik (klasszikus szanszkritban gyakoribb) ragozása is:
  itt E/NomVoc ugyanúgy द्यौः, de egyébként द्यु- (दिव्-) tővel mindenhol máshol szabályos
*** पथ्- (m) ösvény
- erős tő: पन्थान्-, gyenge tő: पथ्- (msh. előtt पथि-)
- E/NomVoc: पन्थाः
*** पुंस्- (m) ember
- erős tő: पुमांस्-, gyenge tő: पुंस्- (msh. előtt पुम्-)
- E/Nom: पुमान्, E/Voc: पुमन् / पुमः
* Melléknevek
** -अ
- m/n: mint az -अ típusú főnevek
- f: mint az -आ típusú főnevek _vagy_ mint az -ई típusú főnevek
** -इ / -उ
- mindkettő úgy ragozódik, mint a megfelelő típusú főnevek
- de a semleges nemben (egyesszám???) NomVocAcc-on kívül viselkedhet úgy, mint ha hímnemű lenne
- de az -उ végűeknél a nőnemű válthat -ई-végűre, pl. बहु- => बह्वी-
** Névmás-szerű melléknevek
- E/NomAcc/n szabályos -म्
- egyébként úgy ragozandó, mint a सः/तद्-
- pl. सर्व- (minden), विश्व- (minden), स्व- (saját), एक- (egy)
- némelyik szabályosan is ragozható, pl. पर- (távoli, másik), पूर्व- (korábbi, első)
** Fokozás
- középfok jelentheti, hogy "eléggé", felsőfok, hogy "nagyon"
- összehasonlítás alapja Abl, az összehasonlítás köre Gen/Loc ("az emberek legjobbika" stb.)
- két verzió (szótól függően mindkettő létezhet):
|---------+---------+-------|
| Gyakori | -तर-    | -तम-  |
| Ritka   | -[ई]यस्- | -इष्ठ- |
|---------+---------+-------|
- a -तर-, -तम-, -इष्ठ- alakok -अ-melléknévként ragozódnak
*** "Ritka" verzió
- a tövet is megváltoztatja, meg kell tanulni egyenként
- általában az eredeti szó szuffixumai leesnek, és magasabb szintű mgh-ra vált
- pl. प्रिय- => प्रेयांस्- / प्रेष्ठ-, गुरु- => गरीयांस्-
- ragozás hasonló a befejezett múltból képzett aktív BMI-hez:
- a szuffixum az erős helyeken (hímnem EK/NVA, T/NV) nazalizált वृद्धि (-यांस्-)
- gyenge helyeken गुण (-यस्-)
- hímnemű E/NV-ben egyszerűsödik, hasonlóan az -अन्त् típusúakhoz
- összefoglalva:
|-----+-------------+--------------+---------------|
|     | E (m/n)     | K (m/n)      | T (m/n)       |
|-----+-------------+--------------+---------------|
| Nom | -यान् / -यः  | -यांसौ / -यसी | -यांसः / -यांसि |
| Voc | -यन् / -यः   | -यांसौ / -यसी | -यांसः / -यांसि |
| Acc | -यांसम् / -यः | -यांसौ / -यसी | -यसः / -यांसि  |
| Ins | -यसा        | -योभ्याम्        | -योभिः        |
| Dat | -यसे         | -योभ्याम्        | -योभ्यः        |
| Abl | -यसः        | -योभ्याम्        | -योभ्यः        |
| Gen | -यसः        | -यसोः        | -यसाम्         |
| Loc | -यसि        | -यसोः        | -यःसु          |
|-----+-------------+--------------+---------------|
- nőnemben: gyenge tő + ई, pl. श्रेयांस्- => श्रेयसी-
* Határozók
- melléknevek n/sg/Acc esetben, pl. सुखम् "boldogan",
  a -वन्त् képzős melléknevek E/Acc(n) alakja (-वत्) gyakori
- főnevek sg/Acc esetben, pl. नक्तम् "éjjel"
* Igék
- jelen idő képzésére 10 típus (I-X)
- minden gyök 1 típusba tartozik (nem mint az arabban)
- tematikus (I,IV,VI,X) és atematikus igék (a többi)
- összetett igék: igekötő (akár több is) a gyök előtt (belső sandhi léphet fel)
- aktív, középső és passzív alakok
- a középső alakok jelenben és folyamatos múltban aktív értelműek, máshol néha passzívak
** Magánhangzó szintek a gyökökben
- az atematikus igéknél a gyenge tő "alap", az erős tő गुण
- (erős tő van az aktív jelen és folyamatos múlt egyesszámában, és bizonyos felszólításoknál)
|------+------+------|
| alap | गुण   | वृद्धि |
|------+------+------|
| ऋ/ऋृ  | अर्   | आर्   |
| ऌ/ॡ  | अल्   | आल्   |
| इ/ई  | अय्/ए | आय्/ऐ |
| उ/ऊ  | अव्/ओ | आव्/औ |
| -    | अ    | आ    |
|------+------+------|
- ahol kettő van, ott a félmássalhangzós akkor jön elő, ha utána magánhangzó jön, pl. नी I => नय-
- tehát általában ha अ van benne, akkor गुण, ha आ, akkor वृद्धि, ha egyik sem, akkor alap
- de a nazálisok mássalhangzók közt अ-ra változnak, így pl. a ग्म्-ből ग lesz mássalhangzó előtt
** Szótári alak
- alap mgh. szint, de az alábbi esetekben गुण:
- ha az अ a mgh. után kerül, nem elé, pl. उद् I => वद- esetén वद् a szótári alak
- a nazálisra végződő töveknél, pl. न्म् I => नम esetén नम् a szótári alak
- ha az alap mgh. szint semmilyen formában nem használatos, pl. पत्
** Főnévi igenév
- गुण alak + तुम्
- műveltetőnél és X-esnél गुण + अयितुम्
** Abszolutív
- jelentés: "vmit csinálván"
- alap-mgh + त्वा, pl. कृत्वा "(vmit) megtéve"
- összetett igéknél rövid mgh után -त्य, különben -य, pl. अपद्रुत्य "elfutván", प्रतिलिख्य "visszaírva"
- nem ragozódik
- néhány igénél a गुण alakból képződik, pl. पत् => पतित्वा (ld. még Szabályosságok rendhagyó igéknél)
** Melléknévi igenevek
*** Abszolutív szerkezetek
- főnév/névmás és melléknévi igenév Loc (ritkábban Gen) esetben
- pl. गते तस्मिन् ("ő elmenvén" - amikor elmegy/elment)
- pl. उद्यति सूर्ये ("feljővén a Nap" - amikor feljön/feljött a Nap)
- a Gen változat jelenthet ellentétet is
- pl. सर्वलोकस्य पश्यतः (amikor/amíg/noha az egész világ nézi/nézte)
*** Befejezett aktív
- befejezett passzív mell. igenév + -वन्त्, pl. लिख् => लिखित- => लिखितवन्त्-
**** Befejezett múltból képzett változat
- befejezett múlt gyenge tő + वस्
- a szuffixum az erős helyeken (hímnem EK/NVA, T/NV) nazalizált वृद्धि (-वांस्-)
- gyenge helyeken "alap", ami mgh. előtt -उष्-, msh. előtt -वत्-/-वद्-
- hímnemű E/NV-ben egyszerűsödik, hasonlóan az -अन्त् típusúakhoz
- összefoglalva:
|-----+-------------+--------------+---------------|
|     | E (m/n)     | K (m/n)      | T (m/n)       |
|-----+-------------+--------------+---------------|
| Nom | -वान्  / -वत् | -वांसौ / -उषी | -वांसः / -वांसि |
| Voc | -वन् / -वत्   | -वांसौ / -उषी | -वांसः / -वांसि |
| Acc | -वांसम् / -वत् | -वांसौ / -उषी  | -उषः / -वांसि  |
| Ins | -उषा        | -वद्भ्याम्         | -वद्भिः        |
| Dat | -उषे         | -वद्भ्याम्         | -वद्भ्यः        |
| Abl | -उषः        | -वद्भ्याम्         | -वद्भ्यः        |
| Gen | -उषः        | -उषोः        | -उषाम्         |
| Loc | -उषि        | -उषोः        | -वत्सु          |
|-----+-------------+--------------+---------------|
- nőnemben: befejezett múlt gyenge tő + -उष्- + ई, pl. कृ => चकृ => चक्रुषी
*** Befejezett passzív
- jelentés múltidejű, tárgyas igéknél passzív, tárgyatlannál aktív
- alap-tő + त, pl. भृत- "cipelődött"
- अ-típusú melléknévként ragozható
- az ágens Ins (esetleg Gen) esetbe kerül
- néhány igénél a गुण alakból képződik, pl. पत् => पतित- (ld. még Szabályosságok rendhagyó igéknél)
**** न melléknévi igenév
- néhány ige nem त-val, hanem न-val képzi a BMI-t
- ezeknél sosem jön be -इ-
- általában vagy द्-végűek (pl. सद् => सन्न-), vagy mgh-végűek (pl. क्षि => क्षीण-, bár van क्षित- is)
- ha ऋ-végű az ige, akkor -ईर् vagy ऊर् lesz belőle, pl. स्तॄ => स्तीर्ण-, तॄ => तीर्ण-
**** Befejezett múltból képzett változat
- befejezett múlt gyenge tő + -आन-, pl. युध् => युयुध्- => युयुधान-
*** Jelen aktív
- tematikus: jelen tő + न्त्-, pl. भृ => भर- => भरन्त्-
- atematikus: gyenge jelen tő + अन्त्-, pl. श्रु => शृणु => शृण्वन्त्-, हन् => घ्न् => घ्नन्त्-
- III-as típusú igéknél csak gyenge tő van, tehát E/Nom: हु => जुहु- => जुह्वत् (*जुह्वन्)
- nőnemű -ई tematikusnál erős, atematikusnál gyenge alakhoz, pl. भरन्ती-, शृणवती-
*** Jelen középső
- tematikus: jelen tő + मान-, pl. द्युत् => द्योतमान-
- atematikus: gyenge tő + आन-, pl. भुज् => भुञ्जान-
*** Jelen passzív
- passzív tő + मान- (jelen középső MI végződés)
- pl. श्रु => श्रूयमान-
*** Jövő aktív
- jövő tő + न्त्-, pl. गम् => गमिष्य- => गमिष्यन्त्-
- III-as típusú igéknél csak gyenge tő van, tehát E/Nom: हु => हुष्य- => हुष्यत् (*हुष्यन्)
- nőnemű -ई általában az erős, ritkán a gyenge alakhoz, pl. भरिष्यन्ती- / भरिष्यती-
*** Jövő középső/passzív
- jövő tő + मान- (jelen középső MI végződés)
- pl. युध् => योत्स्यमान-
** Szabályosságok rendhagyó igéknél
- msh-végű gyök esetén a t-kezdetű szuffixumok elé egy इ ékelődhet be, pl. लिख् => लिखित्वा
- ez sajnos néha megtörténik, néha nem (és van, hogy mindkét alak létezett valamikor)
- de műveltetőnél és X-esnél az abszolutív -अयित्वा, a mell. igenév -इत-, a főnévi igenév -अयितुम्
** Elsődleges végződések
*** Aktív
|---+-----+-----+------|
|   | E   | K   | T    |
|---+-----+-----+------|
| 1 | -मि | -वः | -मः  |
| 2 | -सि | -थः | -थ   |
| 3 | -ति | -तः | -न्ति |
|---+-----+-----+------|
- tematikus igéknél az első személyű alakokban -आ-, tehát बुध् => बोध- => बोधामि stb.
- III esetén a T/3 végződés -अति, a többi atematikusnál -अन्ति
*** Középső
|---+----+-----+-----|
|   | E  | K   | T   |
|---+----+-----+-----|
| 1 | -ए | -वहे | -महे |
| 2 | -से | -थे  | -ध्वे |
| 3 | -ते | -ते  | -न्ते |
|---+----+-----+-----|
- tematikus igéknél E/1-ben leesik az -अ- téma-mgh, KT/1-ben -आ- lesz helyette
- tematikus igéknél K/23-ban -ए- (a tő -अ-ja helyett), atematikus igéknél -आ-, pl. भाष् => भाषेथे
- atematikus igéknél a T/3 végződés -अते
** Másodlagos végződések
*** Aktív
|---+----+------+----|
|   | E  | K    | T  |
|---+----+------+----|
| 1 | -म् | -व   | -म |
| 2 | -ः | -तम्  | -त |
| 3 | -त् | -ताम् | -न् |
|---+----+------+----|
- tematikus igéknél a KT/1 alakokban -आ-, tehát बुध् => बोध- => बोधामि stb.
- atematikus igéknél az E/1 és T/3 végződések előtt bejön egy -अ- (-अम् / -अन्)
*** Középső
|---+------+------+------|
|   | E    | K    | T    |
|---+------+------+------|
| 1 | -इ   | -वहि | -महि |
| 2 | -थाः | -थाम् | -ध्वम् |
| 3 | -त   | -ताम् | -न्त |
|---+------+------+------|
- tematikus igéknél KT/1-ben -आ- lesz a téma-mgh helyett
- tematikus igéknél K/23-ban -ए- (a tő -अ-ja helyett), atematikus igéknél -आ-, pl. भाष् => अभाषेथाम्
- atematikus igéknél a T/3 végződés -अत
- V-ös típusú igéknél a KT/1-ben elmaradhat a -नु- u-ja, ha a gyök mgh-ra végződik,
  pl. वृ => वृणु- => वृणुवहि / वृण्वहि, de csak आप् => आप्नु- => आप्नुवहि
** Felszólítás
- tiltáshoz मा + augmentáció nélküli aoristos (de lehet felszólítás vagy kötőmód is)
*** Aktív
|---+------+------+-----|
|   | E    | K    | T   |
|---+------+------+-----|
| 1 | -आणि | -आव  | -आम |
| 2 | -    | -तम्  | -त  |
| 3 | -तु   | -ताम् | -न्तु |
|---+------+------+-----|
- atematikusnál 1. személyben és E/3-ban erős tő, máshol gyenge
- atematikusnál (kivéve V-s igék) E/2: -धि (mgh. után lehet -हि is)
- atematikusnál T/3: -अन्तु
*** Középső
|---+------+-------+-------|
|   | E    | K     | T     |
|---+------+-------+-------|
| 1 | -ऐ   | -आवहै  | -आमहै  |
| 2 | -स्व  | -थाम्  | -ध्वम्  |
| 3 | -ताम् | -ताम्  | -न्ताम् |
|---+------+-------+-------|
- atematikusnál 1. személyben erős tő, máshol gyenge
- tematikus igéknél K/23-ban -ए- (a tő -अ-ja helyett), atematikus igéknél -आ-, pl. भाष् => भाषेथाम्
- atematikus igéknél a T/3 végződés -अताम्
** Jelen
*** Tövek
- I: गुण alak + -अ- a gyök után, pl. भृ => बर-, बुध् => बोध-
- II: gyök
- III: gyök reduplikálva (erős tőnél a reduplikációs rész nem változik, pl. भी => बिभे-)
- IV: -य- a gyök után, pl. हृष् => हृष्य-
- V: -नु- a gyök után, ebből képződik az erős tő (-नो-)
- VI: [megfelelő] nazális az utolsó gyök-msh. előtt (nem mindig!), -अ- a gyök után,
  pl. विद् => विन्द-, लुप् => लुम्प-, विश् => विश-
- VII: -न्- a gyök végső msh-ja elé, ebből képződik az erős tő (-न-)
- VIII: -उ- a gyök után, ebből képződik az erős tő (-ओ-) [általában न्-végű gyökök => V-szerű lesz]
- IX: -न्- (mgh. előtt) ill. -नी- (msh. előtt) a gyök után, ebből képződik az erős tő (-ना- !)
- X: alap, गुण vagy वृद्धि alak + -अय- a gyök után, pl. चिन्त् => चिन्तय-, चुर् => चोरय-
  (általában mgh-erősítés addig, amíg hosszú szótag nem lesz)
**** Reduplikáció
- az első msh+mgh-t duplázzuk, pl. तक्ष् => ततक्ष्-
- a hosszú magánhangzókból rövid lesz, pl. दा => ददा-
- elveszik a hehezet, pl. धा => दधा-
- velárisból palatális lesz, ह्-ból ज्, pl. गुप् => जुगुप्-, हु => जुहु-
- ha msh-torlódás van, csak az első duplikálódik, pl. क्रम् => चक्रम्-
- kivéve ha sziszegő hang után zárhang van, ilyenkor a zárhang ismétlődik, pl. स्तुभ् => तुष्टुभ्-
**** Műveltető
- a X-es szabályát alkalmazzuk másik típusú gyökre, pl. भृ "visz" => भारय- "vitet"
- ha a gyök आ-végű, akkor egy -प्- ékelődik be, pl. स्था "áll" => स्थापय- "állít"
*** Képzés
- jelen tő + elsődleges végződések
- V (mgh-végű tő), VIII esetén K/1 és T/1-ben az affixum -उ- mgh-ja elhagyható
*** Passzív
- gyök sima alakja (néha गुण) + -य- (KT1 -या-) + (tematikus) elsődleges középső végződések
- műveltetőnél és X-esnél az aktív tőből elhagyjuk az -अय- infixumot, és ehhez jön -य- stb.,
  pl. भृ => भारयति => भार्यते
- a magánhangzóra végződő gyökök mgh-ja változhat(!) a -य- előtt:
- -आ- => -ई-, pl. दा => दीयते
- -इ-/-उ- => -ई-/-ऊ-, pl. जि => जीयते
- -ऋ- => -रि- (de két msh. után -अर्-), pl. भृ => भ्रियते, स्मृ => स्मर्यते
- -ॠ- => -ईर्- (de labiális után -ऊर्-), pl. तॄ => तीर्यते
** Befejezetlen múlt
- a múltidő jelzésére अ- prefixum a tő előtt (de az igekötő(k) után)
- mgh kezdetű gyököknél a kezdő magánhangzó वृद्धि alakba kerül
- jelen tő + másodlagos végződések
- a msh-végű atematikus igéknél az E/2 és E/3 alakok gyakran nehezen felismerhetőek,
  mert szó végén nem állhat msh-torlódás, és ezért leegyszerűsödnek (ált. az első marad meg)
*** Aktív
- tematikus: KT/1-ben hosszú téma-mgh.
- atematikus: E-ben erős tő, egyébként gyenge
|---+----------+------+----------|
|   | E        | K    | T        |
|---+----------+------+----------|
| 1 | -म् / -अम् | -व   | -म       |
| 2 | -ः       | -तम्  | -त       |
| 3 | -त्       | -ताम् | -न् / -अन् |
|---+----------+------+----------|
*** Középső
- tematikus: KT/1-ben hosszú téma-mgh.
- atematikus: gyenge tő (de mgh-végű gyökű V-ös igéknél KT/1-ben -नु- helyett -न्- is lehet)
|---+------+---------------+-----------|
|   | E    | K             | T         |
|---+------+---------------+-----------|
| 1 | -इ   | -वहि          | -महि      |
| 2 | -थाः | -इथाम् / -आथाम् | -ध्वम्      |
| 3 | -त   | -इताम् / -आताम् | -न्त / -अत |
|---+------+---------------+-----------|
** Kötőmód
- csak a jelenidejű verzió használatos
- módosított jelen tő (ld. lent) + másodlagos aktív végződések,
  de T/3: -युः (középső: -रन्) és középső E/1: -य
- tematikus igéknél a tő végső अ-ja helyett ए, és az aktív E/1 végződése -यम्
- a középső K/23-ban a kötőhang -या- (tem. -ए-, atem. -आ- helyett), tehát pl. भृ => भर्- => भरेयाथाम्
- atematikus igéknél a gyenge tőhöz -या- (középső: -ई-) kapcsolódik (kivéve aktív T/3)
*** Aktív
- tematikus: téma-mgh. helyett ए
- atematikus: gyenge tő + या (kivéve T/3)
|---+----------+------+-----|
|   | E        | K    | T   |
|---+----------+------+-----|
| 1 | -यम् / -म् | -व   | -म  |
| 2 | -ः       | -तम्  | -त  |
| 3 | -त्       | -ताम्  | -युः |
|---+----------+------+-----|
*** Középső
- tematikus: téma-mgh. helyett ए
- atematikus: gyenge tő + ई
|---+------+--------+------|
|   | E    | K      | T    |
|---+------+--------+------|
| 1 | -य   | -वहि   | -महि |
| 2 | -थाः | -याथाम् | -ध्वम् |
| 3 | -त   | -याताम् | -रन्  |
|---+------+--------+------|
** Jövő
- a गुण alak + -स्य- vagy -इष्य- (igéje válogatja, mindkettő létezhet) + elsődleges végződések
- műveltetőnél és X-esnél a jelen tőhöz kapcsolódik -इष्य-, és az -अय- infixum végéről a mgh leesik,
  pl. कथयति => कथयिष्यति
** Összetett jövő
- तृ-ágens (Nom) + létige jelenidő (a sorrend változhat)
- 1. és 2. személyben az ágens egyesszámban van, csak a létigét kell számban is egyeztetni
- 3. személyben a létige elmarad (de ilyenkor az ágenst a megfelelő számban kell használni)
** Befejezett múlt
- nincs értelmi különbség a befejezetlen múlttal
- befejezett tő: reduplikáció + gyök (erős tő [गुण] aktív E-ben, gyenge ["alap"] máshol)
- reduplikáció: ld. III-as igék, de itt ha a mgh. nem इ/ई/उ/ऊ, akkor अ-ként jelenik meg,
*** Szabályos rendhagyóságok
- a mgh. kezdetű gyököknél csúszóhang/összevonás jelenik meg, pl. यज् => इयज्- (erős) / ईज्- (gyenge)
- [ritka] a ऋ ill. अ kezdetű gyököknél आन- lesz reduplikáció helyett, pl. ऋच् => आनर्च-/आनृच्-
- ha a गुण alakban अ van utána 1 msh-val, akkor aktív E/3-ban (néha E/1-ben) helyette वृद्धि alak,
  pl. नि => नय् miatt az erős tő elvileg निनय्, de az aktív E/3 (és néha E/1) निनाय lesz
- ha a गुण alakban csak अ van (de nem pl. ऋ => अर्), és a kezdő msh. reduplikációban nem változna,
  akkor a gyenge alakban reduplikáció helyett a magánhangzó változik ए-re,
  pl. पत् => पपत्-/पेत्- (és aktív E/(1)3 पपात)
- ha a gyök आ-ra végződik, a gyenge alakban ez eltűnik, pl. धा => दधा-/दध्-
*** Végződések
- aktív végződések:
|---+----+------+-----|
|   | E  | K    | T   |
|---+----+------+-----|
| 1 | -अ | -व   | -म  |
| 2 | -थ | -अथुः | -अ  |
| 3 | -अ | -अतुः | -उः |
|---+----+------+-----|
- középső végződések:
|---+----+-----+-----|
|   | E  | K   | T   |
|---+----+-----+-----|
| 1 | -ए | -वहे | -महे |
| 2 | -से | -आथे | -ध्वे |
| 3 | -ए | -आते | -इरे |
|---+----+-----+-----|
- a msh-végű töveknél a msh-kezdetű végződések (E/2, KT/1, középső T/2) elé -इ- ékelődik be
- az उ/ऊ-végű töveknél a mgh-kezdetű végződések elé -व्- ékelődik be
- az इ/ई-végű töveknél a mgh-kezdetű végződések elé -य्- ékelődik be, és a mgh. kieshet
- a ऋ-végű töveknél a mgh-kezdetű végződések előtt -र्- lesz belőle
- az आ-végű töveknél az aktív E/13 végződése -औ
** Összetett befejezett múlt
- amikor különben nem lehetne felismerni az igét:
- (i) képzett igék (műveltető [és pár X-es], vágyakozás)
- (ii) hosszú mgh-val kezdődő igék (nem mind, de pl. ईक्ष्, आस्)
- képzés: jelen tő + आम् + (segédige befejezett múltidejű alakja)
- aktív alakoknál a segédige általában अस्, néha भू vagy कृ,
  pl. ईक्षामासतुः (ketten látták), आसां चकार (leült), भारयामास (vitettem)
- középső alakoknál a segédige कृ, pl. आसां चक्रे (leültem / leült)
** Aoristos
- a klasszikus szanszkritban már ez is csak sima múltidő
- augmentum (अ-) + tő + másodlagos végződések
- ezzel lehet kifejezni a tiltást is (मा + augmentum nélküli aoristos)
- 7 fajta tő (egy ige többfélét is használhat)
- 1a) "gyök" [csak भू és आ-végű gyökök]: gyök (igétől függő mgh-szinttel), pl. अभूवम् stb.
  mindig tematikus végződések (?)
- 1b) "a" [gyakori]: alapfokú gyök + अ, pl. अविदम् stb.
- 2) "reduplikáló" [származtatott igék]: reduplikáció + gyök (alap vagy गुण) + अ, pl. अजीजनम्
  a mgh-reduplikációnál इ => इ/ई, उ => उ/ऊ, अ/ऋ => इ/ई (néha अ/आ),
  ha a gyök rövid szótag, akkor a reduplikált mgh. általában hosszú, különben rövid
- 3a) "s": gyök (aktívban वृद्धि, középsőben alap, de -ई/-ऊ végűnél गुण) + स्, pl. रुध् => अरौत्सम्
- 3b) "is" [ritka]: gyök (गुण, de mgh-végű aktívban वृद्धि) + इष्, pl. अबोधिषम्
- 3c) "sis" [ritka]: gyök (गुण) + सिष्, pl. अयासिषम्
- 3d) "sa" [ritka]: gyök (alap) + स, pl. दिश् => अदिक्षम्
- FONTOS: a 3a-3c esetekben a T/3 -उः, és az E/23-ban a szuffixum rendre -सी-, -ई-, -सी-
  (3b és 3c magyarázat: a végső msh-torlódás egyszerűsödik, és mgh-hosszabbodással kompenzál)
- [ez a rész elég vázlatos, és a könyvben nem volt semmi a középső alakokról]
** Vágyakozás
- "vágyakozó ige": reduplikáció + -स- (vagy -इष-) [I-es típusúként ragozható]
- magánhangzó reduplikáció: उ/ऊ-ból उ, minden másból इ, pl. पा => पिपासति (inni akar)
- a gyök általában -स- előtt "alap" és -इष- előtt गुण, de vannak kivételek
- ha a gyök rövid mgh-ra végződik, az meghosszabbodhat, pl. श्रु => शुश्रूषति (hallani akar)
- ha a gyök ऋ-re végződik, ईर् lesz belőle, pl. कृ => चिकीर्षति (csinálni akar)
- a befejezett múltat összetetten képzi
- "vágyakozó melléknév": végső अ helyett उ, pl. युध् => युयुत्स- => युयुत्सु- (harcolni akaró)
- "vágyakozó főnév" (absztrakt): végső अ helyett आ, pl. शुश्रूषा- (hallani vágyás)
*** Gyakran előforduló rendhagyó alakok
- आप् => ईप्स-
- दा => दित्स-
- धा => धित्स-
** Kötelesség
- -andó jellegű melléknév (hím/semlegesnemben अ-, nőnemben आ-)
- gyök (általában गुण) + szuffixum (-य- [rövid mgh. után -त्य-] / -तव्य- / -अनीय-)
- nincs szabály, hogy melyik szuffixum kell (egy igéhez több is lehet)
- ha a gyök गुण-ban van, akkor általában -तव्य-, pl. कृ => कर्तव्य- (megcsinálandó), de van कार्य- is
- ha a gyök आ-ra végződik, ए lesz belőle, pl. दा => देय-
- अ- prefixummal tagadható, pl. दह् => अदाह्य- (nem égetendő, éghetetlen)
** Rendhagyó igék
*** Általános
- II-es típusú आ-végű igéknél csak egy tő van (pl. या II megy)
*** अस् II (létige)
- jelen: E/2 असि (*अस्सि)
- folyamatos múlt: E/2 आसीः (*आस्ः), E/3 आसीत् (*आस्त्), D és T is erős tövet használ
- befejezett múlt: आस्- mindenhol
*** इ II megy
- folyamatos múlt: D és T is erős tövet használ
*** हन् II öl
- D/1 és T/1 is erős tövet használ (jelen & folyamatos múlt)
- T/3 a घ्न्- tőhöz (jelen & folyamatos múlt)
- jelen: E/2 हंसि (*हन्सि)
- befejezett múlt: जघन्-/जघ्न्-
*** विद् II tud
- folyamatos múlt: E/2 अवेः is, T/3 अविदुः is
- befejezett múlt: nincs reduplikáció
*** ब्रू II beszél
- az erős tő ब्रवी-
- folyamatos múlt: E/1 अब्रवम् (*अब्रव्यम्)
*** धा III helyez
- a gyenge tő ध्- (दध्-)
- त्/थ् előtt a ध्-ből त् lesz (nincs buddha sandhi), cserébe a reduplikáció द्-je lesz ध्
- befejezetlen múlt: T/3 अदधुः (*अदधन्)
*** दा III ad
- a gyenge tő द्-
- befejezetlen múlt: T/3 अददुः (*अददन्)
*** कृ VIII csinál
- a gyenge tő कुरु-, az erős tő करो-
- a K/1 és T/1 alakokban ill. kötőmódban a gyenge tő कुर्-
*** स्तु II dicsér
- az erős tő स्तौ-
*** स्वप् II alszik
- csak egy töve van
- msh előtt beékelődik egy इ, pl. स्वप्- + -ति => स्वपिति
*** वच् II beszél
- jelen E sandhi: वग्मि, वक्षि, वक्ति
*** द्विष् II utál
- jelen E sandhi: द्वेष्मि, द्वेक्षि, द्वेष्टि
*** भू I (létige)
- befejezett múlt: बभूव्- mindenhol
* Képzők
** Igéből
*** गुण alak + अ
- pl. लिख् => लेखः (levél, írott dolog), विद् => वेदः (tudás)
- főnevek és melléknevek is képződnek így
- a főnevek általában hímneműek, de néha semlegesneműek
*** गुण alak + अन
- pl. मुच् => मोचन- (elengedő, felszabadító) / मोचनम् (elengedés, felszabadítás)
- gyakran absztrakt főnevet képez, de nem mindig, pl. लोच् => लोचनम् (szem)
- főnevek és melléknevek is képződnek így
- a főnevek majdnem mindig semlegesneműek
- az így képzett melléknevek gyakran összetételek utolsó tagját képezik
*** गुण alak + त्र
- pl. शस् => शस्त्रम् (vágóeszköz), पत् => पत्त्र (szárny "repülő-eszköz")
- pl. नी => नेत्रम् (szem "vezető-eszköz"), मन् => मन्त्रम् (mantra "gondolkodó-eszköz)
- eszközt jelentő főneveket képez
- az így képzett főnevek majdnem mindig semlegesneműek
*** गुण + तृ
- ágens főnév (vmit csináló), pl. कृ => कर्तृ, लभ् => लब्धृ-
- néha egy -इ- beékelődik (általában ott, ahol a főnévi igenévnél is)
*** गुण/वृद्धि alak + इन्
- ágens melléknév vagy főnév (vmit csináló), pl. कृ => करिन्- / कारिन्-
** Főnévből / melléknévből
*** त्व
- pl. देव- => देवत्वम् "istenség", गुरु- => गुरुत्वम् "tanárság"
- kb. ...-ság
- az így képzett főnevek semlegesneműek
*** ता
- pl. मित्र- => मित्रता (barátság)
- kb. ...-ság
- az így képzett főnevek nőneműek
*** वृद्धि alak
- az első magánhangzóból
- pl. पुर- => पौरः (városlakó)
- általában valahová tartozást jelöl, pl. नैषधः (Nishadhából való)
- ha eredetileg nem अ-főnév volt, akkor gyakran az lesz belőle
- a végső -अ helyett -य lesz néha, pl. वेद- => वैद्यः (orvos), सेना => सैन्यः (katona)
- néha több verzió is képezhető, pl. मित्र- => मैत्रम् / मैत्र्यम् / मैत्री (barátság)
*** य
- a végső -अ helyett
- pl. अबल- (gyenge) => अबल्यः (gyengeség)
- gyakran jelentésváltozás nélkül, vagy főnévből melléknevet képezve (vagy fordítva)
*** वन्त् / मन्त्
- vmit birtokló, pl. गुण- (erény) => गुणवन्त्- (erényes), धी- (gondolat) => धीमन्त्- (intelligens)
*** इन् / विन्
- vmit birtokló, pl. पक्ष्- (szárny) => पक्षिन्- (szárnyas); तपस्- (aszketizmus) => तपस्विन्- (aszkéta)
- az -अ főnevek végső अ-ja leesik az -इन् előtt, pl. हस्त- (kéz) => हस्तिन् (elefánt)
* Számok
** 1-4
- mindhárom nemben
*** 1 एक-
- kettes-, és többesszámban "néhány" jelentésű
|-----+--------------+--------+--------------+-----------------+--------|
|     | E/mn         | E/f    | K            | T/mn            | T/f    |
|-----+--------------+--------+--------------+-----------------+--------|
| Nom | एक (n: एकम्)  | एका    | एकौ (nf: एके) | एके (n: एकानि)   | एकाः   |
| Acc | एकम् (n: एकम्) | एकाम्   | एकौ (nf: एके) | एकान् (n: एकानि) | एकाः   |
| Ins | एकेन          | एकया   | एकाभ्याम्      | एकैः             | एकाभिः |
| Dat | एकस्मै         | एकस्यै   | एकाभ्याम्      | एकेभ्यः           | एकाभ्यः |
| Abl | एकस्माएक्      | एकस्याः | एकाभ्याम्      | एकेभ्यः           | एकाभ्यः |
| Gen | एकस्य         | एकस्याः | एकयोः        | एकेषाम्           | एकासाम् |
| Loc | एकस्मिन्       | एकस्याम् | एकयोः        | एकेषु             | एकासु   |
|-----+--------------+--------+--------------+-----------------+--------|
*** 2 द्वि-
- csak kettesszám
|-----+--------------|
|     | K            |
|-----+--------------|
| Nom | द्वौ (nf: द्वे) |
| Voc | द्वौ (nf: द्वे) |
| Acc | द्वौ (nf: द्वे) |
| Ins | द्वाभ्याम्      |
| Dat | द्वाभ्याम्      |
| Abl | द्वाभ्याम्      |
| Gen | द्वयोः        |
| Loc | द्वयोः        |
|-----+--------------|
*** 3 त्रि
- csak többesszám
|-----+-----------------+--------|
|     | T/mn            | T/f    |
|-----+-----------------+--------|
| Nom | त्रयः (n: त्रीणि) | तिस्रः  |
| Voc | त्रयः (n: त्रीणि) | तिस्रः  |
| Acc | त्रीन् (n: त्रीणि) | तिस्रः  |
| Ins | त्रिभिः          | तिसृभिः |
| Dat | त्रिभ्यः          | तिसृभ्यः |
| Abl | त्रिभ्यः          | तिसृभ्यः |
| Gen | त्रयाणाम्         | तिसृणाम् |
| Loc | त्रिषु              | तिसृषु   |
|-----+-----------------+--------|
*** 4 चतुर्-
- csak többesszám
|-----+--------------------+--------|
|     | T/mn               | T/f    |
|-----+--------------------+--------|
| Nom | चत्वारः (n: चत्वारि) | चतस्रः  |
| Voc | चत्वारः (n: चत्वारि) | चतस्रः  |
| Acc | चतुरः (n: चत्वारि)   | चतस्रः  |
| Ins | चतुर्भिः             | चतसृभिः |
| Dat | चतुर्भ्यः             | चतसृभ्यः |
| Abl | चतुर्भ्यः             | चतसृभ्यः |
| Gen | चतुर्णाम्             | चतसृणाम् |
| Loc | चतुर्षु               | चतसृषु   |
|-----+--------------------+--------|
** 5-10
- csak többesszám
|------+-----+------+--------------+-----+-----|
|    5 |   6 |    7 |            8 |   9 |  10 |
|------+-----+------+--------------+-----+-----|
| पञ्च- | षट्- | सप्त- | अष्ट- / अष्टौ- | नव- | दश- |
|------+-----+------+--------------+-----+-----|
- a 8-as második formája Nom/Voc/Acc-on kívül अष्टा- tövű (अष्टाभिः stb.)
- ragozás:
|-----+-------|
|     | T     |
|-----+-------|
| Nom | -     |
| Voc | -     |
| Acc | -     |
| Ins | -भिः  |
| Dat | -भ्यः  |
| Abl | -भ्यः  |
| Gen | -आनाम् | <= kivétel: 6 (षण्णाम्)
| Loc | -सु    |
|-----+-------|
** Magasabb számok
- 11-99: ld. Whitney nyelvtan
- 100: शत-
- 1000: सहस्र-
** Sorszámok
- hím- és semlegesnemben अ-típusú, nőnemben ई-típusú melléknevek
|-------+---------+-------+----------------+-------|
|    1. |      2. |    3. |             4. |    5. |
|-------+---------+-------+----------------+-------|
| प्रथम- | द्वितीय- | तृतीय- | चतुर्थ- / चतुरीय- | पञ्चम- |
|-------+---------+-------+----------------+-------|
|    6. |      7. |    8. |             9. |   10. |
|-------+---------+-------+----------------+-------|
|  षष्ठ- |   सप्तम- | अष्टम- |           नवम- |  दशम- |
|-------+---------+-------+----------------+-------|