-*- mode: org -*- * Személyes névmások |---+------+----------------+------| | | 1 | 2 | 3 | |---+------+----------------+------| | E | mimi | wewe | yeye | | T | sisi | ninyi / nyinyi | wao | |---+------+----------------+------| - néha felezik őket (pl. mimi helyett mi) * Személyprefixek - 3. személyt ld. az egyes főnév-csoportoknál (emberekre M-WA) |---+-----+----| | | 1 | 2 | |---+-----+----| | E | ni- | u- | | T | tu- | m- | |---+-----+----| * Partnerjelző - 3. személyt ld. az egyes főnév-csoportoknál (emberekre M-WA) (ha nincs külön, akkor ugyanaz, mint a személyprefix) - reflexív partnerjelző: -ji- |---+-----+---------------+-------------------| | | 1 | 2 (egyenként) | 2 (mint egész) | |---+-----+---------------+-------------------| | E | ni- | ku- | | | T | tu- | ku-...-ni % | wa-...-ni % / wa- | |---+-----+---------------+-------------------| - %: a -ni végződés előtt a tő vége e-re változik (pl. -ona => nitawaoneni) * Mutató névmások - duplázással erősített értelem (pl. huyu huyu - épp ő) - ha a mutató névmásos egyeztetés (Cv), akkor az egyes alakok: - közeli: h + vCv - távoli: Cv + le - említett: h + vC + o (de ha C = w, akkor h + v + o; Cv = i esetén hiyo) - a konkrét alakokat ld. a megfelelő főnév osztályoknál ** Közeli/távoli használata - főnév után (ez/az a ...), pl. bwana yule; konkrét értelmű : a jelzett dolog (közelben vagy távolban) jelen van - főnév előtt (ez/az a ..., amit az előbb említettünk), pl. yule bwana; ilyenkor általában az "távoli" alakot használják, de a közelit is lehet, ha épp az előbb volt konkrétan említve és a beszélgetés fontos része * Partikulák ** Tagadó - "ha-" a negatív prefix - E/1-nél hani- helyett si-, E/2-nél hau- helyett hu-, E/3-nál haa- helyett ha- ** Birtokos *** Igei - jelenben [tagadó partikula] + személyprefix + -na- + [utaló jel] - az utaló jel használata határozott tárgyat jelölhet - az utaló jelet tagadásnál nem teszik ki - magában "-val"/"és" értelemben - utaló jellel kapcsolódhat (pl. nacho) - személyes névmásokkal is: nami / nawe / [naye] / nasi / nanyi / [nao] - sima létezésre: kuna/hakuna - más igeidőkben: [kuwa ragozott, ku- prefixes alakja] na *** Viszonyt kifejező - a birtokolt főnév csoportjának megfelelő mássalhangzó kerül elé - két szó közt: _a (főnévi igenévvel jelzős szerketek is, pl. sufuria ya kufaa) - személyes névmással: |---+-------+------+------| | | 1 | 2 | 3 | |---+-------+------+------| | E | _angu | _ako | _ake | | T | _etu | _enu | _ao | |---+-------+------+------| - az _ao csak emberekre és állatokra használatos, más esetben _ake kell - az _ake után jöhet a birtokló konkrét megnevezése (pl. rafiki yake Mohamed) ** Azonosság/különbözőség - állító: ni - tagadó: si - igeidőtől függően a kuwa ige használata szükséges (ld. Igék) ** Helyhatározó - [tagadó partikula] + személyprefix + helyhatározó - -po (általános) - -ko (nagyjábóli) - -mo (bent, belül) - jelentől eltérő igeidőben a kuwa megfelelő alakjához toljduk hozzá, pl. alikuwapo ([itt] volt), watakuwamo (bent lesznek) - ilyenkor van, aki a kuwa-ból kuwe-t csinál (pl. alikuwepo, watakuwemo) - tagadásnál a kuwa-s részt nem tagadjuk és különvesszük a helyhatározót, amit tagadva ragozunk, pl. alikuwa hayupo (nem volt [itt]) ** Erősítő - főnév után: na + [utaló jel], pl. watalii nao - lehet "szintén" jelentése is - na + óhajtó módú ige, pl. na tuanze ** Kiemelő - éppen ő/ez, aki/ami ... - személyes névmás esetén: ndi- + a személyes névmás fele (mi/we/si/nyi) - egyéb esetben: ndi- + [utaló jel] - tagadás ugyanígy, csak ndi- helyett si- - gyakran utaló alakú igével vagy más relatív kifejezéssel együtt használják ** Relatív - ami, aki - amba- + [utaló jel] - mindig használható (ni/si-vel is), de amikor lehet, jobb az utaló igealak - pl. mtu ambaye ameondoka * Főnevek ** JI-MA (5/6) - j(i)- (általában lekopott) - többesszám: ma- (a j(i)- is megmarad, pl. joka/majoka, de van néhány kivétel) - gyakran nagy dolgokat, csoportokat jelöl - csoport értelemben a többesszám néha más típusú főnevekkel is alkalmazható, pl. marafiki zetu (az egyeztetés az eredeti N típus szerint történik) pl. mahospitali ya nchi hiyo (itt az egyeztetés a MA típus szerint történik) *** Nagyító képző - magánhangzóval kezdődő és egyszótagú töveknél j(i)- prefix - többi esetben prefix nélkül - embereknél M-WA típusúként egyeztet (kivéve lekicsinylő értelemben) *** Egyeztetés - E: l-, T: y- *** Személyprefix - E: li-, T: ya- *** Melléknévprefix - E: -, T: ma- - magánhangzó előtt E: j-, T: me- (elnyeli a magánhangzót) - egyszótagú melléknévnél E: ji- (pl. jipya) *** Mutató névmások - E: (li) hili/lile/hilo, T: (ya) haya/yale/hayo *** Utaló jel - E: -lo-, T: -yo- ** N (9/10) - gyakori prefixek: n-, m-, ng'-, ny- - többesszám: azonos - sok idegen eredetű szó *** Prefix meghatározása - az idegen szavaknak és a p-, f-, s-, ch-, k-, t- kezdetű töveknek nincs, kivéve ha egy szótagú, ilyenkor n-et kap (pl. nchi), de p-nél m-et (pl. mpya) - az n-, m-, ng- kezdetű töveknek nincs - magánhangzóval kezdődő szavaknál ny- - a b-, v-, w- kezdetű töveknél m-, és a w- átváltozik b-re (pl. wili => mbili) - a d-, j-, z-, g- kezdetű töveknél n- - az l-, r- kezdetű töveknél n-, és a kezdő msh-ból d- lesz (pl. limi => ndimi) *** Egyeztetés - E: y-, T: z- - ha állatot jelöl, akkor E: w- - ha embert jelöl, akkor az -a partikulával M-WA -ként viselkedhet (E/T: w-) *** Személyprefix - E: i-, T: zi- - ha élőlényt jelöl, akkor M-WA -ként viselkedik (E: a-, T: wa-) *** Melléknévprefix - ld. prefix meghatározását fent - élőlényekre M-WA -ként viselkedik (E: m(w)-, T: wa-) *** Mutató névmások - E: (i) hii/ile/hiyo, T: (zi) hizi/zile/hizo *** Utaló jel - E: -yo-, T: -zo- ** M-WA (1/2) - m(w) + tő - többesszám: wa- az m(w)- helyett (pl. waafrika, wana, watoto, wageni) - magánhangzóval kezdődő tőnél a többesszám összevonódhat, wa+a => wa, wa+e => we, wa+i => wi; országneveknél általában megmarad - embereket jelöl *** Egyeztetés - E/T: w- *** Személyprefix - E: a-, T: wa- - helyhatározónál E: yu- *** Tárgyjelző - E: -m(w)-, T: -wa- *** Melléknévprefix - E: m-, T: wa- - magánhangzó előtt E: mw-, T: we- (elnyeli a magánhangzót) *** Mutató névmások - E: (yu) huyu/yule/huyo, T: (wa) hawa/wale/hao *** Utaló jel - E: -ye-, T: -o- ** M-MI (3/4) - m(w) + tő (mu- is lehet; o-val kezdődő töveknél m- is előfordul) - többesszám: mi- az m(w)- helyett (pl. miji) - általában fákat és más természeti dolgokat jelöl *** Egyeztetés - E: w-, T: y- *** Személyprefix - E: u-, T: i- *** Melléknévprefix - E: m(w)-, T: mi- (de e- előtt my-; és i-vel egyesül, pl. -ingi => mingi) *** Mutató névmások - E: (u) huu/ule/huo, T: (i) hii/ile/hiyo *** Utaló jel - E: -o-, T: -yo- ** KI-VI (7/8) - ki + tő / ch + tő - többesszám: vi- a ki- helyett (pl. vichwa), vy- a ch- helyett (pl. vyakula) - általában használati tárgyakat, kis vagy rossz dolgokat jelöl - mellékneveknél módhatározói értelme is lehet (főleg többesszámban, pl. vyema) *** Kicsinyítő képző - magánhangzóval kezdődő, egyszótagú vagy KI-VI típusú alapnál kiji- prefix - többi esetben ki- prefix - embereknél M-WA típusúként egyeztet (kivéve becézésnél) *** Egyeztetés - E: ch-, T: vy- *** Személyprefix - E: ki-, T: vi- - ha élőlényt jelöl, akkor M-WA -ként viselkedik (E: a-, T: wa-) *** Melléknévprefix - E: ki-, T: vi- - i-vel kezdődőeknél E: k-, T: v- - más magánhangzóval kezdődőeknél E: ch-, T: vy- *** Mutató névmások - E: (ki/cho) hiki/kile/hicho, T: (vi/vyo) hivi/vile/hivyo *** Utaló jel - E: -cho-, T: -vyo- - a többesszámú -vyo- módhatározóként is használatos ("ahogyan") - ilyenkor néha a jinsi vagy kama szavak vezetik be ** U (14; 11/10) - u + tő / w + tő - általában absztrakt fogalmakat, országokat vagy hosszú, nagy tárgyakat jelöl - többesszám: (ha nem absztrakt) N típusú többesszámú főnév (+ megfelelő prefix) - ha egyszótagú a tő, akkor többesszámban nyu + tő lesz (pl. uso => nyuso) - egyesszámban úgy viselkedik, mint egy M-MI típusú főnév ** PA-KU-MU (16,17,18) - a mahali az egyetlen igazi főnév, ami ide tartozik - de minden helyet jelölő szó (pl. Afrika, nyumbani stb.) egyeztetődhet ezzel - ezek mintájára működnek a helyhatározó partikulák is *** PA (általános) - egyeztetés: p- - személyprefix: pa- - melléknévprefix: pa- (i-vel pe-) - mutató névmások: (pa) hapa/pale/hapo - utaló jel: -po- (lehet időhatározó is, "amikor") *** KU (nagyjábóli, mozgást jelölő) - egyeztetés: kw- - személyprefix: ku- - melléknévprefix: ku- - mutató névmások: (ku) huku/kule/huko - utaló jel: -ko- *** MU (bent, belül) - egyeztetés: mw- - személyprefix: m- - melléknévprefix: m- - mutató névmások: (mu) humu/mle/humo - utaló jel: -mo- ** KU (15) - ku/kw + [tagadás: -to-] + [tárgyjelző] + tő (főnévi igenév, nincs többesszám) - egyeztetés: kw- - személyprefix: ku- - melléknévprefix: ku- - mutató névmások: (ku) huku/kule/huko - utaló jel: -ko- ** Képzés igéből *** M-WA típusú **** Szoros kapcsolat az igével - m + tő + i - a tő utolsó mássalhangzója megváltozik: k -> sh, d/g/l -> z, w/b -> v/z, p -> f, t -> s - a mai nyelvből már kiesett l-ek is z-re változnak, pl. zaa => mzazi **** Gyakori elvégzése a cselekvésnek - m + ige + ji *** Cselekvés / cselekvés eszköze - prefix + tő + o - JI-MA típusú: gyakran többesszámban (pl. maendeleo [haladás], de sikio [fül]) *** Cselekvés tárgya - prefix + tő + e *** Személytípus / absztrakt fogalom - prefix + tő + u - M-WA: típust jelöl, pl. msahaulifu (feledékeny ember) - U: fogalmat jelöl, pl. usahaulifu (feledékenység) * Igék - a tő -a -ra végződik, kivéve az idegen eredetűeknél - személyprefix + igeidőjelző + [tárgyjelző] + tő - a tárgyjelző nem kötelező, ha nem ember a tárgy (partnerjelző) (informális helyzetben akkor sem, ha határozatlan ember) - a partnerjelző vonatkozhat arra, akin a folyamat végbemegy, és emellett lehet konkrét tárgy (pl. nilijikata mkono (megvágtam [magamat] a karomat) - az alábbiakban ha nincs is külön írva, a tárgyjelző beékelődhet a tő elé - ni- + -na- -ból beszélt nyelvben gyakran na- lesz, és más összevonások is előfordulnak - ahol nincs külön írva, az azonosság / különbözőség a kuwa ige megfelelő alakjával történik ** Főnévi igenév - ku/kw- + [tárgyjelző] + tő - tagadásnál kuto + [tárgyjelző] + tő (vagy ritkán: kuto + ku/kw + tő) - az egyszótagos igék csak a tagadásban kapják meg a ku/kw- előtagot - főnévként viselkedik (ld. KU osztály) ** Jelen - igeidőjelző: -na- - tagadás: [negatív prefix] + személyprefix + tő (-i véggel, ha -a volt) - az egyszótagú igék állításkor a főnévi igenév alakjában szerepelnek, kivéve ha van tárgyjező *** Azonosság / különbözőség - állító: ni - ha az alany nincsen kifejezve, akkor helyhatározós személyprefix-szel is, pl. yu tayari? ([Ő] készen áll?), li zima ([Az autó] egyben van.), főleg akkor használják, ha a kimaradt alany személy - tagadó: si - a si-vel lehet hitetlenkedést kifejezni, pl. Si uliona?! (nem láttad?!) *** Utaló alak - személyprefix + -na- + utaló jel + [tárgyjelző] + tő - tagadás: személyprefix + si + utaló jel + [tárgyjelző] + tő (valójában időtlen, ezért általános állításokra használják) ** Előidejű jelen - igeidőjelző: -me- - lehet -mesha- / -mesha ku- / -mekwisha ku- is, ilyenkor "már" többlete van (pl. umeshaleta / umesha kuleta / umekwisha kuleta) - tagadás: [negatív prefix] + személyprefix + -ja- + tő ("még nem") - az egyszótagú igék állításkor a főnévi igenév alakjában szerepelnek, kivéve ha van tárgyjező; néha tagadáskor is előfordul - állapotjelző igéknél ezt használjuk jelen idejű jelentésben ** Jövő - igeidőjelző: -ta- - tagadás: [negatív prefix] + személyprefix + -ta- + tő - az egyszótagú igék mindig a főnévi igenév alakjában szerepelnek, kivéve ha van tárgyjező *** Utaló alak - személyprefix + -taka- + [utaló jel] + [tárgyjelző] + tő ** Múlt - igeidőjelző: -li- - tagadás: [negatív prefix] + személyprefix + -ku- + tő - az egyszótagú igék állításkor a főnévi igenév alakjában szerepelnek, kivéve ha van tárgyjező *** Azonosság / különbözőség - a kuwa ige ragozott alakja + ni/si - állításban a ni partikula általában elmarad - tagadásban, ha a si-t kirakjuk, a kuwa-t állítva ragozzuk, különben tagadva (pl. walikuwa si wagonjwa / hawakuwa wagonjwa) *** Utaló alak - személyprefix + -li- + [utaló jel] + [tárgyjelző] + tő ** Felszólító mód - egy személyre: tő magában, egyszótagúaknál a főnévi igenév - több személynél a tő vége (ha -a volt) -e -re változik + ni ** Óhajtó mód - személyprefix + [tárgyjelző] + tő (-e véggel, ha -a volt) - egyszótagúak sem kivételek (pl. (ku)la => nile) - tagadás: személyprefix után -si- (pl. usisahau, msiende) *** Használat - udvarias kérés: ilyenkor a személyprefix elmaradhat (pl. tafadhali some) lehet tárgyjelző is benne (pl. umwite / mwite; nipe; stb.) - ok, szándék kifejezésére - beszédet kifejező igék után (pl. ambia, sema) - szükséget kifejező igék után (pl. afadhali, lazima, heri, inabidi) - tiltást kifejező igék után (pl. kataza, onya, zuia, komesha) tagadó alakban ** Szokás - hu + [tárgyjelző] + tő - főnévvel vagy személyes névmással együtt (pl. mimi hufika) - egyszótagos igék is ugyanígy (pl. hula) ** Relatív - elsősorban írásban - személyprefix + [tárgyjelző] + tő + utaló jel - tagadást ld. Jelen/Utaló alaknál (kivéve létezés tagadását, ld. lent) - mivel időtlen, elsősorban általános állításokra használják - az azonosság relatív verzióját a -li (tagadásban -si) igével fejezzük ki, pl. wao walio wageni (ők, akik idegenek) pl. matunda yaliyomo kikapuni (a kosárban levő gyümölcsök) pl. tusio watalii (mi, akik nem turisták vagyunk) ** Kötő - lehetséges feltételes esetben (elöl), ilyenkor előtte lehet kama/ikiwa - a fő állítmánnyal párhuzamos cselekvésnél (a fő állítmány után) - igeidőjelző: -ki- - az egyszótagú igék is ugyanígy (pl. ukija, tukila stb.) - nincs tagadás, helyette relatív időt (-po-) vagy óhajtó módot használunk, pl. asipofika (ha nem érkezik meg), usitake (ha nem akarod) ** Valószínűtlen/lehetetlen feltétel - igeidőjelző: -nge- (valószínűtlen), -ngali- (lehetetlen [múlt]) - mind a feltételben, mind az eredményben ezt kell használni - az egyszótagú igék főnévi igenévként szerepelnek (pl. angekunywa) - tagadásnál -si- előzi meg (-singe-/-singali-) - a -ngali- lehet "még mindig" értelmű is ** Mesélő - egymás után következő eseményekre, mint mesélésnél - gyakran az első esemény sima múlt (-li-), a többi mesélő - igeidőjelző: -ka- - az egyszótagú igék is ugyanígy (pl. akala) - felszólításnál a vége -e -re változik (pl. Nenda [u]kalale!) - főnévi igenév után "azért, hogy" értelmű, pl. kumsaidia akasoma (segíteni őt, hogy tanuljon) - tagadás mint óhajtó módban ** Jelen (írott) - igeidőjel: -a- - összevonások miatt a rövid (egyeztető) prefix kerül elé (pl. ki+a => cha) - M-WA esetben egyesszámban a+a => a, de néha yua -t is használnak - személyprefixekkel: ni+a => na, u+a => wa, tu+a => twa, m[w] + a => mwa - az egyszótagú igék is ugyanígy (pl. wala - iszol) - időtlen => általános állításokra (beszédből kezd kikopni, főleg újságokban) - tagadás: ld. Jelen ** Igeképzők - megváltoztatják az ige értelmét - a végső -a elé ékelődik be valami jel - ha az ige két mgh-ra végződik, akkor más ékelődik be - gyakran a magánhangzó a harmónia szerint változik, ilyenkor I-vel jelöljük - valójában az értéke az előző mgh. alapján változik: e/o => e, a/i/u => i *** Passzív - jel: -w-, két mgh: -lIw- (de -ia/-ea végűekből -iwa/-ewa lesz, pl. saidiwa) - a nem -a -ra végződő és az egyszótagos igék az utolsó mgh. helyett egy -Iwa végződést kapnak (két mgh: -lIwa csatolódik a végére, pl. sahauliwa) - a cselekvőt a na partikulával lehet jelezni - mindig az utolsó képző *** Alkalmazó - azt fejezi ki, hogy valaki számára történik a cselekedet, vagy irányt (vmi felé irányul a cselekedet), pl. walikalia kitanda - tárgy/partnerjelző használata (pl. alimwandikia dadake barua) - jel: -I-, két mgh: -lI- - van, hogy csak erősíti az ige jelentését, ilyenkor -I- helyett néha -IlI- *** Műveltető - jel: -Ish- vagy -Iz-, két mgh (korábbi -l-): -z- - van olyan szó, amelyik mindkettővel képezhető, de általában csak az egyikkel - néhány főnévhez/melléknévhez is kapcsolódhat - van ahol az utolsó msh. (gyakran k) változik (általában sh-ra) - a -na végű igék néha -nya végződést kapnak, de azok, amik "társas" képzősek, azok általában -sha -t (pl. -pona => ponya, de -pigana => -piganisha) - néha csak erősíti az ige eredeti értelmét (pl. -nyamaza: nagyon csendben van) *** Társas - jel: -an- - "egymással", "össze-" jelentéstöbbletet ad - általában többesszámú alany - ha egyesszámú az alany, vagy ha egy csoportot jelöl, akkor a másik résztvevő na- + [utaló jel] alakban jelenik meg, pl. nitakutana naye (találkozni fogok vele), tulikutana naye (találkoztunk vele) - ha az ige -i/-e -re végződik, a végéhez -ana kapcsolódik, pl. rudi => rudiana - ha az ige -u -ra végződik, helyette -iana, pl. jibu => jibiana *** Állapotjelölő - jel: -Ik-, két mgh: -k- - jövevényszavaknál az utolsó mgh. a-ra változik (pl. -haribu => -haribika), de az -au végűeknél -lika kapcsolódik (pl. -sahau => -sahaulika) - mint a passzív, de a cselekvő emelett sosincs kifejezve - állapotjelöléskor általában előidejű jelennel, pl. kompyuta zimeharibika (a számítógépek el vannak romolva) - jelen időben gyakran hordoz lehetségesség jelentést, pl. kazi hii inafanyika (ez a munka megcsinálható), pl. barua hii haisomeki (ez a levél olvashatatlan) - néha kapcsolódik a társas kiegészítővel, de a jelentés nem változik, pl. -patikana, -julikana, -onekana, -wezekana *** Ellentétes - jel: -u- (ha az utolsó mgh. o volt, akkor -o-) - "visszacsináló" értelmű, pl. kunja / kunjua; funga / fungua *** Változatlanság - jel: -am- - pl. kwaa (elbotlik) => kwama (beragad) *** Érintkezéses - jel: -at- - pl. fumba (összecsuk) => fumbata (átölel) *** Keletkezéses - jel: -p- (melléknévi tőből) - pl. nene (kövér) => nenepa (meghízik) ** Duplázás - csak a tő duplázódik, pl. kuchambuachambua - a cselekvés ismétlését vagy alaposságát jelzi - megtartja a tő aktuális alakját, pl. kata => ukate => ukatekate ** Hogyan? - a (ragozott) ige végéhez -je kapcsolódik - "hogyan?" vagy "mit?" értelemben - pl. tutapataje (hogyan fogjuk megszerezni?) amesemaje (mit mondott?) ** Egymás mellé rendelés - ha a második ige nem eredménye az elsőnek, akkor főnévi igenévként jelenik meg - pl. jambo linalokupendeza au kukukera (dolog, ami tetszik neked vagy idegesít) ** Összetett igeidők - a kuwa ige megfelelő idejű alakja + a főige kötőmódú/előidejű alakja - kötőmóddal: folyamatos vagy gyakran ismétlődő cselekvés a megfelelő időben, pl. ulikuwa ukisema (szoktad mondani / (éppen) mondtad) - előidejű jelennel: az adott időhöz képest előidejűséget jelöl, pl. tutakuwa tumelala (aludni fogunk) - kötőmód helyett néha lehet sima jelen is - tagadásnál csak a kuwa-t tagadjuk, pl. hakuwa akiendesha (nem vezetett épp) * Határozók ** Helyhatározó - helységnevekhez nem kell (és még néhány más szóhoz, amik a pwani kivételével jövevényszavak, mint benki, posta stb.) - -ni rag (pl. hotelini) - vagy (főleg ha a főnévhez tartozik még valami) előtte: katika / kwenye ** Képzés - ki- prefix helyettesíti a főnév prefixét, ha volt - pl. kitoto (gyerekesen), Kichina (kínaiasan) - ebből jön a "nyelv" jelentés - _a -val együtt melléknevet képez, pl. michezo ya kitoto (gyerekes játékok) * Összehasonlítás ** Azonosság - A ni melléknév sawa na B / A ni melléknév kama B pl. kusoma ni kugumu sawa na kulima - az összehasonlítás alapját a kwa-val lehet kiemelni pl. paka huyu ni kama yule kwa ukubwa (ez a macska méretre akkora, mint az) ** Középfok - A ni melléknév (zaidi) kuliko B pl. yeye ni mrefu kuliko wewe - el lehet hagyni, amivel hasonlítjuk, ilyenkor csak a zaidi marad pl. mmoja ni mkubwa zaidi (az egyik (ember/fa) nagyobb) - a kuliko helyett más főnévi igenevek is lehetnek: kuzidi, kushita, kupita ** Felsőfok - A ni melléknév kuliko _ote / A ni melléknév zaidi ya _ote pl. chakula yake ni kitamu kuliko [vyakula] vyote - utaló szerkezet + sana/mno pl. mti ulio mrefu sana (a legmagasabb fa, lit. a fa ami nagyon magas) * Szórend - főnév + birtokos + jelző + szám (pl. vitabu vyangu vikubwa viwili) - a hangsúlyos részt hátrahelyezik (pl. vitabu vyangu viwili vikubwa) - alkalmazó igéknél a "társ" közvetlenül az ige után jön, ha egy szóból áll, pl. atawapa watoto matunda; de a tárgy mögé kerülhet, ha több szóból áll, pl. atawapa matunda watoto wanaoona njaa - ha van utaló jel, akkor az lehetőleg az utalt szóhoz közel kerül (amba-val képzett utalásnál nem) ** Fájdalom kifejezése - két sorrendben is lehet, a fontosabb kerül előre - a passzív verziónál nem kell "na" a testrész elé - pl. anaumwa kichwa / kichwa kinamwuma (fáj a feje) ** Alany/tárgy csere - beszélt nyelvi használatban - pl. amekwenda kuwaita / wamekwenda kuitwa (vki elment, hogy hívja őket) - pl. amekwenda kukata kuni / kuni zimekwenda kukatwa (vki elment tűzifát vágni) * Számok - 0 : sifuri - 1 : -moja - 2 : mbili / -wili - 3 : -tatu - 4 : -nne - 5 : -tano - 6 : sita - 7 : saba - 8 : -nane - 9 : tisa - 10: kumi - 20: ishirini - 30: thelathini - 40: arobaini - 50: hamsini - 60: sitini - 70: sabini - 80: themanini - 90: tisini - 100: mia - 1,000: elfu - 100,000: laki - 1,000,000: milioni - általános számolásnál az alapformát használjuk (mintha N típusúak lennének) - összetett számok: [mia na] [ na] , pl. 13: kumi na tatu - ezek egyeztetődnek a főnévvel, pl. 1 ember (mmoja), 2 ember (wawili) stb. (vigyázat: wasichana kumi na mmoja) - százezres magasságokban az ezreseket gyakran az elfu elé rakják, hogy ne legyen félreérthető, pl. 500,001 => mia tano elfu na moja - sorszámnevek az _a partikulával képezhetők, kivéve az első kettőt: _a kwanza, _a pili, _a tatu, _a nne stb.