-*- mode: org -*-

Tanulási terv leckénként:
1. Lecke végigolvasása
2. Előző lecke szavainak ismétlése
3. Előző lecke szövegeinek fordítása
4. Lecke nyelvtanának tanulása
5. Lecke szavainak tanulása

* Unit 1
** Főnevek
habari {N} = újság, hír
bwana {JI-MA, egyeztetés: w, rövidítve név előtt Bw.} = úr, uram, Mr.
jambo {JI-MA, tsz: mambo} = ügy, probléma
kazi {N} = munka
mzee = idős ember, szülő
jina {JI-MA} = név
safari {N} = utazás
Unguja = Zanzibár sziget
chuo kikuu = egyetem
kuendesha = járművezetés, vezet
teksi {N} = taxi
neno {JI-MA} = szó
hoteli {N, tsz. JI-MA is} = hotel
** Igék
-fanya = csinál
-soma = olvas, tanul
-hitaji = szüksége van
-(kw)enda {imp: nenda} = megy
** Kérdőszók
gani = mi? milyen fajta? melyik?
nani = ki?
nini = mi?
** Melléknevek/Határozók
-zuri = jó, szép
-ema {N-el: njema} = jó
salama = békés
safi = nagyszerű, tiszta
hapa = itt
huko [...] = ott [...-ban]
leo = ma
** Partikulák
na = és, -val
tu = csak
je = (kérdésjelző partikula)
basi = nos, tehát
** Kifejezések
hodi = (vhova belépéskor használt üdvözlés)
karibu[ni] = üdvözlöm; fáradjon be [tsz]; szívesen
asante[ni] = köszönöm [tsz]
habari gani = mi a helyzet?
hamjambo = hogy vagytok?
hatujambo = jól vagyunk
hujambo = hogy vagy?
sijambo = jól vagyok
shikamoo = tiszteletem (idős/magasrangú személyeknek)
marahaba = üdvözlöm (válasz a "tiszteletem"-re)
ndiyo = igen, valóban
kwaheri[ni] = viszlát [tsz]
u hali gani = hogy vagy? (közvetlen)
njoo[ni] = gyere
* Unit 2
** Főnevek
baba {N} = apa
mama {N} = anya
bibi {JI-MA; N; rövidítve név előtt Bi.} = hölgy, kisasszony; nagymama
Afrika (ya) Magharibi = Nyugat-Afrika
familia {N} = (nukleáris) család
kijiji = falu
Uingereza {U} = Anglia
Marekani = Amerika
Kenya = Kenya
Swidi = Svédország
Japani = Japán
Ufaransa {U} = Franciaország
Ujerumani {U} = Németország
Somali = Szomália
[Bara] Hindi = India
Uholanzi {U} = Hollandia
Ngazija = Comore-szigetek
Ulaya {U} = Európa
Ubelgiji {U} = Belgium
Msumbiji = Mozambik
Rumi / Roma = Róma
mtoto {M-WA} = gyerek
mgeni {M-WA} = vendég, idegen
msichana {M-WA} = lány
mvulana = fiú
mtu = személy
mwalimu {M-WA, rövidítve név előtt Mwl.} = tanár
mwanafunzi {tsz: wanafunzi} = diák
eneo {JI-MA} = régió, kerület
mguu {M-MI} = láb
daladala = tanzániai minibusz
matatu {N} = kenyai minibusz
bweni {JI-MA} = kollégium
bahati {N} = szerencse, végzet
darasa {JI-MA} = osztályterem
jumba {JI-MA} = (nagy) épület
nyumba {N} = ház
mji {M-MI} = város
sinema {N} = mozi, moziba(n)
posta {N} = posta, postába(n)
hospitali {N} = kórház
maktaba {N, hely} = könyvtár
basi {JI-MA} = busz
gari {JI-MA} = autó
treni {N vagy JI-MA, Kenyában} = vonat
sehemu {N} = rész
jiji = (nagy)város
somo {JI-MA} = lecke; [tsz] tanulmányok
mwislamu = muzulmán ember
mkristo = keresztény ember
mji mkuu = főváros
mwenzi {M-WA, tsz: wenzi} = társ, barát
** Igék
-toka = jön (vhonnan); elhagy (vmit)
-zaliwa = születik
-ishi = él, lakik
-jua = tud
-kaa = leül, lakik, tartózkodik, megmarad, kitart; ül (állapotkifejező)
-weza {+ főnévi igenév} = képes; [tagadva, magában] rosszul érzi magát
-fika = megérkezik
-(ku)ja {imp: njoo} = jön
-sahau = elfelejt
-kumbuka = visszaemlékszik
-shindwa = veszt, nem sikerül
-kosea = hibázik, téved
-tumai[ni] = remél
-cheka = nevet
-(ku)la {passz: -liwa, imp: kula} = eszik
-(ku)nywa {passz: -nywewa} = iszik
-(kw)isha = befejez; vége van (állapotkifejező)
** Kérdőszókk
wapi = hol?; minek? (= úgy sincs értelme)
** Melléknevek/Határozók
kwa hiyo = így tehát
siku hizi = mostanában
chacha = most
nje (ya) = kint, kívül
kidogo = egy kicsit
mbali ya/na = távoli (vmitől), (vmin) kívül
hapa hapa = épp itt
pamoja = együtt
moja = egy
-kubwa = nagy, idős
-dogo = kicsi, fiatal
-ingine = másik
_ote {tsz-hoz; sisi: sote; nyinyi: nyote} = minden, mind(annyian)
kweli = igaz
sasa = most
tena = megint, ezenkívül
kaskazini {N} = észak
** Partikulák
ni = (azonosságot jelző partikula)
si = (különbözőséget jelző partikula)
lakini = de, azonban
kwa = -val (eszköz)
pia = is
au = vagy
** Kifejezések
hapana / la = nem
kwa bahati = szerencsére
bweni la tatu/nne = 3./4. számú kollégium
eti = figyelj
samahani = elnézést
ebu / hebu = nézd csak
siyo = nem úgy van
bali = épp ellenkezőleg, azonban
jamani = figyelj; milyen kár; te jó ég
inaonekana = úgy tűnik
kwamba / kuwa {néha kama is} = hogy
* Unit 3
** Főnevek
mke {M-WA} = feleség
mume {M-WA} = férj
talaka = válás
mtalaka = elvált ember
mchumba = vőlegény/menyasszony
ndoa = házasság
jamaa {N, tsz} = (tág értelemben vett) család, rokonok
arusi / harusi = esküvő
mpango {JI-MA} = előkészület, terv, projekt
mwaka {M-MI} = év
mwana {M-WA, tsz: wana} = a gyerekem, tiszteleti prefix nőknek
umri {U} = életkor
babu {N} = nagypapa
kaka {N} = fivér
mjomba {M-WA} = anyai nagybácsi
tabia = természet, jellem
ngoma {N} = dob, tánc
njaa {N} = éhség
ndizi {N} = banán
njia {N} = út
ndege {N} = madár, repülő
mvua {N} = eső
mbegu {N} = mag
ng'ombe {N} = tehén
barua {N} = levél
kalamu {N} = (író)toll
kofia {N} = sapka, kalap
saa {N} = óra (időegység, eszköz)
sabuni {N} = szappan
motokaa / motakaa {N} = autó
simba {N} = oroszlán
kuku {N} = csirke
samaki {N} = hal
ndugu {N} = fivér, rokon, közeli barát
rafiki {N} = barát
dada {N} = húg, nővér
dadangu = húgom, nővérem
mwezi {M-MI} = hónap, Hold
mtoto wa kike / binti {N} = lánygyerek
mtoto wa kiume = fiúgyerek
mpwa [wa kiume / wa kike] = unokaöcs, unokahúg (főleg férfi lánytestvérének a gyereke)
baba wa kambo = mostohaapa
mama wa kambo = mostohaanya
baba mkwe = após
mama mkwe = anyós
amu / ami = apai nagybácsi
shangazi {N} = apai nagynéni
baba mdogo / bamdogo = az apánál fiatalabb apai nagybácsi
baba mkubwa / bamkubwa = az apánál idősebb apai nagybácsi
mama mdogo / mamdogo = az anyánál fiatalabb anyai nagynéni
mama mkubwa / mamkubwa = az anyánál idősebb anyai nagynéni
mtoto wa ami / binamu = unokatestvér
** Igék
-olewa = férjhez megy
-oa = feleségül vesz
-tengana = szétválik
-rudiana = visszatér, újra egyesül
-itwa = nevezik
-tegemea = számít (vmire), előre lát, függ (vmitől)
-funga = bezár, leköt, böjtöl, nyer, nem szül többet
-taka = akar
-toa = átad, bead
-maliza = befejez
-fanana = hasonlít
-pendeza = kellemesnek lenni, kedvében jár
-zaa = szül, terem
** Kérdőszók
lini = mikor?
-ngapi {többesszámmal} = hány? mennyi?
** Melléknevek/Határozók
-refu = magas, hosszú
bado = még mindig; még mindig nem
baada ya = után
labda = talán
huu = ez
huyu = ez (M-WA)
hawa = ezek (M-WA)
[_a] kwanza = első, először is
[_a] pili = következő, második, aztán
sana = nagyon
kama = mint
hivi = nagyjából, kb.
** Partikulák
-na = birtokol
** Kifejezések
pole[ni] = részvétem [tsz] (kis dolgokra)
-funga ndoa = megházasodik
mwishoni mwa = ... végén
inshallah = ha Isten is úgy akarja
si kweli = hamis
atakuwa = (ő) lesz
** Összevonások
naye = na yeye
mwanangu = mwana wangu
wanetu = wana wetu
mwenzangu = mwenzi wangu
mwenzako / mwenzio = mwenzi wako
mwenzake / mwenziwe = mwenzi wake
mwenzetu = mwenzi wetu
mwenzenu = mwenzi wenu
wenzangu = wenzi wangu
wenzako / wenzio = wenzi wako
wenzake / wenziwe = wenzi wake
wenzetu = wenzi wetu
wenzenu = wenzi wenu
mumeo = mume wako
mumewe = mume wake
mkeo = mke wako
mkewe = mke wake
mamangu = mama yangu
mamako = mama yako
mamake / mamaye = mama yake
mamaetu = mama yetu
mamaenu = mama yenu
babangu = baba yangu
babako = baba yako
babake / babaye = baba yake
babaetu = baba yetu
babaenu = baba yenu
nduguyo = ndugu yako
nduguye = ndugu yake
nduguzo = ndugu zako
nduguze = ndugu zake
rafikiyo = rafiki yako
rafikiye = rafiki yake
rafikizo = rafiki zako
rafikize = rafiki zake
kakangu = kaka yangu
kakake = kaka yake
dadake = dada yake
mjombawe / mjombake = mjomba wake
* Unit 4
** Főnevek
karani {JI-MA} = ügyintéző, hivatalnok
tiketi {N} = jegy
shilingi {N} = shilling
wakati {U} = idő(tartam), évszak
Pasaka = Húsvét
pesa {N} = pénz
Jumamosi = szombat
Jumapili = vasárnap
Jumatatu = hétfő
Jumanne = kedd
Jumatano = szerda
Alhamis(i) = csütörtök
Ijumaa = péntek
Januari = január
Februari = február
Machi = március
Aprili = április
Mei = május
Juni = június
Julai = július
Agosti = augusztus
Septemba = szeptember
Oktoba = október
Novemba = november
Desemba / Disemba = december
bei {N} = ár
daraja {JI-MA} = osztály, rang
wiki = hét
siku {N} = nap
dakika {N} = perc
sekunde {N} = másodperc
muda {M-MI} = idő, időszak
masaa {JI-MA, tsz} = órák (időtartam)
robo = negyed
nusu {na helyett u-val is kapcsolható} = fél
tarehe = dátum
behewa {JI-MA} = vasúti kocsi, fülke
chakula {KI-VI} = étel
nchi {N} = ország
shaka = kétség
elimu = oktatás
viza {N} = vízum
ubalozi = nagykövetség
pasi / pasipoti {N} = útlevél
utaifa = nemzetiség
taifa {JI-MA} = nemzet
yai {JI-MA} = tojás
jicho {JI-MA, tsz: macho} = szem
jino {JI-MA, tsz: meno} = fog
jiko {JI-MA, tsz: meko} = sütő, konyha
maziwa {JI-MA, tsz} = tej
mafuta {JI-MA, tsz} = olaj, zsír
maji {JI-MA, tsz} = víz
Afrika (ya) Mashariki = Kelet-Afrika
reli = vasút, sínek
mpaka {M-MI} = határ
jamhuri = köztársaság
ujenzi = építészet, építés
daraja {N} = híd
shimo {JI-MA} = lyuk, üreg
pwani {N, hely} = tengerpart
mbuga = szavanna
mnyama {M-WA} = állat
stesheni {N} = állomás
mashariki = kelet
** Igék
-safiri = utazik
-kata = vág
-rudi = visszajön, visszafordít
-ondoka = elindul (vhonnan)
-chukua = visz, elvisz, (időbe) kerül
-lia = eszik (vkivel vagy vhol)
-pita = átmegy (vmin), befordul
-pitia = elmegy mellette, benéz hozzá
-simama = megáll, feláll, áll
-elekea = (vmi felé) néz/irányul, tűnik
-(ku)pa {passz: -pewa} = ad
-ingia = belép, vmilyen állapotba kerül
-pata = megszerez, véghezvisz
-ona = lát (ért, érez, szagol, ízlel)
-ita = nevez, hív
-unganisha = összekapcsol
-jengwa = épül
-penya = áthatol
** Melléknevek/Határozók
jana = tegnap
juzi = tegnapelőtt, mostanában
juzijuzi = nemrég
zamani = régen
kesho = holnap
kesho kutwa / keshokutwa = holnapután
kamili = pontosan, teljesen
kasoro / kasa = kevesebb, negatív
kasoro robo / kasorobo / kasrobo / kasa robo / kasarobo = kevesebb negyeddel
alfajiri = hajnal (kb. 4)
asubuhi {N} = reggel (6-10)
mchana = napközben (11-16)
adhuhuri = dél (12-14)
alasiri = délután (15-17)
jioni = este (17-20)
magharibi {N} = napnyugta, nyugat
usiku {U} = éjjel
kutwa {néha kuchwa} = egész nap
kucha = egész éjjel
hii = ez (N)
hiyo = az az említett (N)
hizi = ezek (N)
hizo = azok (N)
halafu = és aztán
bila (ya) = nélkül
karibu ya/na = közel (vmihez)
-zima = teljes, egész
zaidi (ya) = több
kuhusu = (vmivel) kapcsolatban
-kuu = nagy, fontos
kati ya = között
ndani ya = benne, belül
vilevile = szintén, ezenkívül
muhimu {nem egyeztetődik} = fontos
** Partikulák
-ko = (vhol) van
** Kifejezések
-kata tiketi = jegyet vásárol / elad
haya = OK
loh = (meglepődés kifejezése)
behewa la kulia chakula = étkezőkocsi
bila shaka = kétségtelenül
hapana shaka = semmi kétség
sisi sote = mindannyiunk
Umoja wa Mataifa = United Nations
mashimo ya kupenya ndani = alagutak
* Unit 5
** Főnevek
mhudumu = pincér, szolga
orodha {N} = lista, katalógus
wali {U} = főtt rizs
haragwe {JI-MA} = bab
nyama = hús
ugali {U} = sült kukoricadara
kinywaji {KI-VI} = ital
chai {N} = tea
kahawa {N} = kávé
soda {N} = szóda, buborékos üdítő
pombe {N} = sör (helyi készítésű)
tangawizi {N} = gyömbér(sör)
msaada {M-MI} = segítség
radhi = megbocsátás, könyörület
chipsi = chips
mtalii {M-WA} = turista
karatasi = papír
gazeti {JI-MA} = újság
tunda {JI-MA} = gyümölcs
shule {N, Tanzánia} = iskola
ziwa {JI-MA} = tó
Kiswahili = szuahéli nyelv
rangi {N} = szín
andazi {JI-MA} = fánk, péksütemény
mfuko {M-MI} = zacskó, zsák, zseb, erszény
kiu {N} = szomj
kijana {KI-VI} = fiatal (fiú/lány)
shukrani = köszönet
ofisa = tiszt
mwuzaji {M-WA} = árus
chungwa {JI-MA} = narancs
muwa {M-MI, tsz: miwa} = cukornád
kitu {KI-VI} = dolog
kusini {N} = dél (irány)
mstari = vonal
jirani {JI-MA} = szomszéd
mnara {M-MI} = torony
jiografia {N} = földrajz
ikweta = egyenlítő
kisiwa {KI-VI} = sziget
mlima {M-MI} = domb, hegy
urefu {U} = hossz, magasság
bahari {N} = tenger
usawa = azonosság
futi = láb (mértékegység)
jumla {N} = összeg
** Igék
-omba = kér, könyörög
-leta {imp: lete} = hoz
-agiza = rendel, parancsol
-ambia {tárgyjelző kötelező} = elmesél, mond
-sema = mond
-jifunza = tanul
-zungumza = beszélget
-onja = megkóstol
-sikia = hall (ért, érez, szagol)
-shiba = jóllakik
** Melléknevek/Határozók
kila [moja] = minden [egyes]
-pya {N-nel: mpya} = új
-ingi = sok
-pana = széles
-embamba = szűk, vékony
-fupi = alacsony, rövid
-baya = csúnya, rossz
-gumu = nehéz, bonyolult
-ekundu = piros
-eupe = fehér
-eusi = fekete
buluu {nem egyeztetődik} = kék
maalum[u] {nem egyeztetődik} = különleges
kabla [ya] = előtt
_enye = -val
-baridi = hűvös, hűs
-tamu = édes, finom
lile = az (JI-MA)
** Partikulák
-po = van, létezik
hadi = -ig
** Kifejezések
orodha ya vyakula = étlap
tafadhali = kérem
chai ya rangi = tea tej nélkül
[ni] afadhali / heri {+ óhajtó mód} = jobb, ha
[ni] lazima = muszáj, kell
inabidi = kell
naomba / naagiza = szeretnék (vmit)
peke yake = egyedül, magában
Mlimani = a Dar es Salaam egyetem
kwa jumla = együtt, összesen
Bahari ya Hindi = Indiai Óceán
Bonde la Ufa = Nagy Hasadékvölgy
usawa wa bahari = tengerszint
* Unit 6
** Főnevek
mazingira = környezet
mandhari {N} = táj, kilátás
mto {M-MI} = folyó
vumbi {JI-MA} = por
mgomba {M-MI} = banánpálma
shamba {JI-MA} = farm
shamba {JI-MA, hely} = vidék (városi szóhasználat)
tofauti {N} = különbség, különböző (főnévként kell használni)
maisha {JI-MA, tsz} = élet
riziki {N, tsz} = napi szükségletek, Isten áldásai
baharia {JI-MA} = tengerész
mvuvi {M-WA} = halász
msaidizi {M-WA} = segítő, asszisztens
pamba = gyapot, pamut, vatta
mboga {N} = zöldség, hús köretként, könnyen átverhető ember
mti {M-MI} = fa
mchungwa {M-MI} = narancsfa
mnazi {M-MI} = kókuszpálma
mwembe {M-MI} = mangófa
mchikichi {M-MI} = olajpálma
mfenesi {M-MI} = jackfruit
mlimao {M-MI} = citromfa
mea {M-MI, tsz: mimea} = hajtás, termény
aina {N} = fajta, típus
kichwa {KI-VI} = fej
kitabu {KI-VI} = könyv
kikombe {KI-VI} = bögre
kibanda {KI-VI} = kunyhó, bódé
kiti {KI-VI} = szék
kisima {KI-VI} = kút
kikapu {KI-VI} = kosár
kitanda {KI-VI} = ágy
choo {KI-VI} = vécé
cheo {KI-VI} = státusz, osztály
busara = bölcsesség
taabu {N} = probléma
mkono {M-MI} = kéz, kar, ruhaujj
jibu {JI-MA} = válasz
swali {JI-MA} = kérdés
matatizo {JI-MA, tsz} = nehézség, probléma
hakika {N} = igazság
nafasi {N} = idő, lehetőség, (sorrendi) hely
klabu {N} / kilabu {KI-VI} = klub, szórakozóhely
mkahawa {M-MI} = kávézó, étterem
makumbusho {JI-MA, tsz} = múzeum
kujitegemea = önfenntartás
ukoloni {U} = gyarmatosítás
uchumi {U} = gazdaság
mkoloni {M-WA} = gyarmatos(ító)
uhuru {U} = függetlenség, szabadság
mhitimu {M-WA} = egyetemet végzett
azimio = bejelentés, kijelentés
sera {N} = eljárásmód, politika
serikali {N} = kormány
wananchi {M-WA, tsz} = nép, honfitársak
mfanyakazi / mfanyikazi {M-WA} = munkás
mkulima {M-WA} = paraszt, földműves
umuhimu {U} = fontosság
rais {JI-MA} = elnök
chuo {KI-VI} = intézet
sikukuu = ünnepnap
baadhi (ya) = néhány
chochote = bármi
** Igék
-kuwa (na) = van
-wahi = kezel, elér; volt már, hogy
-pika = főz, süt
-pikia = főz, süt (vkinek)
-penda = szeret, kíván
-lima = földet művel
-panda = (magot) vet, ültet
-tumia = használ
-zidi = növekszik
-endelea = előremegy, halad
-uliza = kérdez
-puuzwa = figyelmen kívül hagyódik
-fanyika = készül, csinálódik
-tekelezwa = véghezvivődik
-endesha = vezet (üzletet, autót)
-tambua = felismer, elismer
-shawishi = meggyőz, ösztönöz
-shauriwa = tanácsot adódik
-sikika = hallik
-badilika = változik
-julikana = ismertnek lenni
-shirikiana = együttműködés
** Melléknevek/Határozók
kwetu = nekünk, nálunk, hozzánk
_a kupendeza = kellemes, megnyerő
kabisa = teljesen, nagyon
mno = túlságosan
kutokana na = ... eredményeképpen
mbalimbali = különbőző, mindenféle
hasa = pontosan, különösen, mindenekelőtt
bora = legjobb, nagyszerű; jobb lenne, ha
_enyewe = saját (maga)
_a kijamaa = szocialista
_a kilimo = mezőgazdasági, agrár
_a kitaifa = nemzeti
** Partikulák
pana = (vhol) van
(zaidi) kuliko = inkább, mint
ingawa / ingawaje = noha, habár
yaani = azaz, tehát
ili = azért, hogy
hata = még ... is
** Kifejezések
kwa mbali = távolról
sawa na = azonos, éppen annyira
kwa sababu = mivel
kwa hakika = valóban
kwa nini = miért?
kwangu = számomra, nálam
(na) kadhalika {rövidítve: n.k., ejtsd: kadhAlika} = stb.
* Unit 7
** Főnevek
mgonjwa {M-WA} = beteg (ember)
daktari {JI-MA} = orvos
soko {JI-MA} = piac
vitambaa {KI-VI, tsz} = ruhaanyag
duka {JI-MA} = bolt, üzlet
ugonjwa {tsz: magonjwa (MA)}= betegség
dawa {E: N, T: JI-MA} = gyógyszer, kenőcs
mara {N} = alkalom, -szor
homa {N} = láz
mafua = megfázás
mwili {M-MI} = test
tumbo {JI-MA} = gyomor
shingo {N} = nyak
bega {JI-MA} = váll
kwapa {JI-MA} = hónalj
kiwiko {KI-VI} = könyök
koo {JI-MA} = torok
kifua {KI-VI} = mellkas
mgongo {M-MI} = hát
kigasha {KI-VI} = alkar
kidole {KI-VI} = ujj
chanda {KI-VI} = ujj
nguyu {N} = boka
ukucha {U} = köröm
kiganja {KI-VI} = tenyér
kiuno {KI-VI} = derék
unyonga {U} = csípő
ngumi {N} = ököl
matako {JI-MA, tsz} = fenék
makalio {JI-MA, tsz} = fenék (ülőgumó)
paja {JI-MA} = comb
goti {JI-MA} = térd
kisigino {KI-VI} = (láb)sarok
wayo {U} = talp
uso {U} = arc
nywele {U, tsz, esz: unywele} = haj
paji {JI-MA} = homlok
usi {U} = szemöldök
kope {N} = szemhéj, szempilla
sikio {JI-MA} = fül
pua {N} = orr
shavu {JI-MA} = orca, pofa
masharubu {JI-MA, tsz} = bajusz
taya {JI-MA} = állkapocs (felső rész)
mdomo {M-MI} = ajak, száj
kinywa {KI-VI} = száj belső része
ulimi {U} = nyelv (szerv)
ndevu {N} = szakáll
kidevu {KI-VI} = áll, állkapocs
zahanati / kliniki {N} = gyógyszerkiadó klinika
nafuu = javulás
mwuguzi {M-WA} = nővér, ápolónő
matokeo = eredmény
upimaji = értékelés
kidonge {KI-VI} = tabletta
malaria {N} = malária
findo {N} = torokmandula
ujinga = bolondság, tudatlanság, tapasztalatlanság
jeraha {JI-MA} = sebesülés
matibabu {JI-MA, tsz} = orvosi ellátás
uzuri = szépség
ukweli = igazság
mzazi {M-WA} = szülő
uzazi = szülőség
ubao {U} = deszka, palánk
ukuta {U} = fal
ufagio {U} = seprű
ufunguo {U} = kulcs
upanga {U} = kard
upande {U} = oldal, irány
wembe {U} = borotva
wimbo {U} = dal, ének
ua {U} = udvar
operesheni {N} = operáció
barabara {N} = út
afya = egészség
dunia = világ
huduma {N} = szolgáltatás
maabara = laboratórium
kuzuia = megelőzés
kukinga = védelem
mshauri {M-WA} = tanácsadó
shauri {JI-MA; N} = tanács, terv; (vmivel) kapcsolatos
mawasiliano = kommunikáció
mahali / pahali {PA-KU-MU} = hely
maradhi {tsz} = betegségek
kuarifu = információ
maelezo {JI-MA, tsz} = magyarázat
akili = elme, intelligencia
** Igék
-gusa = megérint
-washa = viszket, meggyújt, bekapcsol
-amka = felébred
-vimba = megdagad
-angalia = ránéz, lát
-nunua = vásárol
-badilishana = kicserél
-paka = alkalmaz, felken
-onana = nézik egymást
-uma {tárgy: akinek fáj} = fáj
-hisi = érez
-(ku)fa = meghal
-anza = elkezd
-patwa = (betegséget) elkap, beteg lesz
-elewa = megért
-lala = lefekszik, alszik
-tetemeka = remeg, reszket, vibrál
-bidi = szükségesnek lenni, kényszerít
-pima = megvizsgál, tesztel
-meza = lenyel
-shukuru = hálásnak lenni
-jibu = válaszol
-samehe = megbocsát
-andika = ír
-andikia = ír (vkinek)
-laza = letesz, lefektet
-pasua = kettévág, szétszakít, operál
-ogopa = fél (vmitől)
-gonga = üt, elüt
-onya = figyelmeztet
-sikiliza = hallgat
-vunjika = eltörik
-pona = meggyógyul, megmenekül
-kataza = megtilt, megtagad
-zuia = megakadályoz, megtilt
-komesha = megállít, megtilt
-sumbua = zavar
-cheza = játszik, táncol
-subiri = vár
-saidia = segít
-tibu = (orvosilag) kezel
-peleka = küld
-hakikisha = megbizonyosodik
** Kérdőszók
vipi = hogyan?
** Melléknevek/Határozók
mapema = korán
joto {JI-MA, nincs tsz.} = meleg, forróság
baadaye = utána, később
_a kawaida = szokásos
chini (ya) = le, lent, alul
-kali = erős, keserű, savanyú, forró, kegyetlen, hegyes, éles
_a tiba = orvosi
** Partikulák
kama = ha, vajon
tangu = óta
juu (ya) = -ról, -on, fent
wala = vagy / sem
** Kifejezések
maelezo ya matumizi ya dawa {JI-MA, tsz} = (orvosi) recept
duka la madawa = gyógyszertár
kwa heri ya kuonana = viszlát
kifundo cha mkono = csukló
kidole gumba = nagyujj
kidole cha mguu = lábujj
chakula cha jioni = vacsora
-ingia kitanda = ágyba bújik
usiku kucha = egész éjjel
daktari mpasuaji = sebész
mara kwa mara = időről időre
Kituo cha Afya {KI-VI} = Egészség Központ
uzazi wa majira {U} = születésszabályozás
gari la wagonjwa = mentőautó
elimu ya afya = egészség-oktatás
UKIMWI (Ukosefu wa KInga MWIlini) = AIDS (védelem hiánya a testben)
ugonjwa wa akili = elmebetegség
madawa ya kulevya {tsz} = drogok, kábítószerek
elimu ya siha = higiénia
Hospitali ya Wilaya ya Mwananyamala = Mwananyamala Körzeti Kórház
* Unit 8
** Főnevek
[_a] mwisho {M-MI} = utolsó, vég
mwanzo = kezdet
bara {JI-MA} = szárazföld, kontinens, belső rész
Mungu {M-MI} = Isten
sanduku {JI-MA} = doboz, láda
meza {N} = asztal
kabati {JI-MA} = konyhaszekrény
ajili {N} = ok
mpira {M-MI} = labda, gumiabroncs, gumi, gumifa, óvszer
shindano {JI-MA, ált. tsz-ban} = mérkőzés, verseny
timu {N} = csapat
soka {N} = foci
mchezaji {M-WA} = játékos, táncos, sportoló, színész
mshindi {M-WA} = győztes
goli {JI-MA} = gól
maoni = nézet, érzés
bingwa = bajnok, sztár, profi
shabiki = rajongó
sauti = hang, dallam
moyo {M-MI} = szív, lélek, lelkiismeret, elhatározás
nyoka {N} = kígyó
shemeji / shemegi {N} = sógor(nő)
mwanamke {M-WA, tsz: wanawake} = nő
mtaa {M-MI} = utca
ukumbusho {U} = emlékezet, emlékezés
sanamu = szobor
mielekeo = útbaigazítás
mchezo {M-MI} = játék, sport
msikiti {M-MI} = mecset
umbali {U} = távolság
kilomita {N} = km
sherehe {N} = ünnepség, ünneplés
mavumbuzi = felfedezések
akiolojia = régészet
kiunzi {KI-VI} = váz
mfupa {M-MI} = csont
ustaarabu {U} = civilizáció
kipindi {KI-VI} = időtartam
pori {JI-MA} = bozót, bozótos
wanyamapori = vadon, vadvilág
maana = ok, indíték
sanaa = művészet, kézművesség
zoezi {JI-MA} = gyakorlat
muziki {M-MI / N} = zene
binadamu {N} = emberi lény
chombo {KI-VI} = eszköz, edény
Uajemi = Perzsia
biashara {N} = kereskedelem
utumwa = rabszolgatartás
fisi {N} = hiéna
kifaru {KI-VI} = orrszarvú
kiboko {KI-VI} = víziló
twiga {N} = zsiráf
tembo {N} = elefánt
** Igék
-tembelea = meglátogat
-karibisha = üdvözöl, vendégül lát, meghív
-panda = felmászik, felmegy, felszáll (járműre, hátasállatra)
-shinda = felülmúl, túltesz, legyőz
-tazama = néz
-tunza = törődik (vmivel), megőriz, megóv
-fungana = pontot szerez, gólt lő
-tengeneza = megjavít, előkészít
-imba = énekel
-amua = eldönt
-changanya = kever
-elekeza = utat mutat, irányít, ajánl
-vuka = átmegy (úton)
-teremka = lemegy
-pinda = befordul
-fuata = követ
-kuta = talál, találkozik
-geuka = elfordul, irányt változtat
-vua = halászik
-uza = elad
-sisimua = izgalmasnak lenni
-tajwa = említődik
-vutia = érdeklődik, vonzódik
-tuliza = lenyugszik, megbékél
-husikana (na) = (vmivel) kapcsolatosnak lenni
** Melléknevek/Határozók
mwanzoni mwa = ... elején
mwezi ujao = jövő hónapban
-mojawapo {előtte egyesszámú főnév} = egy közülük
vizuri = jó, jól, OK
-chache = kevés
mbele (ya/za) = elöl
kushoto = bal, balra
kulia = jobb, jobbra
mpaka = amíg, -ig
dhahiri = világos, egyértelmű
_a kuvutia = érdekes
_a kusisimua = izgalmas
kotekote = mindenhol
maarufu = híres, ismert
vile = például
** Partikulák
baina ya = között
** Kifejezések
kwa kweli = valójában
kwa upande wake = az ő oldalán, ami őt illeti
kwa ajili ya = azért, mert; azért, hogy
-cheza mpira = focizik
mwaka uliopita / mwaka jana = múlt év
Kidole kimoja hakivunji chawa. = Egy ujj nem nyom el egy tetűt.
hata hivyo = akárhogy is, még ha úgy is van
-mpa ... moyo = (vkit) bátorít
Fimbo ya mbali haiui nyoka. = A távoli bot nem öli meg a kígyót.
Kuishi kwingi [ni] kuona [mambo] mengi. = Sokat élni annyi, mint sokat látni. (azaz: én ezt már mind láttam)
Penye nia pana njia. = Ha van akarat, van mód.
Usipoziba ufa utajenga ukuta. = Ha nem foltozod be a repedést, falat kell építened.
Damu ni nzito kuliko maji. = A vér sűrűbb a víznél. (a vérrokonság erősebb a házassági kapcsolatoknál)
Maji yakimwagika hayazoleki. = Ha kiömlik a víz, nem lehet összeszedni.
Kikulacho ki nguoni mwako. = Ami megesz téged az a ruhádban van. (az ellenségeid a barátaid közt vannak)
-changanya akili = megzavar
moja kwa moja = egyenesen előre
sanamu ya ukumbusho = emlékmű
utakapofika = amikor elérkezel
njia panda = útkereszteződés
alhamdulillahi = hál'Istennek
Kituo cha Polisi = Rendőrség
Uwanja wa Michezo = stadion, sportcsarnok
Uwanja wa Ndege = repülőtér
mbuga ya wanyama = állatrezervátum
kadha [wa kadha] = bizonyos, különféle
kiunzi cha mifupa = csontváz
biashara ya utumwa = rabszolga-kereskedelem
* Unit 9
** Főnevek
utafiti {U} = kutatás
jamii = társadalom, csoport, társaság
mpishi {M-WA} = szakács
ofisi {N} = iroda
askari {N} = katona
fundi {JI-MA} = technikus, szakember, szerelő
mchele {M-MI} = (nyers) rizs
unga {U} = liszt, porszerű dolog
mteja {M-WA} = vásárló
mzigo {M-MI} = teher, csomag
dereva = sofőr, vezető
mwandishi {M-WA} = író
mhasibu {M-WA} = könyvelő
kodi = adó, bérleti díj
mfanyabiashara / mfanyibiashara {M-WA} = kereskedő, businessman
faida = profit, nyereség
uhasibu {U} = könyvelés
shughuli {N} = elfoglaltság
mwimbaji {M-WA} = énekes
tarab / tarabu / taarab / taarabu {N} = arab / szuahéli típusú zene
kikundi {KI-VI} = csoport
mwanamuziki {M-WA} = zenész
fasihi = irodalom
namna {N} = fajta
taasisi = intézet, létesítmény
lengo {JI-MA} = cél, célkitűzés
lugha {N} = nyelv
isimu = nyelvészet
kamusi {N} = szótár
istilahi = terminológia
tafsiri = fordítás
sarufi = nyelvtan
maumbo = forma, alak, struktúra, tervezés
kitengo {KI-VI} = egység
desturi {N} = szokás
hadithi = elbeszélés, történet
msemo {M-MI} = közmondás, szólás
ushairi {U} = költészet
riwaya = regény
tamthilia = színdarab
uchunguzi = kutatás
leksikografia = szótárkészítés
mofolojia = alaktan
maonyesho = előadás
** Igék
-dhani = gondolkodik
-hama = elmegy, kimegy
-hamia = bemegy, odamegy
-kimbia = elfut
-kimbilia = odafut
-geukia = odafordul
-sali = imádkozik
-pakua = felszolgál, tálcára rak
-faa = megfelelőnek, jónak, értelmesnek lenni
-somesha / -fundisha = tanít
-hesabu = számol
-lipa = fizet
-safisha = tisztít
-fupisha = rövidít, alacsonyít
-shughulisha = elfoglal, lefoglal
-anguka = leesik
-angusha = ledob, elejt
-amsha = felébreszt
-kumbusha = emlékeztet
-chemka = forr
-chemsha = forral
-gawana = megoszt
-gawanya = szétoszt
-jaa = tele lenni, megtelik; megtölt, kitölt (állapot)
-jaza = beletölt, teletölt (cselekvés)
-julisha = bemutat, ismertet
-linganisha = összehasonlít
-simulia = elbeszél
-chapisha = kiad, publikál
-shangaa = meglepődik, csodálkozik
-chunguza = vizsgál, kutat
-endeleza = fejlesztés folytatását biztosítja
-tunga = összerak, elrendez, (zenét) szerez
** Melléknevek/Határozók
ila = de, kivéve
toka = -tól
barabara {ejtsd: barAbara} = tökéletesen, pontosan, hibátlanul
mchapa kazi = dolgos, szorgalmas
sanifu = megfelelő, művészi, szabályos
_a jadi = ősi
** Kifejezések
jina la kupanga = becenév
askari polisi = rendőr
kama vile = mint például
mara moja = egyszer, azonnal
chakula cha mchana = ebéd
fasihi andishi = írott irodalom
fasihi linganishi = összehasonlító irodalom
fasihi simulizi = orális irodalom
* Unit 10
** Főnevek
mwishoni mwa wiki / wikiendi = hétvége
karamu / tafrija {N} = fogadás, buli
mwaliko {M-MI} = meghívás
hongera {N} = gratuláció
furaha = boldogság, öröm
heri = szerencse; jobb, ha
biarusi / bibi arusi {JI-MA} = menyasszony
bwana arusi {JI-MA} = vőlegény
matayarisho = előkészületek
mlango {M-MI} = ajtó, kapu
silaha = fegyver
vita = háború
kisu {KI-VI} = kés
chumba {KI-VI} = szoba
sufuria {N} = fém főzőedény, lábos
pilau {N} = fűszeres rizs (általában hússal)
kiazi {KI-VI} = édeskrumpli
mbuzi {N} = kecske
methali = közmondás
jitihada / jitihadi {N} = erőfeszítés
chakacha {N} = hagyományos női tánc esküvőkön
lelemama = hagyományos női tánc esküvőkön
densi = tánc
mtazamo {M-MI} = hozzáállás, nézőpont
jinsia = (hím/nő)nem
takwimu {N} = statisztika
asilimia = százalék
rika = korabeli, kortárs
idadi = összeg, (lét)szám
data = adat
mwanamume {M-WA, tsz: wanaume} = férfi
** Igék
-alika = meghív
-hudhuria = részt vesz
-kubali = egyetért, beleegyezik, megenged
-kataa = lemond, visszautasít
-sikitika = sajnál, csalódottnak lenni
-arifu = értesít
-takia = kíván (vkinek)
-oana = összeházasodnak
-chelewa = el van késve (állapotkifejező)
-fungua = kinyit
-dondoa = kiválaszt
-ng'oka = gyökerestül kitépődik
-tayarisha = előkészít
-choma = süt, éget, átszúr, megszúr
-tofautiana = különbözőnek lenni
-tokana (na) = ered (vhonnan)
-husika = kapcsolatosnak lenni
-pungua = csökken
-onyesha = megmutat
** Melléknevek/Határozók
vyema = pontosan, nagyon jól, úgy
licha ya = eltekintve, ellenére
hali = mialatt, amikor
** Partikulák
walakini = de
** Kifejezések
-(ku)pa hongera = gratulál
sikukuu ya kuzaliwa = születésnap
siku ya kudondoa mchele = az esküvői lakoma előkészítésének napja
Bila silaha usiingie vitani. = Ne lépj háborúba fegyver nélkül.
Mwenye kisu kikali ndiye atakayekula nyama. = Az eszi meg a húst, akinél az éles kés van.
kupita kiasi = jobban/inkább, mint szokott
kwa mfano {rövidítve: k.m.} = például
kwa maana = mivel, azaz
kwa upande mwingine = másrészről
* Unit 11
** Főnevek
mchanga {M-MI} = homok
kipofu {KI-VI} = vak ember
kelele {JI-MA} = zaj, kiabálás
jinsi {N} = mód, fajta, faj
mabishano = veszekedés, vita
mvungu = (vmi, általában ágy) alatti hely
sharti {JI-MA} = kötelesség, muszáj
shida {N} = probléma, gond, nehézség
umeme {U} = elektromosság
mkondo = áramlat, áram
matengenezo = javítás, szerelés
mshahara {M-MI} = fizetés
kompyuta {N} = számítógép
simu = telefon
mkubwa = főnök, felettes, idősebb testvér
ugomvi {U, tsz: magomvi {MA}} = vita, veszekedés
wazo {JI-MA} = gondolat, ötlet
hisia = érzések
nguo {N} = ruha
zawadi {N} = ajándék
urithi = örökség
marehemu = halott ember, megboldogult
wasia = kívánság, végrendelet
mali {N} = vagyon
mrithi {M-WA} = örökös
** Igék
-koroga = kever, felkever, összekever
-gandana = összeragad, megkeményedik, megfagy
-acha = otthagy, abbahagy, felad
-toweka = eltűnik
-bisha = vitatkozik, nem ért egyet
-onekana = tűnik, látszik
-inama = lehajol, meghajol
-pumzika = pihen
-pandisha = felemel
-zidisha = megnövel, felnagyít
-piga = üt, (hangszeren) játszik
-kubalia = egyetért (vkivel)
-gomba = veszekedik, szid
-pinga = ellenkezik
-jaribu = megpróbál
-patana = megegyeznek
-fikiri = gondol
-waza = gondol, elképzel, felfog
-sindikiza = kikísér (vkit), elkísér
-fariki = meghal
-gawia = szétoszt (vkik közt)
-gawanyika = szétosztódik
-ridhika = kielégítődik
-danganya = becsap
** Kérdőszók
mbona = miért?, hogyhogy?
** Melléknevek/Határozók
haraka {N} = sietség, sietősen
polepole = lassan, óvatosan
wakati {+ az igében relatív -po-} = amikor, miközben
haiwezekani = lehetetlen
_a kutosha = elég
hodari = szorgalmas, komoly, bátor
mwishowe = végül
badala ya = (vmi) helyett
wazi = tiszta, világos, nyílt, üres
milele = örökké
** Kifejezések
-fanya haraka = siet
tukijaliwa = ha megadatik
Mungu akipenda = ha Isten is úgy akarja
sivyo [hivyo] = nem úgy van
-piga kelele = kiabál, zajong
-piga simu = telefonál
kazi bure = hiábavaló erőfeszítés
Mtaka [kitu] cha mvunguni sharti ainame. = Aki az ágy alattit akarja, annak le kell hajolnia.
mhandisi umeme = villanyszerelő, elektromos mérnök
-fariki dunia = meghal, elhagyja ezt a világot
* Unit 12
** Főnevek
ndoto {N} = álom
sungura {N} = nyúl
kobe {JI-MA} = teknős
mbio {N} = sebesség, gyorsaság; nagyon gyorsan
-erevu = ravasz
jani {JI-MA} = falevél, fűszál; [tsz] fű
changamoto = kihívás
woga {U} = gyávaság, félelem
kisha = aztán, utána
kilele {KI-VI} = csúcs, tető
uvumulivu {U} = türelem, béketűrés
gamba {JI-MA} = héj, kéreg, pikkely
jiwe {JI-MA, tsz: mawe} = kő
masimulizi {JI-MA, tsz} = elbeszélések
maadili {JI-MA, tsz} = etika, tanulságok
kilima {KI-VI} = domb
paka {N} = macska
makala {N} = cikk
ajali {N} = baleset
tambuka reli = vasúti kereszteződés
mlinzi {M-WA} = őr
maskini = szegény, szerencsétlen (ember)
msiba = gyász, bánat, szerencsétlenség
huzuni = bánat
makutano = találkozás
moto {M-MI} = tűz
sigara {N} = cigaretta
ukurasa {U} = oldal
meya = polgármester
hali {N} = állapot
hewa {N} = levegő
kilimo {KI-VI} = mezőgazdaság
haki {N} = igazságosság
bondia {JI-MA} = bokszoló
bendi = (zenei) együttes
Olimpiki = olimpia
mkimbiaji {M-WA} = futó (versenyen)
ubingwa = bajnokság, szakértelem
masafa {JI-MA, tsz} = távolság
raia {N} = polgár
nyota {N} = csillag
alama = jel, szimbólum, heg
pacha {N} {tsz: mapacha is} = iker; [tsz] ikrek (csillagkép is)
upinzani = ellenállás
mwangalifu = óvatos ember
maendeleo {JI-MA, tsz} = haladás, fejlődés
yaliyomo = tartalom
mkoa {M-MI} = terület, állam, tartomány
hisa {N} = tőke, részvény
mahakama = bíróság
sheria {N} = törvény, igazságosság
ulimwengu = világ, univerzum, teremtés
mhariri {M-WA} = szerkesztő
tanzia {N} = gyászjelentés, nekrológ
tangazo {JI-MA} = bejelentés, hirdetés
burudani = szórakozás
msanii {M-WA} = művész, író, zeneszerző, szakember
shairi {JI-MA} = vers
mshairi {M-WA} = költő
vipindi = időtartam, tv-/rádióműsor, iskolai óra
katuni {N} = karikatúra, képregény, rajzfilm
chemshabongo {N} = keresztrejtvény
[u]bongo = agy
zao {JI-MA} = termés; [tsz] termelés
kiwango {KI-VI} = szám, számítás, mennyiség
tukio {JI-MA} = baleset, esemény
redio = rádió
televisheni = televízió
picha = kép, fénykép, rajz
** Igék
-ota = álmodik; nő, rügyezik
-tokea = történik, megjelenik
-husu = kapcsolatosnak lenni, -ról szól
-sifu = dícsér
-jisifu = henceg
-tembea = sétál
-tembeatembea = sétálgat, kószál
-amkia = üdvözöl (vkit)
-shindana = megmérkőznek
-ogopesha = megijeszt
-ongoza = vezet, utat mutat
-fikia = megérkezik, beér (vkit)
-ngoja = vár
-shuka = lemegy, elindul, (járműből) kiszáll
-iba = lop, rabol
-ibia = lop (vkitől)
-tibia = orvosi ellátásban részesít
-jeruhiwa = megsérül
-haribiwa = tönkremegy, tönkretevődik
-furahia = örül (vminek)
-lea = felnevel
-kua = felnő
-athiri = befolyásol, megfertőz, elront
-tuhumiwa = gyanúsítva lenni
-nyonga = megfojt, felakaszt
-tambiana = dicsekednek egymásnak
-vuma = pletyka tárgyának lenni, felkavar, kiált, zúg
-changia = hozzájárul, összegyűjt, csókol
-twaa = elvesz, felvesz, átvesz, elfoglal
-laki = üdvözöl
-fahamu = ért, értelmez, ismer
-haribu = tönkretesz
-chekesha = nevettet, viccesnek lenni
-badilisha = változtat, (pénzt) vált
** Melléknevek/Határozók
-wezavyo = amennyire csak képes
_o_ote {M-WA esz: yeyote} = bármi; (tagadással) egyáltalán
katikati (ya) = közepe
jinsi {+ az igében relatív -vyo-} = ahogyan, amilyen módon
-siopungua = nem kevesebb, mint; legalább
siku zote = mindig
huku = mialatt, errefelé
pengine = néha, talán, különben
nyuma (ya) = hátul
_a kimataifa = nemzetközi
hatimaye = végül
** Kifejezések
hapo zamani = hol volt, hol nem volt
-ko tayari {tagadó válasz: bado} = felkészült, készen van
papo hapo = ott és akkor
-kimbia mbio = sprintel
Aliyeko juu mngojee chini. = Aki fent van, várjon az alsóra. (ne bízd el magad)
sawa = rendben
kichwa cha habari = főcím (újságban)
kazi ndogondogo = kis, jelentéktelen munkák
Mtoto umleavyo ndivyo akuavyo. = A gyerek ahogyan felneveled úgy nő fel.
vyombo vya jikoni = konyhai felszerelések
hali ya hewa = időjárás
mpira wa kikapu = kosárlabda
alama ya nyota = csillagjegy
fumbo la maneno {JI-MA} = keresztrejtvény
* Unit 13
** Főnevek
nambari (ya simu) = (telefon)szám
kituo {KI-VI} = állomás
pochi {N} = pénztárca
mchopozi {M-WA} = tolvaj
taarifa = jelentés, bejelentés
anwani {N} = cím
mheshimiwa {M-WA} = igen tisztelt (levélben megszólítás előtt)
mpendwa / mpenzi {M-WA, mpenzi közelebbi kapcsolatra utal} = kedves (levélben megszólítás előtt)
wino = tinta
gharama = költség
meli = hajó
bahasha {N} = boríték
kifurushi = csomag
stampu / stempu {N} = bélyeg
mzima {M-WA} = egészséges ember
mafanikio {N} = siker, eredmények
salamu {N} = üdvözlet
mkurugenzi {M-WA} = igazgató
mashine = gép
faksi = fax
ombi {JI-MA} = kérés, kérelem, ima
mwivi / mwizi {M-WA, tsz: wevi / wezi} = tolvaj
teknolojia = technológia
kifaa {KI-VI} = felszerelés, ellátás, eszköz
mtandao = hálózat
** Igék
-lia = csörög, sír, kiabál, bömböl
-itika = (telefont) felvesz
-potea = elveszik, csatangol, tönkremegy; nincs meg (állapotkifejező)
-salimia {első tárgy: aki küldi} = üdvözletet átad
-bariki = megáld
-weka = rak, tart
-pokea = átvesz, elvesz
-furahi = boldog (állapotkifejező)
-furahisha = kellemesnek lenni, boldoggá tesz
-wasiliana = kapcsolatot tart
-tafuta = keres, talál
-sherehekea = ünnepel
-pelekea = elküld (vhova/vmiért)
-haribika = nem működik, elromlik
-wezekana = lehetségesnek lenni
** Melléknevek/Határozók
inatumika / inaongea = foglalt (telefon)
sasa hivi = rögtön, az imént
upesi = hamar, gyorsan
binafsi = személyes, privát, személyesen
kando (ya) = mellett, nem messze, oldalt
popote = bárhol, akárhol
** Partikulák
ama ... ama ... = vagy ..., vagy ...
** Kifejezések
haifanyi kazi = nem működik
halo = halló
-kata shauri = dönt
wako [kwa dhati / kwa heshima / mtiifu] = üdvözlettel [őszintén / tisztelettel / engedelmesen] (levélben elköszönésként)
mimi rafiki/ndugu yako = barátod (levélben elköszönésként)
mimi nikupendaye / wako akupendaye / mpenzi wako = szerető (levélben elköszönésként)
kaa/ukae salama / wasalaam[u] = békességet (levélben elköszönésként)
gharama ya posta = postaköltség
barua ya ndege = légipostai küldemény
sanduku la posta (S.L.P.) = postafiók (Pf.)
akuweke = tartson meg az Úr (egészségben)
salama salimini = ép és egészséges
kituo cha mawasiliano = internet kávézó, kommunikációs központ
barua [ya] umeme = email
-na haraka = siet
wakati ujao = jövő, jövőidő
simu ya mkononi = mobiltelefon
* Unit 14
** Főnevek
taslimu = házhoz szállítás, azonnali (készpénz) fizetés
mkopo {M-MI} = hitel
fedha {N} = ezüst, pénz
mtunzi = szerző
ala [ya muziki] {N} = hangszer, kardhüvely
fidla = hegedű
udi = oud (arab lant)
kinanda = billentyűs hangszer, zongora
kodiani = harmonika
gitaa = gitár
gambusi = (bendzsó jellegű hangszer)
filimbi = fuvola, síp
kanzu {N} = afrikai tunika
kanisa {JI-MA} = templom
tamasha = kiállítás, látványosság
diwani = versgyűjtemény
siasa = politika
ubaguzi = hátrányos megkülönböztetés
albamu = album
chati = grafikon, táblázat, top10
ufahamu {U} = megértés, ismeret
sentensi {N} = mondat
mazungumzo {JI-MA, tsz} = beszélgetés, párbeszéd
baa {N, hely} = bár
** Igék
-patikana = megszerezhető
-choka = elfárad, fáradt (állapotkifejező)
-kasirika = feldühödik, dühösnek lenni
-vaa = felvesz; visel (állapotkifejező)
-tatua = (problémát) megold, lazít, kibogoz
-eleza = magyaráz
-starehe = jól érzi magát, kikapcsolódik, pihen
-zawadia = kitüntet
-shika = tart, megragad, (betegséget) elkap
-rekodi = (zenét/videót) felvesz
** Melléknevek/Határozók
fulani = egy bizonyos
rahisi = könnyű, olcsó
kiafrika = afrikai
dhidi ya = ellen
** Kifejezések
fedha taslimu = készpénz
ubaguzi wa rangi = rasszizmus