-*- mode: org -*-

* Unit 1
mdudu {M-WA} = rovar
mfinyanzi {M-WA} = fazekas
mpokeaji [wageni] {M-WA, E: mpokezi is} = portás
Mzungu {M-WA} = európai ember
Uchina {U} = Kína
Ugiriki {U} = Görögország
Ureno {U} = Portugália
Urusi {U} = Oroszország
Afrika ya Kusini {N} = Dél-Afrika
Hispania {N} = Spanyolország
Misri {N} = Egyiptom
* Unit 2
chumvi {N} = só
sukari {N} = cukor
mbu {N} = szúnyog
mbwa {N} = kutya
hundi ya posta {N} = postai megbízás
chenji {N} = visszajáró
hela {N} = pénz [csak Tanzánia, ritka]
benki {N, hely} = bank
-pi {helyhatározós személyprefix-szel} = melyik?
Karibu tena! = Viszlát!
* Unit 3
mapokezi {JI-MA, tsz} = portás pult
-wekesha = lefoglal
msamaha / nisamehe = elnézést
bafu = kád, zuhany
ghorofa {N} = emelet
si kitu = nem baj, nem számít
mfereji = zuhany [Zanzibár]
chandalua / chandarua {KI-VI} = szúnyogháló
cheti {KI-VI} = jegyzet, rövid levél, számla
chungu {KI-VI} = agyag főzőedény
kiatu {KI-VI} = cipő
kijiko {KI-VI} = kanál
kituo cha ndege / kiwanja cha ndege {KI-VI} = repülőtér
kiongozi {KI-VI} = vezető személy
kiwete {KI-VI} = béna ember
kiziwi {KI-VI} = süket ember
dirisha {JI-MA} = ablak
changu / tangu {N} = (egy fajta tengeri hal)
ala! = (meglepetést kifejező felkiáltás)
nguru {N} = kingfish
biriani / birinzi {N} = fűszeres étel (rizs + hús)
kiungo {KI-VI} = fűszer
iliki {N} = kardamom
dalasini {N} = fahéj
bizari {N} = curry
ghali = drága
ndio = (a ni erősebb formája)
kitoweo {KI-VI} = a "feltét" az ételben (pl. hús, hal)
kachumbari {N} = hagymás paradicsomsaláta
hamri {JI-MA} = kardamomos fánk
kitumbua {KI-VI} = rizsgombóc
kibibi {KI-VI} = palacsinta
tango {JI-MA} = uborka
mshikaki {M-MI} = kebab
mahindi {JI-MA, tsz} = kukorica (termés)
gunzi [la hindi] {JI-MA} = kukoricacső
muhogo {M-MI, tsz: mihogo} = manióka / tápióka
nyanya {N} = paradicsom
kitunguu {KI-VI} = hagyma
tajiri {JI-MA} = gazdag; kereskedő
[a]kina {főnév előtt} = -ék (vmilyen csoportot határoz meg)
kiasi {N} = mennyiség, ár
kutoka [kwa] = -ból, -tól
malazi = szállás
taslim {N} = készpénz összeg
hundi {N} = csekk
sahihi {N} = aláírás
lipo {JI-MA} = fizetség
ahadi {N} = egyezség, ígéret
deni {JI-MA} = tartozás
Ahadi ni deni. = Az ígéret tartozás.
Kuuliza si ujinga. = Kérdezni nem butaság.
Mtu ni watu. = Az ember emberek (közösségi lény).
* Unit 4
-punguza = csökkent
papai {JI-MA} = pawpaw
hivi = így
hapa pana = itt van
-tosha = elégnek lenni
kilo {N} = kiló
mchicha {N} = spenót
mkungu wa ndizi {M-MI} = egy fürt banán
pilipili hoho {N} = pirospaprika
unga wa ngano = búzaliszt
debe {JI-MA} = olajos hordó
embe {JI-MA} = mangó
limau {JI-MA} = citrom
nanasi {JI-MA} = ananász (termés)
jembe {JI-MA} = kapa
taa {N} = lámpa
-dhuru = bánt
maji ya machungwa = narancslé
gilasi {N} = pohár
sambusa {N} = háromszög alakú sült töltött tészta
bia {N} = üveges sör
dafu {JI-MA} = nem teljesen érett kókuszdió
nazi {N} = érett kókuszdió
maji ya madafu = kókuszlé (kókuszdióból ivott)
tui {N} = kókusztej (kókuszdió rostjából préselt)
divai {N} = bor
-fua = (ruhát) mos
* Unit 5
-shona = varr
gauni {JI-MA} = női egyberuha
cherehani {N} = varrógép
nakshi {N} = minta
rangi ya kijani = zöld szín
b[u]luu = kék
vazi {JI-MA} = öltözék, ruha
mtindo {M-MI} = stílus, divat
-kutana na = találkozik (vkivel)
kanga / leso {N} = mintás ruhaanyagpár (gyakran felirattal), női kendőként
kitenge {KI-VI} = vastagabb mintás ruhaanyag
batiki {N} = batikolt anyag, batikolt ruha
kikoi {KI-VI} = férfi szoknya
kanzu {N} = hosszú fehér muszlim férfiruha (Zanzibárban női is)
kofia {N} = kalap (főleg fez-jellegű)
buibui {N, JI-MA} = muszlim női viselet (chador)
mshonaji {M-WA} = szabó
fundi wa cherehani {JI-MA} = szabó
kaptura {N} = rövidnadrág
koti {JI-MA} = kabát, dzseki
mita {N} = méter
shati {JI-MA} = ing
soksi {N} = zokni
suruali {N} = nadrág
Nimefurahi kukutana nawe [nanyi]. = Örülök, hogy megismerhetem [Önöket].
mhindi {M-MI} = kukorica (növény)
mkate {M-MI} = kenyér
mlimau {M-MI} = citromfa
mnanasi {M-MI} = ananász (növény)
mnazi {M-MI} = kókuszpálma
moshi {M-MI} = füst
-jifanya = úgy tesz, mintha ő ... lenne
-jiona = beképzeltnek lenni
nimeshapoa = (válasz a pole-re)
kinyago {KI-VI} = faragás, faragott dísztárgy
Kimakonde {KI-VI} = Makonde-típusú faragás
-zito = nehéz
mfinyango {M-MI} = agyagbábu
-piga ngoma = dobol
rambirambi zako = részvétem (halálesetnél)
Kiangazi = forró évszak (december-március)
Masika = esős évszak (április-május)
Kipupwe = hűvös évszak (június-augusztus)
Vuli = száraz évszak (szeptember-november)
Kaskazi = száraz-forró évszaki, északkeleti monszun szél
-chinja = (állatot) levág
-palilia = gyomlál
Mkono mmoja hauchinji ng'ombe. = Egy kéz nem vágja le a tehenet.
Mke ni nguo, mgomba [ni] kupalilia. = A feleség ruha, a banánpálma gyomlálás.
* Unit 6
matembezi {JI-MA, tsz} = séta
-karabati = renovál, javít
paa {N} = tető
mara = hirtelen
ushanga {U} = gyöngy
boti {N} = motorcsónak
ratiba {N} = menetrend
isha = a muszlim esti ima
nukta = másodperc
wavu {U} = háló
udongo {U} = föld
uji {U} = kása
ubaya {U, tsz: mabaya (MA)} = rosszaság
udogo {U} = kicsiség
ukubwa {U} = nagyság
utoto {U} = gyerekkor
uzee {U} = időskor
gari moshi {JI-MA, Tanzániában} = vonat
TAZARA = Tanzánia-Zambia Vasút
mnamo = kb.; időtartamban
mnamo miaka ya sitini = a hatvanas években
-kusudia = szándékozik, készül (megtenni vmit)
kituo cha mabasi = buszmegálló
Safari njema! = Jó utat!
juma {JI-MA} = hét (időtartam)
* Unit 7
mama mzee = nagymama
msitu / mwitu {M-MI} = erdőség
kuni {U, tsz} = tűzifa
-chambua = tisztít, kiválogat
-chuma = gyűjt, (gyümölcsöt) szed
laini = puha, lágy
kisamvu = tápiókalevélből készült főzelék
-ponda = apróra tör
pembe {N} = sarok
mafiga {JI-MA, tsz} = három kő a lábos tartására a láng felett
-waka = jól ég
-tia = belerak
-tia na chumvi kiasi = megsóz
-funika = lefed
ndipo = aztán, ekkor
he = hé
-zoea = megszokja
meko = a konyha sütős része
makaa {JI-MA, tsz} = szén
-tia chumvi = túloz
bati {JI-MA} = hullámosított vaslap
-ezeka = tetőt készít
kinu {KI/VI} = mozsár
mchi {M-MI} = mozsártörő
korosho {N} = kesudió
mkorosho {M-MI} = kesu (növény)
mtama {M-MI} = köles (növény/termés)
panga {JI-MA} = széles pengéjű kés
-saga = (lisztté) őröl
tofali {JI-MA} = tégla
-twanga = hántol (pelyvát eltávolít)
maarifa = tudás, ismeret
-ongeza = növel
kasha {JI-MA} = láda
kasha la kuwekea nguo = ruhásláda
kikapu cha kutilia matunda = gyümölcsöskosár
tayari = készen levő
kitendawili {KI-VI} = találós kérdés
-tega = felállít, (kérdést) feltesz
-kosekana = hiányzik, nincs elég
majivu {JI-MA, tsz} = hamu
kamba {N} = kötél
-shoa = tisztít
* Unit 8
wiki kesho / wiki ijayo = jövő hét
kwa kawaida = szokás szerint, általában
kawaida {N} = szokás, szabály
-fuatana na = elkísér
magofu {JI-MA, tsz} = romok
ramani {N} = térkép
kwa bahati mbaya = sajnos
haidhuru = nem számít
kabla {+ ige -ja- alakja} = mielőtt (vmit csinálna / csinált volna)
msingi {M-MI} = alap, alapozás
shule ya msingi = általános iskola
baiskeli {N} = bicikli
mwaka ujao = jövő év
lori {JI-MA} = teherautó
eropleni {N} = repülőgép
* Unit 9
ukanda [wa kaseti/video] {U} = [magnó/videó]szalag
kaseti {N} = kazetta
video {N} = videó
wasiwasi {N} = aggodalom, kétség
Usiwe na wasiwasi! = Ne aggódj!
kuanzia = kezdvén
kondakta {JI-MA} = kalauz
Fika salama! = Érkezz meg épségben!
abiria {N} = utas
spea {N} = pótalkatrész
-changamsha = felvidít, boldoggá tesz
hukumu {N} = döntés, ítélet
tamaa {N} = törekvés, vágyakozás
gunia {JI-MA} = zsák
-ongea na = beszélget (vkivel)
-kosa = lekésik (járművet), hibázik
msafiri {M-WA} = utazó
-umwa = betegnek lenni, fájdalmat érezni
mwenye ... = ... tulajdonos
-kata hukumu = ítéletet mond
-kata kiu = szomjat olt
-kata njia = utat levág, rövidít
-kata tamaa = elkeseredik
-kata (kitambaa) = (ruhaanyagot) vásárol
nimekaa = (válasz a karibu-ra)
* Unit 10
namba {N} = (írott) szám
swichi {N} = kapcsoló
chumba cha kulal[i]a = hálószoba
maliwato {N} = fürdőszoba
feni {N} = ventilátor
beseni ya kunawia = mosdó
beseni {N} = tál
-nawa = kezet mos
almari {N} = fiókos szekrény
kabati la nguo = ruhásszekrény
godoro {JI-MA} / mkeka {M-MI} = matrac
-kunja = összehajt
-kunjua = széthajt
matandiko {JI-MA, tsz} = ágynemű
baridi {N} = hideg, hűvösség
blanketi {JI-MA} = takaró
stoo {N} = üzlet
shuka {N} = lepedő
-oga = fürdik, zuhanyzik
rafu {N} = polc
mavuno {JI-MA, tsz} = az aratás ideje
ambapo = amikor
mnunuzi {M-WA} = vásárló
kwa wingi = nagy számban
meneja = ügyvezető
likizo {N} = vakáció, szabadság
kampuni {N} = cég
zana {N} = eszköz, szerszám
fanicha / samani {N} = bútor
kuti {JI-MA} = kókuszpálma levél
paa la makuti = kókuszpálma levélből készült zsúptető
bustani {N} = kert
-fuma = sző, köt
-fumua = kibogoz, meglazít, szétszed
-funika = eltakar, elrejt, lefed
-funua = felfed, megmutat
-tata = összezavar, összebogoz
-vua = (ruhát) levesz
-ziba = bedugaszol, tömít
-zibua = dugót kihúz, kinyit
-chomoa = kihúz, kivesz
-kunja uso = ráncolja a szemöldökét
-kunjua uso = mosolyog
tetemeko {JI-MA} = földrengés
-ua = megöl
mechi {N} = (foci)meccs
-ahirisha = elnapol
miongoni mwa = között (elvegyülve)
ukumbi {U} = nappali
* Unit 11
chama {KI-VI} = klub, társaság
-cheza ngoma = dobszóra táncol
ngalawa {N} = fatörzsből vájt kenu tartókarral
forodha {N} = vám
jahazi {JI-MA} = arab típusú vitorláshajó
hata kidogo = egyáltalán nem
-unda = készít, épít
-chonga = formára vág
gogo {JI-MA} = fahasáb, fatönk
ndubi {N} / mrengu {M-MI} = hajó tartókarja
mlingoti {M-MI} = árbóc
tanga {JI-MA} = vitorla
bure = szabad, céltalan
-okota = (véletlenül) talál, felvesz
Mwenda bure si mkaa bure, huenda akaokota. = A céltalan vándor nem [olyan, mint] aki céltalanul üldögél, [mert] találhat valamit.
mtumbwi {M-MI} = kenu
-ruhusu = megenged
kadiri {N; + az igében relatív -vyo-} = mennyiség, mérték; amennyire
-ganga = gyógyít
mganga {M-WA} = (hagyományos gyógymóddal) gyógyító
mpiga ngoma {M-WA} = dobos
-piga picha = fényképez
mpiga picha {M-WA} = fényképész
matata {JI-MA, tsz} = bonyodalmak, gond
* Unit 12
-tosheka = "tele van", jóllakott (állapotjelölő)
-kalika = lakható, lakott (állapotjelölő)
-lika = ehető, meg van éve (állapotjelölő)
kipindupindu {KI-VI, nincs tsz.} = kolera
uhitaji {U, tsz: mahitaji {MA}} = szükség, szükséglet
-tuma = küld, elküld (vmiért)
-tumika = foglalkoztatódik
mtumishi {M-WA} = szolga
-lewa = lerészegedik; részegnek lenni (állapotjelző)
mlevi {M-WA} = részeg
-linda = őriz
-ugua = lebetegedik
mshoni {M-WA} = szabó
mjenzi {M-WA} = építőmunkás
-nyoa = borotválkozik
kinyozi {KI-VI} = borbély; kereskedő, aki átvágja a vevőt
-chunga = legeltet, (nyájra) vigyáz
mchungaji {M-WA} = pásztor
mwombaji {M-WA} = koldus, kéregető
hairuhusiwi = tilos
-egesha = parkol
Sijui wewe? = És te?
mkutano {M-MI} = találkozó, konferencia
kazi ya uhazili = titkári munka
mtaalamu {M-WA} = specialista
-changa = nagyon fiatal
pikipiki {N} = motorbicikli
pancha {N} = durrdefekt
nina hakika = biztos vagyok benne
mota {N} = motor
ni shauri ya ... = ...-val kapcsolatos
-zima = kikapcsol
gereji {N} = garázs / műhely
-sukuma = nyom
-ondoa = elvisz
-rudisha = visszaad, visszavisz
-toza = (díjat, bírságot) kivet, beszed
faini {N} = bírság
mpita njia {M-WA} = járókelő
usalama {U} = biztonság
raha {N} = kényelem
* Unit 13
huenda = talán
siku zile = akkoriban
hivyo = úgy
hamu {N} = vágy, szükség
nina hamu ya = nagyon akarok
Kimvita = a szuahéli mombasai nyelvjárása
matamshi {JI-MA, tsz} = kiejtés
-sahihisha = kijavít
kosa {JI-MA} = hiba, tévedés
saladi {N} = saláta
katiba {N} = alkotmány
katibu {JI-MA} = titkár (cégnél, szervezetben)
mhadhara {M-MI} = előadás
mhadhiri {M-WA} = előadó
kwa ufupi = röviden
kwa sauti = hangosan
kwa shida = nehezen
kwa haraka = gyorsan
Sema tena kwa sauti! = Mondd még egyszer hangosan!
lugha ya kigeni = idegen nyelv
-kera = idegesít
fasaha {N} = jó stílusú (beszéd, írás)
-piga chapa = gépel, nyomtat
-keti = leül; ül (állapotjelölő)
msomaji {M-WA} = olvasó
* Unit 14
Subalkheri[ni] = (muszlim reggeli üdvözlés [tsz])
Msalkheri[ni] = (muszlim esti üdvözlés [tsz])
Akheri[ni] = (válasz a muszlim reggeli/esti üdvözlésre [tsz])
Salaam aleik [aleikum] = (muszlim üdvözlés [tsz])
Wa aleik [aleikum] salaam = (muszlim válasz-üdvözlés [tsz])
mbuyu {M-MI} = majomkenyérfa
yu maji = bajban van
hai = élő
yu hai = életben van
yu mgonjwa = [ő] beteg
-piga hodi = bekéredzkedik
-poteza = elfecsérel
mafundisho {JI-MA, tsz} = tanítás
mapigano {JI-MA, tsz} = verekedés
kifuniko {KI-VI} = fedél
kifungo {KI-VI} = gomb
-tua = leszáll
kizibo {KI-VI} = dugó
mwendo {M-MI} = gyorsaság, viselkedés, járás módja
nyundo {N} = kalapács
-fagia = söpör
-peta = hajlít
pete {N} = gyűrű
mshinde {M-WA} = vesztes
mtume {M-MI} = apostol, próféta
-umba = teremt
kiumbe {KI-VI} = teremtmény
mkunjufu {M-WA} = vidám ember
ukunjufu {U} = szeretreméltóság
mpotevu {M-WA} = pazarló ember
upotevu {U} = pazarlás, vandalizmus
msahaulifu {M-WA} = feledékeny ember
usahaulifu {U} = feledékenység
-ogelea = úszik
-funga safari = útnak indul
-kwama = beragad, nehéz helyzetben van
-zunguka = körbejár
upuuzi {U} = marhaság, butaság
-pinduka = felfordul
hatari {N} = veszély
lami {N} = útburkolat
huenda ikawa = talán
upesiupesi = nagyon gyors
kwa kuwa = lévén, mivel
tabibu {JI-MA} = orvos
-simamisha = (járművet) leállít
-karibia = közel megy (vmihez)
hata = hogy
naye = saját maga
kituo cha mafuta/petroli = benzinkút
-baki = marad
-umia = sebesülve lenni
-chubuka = felhorzsolva lenni
plasta {N} = gipsz
ehe = aha
petroli {N} = benzin
Waonaje? = Hogy vagy? (üdvözlés)
asubuhi na mapema = korán reggel
yu macho = ébren van
dhaifu = gyenge
-pongea = felépül
Mungu akimjalia = ha Isten megadja neki
-nena = mond, kiejt
kipande cha akili {KI-VI} = egy adag bölcsesség
kipande {KI-VI} = darab
* Unit 15
kampuni ya safari {N} = utazási iroda
mwandishi habari {M-WA} = újságíró
hema {N} = sátor
-piga hema = sátrat állít
msimamizi wa safari {M-WA} = utazásszervező
kila {+ [tárgy] + utaló ige} = mind-/a- (pl. mindig amikor); bár- (pl. bárhova)
joka {JI-MA} = nagy kígyó
jisu {JI-MA} = nagy kés
jitu {JI-MA} = óriás
dudu {JI-MA} = nagy rovar
buzi {JI-MA} = nagy kecske
kapu {JI-MA} = nagy kosár
paka {JI-MA} = nagy macska
kijitabu {KI-VI} = könyvecske
kijoka {KI-VI} = kis kígyó
kijiti {KI-VI} = pálca
mwiko {M-MI} = fakanál
uvuli {U} = árny
kivuli {KI-VI} = árnyék
kombe {JI-MA} = tál; kupa
kitoto {KI-VI} = apró gyerek (pl. koraszülött)
kigoma {KI-VI} = kis dob
-piga deki = felmos
-piga pasi = vasal
-piga mstari = vonalat húz
-piga makofi = tapsol
-piga magoti = térdel
-piga chafya = tüsszent
-piga miayo = ásít
-piga mbio = rohan
-piga maji = részegen üvölt
-piga bao = jövendöl
-piga kura = szavaz
-piga soga = beszélget
kahawia / hudhurungi = barna
manjano = sárga, narancssárga
zambarau = lila
nene {N} = zsír
chui {N} = leopárd, párduc
doa {JI-MA} = folt
-winda = vadászik
duma {N} = gepárd
kima {N} = kis méretű majom
kuru {N} = antilop
ngiri {N} = varacskos disznó
nyani {N} = pávián
swala {N} = gazella
swalatomi {N} = Thomson-gazella
tumbili / tumbiri = vervet majom
nyumbu {N} = gnú
ghaf[u]la = hirtelen
jike {JI-MA} = nőstény
weusi {U} = feketeség
-kurupua = elijeszt
kimya = csönd; halkan
mada {N} = téma
utalii {U} = turizmus
jina kamili = teljes név
-piga picha = fényképez
kamera {N} = fényképezőgép
betri {N} = elem
dume {JI-MA} = hím
mzoga {M-MI} = tetem
ndovu {N} = elefánt
punda milia {N} = zebra
jabali {JI-MA} = szikla, sziklás vidék
-rudishia = visszaad
laiti = bárcsak
kifunguakinywa / chamshakinywa {KI-VI} = reggeli
* Unit 16
kunako / panapo / mnamo {mnamo időként pontosabb a többinél} = amikor, -kor, ahol, -ba[n]
damu inamtoka ...ni / anatoka damu ...ni = vérzik a ...ja
damu {N} = vér
-hara = hasmenése van, tífuszos
-hara damu = vérhasa van
ana [umri wa] miaka ... = ... éves
-fariki = meghal (udvarias)
-andikisha = jelentkezik, regisztrál
-chelewesha = késleltet
-kopa = kölcsönvesz
-kopesha = kölcsönad
-waka = ég, meg van gyújtva
-wezesha = lehetővé tesz, felhatalmaz
-bahatisha = találgat, szerencsét próbál
-sawazisha = egyenlővé tesz
-elea = világosnak, érthetőnek lenni
-kimbiza = üldöz
-uguza = (beteget) ápol
-umiza = fájdalmat okoz
-kalisha = leültet
-zalisha = bábáskodik, szülésnél segít
-kana = megtagad
-kanya = megfedd
-ponya = meggyógyít
-patanisha = kibékít
-pendanisha = egymással megszerettet
-piganisha = verekedést okoz/kezdeményez
-lisha = etet
-nywesha = itat, folyadékkal ellát
kutu {N} = rozsda
mwinuko {M-MI} = emelkedő
mita {N} = méter
mpanda-mlima {M-WA} = hegymászó
sura {N} = megjelenés
utukufu {U} = magasztosság, dicsőség
asili {N} = eredet, forrás
-tokeza = kiemelkedik, megjelenik
volkeno / volkano {N} = vulkán
wingu {JI-MA} = felhő
Haraka haraka haina baraka. = A sietségben nincsen áldás.
baraka {N} = áldás
karibu = hamarosan
kundi {JI-MA} = csoport
theluji {N} = hó
ushauri {U} = tanács
sina neno = nincs ellenvetésem
Kumbe ...! = (meglepettséget kifejező indulatszó)
kichefuchefu = hányinger
-fura = megdagad, felpuffad
-tapika = hány
mpagazi {M-WA} = hordár
-beba = hordoz
tofaa {JI-MA} = alma
-vuta pumzi = lélegzik
oksijeni {N} = oxigén
kule+ {minél több az "e", annál távolabb van} = ott
-tupa = eldob, otthagy
jangwa {JI-MA} = sivatag
hata = -ig
barafu {N} = jég
* Unit 17
babu {N, tsz: mababu} = ős
mjukuu {M-WA} = unoka
ami {N} = apai nagybácsi
mkwe {M-WA} = házasságon keresztüli közvetlen rokon (após / anyós / vő / meny)
wifi {N} = nő fivérének felesége / férjének lánytestvére
mama mzee = néni
bikizee {N} = nagyon idős néni
nyanya {N} = nagymama
mwanamaji {M-WA} = matróz, tengerész
mwanasheria {M-WA} = ügyvéd
mwananchi {M-WA} = polgár, városlakó
mwanasoka {M-WA} = focista
-(ku)cha {alany: jua vagy ku-} = felkel (a Nap)
-(ku)chwa {alany: jua vagy ku-} = lenyugszik (a Nap)
jua {JI-MA} = Nap
-pambazuka {alany: ku-} = hajnalodik, nappal van
-anuka {alany: ku-} = eláll az eső, kitisztul az ég
-ingine?o {?o az utaló jel} = más hasonló
fainali {N} = döntő meccs
ziara {N} = látogatás
-wasili = megérkezik
-pambana na = szembeszáll (vmivel)
kikosi {KI-VI} = csapat, brigád
-kauka = kiszárad
njuga {N} = kis csengő
nyoya {JI-MA} = madártoll
kindu {U} = vad datolyapálma levél
-dondoka = darabonként lehull
mbwembwe {N} = látvány, látványosság
kigelegele {KI-VI} / ugelegele {U} = jajveszékelés, üvöltés
-fikiria = gondolkozik (vmiről)
taswira {N} = kép
upepo {U} = szél
-jifungua = szül
ligi {N} = liga
mwanachama {M-WA} = klubtag
-tarajia / -taraji = elvár, számít (vmire)
mechi ya kirafiki {N} = barátságos mérkőzés
mafuriko {JI-MA, tsz} = áradás, árvíz
tope {JI-MA} = sár
-kinga = megvéd (vmitől)
mwavuli {M-MI} = esernyő
-harakisha = siet, siettet
kiwanja {KI-VI} = nyílt tér, terület
mtazamaji {M-WA} = néző
jukwaa {JI-MA} = színpad, emelvény
kabila {JI-MA} = törzs
_a kikabila = törzsi
-ruka = ugrik
kana/kama kwamba = mintha
tamthilia {N} = színdarab
-nyesha = (eső) esik
-tangaza = bejelent, hirdet
* Unit 18
eafomu {N} = légipostai formanyomtatvány, aerogram
-bandika = ráragaszt
-salimu {pl. anakusalimu} = üdvözöl
-shughulikia = törődni (vmivel)
-staafu = nyugdíjba megy
udhaifu {U} = gyengeség, törékenység
-shikika vibaya = ágynak dől
-funga = böjtöl
-zeeka = öregszik
kinaganaga = részletesen, aprólékosan
bidhaa {N} = áru
bidhaa ziingiazo toka nje = import áru
uingizaji {U} = importálás
madaraka {JI-MA, tsz} = felelősség
siku nenda siku rudi = állandóan, minden nap
halisi = teljes, igazi
mwenyeji {M-WA} = helyi lakos
-zuru = meglátogat
hisani {N} = kedvesség, jóság
kadiri awezavyo = amennyire csak tud
milionea {JI-MA} = milliomos
-pongeza = gratulál
-faulu = (vizsgán) átmegy, sikerrel jár
aidha {ejtsd: Aidha} = ráadásul
ujumbe {U} = üzenet
rekebisho {JI-MA} = javítás, rendbehozatás
ghala {N} = tartalék, raktár
asije {ragozandó, pl. nisije; utána gyakran -ka- alak} = nehogy
kwa / kwako = név előtt hivatalos levélben megszólításként
_a kifundi = technikai
ni mimi / ndimi = (családhoz / közeli barátokhoz való levélben elköszönés)
kadi ya kusalimu {N} = üdvözlőlap
Krismasi {N, ejtsd: krIsmasi} = Karácsony
fanaka {N} = jólét, siker
Nakuletea salamu za heri kwa Krismasi na baraka na fanaka ya mwaka mpya = Békés Karácsonyt és boldog új évet kívánok
Idi Mubarak = jó Ramadant
Nakutakia kila la [k]heri = minden jót kívánok
ijapo / ijapokuwa = noha, még ha ... is
maridadi = elegáns, vonzó
mtihani {M-MI} = vizsga, vizsgálat
-lisha = legel
-(ku)nya = kiad magából, esik (eső is), pisil
-nyamaa = csendben van
-nyamaza = nagyon csendben van
-achilia [mbali] = otthagy, teljesen abbahagy, megbocsát
-shikilia = belekapaszkodik
-tupilia [mbali] = azonnal eldob [teljesen]
-valia = kiöltözik
nguvu {N} = erő, határozottság
kwa nguvu = erősen, határozottan
-cheza dansi = táncol (könnyűzenére)
ndoo {N} = vödör
-hesabika = megszámlálhatónak lenni (állapotjelölő)
ikiwa / iwapo = amennyiben, ha
-tumbukia = beleesik
-chukua madaraka = felelősséget vállal
-ongezeka = növekszik, gyarapodik
-fahamiana = ismerik egymást
salaam {N} = üdvözlés (levélben)
wingi {U} = sokaság, nagy mennyiség
kwa hisani yako = kérem Önt
kunjo {JI-MA} = hajtás, redő
pongezi {N} = gratuláció
-(ku)pa pongezi = gratulál
* Appendix
-(ku)cha = fél (vmitől)
uzi {U} = szál
-funga mizigo / -funganya [mizigo] = összecsomagol
-kwaa = elbotlik
-fungama = mozdulatlannak lenni
-kama = facsar
-kamata = megragad, letartóztat
-fumba = összecsuk
-fumbata = átölel, bekerít
-nene = kövér
-nenepa = meghízik
-oga = ideges, ijedt
Kiarabu = arab nyelv
kadi ya mkopo = hitelkártya
mkoba {M-MI} / begi {N} = táska
mpenzi {M-WA} = barát / barátnő, "pár"
Lala vizuri! = Aludj jól!
bandari {N} = kikötő
maporomoko [ya maji] {JI-MA, tsz} = vízesés
balozi {JI-MA} = követ, követség
gesti {N} / nyumba ya wageni = vendégház
bunge {JI-MA} = parlament
ikulu {Tanzánia} = az elnök háza
-vuta sigara = cigarettázik, dohányzik
skuli {N, Kenya} = iskola
nauli {N} = viteldíj
nafasi ya chumba = (hotelben) üres szoba
chapati {N} = olajban sült kenyér, kb. mint a nan
jibini / chizi {N} = sajt
mchuzi wa viungo {M-MI} = curry
kondoo {N} = birka
kiwanda {KI-VI, Tanzánia} = omlett; gyár
kimanda {KI-VI, Kenya} = omlett
nguruwe {N} = disznó
kitoweo {KI-VI} / mchuzi {M-MI} = szósz, fűszerezés
chupa {N} = üveg
maji safi [ya chupa] = tiszta víz / ásványvíz
mvinyo [nyekundu / nyeupe] {M-MI} = [vörös/fehér]bor
Chukua hizi zilizobaki = Tartsa meg a visszajárót
mzio {M-MI} = tiltás
penisilini {N} = penicilin
lengelenge {JI-MA} = vízhólyag
maumivu {JI-MA, tsz} = fájdalom
ndimu {N} = lime
kabichi {N} = fejes káposzta
kiazi ulaya {KI-VI} = krumpli
ndara {N} = (bőr)szandál