-*- mode: org -*- #+TITLE: Török nyelvtani jegyzetek #+AUTHOR: Salvi Péter #+EMAIL: vukung@yahoo.com #+LANGUAGE: hu #+OPTIONS: H:3 num:t toc:t \n:nil @:t ::t |:t ^:nil *:t TeX:nil LaTeX:nil * ABC & Kiejtés |-----+---+-----+----+---+-----+---+---+-----+---+------+---+----+---+------+---+---+---+---+---+------+----+---+---+-----+---+------+---+---| | a/â | b | c | ç | d | e | f | g | ğ | h | ı | i | j | k | l | m | n | o | ö | p | r | s | ş | t | u/û | ü | v | y | z | |-----+---+-----+----+---+-----+---+---+-----+---+------+---+----+---+------+---+---+---+---+---+------+----+---+---+-----+---+------+---+---| | á % | b | dzs | cs | d | e/é | f | g | w/j | h | ü %2 | i | zs | k | l %3 | m | n | o | ö | p | r %4 | sz | s | t | u/ú | ü | v %5 | j | z | |-----+---+-----+----+---+-----+---+---+-----+---+------+---+----+---+------+---+---+---+---+---+------+----+---+---+-----+---+------+---+---| - %: a és á közti hang; az "a" rövid, az "â" hosszú - %2: ajakkerekítés nélkül - %3: mély hangrendűeknél "sötét l", kivéve néhány arab jövevényszóban, ezt a magánhangzón ^ jelzi, ami egyben palatalizál is (ld. lejjebb) - %4: nem pörög; beszélőtől függően magánhangzók között lehet zs-szerű - %5: u és a között w (pl. tuvalet); általában is gyengébb, mint a magyar v - az aposztróf (') torokzárás-hangot jelöl (Arab szavakban), vagy elválaszt - szókezdő mássalhangzó-torlódásnál betesznek egy magánhangzót ** g/k - magas hangrendű magánhangzó előtti/utáni g/k kicsit palatalizálódik, ez lehet gy/cs, de gyakran inkább gj/kj-hez közeli, pl. göz: "gjöz", köpek: "kjöpekj" (kivéve néhány arab szóban a "ki", pl. hakikat: "hakikat") - g/k után ha a ^ van a magánhangzón, akkor is palatalizálódik (kâr: "kjár") - ezért a g/k utáni hosszú át nem ^, hanem duplázás jelöli (kaatil: "kátil") ** ğ - ha ğ szó végén van, vagy utána msh. jön, az előző magánhangzót hosszabbítja - ha két mélyhangrendű mgh. közt van ğ, akkor a második kiesik (dağın: "dán") - de ha az egyik mgh. kerekített, a ğ-t halvány w-nek ejtik (soğan: "szowan", soğuk: "szowuk") - ha két magas hangrendű mgh. közt van ğ, akkor halvány j-nek ejtik (eğe: "eje") - de az eği ejtése lehet hosszú i is, tehát değil: "dejil" vagy "díl" ** y - magashangrendű mgh. és msh. között a mgh-t hosszabbítja (eliyle: "elíle", böyle: "bőle") ** Hangsúly - csak gyenge hangsúly - általában az utolsó szótagon, összetett szavaknál az első rész végén - helyneveknél sosem az utolsó szótagon (ragozva sem) - határozószók sosem az utolsó szótagon - bizonyos ragok nem kaphatnak hangsúlyt - a tagadó "-me" előtti szótag hangsúlyos - a "mi" kérdő-partikula előtti szótag hangsúlyos (felülbírálja a -me előttit) * Magánhangzó-harmónia |-------+--------------------+--------------------+--------------------+--------------------| | | Kerekítetlen | Kerekítetlen | Kerekített | Kerekített | | | Alsó nyelv (nyílt) | Felső nyelv (zárt) | Alsó nyelv (nyílt) | Felső nyelv (zárt) | |-------+--------------------+--------------------+--------------------+--------------------| | Mély | a | ı | o | u | | Magas | e | i | ö | ü | |-------+--------------------+--------------------+--------------------+--------------------| - egy szón belül ritka a hangrendváltás (mély vagy magas) - ajakkerekítés nélküli mgh-t szintén kerekítetlen követ - kerekített mgh. után alsó nyelvállású kerekítetlen vagy felső kerekített jön - a / ı => a / ı - e / i => e / i - o / u => a / u - ö / ü => e / ü - de a után jöhet u, ha közben van b/p/m/v (pl. tapu, avuç stb.) - következésképp o/ö csak az első szótagokban szokott megjelenni ** Ragok harmóniája - néhány rag nem változik (-daş, -yor, -ken, -leyin, -mtrak, -ki[/-kü], -gil, -gen) - vannak kétalakosak: e ill. a, szótárakban csak e - vannak négyalakosak: i/ü/ı/u, szótárakban csak i * Hangváltozások ragozásnál - ragozásnál magánhangzó előtt szóvégi p/ç/t/k rendre b/c/d/ğ-re változik (ez [>1 szótagú] főneveknél általában megtörténik, igéknél általában nem) - zöngétlen msh-ra végződő szó után c/d/g-vel kezdődő rag ç/t/k-ra változik * Névmások ** Személyes - csak kiemelésre - a zárójeles alakok szabályosak |-----+----------+----------+-------+----------+----------+------------| | | Én | Te | Ő | Mi | Ti | Ők | |-----+----------+----------+-------+----------+----------+------------| | Abs | ben | sen | o | biz | siz | onlar | | Def | [beni] | [seni] | onu | [bizi] | [sizi] | [onları] | | Gen | benim | [senin] | onun | bizim | [sizin] | [onların] | | Dat | bana | sana | ona | [bize] | [size] | [onlara] | | Loc | [bende] | [sende] | onda | [bizde] | [sizde] | [onlarda] | | Abl | [benden] | [senden] | ondan | [bizden] | [sizden] | [onlardan] | |-----+----------+----------+-------+----------+----------+------------| - udvarias beszédben Ön: siz, Önök: sizler, én: biz, mi: bizler ** Birtokos - utótagok |-------+-------+-------+---------+---------+---------| | Én | Te | Ő | Mi | Ti | Ők | |-------+-------+-------+---------+---------+---------| | -[i]m | -[i]n | -[s]i | -[i]miz | -[i]niz | -leri % | |-------+-------+-------+---------+---------+---------| - %: többesszámú főnévnél az egyik -ler- kiesik, pl. çocukları: az ő gyerekei/gyerekük/gyerekeik - a harmadik személyű utótagok után egy n is jön, ha tovább ragozódik - egyértelműsítés kedvéért személyes névmással is kombinálható, ilyenkor a T/3 rag -i, pl. onların evleri (az ő házaik), onların evi (az ő házuk) - az egyértelműség kedvéért lehet egyesszámú utótag (ha a többesszám már jelzett az első tagban), pl. çocukların bahçesi (bahçeleri helyett) "a gyerekek kertje" [Thomas/p.63] - a birtokló főnév gen-ba kerül, de csak ha határozott, pl. doktorun odası - a beszélt nyelvben az utótagot a főnevet megelőző birtokos személyes névmás válthatja fel első és második személyben, pl. benim oda (odam helyett) ** Mutató és kérdő - bu: ez, az előbbi, az előző - şu: ez/az (közel), az utóbbi, a következő - o: az (messze) - úgy ragozódnak, mint a személyes névmás o/onlar (egy "n" beékelődik) - módhatározó változatuk: böyle/şöyle/öyle - ezekhez (és a "ne" (mi?) kérdő névmáshoz) -ra ragot kapcsolva helyhatározók értelmű főnevek lesznek: bura (itt), şura (ott), ora (amott) és nere (hol?), a hangsúly elöl van - mivel főnevek, ezért ragozhatóak, így pl. nereli (honnan való) - többesszámban errefelé/arrafelé/stb., pl. buralarda - alanyként E/3 birtokos raggal szokás használni, pl. burası ("ez a hely") - a "kim" (ki?) kérdő névmás úgy ragozódik, mint a főnevek, de a "kimi" (melyikük?) alakban reduplikáció is lehet: "kimisi", bir/hep/şey hasonlóan - a "ne"/"kim" tárgyként általában nem kerül tárgyesetbe, pl. Ne gördünüz? - kivétel, ha (i) egy másik kérdőszóval együtt van, pl. Neyi ve nerede satın aldın? (ii) ha konkrétumra vagyunk kíváncsiak, pl. Neyi okuyorsun? - a "ne" erősíthet melléknevet (pl. ne güzel!, kb. "milyen szép!") ** Visszaható - kendi (pl. kendi odam: a saját szobám, ben kendim: én magam) - E/3-ban kendi [csak visszahatóként] és kendisi is (ez utóbbinak van "Ön" jelentése is) - T/3-ban kendileri - visszahatóként az alany is gyakran kendi, pl. kendi kendinizi yaraladınız (megsebesítetted magad) ** Határozatlan - bazı, kimi[si]: néhány / valaki - biraz: egy kevés - birkaç: néhány - birçok: jónéhány - biri[si]: valaki - bütün: [+ esz.] az egész / [+ tsz.] minden - çok: sok - çoğu: a legtöbb - hep: az egész (hepsi: vmi egésze) - her: minden - herkes: mindenki - herhangi: bármi - öbür: másik * Főnevek - egyesszám: - (osztályt is jelöl) {abs} - többesszám: -ler {tsz} - határozott tárgy ragja: -[y]i {def} - birtokos eset ragja: -[n]in {gen} - részes eset ragja: -[y]e (=> -nak, -ba, -ra, -hoz, -val) {dat} - helyhatározó ragja: -de (=> -ban, -on, -nál) {loc} - távolodó rag: -den (=> -ból, -ról, -tól, -nál, át) {abl} ** Képzők - tulajdonság: -li (=> -os, -i, vmilyen színbe öltözött) - hiány: -siz (=> -talan, nélkül-) - vhol levő / -i / vkié: -ki/kü (ü után kü, gen/loc-hoz és hely/időhatározóhoz) (továbbragozáskor a végére "n" kerül [kivéve -ler?]) - hivatás: -ci (=> -os, -[l/z]ó, -ista) - gyakori cselekvés: -[y]ici (=> -ó; igetövekhez, pl. hastabakıcı "ápolónő") - absztrakció: -lik (=> -ság, -os [számokból főnevet/melléknevet]) - határozó: -ce (=> -an; továbbragozáskor a végére "n" kerül) - társ: -daş (=> -társ; nincs mgh-harmónia) - kicsinyítő: -cik (=> -ke; a hangsúly előre kerül; k-végűek ejthetik a k-t) - szegény: -ceğiz - hasonlóság: -si (=> -szerű, -as) - meg hasonlók: reduplikáció m-mel, pl. çocuk mocuk "gyerekek meg hasonlók", arkadaş markadaş *** Igékhez kapcsolódó képzők - -ç, -ek, -gen (sokszögképzőként nincs harmónia), -gi, -gin, -i, -ik, -im (igei főnév), -inti, -m ** Részhalmaz kifejezése - abl + birtokrag, pl. onlardan biri (közülük egy) ** Minősítő reláció - ha birtokló szerkezetben a birtokló határozatlan, akkor nem kerül gen-be (bár lehet olyat is, hogy "iyi çocuğun büyük bir bahçesi" - egy jó gyerek egy nagy kertje) - ha a birtokló helységnév és a birtokló és birtoklott között nincs más szó, akkor sem kerül gen-be - a birtokolt mindenképpen kap birtokos utótagot (ld. Névmások) - ha a minősített relációban "birtokolt" főnév valakinek a valamije, akkor a minősítő reláció -[s]i ragja eltűnik, pl. kahve fincanı => kahve fincanım - a -li képzőnél is eltűnik a rag * Melléknevek - gyakran főnevekként kezelődnek - megelőzik a főnevet, amire vonatkoznak - a határozatlan névelő a főnév elé jön, hacsak nem egyaránt hangsúlyosak - középfok: daha + melléknév (nem muszáj a daha, ha van mivel összehasonlítani) - felsőfok: en + melléknév - a melléknevet duplázással lehet erősíteni - vagy az első szótag duplázásával (de az így kapott prefix vége m/p/s/r lesz) pl. başka => bambaşka; kırmızı => kıpkırmızı; temiz => tertemiz, és az első szótagra kerül a hangsúly ** Képzők - a -ce képzővel "eléggé ...", pl. iyice "elég jó" - az -[i]msi / -[i]mtrak képzők színekre és néhány másra "-es", pl. sarımsı / sarımtrak "sárgás", a mtrak-ban az 'a' nem változik, pl. ekşimsi / ekşimtrak "savanykás" - a -sel egy neologizmus az arab -i helyett, pl. gelenek => geleneksel "hagyományos" - az -[a]l képző szintén neologizmus ugyanerre, pl. doğa => doğal "természetes" * Partikulák - mi: az előző szót kérdéssé változtatja (külön írjuk, de a mgh. változik) - ve: és (felsorolás utolsó tagja előtt, melléknevek és tagmondatok közt) - de: (külön írjuk, de van hangváltozás) és, is; erősíti a következő határozót - hem: is, szintén ** Hátuljárószók - ile: -val, által, és (utótagként is, ilyenkor msh. után -le, mgh. után -yle) ezt erősítheti a "birlikte" vagy "beraber" (együtt) - gibi: mint - kadar: annyira ..., mint; kb. - için: -ért, miatt; -ról (átv) - ezeknél a ben/sen/o/biz/siz személyes névmások és az egyesszámú mutató és kérdő névmások gen-be kerülnek, más szavak maradnak abs-ban - (-mak) üzere: -ért; feltéve, hogy; készül (vmit csinálni) *** iken: mialatt, közben, noha - utótagként [y]ken - követhet főnevet (pl. ben çocukken: míg gyerek voltam) - követhet helyhatározót (pl. siz Ankara'dayken: mialatt Anakarában voltál) - követhet idővel (főleg habituálissal) ellátott igetövet (pl. Üsküdar'a giderken bir mendil buldum: Miközben Üszküdarba mentem, ...) * Határozószók - nem mindig elválaszthatók a melléknevektől - reduplikáció léphet fel (pl. derin derin: mélyen), ilyenkor az első hangsúlyos - főnevekből és melléknevekből a -ce képzővel (ez elé is kell "n" ahol szokott) - helyhatározók főnevekből, pl. ön (elülső rész) => önünde (vmi előtt); itt átvitt értelmű dolgoknál a kapcsolat minősítő, pl. göz önünde tutmak (szem előtt tart), míg konkrét esetben birtokos, pl. evimizin önünde (a házunk előtt) * Igék - csak az élőlények egyeztetődnek többesszámmal, más szavak egyesszámmal - a magánhangzók a harmónia szerint változnak (kivéve az itt nagybetűvel írtak) - zöngétlen után a d-kből t-k lesznek - tagadás: a tőhöz -me utótag (pl. istememek: nem akarni) - a múltidőt kivéve igesorozatoknál az utolsó kivételével elhagyható a létige, pl. geleceksiniz ve göreceksiniz => gelecek, göreceksiniz (jö-látni fogunk) - tárgyas igéknél, ha tárgy nélkül használjuk őket, az igéből képzett főnevet szokás mellé adni, pl. yazı yazıyor, yemek yemedim, içki içer ** Főnévi igenevek - -mek / -me / -meklik / -[y]iş - tagadásban emellett van még a habituálisból: -mezlik / -memezlik - a -mek nem kaphat birtokragokat és nem kerülhet {gen}-be, a többi igen - a {def} és {dat} esetekben -mek helyett -me -t használnak - a -me utáni E/1 birtokrag a tagadott habituálissal keverhető, ezért ilyenkor inkább -meklik, tehát pl. bilmek => bilmem helyett bilmekliğim - a hangsúly megkülönböztető szerepű, pl. tagadás + -me vs. -me + E/1 + {dat}, pl. gelmeme *** Használat - az istemek és bilmek igékkel a -mek verzió (de újabban ezekre is -me + {def}) - másokkal a (megfelelő esetű) -me verzió - {dat} magában célt fejez ki, pl. sizi görmeye geldik - -mek + {loc} + létige: egyszerű jelen/múlt, pl. oynamaktadır/oynamaktaydı ("játszásban van/volt") - az -iş jelentése "mód", pl. görüş: "nézés módja, nézet, kinézet" - a -memezlik jelentése "végérvényesen/folyamatosan nem sikerül" ** Melléknévi igenevek *** Jelen - tő + [y]en (pl. olmak => olan, yürümek => yürüyen) - használható főnévként is, pl. bunu bilenler (az ezt tudók) - egyidejű a főigével, ha az múltidejű, akkor ez is múltidőben értendő - az olan egyben aki/ami is (adı Zeki olan adam: az ember, akinek a neve Zeki) *** Befejezett - tő + -miş (pl. görmek => görmüş) - a létigéből képezve (imiş / -[y]miş) "állítólag" jelentésű, kaphat jelen/feltételes ragozást, pl. orada imişseniz "ha ott voltatok"; használható mindenhol, ahol létige kell, pl. gidecekmişiniz "állítólag menni fogtok" - más igéknél a létigével kombinálva állapot kifejezésére használható, jelen időben benne van, hogy magát a folyamatot első kézből nem feltétlenül érzékeltük, csak az eredményt látjuk, pl. kar yağmış "leesett a hó" (és nem "esett a hó") - ha nyomatékosítani akarjuk, hogy megtörtént a dolog, kaphat egy plusz -dir szuffixumot, pl. Orhan gitmiştir "Orhan elment", míg az Orhan gitmiş lehet "Orhan úgy tűnik, hogy elment" is - ha a létige múltidejű alakját tesszük hozzá, befejezett múltidőt kapunk *** Jövő / habituális - az igeidővel ellátott tő (pl. gelmek => gelecek / gelir) *** Személyes melléknévi igenevek - amikor nem alanyesetű a kapcsolat - időtlen, és nincsen pontosan fordítható jelentés, csak "a (vki) (vmit csinálásával) kapcsolatos" - jelen/múlt: tő + dik + birtokos rag, pl. oturmak => oturduğum / oturduğun / stb. - jövő: tő + ecek + birtokos rag, pl. oturmak => oturacağım / oturacağın / stb. - mivel nyelvtanilag ezek "birtokolt" dolgok, lehet birtoklót hozzátenni (az értelmi alany), pl. çocukların oynadıkları park "a park, ahol a gyerekek játszanak/játszottak" - ha van utótag, és nincs közte semmi, a birtokló abs-ban maradhat, pl. Babam, Ahmet gelmediği için bana yazdı. - és lehet jelzős birtoklót is hozzátenni, pl. çocuklar oynadıkları park "gyerek-játszópark" - időhatározós esetben az értelmi alany sosem kerül gen-ba, pl. çocuklar oynadıkları zaman "amikor [a] gyerekek játszanak" - főnévként is használhatóak *** Rövidítő - több azonos ragozású igénél az -[y]ip végződéssel lehet rövidíteni - pl. oturup konuşabileceğiz (= oturabileceğiz ve konuşabileceğiz) - eredetileg ez múlt idejű melléknévi igenév, benne van a megelőzés a jelentésben - ha mindkettő tagadott, csak a másodikon látszik, pl. okuyup anlamaz "nem olvas-és-ért" - ha állítás után tagadás jön: "de" beékelődik, pl. gidip de gelmedi "elment de nem jött vissza" - ugyannank a tőnek az állító és tagadó verziója közé nem kell "de", pl. gelip gelmiyeceğini bilmiyorum "nem tudom, hogy jönni fog-e vagy sem" ** Jelen / Folyamatos múlt / Feltételes jelen - tő + [i] + -YOR- + (a létige jelen/múlt/feltételes idejű megfelelő alakja) - de E/3-ban és T/3-ban a -dur- kiesik (-yor és -yorlar) - ha a tő felső nyelvállású mgh-ra (u/ı/ü/i) végződik, nem kell "i" => ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mgh. végű töveknél mindig lehagyjuk a mgh-t, kivéve, ha van olyan ige, ami hangrendváltó, tehát *kapümek => kapüyor (nem kapıyor) - ha alsó mgh-ra végződik, akkor annak a helyére kerül az "i" (demek -> diyor-) - folyamatos múlt T/3-ban a rag lehet -lardı is (nem csak -dular) - tagadásnál a tőhöz kapcsolódó "me"-re is vonatkoznak a fentiek (görmemek -> görmüyor-) - kérdésnél a "mi" közvetlenül a -YOR- után jön, kivéve T/3, ahol a -lar után (és két szóba írjuk, pl. geliyoruz => geliyor muyuz?) ** Jövő / Múltbeli jövő / Feltételes jövő - tő + -[y]ecek- + (a létige jelen/múlt/feltételes idejű megfelelő alakja) - de E/3-ban és T/3-ban a -dir- kiesik (-[y]ecek és -[y]ecekler) - magánhangzó végű tövek végén a mgh. általában felső nyelvállásúra változik [ezt írja a könyv, és alkalmazza a tagadó -me- infixumra is, de látszólag írásban ma nem alkalmazzák, tehát bekleyecek és gitmeyecek van] - múltbeli jövő T/3-ban a rag lehet -lerdi is (nem csak -tiler) - feltételes jövő T/3 -lerse (nem -seler) - kérdésnél a "mi" közvetlenül az -ecek- után jön, kivéve T/3, ahol a -lar után (és két szóba írjuk, pl. bahsetmeyecektik => bahsetmeyecek miydik?) ** Múlt / Feltételes múlt - tő + -di- + végződések |----+----+---+----+------+------| | Én | Te | Ő | Mi | Ti | Ők | |----+----+---+----+------+------| | -m | -n | - | -k | -niz | -ler | |----+----+---+----+------+------| - ha ehhez még a létige feltételes utótagos alakjait kapcsoljuk (-[y]sem/stb.), feltételes múlt - ez úgy is képezhető, hogy a múltidejű alak végére -[y]sa/se kerül - pl. gördüysem / gördümse "ha láttam" ** Habituális jelen / Habituális múlt / Feltételes habituális - általános állításokra, szokás és képesség kifejezésére - tő + [mgh] + -r- + (a létige jelen/múlt/feltételes idejű megfelelő alakja) - de E/3-ban és T/3-ban a -dir- kiesik (-r és -rler) - egyszótagú töveknél a magánhangzó "e", kivéve néhány gyakori igét, ahol "i" pl. sormak => sorar-, de görmek => görür- (gyakori igéket ld. lejjebb) - többszótagú töveknél a magánhangzó szintén "i" - habituális múlt T/3-ban a rag lehet -lerdi is (nem csak -diler) - feltételes jövő T/3 -lerse (nem -seler) - kérdésnél a "mi" közvetlenül az -r- után jön, kivéve T/3, ahol a -lar után (és két szóba írjuk, pl. görürsünüz => görür müsünüz?) - tagadásnál az -r- E/1, T/1-ben kiesik, máshol -z- -re változik - tagadott kérdésnél E/1, T/1-ben is -z- -re változik, pl. gelmez miyim? - a sima és tagadott igeidővel ellátott tövet összekapcsolva "alighogy", pl. ben odaya girer gimez: amint beléptem a szobába - melléknévi igenév: az igeidővel ellátott tő (pl. gelmek => gelir, dönmek => döner) *** Négyhangváltozós egyszótagos tövű igék - ir: bilmek, gelmek, vermek - ür: görmek, ölmek - ır: almak, kalmak, sanmak - ur: bulmak, durmak, olmak, vurmak ** Befejezett jelen (állapot) / Feltételes befejezett - befejezett melléknévi igenév + létige jelen/feltételes alakja, ld. BMI ** Befejezett múlt - befejezett melléknévi igenév + létige múltidejű alakja, ld. BMI - beszélt nyelvben két másik verzió: - (i) múltidejű tő + idim/idin/..., pl. gördüydüm "láttam volt" (tehát duplázva van a "di") - (ii) múltidő + di, pl. gördümdü "láttam volt" (szintén, de a második "di" a végére kerül) ** Felszólító mód - minél hosszabb, annál udvariasabb - E/2: tő vagy tő + [y]in vagy tő + [y]iniz (T/2 is) - E/3: tő + -sin, T/3: tő + -sinler ** Visszaható - tő + [i]n, pl. yıkamak => yıkanmak "mosakszik", çekinmek "megtartóztatja magát" - az l- és mgh-végűeknél tehát a passzív és visszaható azonos alakú, az egyértelműsítéshez aktív ige + visszaható névmást, pl. çocuk kendi kendini yıkadı - néhány igénél az értelem nem pont visszaható, pl. edinmek, geçinmek ** Passzív - tárgyatlan igékre is van, személytelen jelentéssel - msh. végű tövek (kivéve -l-): -il, pl. görmek => görülmek "látszik" - egyéb tövek: -[i]n, pl. okumak => okunmak "olvasódik"; bulmak => bulunmak "találódik" - kivételek: anlamak => anlaşılmak, ayırmak => ayrılmak, çevirmek => çevrilmek - az l- és mgh-végűeknél tehát a passzív és visszaható azonos alakú, az egyértelműsítéshez be lehet tenni egy -il-t, pl. yıkamak => yıkanmak => yıkanılmak - az ágenst a ... tarafından jelezheti (ritka) ** Kooperatív - tő + [i]ş, pl. oynamak => oynaşmak "együtt játszik" - nem mindig kooperatív a jelentés (pl. gelişmek, yetişmek, karışmak) ** Műveltető - ha az alapige tárgyas, akkor aki csináltatódik, az dat-ba kerül, különben tárgy lesz - jelenthet engedélyt is (különösen tagadásban) - lehet többszörösen alkalmazni, pl. yapmak => yaptırmak => yaptırtmak "csináltattat" - lehet visszahatóhoz is, pl. bulmak => bulunmak => bulundurmak "találhatóvá tesz / raktáron tart" *** Képzés - leggyakoribb képző: -dir, pl. yemek => yedirmek "etet" - többszótagos mgh-ra végződő tő: -t, pl. okumak => okutmak "tanít" - többszótagos r/l-végű tő: -t, pl. oturmak => oturtmak "leültet" - néhány egyszótagos k-végű tő: -it, pl. korkmak => korkutmak "megijeszt" - néhány egyéb egyszótagos tő: -ir, pl. bitmek => bitirmek "véget vet" - és vannak rendhagyóak (pl. görmek => göstermek) ** Főnévi alakok - főnévi igenév: -mek (nem kaphat birtokos ragot, és nem kerülhet gen-be) - ezen kívül van még három fajta: -me / -meklik / -[y]iş - ezek szabadon ragozhatóak - tagadásban a szabályos -memek/-meme/-meyiş mellett van -mezlik és -memezlik pl. saldırmak (támad) => saldırmazlık (meg nem támadás) - központi ige (pl. istemek) tárgyaként a -mek (abs) -on kívül -me (def) is pl. yüzmek severim / yüzmeyi severim (szeretek úszni / szeretem az úszást) - kérésekre is használható (kérem az Ön csinálását, pl. beklemenizi rica ederim) - az -iş végűek értelme "a csinálás módja", pl. görüş ("látás módja", meglátás) ** Létige - létezés kifejezésére "var", tagadására "yok" (úgy is, mint "van egy öcsém"); az "i"-tőből képzett alakok végződéseit kapja (pl. múlt: vardım/...), máshol pedig az olmak megfelelő alakját használjuk helyettük - utótagként mindig hangsúlytalan - főnévi igenév: olmak *** Jelen - csak utótagként használható |--------+------+------+--------+--------+---------| | Én | Te | Ő | Mi | Ti | Ők | |--------+------+------+--------+--------+---------| | -[y]im | -sin | -dir | -[y]iz | -siniz | -dirler | |--------+------+------+--------+--------+---------| - a harmadik személyű alakokat a beszélt nyelvben elhagyják (régebben a tartós igazságot kifejező eset ez alól kivétel volt) - tagadás: değil + (a létige megfelelő alakja), T/3 değiller is *** Múlt - használható utótagként (pl. a mi kérdőszóval) és külön szóként is - szabályos, de a tő itt "i" (idim/idin/idi/idik/idiniz/idiler) - tagadás: mintha a tő a değil lenne (değildim/değildin/...) - utótagként mgh. után az i-ből y lesz, msh. után az i kiesik, és mgh-harmónia - a melléknévi igenév (imiş) értelme "állítólag" / "azt mondják", múltidőn kívül minden igeidővel ellátott tő után rakható (pl. geliyorlarmış) *** Feltételes - használható utótagként (pl. a mi kérdőszóval) és külön szóként is - tő ("i") + -se- + múlt idejű végződések (isem/isen/ise/isek/iseniz/iseler) - tagadás: mintha a tő a değil lenne (değilsem/değilsen/...) - utótagként mgh. után az i-ből y lesz, msh. után az i kiesik, és mgh-harmónia ** Modális képzők *** Képesség - tő + [y]ebil, pl. okumak => okuyabilmak (az -i- nem változik), gelmek => gelebilmek - tagadásban nem használják, helyette a tagadó -me- elé egy -[y]e- kerül, pl. okumak => okuyamamak, gelmek => gelememek *** Szükség - (kell: a lazım / gerek szóval) - kéne: -meli, pl. fakirlere yardım etmeli "a szegényeknek segíteni kéne" - magában általános állítás, de a létige jelen/múlt alakjaival lehet specifikus, pl. erken varmaya çalışmalıyız "meg kéne próbálnunk korán érkezni" ** Feltételes - a sima feltételes mód a létige feltételes alakjával képződik, ld. fent - feltételes + de => noha - kérdőszóval együtt lehet bármi/bármikor/stb., ilyenkor a "her" a kérdőszó elé kerülhet, pl. [her] ne sanırsam "bármit is gondolok" - a feltételes használható kérésekre is, ilyenkor gyakran -e utótaggal, pl. otursanıza "üljön le" - a létigével "ami ...-t illeti" jelentése is van *** Valószínűtlen feltétel - a létige i-hez kapcsolódó ragjait (sem/sen/se/sek/seniz/seler) a szótőhöz kapcsoljuk - pl. gitsem "ha mennék" - a létigénél ilyenkor az olmak tövét használják, pl. olsam "ha lennék" *** Lehetetlen feltétel - tő + se + múltidő, pl. bilseydim "ha tudtam volna" ** Kötőmód - ritka, leginkább a első személyű alakokat használják, buzdításra - tő + [y]e + kicsit más végződések: |------+------+---+------+--------+------| | Én | Te | Ő | Mi | Ti | Ők | |------+------+---+------+--------+------| | -yim | -sin | - | -lim | -siniz | -ler | |------+------+---+------+--------+------| - tehát olyan, mint a létige dir-nélküli változata, csak a T/1 -lim (nem -yiz) - beszélt nyelvben az E/3 alak helyett a felszólító módot használják, pl. olmak => olsun (nem ola) - beszélt nyelvben a mgh. töveknél a -ye- kiesik, pl. başlayayım => başlayım "hadd kezdjek" - múltidő => tő + [y]e + idim/idin/..., pl. bileydik "tudtuk volna" ** Határozói alakok - tő + [y]erek: párhuzamos vagy kicsit megelőző cselekvés - tő + [y]ince: megelőző cselekvés, "amikor" - tő + [y]e tő + [y]e (duplázott ige, hangsúly az elsőn): ismételt cselekvés a főigével egyidőben, a duplázott ige helyett két hasonló jelentésű is lehet, pl. öksüre aksıra "köhögve-tüsszögve" - tő + [y]inceye/[y]ene kadar/dek: amíg (vmi meg nem történik) - tő + meden: mielőtt; anélkül, hogy (a -me- tagadás, a hangsúly elé kerül) - tő + dikten sonra: miután - tő + [y]eli[[den] beri]: mióta; az alany egyértelműsíthető az ige ismétlésével, pl. geldim geleli - tő + dikçe: minél ...; az ige elé "her" kerülhet - tő + meksizin: anélkül, hogy - tő + mektense: ahelyett, hogy ..., inkább ** Összetett igék - főnév + etmek - hangsúly a főnév végén (kivéve tagadás/kérdés) - néhány egyszótagú arab eredetű szónál egybeírják, pl. sabretmek - ha normálisan tárgyas az összetétel, akkor a tárgyatlan verzió: főnév + yapmak - akkor szintén, ha a a főnévi rész jelzős, pl. bana yaptığı tesir "a rám tett hatás" ** Képzők - -lemek: általános (és ebből -lenmek [passzív/visszaható] ill. -leşmek [kölcsönös]) - -[e]lmek: melléknévből "vmilyenné válik", 2-szótagos k-ra végződőeknél a k eltűnik, pl. küçülmek - -ermek: színekből "vmilyen színű lesz", csak az első szótagból, pl. sarı => sararmak - -[[i]m]semek: vmire vágyik, vmilyennek vél (?) - -[y]egelmek: folyamatosan (történik vmi), a gelmek rész változatlan - -[y]ekalmak: az eredeti ige eredménye tartósan marad, a kalmak rész változatlan - -[y]ivermek: gyorsan (csinál vmit), a vermek rész változatlan; tagadás a főigei részen ** Káromkodás - eredetileg egy jövőidő - tő + esi - igeként kívánságot jelent; használható főnévként és melléknévként is * Idézés - személyes melléknévi igenévvel, pl. geldiğinizi söyledi "mondta, hogy jössz" - szó szerint, a demek igével (ha elöl van, akkor ki-t kap), pl. "Oszmán mondta, hogy jönni fog": - Osman dedi ki, gelemiyeceğim - Osman, gelemiyeceğim dedi - az -imiş utótaggal (lásd BMI), pl. Osman gelemiyecekmiş - ha más ige van, akkor a demek határozói alakja is bekerül [de van, hogy lehagyják], pl. hayır diye haykırdı "nem - kiáltotta" (lit. 'nem' mondván kiáltott) - a diye gyakran fordítható "hogy"-nak, pl. onu gelecek diye bekliyorum "várom [őt], hogy jön" * Szórend - SOV - a határozott főnevek megelőzik a határozatlanokat - az időhatározók megelőzik a helyhatározókat (általában az alany után jönnek) - pl. Ahmet bugün şehirde bana bir hikâye anlattı. - a hangsúlyos szó közvetlenül az ige elé kerül * Számok ** Alapszámok - összetett számokat sorban olvassák, mint magyarul - 11-19-nél a hangsúly az on-on van - ragozódnak - a jelzett főnév nem kerül többesszámba - 0: sıfır - 1: bir - 2: iki - 3: üç - 4: dört - 5: beş - 6: altı - 7: yedi - 8: sekiz - 9: dokuz - 10: on - 20: yirmi - 30: otuz - 40: kırk - 50: elli - 60: altmış - 70: yetmiş - 80: seksen - 90: doksan - 100: yüz - 1.000: bin - 1.000.000: milyon - 1.000.000.000: milyar ** Sorszámnevek - az -[i]nci utótag hozzáadásával, pl. birinci - első lehet még: ilk - utolsó: son ** Tört számok - buçuk: "és fél", pl. iki buçuk (2.5) - yarı: fél => melléknév, főnév (vmi fele), határozó (félig) - yarım: fél (melléknév) - çeyrek: negyed(óra) - általános törteknél k/n => n-ben k, pl. yedide üç (3/7) - százalék is ugyanígy, a jelet előre teszik (yüzde altmışı => %60) ** Elosztás - egyet-egyet, kettőt-kettőt stb.; egyesével, kettesével stb. - a -[ş]er utótag hozzáadásával, pl. dörder (négyet-négyet) - duplázható, pl. dörder dörder - nagy számoknál ha lehet, nem teszik a százashoz/ezreshez - felet-felet: yarımşar - mindenkinek mennyi: kaçar - egyenként: teker teker ** Számlálószavak - számlálószóként általában a "tane", néha az "adet" szó használatos - állatok és hagyma számlálásánál "baş" (fej) - emberek számlálásánál "kişi" (személy) - alkalom számolásánál (egyszer, kétszer stb.) "defa", "kez" vagy "kere" ** Egyéb kifejezések - egy-két, öt-hat stb. esetén kötőjel nélkül, pl. beş altı - néhány = három-öt, azaz üç beş - a 40-nek van "nagyon sok" értelme * Idők ** Óra-perc - X óra => saat X (pl. saat bir / saat kaç?) - X perc múlva Y => Y-e X var (pl. bire on var [12:50]) / -kor: Y-e X kala - X perccel múlt Y => Y-i X geçiyor (pl. biri on geçiyor [13:10]) / -kor: Y-i X geçe - negyedóra => çeyrek - 12:30 => yarımda ** Dátumok - 5.xi.920: beş Kasım bin dokuz yüz yirmi (1920. November 5.) - május elsején: bir Mayıs'ta - a hónap elsején: ayın birinde - a napok és hónapok nevét csak dátumokban kell nagybetűvel írni ** Napok - összekapcsolható a "nap" szóval, pl. çarşamba günü - hétfő: pazartesi - kedd: salı - szerda: çarşamba - csütörtök: perşembe - péntek: cuma - szombat: cumartesi - vasárnap: pazar ** Hónapok - összekapcsolható a "hónap" szóval, pl. mayıs ayı - január: oçak - február: şubat - március: mart - április: nisan - május: mayıs - június: haziran - július: temmuz - augusztus: ağustos - szeptember: eylül - október: ekim - november: kasım - december: aralık * COMMENT HTML dolgok # Local Variables: # org-export-html-style: " " # End: