# -*- mode: org -*-

* Ábécé
a : rövid á és e között
b : b, de szó végén / zöngétlen előtt p
d : d, de szó végén / zöngétlen előtt t
e : rövid é, egyes perzsa szavakban í
f : f
g : g, de a/i/e(/u) előtt palatalizált, és szó végén (palatalizált) k
h : h, de regionálisan van, hogy úgy ejtik, mint a x-t
i : i, de torokhangok (q,gʻ,x) környékén kerekítetlen ü, szó végén szinte e,
    és máshol is gyakran a kettő között van, bizonyos perzsa szavakban hosszú
j : dzs, de bizonyos szavakban zs
k : k, szó végén ill. a/i/e(/u) előtt palatalizált (kivéve orosz szavakban)
l : kemény l
m : m
n : n, de szótag végén retroflex
o : a, arab/perzsa szavakban hosszú; orosz szavakban hangsúlyosan o, különben a
p : p
q : a nyelvcsapnál képzett k
r : pörgő r
s : sz
t : t
u : u és ü között [(q,gʻ,x) környékén inkább u], egyes perzsa szavakban hosszú
v : v, de ha nincs utána magánhangzó, akkor u/w,
    és orosz szavakban ahogy oroszul
x : hörgő h
y : j; a perzsa -iy végződés ejtése í
z : z
oʻ : o és ö között [(q,gʻ,x) környékén inkább o], de egyes perzsa szavakban u/ú
gʻ : az x zöngés változata
sh : s
ch : cs
ng : szó végén hátul képzett n, különben n+g (perzsa szavakban szó végén is),
     de környezettől függően (szó végén vagy magas hangrendű mellett) ny
ʼ : torokzárás (magánhangzó után csak hosszabbodás),
    orosz szavakban van, hogy y-ként ejtik (és írják)

(NB: oʻ és gʻ "nyitó-aposztófot" használ, míg a torokzárás zárót,
 de a gyakorlatban mindkettőre az egyenest használják a hétköznapokban.)

A hangsúly általában a szó végén van, kivéve bizonyos orosz jövevényszavakban,
illetve vannak hangsúlytalan szuffixumok is.

Tehát:
- az a és e a török a-e -hez képest előrébb került (mint a perzsa a/e)
- az i a török ı-i spektrumban van
- az oʻ a török o-ö spektrumban van
- az u a török u-ü spektrumban van
- az egyes szavaknál meg kell tanulni, bár a ragozással is változik + regionális különbségek,
  de a környezet számít (torokhangoknál inkább ı/o/u; y/ng környékén inkább i/ö/ü),
- az i legtöbbször ı (szó végén mindig), kivéve pl. -[i]ng(iz) és -niki (csak az első i)
- a magas hangrendűek (i/ö/ü) mind palatalizálhatnak (nem csak az a és e),
  és ez nem csak a k/g-nél hallatszik (pl. n, t esetében is néha)
- az o új hang a törökhöz képest (cf. perzsa â)
- a jövevényszavakban az eredeti kiejtést imitálják (hossz, hangsúly stb.)
** Cirill betűs verzió
Elvileg hivatalosan már nem ezt használják, de a gyakorlatban sok helyen van.
|---+---+---+---+---+---+---+---+---+----+----+----+----+----+---|
| a | b | d | e | f | g | h | i | j | k  | l  | m  | n  | o  | p |
| а | б | д | е | ф | г | ҳ | и | ж | к  | л  | м  | н  | о  | п |
|---+---+---+---+---+---+---+---+---+----+----+----+----+----+---|
| q | r | s | t | u | v | x | y | z | oʻ | gʻ | sh | ch | ng | ʼ |
| қ | р | с | т | у | в | х | й | з | ў  | ғ  | ш  | ч  | нг | ъ |
|---+---+---+---+---+---+---+---+---+----+----+----+----+----+---|
A y-vel kezdődő szótagokra ilyenkor külön betű van:
|----+----+----+----|
| ya | yu | ye | yo |
| я  | ю  | е  | ё  |
|----+----+----+----|
A ye csak szó elején е, cserébe szó elején az e írása э.
Az orosz jövevényszavakban előfordul még ts (ц) és lágyjel (ь) is.
* Névszók
** Főnevek
- szerkezet kifejezése: A B-[s]i
  - nem jöhet közbe más (jelzők elé, ragok utána), kivéve a többesszámot
  - a birtokragok felülbírálják a -[s]i végződést, pl. o'quv binosi -> o'quv binomiz
- birtoklás: -ning + birtokrag, pl. (mening) akam
- birtoklás, mint állítmány: birtoklás + bor/yo'q; de ha a birtokolt dolog tárgy, akkor lehet -da
  pl. menda mashina bor ~ (mening) mashinam bor
- többesszám: -lar (jelenthet udvariasságot is; felsorolásban csak az utolsóhoz)
- relatív pozíciót birtokos szerkezet jelzi, de a -ning elhagyódik,
  pl. do'kon[ning] oldida (az üzlet előtt)
** Melléknevek
- középfok: -roq ; összehasonlítás alapja -dan [ko'ra] / -ga qaraganda
- felsőfok: eng ... (vagy: hammadan ...)
** Bizonytalan névszói állítmány (úgy tűnik, állítólag)
- állító: <állítmány> ekan + kopula
- tagadó: <állítmány> emas ekan + kopula
- egyszerűsített alak: ekan -> -kan, pl. kelar ekan -> kelarkan
- a bor/yo'q, -moqchi, -[a]r/-mas állítmányok is tkp. ide tartoznak,
  pl. Onamning ko'p vaqti bor ekan. (Anyámnak úgy tűnik sok ideje van.)
  pl. Onam bu yil Toshkentga kelar ekan. (Úgy tűnik anyám idén Taskentbe jön.)
- a főnéként használható melléknévi igeneveknél (-gan / -[a]yotgan) is:
  pl. Umida o'tgan yili Fuji tog'ini ko'rgan ekan.
** Kétes névszói állítmány
- mint az ekan, de benne van, hogy nem hisszük el (vagy nem akarjuk, hogy igaz legyen)
- állító: <állítmány> emish + kopula
- tagadó: <állítmány> emas emish + kopula
- egyszerűsített alak: emish -> -mish, pl. kelar emish -> kelarmish
* Névmások
- személyes névmások: men/sen/u/biz/siz/ular
  - többesszám jelenthet udvariasságot
  - többesszám kiemelésekor lehet bizlar & sizlar is
- mutató névmások: bu (ez) / shu  (az a közeli, amiről szó volt) / u (az)
  [-da/-dan/-ga[cha] előtt -n- ékelődik be, pl. bunda]
- birtokos (msh után mgh alak, mgh után msh alak):
  |-------+--------+-------+---------+----------+-------|
  | Én    | Te     | Ő     | Mi      | Ti       | Ők    |
  |-------+--------+-------+---------+----------+-------|
  | -[i]m | -[i]ng | -[s]i | -[i]miz | -[i]ngiz | -[s]i |
  |-------+--------+-------+---------+----------+-------|
- két szótagos szavaknál, ha a második szótag CvC, a mgh néha kiesik,
  pl. burun + -ing -> burning, shahar + -i -> shahri
- legalább 2 szótagos szavaknál a végső k/q-ból g/g' lesz (kivéve néhány jövevényszót),
  pl. o'rik + -im -> o'rigim, oyoq + -ingiz -> oyog'ingiz
- arab/perzsa szavaknál hosszú mgh. után -y- (pl. xudo -> xudoyim stb.)
- arab/perzsa szavaknál végső 'ayn figyelembevétele (pl. mavzu -> mavzuim stb.)
- visszaható névmás: o'z + birtokos, pl. o'zim stb.; T/3: o'z[lar]i
  - összekapcsolható főnévvel / személyes névmással, pl. mening o'zim
  - a saját ...ja: o'z ... + birtokos, pl. o'z kitobimiz (a saját könyvünk)
    - de beszélt nyelvben: o'z + birtokrag + birtoklás, pl. o'zimizning kitobimiz
- vala-... : alla- / -dir (utóbbi formálisabb), pl. allakim/kimdir, allanima/nimadir
  - a -dir a ragok után kerül, pl. nimaningdir ovozi, kimnidir stb.
* Ragok
-[a]r- : bizonytalan jövő (állító)
-a/y : miközben-segédige
-(a/y)digan : jelen/jövőidejű melléknévi igenév
-[a]y(lik) : buzdító alak
-[a]yotgan : folyamatos jelenidejű melléknévi igenév
-[i]b : és-segédige
-[i]b- : bizonytalan múlt
-[i]sh : igei főnév (állító)
-chi : főnévképző (foglalkozás)
-da : -ban, -on, -nál
-dagi : (hely)-i
-dan : -ból, -ról, -tól
-ga : -ba, -ra, -hoz (-k/g [de nem -ng] végződés helyett -kka, -q/g' végződés helyett -qqa)
-gach (-kach/-qach) : ahogy befejezett vmit
-gacha : -ig
-gan : befejezett alak / befejezett idejű melléknévi igenév
-gani (-kani/-qani) : azért hogy
-gi : (idő/sorrend)-i
-gi-<birtokos> kel- : szeretne
-guncha (-kuncha/-quncha): amíg nem
-inchi : sorszám (ld. Számok)
-li : melléknévképző (-s)
-lik : főnévképző (-ság) / -nyi
-mas : bizonytalan jövő (tagadó)
-masdan : nélkül-segédige (beszélt nyelvi)
-maslik : igei főnév (tagadó)
-may : nélkül-segédige (írott nyelvi)
-moqchi- : szeretnék ...ni
-ni : (határozott tárgy jele)
-niki : -é (men: meniki, sen: seniki)
-ning + <birtokos eset> : -nak a ...ja (de men: mening, sen: sening)
-ning bor/yo'q : -nak van/nincs (vmije)
-lar : többesszám
-mi : hansúlytalan(!) kérdő partikula (végén, de -san/siz kopula előtt [-san/siz végződés után])
-sa- : feltételes
-sin : óhajtó alak
-siz : melléknévképző (-nélküli)
-ta : darabszám (ld. Számok)
-uvchi (-ovchi) : főnévképző (foglalkozás)
-yap- : folyamatos alak
* Posztpozíciók
- bilan : -val (együtt [birga]); -val (eszköz)
- deb : (idéző partikula, valójában de- + -[i]b "mondván")
- uchun : -ért, miatt, számára (bu/shu/u -hoz általában -ning kell, de bular/shular/ular -nál nincs)
- ...dan keyin : után
- ...dan oldin : előtt
- ...dan tashqari : -n kívül
- ...ga ko'ra : szerint
- ...ga qaraganda : -hoz képest
* Igék
- szótári alak: -moq
- valószínűségi összefoglaló: qiladi > qilsa kerak > qilar > qilish mumkin
** Jelen/jövő
- szótő + a/y + személyrag (a : msh után, y : mgh után)
- tagadás: szótő + may + személyrag
- személyragok:
|------+------+-----+------+------+----------|
| Én   | Te   | Ő   | Mi   | Ti   | Ők       |
| -man | -san | -di | -miz | -siz | -di[lar] |
|------+------+-----+------+------+----------|
** Folyamatos/habituális
- szótő + yap + jelen/jövő személyragok (de -di helyett -ti)
  - az o'tir-/tur-/yot-/yur- igéknél ez azt jelenti, hogy épp leül/feláll stb.
  - helyette -ib- + személyrag, pl. o'tiribdi (ő éppen ül) [ld. lent: Bizonytalan múlt]
- tagadásnál a tagadott szótőhöz kapcsoljuk (szótő + mayap + ...)
- újságokban szokásos forma (csak állító): szótő + moqda + kopula, pl. kelmoqdaman
** Múlt
- szótő + di + múlt-személyrag (a -di zöngétlen msh után ejthető -ti-nek is)
- múlt-személyragok:
|----+-----+---+----+-------+--------|
| Én | Te  | Ő | Mi | Ti    | Ők     |
| -m | -ng | - | -k | -ngiz | -[lar] |
|----+-----+---+----+-------+--------|
** Befejezett
- a tevékenység befejeződött, és az így kialakult állapotra fókuszál
- használják régmúlt eseményekre is
- kevésbé erős a bizonyosság, mint a sima múltidőnél
- szótő + gan + kopula
  - g/k és g'/q végű töveknél hangváltozás (-kkan ill. -qqan)
  - zöngétlen után ejtésben -kan (de írásban marad -gan)
- használat: (i) tapasztalat, (ii) eredmény, (iii) régmúlt
- tagadás:
  1. szótő + magan + kopula [szótő tagadása] (még sosem ...)
  2. szótő + gan + emas... [kopula tagadása] (kiemelt tagadás, rövidíthető -ganmas- alakban)
  3. szótő + gan + birtokrag yo'q (legerősebb tagadás)
     pl. U sigaret chekkani yo'q. (lit. az ő cigarettázottsága nincs)
- múltidejű kopulával múltban levő befejezettség (gyakran -gan edi- helyett -gandi-)
** Bizonytalan jövő
- állító: -[a]r + kopula (kivéve mgh végű 1-szótagos, amikor -yar + kopula)
- tagadó: -mas + kopula
- múltidejű kopulával múltbeli szokást fejez ki, pl. ishlar edi (múltban rendszeresen dolgozott)
  - ilyenkor összevont alakok: -[a]r edim => -[a]rdim stb.; -mas edim => -masdim stb.
- mondásokban és régi szövegekben sima jelen/jövő időt is jelenthet
- állandósult kifejezésekben jelen/jövő idejű melléknévi igenév is lehet, pl. kelar yil
- a (kopula nélküli) állító-tagadó egyben azt jelenti, hogy "amint" vagy jelzőként "alig"
  pl. Uyga kirar-kirmas, uni ko'rdik. (Megláttuk, amint beléptünk a házba.)
  pl. eshitilar-eshitilmas ovoz (alig hallható hang)
** Felszólítás
- informális: szótő
- formális: szótő + [i]ng (többesszámban -[i]nglar)
  - feliratokban időnként -[i]ngiz(lar)
- tagadás szabályos (szótő + ma / mang)
** Buzdítás
- szótő + [a]y (E/1) / [a]ylik (T/1)
- tagadás szabályos (szótő + may / maylik)
** Akaratlagos
- szótő + moqchi + kopula
- tagadás emas-al, pl. ko'rmoqchi emasman
- kérdésben szokás szerint a -mi a -san/-siz elé kerül
- múltidőben még udvariasabb, pl. siz bilan gaplashmoqchi edim (szeretnék [ha lehet] beszélni Önnel)
** Valószínűtlen kívánság
- szótő + gi + birtokrag kel-, pl. ye- => yegim kel- (szeretnék enni)
** Óhaj / harmadik személyre irányuló felszólítás
- szótő + sin (tsz/udvarias: -sinlar)
- tagadás szabályos (szótő + masin)
- hivatalos szövegekben kötelezés kifejezésére
** Bizonytalan múlt (úgy tűnik / úgy hallottam stb.)
- képzés: -[i]b + személyrag (tagadás szabályosan -mab + személyrag)
- népmesékben gyakori
** Feltételes
- állító: -sa + múlt-személyrag
- tagadó: szabályos (-masa + múlt-személyrag)
*** Más idők melléknévi igenevekkel
- múltidő: -gan bo'lsa
- folyamatos: -[a]yotgan bo'lsa
*** Kifejezések
- magában jelenthet udvarias kérést
- <feltételes> ham : még ha ... is
- <feltételes> kerak : valószínűleg
- <feltételes> bo'ladi/mayli : engedély, képesség
- agar <feltételes>, ...-[a]r edi : kontrafaktuális
** Létige (kopula)
- E/3 kivételével mint a személyragok:
|------+------+---+------+------+--------|
| Én   | Te   | Ő | Mi   | Ti   | Ők     |
| -man | -san | - | -miz | -siz | -[lar] |
|------+------+---+------+------+--------|
A T/3 esetben csak akkor kell a -lar, ha emberekről van szó,
és főnévvel tesszük őket egyenlővé.
- Határozottság kifejezéséhez a 3. személy lehet -dir[lar]
- Tagadáskor az emas-hoz kapcsoljuk ezeket (pl. emasman = nem vagyok)
  - rövidíthető: -mas
- Jövőidő kifejezéséhez a bo'l- igét használjuk, pl. Sanjar talaba bo'ladi (Szandzsar diák lesz)
- Befejezetthez szintén, pl. Toshkentda bo'lganmisiz?
- Múltidő: e- (edim, eding, stb.)
  - Ezzel fejezzük ki a létezés [bor/yo'q] múltidejét is
  - Tagadáskor emas e- (emas edim, stb.), kivéve létezésnél (yo'q edi)
  - Egyszerűsített alak kérdésnél: emas edimmi -> emasmidim stb.
- Feltételes: bo'lsa + személyrag (tagadás: bo'lmasa + személyrag)
  - létezésnél: [bor] bo'lsa (tagadás: yo'q bo'lsa / bo'lmasa)
** Segédigék
- miközben: -a/-y (ált. duplázva), pl. yugur- => yugura-yugura kel- (futva jön)
  - mgh-végű 1-szótagosnál -ya, pl. ye- => yeya
- és / -va: -[i]b, pl. maydalab yomg'ir yog'yapti (szitálva esik az eső)
  - utána gyakran vessző; a végő -b ejtésben -p
  - ... bo'lib : (vmi)-ként
  - ... deb : idéző partikula ("mondván")
- nélkül (írott): -may, pl. hich narsa yemay ishladim (evés nélkül dolgoztam)
  - utána gyakran vessző
- nélkül (beszélt): -masdan, pl. hich narsa yemasdan ishladim (u.a.)
- ahogy (befejezett vmit): -gach (-kach/-qach), pl. men ko'chaga chiqqach (ahogy kimentem az utcára)
- amíg nem: -guncha (-kuncha/-quncha), pl. ko'rishguncha (amíg nem találkozunk)
  - a -gun- és -cha közé birtokrag ékelődhet, pl. o'qigunimcha (amíg el nem olvasom)
- azért hogy: -gani (-kani/-qani), pl. go'sht sotib olgani bordik (húst venni mentünk)
  - helyette lehet -[i]sh uchun, pl. go'sht sotib olish uchun bordik
*** Kiegészítő igék -a/-y után
- ber- : folytat (ellenállás ellenében is)
  - egyszerűsített verzió: -ver-, pl. gapira bering => gapiravering
- boshla- : elkezd
- ol- : képes (beszélt nyelvben -a/-y ol- helyett -[y]ol-, pl. kela olaman => kelolaman)
- qol- : csak nyugodtan; akaratlanul; majdnem; [kérésben] sürgősség
- tur- : (vmilyen eseményig) folyamatosan (gyakran felszólításban)
*** Kiegészítő igék -[i]b után
- ber- : (másnak) megteszi, hogy ...
- bo'l- : befejez, végigcsinál
- kel- : ide-... (pl. idehoz) / ...-jön (pl. visszajön)
- ket- : befejeződés; véletlenszerűség (és kellemetlenség)
- ko'r- : megpróbál
- ol- : az alany érdekében történő cselekvés
- qol- : befejeződés; hirtelenség, véletlenszerűség
- qo'y- : előre megtesz / kellemetlenség
- tur- : folytatódás, ismétlődés
- yubor- : hirtelen elkezd / [felszólításban] kérem
*** Kiegészítő igék -may után
- qo'y- : abbahagy
** Melléknévi/főnévi igenevek
- múlt: -gan (-kan/-qan), tagadva -magan [főnévként is használható]
- folyamatos jelen: -[a]yotgan, tagadva -mayotgan [főnévként is használható]
  - mgh-végű 1-szótagos igéknél -yayotgan, pl. yeyayotgan
  - ezzel képezhető múltbeli folyamatos alak: -[a]yotgan edi + múlt-személyrag
- jelen/jövő: -(a/y)digan, tagadva -maydigan
  - a bizonytalan jövő (-[a]r/-mas) is egy fajta melléknévi igenév, pl. o'zi yurar mashina
- jövő (formális, bizonyosságot jelöl): -[a]jak
- ha az alany is megjelenik, akkor azzal birtokviszonyba kerül
  - pl. siz[ning] yugurayotganingiz (az Ön éppen-futása)
- főnévként jelenthetik magát az akciót vagy az alanyt/tárgyat
  - pl. jarohat ko'rgan (megsérülés / a megsérült ember)
  - pl. kitobni o'qigan (a könyv olvasása / aki a könyvet olvasta)
  - pl. o'qiganingiz (az, hogy Ön olvasott / amit Ön olvasott)
- a főnevek tovább ragozhatóak:
  -da : -kor (-ganda lehet "ha" értelmű is)
  -dan oldin/keyin : előtt / után
  uchun : miatt [-gan után]
*** Mondat főnevesítése (összefoglaló)
- a kopula főnevesítése a -lik (innen jön a -ganlik / -moqchilik)
- jelen/jövőidő : -[i]sh/-maslik (-[a]r/-mas)
- múlt: -gan
- folyamatos jelen: -[a]yotgan
- befejezett: -ganlik
- névszói állítmányú: -lik (tagadásban emaslik) / ekanlik [itt ez nem jelöl bizonytalanságot]
  (tagadásban -maslik / emaslik)
- akaratlagos: -moqchilik
** Főnévi igenevek
- állító: -[i]sh (mgh-végű 1-szótágosnál -yish, pl. ye- => yeyish)
  - ritkábban: -moq (ezt személyragok nélkül használják)
- tagadó: -maslik (birtokragnál k -> g, pl. to'lamaslik -> to'lamasligim)
- a melléknévi igenevekből ekanlik/-lik (tagadásban emaslik/-maslik)
- továbbragozható:
  - gyakran birtokraggal fejeződik ki, hogy ki csinálja (pl. kelishingiz : az Ön eljövetele)
  - ...dan oldin/keyin : előtt / után
  - uchun : miatt
  - ...ga qaramay : habár ...
  - kerak/lozim/shart [emas] : (nem) kell  (shart erősebb, lozim inkább írásban)
    - logikusan -[i]sh kerak emas "nem kell ...ni" vs. -maslik kerak "nem szabad ...ni"
  - mumkin [emas] : (nem) lehet, szabad
    - logikusan -[i]sh mumkin emas "nem lehet, hogy" vs. -maslik mumkin "lehet, hogy nem"
** Igenemek
- cselekvő: (alap)
- szenvedő: -[i]l (ha l nincs a szótőben) / -[i]n (különben)
  - mgh-végű 1-szótagosnál -yil (pl. ye- -> yeyil-)
  - ágens kifejezésére: tomon/taraf + birtokrag + -dan, pl. tomonimdan (általam)
- műveltető: (többféle, igénként megtanulandó)
  -dir/-tir, pl. yedir-, keltir-, bildir-, tushuntir-, o'ldir-
  -[i]t, pl. yurit-, ishlat-, qo'rqit-
  -g'iz/-qiz/-giz/-kiz/-iz, pl. yotqiz-, mingiz-, turgiz-
  -g'az/-qaz/-gaz/-kaz/-az, pl. tutqaz-, yetkaz-
  -ir/-ar, pl. ko'chir-, chiqar-, o'chir-, uchir-, qaytar-
- műveltető-szenvedő: pl. yetkazil- (eljuttatódik), o'ldiril- (megöletik)
- műveltető-műveltető: pl. qaytartir- (visszavitet), o'ldirtir- (megölet)
- kölcsönös/együttes: -[i]sh (kivéve mgh végű 1-szótagos, amikor -yish)
  - időnként duplázzák a jelet, pl. ur- => urish- => urishish- (verekednek)
- visszaható: -[i]n
* Idézés
- közvetlen: "A", -- deb B
  pl. Sanjar "Men bu yil universitetga kiraman", -- deb menga aytdi.
- közvetett: B-ki, <A>  [<A>-ban vissza kell hivatkozni valahogyan]
  pl. Sanjar menga aytdiki, u bu yil universitetga kirar ekan.
* Számok
Képzés felülről lefelé. A 100 és 1000-nél, ha van utánuk valami,
akkor ki kell mondani, hogy egyszáz, egyezer.
Pl.: 1991 = bir ming to'qqiz yuz to'qson bir
necha? : hány?
Számolt főnevek egyesszámban (pl. besh it), de ko'p után többesszám kell.
** 0-9
nol = 0
bir = 1
ikki = 2
uch = 3
to'rt = 4
besh = 5
olti = 6
yetti = 7
sakkiz = 8
to'qqiz = 9
** 10-90
on = 10
yigirma = 20
o'ttiz = 30
qirq = 40
ellik = 50
oltmish = 60
yetmish = 70
sakson = 80
to'qson = 90
** 100+
yuz = 100
ming = 1000
million = 1 000 000
** Származtatott számok
- sorszámok: -[i]nchi (figyelem: 50.: ellik + -inchi -> elliginchi)
  - arab számmal írva kötőjelet használnak, pl. 30-bet (o'ttizinchi bet "30. oldal")
- törtek: (nevező)-dan (számláló), pl. uchdan ikki
- darabszám: -ta (de 1-nél bitta)
- emberekre nafar is
** Napok
Határozóként: ... kuni, pl. juma kuni VAGY -da, pl. jumada
Kérdés: qaysi/qanday kun (melyik / milyen nap)
dushanba = hétfő
seshanba = kedd
chorshanba = szerda
payshanba = csütörtök
juma = péntek
shanba = szombat
yakshanba = vasárnap
** Hónapok
yanvar = január
fevral = február
mart = március
aprel = április
may = május
iyun = június
iyul = július
avgust = augusztus
sentabr = szeptember
oktabr = október
noyabr = november
dekabr = december
** Dátumok
- év: sorszám + yil, pl. bir ming to'qqiz yuz sakson yettinchi yil (1987)
- teljes dátum: [év (sorszám + yil) +] nap (sorszám) + hónap,
  pl. ikki ming yigirma uchinchi yil o'n beshinchi iyun (2023.06.15.)
- (vmelyik év)-ben / (vmelyik hónap)-ban: -da
- kérdésnél: nechanchi sana/chislo?
** Időpontok
- H óra : soat H (pl. soat ikki)
- H óra múlt M perccel [és S másodperccel] : soat H-dan M minut/daqiqa/-ta [S sekund/soniya] o'tdi
- fél (H+1) : soat H yarim (pl. soat bir yarim = fél 2)
- H óra lesz M perc múlva : soat M-ta (vagy M minut/daqiqa) kam H
- H óra M perc (beszélt nyelvi): soat H-[y]u M (pl. 7:26 -> soat yettiyu yigirma olti)
|------+--------+---------------------|
|      | óra    | óra+perc            |
|------+--------+---------------------|
| -kor | -da    | ... minut o'tganda  |
| -tól | -dan   | ... minut o'tgandan |
| -ig  | -gacha | ... minut o'tguncha | (!) <- o'tgangacha helyett o'tguncha
|------+--------+---------------------|
- körülbelüli időpontoknál -lar, pl. soat oltilarda (6 óra körül)
** Időintervallumok
- H óra : H soat (pl. ikki soat); hány óra? -> necha soat?
- negyedóra: chorak soat