Vietnámi kiejtés

(forrás: Elementary Vietnamese [Ngô Như Bình])

Szótagok felépítése

  • [Kezdő mássalhangzó] + [labializáló] + főmagánhangzó + [lezáró]

Egyszerű főmagánhangzók

Írva a ă (a) % â e ê i (y) % o ô ơ u ư
Ejtve á [rövid] á ö %1 [hosszú] e é í a/o %2 ó ő %1 ú ű %1
  • %: ld. Helyesírás
  • %1: kerekítetlen
  • %2: valójában egy nyílt ó, vagy kerekített hosszú a

Nyelvállás szerint [vízszintes]

  • elülső: e, ê, i
  • középső: a, ă, â, ơ, ư
  • hátsó: o, ô, u

Nyelvállás szerint [függőleges]

  • magas: i, u, ư
  • középső: â, ê, ô, ơ
  • mély: a, ă, e, o

Kerekítettség szerint

  • kerekített: o, ô, u
  • nem kerekített: a, ă, â, e, ê, i, ơ, ư

Hosszúság szerint

  • hosszú: a, e, ê, i, o, ô, ơ, u, ư
  • rövid: ă, â

Kettős főmagánhangzók

  • az első a fontos, a második hang az ơ és a közt van (írásban a)
  • lezárás előtt a második hang zártabb lesz, az első képzési helyétől függően:
Nyílt szótagban ia (ya) % ưa ua
Zárt szótagban iê (yê) % ươ
  • %: ld. Helyesírás

Labializálás

  • a kezdő mássalhangzónál ajakkerekítés kezdődik, és a főmagánhangzónál véget ér
  • jelölése u vagy o (ld. Helyesírás)

Kezdő mássalhangzók

  • néhány mássalhangzó kiejtése más északon (Hanoi) és délen (Saigon / Ho Chi Minh City)
Írva b c (k, qu) % ch d (gi) % đ g (gh) % h kh l m n ng (ngh) % nh ph r s t th tr v x
Ejtve b k cj / ty %1 j %2 d gh %3 h h %4 l m n ng %5 ny f zs %6 s %7 tt %8 th %9 cs %10 v sz
  • %: ld. Helyesírás
  • %1: palatalizált c
  • %2: Hanoiban z-nek ejtik
  • %3: zöngés hörgő h (mint a párizsi "r")
  • %4: zöngétlen hörgő h
  • %5: hátul képzett n
  • %6: retroflex r, de Hanoiban mint a "d" (z)
  • %7: retroflex s, de Hanoiban mint az "x" (sz)
  • %8: teljesen hehezet nélküli, "feszített" artikulációjú t
  • %9: hehezetes t
  • %10: retroflex cs, de Hanoiban mint a "ch" (cj/ty)

Lezárók

Írva i (y) % u (o) % m n ng (nh) % p t c (ch) %
Ejtve i/j / í %1 u/w / ú %1 m n ng / ny %2 p t k / kj %2
  • %: ld. Helyesírás
  • %1: rövid magánhangzó után hosszú, hosszú magánhangzó után rövid (szinte mássalhangzó)
  • %2: ld. alább:

Az ng és c kiejtése

  • alapesetben (a, ă, â, iê, uô, ư, ươ után) hátul képzett n ill. k
  • o, ô, u után labializált ejtés (zárt ajkak), és a magánhangzó a kiejtés első felében kerekítetlen
  • e, ê, i (de nem iê) után kicsit palatalizálódhat (ez írásban is megjelenik)
  • e, ê, i, o, ô, u után a szótag kiejtése rövid és feszített (a magánhangzó értéke is változik)

Tónusok

  • 6 tónus van
  • mindegyik a beszédhangtartomány közepéhez képest valamerről valamerre megy
  • a "tört" tónusoknál hallatszik egy torokzárás
  • 1. [a] középen tartott
  • 2. [à] közép alattról eső
  • 3. [á] közép felettről emelkedő
  • 4. [ả] közép alattról eső majd emelkedő
  • 5. [ã] közép felettről törve emelkedő (emelkedés főleg a torokzárás után)
  • 6. [ạ] közép alattról törve eső (gyors esés és torokzárással vége)

Kivétel

  • a p, t, c/ch -ra végződő szótagoknál a 3-as magasabbról indul, a 6-os rövidebb (és ezeknek nem is lehet más hangsúlya)

Helyesírás

ă / a

  • végmagánhangzó előtt a

i / y

  • saját magában y
  • kezdő mássalhangzó nélküli, de lezárós ia/iê kettőshangzó helyett ya/yê
  • néhány szóban, ahol van kezdő mássalhangzó, és nincs lezáró, mindkettőt lehet használni

c / k / qu

  • e, ê, i előtt k
  • labializálóval együtt qu

d / gi

  • meg kell tanulni :(
  • ha a főmagánhangzó i, akkor csak egy i-t írnak (nem lesz gii)

g / gh

  • e, ê, i előtt gh

ng / ngh

  • e, ê, i előtt ngh

[labializáló] u / o

  • k után mindig u (és a k-ból q lesz)
  • â, ê, i, ơ előtt u
  • a, ă, e előtt o

[lezáró] i / y

  • ă, â után y

[lezáró] u / o

  • a, e után o

[lezáró] ng / nh

  • e, ê, i után nh, és e+nh => anh

[lezáró] c / ch

  • e, ê, i után ch, és e+ch => ach

Szerzõ: Salvi Péter

Created: 2018-12-01 Sat 23:03

Emacs 26.1 (Org mode 8.2.4)

Validate