Vietnámi kiejtés

(forrás: Elementary Vietnamese [Ngô Như Bình])

Szótagok felépítése

[Kezdő mássalhangzó] + [labializáló] + főmagánhangzó + [lezáró]

Egyszerű főmagánhangzók

Írva	a	ă (a) %	â	e	ê	i (y) %	o	ô	ơ	u	ư
Ejtve	á	[rövid] á	ö %1	[hosszú] e	é	í	a/o %2	ó	ő %1	ú	ű %1

%: ld. Helyesírás
%1: kerekítetlen
%2: valójában egy nyílt ó, vagy kerekített hosszú a

Nyelvállás szerint [vízszintes]

elülső: e, ê, i
középső: a, ă, â, ơ, ư
hátsó: o, ô, u

Nyelvállás szerint [függőleges]

magas: i, u, ư
középső: â, ê, ô, ơ
mély: a, ă, e, o

Kerekítettség szerint

kerekített: o, ô, u
nem kerekített: a, ă, â, e, ê, i, ơ, ư

Hosszúság szerint

hosszú: a, e, ê, i, o, ô, ơ, u, ư
rövid: ă, â

Kettős főmagánhangzók

az első a fontos, a második hang az ơ és a közt van (írásban a)
lezárás előtt a második hang zártabb lesz, az első képzési helyétől függően:

Nyílt szótagban	ia (ya) %	ưa	ua
Zárt szótagban	iê (yê) %	ươ	uô

%: ld. Helyesírás

Labializálás

a kezdő mássalhangzónál ajakkerekítés kezdődik, és a főmagánhangzónál véget ér
jelölése u vagy o (ld. Helyesírás)

Kezdő mássalhangzók

néhány mássalhangzó kiejtése más északon (Hanoi) és délen (Saigon / Ho Chi Minh City)

Írva	b	c (k, qu) %	ch	d (gi) %	đ	g (gh) %	h	kh	l	m	n	ng (ngh) %	nh	ph	r	s	t	th	tr	v	x
Ejtve	b	k	cj / ty %1	j %2	d	gh %3	h	h %4	l	m	n	ng %5	ny	f	zs %6	s %7	tt %8	th %9	cs %10	v	sz

%: ld. Helyesírás
%1: palatalizált c
%2: Hanoiban z-nek ejtik
%3: zöngés hörgő h (mint a párizsi "r")
%4: zöngétlen hörgő h
%5: hátul képzett n
%6: retroflex r, de Hanoiban mint a "d" (z)
%7: retroflex s, de Hanoiban mint az "x" (sz)
%8: teljesen hehezet nélküli, "feszített" artikulációjú t
%9: hehezetes t
%10: retroflex cs, de Hanoiban mint a "ch" (cj/ty)

Lezárók

Írva	i (y) %	u (o) %	m	n	ng (nh) %	p	t	c (ch) %
Ejtve	i/j / í %1	u/w / ú %1	m	n	ng / ny %2	p	t	k / kj %2

%: ld. Helyesírás
%1: rövid magánhangzó után hosszú, hosszú magánhangzó után rövid (szinte mássalhangzó)
%2: ld. alább:

Az ng és c kiejtése

alapesetben (a, ă, â, iê, uô, ư, ươ után) hátul képzett n ill. k
o, ô, u után labializált ejtés (zárt ajkak), és a magánhangzó a kiejtés első felében kerekítetlen
e, ê, i (de nem iê) után kicsit palatalizálódhat (ez írásban is megjelenik)
e, ê, i, o, ô, u után a szótag kiejtése rövid és feszített (a magánhangzó értéke is változik)

Tónusok

6 tónus van
mindegyik a beszédhangtartomány közepéhez képest valamerről valamerre megy
a "tört" tónusoknál hallatszik egy torokzárás
1. [a] középen tartott
2. [à] közép alattról eső
3. [á] közép felettről emelkedő
4. [ả] közép alattról eső majd emelkedő
5. [ã] közép felettről törve emelkedő (emelkedés főleg a torokzárás után)
6. [ạ] közép alattról törve eső (gyors esés és torokzárással vége)

Kivétel

a p, t, c/ch -ra végződő szótagoknál a 3-as magasabbról indul, a 6-os rövidebb (és ezeknek nem is lehet más hangsúlya)

Helyesírás

ă / a

végmagánhangzó előtt a

i / y

saját magában y
kezdő mássalhangzó nélküli, de lezárós ia/iê kettőshangzó helyett ya/yê
néhány szóban, ahol van kezdő mássalhangzó, és nincs lezáró, mindkettőt lehet használni

c / k / qu

e, ê, i előtt k
labializálóval együtt qu

d / gi

meg kell tanulni :(
ha a főmagánhangzó i, akkor csak egy i-t írnak (nem lesz gii)

g / gh

e, ê, i előtt gh

ng / ngh

e, ê, i előtt ngh

[labializáló] u / o

k után mindig u (és a k-ból q lesz)
â, ê, i, ơ előtt u
a, ă, e előtt o

[lezáró] i / y

ă, â után y

[lezáró] u / o

a, e után o

[lezáró] ng / nh

e, ê, i után nh, és e+nh => anh

[lezáró] c / ch

e, ê, i után ch, és e+ch => ach

Szerzõ: Salvi Péter

Created: 2018-12-01 Sat 23:03

Emacs 26.1 (Org mode 8.2.4)