# -*- mode: org -*-
#+TITLE: Vietnámi kiejtés
#+AUTHOR: Salvi Péter
#+EMAIL:     vukung@yahoo.com
#+LANGUAGE:  hu
#+OPTIONS:   H:3 num:nil toc:nil \n:nil @:t ::t |:t ^:nil *:t TeX:nil LaTeX:nil

# (local-set-key (kbd "<f5>") '(lambda () (interactive) (set-input-method "vietnamese-telex")))

(forrás: Elementary Vietnamese [Ngô Như Bình])

* Szótagok felépítése
- [Kezdő mássalhangzó] + [labializáló] + főmagánhangzó + [lezáró]
* Egyszerű főmagánhangzók
|-------+---+-----------+------+------------+---+---------+--------+---+------+---+------|
| Írva  | a | ă (a) %   | â    | e          | ê | i (y) % | o      | ô | ơ    | u | ư    |
|-------+---+-----------+------+------------+---+---------+--------+---+------+---+------|
| Ejtve | á | [rövid] á | ö %1 | [hosszú] e | é | í       | a/o %2 | ó | ő %1 | ú | ű %1 |
|-------+---+-----------+------+------------+---+---------+--------+---+------+---+------|
- %: ld. Helyesírás
- %1: kerekítetlen
- %2: valójában egy nyílt ó, vagy kerekített hosszú a
** Nyelvállás szerint [vízszintes]
- elülső: e, ê, i
- középső: a, ă, â, ơ, ư
- hátsó: o, ô, u
** Nyelvállás szerint [függőleges]
- magas: i, u, ư
- középső: â, ê, ô, ơ
- mély: a, ă, e, o
** Kerekítettség szerint
- kerekített: o, ô, u
- nem kerekített: a, ă, â, e, ê, i, ơ, ư
** Hosszúság szerint
- hosszú: a, e, ê, i, o, ô, ơ, u, ư
- rövid: ă, â
* Kettős főmagánhangzók
- az első a fontos, a második hang az ơ és a közt van (írásban a)
- lezárás előtt a második hang zártabb lesz, az első képzési helyétől függően:
|-----------------+-----------+----+----|
| Nyílt szótagban | ia (ya) % | ưa | ua |
|-----------------+-----------+----+----|
| Zárt szótagban  | iê (yê) % | ươ | uô |
|-----------------+-----------+----+----|
- %: ld. Helyesírás
* Labializálás
- a kezdő mássalhangzónál ajakkerekítés kezdődik, és a főmagánhangzónál véget ér
- jelölése u vagy o (ld. Helyesírás)
* Kezdő mássalhangzók
- néhány mássalhangzó kiejtése más északon (Hanoi) és délen (Saigon / Ho Chi Minh City)
|-------+---+-------------+------------+----------+---+----------+---+------+---+---+---+------------+----+----+-------+------+-------+-------+--------+---+----|
| Írva  | b | c (k, qu) % | ch         | d (gi) % | đ | g (gh) % | h | kh   | l | m | n | ng (ngh) % | nh | ph | r     | s    | t     | th    | tr     | v | x  |
|-------+---+-------------+------------+----------+---+----------+---+------+---+---+---+------------+----+----+-------+------+-------+-------+--------+---+----|
| Ejtve | b | k           | cj / ty %1 | j %2     | d | gh %3    | h | h %4 | l | m | n | ng %5      | ny | f  | zs %6 | s %7 | tt %8 | th %9 | cs %10 | v | sz |
|-------+---+-------------+------------+----------+---+----------+---+------+---+---+---+------------+----+----+-------+------+-------+-------+--------+---+----|
- %: ld. Helyesírás
- %1: palatalizált c
- %2: Hanoiban z-nek ejtik
- %3: zöngés hörgő h (mint a párizsi "r")
- %4: zöngétlen hörgő h
- %5: hátul képzett n
- %6: retroflex r, de Hanoiban mint a "d" (z)
- %7: retroflex s, de Hanoiban mint az "x" (sz)
- %8: teljesen hehezet nélküli, "feszített" artikulációjú t
- %9: hehezetes t
- %10: retroflex cs, de Hanoiban mint a "ch" (cj/ty)
* Lezárók
|-------+------------+------------+---+---+------------+---+---+-----------|
| Írva  | i (y) %    | u (o) %    | m | n | ng (nh) %  | p | t | c (ch) %  |
|-------+------------+------------+---+---+------------+---+---+-----------|
| Ejtve | i/j / í %1 | u/w / ú %1 | m | n | ng / ny %2 | p | t | k / kj %2 |
|-------+------------+------------+---+---+------------+---+---+-----------|
- %: ld. Helyesírás
- %1: rövid magánhangzó után hosszú, hosszú magánhangzó után rövid (szinte mássalhangzó)
- %2: ld. alább:
** Az ng és c kiejtése
- alapesetben (a, ă, â, iê, uô, ư, ươ után) hátul képzett n ill. k
- o, ô, u után labializált ejtés (zárt ajkak),
  és a magánhangzó a kiejtés első felében kerekítetlen
- e, ê, i (de nem iê) után kicsit palatalizálódhat (ez írásban is megjelenik)
- e, ê, i, o, ô, u után a szótag kiejtése rövid és feszített (a magánhangzó értéke is változik)
* Tónusok
- 6 tónus van
- mindegyik a beszédhangtartomány közepéhez képest valamerről valamerre megy
- a "tört" tónusoknál hallatszik egy torokzárás
- 1. [a] középen tartott
- 2. [à] közép alattról eső
- 3. [á] közép felettről emelkedő
- 4. [ả] közép alattról eső majd emelkedő
- 5. [ã] közép felettről törve emelkedő (emelkedés főleg a torokzárás után)
- 6. [ạ] közép alattról törve eső (gyors esés és torokzárással vége)
** Kivétel
- a p, t, c/ch -ra végződő szótagoknál a 3-as magasabbról indul, a 6-os rövidebb
  (és ezeknek nem is lehet más hangsúlya)
* Helyesírás
** ă / a
- végmagánhangzó előtt a
** i / y
- saját magában y
- kezdő mássalhangzó nélküli, de lezárós ia/iê kettőshangzó helyett ya/yê
- néhány szóban, ahol van kezdő mássalhangzó, és nincs lezáró, mindkettőt lehet használni
** c / k / qu
- e, ê, i előtt k
- labializálóval együtt qu
** d / gi
- meg kell tanulni :(
- ha a főmagánhangzó i, akkor csak egy i-t írnak (nem lesz gii)
** g / gh
- e, ê, i előtt gh
** ng / ngh
- e, ê, i előtt ngh
** [labializáló] u / o
- k után mindig u (és a k-ból q lesz)
- â, ê, i, ơ előtt u
- a, ă, e előtt o
** [lezáró] i / y
- ă, â után y
** [lezáró] u / o
- a, e után o
** [lezáró] ng / nh
- e, ê, i után nh, és e+nh => anh
** [lezáró] c / ch
- e, ê, i után ch, és e+ch => ach