# -*- mode: org -*- #+TITLE: Yoruba nyelvtani jegyzetek #+AUTHOR: Salvi Péter #+EMAIL: vukung@yahoo.com #+LANGUAGE: hu #+OPTIONS: H:3 num:t toc:t \n:nil @:t ::t |:t ^:nil *:t TeX:nil LaTeX:nil * Ábécé |---+---+--------+--------+------+------+----+------+------+---+--------+---+---| | a | b | d | e | ẹ | f | g | gb | h | i | j | k | l | |---+---+--------+--------+------+------+----+------+------+---+--------+---+---| | á | b | d | é | e/é | f | g | gb % | h | i | gy/dzs | k | l | |---+---+--------+--------+------+------+----+------+------+---+--------+---+---| |---+---+--------+--------+------+------+----+------+------+---+--------+---+---| | m | n | o | ọ | p | r | s | ṣ | t | u | w | y | | |---+---+--------+--------+------+------+----+------+------+---+--------+---+---| | m | n | o/u %2 | a/o %3 | kp % | r %4 | sz | s %5 | t %6 | u | w | j | | |---+---+--------+--------+------+------+----+------+------+---+--------+---+---| - %: a két hang egyszerre képződik - %2: o és u között, de majdnem o - %3: a és o között félúton - %4: raccsolt r (mint az angol carry szóban) - %5: amikor angol ch helyett van, akkor cs (pl. ṣọ́ọ̀ṣì "church") - %6: kicsit hehezetes, kicsit retroflex - a magánhangzók alapból rövidek, duplázással hosszúak (pl. a / aa stb.) - a szóeleji (szótagértékű) nazális n hasonul a folytatáshoz pl. k előtt hátul képzett [ng-nek írják], p előtt duplán képzett (hátul + ajkakkal) ** Nazálisok - a legtöbb magánhangzónak van nazális verziója is (an/ọn, in, un, ẹn) [e/o-nak nincs] - minden nazális centralizáltabb, mint a sima - az an sok beszélőnél nem igazán különbözik az ọn-tól - ajakhangok és fog-ajakhangok (b/f/gb/m/p/w) után ọn, máshol an - az n valójában az l allofón változata; akkor írják n-nek, amikor utána nazális jön (ilyenkor a nazálist külön nem jelölik, tehát nu = n/l + nazális u) - hasonlóan az m után is a magánhangzó automatikusan nazalizálódik (kivéve e/o) - w/y/r nazális magánhangzó előtt nazalizálódik (kb. nw/ny/nr) - az n magában állva szótagértékű, és ejtése m/n/ng a környezetnek megfelelően ** Tónusok - felső, közép és alsó - általában nem jelölik, csak egyszótagos és néhány kétszótagos szón - ha jelölik, akkor rendre á / a / à - felső után alsó hangsúlynál hirtelen ereszkedés hallatszik (kínai 4-es) - alsó után felső hangsúlynál hirtelen emelkedés hallatszik (kínai 2-es), és se a középső, se a felső nem megy fel a normális magasságáig - ezek akkor is megtörténnek, ha az alsó elízió miatt kiesik, pl. ní + òní => l'óní -ban az í emelkedő és nem megy teljesen magasra [.ní] pl. ní + òde => l'óde -ben az e alacsonyabban van a normális középsőnél [.de] pl. ní + ọ̀kọ̀ => l'ọ́kọ̀ -ban a (második) ọ-n nincs ereszkedés [.kọ̀] ** Neutralizáció - amikor alsó hangsúly után magánhangzó jön, középső lesz belőle bizonyos esetekben: - ige + tárgy esetén, pl. ó ra ọ̀gẹ̀dẹ̀ (ó rà ọ̀gẹ̀dẹ̀) kivéve ha a tárgy (nem kiemelt) névmás, pl. ó fọ̀ ọ́ - kiemelt névmásoknál, pl. ó lu èmi ṣá (ó lù èmi ṣá helyett) ** Beékelődő magas hangsúly *** Alanyi csoport végén - az alanyi csoport utolsó szótagja magas tónusú lesz [ld. pontosabban lent] pl. aṣọ .yẹn^ nípọn - minden olyan esetben megtörténik, ahol "ó" személyes névmás jöhet (de kí után opcionális) - tehát pl. kò, ni, kọ́ előtt nem [ezek előtt nem állhat ó - utóbbi kettő előtt kiemelt névmás kell] - a módosítás eredménye: H => H (H)M => (H)G (G: glide M -> H) (?)M => (?)H (?)L => (?)G (G: glide L -> H) [akkor is, ha előtte nem L van!] - magas => nincs változás - középső => magas, de ha előtte is magas volt, akkor középsőről magasra emelkedő (ha előtte alacsony volt, akkor szokás szerint a magasból emelkedő lesz) - alacsony => alacsonyról magasra emelkedő *** Igék összekapcsolásánál - bizonyos igék végső mgh-ja meghosszabbodik magas tónussal, ha ezt egy másik alárendelt ige követi - ezek: fẹ́, wá, lọ, tó, kò ní, yé, bẹ̀rẹ̀sí (a lọ-nál lehet középső tónussal is; kò ní a jövőidő tagadása) - pl. ó bẹ̀rẹ̀sí~ [bẹ̀rẹ̀síí] jẹ ẹ́ (elkezdte enni) - a következő ige előtt állhat máa, pl. mo fẹ́~ [fẹ́ẹ́] máa lọ (el akarok menni) ** Beékelődő középső/alsó hangsúly - ld. Főnevek/Struktúra - ld. Névmások/Személyes/Birtokos - Felkiáltás előtt, ha nincs .o partikula, az utolsó mgh. hosszabbodik - középső/magas tónusú mgh. után alacsony lesz, pl. Ó tóbi=! [tóbiì] - alacsony tónusú mgh. után középső lesz, pl. Èmi kẹ̀=! [kẹ̀ẹ] * Névmások ** Személyes - az udvarias beszéd a többesszámú személyes névmásokat használja *** Alanyi |---+----------+----------+-------------+-------------| | | E (sima) | T (sima) | E (kiemelt) | T (kiemelt) | |---+----------+----------+-------------+-------------| | 1 | mo % | a | èmi | àwa | | 2 | o | ẹ | ìwọ | ẹ̀yin | | 3 | ó %2 | wọ́n %3 | òun / òn | àwọn | |---+----------+----------+-------------+-------------| - %: kò előtt N-re változik (délen mi-re), kí előtt is N-re változik - %2: kò előtt eltűnik - %3: kò előtt wọn -ra változik, kí előtt is wọn-ra változhat - a kiemelt névmások főnevek, nem ragozódnak; alanyként követheti a megfelelő névmás vagy az ó pl. èmi ni mo fọ́ ọ / èmi l'ó fọ́ ọ (ld. Partikulák / ni) - amikor harmadik személyű beszédét idézzük, akkor magáról kiemelten beszél, pl. Ó sọ pé òun jẹun ĺanàá. [Azt mondta, hogy ő (=saját maga) evett tegnap.] *** Birtokos |---+------------+----------+-------------+-------------| | | E (sima) | T (sima) | E (kiemelt) | T (kiemelt) | |---+------------+----------+-------------+-------------| | 1 | _ mi / .mi | - wa | tèmi | tiwa | | 2 | _ rẹ / .ẹ | - yín | tìrẹ / tìẹ | tiyín | | 3 | - rẹ̀ / -ẹ̀ | - wọn | tirẹ̀ / tiẹ̀ | tiwọn | |---+------------+----------+-------------+-------------| - az előttük levő főnév utolsó magánhangzója ismétlődik, mint a struktúrákban, pl. ilé wa -> ilée wa - de E/1 (mi) és E/1 (rẹ) előtt alacsony tónussal, pl. ọmọ mi -> ọmọọ̀ mi - az alternatív verziókban (.mi, .ẹ) az alacsony hangsúlyú hosszabbítás kiesik, pl. ọmọ mi -> ọmọ .mi - LL-ből itt is LM= lehet (ld. Főnevek/Struktúra), pl. ẹ̀wù rẹ̀ -> ẹ̀wùu rẹ̀ / ẹ̀wuu ẹ̀, ọ̀rọ̀ wọn -> ọ̀rọọ wọn - ezeket írásban nem jelölik, de itt igen, pl. ọmọ= mi - kiemelt birtokos névmások: ti + sima, kivéve E/1 tèmi - kiemelés erőssége: ọmọ t'àwa > ọmọ tiwa > ọmọ àwa *** Tárgyi |---+----------+----------| | | E (sima) | T (sima) | |---+----------+----------| | 1 | mi | wa | | 2 | ọ / ẹ % | yín %3 | | 3 | ? %2 | wọn | |---+----------+----------| - %: dialektális különbség; az ọ gyakoribb írásban - %2: az ige magánhangzója megismételve; a tényleges beszédben ezek gyakran összefolynak (nazális mgh. esetén néha írásban az n-et nem ismétlik, pl. sìn í) - %3: magas tónusú ige után az előző mgh. középszintű verziója belekerül beszédben, pl. mo rí yín ejtése mo ríi yín - a tónus az igétől függ: magas után közép, máshol magas (T/2 mindig magas) de E/3-nál ha előtte alacsony vagy közepes tónus van, akkor összevonódik, és a névmás tónusa marad meg: => ó fà á [OK, magas van előtte] => fà á [OK, nincs semmi előtte] => mo jẹ ẹ́ -> (ejtésben) mo jẹ́ => mo ṣí i -> (ejtésben) mo ṣi - több szótagos igénél az E/3 mindig (r)ẹ̀ *** Visszaható - ara (lit. test) ** Mutató - ez: èyí/ìyí (ez a ...: .yí) - az: ìyẹn (az a ...: .yẹn / náà) - ezek: ìwọ̀nyí (ezek a ...: àwọn ... .yí) ** Vonatkozó - tí * Főnevek - nincs többesszám (elé lehet tenni, hogy àwọn "ők" [főleg emberekkel]) - nincs határozatlan névelő (de utána lehet tenni, hogy .kan "egy") - nincs határozott névelő (de utána lehet tenni, hogy náà "az a ...") - àwọn + főnév + szám : határozott (pl. àwọn ọkùnrin méjì náà "az a két férfi") ** Forma - >= 2 szótag - általában magánhangzóval kezdődik (vannak kivételek, pl. bàtà) - az első hangsúly sosem magas (kivéve jövevényszavak, pl. dọ́kítà) ** Egyszerűsödés - a 3 szótagos főneveknek gyakran van egyszerűsített alakjuk - a középső szótag helyett az első magánhangzó ismétlődik (hangsúly marad) - beszédben inkább ezeket használják, bizonyos szavaknál írásban is - pl. òtítọ́ -> òótó, agogo -> aago, egúngún -> eégún, Yorùbá -> Yoòbá ** Struktúra - második főnév jelzi az elsőt (hosszabb láncok is kialakíthatóak): - birtoklás, pl. oko Àìná "Aina farmja" - térbeli elhelyezkedés, pl. inú àpótí "a doboz belseje" - időbeli elhelyezkedés, pl. alẹ́ òni "ma este" - használat, pl. àpótí aṣọ "ruhásláda" - anyag, pl. ṣòkòtò àrán "bársonynadrág" - ha a második magánhangzóval kezdődik, az gyakran asszimilálódik, pl. ilé-ìwé -> iléèwé - ha a második mássalhangzóval kezdődik, akkor beékelődik egy középső tónus, pl. fìlà Túndé -> fìlàa Túndé [jelölés: fìlà= Túndé] - ha az első főnév középső tónusra végződött, akkor ez opcionális, pl. ọmọ Táíwò -> ọmọ[ọ] Táíwò [jelölés: ọmọ= Táíwò] - ha az első főnév LL-re végződött, akkor LM= lesz belőle (az = opcionális), pl. ọ̀rọ̀ bíbélì -> ọ̀rọ[ọ] bíbélì [jelölés: ọ̀rọ̀= bíbélì] *** Birtoklás - ha a birtokolt nem jelölt, helyette ti partikula, pl. t'Òjó "az Ojóé" - ha a birtokolt jelölt, akkor a ti jelentése kiemelés, pl. fìlà t'Òjó "Ojo sapkája" (nem másé, hanem Ojóé) * Melléknevek - az alapforma az ige, ebből képezhető melléknév (pl. kéré => kékeré) általában az első mássalhangzó + í, pl. ga => gíga, sanra => sísanra stb. - a színeknél ugyanaz a kettő - állítmányként az igét használják, jelzésként a melléknevet - ritkábban az alapforma a melléknév, ilyenkor jẹ́ + mell. az ige (pl. jẹ́ olóòótọ̀) ??? * Szórend - S + V + O - ni kiemelő partikulával a kiemelt dolog a mondat elejére kerül: a fẹ́ owó => owó l'a fẹ́ (owó ni a fẹ́) - ha az alany van kiemelve, akkor egy személyes névmás kerül utána, pl. Táíwò l'ó fọ́ ọ (Táíwò ni ó fọ́ ọ); a személyes névmás akkor is lehet egyesszámú, ha az alany többesszámú - második tárgy kiemelése esetén az ahhoz tartozó ní partikula leesik - a kiemelő partikula tagadó alakja kọ́, amit igei állítmány előtt ni követ - eldöntendő kérdésnél elég az intonáció, de vannak partikulák, és fel lehet sorolni a két verziót, pl. ó tóbi àbí kò tóbi? - kérdőszó a mondat elején * Elízió és asszimiláció - néha aposztróffal jelölik, néha nem - nincs pontos szabály, meg kell tanulni - elízió gyakori ige/elöljárószó+tárgy esetben (pl. pa ẹja => pẹja) - asszimiláció gyakori főnevekből összerakott főnévnél (pl. ilé ìwé => iléèwé) - a gyakori, egyszerű szavaknál (pl. ní) a magánhangzó elveszik [meg kell tanulni, melyeknél] - az első szóból a magas hangsúly mindig megmarad; különben a második szó hangsúlya számít, pl. kọ́ ìwé => kọ́wě, de kọ ìwé => kọ̀wé - ld. még Tónusok szekció vége ** ni/ní/sí + (mgh-val kezdődő főnév) - az í/i eltűnik, de a magas tónus áttevődik a főnév kezdő mgh-jára - az n í/i/ì előtt megmarad, más előtt l lesz belőle - ilyenkor ezeket egybeírják vagy aposztróffal elválasztják: ní + owó => lówó / l'ówó - a tani? kíni? kérdőszavaknak van egy nem standard összevonása az "ó"-val: taní/kiní ** alany + kò - a k eltűnik (néha írásban is) - T/1 és T/2 -nél a magánhangzó is hasonul (de a tónus megmarad): à / ẹ̀ - T/3-nál középső hangsúlyú lesz (wọ́n => wọn kò) - pl. a kò mọ̀ => aà mọ̀, ẹ kò mọ̀ => ẹẹ̀ mọ̀, o kò mọ̀ => oò mọ̀ ** ṣé/ǹjẹ́/àbí - az o, a, ẹ személyes névmásokkal ṣ'óo, ṣ'áa, ṣ'ẹ́ẹ vagy ṣ'o, ṣ'a, ṣ'ẹ - hasonlóan ǹj'oo és àb'oo stb. (az első alacsony tónus miatt közép-közép lesz) ** kú - elízió helyett mindig asszimiláció - ha i van utána, az asszimilálódik, egyébként az u - pl. kú iṣẹ́ => kúuṣẹ́, kú àbọ̀ => káàbọ̀ - az asszimiláció nélküli változat kicsit udvariasabb * Kötőszavak - sì : és (mondatok között, a második részmondat alanya után) - àti : és (főnevek között) - ṣúgbọ̀n : de * Partikulák - kò : tagadás, ld. igék & elízió - ní : -ban/-on/-nál; (második tárgyjelölő), ld. igék & elízió - sí : -ba/-ra/-hoz - ṣé : (mondat eleji kérdő partikula), kb. ugye? - ǹjẹ́ : (mondat eleji kérdő partikula), kb. vajon? - bí : (mondatvégi kérdő partikula), kb. vajon? - tí : ami - pé : hogy - kí : hogy (alárendelő) - jẹ́ : (létige) - ti : birtoklás, ld. Főnevek/Struktúra/Birtoklás - .o : mondatvégi figyelemfelhívó partikula - mà : kiemelő partikula (alany és ige között), meglepődést jelez ** ni - kiemeli az előző szót (ami a mondat elejére kerül) - ld. elízió - ha az alany van kiemelve, utána kell személyes névmás, pl. Táíwò l'ó fọ́ ọ - többesszámú alany esetén is általában egyesszámút raknak be, pl. àwọn ọkùnrin l'ó gbé e wá - ha második tárgy van kiemelve, nem kell elé a ní, pl. owó ni wọ́n fún mi - a ki? mi? jelentésű kérdőszavakban (tani / kíni) is ez szerepel - + ni + esetben a személyes névmás tárgyi alakja kell, pl. dọ́kítà ni mi (de E/3-nál semmi nem kell: dọ́kítà ni) - ha névmás van kiemelve, akkor a kiemelt verzió kell ** kọ́ - tagadó kiemelés, ld. ni - ha utána igei mellékmondat jön, akkor általában beleteszik a ni-t is: ẹja kọ́ ni mo fẹ́ * Igék - tagadás: (k)ò az ige előtt (de wà tagadása kò sí, ni tagadása kọ́ ni) - alacsony tónusú egyszótagos ige főnév előtt közepes tónusúvá válik - a leíró igék általában módosítóval együtt szerepelnek (nagyon stb.) - az aktív igék alapból múltidejű értelműek, de jelentik az eredményt is (meghalt / halott) - ha két tárgya van az igének, a második a közvetlen, és ezt "ní" előzi meg (ezután a ní után nem jöhet sima névmás, csak kiemelt) - perfektum: ti (tagadva: kò ì tí ì) - jövőidő: máa (de speciális alakok: mà á, wà á, á á, à á, ẹ̀ á, wọ́n á) - főnévi igenév: láti + ige (pl. fẹ́ràn után, de fẹ́ után nem) ** Felszólítás - (i) véghezvitelt váró, és (ii) elkezdést/folytatást váró verzió - többeszsámnál és udvarias beszédnél ẹ előtag - véghezvitel: (ẹ) - elkezdés/folytatás: (ẹ) máa/maa - tiltás: (ẹ) má . (pl. má .lọ=! "ne menj el") vagy: (ẹ) máṣe (pl. máṣe lọ=! "ne menj el") - tiltás (még ne ...!): (ẹ) má [tí] ì (pl. má [tí] ìlọ=!) ** Folyamatosság és habituális - folyamatosság: ń (tagadással együtt nem használják) egyértelműsítve lehet ń ... l'ọ́wọ́ (szájjal kapcsolatos igéknél ń ... l'ẹ́nu) - habituális: [máa] ń (tagadásban kì í / kò ń) (a máa előtt az E/1 "mo" sokszor alacsony hangsúlyt kap) - a folyamatosnál a pozitív kimenetelnél bọ̀, a negatívnál lọ kiterjesztés, pl. ó ń kú lọ (haldoklik), ó ń jí bọ̀ (ébredezik) - az ń kiterjesztett igéknél felső hangsúlyú hosszabbításként megjelenhet, pl. ó ń tutù lọ => ejtésben ó ń tutù[ú] lọ (vö. dialektális: ò ń tutù ń lọ) ** Alárendelés (kí) - felszólításhoz hasonlóan folyamatos/habituális máa, tagadás má - személyes névmás változások: E/1 N, T/3 wọn/wọ́n - beszélt nyelvben a kí elmaradhat, pl. wọ́n ní [kí] n máa lọ - írásban, ha kí után wọn vagy főnév jön (vagy kiemelt személyes névmás), akkor beékelődik egy plusz kí ó, pl. ó ní kí ọdẹ kí ó pa á - összevonások: - kí + o => k'óo/k'o/'o - kí + ó => k'ó/'ó - kí + a => k'á/'á - kí + ẹ => k'ẹ́ẹ/k'ẹ/'ẹ - a k nélküli alakok nem vonódnak össze az előző magánhangzóval, pl. (i) wọ́n l'ó rà á vs. (ii) wọ́n ní 'ó rà á "mondták, hogy (i) megvette (ii) vegye meg" - dupla felszólításban (pl. ülj le és pihenj) a második ige előtt, pl. jó.kó kí o simi (lit. ülj le, hogy pihenj) - hasonlóan két cselekvés összeférhetetlenségénél, pl. a kò lè ṣiṣẹ́ títí kí a má simi rárá (nem tudunk folyton dolgozni, hogy ne pihenjünk egyáltalán) ** Személytelen igék - érzések kifejezésénél gyakran az érzés az alany, pl. éhes vagyok (ebi ń pa mí), dühös vagyok (inú ń bí mi) - vagy általános alany van, pl. fáradt vagyok (ó rẹ̀ mí) * Számok - jelzéskor első mgh. helyett m (pl. méjì), jelzett szó után - -szor: ẹ̀ẹ̀ + jelző (pl. ẹ̀ẹ̀méjì) - ez a ... (pl. ez a két ...) : mgh. és msh. ismétlés, ereszkedő hangsúllyal, pl. eéjì => méjèèjì, ẹẹ́ta => mẹ́tẹ̀ẹ̀ta, ẹẹ́rin => mẹ́rẹ̀ẹ̀rin, aárùnún => márààrún ** 1-20 - a 11-20 esetekben az eredeti szám utolsó szótagja középsőből alsó hangsúlyú lesz (5-ös marad) - 1 : oókan (jelzéskor kan) - 2 : eéjì - 3 : ẹẹ́ta - 4 : ẹẹ́rin - 5 : aárùnún - 6 : ẹẹ́fà - 7 : eéje - 8 : ẹẹ́jọ - 9 : ẹẹ́sànán - 10 : ẹẹ́wàá - 11 [10+1] : oókànlá - 12 [10+2] : eéjìlá - 13 [10+3] : ẹẹ́tàlá - 14 [10+4] : ẹẹ́rìnlá - 15 [20-5] : aárùnúndínlógún (ẹ̀ẹ́dógún is) - 16 [20-4] : ẹẹ́rìndínlógún - 17 [20-3] : ẹẹ́tàdínlógún - 18 [20-2] : eéjìdínlógún - 19 [20-1] : oókàndínlógún - 20 : ogún ** 21- - 1..4 + lé + l (ní) + 10X - 5..1 + dín + l (ní) + 10(X+1) [de az 5-nél csak aárùn] - 30 : ọgbọ̀n - 40 [20x2] : ogójì (ogún méjì) - 50 [20x3-10] : àádọ́ta (ẹ̀wá dín ogún mẹ́ta) - 60 [20x3] : ọgọ́ta (ogún mẹ́ta) - 70 [20x4-10] : àádọ́rin (ẹ̀wá dín ogún mẹ́rin) - 80 [20x4] : ọgọ́rin (ogún mẹ́rin) - 90 [20x5-10] : àádọ́rùnún (ẹ̀wá dín ogún márùnún) - 100 [20x5] : ọgọ́rùnún (ogún márùnún) - 110 [20x6-10] : àádọ́fà (ẹ̀wá dín ogún mẹ́fà) - 120 [20x6] : ọgọ́fà (ogún mẹ́fà) - 130 [20x7-10] : àádóje (ẹ̀wá dín ogún méje) - 140 [20x7] : ogóje (ogún méje) - 150 [20x8-10] : àádọ́jọ (ẹ̀wá dín ogún mẹ́jọ) - 160 [20x8] : ọgọ́jọ (ogún mẹ́jọ) - 200 : igba - 300 [400-100] : ọ̀ọ́dúnrún (ọ̀rún dín irinwó) - 400 : irinwó - 500 [200x3-100] : ẹ̀ẹ́dẹ́gbẹ̀ta (ọ̀rún dín igba mẹ́ta) - 600 [200x3] : ẹgbẹ̀ta (igba mẹ́ta) - 700 [200x4-100] : ẹ̀ẹ́dẹ́gbẹ̀rin (ọ̀rún dín igba mẹ́rin) - 800 [200x4] : ẹgbẹ̀rin (igba mẹ́rin) - 900 [200x5-100] : ẹ̀ẹ́dẹ́gbẹ̀rún (ọ̀rún dín igba márùnún) - 1000 [200x5] : ẹgbẹ̀rún (igba márùnún) - 1200 [200x6] : ẹgbẹ̀fà (igba mẹ́fà) - 1400 [200x7] : egbèje (igba méje) - 2000 [200x10] : ẹgbẹ̀wàá (igba mẹ́wàá) - 3000 [200x15] : ẹgbẹ̀ẹ́dógún (igba márùnúndínlógún) - 4000 [2000x2] : ẹgbàajì (ẹgbẹ̀wàá méjì) - 6000 [2000x3] : ẹgbàata (ẹgbẹ̀wàá mẹ́ta) - (1000 felett már simán 1000X alakban is mondják, pl. 6000 ~ ẹgbẹ̀rún mẹ́fà) ** Sorszámnevek - k- prefixum, középső hangsúly, pl. kejì, kẹtà stb., de "első": kìíní - ha nincsen kimondva a jelzett szó, akkor èk- (első: èkíní) - pl. àbúrò mi kẹtà (a harmadik kistestvérem) - pl. Orúkọ ẹ̀kẹtà ni Túnjí (a harmadik [kistestvérem] neve Tunji) ** Idő - H óra múlt M perccel : aago/agogo <óra> [kọjá ìṣẹ́jú ] - M múlva H óra : aago/agogo <óra> [ku ìṣẹ́jú ] - fél H+1 : aago/agogo <óra> ààbọ̀ *** Napszakok - 04:00-12:00 : àárọ̀ - 12:00-16:00 : ọ̀sán - 16:00-19:00 : ìrọ̀lẹ́ - 19:00-23:00 : alẹ́ - 23:00-04:00 : òru *** A hét napjai - vasárnap : ọjọ́ Àìkú - hétfő : ọjọ́ Ajé - kedd : ọjọ́ Ìṣẹ́gun - szerda : ọjọ́ Rú - csütörtök : ọjọ́ Bọ̀ - péntek : ọjọ́ Ẹtì - szombat : ọjọ́ Àbámẹ́ta *** Egyéb - X napja : ìj + szám, pl. ìjẹrin (három napja)