# -*- mode: org -*-

* Ábécé
a : rövid á és e között, nyílt szótagban e-szerűbb
b : b, de szó végén / zöngétlen előtt p
d : d, de szó végén / zöngétlen előtt t
e : rövid é, egyes perzsa szavakban í
f : f
g : g, de a/i/e(/u) előtt palatalizált, és szó végén (palatalizált) k
h : h, de regionálisan van, hogy úgy ejtik, mint a x-t
i : i, de torokhangok (q,gʻ,x) környékén kerekítetlen ü, szó végén szinte e,
    és máshol is gyakran a kettő között van, bizonyos perzsa szavakban hosszú
j : dzs, de szó végén / zöngétlen előtt zöngétlenedhet, és bizonyos (orosz) jövevényszavakban zs
k : k, szó végén ill. a/i/e(/u) előtt palatalizált (kivéve orosz szavakban)
l : l [hátsó magánhangzók vagy (q,gʻ,x) környékén kemény]
m : m
n : n, de szótag végén retroflex
o : a, arab/perzsa szavakban hosszú; orosz szavakban hangsúlyosan o, különben a
p : p
q : a nyelvcsapnál képzett k
r : pörgő r
s : sz
t : t
u : u és ü között [(q,gʻ,x) környékén inkább u], egyes perzsa szavakban és v előtt hosszú
v : v, de ha nincs utána magánhangzó, akkor u/w,
    és orosz szavakban ahogy oroszul
x : hörgő h
y : j; a perzsa -iy végződés ejtése í
z : z, de szó végén zöngétlenedhet
oʻ : [csak első szótagban] o/ö között [(q,gʻ,x) környékén inkább o], de egyes perzsa szavakban u/ú
gʻ : az x zöngés változata, de szó végén zöngétlenedhet
sh : s
ch : cs
ng : szó végén hátul képzett n, különben n+g (perzsa szavakban szó végén is),
     de környezettől függően (szó végén vagy magas hangrendű mellett) ny
ʼ : torokzárás (magánhangzó után csak hosszabbodás),
    orosz szavakban van, hogy y-ként ejtik (és írják)

(NB: oʻ és gʻ "nyitó-aposztófot" használ, míg a torokzárás zárót,
 de a gyakorlatban mindkettőre az egyenest használják a hétköznapokban.)

A hangsúly általában a szó végén van, kivéve bizonyos orosz jövevényszavakban (pl. diréktor),
és vannak esetek, amikor előre kerül:
- arab/perzsa jövevényszavak (pl. ámmo, lékin, hámma),
- hangsúlyos helyzetben: számoknál (pl. ólti), felszólításnál (pl. gápir!), kérdésnél (pl. qánday)
- névmásoknál (hár ..., álla..., héch ...)
Valamint hangsúlytalan a -mi kérdő szuffixum és a kötőjellel írt partikulák.

Tehát:
- az a és e a török a-e -hez képest előrébb került (mint a perzsa a/e)
- az i a török ı-i spektrumban van
- az oʻ a török o-ö spektrumban van
- az u a török u-ü spektrumban van
- az egyes szavaknál meg kell tanulni, bár a ragozással is változik + regionális különbségek,
  de a környezet számít (torokhangoknál inkább ı/o/u; y/ng környékén inkább i/ö/ü),
- az i legtöbbször ı (szó végén mindig), kivéve pl. -[i]ng(iz) és -niki (csak az első i)
- a magas hangrendűek (i/ö/ü) mind palatalizálhatnak (nem csak az a és e),
  és ez nem csak a k/g-nél hallatszik (pl. n, t esetében is néha)
- az o új hang a törökhöz képest (cf. perzsa â)
- a jövevényszavakban az eredeti kiejtést imitálják (hossz, hangsúly stb.)
** Cirill betűs verzió
Elvileg hivatalosan már nem ezt használják, de a gyakorlatban sok helyen van.
|---+---+---+---+---+---+---+---+---+----+----+----+----+----+---|
| a | b | d | e | f | g | h | i | j | k  | l  | m  | n  | o  | p |
| а | б | д | е | ф | г | ҳ | и | ж | к  | л  | м  | н  | о  | п |
|---+---+---+---+---+---+---+---+---+----+----+----+----+----+---|
| q | r | s | t | u | v | x | y | z | oʻ | gʻ | sh | ch | ng | ʼ |
| қ | р | с | т | у | в | х | й | з | ў  | ғ  | ш  | ч  | нг | ъ |
|---+---+---+---+---+---+---+---+---+----+----+----+----+----+---|
A y-vel kezdődő szótagokra ilyenkor külön betű van:
|----+----+----+----|
| ya | yu | ye | yo |
| я  | ю  | е  | ё  |
|----+----+----+----|
A ye csak szó elején е, cserébe szó elején az e írása э.
Az orosz jövevényszavakban előfordul még ts (ц) és lágyjel (ь) is.
* Intonáció
- kijelentő: ige előtt magasabb
- eldöntendő kérdés: -mi előtt magasabb
- kiegészítendő kérdés: a kérdőszónál magasabb, és a végén emelkedő
* Hangváltozások
** Birtokragok előtt k -> g, q -> g'
ld. Birtokragok
** g-vel kezdődő szuffixumok
- pl.: -ga, -gan, -gani, -gach, -gacha, -gin, -gina, -gudek, -guncha
- zöngétlen után ejtésben k, képzési hely is hasonulhat (q,g',x után) q-vá
- írásban:
1. k-végű szavaknál k lesz
2. q-végű szavaknál q lesz
3. g-végű szavaknál ejtésben hasonulva -kk- lesz, de írva -gg- (helyenként látni -kk- -t is)
4. g'-végű szavaknál ejtésben hasonulva -qq- lesz, de írva -g'g- (helyenként látni -qq- -t is)
   (pl. "bog'dan bog'ga" helyett az imlo.uz "bog'dan boqqa"-t ír)
** k/q-végű főnevek
- a birtokrag hozzáadásakor g/g'-re változik
- kivéve egyszótagos szavaknál
* Szórend
- ha nincs kiemelés:
  [alany] [időhatározó] [helyhatározó] [tárgy] [módhatározó] [ige]
* Névszók
** Főnevek
- szerkezet kifejezése: A B-[s]i
  - nem jöhet közbe más (jelzők elé, ragok utána), kivéve a többesszámot
  - a birtokragok felülbírálják a -[s]i végződést, pl. o'quv binosi -> o'quv binomiz
- birtoklás: -ning + birtokrag, pl. (mening) akam
- birtoklás, mint állítmány: birtoklás + bor/yo'q; de ha a birtokolt dolog tárgy, akkor lehet -da
  pl. menda mashina bor ~ (mening) mashinam bor
- többesszám: -lar (jelenthet udvariasságot is; felsorolásban csak az utolsóhoz)
- relatív pozíciót birtokos szerkezet jelzi, de a -ning elhagyódik,
  pl. do'kon[ning] oldida (az üzlet előtt)
** Melléknevek
- középfok: -roq ; összehasonlítás alapja -dan [ko'ra] / -ga qaraganda
- felsőfok: eng ... (vagy: hammadan ...)
** Bizonytalan névszói állítmány (úgy tűnik, állítólag)
- állító: <állítmány> ekan + kopula
- tagadó: <állítmány> emas ekan + kopula
- egyszerűsített alak: ekan -> -kan, pl. kelar ekan -> kelarkan
- a bor/yo'q, -moqchi, -[a]r/-mas állítmányok is tkp. ide tartoznak,
  pl. Onamning ko'p vaqti bor ekan. (Anyámnak úgy tűnik sok ideje van.)
  pl. Onam bu yil Toshkentga kelar ekan. (Úgy tűnik anyám idén Taskentbe jön.)
- a főnéként használható melléknévi igeneveknél (-gan / -[a]yotgan) is:
  pl. Umida o'tgan yili Fuji tog'ini ko'rgan ekan.
** Kétes névszói állítmány
- mint az ekan, de benne van, hogy nem hisszük el (vagy nem akarjuk, hogy igaz legyen)
- állító: <állítmány> emish + kopula
- tagadó: <állítmány> emas emish + kopula
- egyszerűsített alak: emish -> -mish, pl. kelar emish -> kelarmish
* Névmások
- személyes névmások: men/sen/u/biz/siz/ular
  - többesszám jelenthet udvariasságot
  - többesszám kiemelésekor lehet bizlar & sizlar is
- mutató névmások: bu (ez) / shu  (az a közeli, amiről szó volt) / u (az)
  [-da/-dan/-ga[cha] előtt -n- ékelődik be, pl. bunda]
- birtokos (msh után mgh alak, mgh után msh alak):
  |-------+--------+-------+---------+----------+---------------|
  | Én    | Te     | Ő     | Mi      | Ti       | Ők            |
  |-------+--------+-------+---------+----------+---------------|
  | -[i]m | -[i]ng | -[s]i | -[i]miz | -[i]ngiz | -[s]i / -lari |
  |-------+--------+-------+---------+----------+---------------|
- a -lari használata fontos a főnevesített mellékmondatoknál, máshol opcionális
  NB: akalari = bátyjuk, bátyjai, bátyjaik, [tiszteleti] bátyja
- két szótagos szavaknál, ha a második szótag CvC, a mgh néha kiesik,
  pl. burun + -ing -> burning, shahar + -i -> shahri
- legalább 2 szótagos szavaknál a végső k/q-ból g/g' lesz (kivéve néhány jövevényszót),
  pl. o'rik + -im -> o'rigim, oyoq + -ingiz -> oyog'ingiz
- arab/perzsa szavaknál hosszú mgh. után -y- (pl. xudo -> xudoyim stb.)
- arab/perzsa szavaknál végső 'ayn figyelembevétele (pl. mavzu -> mavzuim stb.)
- visszaható névmás: o'z + birtokos, pl. o'zim stb.; T/3: o'z[lar]i
  - összekapcsolható főnévvel / személyes névmással, pl. mening o'zim
  - a saját ...ja: o'z ... + birtokos, pl. o'z kitobimiz (a saját könyvünk)
    - de beszélt nyelvben: o'z + birtokrag + birtoklás, pl. o'zimizning kitobimiz
  - o'zicha: egyedül, magától, függetlenül
- vala-... : alla- / -dir (utóbbi formálisabb), pl. allakim/kimdir, allanima/nimadir
  - a -dir a ragok után kerül, pl. nimaningdir ovozi, kimnidir stb.
* Partikulák
Kötőjellel kapcsoljuk őket a szavakhoz.
-chi  : (főnévhez) és mi a helyzet ...-val? (igetőhöz) mi van ha ...?
        pl. Men qo'shiq tinglashni yaxshi ko'raman, siz-chi?
        pl. Antarktikaga bir boray-chi, balki pingvinni ko'rarman.
-[y]a : (mondat végén) ugye?
        pl. U O'zbekistonda o'qiyapti-a?
-ku   : (állítmány után, erősít)
        pl. Men senga kitob berdim-ku, qayerga qo'yding?
-da   : (ige után, egymásutániságot jelöl vagy erősít)
        pl. U uyga keldi-da, ovqatlana boshladi.
        pl. Biz ham ingliz tilini bilamiz-da.
-[y]u : (ige után) és rögtön utána
        pl. U uyga keldi-yu, ovqatlana boshladi.
-gina : (ige után, gyakran faqat-tal) csak ha
        pl. Sizni shu dorigina tuzata oladi, boshqa vositalarning foydasi yo'q.
...ma-: ...ról ...ra, pl. so'zma-so'z (szóról szóra), qo'lma-qo'l (kézről kézre),
        yuzma-yuz (szemtől szembe), ketma-ket (egyik a másik után)
* Ragok
alla- : vala-
-[a]r- : bizonytalan jövő (állító)
-a/y : miközben-segédige
-(a/y)digan : jelen/jövőidejű melléknévi igenév
-[a]y(lik) : buzdító alak
-[a]yotgan : folyamatos jelenidejű melléknévi igenév
-[i]b : és-segédige
-[i]b- : bizonytalan múlt
be- : (a -siz perzsa verziója)
-bek : férfiak udvarias megszólításához
-cha : nyelvek; (névmás / főnévi igenév) szerint; kicsinyítőképző
-chi : főnévképző (foglalkozás)
-da : -ban, -on, -nál
-dagi : (hely)-i
-dan : -ból, -ról, -tól
-day : mint ... (általában minőségről, pl. szép, mint ...)
-dek : mint ... (általában cselekvés, pl. úgy dolgozott, mint ...)
-dir : vala-
-dor : (a -li perzsa verziója)
-dosh : -társ
-ga : -ba, -ra, -hoz (-k végződés helyett -kka, -q végződés helyett -qqa)
-gach (-kach/-qach) : ahogy befejezett vmit
-gacha : -ig
-gan (-kan/-qan) : befejezett alak / befejezett idejű melléknévi igenév
-gali : a -gani régies formája
-gani (-kani/-qani) : azért hogy
-gi : (idő/sorrend)-i
-gi-<birtokos> kel- : szeretne
-gina (-kina/-qina): [főnévhez] kicsinyítő; [határozóhoz] nemrég
-guncha (-kuncha/-quncha): amíg nem
ham- : együttes ..., -társ
-inchi : sorszám (ld. Számok)
-iy : melléknévképző (arab/perzsa)
-jon : férfiak udvarias megszólításához
-la- : (vmit) csinál (vö. magyar -z(ik), -l)
-lash- : (vmilyenné) válik
-li : melléknévképző (-s)
-lik : főnévképző (-ság) / -nyi
-ma : ige eredményeképp létrejövő dolog
-mas : bizonytalan jövő (tagadó)
-masdan : nélkül-segédige (beszélt nyelvi)
-maslik : igei főnév (tagadó)
-may : nélkül-segédige (írott nyelvi)
-moqchi- : szeretnék ...ni
-ni : (határozott tárgy jele)
-niki : -é (men: meniki, sen: seniki)
-ning + <birtokos eset> : -nak a ...ja (de men: mening, sen: sening)
-ning bor/yo'q : -nak van/nincs (vmije)
no- : ellentétes melléknevet képez
-lar : többesszám
-mi : hansúlytalan(!) kérdő partikula (végén, de -san/siz kopula előtt [-san/siz végződés után])
-sa- : feltételes
-sin : óhajtó alak
-siz : melléknévképző (-nélküli)
-[i]sh : igei főnév (állító)
-ta : darabszám (ld. Számok)
-uvchi (-a => -ovchi) : főnévképző (foglalkozás)
-xon : nők udvarias megszólításához
-[y]am : a "ham" beszélt nyelvi alakja
-yap- : folyamatos alak
-[y]oq : már (ilyen korán stb.); amint
* Posztpozíciók
- bilan : -val (együtt [birga]); -val (eszköz)
- deb : (idéző partikula, valójában de- + -[i]b "mondván")
- uchun : -ért, miatt, számára (bu/shu/u -hoz általában -ning kell, de bular/shular/ular -nál nincs)
- ...dan keyin : után
- ...dan oldin : előtt
- ...dan tashqari : -n kívül
- ...ga ko'ra : szerint
- ...ga qaraganda : -hoz képest
* Igék
- szótári alak: -moq
- valószínűségi összefoglaló: qiladi > qilsa kerak > qilar > qilish mumkin
** Jelen/jövő
- szótő + a/y + személyrag (a : msh után, y : mgh után)
- tagadás: szótő + may + személyrag
- személyragok:
|------+------+-----+------+------+----------|
| Én   | Te   | Ő   | Mi   | Ti   | Ők       |
| -man | -san | -di | -miz | -siz | -di[lar] |
|------+------+-----+------+------+----------|
- informális 2. személyű többesszámként lehet -sanlar
** Folyamatos/habituális
- szótő + yap + jelen/jövő személyragok (de -di helyett -ti)
  - az o'tir-/tur-/yot-/yur- igéknél ez azt jelenti, hogy épp leül/feláll stb.
  - helyette -ib- + személyrag, pl. o'tiribdi (ő éppen ül) [ld. lent: Bizonytalan múlt]
- tagadásnál a tagadott szótőhöz kapcsoljuk (szótő + mayap + ...)
- újságokban szokásos forma (csak állító): szótő + moqda + kopula, pl. kelmoqdaman
** Múlt
- szótő + di + múlt-személyrag (a -di zöngétlen msh után ejthető -ti-nek is)
- múlt-személyragok:
|----+-----+---+----+-------+--------|
| Én | Te  | Ő | Mi | Ti    | Ők     |
| -m | -ng | - | -k | -ngiz | -[lar] |
|----+-----+---+----+-------+--------|
- informális 2. személyű többesszámként lehet -nglar
** Befejezett
- a tevékenység befejeződött, és az így kialakult állapotra fókuszál
- használják régmúlt eseményekre is
- kevésbé erős a bizonyosság, mint a sima múltidőnél
- szótő + gan + kopula
  - g/k és g'/q végű töveknél hangváltozás (-kkan ill. -qqan)
  - zöngétlen után ejtésben -kan (de írásban marad -gan)
- használat: (i) tapasztalat, (ii) eredmény, (iii) régmúlt
- tagadás:
  1. szótő + magan + kopula [szótő tagadása] (még sosem ...)
  2. szótő + gan + emas... [kopula tagadása] (kiemelt tagadás, rövidíthető -ganmas- alakban)
  3. szótő + gan + birtokrag yo'q (legerősebb tagadás)
     pl. U sigaret chekkani yo'q. (lit. az ő cigarettázottsága nincs)
- múltidejű kopulával múltban levő befejezettség (gyakran -gan edi- helyett -gandi-)
** Bizonytalan jövő
- állító: -[a]r + kopula (kivéve mgh végű 1-szótagos, amikor -yar + kopula)
- tagadó: -mas + kopula
- múltidejű kopulával múltbeli szokást fejez ki, pl. ishlar edi (múltban rendszeresen dolgozott)
  - ilyenkor összevont alakok: -[a]r edim => -[a]rdim stb.; -mas edim => -masdim stb.
- mondásokban és régi szövegekben sima jelen/jövő időt is jelenthet
- állandósult kifejezésekben jelen/jövő idejű melléknévi igenév is lehet, pl. kelar yil
- a (kopula nélküli) állító-tagadó egyben azt jelenti, hogy "amint" vagy jelzőként "alig"
  pl. Uyga kirar-kirmas, uni ko'rdik. (Megláttuk, amint beléptünk a házba.)
  pl. eshitilar-eshitilmas ovoz (alig hallható hang)
** Felszólítás
- informális: szótő
  - gyengíthető a -gin hozzáadásával
- formális: szótő + [i]ng (többesszámban -[i]nglar)
  - feliratokban időnként -[i]ngiz(lar)
- tagadás szabályos (szótő + ma / mang)
** Buzdítás
- szótő + [a]y(in) (E/1) / [a]ylik (T/1)
  - az -[a]yin alak irodalmiasabb
- tagadás szabályos (szótő + may / maylik)
** Akaratlagos
- szótő + moqchi + kopula
- tagadás emas-al, pl. ko'rmoqchi emasman
- kérdésben szokás szerint a -mi a -san/-siz elé kerül
- múltidőben még udvariasabb, pl. siz bilan gaplashmoqchi edim (szeretnék [ha lehet] beszélni Önnel)
** Valószínűtlen kívánság
- szótő + gi + birtokrag kel-, pl. ye- => yegim kel- (szeretnék enni)
- kel- helyett lehet bor/yo'q is, pl. ko'rgim bor (szeretném látni)
** Óhaj / harmadik személyre irányuló felszólítás
- szótő + sin (tsz/udvarias: -sinlar)
- tagadás szabályos (szótő + masin)
- hivatalos szövegekben kötelezés kifejezésére
- átkozódáshoz / jókívánságokhoz: szótő + gur (tsz/udvarias: -gurlar)
** Bizonytalan múlt (úgy tűnik / úgy hallottam stb.)
- képzés: -[i]b + személyrag (tagadás szabályosan -mab + személyrag)
- népmesékben gyakori
- régmúlt: -[i]b + múltidejű kopula (= edi + múltidejű személyrag)
** Feltételes
- állító: -sa + múlt-személyrag
- tagadó: szabályos (-masa + múlt-személyrag)
*** Más idők melléknévi igenevekkel
- múltidő: -gan bo'lsa
- folyamatos: -[a]yotgan bo'lsa
*** Kifejezések
- magában jelenthet udvarias kérést
- <feltételes> ekan : vajon ...?
- <feltételes> ham : még ha ... is
- <feltételes> kerak : valószínűleg
- <feltételes> bo'ladi/mayli : engedély, képesség
- <feltételes> [yaxshi[roq]/zo'r/a'lo] bo'lardi : jó/jobb lenne, ha
- <feltételes> bo'ldi : ha csak annyi teljesül, hogy
*** Feltételes minták
- agar ...sa..., <jelen> : sima feltételes mondat
- agar (...sa... / ...gan...da), ...[a]r edi : kontrafaktuális
- (koshki / qani edi) + ...sa... : bárcsak ...!
- (...sa.. edi / ...saydi...), ...[a]r edi : bárcsak ...! (kontrafaktuális)
** Létige (kopula)
- E/3 kivételével mint a személyragok:
|------+------+---+------+------+--------|
| Én   | Te   | Ő | Mi   | Ti   | Ők     |
| -man | -san | - | -miz | -siz | -[lar] |
|------+------+---+------+------+--------|
A T/3 esetben csak akkor kell a -lar, ha emberekről van szó,
és főnévvel tesszük őket egyenlővé.
- Határozottság kifejezéséhez a elé jöhet -dir- (főleg 3. személyben)
- Tagadáskor az emas-hoz kapcsoljuk ezeket (pl. emasman = nem vagyok)
  - rövidíthető: -mas
- Jövőidő kifejezéséhez a bo'l- igét használjuk, pl. Sanjar talaba bo'ladi (Szandzsar diák lesz)
- Befejezetthez szintén, pl. Toshkentda bo'lganmisiz?
- Múltidő: e- (edim, eding, stb.)
  - Ezzel fejezzük ki a létezés [bor/yo'q] múltidejét is
  - Tagadáskor emas e- (emas edim, stb.), kivéve létezésnél (yo'q edi)
  - Egyszerűsített alak kérdésnél: emas edimmi -> emasmidim stb.
- Feltételes: bo'lsa + személyrag (tagadás: bo'lmasa + személyrag)
  - létezésnél: [bor] bo'lsa (tagadás: yo'q bo'lsa / bo'lmasa)
** Határozói igenevek
- miközben: -a/-y (ált. duplázva), pl. yugur- => yugura-yugura kel- (futva jön)
  - mgh-végű 1-szótagosnál -ya, pl. ye- => yeya
- és / -va: -[i]b, pl. maydalab yomg'ir yog'yapti (szitálva esik az eső)
  - utána gyakran vessző; a végő -b ejtésben -p
  - ... bo'lib : (vmi)-ként
  - ... deb : idéző partikula ("mondván")
- nélkül (írott): -may, pl. hich narsa yemay ishladim (evés nélkül dolgoztam)
  - utána gyakran vessző
- nélkül (beszélt): -masdan, pl. hich narsa yemasdan ishladim (u.a.)
- ahogy (befejezett vmit): -gach (-kach/-qach), pl. men ko'chaga chiqqach (ahogy kimentem az utcára)
- amíg nem: -guncha (-kuncha/-quncha), pl. ko'rishguncha (amíg nem találkozunk)
  - a -gun- és -cha közé birtokrag ékelődhet, pl. o'qigunimcha (amíg olvasom / amíg el nem olvasom)
  - pillanatnyi eseményeknél kell tagadás, pl. ruxsat bermagunimcha (amíg meg nem engedem)
- azért hogy: -gani (-kani/-qani), pl. go'sht sotib olgani bordik (húst venni mentünk)
  - helyette lehet -[i]sh/maslik uchun, pl. go'sht sotib olish uchun bordik
*** Kiegészítő igék -a/-y után
- ber- : folytat (ellenállás ellenében is)
  - egyszerűsített verzió: -[a/y]ver-, pl. gapira bering => gapiravering
- boshla- : elkezd
- ol- : képes
  - beszélt nyelvben -a/-y ol- helyett -[y]ol-, pl. kela olaman => kelolaman
- qol- : csak nyugodtan; akaratlanul; majdnem; [kérésben] sürgősség
- sol- : azonnal, hirtelen
- tur- : (vmilyen eseményig) folyamatosan (gyakran felszólításban)
*** Kiegészítő igék -[i]b után
- ber- : (másnak) megteszi, hogy ...
- bor- : előrehalad, erősödik
- bo'l- : befejez, végigcsinál
- kel- : ide-... (pl. idehoz) / ...-jön (pl. visszajön); akkumulálódás
- ket- : befejeződés; véletlenszerűség (és kellemetlenség)
- ko'r- : megpróbál
- ol- : az alany érdekében történő cselekvés
- qol- : befejeződés; hirtelenség, véletlenszerűség
- qo'y- : előre megtesz / kellemetlenség
- sol- : befejezettség
- tur- : folytatódás, ismétlődés
- yot- : folytatódás, ismétlődés
- yubor- : hirtelen elkezd / [felszólításban] kérem
- yur- : hosszan tartó állapotban van
- o'tir- : elhúzódik
- chiq- : befejezi az egészet
*** Kiegészítő igék -may után
- qo'y- : abbahagy
** Melléknévi/főnévi igenevek
- múlt: -gan (-kan/-qan), tagadva -magan [főnévként is használható]
- folyamatos jelen: -[a]yotgan, tagadva -mayotgan [főnévként is használható]
  - mgh-végű 1-szótagos igéknél -yayotgan, pl. yeyayotgan
  - ezzel képezhető múltbeli folyamatos alak: -[a]yotgan edi + múlt-személyrag
- jelen/jövő: -(a/y)digan, tagadva -maydigan
  - a bizonytalan jövő (-[a]r/-mas) is egy fajta melléknévi igenév, pl. o'zi yurar mashina
- jövő (formális, bizonyosságot jelöl): -[y]ajak
  (+ kopula -> jövőidő, de kérdésben a -mi mindig a végén!)
- ha az alany is megjelenik, akkor azzal birtokviszonyba kerül
  - pl. siz[ning] yugurayotganingiz (az Ön éppen-futása)
- főnévként jelenthetik magát az akciót vagy az alanyt/tárgyat
  - pl. jarohat ko'rgan (megsérülés / a megsérült ember)
  - pl. kitobni o'qigan (a könyv olvasása / aki a könyvet olvasta)
  - pl. o'qiganingiz (az, hogy Ön olvasott / amit Ön olvasott)
- a főnevek tovább ragozhatóak:
  -da : -kor (-ganda lehet "ha" értelmű is)
  -dan oldin/keyin : előtt / után
  uchun : miatt [-gan után]
*** Mondat főnevesítése (összefoglaló)
- a kopula főnevesítése a -lik (innen jön a -ganlik / -moqchilik)
- jelen/jövőidő : -[i]sh/-maslik (-[a]r/-mas)
- múlt: -gan
- folyamatos jelen: -[a]yotgan
- befejezett: -ganlik
- névszói állítmányú: -lik (tagadásban emaslik) / ekanlik [itt ez nem jelöl bizonytalanságot]
  (tagadásban -maslik / emaslik)
- akaratlagos: -moqchilik
** Főnévi igenevek
- állító: -[i]sh (mgh-végű 1-szótágosnál -yish, pl. ye- => yeyish)
  - ritkábban: -moq (ezt személyragok nélkül használják)
- tagadó: -maslik (birtokragnál k -> g, pl. to'lamaslik -> to'lamasligim)
- a melléknévi igenevekből ekanlik/-lik (tagadásban emaslik/-maslik)
- továbbragozható:
  - gyakran birtokraggal fejeződik ki, hogy ki csinálja (pl. kelishingiz : az Ön eljövetele)
  - ...dan oldin/keyin : előtt / után
  - uchun : miatt
  - ...ga qaramay : habár ...
  - kerak/lozim/shart [emas] : (nem) kell  (shart erősebb, lozim inkább írásban)
    - logikusan -[i]sh kerak emas "nem kell ...ni" vs. -maslik kerak "nem szabad ...ni"
  - mumkin [emas] : (nem) lehet, szabad
    - logikusan -[i]sh mumkin emas "nem lehet, hogy" vs. -maslik mumkin "lehet, hogy nem"
** Igenemek
- cselekvő: (alap)
- szenvedő: -[i]l (ha l nincs a szótőben) / -[i]n (különben)
  - mgh-végű 1-szótagosnál -yil (pl. ye- -> yeyil-)
  - ágens kifejezésére: tomon/taraf + birtokrag + -dan, pl. tomonimdan (általam)
- műveltető: (többféle, igénként megtanulandó)
  -dir/-tir, pl. yedir-, keltir-, bildir-, tushuntir-, o'ldir-
  -[i]t, pl. yurit-, ishlat-, qo'rqit-
  -g'iz/-qiz/-giz/-kiz/-iz, pl. yotqiz-, mingiz-, turgiz-
  -g'az/-qaz/-gaz/-kaz/-az, pl. tutqaz-, yetkaz-
  -ir/-ar, pl. ko'chir-, chiqar-, o'chir-, uchir-, qaytar-
  - ágens kifejezése: -ga
- műveltető-szenvedő: pl. yetkazil- (eljuttatódik), o'ldiril- (megöletik)
- műveltető-műveltető: pl. qaytartir- (visszavitet), o'ldirtir- (megölet)
- kölcsönös/együttes: -[i]sh (kivéve mgh végű 1-szótagos, amikor -yish)
  - időnként duplázzák a jelet, pl. ur- => urish- => urishish- (verekednek)
- visszaható: -[i]n (időnként -[i]l vagy -[i]sh)
* Idézés
- közvetlen: "A", -- deb B
  pl. Sanjar "Men bu yil universitetga kiraman", -- deb menga aytdi.
- közvetett: B-ki, <A>  [<A>-ban vissza kell hivatkozni valahogyan]
  pl. Sanjar menga aytdiki, u bu yil universitetga kirar ekan.
- függő: B <A-főnevesítése> ni aytdi (felszólításnál: so'radi stb.)
  pl. Sanjar menga bu yil universitetga kirishini/kiradiganligini/kirarligini aytdi.
* Számok
Képzés felülről lefelé. A 100 és 1000-nél, ha van utánuk valami,
akkor ki kell mondani, hogy egyszáz, egyezer.
Pl.: 1991 = bir ming to'qqiz yuz to'qson bir
necha? : hány?
Számolt főnevek egyesszámban (pl. besh it), de ko'p után többesszám kell.
** 0-9
nol = 0
bir = 1
ikki = 2
uch = 3
to'rt = 4
besh = 5
olti = 6
yetti = 7
sakkiz = 8
to'qqiz = 9
** 10-90
on = 10
yigirma = 20
o'ttiz = 30
qirq = 40
ellik = 50
oltmish = 60
yetmish = 70
sakson = 80
to'qson = 90
** 100+
yuz = 100 (előtte beszédben gyakran egyszerűsödik, pl. sakkiz yuz ~ "sakyuz" stb.)
ming = 1000
million = 1 000 000
** Származtatott számok
- sorszámok: -[i]nchi (figyelem: 50.: ellik + -inchi -> elliginchi)
  - arab számmal írva kötőjelet használnak, pl. 30-bet (o'ttizinchi bet "30. oldal")
- törtek: (nevező)-dan (számláló), pl. uchdan ikki
- nem egész számok: mint magyarul, pl. nol butun yuzdan o'n ikki (0.12)
- darabszám: -ta (de 1-nél bitta)
- emberekre nafar is
- ketten, hárman stb.: -ov [+ birtokrag], pl. ikkovimiz, uchovlari stb.)
  - birov: "van, aki"
- mind a ...: -ala + birtokrag (a végső mgh. eltűnik), pl. ikkalasi, uchalamiz, sakkalasi(!)
  - 8-nál nagyobb számoknál: ... bo'lib (pl. o'n bo'lib)
- kettesével/kettőnként stb.: -dan (pl. uchtadan), -lab (pl. to'rtlab), ...-... (pl. besh-besh)
- kb. valamennyi: -larcha (pl. yuzlarcha kishi), <számlálószó> -cha (pl. yigirmatacha o'quvchilar)
** Napok
Határozóként: ... kuni, pl. juma kuni VAGY -da, pl. jumada
Kérdés: qaysi/qanday kun (melyik / milyen nap)
dushanba = hétfő
seshanba = kedd
chorshanba = szerda
payshanba = csütörtök
juma = péntek
shanba = szombat
yakshanba = vasárnap
** Hónapok
yanvar = január
fevral = február
mart = március
aprel = április
may = május
iyun = június
iyul = július
avgust = augusztus
sentabr = szeptember
oktabr = október
noyabr = november
dekabr = december
** Dátumok
- év: sorszám + yil, pl. bir ming to'qqiz yuz sakson yettinchi yil (1987)
- teljes dátum: [év (sorszám + yil) +] nap (sorszám) + hónap,
  pl. ikki ming yigirma uchinchi yil o'n beshinchi iyun (2023.06.15.)
- (vmelyik év)-ben / (vmelyik hónap)-ban: -da
- kérdésnél: nechanchi sana/chislo?
** Időpontok
- H óra : soat H (pl. soat ikki)
- H óra múlt M perccel [és S másodperccel] : soat H-dan M minut/daqiqa/-ta [S sekund/soniya] o'tdi
- fél (H+1) : soat H yarim (pl. soat bir yarim = fél 2)
- H óra lesz M perc múlva : soat M-ta (vagy M minut/daqiqa) kam H
- H óra M perc (beszélt nyelvi): soat H-[y]u M (pl. 7:26 -> soat yettiyu yigirma olti)
|------+--------+---------------------|
|      | óra    | óra+perc            |
|------+--------+---------------------|
| -kor | -da    | ... minut o'tganda  |
| -tól | -dan   | ... minut o'tgandan |
| -ig  | -gacha | ... minut o'tguncha | (!) <- o'tgangacha helyett o'tguncha
|------+--------+---------------------|
- körülbelüli időpontoknál -lar, pl. soat oltilarda (6 óra körül)
** Időintervallumok
- H óra : H soat (pl. ikki soat); hány óra? -> necha soat?
- negyedóra: chorak soat
* Dialektális variánsok
- gyakori változások:
  - mássalhangzó-torlódások egyszerűsödése, pl. to'rtdan -> to'rdan
  - szótagvégi l kiesése, pl. bo'l- => bo'-
  - szóvégi q és k kiesése, pl. toshkentlik => toshkentli
  - x és h keverése, pl. yaxshi => yahshi
  - men/sen helyett man/san
** Karluk/taskenti jellegzetességek
- -ning => -ni, pl. mening ismim => mani ismim
- -yapti => -votti (Namangan: -utti; délebbre -opti), pl. boryapsan => borvossan
- -dik => du
- -aylik => eylu
- szókincsbeli változások, pl.
  - biz => biza
  - kerak => kere
  - katta => kotta
  - bu yerda => bo'tta
  - stb.
** Kipchak jellegzetességek
- a y-t is dzs-nek ejtik
- az o-t á-nak ejtik
- -yapti => -jatir
** Oghuz/Khorazm jellegzetességek
- legközelebbi a törökhöz/azerihez
- szó elején k/t helyett g/d
- sokszor o => aa, pl. Xorazm => Xaarazm
- sokszor e => a, pl. kel => gal, kerak => garak
- -i-da => -i-n-da, pl. ichida => ichinda
- -ga => -[y]a, pl. O'zbekistonga => O'zbekistona
- -yapti => -yotir