# -*- mode: org -*-

* Ábécé
a : rövid á és e között
b : b, de szó végén / zöngétlen előtt p
d : d, de szó végén / zöngétlen előtt t
e : rövid é, egyes perzsa szavakban í
f : f
g : g, de a/i/e(/u) előtt palatalizált, és szó végén (palatalizált) k
h : h, de regionálisan van, hogy úgy ejtik, mint a x-t
i : i, de torokhangok (q,gʻ,x) környékén kerekítetlen ü, szó végén szinte e,
    és máshol is gyakran a kettő között van, bizonyos perzsa szavakban hosszú
j : dzs, de bizonyos szavakban zs
k : k, szó végén ill. a/i/e(/u) előtt palatalizált (kivéve orosz szavakban)
l : kemény l
m : m
n : n, de szótag végén retroflex
o : a, arab/perzsa szavakban hosszú; orosz szavakban hangsúlyosan o, különben a
p : p
q : a nyelvcsapnál képzett k
r : pörgő r
s : sz
t : t
u : u és ü között [(q,gʻ,x) környékén inkább u], egyes perzsa szavakban hosszú
v : v, de ha nincs utána magánhangzó, akkor u/w,
    és orosz szavakban ahogy oroszul
x : hörgő h
y : j; a perzsa -iy végződés ejtése í
z : z
oʻ : o és ö között [(q,gʻ,x) környékén inkább o], de egyes perzsa szavakban u/ú
gʻ : az x zöngés változata
sh : s
ch : cs
ng : szó végén hátul képzett n, különben n+g (perzsa szavakban szó végén is),
     de környezettől függően (szó végén vagy magas hangrendű mellett) ny
ʼ : torokzárás (magánhangzó után csak hosszabbodás),
    orosz szavakban van, hogy y-ként ejtik (és írják)

(NB: oʻ és gʻ "nyitó-aposztófot" használ, míg a torokzárás zárót,
 de a gyakorlatban mindkettőre az egyenest használják a hétköznapokban.)

A hangsúly általában a szó végén van, kivéve bizonyos orosz jövevényszavakban,
illetve vannak hangsúlytalan szuffixumok is.

Tehát:
- az a és e a török a-e -hez képest előrébb került (mint a perzsa a/e)
- az i a török ı-i spektrumban van
- az oʻ a török o-ö spektrumban van
- az u a török u-ü spektrumban van
- mindig a környezet számít (torokhangoknál inkább ı/o/u),
  de regionális különbségek vannak (van ahol megmaradt a török rendszer)
- a magas hangrendűek (i/ö/ü) mind palatalizálhatnak (nem csak az a és e),
  és ez nem csak a k/g-nél hallatszik (pl. n, t esetében is néha)
- az o új hang a törökhöz képest (cf. perzsa â)
- a jövevényszavakban az eredeti kiejtést imitálják (hossz, hangsúly stb.)
** Cirill betűs verzió
Elvileg hivatalosan már nem ezt használják, de a gyakorlatban sok helyen van.
|---+---+---+---+---+---+---+---+---+----+----+----+----+----+---|
| a | b | d | e | f | g | h | i | j | k  | l  | m  | n  | o  | p |
| а | б | д | е | ф | г | ҳ | и | ж | к  | л  | м  | н  | о  | п |
|---+---+---+---+---+---+---+---+---+----+----+----+----+----+---|
| q | r | s | t | u | v | x | y | z | oʻ | gʻ | sh | ch | ng | ʼ |
| қ | р | с | т | у | в | х | й | з | ў  | ғ  | ш  | ч  | нг | ъ |
|---+---+---+---+---+---+---+---+---+----+----+----+----+----+---|
A y-vel kezdődő szótagokra ilyenkor külön betű van:
|----+----+----+----|
| ya | yu | ye | yo |
| я  | ю  | е  | ё  |
|----+----+----+----|
A ye csak szó elején е, cserébe szó elején az e írása э.
Az orosz jövevényszavakban előfordul még ts (ц) és lágyjel (ь) is.
* Névszók
** Főnevek
- szerkezet kifejezése: A B-[s]i
  - nem jöhet közbe más (jelzők elé, ragok utána)
- többesszám: -lar
- relatív pozíciót birtokos szerkezet jelzi, de a -ning elhagyódik,
  pl. do'kon[ning] oldida (az üzlet előtt)
** Melléknevek
- középfok: -roq ; összehasonlítás alapja -dan / -ga qaraganda
- felsőfok: eng ...
** Névszói állítmány bizonytalansága (úgy tűnik)
- állító: <állítmány> ekan + kopula
- tagadó: <állítmány> emas ekan + kopula
- a bor/yo'q, -moqchi, -[a]r/-mas állítmányok is tkp. ide tartoznak,
  pl. Onamning ko'p vaqti bor ekan. (Anyámnak úgy tűnik sok ideje van.)
  pl. Onam bu yil Toshkentga kelar ekan. (Úgy tűnik anyám idén Taskentbe jön.)
- a főnéként használható melléknévi igeneveknél (-gan / -[a]yotgan) is:
  pl. Umida o'tgan yili Fuji tog'ini ko'rgan ekan.
* Névmások
- személyes névmások: men/sen/u/biz/siz/ular
- mutató névmások: bu (ez) / shu  (az a közeli, amit mindenki ismer) / u (az)
  [továbbragozáskor -n- ékelődik be, pl. bunda]
- birtokos (msh után mgh alak, mgh után msh alak):
  |-------+--------+-------+---------+----------+-------|
  | Én    | Te     | Ő     | Mi      | Ti       | Ők    |
  |-------+--------+-------+---------+----------+-------|
  | -[i]m | -[i]ng | -[s]i | -[i]miz | -[i]ngiz | -[s]i |
  |-------+--------+-------+---------+----------+-------|
- két szótagos szavaknál, ha a második szótag CvC, a mgh néha kiesik,
  pl. burun + -ing -> burning, shahar + -i -> shahri
- legalább 2 szótagos szavaknál a végső k/q-ból g/g' lesz,
  pl. o'rik + -im -> o'rigim, oyoq + -ingiz -> oyog'ingiz
- visszaható névmás: o'z + birtokos, pl. o'zim stb.; T/3: o'z[lar]i
  - összekapcsolható főnévvel / személyes névmással, pl. mening o'zim
  - a saját ...ja: o'z ... + birtokos, pl. o'z kitobimiz (a saját könyvünk)
* Ragok
-[a]r- : bizonytalan jövő (állító)
-a/y : miközben-segédige
-(a/y)digan : jelen/jövőidejű melléknévi igenév
-[a]y(lik) : buzdító alak
-[a]yotgan : folyamatos jelenidejű melléknévi igenév
-[i]b : és-segédige
-[i]b- : bizonytalan múlt
-da : -ban, -on, -nál
-dagi : (hely)-i
-dan : -ból, -ról, -tól
-ga : -ba, -ra, -hoz (-k/g végződés helyett -kka, -q/g' végződés helyett -qqa)
-gacha : -ig
-gan : befejezett alak / befejezett idejű melléknévi igenév
-gi : (idő/sorrend)-i
-inchi : sorszám (ld. Számok)
-mas : bizonytalan jövő (tagadó)
-masdan : nélkül-segédige (beszélt nyelvi)
-may : nélkül-segédige (írott nyelvi)
-moqchi- : szeretnék ...ni
-ni : (határozott tárgy jele)
-niki : -é (men: meniki, sen: seniki)
-ning + <birtokos eset> : -nak a ...ja (de men: mening, sen: sening)
-ning bor/yo'q : -nak van/nincs (vmije)
-lar : többesszám
-mi : kérdő partikula (végén, de -san/siz kopula előtt [-san/siz végződés után])
-sa- : feltételes
-sin : óhajtó alak
-ta : darabszám (ld. Számok)
-yap- : folyamatos alak
* Posztpozíciók
- bilan : -val (együtt [birga]); -val (eszköz)
- deb : (idéző partikula, valójában de- + -[i]b "mondván")
- uchun : -ért, miatt, számára (bu/shu/u -hoz -ning kell, pl. buning uchun)
- ...dan keyin : után
- ...dan oldin : előtt
- ...dan tashqari : -n kívül
- ...ga ko'ra : szerint
- ...ga qaraganda : -hoz képest
* Igék
- szótári alak: -moq
** Jelen/jövő
- szótő + a/y + személyrag (a : msh után, y : mgh után)
- tagadás: szótő + may + személyrag
- személyragok:
|------+------+-----+------+------+----------|
| Én   | Te   | Ő   | Mi   | Ti   | Ők       |
| -man | -san | -di | -miz | -siz | -di[lar] |
|------+------+-----+------+------+----------|
** Folyamatos/habituális
- szótő + yap + jelen/jövő személyragok (de -di helyett -ti)
- tagadásnál a tagadott szótőhöz kapcsoljuk (szótő + mayap + ...)
** Múlt
- szótő + di + múlt-személyrag (a -di zöngétlen msh után ejthető -ti-nek is)
- múlt-személyragok:
|----+-----+---+----+-------+--------|
| Én | Te  | Ő | Mi | Ti    | Ők     |
| -m | -ng | - | -k | -ngiz | -[lar] |
|----+-----+---+----+-------+--------|
** Befejezett
- szótő + gan + kopula
  - g/k és g'/q végű töveknél hangváltozás (-kkan ill. -qqan)
- használat: (i) tapasztalat, (ii) eredmény, (iii) régmúlt
- tagadás:
  1. szótő + magan + kopula [szótő tagadása] (még sosem ...)
  2. szótő + gan + emas... [kopula tagadása] (kiemelt tagadás)
  3. szótő + gan + birtokrag yo'q (legerősebb tagadás)
     pl. U sigaret chekkani yo'q. (lit. az ő cigarettázottsága nincs)
** Bizonytalan jövő
- állító: -[a]r + kopula (kivéve mgh végű 1-szótagos, amikor -yar + kopula)
- tagadó: -mas + kopula
** Felszólítás
- informális: szótő
- formális: szótő + [i]ng
- tagadás szabályos (szótő + ma / mang)
** Buzdítás
- szótő + [a]y (E/1) / [a]ylik (T/1)
- tagadás szabályos (szótő + may / maylik)
** Akaratlagos
- szótő + moqchi + kopula
- tagadás emas-al, pl. ko'rmoqchi emasman
- kérdésben szokás szerint a -mi a -san/-siz elé kerül
** Óhaj / harmadik személyre irányuló felszólítás
- szótő + sin
- tagadás szabályos (szótő + masin)
** Bizonytalanság (úgy tűnik / úgy hallottam stb.)
- múltra vonatkozik
- képzés: -[i]b + személyrag (tagadás szabályosan -mab + személyrag)
** Feltételes
- állító: -sa + múlt-személyrag
- tagadó: szabályos (-masa + múlt-személyrag)
*** Kifejezések
- magában jelenthet udvarias kérést
- <feltételes> ham : még ha ... is
- <feltételes> kerak : valószínűleg
- <feltételes> bo'ladi/mayli : engedély
- agar <feltételes>, ...-[a]r edi : kontrafaktuális
** Létige (kopula)
- E/3 kivételével mint a személyragok:
|------+------+---+------+------+--------|
| Én   | Te   | Ő | Mi   | Ti   | Ők     |
| -man | -san | - | -miz | -siz | -[lar] |
|------+------+---+------+------+--------|
A T/3 esetben csak akkor kell a -lar, ha emberekről van szó,
és főnévvel tesszük őket egyenlővé.
- Tagadáskor az emas-hoz kapcsoljuk ezeket (pl. emasman = nem vagyok).
- Múltidő: e- (edim, eding, stb.)
  - Ezzel fejezzük ki a létezés [bor/yo'q] múltidejét is
  - Tagadáskor emas e- (emas edim, stb.), kivéve létezésnél (yo'q edi)
** Segédigék
- miközben: -a/-y (ált. duplázva), pl. yugur- => yugura-yugura kel- (futva jön)
- és / -va: -[i]b, pl. maydalab yomg'ir yog'yapti (szitálva esik az eső)
- nélkül (írott): -may, pl. hich narsa yemay ishladim (evés nélkül dolgoztam)
- nélkül (beszélt): -masdan, pl. hich narsa yemasdan ishladim (u.a.)
*** Kiegészítő igék -a/-y után
- ber- : folytat (ellenállás ellenében is)
- boshla- : elkezd
- qol- : azonnal (gyakran felszólításban/felajánlásban)
- tur- : (vmilyen eseményig) folyamatosan (gyakran felszólításban)
- ol- : képes
*** Kiegészítő igék -[i]b után
- ber- : (másnak) megteszi, hogy ...
- ket- : véletlenül (és kellemetlenül)
- ko'r- : megpróbál
- ol- : az alany felé irányuló cselekvés
- qo'y- : előre megtesz / kellemetlenség
- tur- : folytatódás, ismétlődés
** Melléknévi/főnévi igenevek
- múlt: -gan (-kan/-qan), tagadva -magan [főnévként is használható]
- folyamatos jelen: -[a]yotgan, tagadva -mayotgan [főnévként is használható]
- jelen/jövő: -(a/y)digan, tagadva -maydigan
- ha az alany is megjelenik, akkor azzal birtokviszonyba kerül
  - pl. siz[ning] yugurayotganingiz (az Ön éppen-futása)
- főnévként jelenthetik magát az akciót vagy az alanyt/tárgyat
  - pl. jarohat ko'rgan (megsérülés / a megsérült ember)
  - pl. kitobni o'qigan (a könyv olvasása / aki a könyvet olvasta)
  - pl. o'qiganingiz (az, hogy Ön olvasott / amit Ön olvasott)
- a főnevek tovább ragozhatóak:
  -da : -kor
  -dan oldin/keyin : előtt / után
  uchun : miatt [-gan után]
** Főnévi igenevek
- állító: -[i]sh
- tagadó: -maslik (birtokragnál k -> g, pl. to'lamaslik -> to'lamasligim)
- továbbragozható:
  -dan oldin/keyin : előtt / után
  uchun : miatt
** Igenemek
- cselekvő: (alap)
- szenvedő: -[i]l (ha l nincs a szótőben) / -[i]n (különben)
- műveltető: (többféle, igénként megtanulandó)
  -dir/-tir, pl. yedir-, keltir-
  -[i]t, pl. yurit-, ishlat-
  -g'iz/-qiz/-giz/-kiz/-iz, pl. yotqiz-, mingiz-
  -g'az/-qaz/-gaz/-kaz/-az, pl. tutqaz-
  -ir/-ar, pl. ko'chir-, chiqar-
- kölcsönös: -[i]sh (kivéve mgh végű 1-szótagos, amikor -yish)
- visszaható: -[i]n
* Számok
Képzés felülről lefelé. A 100 és 1000-nél, ha van utánuk valami,
akkor ki kell mondani, hogy egyszáz, egyezer.
Pl.: 1991 = bir ming to'qqiz yuz to'qson bir
** 0-9
nol = 0
bir = 1
ikki = 2
uch = 3
to'rt = 4
besh = 5
olti = 6
yetti = 7
sakkiz = 8
to'qqiz = 9
** 10-90
on = 10
yigirma = 20
o'ttiz = 30
qirq = 40
ellik = 50
oltmish = 60
yetmish = 70
sakson = 80
to'qson = 90
** 100+
yuz = 100
ming = 1000
million = 1 000 000
** Származtatott számok
- sorszámok: -[i]nchi
- darabszám: -ta (de 1-nél bitta)
** Napok
dushanba = hétfő
seshanba = kedd
chorshanba = szerda
payshanba = csütörtök
juma = péntek
shanba = szombat
yakshanba = vasárnap
** Hónapok
yanvar = január
fevral = február
mart = március
aprel = április
may = május
iyun = június
iyul = július
avgust = augusztus
sentabr = szeptember
ooktabr = október
noyabr = november
dekabr = december
** Dátumok
- év: sorszám + yil, pl. bir ming to'qqiz yuz sakson yettinchi yil (1987)
- teljes dátum: [év (sorszám + yil) +] nap (sorszám) + hónap,
  pl. ikki ming yigirma uchinchi yil o'n beshinchi iyun (2023.06.15.)
- (vmelyik év)-ben / (vmelyik hónap)-ban: -da
- kérdésnél: nechanchi sana/chislo?
** Időpontok
- H óra : soat H (pl. soat ikki)
- H óra múlt M perccel : soat H-dan M minut/daqiqa o'tdi
- fél (H+1) : soat H yarim (pl. soat bir yarim = fél 2)
- H óra lesz M perc múlva : soat M-ta kam H
|------+--------+---------------------|
|      | óra    | óra+perc            |
|------+--------+---------------------|
| -kor | -da    | ... minut o'tganda  |
| -tól | -dan   | ... minut o'tgandan |
| -ig  | -gacha | ... minut o'tguncha |
|------+--------+---------------------|
- körülbelüli időpontoknál -lar, pl. soat oltilarda (6 óra körül)
** Időintervallumok
- H óra : H soat (pl. ikki soat); hány óra? -> necha soat?