Üzbég igeragozás

• Szótári alak: [szótő] + -moq
• Tagadott tő: [szótő] + -ma
• Eldöntendő kérdés: [ragozott alak] + -mi (hangsúlytalan)
• Az 1-szótagos, magánhangzóra végződő igék szótövéhez -y járul bizonyos alakokban:
  • folyamatos jelen idejű melléknévi igenév: [szótő] + -y + -ayotgan
  • főnévi igenév: [szótő] + -y + -ish
  • szenvedő forma: [szótő] + -y + -il
  • kölcsönös forma: [szótő] + -y + -ish

Kijelentő mód

• Személyragok: -man/-san/-di/-miz/-siz/-di[lar]
• Rövid személyragok: -m/-ng/-/-k/-ngiz/-[lar]
• Többesszám 3. személyben a “lar” csak embereknél, hangsúlyozáshoz
• Időnként informális 2. személyű többesszámként egyesszám + -lar (-sanlar / -nglar)

Egyszerű igeidők

• Jelen/jövő: [szótő] + -(a/y) + [személyrag]
• Folyamatos/habituális: [szótő] + -yap + [személyrag] (-di helyett -ti)
  • Alternatív (irodalmi/dialektális) forma: [szótő] + -[a]yotir + [kopula]
  • Kérdésnél a -mi 2. személyben is a végére kerül
• Múlt: [szótő] + -di + [rövid személyrag]
• Bizonytalan múlt: [szótő] + -[i]b + [személyrag]
  • Ezzel képezzük az o’tirmoq/turmoq/yotmoq/yurmoq igék folyamatos jelen idejű alakját
  • Történetileg határozói igenévből: [szótő] + -[i]b + [kopula]
  • Régmúlt: [szótő] + -[i]b + edi + [rövid személyrag]
    • Kollokviálisan: [szótő] + -uvdi (-a végű töveknél -ovdi) + [rövid személyrag]

Összetett igeidők

• Melléknévi igenév + [kopula] (ahol a kopula tovább ragozható)
  • Befejezett: [szótő] + -gan (-kan/-qan) + [kopula]
    • Tagadható 3-féleképpen (egyre erősebbek):
      1. Szótő tagadása: [szótő] + -magan + [kopula]
      2. Kopula tagadása: [szótő] + -gan + [tagadott kopula]
      3. Főnévi igenév létezésének tagadása: [szótő] + -gan + [birtokrag] yo’q
  • Bizonytalan jövő: [szótő] + -[a]r/-mas + [kopula]
    • Általános érvényű kijelentésekre is
    • Múltidejű kopulával múltbeli szokást fejez ki
    • A kopula melléknévi igenevével egyidejűséget is kifejezhet (pl. o’qir ekan, “olvasva”)
  • Akaratlagos: [szótő] + -moqchi + [kopula]
    • Tagadásban a kopulát tagadjuk
    • Múltidőbe téve udvariasabbnak hat
  • Bizonyos jövő: [szótő] + -[y]ajak + [kopula]
    • Kérdésnél a -mi 2. személyben is a végére kerül
• Újságnyelvi folyamatos: [szótő] + -moqda + [kopula]

Más módok

• Felszólítás/Buzdítás/Óhaj: [szótő] + -[a]y/-/sin/-[a]ylik/-[i]ng/-sinlar
  • Az egyes szám 1. személyű alak kicsit irodalmiasabb formája az -[a]yin (“in” hangsúlytalan)
  • A 2. személyű közvetlen felszólítás gyengíthető -gin hozzáadásával, pl. borgin!
  • Formális helyzetben 2. személyben lehet -[i]ngiz[lar]
• Feltételes: [szótő] + -sa + [rövid személyrag] (összetett igeidőkből is képezhető)
  • Jelent udvarias kérést is
  • ~ ekan: vajon …?
  • ~ ham: még ha … is
  • ~ kerak: valószínűleg
  • ~ bo’ladi/mayli: engedély
  • ~ [yaxshi[roq]/zo’r/a’lo] bo’lardi: jó/jobb lenne, ha
  • ~ bo’ldi : ha csak annyi teljesül, hogy
• Szükséges, kötelező: [főnévi igenév] kerak/lozim/shart + [kopula]
• Lehet, szabad: [főnévi igenév] mumkin + [kopula]
  • Ld. még Határozói igenév (-[i]b + olmoq)
• Jókívánság/átkozódás: [szótő] + -gur[lar], pl. ko’r bo’lgur! (Vakulj meg!)

Kopula (emoq)

• Jelenidőben állító: [személyrag], tagadó: emas [személyrag]
  • Ezeknél a 3. személyben nincsen -di (tehát - és -[lar] lesz)
  • Az emas rövidíthető -mas alakban
  • Kérdésnél a -mi megelőzi a 2. személyű személyragot (-misan és -misiz)
  • Határozott kijelentéshez a személyrag elé kerülhet -dir- (főleg 3. személyben)
    • a -mi a -dir elé kerül, többesszámban viszont -larmidir lesz
• Múltidőben állítva szabályos, de tagadásban emas edi + [rövid személyrag]
  • Az edi rövidülhet -di alakra (igenév után a kérdő partikula közbeékelődik, pl. tushunarmidik)
  • Tagadott kérdésnél alternatív alak: emasmidi + [rövid személyrag]
• Más igeidőkben/módokban a bo’lmoq (válik) igét használják helyette
• Bizonytalan névszói állítmánynál a kopulát az ekan/emish előzi meg (tagadásban emas ekan/emish)
  • Egyszerűsített alak: -kan/-mish

Létezés kifejezése

• Állító: [alany] bor + [3. személyű kopula]
• Tagadó: [alany] yo’q + [3. személyű kopula]
• Jövőidőben és más módokban: [alany] [bo’lmoq ragozott alakja]

Igenevek

Főnévi

• Absztrakt állító: [szótő] + -[i]sh (ritkában -moq, ehhez nem kerülhetnek személyragok)
• Absztrakt tagadó: [szótő] + -maslik (továbbragozásnál a k-ból g lesz)
• Kopula főnévi igeneve: ekanlik/-lik (tagadásban emaslik/-maslik)
  • Ezeknél is továbbragozásnál a k-ból g lesz
  • Ezzel melléknévi igenevekből is lehet főnévi igenevet képezni
  • Kontextustól függően jelentheti az alanyt vagy a tárgyat
  • A -gan és -[a]yotgan magában is használható főnévként
    • Ilyenkor általában birtokrag követi, tehát [szótő] + -gan/-[a]yotgan + [birtokrag] + …
    • … + -da (-kor, ha)
    • … + -cha (ahogyan, mialatt)
    • … + -day (ahogyan)
• Óhajtó: [szótő] + -gi (-ki/-qi)
  • Általában így használják: [szótő] + -gi + [birtokrag] + kelmoq/bor/yo’q
  • Pl. Bu filmni ko’rgim kelyapti/bor. (Szeretném megnézni ezt a filmet.)
  • Lit. “Jön/Van a vágyam, hogy megnézzem ezt a filmet.”
• Ágens: [szótő] + -uvchi (-a végű töveknél -ovchi)

Melléknévi

• Befejezett: [szótő] + -gan (-kan/-qan)
  • Kopulánál lehet bo’lgan (állapotváltozás) vagy ekan (állapotban levés)
• Folyamatos jelen: [szótő] + -[a]yotgan
• Jelen/jövő: -(a/y)digan
• Bizonyos jövő: -[y]ajak
• Bizonytalan jövő: [szótő] + -[a]r (tagadásban [szótő] + -mas)
  • Inkább csak állandósult kifejezésekben
  • Állító-tagadó jelentése “amint” (pl. kirar-kirmas) vagy “alig” (pl. eshitilar-eshitilmas)
• Akaratlagos: [szótő] + -moqchi

Határozói

• Egyidejűség: [szótő] + -(a/y)
  • Gyakran duplázva
  • ~ bermoq: ellenállás ellenére is folytat (koll.: -[a/y]ver-)
  • ~ bilmoq: tud (megvan hozzá az ismerete)
  • ~ boshlamoq: elkezd
  • ~ ketmoq: hirtelen nagy erővel
  • ~ olmoq: képes (koll.: -[y]ol-)
  • ~ qolmoq: [felszólításban] puhítás, bátorítás
  • ~ yozmoq: majdnem
• Előidejűség: [szótő] + -[i]b
  • ~ bermoq: más érdekében
  • ~ bormoq: előrehalad, erősödik
  • ~ bo’lmoq: befejez
  • ~ kelmoq: ide-…; akkumulálódás
  • ~ ketmoq: befejezettség, kellemetlenség
  • ~ ko’rmoq: megpróbál
  • ~ olmoq: saját érdekében
  • ~ qolmoq: hirtelenség, váratlanság
  • ~ qo’ymoq: előre megtesz, teljesen megtesz
  • ~ solmoq: végigcsinál és átad
  • ~ tashlamoq: teljesen (erőszakos, negatív)
  • ~ turmoq: folytat
  • ~ yubormoq: hirtelenség, intenzitás; [felszólításban] kérem
  • ~ yurmoq: ismétlődő állapotban van (pl. mostanában állandóan olvas)
  • ~ yotmoq: hosszan tartó állapotban van (pl. már este van, és még mindig olvas)
  • ~ o’tirmoq: elhúzódik
  • ~ chiqmoq: befejezi az egészet
• Nélkül (írott nyelvi): [szótő] + -may
  • ~ qo’ymoq: abbahagy
• Nélkül (beszélt nyelvi): [szótő] + -masdan
• Amint: [szótő] + -gach (-kach/-qach)
• Amíg: [szótő] + -guncha (-kuncha/-quncha)
  • Birtokrag ékelődhet a -cha elé, pl. o’qigunimcha
• Azért, hogy: [szótő] + -gani (-kani/-qani) [régiesen -gali]

Igenemek

• Szenvedő: [szótő] + -[i]l (ha már van a szótőben l, akkor [szótő] + -[i]n)
  • Ágens kifejezésére: tomon/taraf + [birtokrag] + -dan
• Műveltető: sokféle alakja van, gyakoriak:
  • [szótő] + -dir/-tir (-dir a zöngésre végződő egyszótagú igéknél)
  • [szótő] + -[i]t (főleg -a vagy -i végű igéknél)
  • [szótő] + -iz/-giz/-kiz/-g’iz/-qiz / -az/-gaz/-kaz/-g’az/-qaz
  • [szótő] + -ir/-ar (mássalhangzó végű igéknél)
  • Ágens kifejezésére: -ga
  • Összekapcsolható szenvedővel, pl. o’ldirilmoq (megöletik)
  • Összekapcsolható műveltetővel, pl. o’ldirtirmoq (megölet)
  • Akár többszörösen is, pl. ko’rsattirgizmoq (mutattat)
• Kölcsönös/együttes: [szótő] + -[i]sh
  • Időnként duplázzák a jelet, pl. urmoq -> urishishmoq (verekednek)
  • Összekapcsolható műveltetővel/szenvedővel, pl. tanimoq -> tanishtirilmoq (összeismertetődnek)
  • Ragozásban egyesszámú, használják többesszám helyett, pl. ishlaydi(lar) helyett ishlashadi
• Visszaható: [szótő] + -[i]n (időnként -[i]l vagy -[i]sh)